Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-02 / 180. szám
2 NAPLÓ 1953. AUGUSZTUS 2 PÁR 7 ÉS PA RT ÉPÍTÉS » A taddi Kossuth tszcs népnevelői a kormány programmjának megvalósításáért A faddi Kossuth tszcs pártszervezete és tagsága jó munkát végzett az 1952—53-as gazdasági évben. Már a vetés idején megalapozták az idei bő termést. Korán vetettek, alkalmazták a fejlett agrotechnikai eljárásokat, megszilárdították a munkaszervezete két és most gazdag termést takarítanak be munkájuk jutalmául. A JÓ MUNKA ALAPJA — és min den gazdasági siker alapja a politikai tömegmunka. — Ezt tartotta szemelőtt a tszcs pártszervezete, és ennek érdekében folyt az agitáció egész évben és most különös lendülettel. Feladatot kaptak a pártcsoportok, a kommunisták, munkába áll tak a népnevelők. Rákosi elvtárs beszéde, a kormány programmja ,annak megvalósításával kapcsolatos tennivalók most az agitáció tartalma A heti rendszeres népnevelő értekezleten a népnevelők megkapják az Újabb szempontokat .érveket és kint e földeken, munka közben folyik a felvilágosítás, a tagság mozgósítása a bő, termes betakarításáért*vívott harc sikeréért. Nem véletlen az, hogy a Kossuth tszcs-ben egy-egy kaszás 18 holdat vágott ezideig és harmadikáig befejezik az aratással együtt a csép- lést, teljesítik beadási kötelezettségű két. • Kalaznó szövetkezti község a gyön ki járás legjobb községei között szerepel. Ennek nincs különösebb titka, csupán az, hogy a pártszervezet jó munkája nyomán, becsületesen dolgozik a község valamennyi dolgozó parasztja. * Néhány héttel ezelőtt taggyűlésre jöttek össze a község kommunistái. Ezen a taggyűlésen elhatározták, hogy időben, viaszérésben szemvesz teség nélkül kell az aratást befejezni. Ennek érdekében megtették a szükséges intézkedéseket. Bizottságot alakítottak, s a határt járva figyelték a gabona érését. Ez idő alatt a pártszervezet felkészítette a népnevelőket, párttagokat és folyt a fel világosító munka bemutatva a tavalyi példákon, milyen kár éri a dolgozót egyszázalékos szemveszteség esetén is. Amikor a határszemlét tartó bizottság bejelentette, hogy viaszérett a gabona, gyűlést hívott egybe a pártszervezet a gyors aratás megkezdése érdekében. Ezen a gyűlésen 17 dolgozó paraszt kelt egymás sál versenyre, termelőcsoport termelőcsoporttal vette fel a küzdelmet a gyors és szemvesztségnélküli aratás sikeréért. A népnevelők végezték továbbra is munkájukat. Nagy Lajos és huszonhat társa megérttette a dől gozókkal, csoportokkal, egész évi A pártszervezet javaslatára ARATÄSI versenyt indítottak, s a legjobb arató brigádok részére pénzjutalmat tűztek ki. A versenyben a párttagok, a népnevelők járnak élen, lendületes, példamutató munkájukkal magukkal ragadják az egész tagságot. Kupercko Mihályné, az egyik munkacsapat népnevelője a legjobb dolgozók közé tartozik. Éppen ezért hallgatnak szavára. Munkaközben nem mulasztja el meggyőzni a gyors aratás-cséplés fontosságáról az olyanokat, akik elfáradtak, akik lemaradtak. — Ne hagyd magad — bíztatja munkacsapata tag jait, s hogy még nagyobb lendítőerőt öntsön a tagokba, rögtön kiszámítja, hogy ha jól dolgoznak, az év végéig mennyi munkegységet kereshetnek, mennyi jövedelemre számíthatnak, ha munkaegységenként 5—6 kiló bú zát osztanak, ha közel három kiló árpa jut, melyből másfél kilót már előlegként kiosztottak, mivel teljesítették beadási kötelezettségüket. De eredményes és meggyőző agitációs érv az is, melyet Kuperckó Mihályné alkalmaz, a tíz százalékos kedvez, mény ismertetése. — Nem egyszer monja a munkacsapat tagjainak — harminc mázsával jut több az idén, s ebből nektek is fejenként 45 kiló munkájuk eredménye, kenyerük betakarítása érdekében percig sem lelet késlekedni. A jó agitációs munka nem maradt eredmény nélkül. A köz ség három nap alatt befejezte az ara tásí Vasárnap is vágták a rendet és a párttagok, népnevelők példamutatása, lendülete magával ragadta a termelőcsoportok tagságát, az egyéni gazdákat is. Lovász József elvtárs párttitkár, Tulbuk Menyhért elvtárs és a többi kommunista a legjobb ka szások brigádot alakítottak az első típusú csoportokban és közösen, ver senyezve vágták a rendet. « Az aratás befejezése után új feladatot kapott minden párttag, minden népnevelő. A behordásra, csép- lésre, begyűjtésre való mozgósítás, az állandó felvilágosító munka újra meghozta gyümölcsét. Hat-hét csoporttag brigádot képezve közösen hordta a gabonát, csépeltek egymással versenyezve. Az Aranykalász tér melőcsoport került ki elsőnek a csép- lési versenyből, azért mert jobb volt az agitációs munka mint a Szabad Föld és a Béke tszcs-ben. Az Aranykalász tagjai boldogan számítgatták Rákosi elvtárs beszéde után, mennyi vei jul több az idei esztendőben nemcsak a jobb termés, hanem a párt és kormány által nyújtott kedesik ajándékként. Dolgozzunk, hogy megérdemeljük pártunk és kormányunk ezen gondoskodását. FODOR GYÖRGY NÉPNEVELŐ a gyors munkára mozgósít. Ebédszünetben, munka közben kiszámítja a munkacsapat tagjainak, mennyi prémiumra számíthatnak az idén, mivel a tervezett 10.5 mázsa helyett a búza megtermi a 12 mázsát holdanként. Pápai József népnevelő munkacsapata első az aratási versenyben, ő maga a legjobb kaszás. Ebédszünetben ellenőrzik a versenytársukat mennyit végeztek, nem haladták-e túl őket. Ebéd után aztán még fokozottabb lendülettel megy a munka, s nemes verseny következtében dől a rend a gyönyörű, dússzemű búzából, ötszáz forintot tűztek ki a versenyben a legjobb, háromszázat a második és kétszáz forintot a harmadik arató brigádnak. Az aratás, cséplés mellett folyik a másodvetés, tarlóhántás. 20 hold másodvetést terveztek, de már többet elvetettek. A kukorica már igen szép és bújik a köles is. A pártszervezet irányítja a munkát, a vezetőség tagjai példát mutatnak buzdítanak, segítőnek s a jó mezei agitáció, a politikai munka eredményeként a tagság között közel nyolc vagon gabona kerül kiosztásra a gazdasági év végén. vezmény következtében. Egy-egy tag 150—200 kiló gabonával többet vitt haza a 10 százalékos kedvezmény folytán A cséplés még folyik a községben, a termelőcsoportoknál, de a beadási kötelezettségét már mindhárom csoport teljesítette árpából, rozsból, búzából. A beadás is versenyben folyt. Mivel a cséplésnél az Aranykalász csoport vezetett a begyűjtést is ő teljesítette elsőnek mint egy két héttel ezelőtt. Ma már csupán hat egyénileg gazdálkodó paraszt van a községben, aki még nem csépelt és nem adott be. A többi kivétel nélkül teljesítette beadási kötelezettségét. * A község versenyre hívta a járás valamennyi községét. Vállalta a begyűjtési terv augusztus 10-re való tel jesítését. Vállalását becsülettel valóra váltja. Még a héten befejezi a hátralévő hat gazda a cséplést, s mivel a felvilágisító munka egy percre sem szünetel a beadási kötelezettség teljesítésének is eleget tesz. így a község rövidesen megkapja szabadpiaci forgalmát, a szabadpiaci értékesítés jogát. A learatott földek jórészében már kibújt a tarlórépa, hajdina, muhar, amelyet másodnövényként vetettek el a csoportok tagjai. Használt a bírálat: A gyönki tanács faliújságjáról... Nemrégiben megbíráltuk a gyönki tanácsot, hogy többet törődjön a dolgozó parasztok lelkes munkájának és eredményeinek ismeretésével, nép szerűsítésével. örömmel tapasztaltuk, hogy megfogadták a jó tanácsot. Ma már nem áll üresen a szép nagy tábla a község legforgalmasabb helyén, hanem méltón járul hozzá a párt politikájának sikeres végrehajtásához. Népszerűsíti az olyan élenjáró dolgozó parasztokat, mint Recs- ka Lipót, aki már teljesítette kenyér gabonából beadási kötelezettségét. — Egyúttal a faliújság csapást mér az ellenség hazug híresztelésére is. Bemutatja Recska Lipót és a többiek példáján, hogy a beadás teljesítése után bőven marad a gazdának is ga bonája. A beadás teljesítése után Recska Lipótnak is 13 mázsa kenyér gabonája maradt. Emellett népszerűsíti a burgonyabeadást teljesítőket is mint Gaál István, Heidt Jánost és a többieket. Cséplőgcij^ink vastagon ontják az acélos gabonát, gyorsan telnek a zsákok. Ezzel egyidőben folyik a begyűjtés is. Dolgozó parasztjaink a géptől teljesítik beadási kötelezettségüket, alig akad közülük egy-kettő, aki késlekedne. Nem így van ez a tamási járásban. Ott található megyénkben a legtöbb hátralékos dolgozó paraszt, több mint 220. Háros elvtárs a járási tanács begyűjtési ősz tályvezetője ezt természetes dolognak tartja, még el sem akarja hinni, hogy a többi járásban összehasonlíthatatlanul kevesebb hátralékos van. Meglehetősen rózsaszínű szemüvegen keresztül nézi a járás munkáját és nem veszi észre a fekete foltok sorozatát': a hibákat. A begyűjtési törvényt például nem ismerik a dolgozó parasztok, a tanácsok pedig nem szereznek neki megfelelően érvényt: sem a dolgozó parasztok, sem az állam jogait nem képviselik úgy, ahogy kellene. Iregszemcsén például július 28-ig egyetlen esetben sem töröltek el hátralékot olyan dolgozó parasztnál, aki a cséplőgéptől becsülettel teljesítette beadási kötelezettségét. Az állam iránti törvényszabta kötelezettségnek sem szereztek érvényt: nem követelik meg kellő szigorral a kötelezettségek teljesítését. Ez nem egy esetben magától a járási tanács aktíváitól indul ki. Ozorán például pontosan akkor emelkedett közel 20- ra a hátralékosok száma, amikor Aggot Gáspár területi felelős két naA tanácsház egyik szobájában, eddig a falnak támasztott falitábla is kikerült a helyére. Népszerűsíti az élenjárókat, mint többek között Bor da Józsefet, Takács Jenőt, akik már teljesítették kenyérgabonából beadási kötelezettségüket. Büszkén olvassák e jó eredményeket a dolgozó parasztok. Bizonyára sokukban érlelődött meg az az elhatározás, hogy még jobb munkát végeznek, nemcsak azért, hogy a kormányprogrammért — tehát saját jólétük eme léséért, — eredményesebben küzdhes senek, hanem azért is, hogy alkalom adtán az ő nevüket is olvashassák a dicsőségtáblán! A tanács feladata tehát, hogy ez így legyen, mert csak az ő munkájukon múlik. Értékeljék állandóan továbbra is a dolgazó parasztok lelkes munkáját s biztosítsák, hogy mindig új és új nevek kerüljenek a táblára, a most már jól megindított népszerűsítés során. pig ott tartózkodott. A megyei tanács felhívta a járási begyűjtési osztály figyelmét ennek az égbekiáltó hibának kijavítására. A begyűjtési osztály így „intézkedett“: két elvtársat elküldött Ozorára és azok mintegy negyedóráig voltak a községben. Sőt még maga az osztály vezetője is kiment „segíteni“: majdnem egy órát ott töltött és ellátta a tanácsot „szempontokkal“. összesen másfél órai segítség a járási tanács begyűjtési osztályától és „mégis“ csodálkozik Háros elvtárs, hogy nem csökkent a hátralékosok száma, hanem a következő napokban közel 50-re emelkedett. Mi azonban nem csodálkozunk ezen, mert az ilyen „segítségének nem is lehet más eredménye sem Ozorán, sem másutt. Árvíz Ind óban Delhi (TASZS). Az „Indiai Távirati Iroda“ közli, az utóbbi napok hatalmas esőzései után Bihar, Uttar, Prades és Asszam államokban több folyó kiöntött. Biharban mintegy négyszáz községet öntött el az ár, aminek következtében több, mint kétszázezer lakos károsodott. Uttar Prades keleti részében mintegy ezer községet, amely három folyó partján fekszik, szintén elárasztás fenyeget. A háborgó Szabansziri folyó (Felső-Asszam) szintje továbra is gyorsan emelkedik és kiáradása következtében Nort-Lakhimpura vidékén mintegy hatszáz négyzetmérföld került víz alá. Politikai lönieginnanka nélkül nincs gazdasági siker Ezt ismerték fel a kalaznói. kommunisták A tamási járásban van a lestöbb hátralékos gazda Négy mözsi dolgozó Mée nem ért véget a gazdasági ét. I de ilyenkor, az aratás és cséplés után a jó gazda már elkészíti számvetését, megnézi milyen eredményi hozott munkája. Mi is ezt számolgatjuk négy dolgozó paraszttal a mözsi tanáesház ban. Bár egy faluból valók, mind a négynél mások voltuk a gazdasági feltételek, üoszpod. András az l-es típusú Petőfi tszcs tagja, Bartók József ti holdon egyénileg gazdálkodik• Tóth Ferenc az l-es típusú Béke tszcs elnöke, Holik Mihály pedig az Úttörő tsz tagja. Azt számoljuk, kinek hozott jobb eredményt ez a bőséges esztendő, ki visz haza többet a kamrájába, kinek jut több cipőre, ruhára, bútorra, rádióra. Bartók József Mözs legjobb egyé_ nileg dolgozó parasztja. Nemcsak a beadási kötelezettség teljesítésében el ső mindig, hanem a munkákban is, minden növényápolási munkát a maga idejében elvégzett. Az is igaz, hogy így nyáridőben ,,a pacsirtákkal kel“, mint szomszédai mondják, s es. lénként már erősen sötétedik, mikor hazaballag, de az ö földjein nem, találni gyomot, minden a jó gazda gon. dosságút dicséri. Bartók bácsi az idén különösen jó termést takarít be, búzáiról már hazavitt 21 mázsát, árpából paraszt számvetése ltí mázsát, zabból pedig 18 kilót. Búr gonyából 25, kukoricából 20 mázsára számil, de szép termést ígér a cukor, répa és a gyapot is. a minden terményéi eladná, összesen körülbelül 30.000 forintot kapna érte, amint gyorsan kiszámítjuk, tehál ennyit ér az a munka, amit egész esztendőben végzett. Bartók bá esi azonban nem adja el mindenéi, csak éppen azt, amit nélkülözni tud a háza táján s minden készpénzbe, vételét számítva — az adók és biztosítási díj levonásával — meg közelítőleg 10.000 forint vándorol az erszényébe az eladóit terménye és áltatok után. Bartók József évvégi elszámolása az idén tehál a kenyérgabona és egyéb termények mellett 10.000 forint készpénzt mutat, ami havi 800 forintos „fizetésnek‘‘ felel meg. Körülbelül ugyanígy fest Doszpod András és Tóth Ferenc előzetes évvégi elszámolása is, mindketten l-es típusú termelőcsoportban vannak. De az ő munkájukban már felismerhető a nagyüzemi gazdálkodás: mindkettőjük földjét a gépállomás művelte meg. Tóth, Ferenc a szántásért 300 forintot fizetett készpénzben és terményben. Ugyanez idő alatt fogatával több mint mégegyszer ennyit keresett meg s act sem kell elfelejteni, — de ezt már mondja maga Tóth Ferenc: — A gépállomás jobb munkát végez■ mint o fogat .Természetesen a végzett munkát ellenőrizni kell. Nyilván a gépi munka is hozzájárult, hogy Tóth Ferenc 20 mázsa búzát, 8 mázsa árpát, mintegy 6 mázsa zabot vihetett haza a beadási kötelezettség teljesítése után, tehát jóval többet, mint Bartók József. Doszpod András 17 mázsa búzát, 5 mázsa árpát- és 4 mázsa zabot vitt haza, s ha az egyéb terményeket is számítjuk, valamivel neki is jobban jövedelmez a társas művelés, mintha egyénileg művelné meg a földjét. ölik Mihály as Úttörő tsz tagja, ahol az építőbrigádban dolgozik. — Július elsejéig 400 munkaegységet szerzett, s az évvégi elszámolás idejére legalább 550 munkaegysége lesz. A tsz megközelítő évvégi elszámolása így néz ki: beadás után kapnak készpénzben 25.000.—, szerződött növények után 450.000 forintot. Ez a tsz biztos jövedelme, amiből a következő fizetnivalók után mintegy 400.000 forint marad a tsz-nek A kész pénzbevételt és az idei termést tekintve, úgy számolnak, hogy munkaegységenként 1 kiló kenyérgabonát, 2 kiló árpát, 1.5 kiló kukoricát, 2 kiló krumplit, 3 deka cukrot tudnak adni, más terményeken kívül. Ez azt jelenti, hogy Holik Mihály az ősszel 22 mázsa kenyérgabonát, 11 mázsa árpát, mintegy 10 mázsa kukoricát, 11 mázsa burgonyát, 16 és fél kiló cukrot visz haza. Ezenkívül pénzt is kap. az ed. digi kilátások szerint legalább 3000 forintot. Mindemellett azonban kisebb termények is jutnak az elszámoláskor széna, takarmányféleségek, egyebek. Ha mindezt összeszámoljuk, Holik Mihálynak több mint 12.000 forintja marad meg akkor, ha eladja a felesleges terményét. Ebben az összegben azonban nincs benne a háztáji gazdaság jövedelmezősége. Holik Mihálynak és családjának biz tosítva van egész esztendei kenyere és egyéb terménye s emellett, ha jövedelmét. hónapokra elosztja, több mint 1000 forintja marad. — Azonban egy dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni, — teszi a számadás végére Holik Mihály. — A mi szövetkezetünkben minden nehéz munkát a gépállomás végzett s kézi erővel csak a kapálásokat kellett csinálni. Tehát n nagyüzemi gazdálkodás minden nehéz munkától, még az ara. tástól is megkímélt bennünket, hisz földjeinket kombájn aratta. Ez pedig nagyon fontos szempont. Az aratás> szántás, vetés a paraszti munka legnehezebbje. Bartók József egyedül, saját erejével végezte mindezt a munkát, míg felesége otthon i*z állatok gondozását látta el. — Amíg Bartók József szántott vagy aratott, a tsz tagjai egyéb, jóval könnyebb munkát végezhettek, mert földjeiket felszántotta - gépállomás, gabonája, kát learatta és elcsépelte a kombájn. A számadás azt mutatja, hogy a négy mözsi dolgozó paraszt közül, akikkel ezt az előzetes számadást végeztük. Holik Mihály jár legjobban. Nemcsuk azért, mert magasabb a jőve delme, mint bármelyiké, hanem azért is, mert ezt a magasabb jövedelmet jóval könnyebb, kevésbbé fárasztó munkával szerezte meg, mint három társa. A számadás mégsem, reális. Bartók Józsefről mindenki tudja, hogy Mözs legjobb egyénileg dolgozó gazdája, ugyanakkor az Úttörő tsz-nél, minden eredménye mellett is még vannak ki- javítanivaló hibák. Erre gondol Holik Mihály is, amikor jókedvű mosollyal mondja Bartók Józsefnek: — Nem cserélnék magával, Józsi bácsi az idén sem. De majd nézze meg a jövőévi elszámolásunkat... (n)
