Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-15 / 191. szám

TOLNAI VtLÄC PROLETÁRJA! EGYESOl JETEK! A MAI SZAMBÁN: Az ENSZ közgyűlésének időszaka előtt (2. o.) — A ko­reai fegyverszüneti egyezménnyel kapcsolatban Koreá­ba érkezett indiai előkészítő csöport csütörtökön visz- szautazott Indiába (2. o.) — Alkotmányjogok a „Sza- badság“-szobor árnyékában (2. o.) — A tamási egysé­ges falusi pártvezetöség a kormány programmjának megvalósításáért (3. o.) — Már megint a faliújságok­ról...! (3. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5AGANAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM ARA 50 FILLER SZOMBAT, 1953 AUGUSZTUS 15 Váltsuk valóra a békevédelmi szerződések minden pontját MEGYÉNK ELETEBOL „Érdemes volt jól dolgozni a termelőszövetkezetben../*4 Óriási ház lakóinak együttélésé­hez hasonlította Ilja Erenburg, a nagy szovjet békeharcos és író, a Népek Békekongresszusának so­rán a világ népeinek életét. Rá­mutatott, hogy szinte minden házban a legkülönbözőbb embe­rek laknak. Vannak, akik szere­tik Bach fugáit és vannak, akik inkább futballmeccsekre mennek. Akadnak, akik esténként filozó­fiai művekbe mélyednek és akad­nak, akik táncolnak. De Bach ra­jongói nem dobálják meg kövek­kel a futball imádóit és a tánc kedvelői nem rombolják szét a fi­lozófia tanulmányozóinak laká­sát. Nemcsak az emberek, a népek is sokfélék és a különböző népek­nek különböző nézeteik és szo­kásaik vannak. A nének nem akarják ezeket a közöttük álló különbségeket bombákkal eltün­tetni. A bomba éppenúgy nem ..érv”, ahogy nem érv valamely ház lakói között a kődarab sem. „A háború — állapította meg Erenburg, — sohasem bizonyít­hatja be egy gondolat, vagy élet­mód fölényét a másik felett. A háború csak elnusztíthatja az em­bereket, a különböző gondolatok i hordozóit, mesöli az életet és ez­zel a különböző életmódokat.‘‘ Régente az emberek általában „elemi csapás"-nak. a „sorsszerű­ség' -nek, vagy „kikerülhetetlen végzet"-nek tekintették a hábo­rút. Ma a különböző világrésze­ken élő, különböző életformákat helyeslő emberek százmillió és százmilliói tisztában vannak az­zal, hogy a béke, vagy háború ügvének eldöntése — ha megfe­lelően szervezkednek és kellő erővel lépnek fel — végső fokon tőlük függ. Az emberek nem feledkeznek meg arról, hogy századunkban, mely csupán a közepén tart. már két szörnyű világháborút és négy helyi háborút éltek át. Az 1914— 18. évi világháború 17 millió ha­lottat követelt, a második világ­háború 50 millió férfi, nő és gyer­mek életét oltotta ki, anyagi ja­vakban pedig 1000 milliárd dollár­ra becsült kárt okozott. Az em­berveszteségek mérlege nincs is lezárva, hiszen Vietnamban még ma is naponta halnak meg olya­nok, akiknek életét a második világháborúban szerzett sebesülés, vagy betegség rövidítette meg. Az emberek százmilliói és százmilliói nem tapogatóznak a sötétben a harmadik világháború eshetőségei­vel szemben sem. Ismerik a világ legnagyobb tudósainak a tömeg- pusztító fegyverek hatásáról va­ló véleményét. Az embereknek elegük volt a rombolásból. Az emberek építeni és alkotni akar­nak, ehhez pedig békére van szükségük. „Ne hígyjétek, hogy kegyesen — Magától jő a béke, — Magától csak a gaz terem, — Aranykalász a győzelem, — Ha megküzdöttünk érte” — írta a költő a sorokat. Kiss Ferenc szavai a mi béke­mozgalmunk alappillére: a béké­ért küzdeni, harcolni kell, s a mi békefrontunkon a többterme­lésért vívott sikeres harc jelenti az „Aranykalász” győzelmet. „Hazánk felvirágoztatásáért, boldog jövőnkért, gyermekeink szebb életéért megfogadom ...'“ — így kezdődik ezer és ezer béke­védelmi szerződés, amelyet dol­gozóink békeakaratuk kifejezése­képpen kötöttek. Benne megfo­gadták, hogy a termelőmunka hős­tetteivel nyilvánítják ki őszinte és igaz békeakaratukat, tesznek hitet az emberiség legnagyobb és legigazibb mozgalma mellett. Fiatalok és öregek, ipari és mezőgazdasági dolgozók vették ke zúkbe a tollat s girbe-görbe be­tűkkel, de igaz lélekkel tettek ígéretet. De nemcsak ígértek, a ► magyar ember állja is szavát. Ál­landóan serkentette őket minden­napi munkájukban a vállalt kö­telezettség, a becsületre adott szó. És a haza felvirágoztatásáért, bol­dog jövőnkért, gyermekeink nap­sugaras, vidám életéért a szavak a való élet megtörtént eseményei­vé váltak. Szinte minden egyes szerződésről hosszú-hosszú soro­kat lehetne leírni, egy küzdelmes év ezer apró eseményét. A békevédelmi szerződések el­ső lapján Rákosi Mátyás elvtárs szavai állnak: ,,... lankadatlanul, hűen, erőnket nem kímélve küz­dünk tovább a béke frontján s mindenütt ott leszünk, ahol a bé­ke nagy ügyéért küzdeni és ál­dozni kell." Rákosi elvtárs az egész magyar dolgozó nép nevé­ben mondotta ezeket a szavakat és a magyar dolgozók valóban „lankadatlanul, hűen, erejüket nem kímélve” küzdenek érte. A békéért küzdő Mustó BéK, a szekszárdi közgazdasági gim­názium tanára akkor, mikor meg­fogadta: — „Szakmai tudásom gyarapítására rendszeresen fo­gom olvasni a Pravdát. Ideológiai és szakmai továbbképzésem ér­dekében át fogom venni az SZKP történetét magyarul és egyhar- mad részét oroszul. Az orosz nyelvből bukott tanulókat korre­petálni fogom". — A maga mun­katerületén tett vállalást becsü­lettel teljesítette is. A békéért küzd Kardos Albert- né, grábóci tszcs-t.ag. aki megfo­gadta, hogy a gazdasági év befe­jezéséig 600 munkaegységet sze­rez, ebből már 430-at nevére is írtak megdolgozott munkájáért. Békét akar Lengyel István, kaj- dacsi dolgozó paraszt is, aki vál­lalta és teljesítette időre — ha­táridő előtt a növényápolási, ara­tási, cséplési és másodvetési mun­kákat és begyűjtési tervét is ré­gen teljesítette. „Hazánk felvi­rágoztatásáért" tett eleget már a Béke Világtanács ülésének idejé­re Fehér Lászlóné, decsi 4 holdas dolgozó parasztasszony egészévi tojás- és baromfibeadási kötele­zettségének. De az ipar dolgozói is sok he­lyen tettek vállalást bélv1 védelmi szerződés keretében Ficsor Fe­renc, a dombóvári *1. sz. Tégla­gyár dolgozója, brigádja nevében vállalta, hogy a havi tervben elő­írt 42 ezer téria helvett 100 szá­zalékos minőséggel 52 ezret ké­szít el. Ez csak pár kiragadott példa, de ezret lehetne még felsorolni. Dolgozóink szerte a megyében lel­kesen és örömmel kötöttek szer­ződést és teljesítették a vállalt munkákat. „Lesz háború? — Építs házat! — Hol élsz, hol őrized — E tájat! — Elméd, s karod — Munkáld erősnek: — Nem marnak abba, — Ki erősebb!" — írta Zelk Zoltán. És így is van. Munkálni kell el­ménket és karunkat, munkálni kell az élet földjét, hogy erősek legyünk és minden teljesített bé­kevédelmi szerződés nyomán egy­re erősebb, egyre szilárdabb és egységesebb lesz hazánk. Váltsuk valóra minden békevédelmi szer­ződés szavát, teljesítsük a bent­foglalt ígéreteket, helytállásunk­kal, jó munkánkkal járuljunk hozzá mi is a béke védelméhez, legyünk jó katonái a békemozga­lomnak. A hatalmas és egyre növekvő békemozgalomban megtestesülve látjuk Sztálin elvtárs mélyértelmű mondását: „A mostani békemoz­galomnak az a célja, hogy harcba vigye a néptömegeket a béke megvédéséért, az új világháború elhárításáért. Tehát nem az a célja, hogv megdöntse a kapitáliz must és megteremtse a szocializ­must, hanem a béke megvédésé­ért folytatott harc demokratikus céljaira korlátozódik.'“ Iregszemcsén — mint másfelé is — a kulákókat újabb súlyos vere­ség érte. Egész évben, de különösen az elmúlt heteikben nagy szeretettel fújták a nótát: „Széjjel esik hama­rosan a csoport; nem érdemes közö­sen gazdálkodni”. Sőt attól sem riad­tak vissza, hogy elmondják: „A szövetkezetben előbb vagy utóbb anyagilag tönkremegy az ember.“ A kulákoknak nőtt a szarvuk, de az Uj Élet tsz lelkes tagsága gon­doskodott arról, hogy alaposan le­törjék azt. Futótűzként terjedt a községben a hír, hogy csütörtökön a reggeli órák­ban a szövetkezet tagjai ünnepi szö­vetkezeti gyűlést tartottak, amelyen több egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt is megjelent. Az ünnepi gyű­lésen ismertették a gazdasági évben eddig elért eredményeket, majd a gabona kiosztására került sor az év A Tengelici Gyapotkísérleti Gaz­daság dolgozói nevében jelentem, hogy a cséplési munkákat a mai napon, augusztus 12-én befejeztük. V- jó eredmény eléréséből minden dolgozó derekasan kivette részét. Az üzemi pártszervezet és az üzemi bi­zottság minden támogatást megadott a gazdaság vezetőségének, hogy a munkálatok zavartalanul folyjanak. Az őszi és tavaszi árpa, valamint a rozs cséplését mér a múlt hónap­ban befejeztük. A búza cséplését augusztus 5-én, a tavaszi bükköny cséplését augusztus 7-én, a zab csép­lését pedig augusztus 12-én végez­tük el. Terméseredményeink túlszár­nyalják terveinket. Őszibúzából 11 mázsa volt az előírás és 14 mázsa 93 kiló lett az átlagunk 102 holdon. Ősziárpából 17 mázsa 69 kilót taka­rítottunk be egy-egy holdról, az elő­írt 12 mázsa helyett, az ősziárpának holdja 17 mázsa 69 kilót adott a ter­vezett 12 mázsa helyett, rozsnál 4 mázsa 56 kilóval termeltiinK többet az előírtnál. Tavaszi árpánál 13 má­zsa 12 kiló volt az átlagtermésünk, míg a tervünk 9 mázsa 40 kilót írt elő, a tavaszi bükkönynél 5 mázsa 96 kilós átlagtermést értünk el. Itt 32 százalékkal teljesítettük túl ter­A SzöVOSz a második negyedév munkaversenyében legjobb ered­ményt elérő földművesszövetkezetet augusztus 23-én 10.000 forint pénz­jutalomban részesíti. A pénzjutalom átadásakor a leg­jobb eredményt elérő földművesszö­vetkezet megkapja a SzöVOSz és a folyamán szerzett munkaegység ará­nyában. A község egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai kíváncsian várták ezt a napot. A kapuban, ajtókban állva nézték, amint a „szövetkeze­tiek“ — így nevezik a tsz tagjait — jól megrakott kocsikon vitték haza a gabonát. Az érdeklődőknek külö­nösen az tetszett, hogy Szűcs János nem tudta még 2 fordulóval sem hazaszállítani a családjának jutó gabonát, s ez­ért teherautón vitték haza a 39.98 mázsa terményt. Méltó társai voltak a termelés­ben az év folyamán az asszonyok a férfiaknak. Minden dolgozó, nem­csak a termelőszövetkezet tagjai, ha­nem a község egyénileg gazdálkodói is örömmel fogadták azt. a hírt. hogy Tongori Sándornénak a munkaegy­sége arányában a jelentős zab- és árpamennyiség mellett 5 mázsa 42 vünket. Zabnál 9 mázsa 5 kiló volt az átlagtermésünk, tervünk 9 mázsát írt elő. Az állami beadási tervünket tel­jesítettük. Gazdaságiunk elsősorban vetőmagot termelt. Most végezzük a vetőmagok szelektorozását. A közel 500 mázsa II. fokú lovászpatonai ro­zsot már fémzároltuk. A cséplésnél jó eredményeket ér­tünk el. Előfordult, hogy az 1200-as gép 248 mázsa őszi búzát csépelt el egy nap alatt és ezzel 177 százalék­ra teljesítette normáját. A tavaszi árpánál is elértünk 151 százalékos eredményt. A csépléssel párhuzamosan meg­kezdtük az őszi vetések előkészítését. Napjainkban a vetőmélyszántást vé­gezzük előhántós ekével. A vetőmély szántás gazdaságunkban 25—27 cen­timéter mély. A mai napig őszi búza alá már közel 77 holdon végeztük el a vetőmélyszántést. Az ütemterv szerint végezzük a trágyahordást és a trágya leszántását. A jövő hét ele­ién megkezdjük a silókukorica siló­zását. I)r. Bérezi László igazgató. Tengelic, Gyapot­kísérleti Gazdaság. KPDSz vándorzászlaját és elnyeri az „Ország legjobb földművesszö­vetkezete“ kitüntető címet. A SzöVOSz ugyancsak augusztus 23-án a megyékben legjobb ered­ményt elérő földművesszövetkezetek dolgozói között összesen mintegy 100.000 forint pénzjutalmat oszt ki. kiló búza jutott. Az ünnepélyes szövetkezeti gyűlé­sen megjelent Lukács Jánosné, Né­meth Péter és Farkas Károly egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasztok látva a szövetkezet újabb sikerét, elmondták, hogy a községben, mint már annyiszor, most <s bebizonyo­sodott a nagyüzemi gazdálkodás hatalmas fölénye. Sokkal több ga­bonát és egyéb terményt tudnak a szövetkezetben dolgpzók a szabad­piacon értékesíteni, mint az egyé­nileg gazdálkodó dolgozók. „Látjuk, hogy érdemes volt jól dolgozni a termelőszövetkezetben.“ A kuláikok által fújt nótát a ter­melőszövetkezetben becsületesen dol­gozók pozdorjává zúzták; ismét öreg­bítették a nagyüzemi gazdálkodás jó hírét, s bebizonyították, hogy — az egyénileg gazdálkodó szavaival élve — valóban érdemes volt jól dolgozni a termelőszövetkezetben. * „Jut bőven gabona a teljesíteti munkaegység után .. Örömmel olvastuk a Szabad Nép­ben és hallgattuk a rádióban, hogy több. mint két éves tárgyalás után aláírták a koreai fegyverszünetet. Aggódva figyeltük a koreai esemé­nyeket, de figyelemmel kísértük és kísérjük az olaszországi és francia- országi proletáriátus harcát is. Mi is méltók akarunk lenni azokhoz a kommunistákhoz, akik az elnyomott országok proletáriátusainak harcát vezetik. Rákosi és Nagy elvtárs be­széde után megfogadtuk, az eddigi­nél jobb munkával vesszük ki ré­szünket a békéért vívott harcban. Többtermeléssel és szívós felvilágo­sító munkával harcolunk, hogy meg valósíthassuk azt a célt, amelyet pártunk a dolgozó nép elé tűzött. A jó termés ellenére a mi szövetkeze­teinkben is vannak tagok, akik zú­golódnak. Igen viharos volt a leg­utóbbi taggyűlésünk is. Péti elvtárs részletesen ismertette a tagsággal, hogy jut bőven gabona a teljesített munkaegység után. Gyönyörű a bú­zánk, a cséplést szeretnénk augusz­tus 20. előtt befejezni. Az egyéni­leg dolgozó parasztokat is bevonjuk a munkába, a gabonabehordásnál segí tenek. Ebédjükről mi gondoskodunk, igen megvannak vele elégedve. Di­csérik a finom ebédeket és csodál­koznak azon a jó termésen, melynek betakarításán fáradozunk. (Fii lop Katalin, Tamási Vörös Szikra tsz.) Gyermek-kert az ünnepi Vásáron Augusztus 19-én és 20-án rendezik meg Szekszár- don az Ünnepi Vásárt, a vásáron a Ságvári Endre li­getben külön gyermekparkot rendeznek be. ahol a vá­sárolói igyekvő szülők biztos kezekben hagyhatják gyermekeiket. A gyermekőrzőn kívül a liget sokféle játékszere is rendelkezésre áll a gyermekeknek: hin­tákon játszhatnak, a homokban szórakozhatnak. Egy­ben felállítanak egy bábszínházát is, ahol dr. Lerhle Zoltánná bábszínháza mutat be félóránként apró jele­neteket a gyermekeknek. Igen figyelmes és helyes intézkedés a liget ilyen­irányú felhasználása, hiszen így az apró gyermekek nem gátolják a szülőket a vásárlásban, s közben jól el- szórakoz ./Traktorosaink a keiiyéresata sikeréért küzdenek .. Gépállomásunk az idei évben minden téren igye­kezett végrehajtani a párt és a minisztertanács hatá­rozatát. Traktorosaink napjainkban a kenyércsata si­keréért küzdenek, hogy a dolgozók asztalára miné! előbb több és jobb minőségű kenyér jusson. A cséplés- ben igen szép eredményt ért el az egyik női trakto­ristánk. Augusztus 5-ig 35 vagon és 42 mázsa gabonát csépelt el. A versenyben utána következik Besenczi János 33 vagon, majd pedig Fehérvári János 30 vagon és 11 mázsa elcséplésével. Traktoristáink általában fia­talok, mégis jól teljesítik normájukat. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy legalább augusztus 18-ra befejezhessük a cséplést. Utána telje« lendülettel hozzáfogunk a talajmunkálatokhoz, hogy hozzásegíthessük dolgozó parasztságunkat a következő évben is a bő terméshez. Stier István igazgató, bölcskei GÁ. y Jó lermésererlménvek a tengelici gyapotkísérfeti gazrlasáoban Tízezer forint pénzjutalomban részesül a második negyedévben legjobb eredni biyt elért fÖl din íív esszö vetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents