Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-13 / 189. szám
1953 AUGUSZTUS 13 .V 1' L 3 PÁR 7 ÉS PÁRT ÉPÍT ÉS Személyhez szóló agitóciós érvek le dolgozásával segítsük a népnevelők munkáját Alsónyéken a választások idején i elég jól működtek a népnevelők. Ehhez hozzájárult az is. hogy a párt- | szervezet vezetői rendszeresen tartottak ‘ népnevelőértekezletet, ahol új és új érvekkel segítették elő munkájukat. Azóta azonban ez a munka nem folytatódott olyan lendülettel, mint kellett volna. Arról szó sincs, hogy nem folyik népnevelő munka a községben, ezt bizonyítja, hogy a dolgozó parasztok lelkesen dolgoztak az aratás befejezéséért s már a másodnövényeket is elvetették. A cséplés is folyik, s a cséplőgéptől teljesítik beadási kötelezettségüket. Ami kifogásolható a pártszervezet munkájában az az, hogy nem eléggé fogja össze a népnevelőket. Maga Seteila József elvtárs, a párttitkár számolt be arról, hogy a választások ófa bzonv nem «0’ szór ar otfak népnevein ér’eVnzfefef. Belenyugodott a pártvezetőség abba, hogy most a nagy munkák idején nem lehet összehozni a népnevelőket. Pedig éppen most van a legnagyobb szükség arra, hogy a népnevelők, ha rövidebb időre is, de összejöjjenek, kicseréljék tapasztalataikat. és a pártszervezettől a megfelelő érveket megkapják. Ez annál is fontosabb, mert póriunk politikáját, a kormány programmját nem elég csak nagyjából ismerni és tudatosítani, hanem annak minden egyes pontját helyi viszonylatra is ki kell dolgozni. Ezt kell fegyverként a nép nevelők kezébe adni, hogy a Programm megvalósításáért mén eredményesebben mozgósíthassa nak. Már minden népnevelőnek tudnia kellene, hogy a pártunk javasolta konnányprógjramra nyomán tíz olyan nagyhorderejű rendszabály jelent meg amely a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozik, dolgozó parasztságunk megsegítéséit szolgálj;,, Legfontosabb volna azt tudni, bogy e rendszabályoknak milyen gazdasági hatása van a községben. 11a a pártszervezet vezetősége kidolgozta volna, már minden agitátor tarsolyában ott lenne, hogy egyedül' Alsónyék községben a kár. térítések elengedése 982.596 forint többlet jövedelmet jelent a falu dolgozó parasztjainak ez évben. A gabonabeadás teljesítése c-se'én Alsónyék község dolgozó parasztjai — mintegy 204 gazda — a következő tavalyi hátralék fizetése alól mentesül: 306 mázsa búza, 122 mázsa árpa, 615 má. zsa tengeri stb. Már eddig is közel 40 dolgozó paraszt teljesítette qabo. nabeadúsát közvetlenül a cséplőgéptől s így nemcsalt a kártérítésüket törölték el, hanem a hátralékokat is elengedték. Köztük olyanokét mint Tildi Sándor, akinek 689 kiló búza, 717 kiló kukorica, 358 kiló napraforgó stb. hátralékát törölték el, mert téliesítetté ezévi kötelezettségét, de emel. lett közel 10 ezer forint kártérítést is elengedtek neki minden feltétel nélkül. Ha még ehhez azt is hozzátesszük, hogy az árleszállítások segítségével mennyivel több ruha és élelmezési rikket tud ebben az évben vásárolni Tildi Sándor és a többiek, akkor látjuk csak igazán pártunk politikájának nagyszerű célját, s beszédes szá mokon keresztül tudjuk bebizonyítani a dolgozó parasztság életszínvonalának emelkedését. A pártszervezet vezetőinek az a feladata, hogy ilyenformán adjanak érveket az agitátoroknak, így lehet ’gazán egy-egy személyhez szólni s természetesen mindjárt elmondhatják a népnevelők azt is, hogy a kormányprogramm megvalósulásának ez csak egy része, melyhez még az is kell, hogy ezután minden gazda még jobban dolgozzon.' Nincs hiány itt sem a jó népnevelőkből, csak az kell, hogy a párt- szervezet jobban irányítsa, segítse őket. Jó kezdeményezés az, hogy a közeli napokban mintegy 10 kisgyű- lést tartanak, s a legjobb népnevelőket választják előadóknak, Olyanokat, mint Lr\cza József előtárs, aki a beadásban is élenjár, de a másod- vetésű kukoricája már a címerét is hozza. Méltán büszkélkedhet a párt- szervezet olyan pár onkívüli népneve. lökkel, mint Büki József né, akiről az a vélemény, hogy többet dolgozik, mint egy férfi. Állandó versenytársa, Vancsum Jenő előtt végzett eddig a munkákkal, pedig csak 70 éves any. ja és 12 éves fia áll segítségére. Tehát van alap, amire bátran épít hét a pártvezetőség, csak éles h?rco! kell íolv'atni a no i’ikai tümepirunka megjavításáért, rendszeresebbé, szervezettebbé tételéért. Rendkívül fontos az, hogy a kormányprogramm minden egyes pontját jól ismerjék a faluban, mert az Asztalos Istók-féle kulá'kok igyekeznek azt másként magyarázni. Igyekeznek lekicsinyleni a kedvezményeket, de ha a fenti példákat még részletesebben kidolgozva használják a népnevelők felvilágosító munkájuk során, meggyülölik őket a dolgozó parasztok, s nem hallgat majd rájuk senkisem, mert mindenki megismeri népellenes szándékukat. Az így végzett politikai tömegmunka hatására a község dolgozói méginkább a gyors cséplés befejezésével, az állam iránti kötelezettségük példás teljesítésével támasszák alá a saját jólétük emelése céljából hozott kormányhatározatokat. Ez válik becsületére a pártszervezetnek, emeli tekintélyét, növeli tömegbefolyását, mely elengedhetetlen a további feladatok sikeres megoldásához is. Feljegyzések a tamási gépállomás cséplési munkájáról A tamási gépállomáson viszonylag lassan halad a cséplés. Ha a gépek napi teljesítményeit szemléljük, kiderül, hogy ezek alacsonyak. Néhány gép kivételével alig 100—110 mázsás, vagy még ennél is kevesebb gabonát csépelnek el naponta. A gépállomás vezetői, a brigádvezetők egész listát állítanak fel a „gyakori“ esőzésekről és amint mondják, ez az oka az alacsony teljesítményeknek. Való igaz. hogy több este és éjszaka esett, de az mór nem, hogy „minden ezen múlott“. Jó példa erre augusztus 4-én a tamási cséplés. Éjszaka eső volt, így hajnalban nem is lehetett elkezdeni a cséplést. A kora délelőtti órákban azonban már megindulhattak a gépek. Török Sándor felelős vezető esete is ezt mutatta. Az asztagot este letakarták, így csak a ponyvát kellett levenni és etethették a gépet, mert nem volt vizes a szalma. Török Sándor gépe már javában zúgott, de Rábli János gépénél, amely nem messze volt ide, még csak nem is igén gondoltak a megindulásra. Azzal hitegették magukat, hogy „vizes“. Csizmadia János gépénél is, melynek brigádvezetője Lajkó József, ugyanez volt a helyzet. Az igaz, hogy megázott az asz- tag, de csak a teteje és ha a legfelső kévéket félreteszik, nyugodtan lehet csépelni. Erre azonban nem gondoltak a „rugalmas“ tamási traktoristák, noha nagyon szeretnek azzal dicsekedni, a vezetőktől kezdve valamennyien, hogy „ötletesen megoldunk minden problémát.“ Ezt azonban legtöbb gépnél nem oldották meg „ötletesen“, mert úgy látszik, ennyire már nem sürgeti őket a sok elcsépeletlen gabona. A Török-léle gépnél panaszkodnak a munkások, hegy nem kapnak szalonnát. Ez a brigádvezetőjük, Sebők Erzsébet hanyagságán múlott. Sebők elvtársnő, ugyanis nem értesítette a munkásokat, hogy egy bizonyos összeget be kell fizetni és meghozzák a szalonnát. Tehát nem arról van szó, mint egyes munkások mondották, hogy „nincs szalonna“, hanem arról, hogy a brigádvezető, felelőtlenül intézkedett ezen a téren. Néhány hónappal ezelőtt Sebok Erzsébet brigádja amely túlnyomórészt női traktoristákból tevődött össze, versenyre hívta a gépállomás valamennyi brigádját. A Sebők-brigád a többi között vállalta, hogy öt gépével. átlagosan 185 mázsa gabonát csépel el naponta. Azóta már az életnek fel kellett volna jegyezni e versenyfelhívás eredményeit: hogyan váltja valóra adott szavát a Sebők-brigád. Az „élet“ azonban mást jegyzett fel’ maga a gépállomás vezetősége sem törődik semmit ezzel a versenyfelhívással. A gépállomáson sem az igazgató, sem a politikai helyettes sem a statisztikusok, sem az ÜB verseny felel őse. egyszóval senki sem tudja megmondani, mi történt a brigád ígéretével. Természetesen ezen nem is nagyon lehet csodálkozni Hiába keresik a gépállomáson e versenyfelhívást a vezetők, az nincs sehol, szőrén-szálán eltűnt, mintha csak egy bűvész varázsolta volna el. így még a vállalást sem ismerik nem hogy értékelni tudnák az eredményeket. A Sebők-brigád versenyfelhívása tehát nincs sehol, sem papíron, sem a valóságban, mert hiszen a gépáll oA Kanacs* Állami Gazdaság pártszervezetének vezetői is fontos feladatuknak tekintették, hogy a napi feladatok sikeres elvégzésére való mozgósítás mellett jól előkészítsék a következő oktatási évet is. C sati ó c z i Márton párttitkár elvtársnak nagy gondja volt rá, hogy a 3 tagú bizottság időben hozzákezdjen a hallgatók kiválogatásához. Ezt a fontos munkát jól el is végezte a bizottság. Személyesen beszélgettek az ngyes hallgatókkal, megvizsgálták ngyenként képességüket s olyan oktatási formára osztották be őket. rhol valóban biztosítva lesz politikai továbbképzésük. A pártszervezet- c munkát nemcsak a bizottság feladatává tette, hanem valamennyi vezetőségi tag és pár;; .‘soportbizalmi kötelességének érezte hogy elsősorban a párttagokkal meg. értessék a tanulás szükségességét így sikerült valamennyi párttagot beosztani a különböző oktatási for mákra. Emellett azonban nem felednás vezetősége még annyira sem becsülte meg, hogy megtakarította volna fiójában a szöveget. A mindennapi munka közben pedig, amikor felszínen kellett volna tartani ■j versenyfelhívást, még ennyit sem foglalkoztak vele. Az élet és krónika tehát legfeljebb csak ennyit jegyezhet fel a Sebők-brigád versenyfelhívásáról ... A gépállomás gépeinél nincs világítás az éjszakai cséplés- hez. Ez természetesen gátolja a munkálatokat, mert hiszen sötétben nehezen lehet látni. Ugyanakkor sötétben balesetek is könnyebben előfordulnak. A múlt napokban például az egyik tamásiban cséplő gépről leesett egy munkás, ami elsősorban abból adódott, hogy nem volt világítás. Mindez Tonigold István politikai helyettes szavai szerint azért van így, mert hiába kértek a megyei központtól alkatrészeket a világítóberendezés elkészítéséhez, csak ígéretet kaptak, de mást nem. I Az ígéretekből pedig nem lehet „meg felelő“ világítóberendezést készíteni... köziek el :i legjobb pártonkíviili dolgozók bevonásáról sem. Az első és másodéves politikai iskolára beosztott kommunisták mellett ott találjuk a gazdaság hét legjobb pártonkíviili dolgozóját is. Felsőbb oktatásra is mintegy 11 párttagot jelöltek. A hallgatók kivá'ogatása a fonti jó munka nyomán tehát megtör, tént a Kanacsi Állami Gazdaságtan. A legközelebbi taggyűlésen a bizottság javaslatát a párttagság elé terjesztik és itt hagyják jóvá az 1953— 54. évi politikai oktatás előkészítését. A pártszervezet vezetősége, a párt* csoportbizaliinbik és népnevelők azon. bari ezzel nem tartják lezártnak az előkészítés fel el ősségi élj es nagy munkáját. Továbbra is kötelességüknek tartják, hogy a beosztott' hallgatókkal rendszeresen beszélgessenek nap: munkájuk közbrn a tanulás fontosságáról olyan formában, liofjy éppen a rendszeres tanulás segítségével tud. jak napi munkájukat, is egyre jobb eredménnyel elvégezni. Párttaggyíilésen vitatlak meg a halígiiók kiválasztását a tecsi állami gazdaságban Nj’iíii növényápolási munkával növeljük dolgozó parasztságunk jövedelmét p ártunk Központi Vezetőségének határozata alapján Nagy Imre elvtárs által az országgyűlés elé terjesztett kormányprogramm a munkás-paraszt szövetség további megszilárdítására mutat utat. Biztosítja a kormányprogramm a nyugodt paraszti termelést, mellyel női a dolgozó parasztság termelési kedve, jövedelme és életszínvonala. A szekszárdi járás mezőgazdasági osztályának állandóbizottsági tagjai kibővített állandóbizottsági ülésen beszélték meg a kormány programmját s megszabták a feladatokat, melyek a kormányprogramm maradéktalan megvalósításával kapcsolatban az állandóbizottsági tagokra hárulnak. Az állandóbizottsági aktívaülésen sok értékes javaslat hangzott el, mely a mezőgazdasági dolgozók előtt álló közvetlen feladatok megvalósítását segíti elő. Málinger György sióagárdi egyénileg dolgozó paraszt javaslatára tervet dolgoztak ki a másodvetés meggyorsítására. Haladéktalanul be kell fejezni a másodvetést, amely a járási állattenyésztési terv túlteljesítésének egyik legfontosabb alapja. A tarlóhántás meggyorsítására Németh György a decsi Búzakalász tszcs elnöke hívta fel a figyelmet. Az állandóbizottság a terméseredmények növelése érdekében megtárgyalta a növényápolási munkák beindítását, amely tanácsaink fontos feladata. Az előző hetek időjárása következtében a talaj elgyomosodott és a sok csapadék megtömte, cserepesedésre hajlamossá tette a földet. Szükséges tehát a kultúrnövények gyomtalanítása és talajmunkája, mert a csapadékos időjárás következtében könnyen fel tudták venni a szükséges tápanyagot, gyökérzetük azonban nem fejlődött megfelelően. A tapasztalat azt mutatja, hogy a növények nem elég edzettek és ellenállásuk gyenge a szárazsággal szemben. Ezért fontos a tápanyag zavartalan felvételének biztosítása, amelynek hiánya a termésen'dményt károsan befolyásolja. Ezt 3 gyomok kiirtásával, kapálással tudjuk megakadályozni. Az állandóbizottság javasolta a végrehajtóbizottságnak: ahhoz, hogy a járás területén a kukorica, napraforgó, burgonya, cukorrépa nyári kapálását és gyomirtását a tszcs-k és az egyéni dolgozók is 100 százalékban elvégezzék, a végrehajtóbizottság fokozza a mozgósítást, melyhez az állandóbizottságok is megadják a segítséget. A termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok jövedelmének növeléséhez hozzájárul a másodvetésű növények helyesen és időben végzett növényápolása is. A terméseredményeket növeli a kukorica, napraforgó, lucerna pótbeporzása is, amelyet termelőszövetkezeteinkben 100 százalékban, az egyéni gazdaságokban pedig legalább 50 százalékban kívánunk elvégeztetni. — Régr n volt olyan kiváló kukoricatermésre kilátás, mint ebben az évben, — mondotta Varga József, bogyiszlói paraszt — és ezt a jó termést a pótbeporzással, — amelyet ő maga is évek óta alkalmaz, — jelentősen tudjuk növelni. Az üszög, a növényi kártevők elleni védekezés fontosságára is felhívták a termelők figyelmét. Valamennyi tag hangsúlyozta, a nyári trágyakihordás fontosságát. Az udvarokban évek óta felgyülemlett trágya kihordása, a jobb termés egyik alapja, emellett felhasználásával jobb egészségügyi körülményeket is tudunk biztosítani, mert az elhanyagolt trágyadomb a fertőzések egyik gócpontja. Az állandóbizottság tagjai vállalták, hogy a községekben a mező- gazdasági és begyűjtési állandóbizott Ságokkal együttesen kisgyűléseket tartanak. Vállalták, hogy a dolgozó parasztsággal megtárgyalják a nyári növényápolási munkákat és a járási mezőgazdasági osztály, valamint a gépállomások agronómu- sainak közreműködésével, a tszcs- tagsággal együttesen, szakelőadásokon ismerik meg a szovjet agrotechnikai eljárásokat, amelyeket alkalmaznak. felkérték a járási és községi ok1 tatási, valamint népművelési állandóbizottságokat, hogy kultúr- és szemléltető agitációval, a kultúr- csoportok, brigádok segítségével népszerűsítsék az élenjáró termelőszövetkezeteket, dolgozó parasztokat. Községi tanácsaink szervezzenek határjárásokat, amikor a dolgozók megismerhetik a kiválók eredményeit, a lemaradók hiányosságait. — Felhívásukban kérték a helyi DISZ- szervezeteket, hogy mozgósítsák a tanuló ifjúságot a gyom irtására, az MNDSZ-szervezeteket is kérték a gyomok elleni harcban való részvételre. Az állandóbizottság felhívásában utat mutatott az őszi munkákra való felkészülésre is, amely a nyári növényápolási munkák elvégzése mellett tanácsaink, termelőszövetkezeteink és egyéni dolgozó parasztságunk fontos feladata. \ szekszárdi járási tanács me** zőgazdasági állandóbizottsága, most a növényápolási munkákra való mozgósítással kíván elérni magasabb terméseredményeket, amellyel növeljük a szövetkezeti tagságnak és az egyéni dolgozó parasztságnak jövedelmét, jólétét és életszínvonalát. Fonyó Gyula VB-titkár A bonyhádi gépaIlom᧠és a bátaapáti cséplés Pártunk és kormányzatunk megad minden segítséget gépállomásainknak, hogy az egyre növekvő feladatokat sikeresen megoldhassák: terveiket határidőre teljesíthessék. Sajnos a bonyhádi gépállomáson nem tapasztaltuk, hogy a lehetőséget kihasználva megfelelő munkát végeznek. Községünkben, Bátaapátin, például 9 nap kiesést okozott a csép- lésben, hogy a gépállomás a cséplő •■is erőgépeket nem üzemképes állapotban küldte. Alig kezdődött meg a cséplés, a cséplőszekrényt többször javítani kel lett. Emiatt, hosszú órákon át állt a gép. Végül egy másik cséplőszekrényt kellett kihúzatni. Ez a gép pedig nem tisztította ki kellően a gabonát. így ezt a gépet is ki kellett cserélni. Végre visszakaptuk az előző cséplőszekrényt üzemképes állapotban. Alig hogy üzemképes lett a cséplő szekrény, a traktor vált üzemképtelenné. A traktor hátsó része erősen megrepedt, úgy, hogy vontatásra nem íróit alkalmas. A gépállomás ekkor bevitte a traktort Bonyhádra hegeszteni. Két nap múlva visszahozták. Alig ment a traktor két órát, ismét elrepedt. Ekkor a községi tanács egy traktort kért, erősebbet, amelyikkel vontatni is lehet itt a dombos utakon. Hiába való volt a kérés, mert a fögépész szerint ezzel a traktorral is lehet vontatni. De a tények mást mondottak. Augusztus 3-án vontatás közben a traktor teljesen tönkrement a hátsó kereke kiesett. A felelős gépkezelő még aznap este jelentette a gépállomásnak az üzemzavart és kért egy másik traktort. Másnap délig még nem érkezett meg az új erőgép. Ugyanakkor nálunk járt a járási tanács elnöke, Bercsényi elvtárs és helyettese, Czinkon elvtárs. Nekik elpanaszoltuk, hogy a gépállomás többszöri kérésünkre sem cserélte ki a traktort, pedig ezzel nem lehet vontatni és félő, hogy egy-két napos eső esetén nem tudjuk elcsépelni a Rákosi tszcs és a földművesszövetkezet mintegy 120 hold gabonatermését, mert a hegytetőre hordták össze. A múlt héten kaptunk biztatást a gépállomástól, hogy küldenek megfelelő traktort. De ebből nem lett semmi. Miután a járási tanácselnök felelősségre vonta a gépállomás igaz gatóságát, az hozzáfogott ígérete „va- lóraváltásához“. Küldött erőgépet, de nem olyat, amelyik a dombokra is fel tud huzatni, hanem egy gumikerekes vontatót. Ebből azonban a legnagyobb balesetek származhatnak, mert a gumikerék nem tud kapaszkodni és a lejtőn visszacsúszhat, s a cséplőszekrény is összetörhet, sőt még az ottlévő emberek életét is veszélyezteti. Könnyelműség az állam és a nép vagyonával ilyen felületesen bánni. Ráadásul ezidő alatt a bonvhádi gépállomás jó, erős traktort küldött a mórágyi Szabadság tszcs-be kevésbé fontos munkára. Most a legfontosabb a cséplés befejezése és ezért helytelen a gépek ilyen aránytalan irányítása. Barna Dezső VB-etnök, Bátaapáti.
