Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-08 / 185. szám
1953 AUGUSZTUS 8 NAPLÓ 3 ELMÉLETI TANÁCSADÓ Az objektív gazdasága törvények és a gazdasági alaptörvények kérdései Sztálin elvtárs utolsó művének tanulmányozása közben a propagandista elvtársaknál igen sok problémát okoz a gazdasági törvények kérdéseinek megértése, ezért tartjuk szükségesnek, hogy ezekre a kérdésekre az Elméleti Tanács választ adjon. 1. rész. Korunk hatalmas történeti átalakulásoknak, a kapitalizmus rothadásának és szétesésének, a proletár- forradalomnak, a szocialista és a kommunista társadalom építésének kora. Ennek a kornak legnagyobb embere, hatalmas lángelméje Sztálin elvtárs volt. Sztálin elvtárs röviddel halála előtt fejezte be a forradalmi elmélet és forradalmi gyakorlat fejlesztése szempontjából felmérhetetlen jelentőségű művét, „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“ címmel. Sztálin elvtársnak ez a műve hatalmas lépés a marxista-leninista elmélet továbbfejlesztésének történetében. Ez a mű a marxista-leninista politikai gazdaságtan fejlődésének magasabb fokát jelenti. Sztálin elvtárs e műben továbbfejleszti a marxista-leninista társadalom tudományi tanokat mind a kapitalista, mind a szocialista társadalomról egyaránt. A társadalomnak eddig ismeretlen gazdasági mozgás törvényeit tárja fel, s ezzel olyan új eszmei fegyvereket ad az egész haladó emberiség s elsősorban a világ kommu nista és munkáspártjai kezébe, melyek hatalmas erőt jelentenek a társadalom fejlődéséért és átalakításáért folytatott munkájában és harcában. Elvi szempontból óriási jelentőségű hogy Sztálin elvtárs felfedi 6s meg. okolja a gazdasági törvények objektív jellegét. Sztálin' elvtárs azt tanítja, hogy „A gazdasági fejlődés tör. vényei — a politikai gazdaságtan tör. vényei, akár kapitalizmusról, akár szocializmusról van szó, egyformán objektív törvények. amelyek a gazr daság fejlődésének az emberek akaratától függetlenül végbemenő folya. matait tükrözik. Az emberek feltár, hatják ezeket a törvényeket, megismerhetik őket. felhasználhatják a tár. sadalom érdekében, de nem szüntethetik meg a régi gazdasági törvénye, két és nem teremthetnek újakat. A gazdasági törvényeket nem az emberi akarat teremti, hanem ezek az új gazdasági viszonyok alapján keletkeznek." Tehát az objektív jelleg azt jelenti, hogy a gazdaság'különböző törvényei az emberi akarattól és tudattól függetlenül keletkeznek, léteznek és hat. nak, mivel az adott gazdasági élet lényegéből fakadnak. Mik a gazdasági törvények A gazdaságii törvények, akár a kapitalizmus időszakáról, akár a szo- ,eia!izmus időszakáról van szó, egyaránt objektív törvények, amelyek a társadalom gazdasági életének főbb lényeges összefüggéseit. jelenségeit tükrözik. Gazdasági törvényeknek nevezzük \azokrtt a szabályokat — törvényszerűségeket — amelyek szerint az adott társadalom termelési folyamata s vele együtt a társadalom fejlődési folyamata végbe megy. A gazdasági törvények olyan objektiven ható erők, — a gazdasági életre vonatkozó szabályok — melyek nem az egész gazdasági életre terjednek ki, hanem annak csak egy- egy ágára, a gazdasági életnek csak egy-egy folyamatára hatnak. Az egész népgazdaságot átfogó, annak minden ágát érintő törvény: az alap. törvény. A gazdasági 1 törvények tehát az adott gazdasági rendszer életében fontos tényezők, s hatásuk a gazdasági élet egy-egy területén. lehet pozitív, vagy negatív irányit. A gazdasági életben érvényesülő törvények lényegében a gazdasági élet mozga. tói, ennél fogva hatásuk lehet olyan, mely előre viszi a fejlődést, s lehet olyan, amelyik visszaveti a fejlődést. E törvények hatóköre tehát különböző hatással van a társadalom fejlődésére. Vegyünk egy ilyen objektív gazdasági törvényt, például a termelő. viszonyok és a termelőerők jellege kötelező összhangjának törvényét, mely olyan gazdasági törvény, ami a legfőbb hajtóereje a társadalmi fejlődésnek. Amíg e gazdasági törvény hatókörét nem gátolják olyan más erők, amik lehetetlenné tennék sza bad érvényesülésüket, addig 'a legteljesebb mértékben előreviszik a fejlődést. Amikor azonban korlátok közé szorítják, s hatóköre számára nincs szabad tér, akkor rombolólag hat, illetve ha az összhang törvénye .íem tud érvényesülni, ekkor követ- Kezik be a társadalom gazdasági éle tőben a hanyatlás, a gazdasági élet konfliktusai, amik akadályozzák a társadalom további fejlődését. Ilyen jelenségekkel, e gazdasági törvény ilyen formájú érvényesülésével talál, kozunk a kapitalista országok gazdasági életében. Ugyanis a termelőerők jellege és a termelőviszonyok összhangjának törvénye pozitív értelemben csak a kapitalizmus kezdeti szakaszán hat, ké. söbb már, a monopóliumok idején nem találkozunk vele, éppen a kapi. talizmus alapvető ellentmondásai, a társadalmi termelés és egyéni kisajátítás közti ellentmondás kiéleződése folytán. Ezzel szemben e törvény pozitív értelemben hat a szocialista társadalomiban, ahol a termelőeszközök tár. »adatai tulajdonban vannak — tehát társadalmi a termelés, társadalmi a kisajátítás is — ennek következtében a termelőviszonyok és termelőerők jellege összhangjának a törvénye szabadon érvényesülhet, itt nincs gát az útjában s ez az. ami előre viszi a társadalom fejlődését. A tér. melés folyamatát, s ezen keresztül a társadalom fejlődését is visszavető objektív gazdasági törvény, amely hat a kapitalista gazdasági életre .(periodikusan visszatérő túltermelési válság) — az anarchia törvénye. Ez a gazdsági törvény, mely romboló erővel dezorganizálja, szétzilálja a termelést s ezen keresztül évtizedek, kei veti vissza a fejlődést. Ez a gazdasági törvény szinte a legfenyegetőbb, a legnagyobb katasztrófát zúdítja a kapitalista, gazdaságra. Ez a törvény fényesen igazolja objektív voltát, hisz láthatjuk, hogy a tőkések mennyire irtóznak a törvény hatásá. tél — a válságtól — és hogy kézzel- lábbal, mindenféle eszközzel igyekeznek elkerülni ezt (például a fegyver, kezessel), azonban mivel éppen a kapitalista termelés lényegéből, alap törvényéből fakadóan e törvény objektívat ható, illetve a nélkül, hogy a kapitalisták akarnák, .még is kikii szöbölhetetleniil hat a kapitalista gazdasági életben, amit megszüntetni kapitalista viszonyok között semmi, féle eszközzel nem lehet, mert a kapitalista termelőviszony szüli. * A társadalom gazdasági életében nemcsak ez a két törvény hat, hanem jóval több, az egész gazdasági élet minden mozzanatában találkozunk velük. Többek között ilyen objektiven ható törvény az értéktörvény, mely az árutermelés törvénye. Az értéktörvény jelenti azt a szabályt, melry szerint az áruik általában értékükön cserélődnek, • piacom. Mivel a kapitaEsta termelési teljes egészében piaci lehetősiégekneik rendelik alá, ez határozza meg a termelés irá nyát és ütemét, így az értéktörvény a piacon keresztül, mint az egész kapitalista termelés szabályozójaként érvényesül. A kapitalista termelés céljának és esizközének következtében hat a mun Írások abszolút, és relatív elnyomoro- dásának törvénye, ami a maximális profitért vívott gyilkos harcban állandóan fokozódók, tehát kapitalista viszonyok között —• a tőkések érdekeinél fogva — a munkások fokozódó elnyomorodása törvényszerű. — Szintén ebből következően hat az állandó munkanélküliség törvénye, ami szintén kiküszöbölhetetlenül törvényszerű velejárója a kapitalista termel 6 viszony oknak, Hat a profitért vívott gyilkos konkurencia harc törvénye a tőkések között. Hat a háborúk törvénye, illetve a háború is tör vényszerű velejárója a kapitalista gazdasági életnek, amit nem tud kiküszöbölni, mert ezit is a kapitalista termelőviszonyok szülik. Az illetékesek figyelmébe! Gondoskodjanak a foldmíí vessző vetkezetek megfeleld áruellátásáról Pártunk javaslatára a kormány olyan programmot dolgozott ki, mely nek legfőbb célkitűzése a dolgozók életszínvonalának emelése. Ezt a programmot az egész magyar dolgozó nép megelégedetten, bizakodva fogadta, mert töretlenül hisz pártunk szavaiban. De ennek ellenére mégis akadnak olyanok, akik tudatlanul vagy tudatosan akadályt gördítenek a kormány programmjának megvalósítása elé. A Nagydorog körzetébe tartozó földművesszövetkezeti boltokban például gyakran előfordul, hogy a mindennapi élethez szükséges fogyasztási és egyéb iparcikkeket sem lehet megvásárolni. A nagydorogi földművesszövetkezeti boltokban gyakran megtörténik, hogy élesztőt, ecetet, fűszerpaprikát csak egy héten egyszer lehet kapni. De olyan is előfordult már, hogy egyszer sem lehetett kapni. A kajdacsi földművesszövetkezetben nem áll a vásárló közönség rendelkezésére befőttes üveg. A puszta- hencsei földművesszövetkezetben ritkán lehet szappant kapni. — A györkönyi földművesszövetkezeti boltban gyakran megtörténik, hogy nem lehet cigarettát és cigarettadohányt kapni. Ezek a dolgok látszólag kicsinyek, de nem lehet szó nélkül csak úgy elmenni mellettük. A nagydorogi földművesszövetkezet ügyvezetősége mégis figyelmen kívül hagyja eziket. De nemcsak a nagydorogi földművesszövetkezet vezetősége, hanem a járási szövetkezetek szövetsége is és a szövetkezetek megyei szövetsége is. A járási szövetségnek és a megyei szövetségnek már hónapokkal ezelőtt tudomására hozták, hogy a nagydorogi földművesszövetkezet hanyagul végzi feladatát, mégsem gondoskodtak arról, hogy a boltokban a mindennap szükséges fogyasztási cikkek a vásárlók rendelkezésére álljanak. A nagydorogi földművesszövetkezet vezetőségének, a járási szövetségnek és- a megyei szövetségnek javasoljuk, hogy sürgősen gondoskodjanak a nagydorogi földművesszövetkezet körzetéhez tartozó boltok közszükségleti cikkekkel való ellátásáról. Tofna meqye termelőszövetkezetei készülnek az őszi mezőgazdasági kiállításra Milyen gazdasági törvények hatnak a szocialista gazdaságban Ha megnézzük a kapitalista és szocialista gazdasága életben ható tör vényeket, láthatjuk, hogy alapvető különbség van közöttük. A szociálisba gazdaságban a tultermeléri válság az anarchia törvényének ellentéteként hat a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvénye. Ez a törvény a szocializmus gazdasági alaptörvényéből, gazdasági életének lényegiéből fakad, A népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvénye — ennek szabad érvényesülése biztosítja a gazdaság; fejlődés egyensúiyáít, s azt hogy nem érvényesülhet az anarchia törvénye, A kapitalista gazdasági éleiben ér vényesülő, a munkások fokozódó ah. szólót és relatív elnyomordásának tör vénye ellentéteként hat a dolgozók életszínvonala állandó emelkedésének törvénye, ami szintén az alaptörvényből fakad. Tehát amíg a kapitalizmusban az elnyomorodás a törvényszerű, adig a szocializmusban az életszínvonal állandó emelkedése a törvényszerű. Hat bizonyos fokig az érték törvény js mint az árutermelés törvénye, azonban éppen a népgaz" daság tervszerű és arányos fejlődése törvényének hatása folytán, már nem mint a termelés szabályozója hat, nem rombolólag hat mert ismerjük hatókörét és a tervezöszervek figyelembe veszik a tervezésnél és felhasználják a társadalom érdekében, íf A gazdasági törvényeket több cső. porír., oszthatjuk. Van általános érvényű törvény, mely minden társadalom gazdasági életére vonatkozik, ilyen a termelőviszonyok és termelőerők jellege kötelező összhangjának törvénye. Vari. olyan gazdasági törvény, mely nemcsak egy társadalom gazdasági életében hat, hanem átmegy a másikba is, ilyen például az értéktörvény, mely az áruterme- léssei Ivsletkezetit, tehát megelőzte a kapitalista társadalmat s mindaddig hat a szocializmusban Is amig árutermelés folyik. S vannak olyan törvények, amelyek speciálisak, illetve csak egy adott társadalom gazdasági életében hatnak, ilyen például a gart daság; alaptörvény vagy a termelés anarchiájának törvénye, mely a kapitalizmus megszűnésével megszűnik hatni, s ilyen a népgazdaság tervszerű arányos fejlődésiének törvénye, mely csak a szocialista terme" lőviszonyok létrejötte után hat. Sztálin elvtárs párhuzamot vonva a gazdasági és a természeti törvényeik között megmutatja e két törvény közti különbségiét és araonos. vonásokat. Sztálin elvtárs meghatározása szerint az első Iényeges eltérés a természettudomány és politikai gazdaságtan törvényei között abban áll, hogy míg a természettudomány törvényei általában hosszúéletű törvények, addig a politilcai gazdaságtan törvényei többségükén nem hosszúéletűek, hanem csak meghatározott történeti időszakra érvénye" sek vagyis a természeti törvények túlélik a különböző társadalmi formákat; a gazdasági törvények viszont az adott társadalmi rendszer keletkezésével jönnek létre é8 az adott gazdasági, társadalmi rend meg. sízűnésévél vesztig el érvényüket, illetve szűnineb meg hatni és adnak helyt az • új gazdasági viszonyok ta" Iáján keletkezett új törvényeknek. Egy másik lényeges eltérés a két törvény között abban van, hogy míg a természettudományban egy új törvény felledezése és alkalmazása általában símán megy végbe, addig go'z lasági téren egy olyan törvény felfedezése és alkalmazása, mely a társadalom magukat túlélt erőinek érdekeit sérti, ezeknek az erőknek legerősebb ellenállásába ütközik. Ahhoz hogy szabadon érvényesüljenek olyan ársadalmi erőre van szükségük, mely képes leküzdeni ezt az ellenállást. Az Tolna megye termelőszövetkezetei és csoportjai mellett az egyénileg dolgozó parasztok is jó termelési eredményeikkel készülnek az őszi megyei mezőgazdasági kiállításra. Eddig 96 termelőszövetkezet, 11 gépállomás, 47 egyénileg dolgozó paraszt jelentette be a kiállításon való részvételét, sőt a részvételi feltétel teljesítéséről adtak hírt a kiállítást rendező bizottságnak. így többek között a párt Béke tsz már elkészítette a keresztsorosan vetett ősziárpa termésének kalászmintáit és az agrotechnikai eljárásokról készült feljegyzéseket, melyből 28 holdon 22.80 mázsás holdankénti átlagot értek el, mely a megye legjobb termése volt ősziárpából. A zombai I-es típusú Petőfi tszcs 14 mázsás holdankénti átlagot ért el búzából, s a jó kalásztermés mellett készül a pótbeporzott kapások bemutatására is. Az egyénileg dolgozó parasztok közül Kakas .Táno* 8 holdas döbröközi dolgozó paraszt 13 mázsás tavaszi árpa terméseredményén kívül 3 éves arab csikajá*. is bemutatja a kiállításon. Az őszi mezőgazdasági kiállítással kapcsolatban eddig 93 kisgyűlést tartottak a megyében, melyeken ismertették a részvételi feltételeket s elhatározták, hogy a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok munkájáról fényképfelvételeket Is készítenek. A fényképfelvételek elkészítését már meg is kezdték s eddig közel 200 fénykép mutatja be Tolna megye fejlődő mezőgazdaságát. (MTI) A leveli gépállomás,meg a szervezés... Többirányú hanyagság mutatkozik a level; gépállomás munkájában. Különösen a vewenynyilván osságot a jóldolgoaők népszerűsítését tartják feleslegesnek, mert autót Panca Ferenc osépfőgépMelős vezető elmond, abból ez derül ki. „ÖragraHkonos módszerről egyáltalán nem is hallottam és egyetlen villámot sem lcaptam eddig nem is tudom, hogy a többiek hogyan dolgoznak, milyen eredményeket érnek et“ — mondja Panca elvtárs aki a kétyii Alkotmány Isiben csépel. A zombai tanácsnál arról panasz* kodnak, hogy már böbbrzben előfordul, hogy az üzemanyagot nem oda vitték ki a gépállomásról, ahol a cséplőgép dolgozott hanem egy-két utcával távolabb kidobták a hordókat és minden szó nélkül tovább ment a vontató, A csépiógépvezető nem tudott semmit a kihozott üzem" anyagról és miikor a gépből mind elfogyott, vagy ' kölcsönkért valahol, hogy n© kelljen leállni, vagy ha nem kapott há[ szünetelt a munka addig, amíg felfedezték a ledobált hordókat Pesti Imre csépi őgép vezetővel is előfordult már ilyen eiset hogv üzemanyag hiány a gátolta a csépié» m*. netét. A község versenyének is kél réfekötői eze^ a hanyagságok. A versenynyüvánoesággail kapcsolatban pedig jó volna, ha a villámot — ha egyszer elkészítik — el is juttatnák a gépállomás minden do', gozójához, hogy értesüljenek * ver seny eredményeiről, s követni tudják az olyan csép lógép v erei őket. mint például Forral Antal, aki ugyancsak a teve® gépállomás dolgozója és 800- as cséplőgéppel, aminek a normája 80 mázsa 176 mázsát is csépelt már egy nap, de 140-nél kevesebbet nem igen teljesít. osztálytársadalomban tehát a gazda" sági törvénye^ felhasználásának mindig osztály háttere van. A gazdasági és természeti törvények között szintén lényeges kü.önb ség az, hogy míg a gazdasági tör. vények az emberek cselekedetén keresztül halnak, illetve érvényesülésükben szerepe van az emberi tevékenységnek, addig a természeti törvény eR az emberi cselekvéstől, lüg- getlenül hatnak. Ugyanis például kapitalista viszonyok között a munká- soi, cinvomorodása törvényének érvényesülésében döntő seerepR van a tőkéseknek viszont természeti törvényeknél, például a villámlásnál, núnos szerepe az embernek, ez a törvény — a villámlás törvénye — :i természetben végbemenő anyagi mozgás következtében hat. Azonosság a gazdasági és természeti törvények között: mindkettő objektív, azaz az emberek tudatán és akaratán kívül létezik és hat, ugyanakkor az ember egyikkel szemben sem tehetetlen, azaz mindkettőt /ei lehet ismerni és az ember a maga erejével jelhasználhatja c törvényeket a társadalom javára, sőt befolyási gyakorolhat hatókörükre. Tehát-a gazdasági és természeti törvények egyaránt objektív törvények amit nem lehet összekeverni a jogi törvényekkel. Ugyanis, amíg az oh- jektív törvénye^ nem az emberek akaratából származnak, hanem ettó függetlenül, addig a jogi törvénye' kát az emberek tudatosan hozzák létre. A jógii törvények azok a szabályok ami szerint a társadalmi élet folyik. Ezek a törvények a kormány által hozott törvények, ide tartoznak a minisztertanács különböző rendek', iei, határozatai, s-íb. * (A cikk tolytatását lapunk vasárnapi számában közöljük.) Király Lászlóné
