Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-16 / 192. szám
2 ÍN A P L Ó 1953 AUGUSZTUS 10 A KOLLEKTIV vezetésről Erősödik a politikai tömeg riunSía^ a szekszárdi járás teniieíoszövei kezelőiben Pártmunkánk színvonalát csak akkor tudjuk a növekvő követelményeknek megfelelő mértékben emelni, ha a kollektív vezetés minden pártszervezetünkben gyakorlattá válik. A tolnai egységes falusi pártvezetőség megvizsgálta ezzel kapcsolatos munkáját és a közös vélemények alapján határozta meg a kollektív vezetés kialakításával kapcsolatos tennivalókat. Minden vezetőségi tag megkapta a feladatát; egy-egy alapszervezetért felelős. Az ott folyó munkáról köteles beszámolni és a szóbanforgó alapszervezet kommunistáival közösen beszélik meg a tennivalókat. A kollektív vezetés ilyen irányú elterjesztése máris komoly eredményeket hozott. Ferenci Károly elvtárs, a községi vezetőség ágit. prop. titkára hiányosságokat észlelt a tolnaszigeti állami gazdaság pártszervezetének munkájában az oktatással kapcsolatban. A községi vezetőség kibővített ülésén, az állami gazdaság pártszervezetének vezetőivel közösen meghatározták mit kell tenni, milyen hibát követett el a pártszervezet a hallgatók kiválasztásánál. közösen hoztak határozatot annak kijavítására. Az eredmény: az állami gazdaságban befejezték a hallgatók kiválasztását és a vezetőség valamennyi tagja részt- vet: ebben a munkában. A községi párfvezetőség rendszeresen megtartotta vezetőségi és taggyűléseit. Ez azonban önmagában kevés volt ahhoz, hogy a kollektív vezetés érvényesüljön. Szükséges volt az ülések jó előkészítése, a napirendi pontok ismertetése, hogy a résztvevők idejekorán megismerjék azt és gondosan felkészüljenek rá. Ma már ezen a téren is lényeges változásról beszélhetünk. Idejében ismeri minden elvtárs az ülések napirendjét és így bátran tárják fel a hibákat, és a kijavításukra konkrét operatív határozatokat hoznak. Ez történt az oktatási munka megvitatásánál. ahol a közös vélemények alapján határozták meg: a termelőcsoportban külön oktatási formát indítanak és a legjobb pártonkívülie- ket vonják be ide, A kollektív vezetés azt jelenti, hogy minden pártszerv állandó szoros kapcsolatot tart fenn a kommunistákkal és pártonkívüli dolgozókkal, s figyelembe veszi tapasztalataikat, javaslataikat, véleményüket. Ennek érdekében aktívát kell kiépíteni és azt rendszeresen össze kell hívni tanácskozásra. Tolnán ezen a téren is fejlődésről beszélhetünk. Az simult hetekben hívtak össze egy ilyen aktíva ülést, ahol a község cséplési, begyűjtési munkáját tárgyalták. Az aktíva javaslatára hívta versenyre a pártszervezet a járás valamennyi pártszervezetét, a cséplés, begyűjtés augusztus 15-re való befejezésére. Hasonlóképpen nagy segítséget ad a kollektív vezetésnek az egyszerű párttagok és pártonkívüliek véleménye és különösen a bírálatuk. Ezen a téren is lényeges javulás van. Nőtt a bírálat-önbírálat szelleme és nem egy esetben a vezetőség felé komoly bírálatok hangzanak el. így történt ez a tolnai textilgyárban, ahol a DISZ fiatalok vetették fel, hogy az ő véleményüket is hallgassa meg a pártszervezet és komolyabb mértékben támaszkodjanak rájuk. Vagy az alapszervezetnél Viszlói elvtárs vetette fel, hogy a vezetőség nem ellenőrzi kellően az egyes reszortosok munkáját. A vezetőség megvizsgálta a kérdést és új ifjúsági felelőst állított be. A cséplőgépeknél dolgozó népnevelők bírálták a pártszervezetet, hogy nincs a verseny kellőképpen tudatosítva, értékelve. A párt- szervezet azonnal megtette a szükséges intézkedéseket és ma már minden cséplőgépen ott függ a versenytábla a napi teljesítmény ismertetésével, de rajta van a versenytárs végzett munkája is. Az ilyen irányú helyes intézkedéseknek, a bírálatok megszívlelésének következménye, hogy a község a legjobbak között van Hogyan dolgozzon Kormányunk intézkedései, melyek pártunk Központi Vezetőségének irányelvei alapján az egész dolgozó nép kívánságának megfelelően történtek, fokozzák a dolgozók érdeklődését a politikai kérdések iránt. Ez a fokozott érdeklődés nagyobb lehetőségeket és fokozott felelősséget ró egész sajtófelelős hálózatunkra. Fontos feladatunk, hogy jó politikai felvilágosító munkával harcoljunk a kormányprogramm megvalósításáért. hogy még több dolgozóhoz vigyük el pártunk és kormányunk mozgósító szavát: a pártsajtót. A Pakshoz tartozó Földes-pusztán állandóan növekszik a pártsajtó olvasóinak tábora. Böndör János farm- vezető sajtófelelős elvtárs elmotídja, hogy mennyivel tud könnyebben és eredményesebben dolgozni az a dolgozó, aki olvassa pártunk sajtóját, mint aki nem. Vegyük csak példának Böhm Pál fejőgulyást — mondja Böndör elvtárs — aki a pártsajtó rendszeres olvasásán keresztül olyan A Tolnamegyei Tanács VB népművelési osztálya „Megyénk fejlődése művész szemmel'* címen képző- művészeti pályázatot hirdet. Pályázni lehet: 1. Olajfestménnyel minimális méret: 70x90 cm, 2. Víz- festménnyel, minimális méret: 30x50 cm, 3. Grafikával, minimális méret: 25x40 cm. Pályadíjak: Olajfestmény: I. díj: 2000 ft, II. díj: 1000 ft, III. díj: 800 ft. Vízfestmény: I. díj: 800 ft, II. díj: 600 ft, III. díj: 400 ft. Rajz, rézkarc, metszet: I. díj: 500 ft, II. díj: 400 ft, III. díj: 300 ft. Díjazásra kerülő pályamű: 9 darab, összesen 6.800 forint értékben. A jutalmazott művek a Tolnamegyei Tanács tulajdonába mennek át. és maradéktalanul teljesíti adott szavát. A kollektív vezetés széleskörű elterjesztésével együtt nőtt a kommunisták aktivitása is. Felelősséget éreznek munkájukért, foglalkoznak azzal, hogyan lehetne jobban, gyorsabban megoldani egyes feladatokat. Tudják, hogy a vezetőség épít szavukra, észrevételükre. A vezetőség kollektív munkáját pedig egyetlen szempont irányítja: az, hogy mi szolgálja legjobban szeretett hazánk és dolgozó népünk érdekeit. a jó sajtófe’elős? erőt merített, hogy felajánlását jóval túl tudta teljesíteni. Böndör elvtárs eredményeit annak köszönheti, hogy rendszeres fel- világosító munkát végez a dolgozók között. Megmagyarázza a dolgozóknak, hogy ő sem olvasta öröktől fogva pártunk sajtóját, de most, hogy előfizetője lett, többé meg sem tudna válni tőle, mert annyi segítséget ad munkája elvégzésében. Azért kell olvasni — magyarázza Böndör elvtárs a dolgozóknak — hogy feladataikat még jobban tudják teljesíteni, tisztába legyenek a napi politikai és gazdasági eseményekkel és napról- napra növekedjen minden dolgozó általános műveltsége is. A megye valamennyi sajtófelelős elvtársa, vegyen példát Böndör elvtársról, aki azzal erősíti a béketábor harcát, hogy nem múlik el nap anélkül, hogy új olvasóval ne erősítené a pártsajtó olvasóinak táborát, a béketábort. Beküldési határidő: 1953 október 28. Gyűjtőhely: Balogh Adám Múzeum, Szekszárd. A beküldendő művek számát nem korlátozzuk. Tolnamegye Tanácsa és a szekszárdi múzeum a beérkezett képzőművészeti anyagból november 7 tiszteletére, 1953 november 7-én képző- művészeti békekiállítást rendez, mely nek megnyitó ünnepsége keretében történik a pályadijak kiosztása is. Bősz József A Tolnamegyei Tanács VB népművelési osztályának vezetője. Dr. Mészáros Gyula a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum vezetője. * szekszárdi járás a betakarítás ** és begyűjtési békeversenyben első a megyében, s e helyezést következetesen tartja is. A jó eredmény elérésében döntő szerepet játszik az, hogy a politikai felvilágosító munka mind szélesebb körben érvényesül. Ez annak köszönhető, hogy a járási pártbizottság egésze foglalkozik a tömegfelvilágosító munka segítésével. Nem reszortfeladatnak tekintik, hanem valamennyien kint a területen egyéb feladatuk megoldása mellett a népnevelők munkáját is ellenőrzik, segítik. A párt és kormányprogramm megjelenése nyomán különösen javulásnak indult a politikai munka a járás termelőszövetkezeteiben. Itt is nagy segítséget jelentett a járási pártbizottság által szervezett népne- velőankétok megtartása. Ezeken nem valamennyi népnevelő vett részt, csak a legjobbak közül néhányan, hogy hazamenve a szerzett jó tapasztalatokat át tudják adni a többieknek. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy egyre több termelőszövetkezet tagsága áll ki egységesen szövetkezetük megvédéséért. Tj' gymagában azonban ez még ^ nem lett volna elég. Szükséges volt az is, mint például a mözsi Úttörő tsz-ben, hogy az alapszervezet vezetői is egységesen — nem reszortfeladatnak tekintve — segítsék a politikai tömegmunka erősítését. Különös gondot fordított erre a mözsi Úttörő tsz pártszervezetének titkára. Maga állt az élre s követték a többi vezetőségi tagok, mint Király elvtársnő és a többiek, a pártcsoport- bizalmiak, népnevelők. Eredménye az lett, hogy a tagok hangulata nagymértékben javult s szilárd tömb keletkezett a tsz-en belül a pártakti- vákból és a becsületes jól dolgozó pártonkívüli tagokból, akik egyhangúlag jelentették ki a fácánkerti Vörös Hajnal tsz pártaktiváival: „nem hagyjuk, hogy egy-két szájhős, lógós fertőzése következtében felbomoljék a csoport. Mind a politikai, mind a gazdasági munkában való helytállással megvédj ük termelőszövetkezeteinket.*' Nagyfokú javulás mutatkozik a bátaszéki Búzakalász-nál is. Baka Ferencné elvtársnő, a párttitkár a járási pártbizottság tanácsainak megfelelően rendszeresen megtartja a népnevelő értekezleteket. Legfőbb feladatul jelölte meg a népnevelők számára a kormányprogramm megvalósítására való mozgósításnál a fegyelem megszilárdítását. Az eredmény meg is mutatkozott, mert javult a munkafegyelem. Elsőnek teljesítették a községben beadási kötelezettségüket árpából, de emellett a növényápolást is szorgalmasan végzik. Y'an azonban egynéhány olyan * termelőszövetkezet a járásban, ahová a következőkben az eddigieknél még nagyobb segítséget kell adni a járási pártbizottságnak. Az alsónyéki Világszabadság-ban jórészben azért ment vontatottan az ara- tás-cséplés munkája, mert Erdei István elvtárs a párttitkár nem támaszkodott eléggé a pártvezetőség tagjainak munkájára a felvilágosító és nevelő munka terén. Mindent egymaga akart elvégezni. Most van bizonyos javulás e téren, de ez még mindig nem elegendő. A tengelici Petőfi tsz-ben is bizonyos fokú megnyugvás mutatkozik a politikai felvilágosító munka területén, mintha nem volna olyan fontos ez az országosan is elsők közt lévő szövetkezetben. Éppen ezért még fontosabb, hogy megyénk szövetkezetei és csoportjai e téren is példát vegyenek róluk. Meg kell érteni, hogy állandó és jól irányított politikai tömegmunka nélkül, tartós, jó eredményeket lehetetlen elérni. Különösen áll ez most, amikor a kormányprogramm megvalósításán dolgozunk, mely dolgozó népünk életszínvonalának gyorsabb emelését irányozza elő. A járási pártbizottság jó úton halad, hogy különösen a termelőcsoportokban tovább javuljoh a politikai nevelő munka. Az a fontos, hogy ez a lendület továbbra még csak nőljön s átragadjon az alapszervezetek összességére s a termelőszövetkezetek tagjainak nevelése mellett ne csökkenjen az egyéni dolgozó parasztok felvilágosítása sem. 'Tovább kell terjeszteni a többi 1 termelőszövetkezetekben is a szemléltető agitáció olyan jó módszerét, amit a mözsi Úttörő tsz-ben használnak. Láposi elvtársat például kirajzolták, amint egy nagy halom gabonán hullatja könnyeit, hogy nem lesz mit ennie. Jó az ilyeneket megnevelni, mert az ellenség hangjának segít, mely a csoport feloszlását szeretné. Aki az Úttörőben az egy munkaegységre jutó 4.30 kiló kenyérgabonából és a többi terményből és pénzből éhen akar halni, az nem is dolgozott megfelelően, de az ilyen seholsem tud boldogulni. Nyilván alaptalanul is beszél, zavarja a dolgozókat. A jól szerkesztett szemléltető agitáció ezeket máshol is bemutatja s nagy segítség a termelő- szövetkezetek megszilárdításában, a munkafegyelem javításában. Pályázati felhívás Tol name«ye képzr mii vészei hez Vörös %ás%lö lengIloBivfiád legjobb hékehareo&síimk há%áu J/örös zászlói Ienget a szél Bony- hádon, Jakab Antnlék házának ormán. Mindenki, akj elmegy a Dózsa György utca 81, számú ház eiőtl megáll egy pillanatra, hogy elolvassa a ház falán látható béJteiábkU, s megnézze 2 biztatóan lengedező vörös lobogót, amely a békét a megelégedést hirdeti Jakab Antal ék házán. — 1945-ben telepedtünk le Bony- hádon, — emlékezik vissza Jakab néni — hosszú bolyongás után Bukovinából érkeztünk ide. Jóformán semmink sem volt, de itt házat kaptunk és földet Itt éreztük először, hogy otthonra találtunk ... Jakabék 7 hold földön gazdálkodnak s. környékükön mindenki úgy ismeri őket, mint becsületes, szorgalmas embereket. A vetéssel elsőnek végeztek a lovásszal, ,,még alig lehetett valakit n határban látni“ — mondja Jakab Antal, s a korai vetés eredménye volt, hogy elsőnek is arattak le. Búzájuk 28 mázsa termeli a közel 2 holdon, 7(H) négyszögöl árpaföldjük- ről 9 és lel mázsát arattak le. A jó termésből nemcsak a beadásra futotta, biztosítva van bőségesen kenyerük. vetőmagjuk is. Az aratás után Jakab Antal azonnal a tarlószántáshoz kezdett s 1000 négyszögölön már elvetette másodvetésként a kölest. Nemcsak a munkánkkal igyekszünk, — mondják Jakabék — hanem a beadással is. A kukoricán kívül már mindenből teljesítettük egész év; beadási kötelezettségünket sertést pedig, amiből csak 40 kilót kellene leadnunk, egy egészet adunk be. Mondták a szomszédok, hogy társuljunk, azonban úgv gondolkozunk ha (u- dunk adni egy egészet, miért adjunk csak felet. akab Antalék házán ez a felírás olvasható: „Békeharcos ház“. Az elnevezés pontos; a Jakat-zsalád nemcsak kívánja a békét, hanem har. col is éi;te Munkával, a beadási kötelezettségek teljesítésével s felvilágosító munkával js. Erre pedig nagy szükség van Bonvhádon ahol az ellenség ma sem pihen. A cséplés előtt Jakab Antalné hat szomszédját kereste lel. Két szomszédjuk, GyőriI Piusék és Bányai Ambrusék akkor még nem teljesítették beadási kötelezettségüket tojásból, baromfiból. Már itt a gabonabeadás ideje s H még tojással, baromfival is hátralékban vagytok? — szólt nekik Ja- kabné s szavának eredménye is lett: a hátralékosok épp úgy, mint Győrii Gergely, Erős Lajos, Illés Boldizsár pótolták p mulasztást, eleget tettek kötelezettségüknek Itt már harcról volt szó mert a Dózsa Györgv utca kulákjai ha nem is nyíltan, de óvatosan, alaltomban r. beadási kötelezettség teljesítése elten izgattak. Az új kormányprogramm meghirdetése után különösen megnőtt a kulákok szarva. — Mindent elengednek, — fújta Kuruc Áron kulák — nem kell sietni a beadással. — Mi leszünk megint az urak — hirdette Szőcs Géza kulák. A kulák- hiresztelések mindenütt felcsaptak: Nagy Sándor, akiney gépjavító műhelye volt, s ma a MAVAUT garázsban dolgozik- fclszól'viotta a MA- VAUT-ot, hogy hagyják el a műhelyt s a nagyobb nyomaték kedvéért a MÁVAUT-tábiát le is vette a falról. (Mellesleg megjegyezzük, hogy Nagy Sándor egyébként ma is a MAVAUT-garázsban dolgozik, azzal a különbséggel, hogy azóta visszatette a MÁVAUT tábláját a. falra.) Decker, akinek egykor festőüzeme volt, az Ingatlankezelő Vállalatot akarta kilakoltatni azzal a megoko- lással, hogy ő valamikor abban a he. lyiségben dolgozott. zekben a napokban komoly feladat várt a bonyhádi tanácsra békebizottságra s a békeharcosokra, — elsősorban Jakabékra — egyaránt. Jakabék megállták helyüket: megma. gyarázták a dolgozó parasztoknak, hogy a beadási kötelezettség teljesítése törvény, s aki a törvényt nem teljesíti, nem szeretheti a hazáját sem. A dolgozó parasztok Bonyhád első'bé- l^eharcosának szavára hallgattak, s — így mondják — Szőcs és Kuruc izulá- kok, azóta ha Jakabékka/ találkoznak, átmennek az utca másik oldalára... — Amikor a zászlót és a ,,Békehar- cos‘‘ táblát hozták, — mesélj Jakab néni — örömömben sírva fakadtam. Arra gondoltam, mennyire szerethet bennünket a mi államunk és pártunk, ha számontart ilyen egyszerű parasztcsaládot is mint mi vagyunk. Azt hi. szem, ez volt életem legboldogabb napja. De rögtön arról kezd beszélni, hogy még egy nagy boldogság vár rá. Augusztus 20-án, az Alkotmány ünnepén ő adja át az új kenyeret a dolgozóknak a bonyhádi ünnepségen _ ^zép nagy kenyeret sütök erre az alkalomra, — mondja boldogan — magasra emelem s ezt logom mondani: Érted dolgoztunk, verejtékeztünk egész éven át s most átadunk az ország dolgozó népének. Feláll, mintha már az ünnepségen lenne s átszellemült szavakkal mondja ezeket, Majd szégyenlősen hozzáteszi: 9 — Csak sírva ne fakadjak a megilletődéstől.,. (ó)
