Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-09 / 186. szám
1953 AtrüTJSZTUS 9 NAPLÓ 3 A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka — A nemzetiségi tanács ülése Moszkva (TASZSZ) A Kremlben augusztus 7-én este a nemzetiségi tanács ülésén íolytatták a vitát Arszenyij Zver.ievnek, a Szovjetunió pénzügyminiszterének a Szovjetunió 1953. évi költségvetéstervezetéről tartott beszámolója felett. Egymásután léptek a szónoki emel vényre a szövetségi és autonom köztársaságok, határterületek és területek képviselői. A küldöttek egyhangúlag támogatják a költségvetéstervezetet, amelyben a hatalmas Szovjetunió növekvő gazdasági erejének fényes tanúbizonyságát látják. Felszólalt Pavel Prokkonen, a Karél-Finn SzSzK minisztertanácsának elnöke. — A Szovjetunió 1953. évi költségvetéstervezete — mondotta — megfelel az összes szovjet népek érdekeinek. Mahomed Medzsidov, a Dageszíán ASzSzK képviselője az autonom köz- [ társaság népeinek boldog életéről beszélt. Galina Burkackaja küldött, az Ukrajnai, N. Sz. Hruscsov kolhoz elnöke elmondotta, hogy milyen ered ményeket értek el a kolhozparasztok a kievi területen. Az összes küldöttek felszólalásaiban kifejezésre jutott a Szovjetunió népeit összekapcsoló megbonthatatlan barátság gondolata. Erről beszélt a Grúz SzSzK képviselője, Alekszandr Mircsulava is. Antanasz Venclova küldött, a litván nép képviselője a Szovjetunió népeinek békés építő munkájáról beszélt. Ezt a Szovjet-Litvánia példájával érzékeltette. A nemzetiségi tanács ülésén felszólaltak még: Illarion Afanaszjev (Csuvas ASzSzK). Berszabe Grigorian (örmény SzSzK), Rihard Mahl (Észt SzSzK), Akmamed Szárijev (Türkmén SzSzK), Gül Baba Alijev (Azerbajdzsán SzSzK) Államel'enes kém- és terrorista-központ pere a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban Phenjan (TASZSZ): A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Bíróságának katonai kollégiuma megvizsgálta a Li Szin Jub vezetése alatt álló államellenes kém- és terrorista központ ügyét. A bíróság elé idézték Li Szin Jubot, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának volt titkárát és az állami ellenőrzési bizottság volt elnökét, Cső Il-Men-t, a közoktatás és propagandaminiszter volt helyettesét, Lim Hva-t, a koreai—szovjet kultúrkap- csolatokat ápoló társaság volt elnökhelyettesét, Pák Szin Von-t, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága összekötő osztálya káderosztályának volt helyettes vezetőjét. Iá Gan Csuk-ot, a külkereskedelmi minisztérium mellett működő behozatali kereskedelmi társaság volt igazgatóját, Be Cser-t, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága ösz- szekötő osztályának volt vezetőjét, Jun Szik Dan-t, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága összekötő osztályának volt helyettes vezetőjét, Li Von Csu-t, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának volt helyettes vezetőjét, Pák Han Vok-ot, a Li Szin Man-féle bábkormány belügyminisztériumában a közrendészeti hivatal felügyelői főosztályának volt vezetőjét, Cső Jen-Bok-ot, az állami ellenőrzési bizottság volt vezető funkcionáriusát, Men Csőn Ho-t, egy koreai partizánalakulat volt szakaszparancsnokát, Szol Csőn Szik-et, a koreai néphadsereg politikai főosztály 7. osztályának volt munkatársát. A koreai sajtóban nyilvánosságra hozott vádirat rámutat arra. hogy a Li Szin Jub vezetése alatt álló kém- és terrorista központ amerikai gazdáinak parancsára terveket készített alő a népi hatalom megdöntésére a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, kémtevékenységgel és gyilkosságokkal foglalkozott, hogy megvalósítsa a tőkés uralom visszaállítására irányuló gyalázatos terveit. Li Szin Jub bandáiénak tagja* a köztársaság kormányában és a Koreai Munkanárt Központi Bizottságában betöltött magas tisztségüket fp’használva hajtották végre a pár* aláaknázására és gyengítésére irá- nvuló terveiket és igyekeztek akadályozni a kormány intézkedéseinek megvalósítását, s az amerikai imperialisták katonai támogatósával, fegy veres államcsíny útján meg akarták dönteni a köztársaság kormányát. L’ Szin Jub bandájának tagjai, az amerikai imoerialisták bérencei —mondja a vádirat — párt- és államtitkot képező adatokat, a háború folyamán katonai jellegű titkos adatokat szol gáltattak ki az amerikaiaknak és ezzel tevékeny segítséget nyújtottak az amerikai imperialisták koreai agressziójához. Li Szin Jub és cinkostársai áruló terveik keresztülvitele érdekében és a leleplezéstől való félelmükben semmitől sem riadtak vissza, még a gyilkossá etót som. Az előzetes nvo mozás megállapította, hogy Li Szin Jub bandája terveket szőtt a népi hatalom megdöntésére, kémkedéssel és terrorcselekményekkel foglalkozott az amerikai imperialisták érdekében. Mint a vádiratból kitűnik, Li Szin Jub bandája amerikai gazdái megbízásából fegyveres államcsínyt készített elő a Koreai Népi Demokra tikus Köztársaságban, s azt az amerikai fegyveres erők segítségével szándékozott végrehajtani. Olyan burzsoá-nációnálista kormányt szándékoztunk alakítani — mondotta vallomásában Pák Szin Von vádlott, — amely a tőkések és földbirtokosok érdekeit védte volna és meg akartuk dönteni a népi demokratikus rendszert. A vádirat felolvasása után a bíróig áttért a vádlottak kihallgatására. Cső Il-Men vádlott a bíróság elnökének kérdéseire teljesen beismer te a vádiratban foglalt bűntetteit. Részletesen elmondta a bíróságnak, hogyan lett az amerikai imperialisták ügynökévé, hogyan folytatott kémtevékenységet, hogyan hajtott végre terrorcselekményeket Li Szin Jubbal együtt, hogyan vett részt az államellenes fegyveres államcsíny előkészítésében, amelynek célja a népi hatalom megdöntése volt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Pák Szin Von vádlott szintén maradéktalanul beismerte a vádiratban foglalt bűncselekményeket és elmondta a bíróság előtt, hogy az árulók bandája hogyan készítette elő a Koreai Munkapárt és a koreai népi kormány vezetőinek meggyilkolását, arról álmodozva, hogy a kapitalizmust visszaállítják. Li Szin Jub, a kémek és árulók bandájának főkolomposa beismerte a vádiratban felsorolt összes tényeket: megerősítette, hogy vezető szerepet játszott az államellenes kémes terrorista központban. A bíróság előtt kihallgatott összes többi vádlottak szintén teljesen beismerték a koreai néppel szemben elkövetett bűncselekményeiket. A bíróság augusztus 6-i záróülésén fővádlóként Kim Don Hak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság helyettes államügyésze szólalt fel A bíróság a védők felszólalás? után megadta az utolsó szót a vádlottaknak, akik mindannyian ismét beismerték az általuk elkövetett ’■endkívül súlyos bűntetteket. A bíróság halálra ítélte Li Szin Jubot, Cső II Ment, Lim Hvat, Pák Szin Vont. Li Gan Csukot, Be Csert. Pák Han Vokot, Men Csőn Hot, Szol Csőn Sziket és Cső Jen Bokot. Jun Szik Dán és Li Von Csu vádlottakat 15, illetőleg 12 évi börtön- büntetésre ítélték. A munkások, parasztok és értelmiségiek képviselői, akik jelen voltak a tárgyaláson, a legnagyobb meg elégedéssel fogadták az amerikai zsoldban álló, megvetésre méltó gonosztevők elítélését. Anienka’ Kongresszusi tag nyilatkozata telep'ozi az Egyesült Államok kormányának élelmiszer-propaganda trükkjét Berlin (TASZSZ): Az amerikai sajtó közlése szerint Yorti, az Egyesült Államok képviselőházának de- mokratapárti tagja (Kalifornia állam képviselője) felszólította az Egyesült Államok kormányát, hogy ossza szét az élelmiszer „feleslegeket" a húszon ötmillió vagy még több, szűkölködő amerikai között. Yorti nyilatkozata, amely a Congressional Record augusztus 4-i számában jelent meg, újból leleplezi az Egyesült Államok kormányának a Német Demokratikus Köztársaság lakossága számára nyújtott „élelmi- szersegély“-lyel kapcsolatos propaganda trükkjét. Ebből a nyilatkozatból világosan kitűnik, hogy egyedül az Egyesült Államokban „huszonöt- millió vagy még több ember van", aki szükséget szenved élelmiszerben. Az Egyesült Államok és Dé!-Knrea köziitii „segélynyújtási egyezményről" Washington (MTI): Mint jelentik. Szöulban szombaton délelőtt tíz órakor John Foster Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere és Li Szin Man, a délkoreai bábkormány vezetője, aláírta az Egyesült Államok és Dél-Korea között kötött ,, kölcsönös segélynyújtási egyezményt." Az egyezmény aláírása után közös nyilatkozatot adtak ki, amely lényegében megismétli Dullesnak a közelmúltban tartott sajtóértekezleten elhangzott fenyegetéseit. Dulles a Li * Szin Mannal kötött egyezmény aláírása után szombaton Tokióba utazott. Az éGzakatlanti haderők hadgyakorlatokat tartanak Nyugat-Német országban Berlin (MTI): Bonnban közölték hogy az atlanti haderők középeurópai parancsnoksága alá tartozó csapatok szeptemberben széleskörű hadgyakorlatokat tartanak Nyugat-Né- metországban. A szentember 10., és 13. között Majna-Frankfurt környékén lezajló első hadgyakorlaton, amely a „Monte Carlo" fedőnevet viseli, amerikai, francia és belga csapatok — vesznek részt. A „Nagy elhárítás" néven előkészített hadgvafeorlatot szeptember 18 és 24. között Osnabrück térségében brit és holland egységek bevonásával tartják. Az »rab országok «»»tója elítéli az aueoMibiai szerződést Beirut (TASZSZ): Nemrég írták alá az angol-líbiai szerződést. E „barátsági és szövetségi" szerződés értelmében Anglia a szerződés érvénybelépésétől számított öt éven belül pénzügyi és technikai „segélyt" nyújt Líbiának, s ennek fejében jogot kap arra. hogy csapatoka’ tartson Líbia területén és katonai támaszpontokat létesítsen az országban. Az angol—líbiai szerződés aláírásának hírét felháborodással fogadta az arab országok közvéleménye. Az „A1 Miszri" közli Azzamnak. az Arab Liga volt főtitkárának nyilatkozatát, aki élesen bírálja az említett szerződést. „Erről a szerződésről csak azt tudjuk, — mondja Ázzam, — hogy a protektorátus megteremtéséről szóló szerződéssel egyenértékű, sőt még annál is rosszabb." Ázzam követelte, hogy „hozzák a líbiai nép tudomására az igazságot erről a szerződésről.'1 NEMZETKÖZI SZEMLE A nyugat! külügyminiszterek emlé- Siezete* washingtoni tanácskozásán amerikai nyomásra Franciaország és Anglia képviselő! beleegyeztek, lio-v a legmagasabb színvonalon tartandó politika! értekezlet helyett kttlüav- mlii!«zféri értekezletre tegyenek javaslatot a szovjet kormánynak. A három hatalomnak a szovjet kormányhoz elkilldöft július 15-i javas, lata teljesen leszűkít! a nemzetközi tárgyalások méreteit, azon túl is, ho«y a legmagasabb síkon történő politikai értekezlet helyett külügyminiszteri tanácskozást helyeztek kilátásán. Javaslataik a német probléma részLegkértléseinek megvitatására, az osztrák szerződés megtárgyalására korlátozódik. A szovjet kormány augusztus 5-én válaszolt a nyugati hatalmak jegyzékére. E jegyzék leleplezi azokat a mesterkedéseket, amelyek arra irányulnak, hogy az égető nemzetközi kérdések nagyrészét kirekessz,ék a tárgyalások menetéből. A szovjet kormány válaszjegyzéke Ismét megmutatja, hogy a Szovjetunió mindenekelőtt az összes vitás nemzetközi kérdések megoldását kívánja és isméteilen — mini már annyiszor a nemzetközi diplomácia porondján — felhívja a figyelmet, Ftisíbe r Egyre erősödik a hare az egységes, demokratikus Németország megterem léséért Németországon belül és nemzetközi síkon egyaránt. Adenauer hidegháborús politikája az utóbbi időben jelentősen megrendült. Erősítenie kell, már nines egy hónap a nyugatnémet választásokig, amelyek a fasiszta kortesek, háborús-bűnös képviselőjelöltek ellenére vagy éppen miattuk sem kecsegtetnek sikerrel. Amerikai gazdáikhoz fordultak tanácsért, hogy provokációik mellé az úgynevezett lélektani hadviselés hő tárházából boesássanak ,„segítséget* a rendelkezésükre. Az amerikai gazda készségesen vél. (átkozott a szerepre. Azt az ördögi fervet agyaitok ki. hogy angyal képében „szereíetc.somagokat,‘ osztanak majd ki a Német Demokratikus Köztársaság lakosságának, bebizonyítva, hogy egvetlen igaz segítője van a németeknek Eisenhower és annak prófétája, Adenauer. Ismeretes, hogy a jótékonvsé"< trükköt hivatalos szovjet és német demokratikus forrásból egyaránt visszautasították és leleplezték annak provokációs jellegét. A Német Demokratikus Köatáesaság jól ellátott, munkanélküliséget nem ismerő lakossága felháborodottan utasította vissza az „abrakot*1. hogy „a nemzetközi biztonság fenntartásáért a felelősség nz öt nagv- hatalomra, az Amerikai Egyesült Államokra, Angliára, Franciaországra, a Szovjetunióra és a Kínai Népköz- társaságra hárul1*. Enyhíteni a nemzetközi feszültséget, ezt tartja a jegyzék közonnti kérdésnek. „A külügyminiszterek tanácskozásán tárgyalják meg azoknak az intézkedéseknek a kérdését, amelyek elősegítik a nemzetközi feszültség általános enyhülését, beleértve a fegyverzet csökkentésének kérdését és ezt. ho«v idegen államok területén ne ep- gedélyezzenek katonai támaszpontokat.*1 — hangsúlyozza a jegyzék. A Szovjetunió békeszerető politikájának újabb bizonyítékát adva, beleegyezett a külügyminiszteri tanácskozásokba. A nyugati hatalmak a német kérdésről kívánnak tárgyalni. A szovjet jegyzék erre világosa,, ismerteti a szovjet kormány álláspontját, azt, hogv Németország alapvető problémáját tárgyalják meg, így Németország nemzeti egyesítésének megvalósítását. a békeszerződés megkötését. Ne kerülgessék a forró kását, ne vlgvék hosszas tárgyalások útvesztőjébe az iigvet mert ez csak Németország széttagoltságának fenntartásával jár. Legyen a eél: Németország egyesítése. lent terv Bár az abrakferv fgv csúfos kudarcba fulladt „a lélektani hadviselés bajnokai*' nem hagytak fel kísérletezésükkel. Uszító nyugatberlini rátíló- állnmásukon a RJAS-on keresztül felhívás» lettek közzé hn«y jú'nden ke- letberlini és a NDK bármely lakosa Ingyen élvlmiszereseniagot kan, ha áimesy Nyugat-Berlinbe és ott közi! nevét, címét, foglalkozását. Az övezethatárrvn — éhező úrimat., herllnieklöl körülvéve — felállították az abrakosztó helyeket. Berlin demokratikus övezetének la- 'okosai átmentek a csomagokért és — átadták azoknak, akiknek valóban szükségük van arra Adenauer paradicsomában. odaadták az éhező nyugat- berlini munkanélkülieknek. Eisenhower és Ade-auer nrovoká- 'óla súlyos kudarcot szenvedett. MA* aem adták fel a reményt és Connant németországi amerikai főhiztos személyes irányításával kélné-beesetten próbálják folytatni a „jótékonvko- dást*. Dp az abrak-terv esődbrnient é* is bizonyítja az amerikai hidegháborús politika csődjét. Bizonyítja, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nine felháborodottan utasíi vissza minden provokációt, leleplezi és nieg- bélyegzi a provokátorokat. A klerikális nakcó s*/ov el-rllenes uszító hadjárata a Horthv-fasiznms idején Rákosi elvtárs mondotta Horthy vérbírósága előtt, hogy „a magyar dolgozókban a sok szenvedés megerősítette a vágyat a szocialista forradalom után. Előttünk a megvalósult példa, a szocialista Szovjetunió. A Szovjetunió a dolgozók és a szabadságért kü7,dő népek legfőbb támasza.“ A hatalmát és mammutbir- tokait féltő klerkális reakció tisztában volt ezzel és kezdettől fogva izzó gyűlölettel fordult a nagy szocialista munkásállam, a Szovjetunió ellen. * A magyar klerikális reakció, amely gyalázatos módon segédkezett a dicső Tanácsköztársaság vérbefoj- tásánál, hivatalos lapjában (Uj Nemzedék) már 1920 januárjában kijelentette, hogy „az esztendő feladatai közé tartozik az orosz bolsevizmus- sal való leszámolás is!“ A lap. miután beszámolt az intervenciós hatalmak szovjetellenes terveiről, ki- lelentette, hogy ez a harc irgalmatlan lesz. „Uj harc, amelyben nem lesz kegyelem. A vörös rém és a polgári társadalom között nincs meg egyezés.“ A magyar jezsuiták ugyanekkor a „Szent Szív“ zászlaja alá szólítják az egész világot a Szovjetunió ellen. Szószerint azt írják: „Mozduljon meg a katolikus világ, szervezkedjék és szálljanak szembe a katolikus Lengyelország oldalán a bolsevizmussa! Ha a fegyverrel lehet, hát fegyverrel is!“ (Szív, 19‘ift július 31.) * A klerikális reakció élharcosai, a jezsuiták, folyóiratukban (Magyar Kultúra) a huszas években nagyon felkapott és mindenütt propagál! „turáni gondolatnak“ nemcsak behódoltak, hanem megszokott ravaszságukkal ebből a soviniszta fajelméletből is a Szovjetunió elleni hadjárathoz kovácsoltak fegyvert. „Van még jobb is: — írják 1927-ben — a turáni gondolat, amely ma még az újnak csalogató ingerével hatnak a magyar társadalomra.“ Ennek a gondolatnak a nevében hívják fel a figyelmet Észak- és Közép-Ázsia „végtelennek látszó síkjaira“. „A túltömött, saját hazánkban ma még el helyezkedni nem tudó magyar értelmiségnek fiatal tagjai a szovjet uralom hamarosan várható bukása után rajokban lepnék el azt a gazdaságilag szinte felbecsülhetetlen területet“. A magyar klerikális reakció a Szovjetunió kincsekben gazdag területeivel nemcsak a korhely dzsent ri csemetéket' kívánta megajándékozni. ősi szokása szerint saiát zsebéről sem feledkezett meg. Ezért írja a már idézett lap ugyanebben a cikk ben, hqgy „a katolikus missziók munkáját az új turáni államra is ki kell terjeszteni, de szerinte „siker reményével csak turáni vérből származó papok működhetnének ott!’1 Ez azt jelenti, hogy ..fajidegen“ pap ne merészkedjék az új turáni államba betolakodni, mert a tejfölt ott csak a magyar klerikális reakció méltó tagjai kanalazhatiák le! A turáni gondolat néhány év alatt az ő megillető helyre: a történelem szemetesládájába került. Helyébe szülöttje: a magyar fasizmus lépett. Ez hamar megtalálta pártját és 1927- ben szövetséget kötött Mussolini íeketeinges Olaszországéval. A klerikális reakció rögtön áldását adta a frigyre. Gasparri pápai államtitkár örömmel állapi' ta meg. hogy „hála Mussolini erős kezének, Olaszországban a kommunista propaganda teljesen hatástalan“. Beismerte azonban, hogy a fasiszták módszerei néha kissé radikálisak, de azt is hangoztatja, hogy ez az egyetlen módja a bolsevizmus munkája megakadályozásának. Magyarország fasiszta kormányának elismerését fejezi ki azért, hogy erélye lehetetlenné tesz ..mindenféle földalatti népbolondító propagandát“. A fasiszta kormányzat és uszályhordozója, a klerikális reakció meg is érdemelte a „magas“ elismerést, mert akkor, amikor Sztálin elvtárs megállapította, hogy „valami egységfront van kialakulóban Chamberlaintől Trockijig, a klerikális reakció kimondotta, hogy „kész mindenkivel együtthaladni, aki küzdeni akar a bolsevizmus ellen.“ (1927. március.) Ezért segített megbízható egyéneket toborozni Horthy fasiszta hadseregének. A püspökök e óéiból külön titkos utasításokkal látták el papjaikat. A tömeg számára pedig ismételten imahadjáratokat rendeztek ? Szovjetunió ellen. A szószékekről ezen alkalmakkor féktelen háborús uszítást folytattak. * A klerikális reakció a Horthy fa* sizmus idején egy pillanatig sem szűnt meg rágalmazni a Szovjetuniót hogy félrevezesse a politikailag tájékozatlan tömegeket, fékezze a magyar nép szabadságtörekvéseit és biztosítsa bőséges jóléttel járó uralmát. Mindszenty és Grősz perének aktái azt bizonyítják, hogy a klerikális reakció a felszabadulás után is hasonló utakon járt. A nép ellenségeivel, az imperialista hatalmakkal és a bujkáló belső árulókkal szövetkezett abban a reményben, hogy sike- ■ül elvesztett hatalmát és gazdagságát visszaszerezni. Mesterkedéseire a vallás fátyolét borította. A felszabadult és békét őrző magyar nép azonban átlátott a fátyolon és lecsapott! a háborús uszítókra.
