Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-09 / 186. szám
NAPLÓ 1953 AUGUSZTUS 9 1 A A régi egészségtelen cseléd lakások helyén új családi házak épülnek Tengelicen A fényképeik, melyeket egy fiatal elvtárs hozott a szerkesztőségnek, 20—30 évvel' ezelőtt készültek Ten- gelle környékén s az akkori idők két előkelő családjának, a Csapó és „gróf“ Benyovszky családok belső életét mulatják be. A képek tájakat ábrázolnak, a kastély egy-egy meghitt szobáját, vagy bamba kinézésű arisztokratákat, akiknek arcvonásait az öröklött tompaelmé- jűség teszi jellegzetessé. A képek hátlapján általában francianyelvű felirat olvasható, legtöbbször helyesírási és nyelvi hibával: akik a magyar nép vérét szíviák, szégyel- tek magyarul beszélni, de vagy hisv vagy hígeszűek voltak, hogy jól megtanuljanak franciául. A képeket kivittük Tengelicre s a 20—30 év előtti fényképek most kézről kézre vándorolnak az egykori volt cselédek között. Az egyik fénykép úri vadásztársaságot ábráról: 3 jóltáplált, puskás urat 3 dáma vesz körül; lábuknál, ebeik hevernek. — Ez a Csapó Dániel, — mutat A kép hitelességét csak alátámasztja Salllai néni szava, aki meglepődve mutat a fényképre: — Ilyen házakban laktunk abban az időben. Ez jutott Benyovszky gróf cselédeinek, Strasse r István különösen jól emlékszik: a fényképeken látható házban valamikor ő lakott, Varga István. Dömötör János és Salíai József családjával együtt, éveken át. lé—20 személy, néha több is — attól függ, mennyire pusztított a asecsemőhálaindóság — zsúfolódott sgybe a rozzant, egészségtőlem viskókban. De a szomszédos kastélyban, melynek büszke tornya idelátszik, Csapó György uraság külön pipázót rendezett be magának, ahol unalmas óráiban fújta a füstöt. A düledező viskók feltűnhettek a szőrös grófi szíveknek is, mert 1933 körül ..renoválták“ a cseléd! a kasokat. A „renoválás" abból állt, hogy a düledező falakat, tetőket egy-egy gerendával megtámasztották. Minden szónál ékesebben beszél erről a „szociális" építkezésről az egykori fényképfelvétel: Ez a Csapó Dániel, az egyik puskásra Fejős József, a Petőfi tsz tagja, de emlékezik a mellette álló sörtebajuszú alakra is, aki valami tábla (bíró volt. A harmadik férfi, pödört bajusszal, „vitéz“ Vend! István, — őt is mindenki ismeri — amint alázatosan mosolyog az urakra. A népnyúzó földbirtokosok és Szekszárd korrupt polgármstcrc nemcsak a fényképen, az életben is jól megfértek egymással: a Csapóék Tengelicen nyúzták a népet, a Vendl-ek a város pénzén építettek utat szőlőjükhöz. Két két a népnyúzó földesurak igazi aroát mutatja meg. Mindkettő Tengelicen készült s az egykori Banyovszky-birtok szociális viszonyait mutatja be a ,,gróf*‘ eredeti felvételein. Rozzant, szalmafedeles viskók, melyek egykor négy családnak jelentettek lakást. Az otthontalan magyar szegény embernek csak ez jutott a Horthy-korszak- ban; az állatokat a földesúr — ter- ! mészet esen — hasonlíthatatlanul I különb helyre tette. Helyreállított“ cselédházak Tengelicen, az 1955-ös években. (Gróf Benyovszky eredeti felvétele.) képről ismerik. S a keserves múlt utolsó nyomait is eltörli Tengelicen az ötéves terv, amely az egykor) nyomortanyák helyére egészsége-, tiszta lakásokat épít. 15 új lakás készül el Temgelicen, valamennyi 2 szobás, előszobás, konyhús lakás. öt lakóház a közeli hetekben les? kész s Fejős József, Vörös Antal, Horváth József, Acsúdi István éx id. Papp József családja már készül a költözködésre, hisz új hazaikba csak a villanyt kell bevezetni. _ A Benyovszky gróf, vagy a C sapó uraság egy ilyen lakásba azelőtt legalább 3 családot rakott volna, — mondja Fejős József, amint elnézi az új ház építkezéséi. — Nem lett volna szívük hozzá, _ gondolkodik el Fejős József. — Ilye n lakás abban az időben csak az állatoknak dukált... Fejős József szavaiból kiérezni, mit jelentett a hajdani „unasúgok- niak" az ember. Ny árun is fejlődik nz olvasómozgalom A nagy nyári mezőgazdasági munkák beállta a könyvtármozgalom bizonyosmérvű csökkenését vonta maga után. Bár az idén már nem (tz a hely. zet, hogy a dolgozók egyáltalán nem olvasnak nyáron. Szontágh dvtársnő, kajdacsi népkönyvtáros a cséplőgépek mellett tartott felolvasásokkal népszerűsítette z könyvárakat. Hőgyé- szen pedig Weigand elvtársnő rendezett érdekes könyv kiállít ást, ami szín. tón sok dolgozó érdeklődését keltette fel a könyvek iráni. Igen szépen fellendült \az dlvasómozgalom Tolnán is június óta. Az új könyvtáros, Báli elvtársnő az év első hónapjainak 200Jas állagú kölcsönzéseiről közei 700~ra emelte a kölcsönzések számát, de igen szép eredmények születtek Kajdacson, Györkönyben és Púlfán is. «TTVWTTTV?VVWVVVVVVVVVVrVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVrVVVVVVVVVVV7VVVVVVTVVVVVV7WVVV7V ELMÉLETI TANÁCSADÓ II. 0777777777777777777777777777777777777777777777777777777777777777777777777777777777 Az objektív gazdasági 1 örvények és a gazdasági alaptörvények kérdései II. rész. <A cikk l. részét lapunk tegnapi számában közöltük.) A társadalmi — gazdasági élet moz. zanatainak a társadalom fejlődésének, a termelés kérdésének a megértése szempontjából felmérhetetlen jelentőségű Sztálin elvtársnak a gazdasági alaptörvényekről szóló tanítása. Sztá. lin elvtárs tanítása alapján láthatjuk, hogy az egyes gazdasági törvények nem határozhatják meg az egész tér. meléri folyamat fejlődését — az egész társadalmi rend lényegét, csupán a termelés folyamatának egy-egy oldalát, a termelés, a gazdasági élet egy. egy ágazatára vonatkoznak, azon be. lü! hatnak, illetve érvényesülnek. Az egész társadalomra vonatkozó, annak gazdasági életét érintő átfogó törvény a gazdasági alaptörvény, amely szintén objektív törvény. Sztálin elvtál® tanítása alapján a gazdasági alaptörvény: a társadalmi gazdasági rend fő mozgás törvénye. A gazdasági alaptörvény olyan törvény, amely az adott termelési mód fejlődésének nem egy és nem is akár. milyen oldalát, nem egy és nem is akármilyen folyamatát, hanem a fejlődés valamennyi fő oldalát és valamennyi fő folyamatát, tehát az adott termelési mód mivoltát, lényegét határozza meg. A gazdasági alaptörvény meghald, rozza: először, a társadalmi termelés közvetlen célját, vagyis hajtóerőit a társadalom adott gazdasági rendszerében, a termelés egész irányát meghatározó inditóokokat- másodszor a termelés adott célja elérésének eszközeit. Tehát a gazdasági alaptörvény ismerete alapján megérthetjük és megmagyarázhatjuk az adott gazdasági rendszer valamennyi törvényszerűségét. A gazdasági alaptörvény tükrözi az adott társadalmi rendszer egész berendezkedéséi meghatározza az adott ország kül- és be'.politikáját is. Vizsgáljuk meg a két társadalmi rendszer gazdasági alaptörvényét A modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényének fő vonásait Sztálin elvtárs a következőben határozza meg. ,,A maximális tőkés profit biztosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorbadöntése útján, más országok, különösen az elmaradott országok népeinek leigázása és rendszeres kifosztása útján, végül n legnagyobb profit biztosítása, a háborúk és a nemzetgazdaság militarizálása útján“. Sztálin elvtárs a modern kap ital izmus gazdasági alaptörvényének feltárásával megvilágítja a kapitalizmus kirívó ellentmondásait, felfedi a tőkés államok agresszív, rabló politikájának okait, gyökereit. A modern kapitalizmusban a tőkés termelés célja a maximális profitszerzés. S a tőkések ennek érdekében szervezik meg és állítják be egész gazdaságukat. A tőkések a maximális profit megsizeraésének rendelik alá a technika fejlesztését, a termelés irányát és ütemét. Ugyanis a tőkések csuk olyan ütemben hajlandók a tech nlkát fejleszteni, amilyen mértékben azt a maximális profit szerzés megkívánja. csak olyan irányban hajlandók a termelést fokozni — fejleszteni, amely maximális profitot biztosit. Ebből az következik, hogy a tőkés termelés a maximális profitért folytatott hajsza közepette teljes egészé, ben elszakad a társadalom —,a lakosság szükségleteitől, illetve e szükségletet is alárendeli a maximális pro. fit szerzésének. Ugyanis a tőkések csak annyiban hajlandók a társadalom szükségleteit kielégítő árucikkeket. termelni, amennyiben az maximális profitot biztosít. Természetesen ez a körülmény a leghatározottabb fékje a lökés termelés minden oldalú fejlődésének. A szocializmus gazdasági alaptörvénye a kapitalizmus gazdasági alaptörvényének szöges ellentéte. A szó. otalizimus gazdasági alaptörvényének fő vonásai a következők: ,.Az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása, a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növelése és tökéletesítése útján E törvény félfedi és megvilágítja a termelőerők szakadatlan fejlődésének, a dolgozók anyagi jóléte, kulturális és életszínvonala szüntelen emelkedésének okait a szocialista társadalomban. Vagyis fényesen mutatja az egész társadalmi termelés célját, azt, hogy a cél: az igények maximális kielégítésének biztosítása, eszköz a tér. rnelés folyamatának állandó fejlesztése. Ez az alaptörvény megmutatja a szocialista társadalom magasabb, rendűségét. Addig, amíg a kapitalizmus számára nincs értelme az emberi szükségletek termelésének, vagyis az ember a maga szükségletével eltűnik a tőkés szeméből .addig a szocialista termelés célja éppen az ember a maga szükségletével, vagyis az ember anyagi és kulturális szükségleteinek maximális ki. ri'égítése. Tehát amíg a kapitalista termelés irányát és ütemét nem a szükségletek, hanem a profit szerzés feladata szabja meg, addig a szocialista termelés irányát és ütemét teljes egészében az ember, a társadalom szükséglete határozza meg. Ezt fényesen tükrözik pártunk és kormányunk gazdasági intézkedései is, mely szerint a dolgozó ember anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése érdekében változás történik a termelés irányát, és egyes iparágak, elsősorban a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak termelésének ütemét illetően. Kirívó az ellentét a kapita/feta termelés Célja és a szocialista termelés célja között. Nem kevésbbé kirívó az ellentét azonban az eszközökben sem. Míg a mai kapitalista termelés célját, a maximális profit biztosítását „az adott ország lakossága többségének nyomorba döntése, más országok leigázása és kifosztása, háborúk és a népgazdaság militarizálása'• útján éri el, addig a szocialista termelés célját, >,« társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését“, a termelés szüntelen nö_ velése és tökéletesítése útján biztosítja. A technika fejlődését a kapitalizmus is ismeri. Azonban a kapitalizmusban a technika fejlesztését alá rendelik a profit szerzésnek. Ezér ott ezt a fejlődést csak periodikus megszakításokkal tudják megvalósítani. Válságok idején ez a fejlődés megáll. A monopolkapitalizmus idején ezek a megszakítások egyre gyaikoríabbak. Emellett a monopol- kapitalizmus — éppen a maximális profit biztosítása céljából — akadá. lyozza az új, a fejlettebb technikai eljárások — módszerek bevezetését, «(mennyiben ez nem biztosítja a maximális profitot. Ezzel szemben a szocializmusban a technika fejlődésének olyan akadályai nincsenek. Ellenkezőleg, a szocializmusban a leghaladottubb tech. nika alkalmazása, a termelés szüntelen tökéletesítése érdeke a dolgozók összességének, az egész társadalomnak, mert. éppen ez az eszköz az amely m anyagi jólét és a kultúra állandó emelkedését lehetővé teszi. Ezért bontakozhat ki a szocialista társadalomban az újítók, a sztahanovisták, a munka, a technika észszerüsítőinek olyan hata'imias — széleskörű mozgalma, mint a Szovjetunióban, melynek példája nyomán nálunk is ál lan. dóao bővül és egyre nagyobb és na gyobb munkástömegeket ölél fel. A kapitalizmus és a szocializmus gazdasági alaptörvénye — mint IáU hatjuk — meghatározza az adott ország belpolitikáját. Például a kapitalista országok a maximális profit biz. tosítása érdekében kénytelenek belsőleg is az elnyomás, a kényszer, a terror politikáját folytatni s ebben a tőkések legfőbb eszköze az államgé. pezet, mely teljes egészében a tőke szolgálatában áll. Ezzé! ellentétben a szocialista állaim — az alaptörvényből fakadó — a legszélesebb demokratikus politikát folytat, a dolgozók nak a legszélesebb demokratikus jogokat biztosítja- a tehetségek ki- ibontlaikozása előtt filmes emmifléle korlát, sehol semmi nyoma a dolgo711 '77777777777777777 zók elnyomásának, illetve a szocialista társadalom ilyet nem is ismer. A szociálist®, állaim minden intézkekedése, minden ténykedése a dolgozók jóléte érdekében történik. A gazdasági alaptörvény azonban az adott társadalom — az adott ország külpolitikáját is meghatározza. A maximális profit biztosítása érdekében oi tőkés országok, elsősorban a fő kapitalista országok — különb, sen az Amerikai Egyesült Államok — az alaptörvényből fakadó, leigázó ag- ressziós külpolitikát folytatnak, mivel a maximális tőkés profit szerzésnek ez az egyik fő eszköze. E profit szer. zési vágy sarkalja a tőkéseket arra, hogy beavatkozzanak más országok helügveihe, gazdaságilag és politikailag is saját uralmuk alá hajtsanak más országokat, hogy azt teljes egészében kizsarolhassák, Láthatjuk, hogy a tőkés országok agresszív — háborús polit ikája az alap törvényből, a maximális profit szerzés * érvényéből fakad. Ezért mondja ki a sztálini tétel, hogy a raibló háborúk elkerülhetetlenségének veszélye mindaddig fennáll, amíg kapitalista állam létezik. A kapitalista államok agresszív kül. politikájával ellentétben a szocialista államok a gazdasági alaptörvényből fakadó békepoUtüidt folytatnak. A Szovjetunió abból a sztálini tanításból indul ki. hogy a két társadalmi rendszer tartósan élhet, békében egymás mellett, ha mindkét fél részéről megvan a kölcsönös együttműködés őszinte vágya. A szocializmus gazdasági alaptörvényéből. a termelés szakadatlan nö. velőséből, a technika állandó fejlesztésének törvényéből fakad az, hogy ■a Szovjetunió és a népi demokratikus országok a békés kereskedés, a gazdasági együttműködés politikáját folytatják má-s országok felé és nyoma sincs a más országok leigázására való törekvésnek külpolitikájukban. A kapitalizmus és a szocializmus gazdasági alaptörvényéinek ismeretei, tehát világossá teszi előttünk a nap. jainkban lezajló összes nemzetközi események, az egyes országok kill- és belpolitikájának okait és hátterét. E tudomány ismerete elengedhetetlen a nemzetközi helyzet reális értékelésében. Király László-ví A felszabadulás előtt 4 család lakott ebben a házban. (Gróf Benyovszky eredeti felvétele.) Azóta közel 30 év múlt el. A Csa- 1 ipák, Benyovszkyalk, Vendlek világa i : nem jön többé viasza. A dolgozó £ i magyar nép megtalálta azt az utat, i mely egyre feljebb visz, s a régi t düledező, egészségtelen cseléd laká- i sokat a legtöbben már csak fény- 2 7VV7TVVTV?filTrUVVffVtm)ev*v«ni>«S»i»...l
