Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-06 / 183. szám

NAPLÓ 1953 AUGUSZTUS 9 **■ A szepvezetleoségeí még a gerjeni állami gazdaságban sem pótolhatja a kapkodás 'A gerjeni állami gazdaság határá­ban a tarlókon sűrűn sorakoznak a kor eszlek. Mégis augusztus 3-án a gazdaság 22 pár lófogatából mind­össze 6 pár végezte a behordást, a vontatók közül pedig egy sem. Hogy miéri? Ennek bőven van magyaré" zata. A gerjeni állami gazdaságnak 1350 hold aratnivalója volt. Az aratást időben június 19-én megkezdték, ami igen derék munka volt ég dicséretre, méltó. Azonban nem derekas és nem riíoséretreméitó az, hogy nem időben fejezték ba, sőt még augusztus 3-ra sem. Ezen a napon a gazdaságnak még mindig 40 hold aratni valója volt. Erre a vezetők mit tettek? LeáPíloltak minden rcunW, s az összes kéziernt az aratásra iisszponlQsiioüáli. Bármelyik vezető „pihent agyában“ született meg, helytelen volt. A 16 pár látogat és a 2 vontató nem üze­meltetése a gazdaságnak többezer fo­rintos kárt okozott, nem beszélve ar­ról hogy a bshordásii munka egy nap pal eltolódott, s rtMn volt biztosítva ugyanakkor a cséplőgépek folyama­tos üzemeltetése sem. A gerjeni állami gazdaság vezető agroiiómusa, Maul János, s vele együtt a gazdaság többi vezetői bő" ven találnak magyarázatot erre a szégyenteljes lemaradásra. Maul Já­nos mindenáron arról akarja meg­győzni a felsőbb szervákéi hogy in­dokolt az aratás és a cséplési mun* kában mutatkozó lemaradás. — Csak egyet mondok: azt, hogy a 135 vagon betervezett gabonával szem­ben az előrelátható várható termés 193 vagon, nyilván nem íehei. ezt a mennyiséget annyi fdö alatt befejez­ni, mint azt beterveztük. Tehát ez indokolttá tsszi a behordási munká­ban mutatkozó lemaradást — mond" ja Mául. — Ez az egyik oka a le­maradásnak. A másik pedig az hogy a gazdaságban dűl volt a gabona, nem lehetett a gépékkel dolgozni, mert minduntailain törtek. A har­madáig oka pedig az, hogy a gazda­ság nem rendelkezik elegendő mun" kaerővel.’ Ez így mondjuk indoknak megfe­lelő arra hogv a lemaradások okát megmagyarázzák. Maul elvtárs meg­állapítását azonban egy-két konkrét, megtörtént, ténnyel meg lehet cáfol" ni. s az ellenkezőjét lehet bebizonyí­tani. Még pedig Godina József a ger. jenij üzemegység brigádvezetőjének szavaival. „Az aratá«, lemaradásának oka elsősorban az, hogy a vezetőség úgy fogott ehhez a nagy munkához, hogy kizárt dolog 8 nap alatt befe­jezni az aratást. flblian a „hitben“ rincaltak mapiifcat, hogy segítsége! feapnik az aratáshoz, amit nem kaptak meg — legalábbis olyant amire számítottak. — Bele­nyugodott a vezetőség abba, hogy a 3 kombájn és a 3 aratógép naponta normájának felét sem teljesítette. A vezetőség nem utasította a gépcsoport vezetőt, Timo Zoltánt, a gépeken ölő forduló hibák gyors kijavítására.. — Megtörtént hogy Hericz János arató- gépkezelő 5 napon keresztül aratott úgy, hogy gépje nem kötött. Ez any- nyit jelentett, hogy a learatott ga­bona kévébe kötése 3 ember mun" káját vette igénybe“ — mondta Go­dina József. Ez csak egy része azoknak, me­lyek akadályozzák még ma is a ger­jeni állami gazdaság aratási behor* dási és cséplési munkáinak gyors befejezését. ' A gerjeni állami gazdaságban mu­tatkozó hibák a megyei MEDOSZ, valamint a járási pártbizottság mun. kajának nagy fogyatékosságáira is mutatnak. A megyei MEDOSZ a ger­jeni állami gazdaság szakszervezeti munkáját mélységesen lebecsüli. Ki" gyósii elvtárs a szakszervezeti köz­pontból kimtjárt instruktor az állaani gazdaság gazdasági irányításában kereste a hibát és a gazdaság veze­tőségével beszélte meg annak meg­szüntetésének módját, igazi felada" tát, az üzemi bizottság munkájának fogyatékosságainak feltárását s a hi­bák kijavítási módjának megfaaitáro- i zását pedig elhanyagolta. Az állami gazdaságban a szakszervezet volna hivatott arra, hogy szervezze és ér­tékelje a munkaversenyt. fl oerisni állrmi qazifasáij üzemi bizotfsáoa nem tölti be li va ásáL A versenytáblák üresek, mintha a telei gyászolnák. A dolgozók verse" • nyét nem értékeli senki. A gazda- j ság hango-híradója 3 hét óta bezár- ! va pihen, mert Fehér elvtárs,, a gaz- j daság politikai helyettese iskolán ! van és nincs aki az élenjárókat a t hang osh ír adón keresztül js nópszie" | tűsítse. Mi lett volna Kigyósi ehrtárs ' igazi feladata? Az, hogy Asztalos elvtársnak, az üzemi bizottság elnö­kének megszabja feladatát, útmuta­tást adjon a feladatok végrehajtásá­hoz. A járási pártbizottság mezőgazda" sági osztálya ie tudott — s tud is arról, hogy a paikisi járásban, a ger­jeni állami gazdaságban szégyentel­jesen lemaradtak az aratással és a behordássaíl. Arról ig volt tudomá­suk, hogy a gerjeni pártszervezet a járásúikban csaknem a leggyengébben dolgozók, A párttagok és a népneve" lök egyáltalán nem végezne^ pol‘itd- kaij felvilágosító munkát. Azonban Hajnal elvtárs, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője meg. elégedett azzal, hogy ezekről &t a megyei pártbizottság informálta de a továbbiak során semmi hathatós intézkedést nem tett annak érdeké­ben, hogy a gerjeni pártszervezett is betöltse hivatását. Ezek a hibák és mulasztások *ú" lyosafc, de nem pótolhatatlanok. A gerjieni állami gazdaság vezetőségé­nek most az a legfontosabb felada­ta. hogy az aratás; munka késleke­dését a behordásban és a oséplésben pótolják. Biztosítani kell a vezető" ségmefk azit, hogy a vontatóik kél műszakiban, a fogatok pedig napi *3 órát dolgozzanak, hogy a cséplőgé­peknek biztosítva legyein a két mű. szak előfeltétele, A pártszervezetnek és a népnevelőknek az a feladatuk, hogy ezt jó politikai feltvilágosítc munkával segítsék elő. A szakiszer- vezialnej- pedig az a feladata, hog^ magasra szítsa a dolgozók verseny kedvét és gondoskodjon arról, hogi a versenyt rendszeresen értélre!jéfc, s népszerűsítsék a versenyben élen­járókat. Jelentkezz a dolgozók általános iskolájába! Szocializmusunk építése, iparunk és mezőgazdaságunk fejlődése egyre nagyobb tudást követel dolgozóink­tól. A dolgozók általános iskolája lehetővé teszi az általános iskolai képesítés megszerzését azok számára, akik a múltban ezt nem tehették. Az általános iskolai ismeretek bir­tokában a mezőgazdasági, ipari dol­gozók munkájukat sokkal jobban és eredményesebben végezhetik. Az általános iskolai tanfolyam A) tagozatára 16 év, B) tagozatára 16 és fél év, C) tagozatára 17 év a je­lentkezők korának alsó határa. Fel­vételre annál a dolgozók iskolája igazgatójánál kell jelentkezni, amely a lakás, vagy munkahely szempont­jából a legközelebb esik. Aki a dol­gozók általános iskoláját elvégzi, folytathatja tanulmányait a dolgo­zók középiskoláiban. A dolgozók általános iskolája tel­jesen ingyenes. A dolgozók csak a tankönyveket és tanszereket szerzik be saját költségükön. Tandíj, vizsga­díj nincs. A dolgozók általános iskoláiba he- tenkint háromszor, vagy négyszer van tanítás. Az anyag feldolgozására egy három-négy szabad délután áll a dolgozók- rendelkezésére. A dolgo­zók általános iskolai tanfolyama há­rom tagozatból áll: A) V—VI, B) VII, C) VIII. Osztály. Egy tagozat szorgalmi ideje öt hónap. A három tagozat szorgalmi ideje összesen 15 hónap. A tanfolyamokon az ideoló­giai s a szakmai téren legképzettebb pedagógusok tanítanak, akik a ta­nulással kapcsolatban felmerülő ne­hézségek megoldásában segítséget adnak a dolgozóknak. A dolgozók általános iskolai tanfo­lyamaira való jelentkezések időpont­ja: a városokban: augusztus 1-től szeptember 15-ig, valamint január 1- től február 15-ig. Mezőgazdasági vi­dékeken: szeptember 1-től október 15-ig. A tanfolyam tagozataiban a tanítás szeptember 15-én, illetve feb­ruár 15-én kezdődik, és 20 munka­héten át tart. Aláírtak a nie<regyezést a koreai együttes vöröskeresztcsoportok mííkodésérJl Keszon: Az Uj Kína különtudósí­tó ja jelenti: Panmindzsonban hétfőn aláírták az együttes vöröskeresztcsoportok működéséről szóló egyezményt. A megegyezés értelmében az együttes vöröskereszt-csoportok mun­káját az az alapelv irányítja, hogy kölcsönös megegyezéssel és közö­sen működjenek, hogy munkájukat símán, a tanácskozás és teljes együtt működés szellemében végezzék. Az együttes vöröskereszt-csopor­„REMÉNYSÉG ÚTJA“ Pietro Germi, olasz rendező filmje, a szicíliai kén bányászok tragikus életéről és kalandos útjáról Szicília az állandó napsütés, az örök ta. vusz hazája ... Hullám­zó tenger, narancslige. tek, gyorsfolyásu hegyi patakok váltják egy­mást. Ezen a természeti kincsekkel megáldott földön azonban ma a dolgozók tömegei elfe. lejtették a mosolyt: az emberek arcára nyo­masztóan nehezednek a megélhetési gondok. A film elvezeti a né. zöt egy kis szicíliai bányavárosba, ahol a bányászok számára egy­re elviselhetetlenebb lesz az étet. A Icapita. lista tulajdonos a bár nyát egy napon bezár. ja, mert az nem eléggé jövedelmező... A munkanélkül ma­radt bányászok minden kísérlete, sztrájkharcok eredménytelen marad. Ekkor ismeretlen ember tűnik fel, aki a francia országi — szerinte ki­tűnő — munkalehetősé­gekről beszél és kíván, dorlásra beszéli rá a bányászokat. Az isme­retlen közönséges szél. hámos, aki a bányászok utolsó pénzét veszi fel, hogy az összegért til­tott úton, Franciaor. szagba kalauzolja: őket. * Á bányászok összes holmijukat eladják, majd nekiindulnak a nagy útnak. Fiatalok és öregek, ifjú szerelmesek és idős házaspárok együtt menetelnek az úton... útközben sok szenve­désen, viszontagságon mennek keresztül. A szélhámos karmaiból a rendőrkopók gyűrűjébe kerülnek, akik vissza akarják őket toloncolni. Mégis eljutnak Francia országba, s a francia hófödte havasok láttá­ra új reménység dob­ban szívükben. tok a megegyezés értelmében meg­látogatják mindkét fél hadifogoly- táborait, beszélhetnek a hadifoglyok­kal, ajándékokat oszthatnak, szükség esetén orvosi kezelést nyújthatnak, ellenőrizhetik a hadifoglyok élet- körülményeit és a jóléti berendezé­seket. A csoportok személyzete, ha szükségesnek látszik és arra lehető­ség nyílik, elkíséri a kicserélendő hadifoglyokat és útközben gondos­kodnak róluk. A hadifogolycsere színhelyén mű­ködő csoport gondoskodik a hadi­foglyok jólétéről, különösen a bete­gekről és sebesültekről, megfigyeli a hadifoglyok átvételének és át­adásának folyamatát és elvégzi azt a munkát, amellyel a hadifoglyok hazatelepítése ügyében kiküldött bi­zottság megbízza. Egyre csökken a jugoszláv főiskolai hallgatók száma Szófia (BTA) A Politika című ju­goszláv lap írja, hogy a szkopljei pe dagógiai főiskolán állandóan csök­ken a hallgatók száma. Az idei tan­évben voltak olyan csoportok a fő­iskolán, amelyeknek mindössze négy tagja volt. Más csoportoknál is elő­fordult, hogy mindössze két hallgató vett részt az előadásokon. Erre való tekintettel a macedóniai kulturális és közoktatásügyi tanács határozatot hozott a tíz hallgatónál kevesebbet számláló csoportok feloszlatására, Paksi Kinizsi—HÖgyésai ÁG 6.4 (3 2) A keleti és nyugati minőségi baj­nokság első helyezettjei mérték ösz- sze erejüket. Először július 26-án Pakson, mely mint ismeretes 4:l-es paksi győzelemmel végződött, majd ennek a visszavágója volt vasárnap Hőgyészen, melyet közel 1500 ember nézett végig. A két csapat a követ­kező összeállításban vette fel a küz­delmet. Paks: Molnár — Nick, Vaczi, Borsai — Vida, Pál — Bálint I., Bankó, Somodd, Frenyák, Mészáros. Hőgyész: Endre — Buda, Ift, Ulrich — Zádor, Nichter —Hegedűs, Sándor, Trick II., Pongrácz. Paks a harmadik percben megszer­zi a vezetést. Borsai a 16-osról sza­badrúgást rúg és a labdája a hőgyé- szi sorfal mellett jut a hálóba, 1:0. A góil után Hőgyész próbálkozik, de eredmény nélkül. A 10. percben He­gedűs lövését védi bravúrosan Mol­nár. A 15. percben megszületik a paksiak második gólja, amikor Mé­száros sarokrúgása érintetlenül csa­varodik a hőgyé-r/iak kapujába, 2:0. Paks most egy kicsit alább hagyja az iramot és Hőgyész kezd támadá­sokat vezetni. A 50. percben Hegedűs 2:i-re, majd rá 5 percre 2:2-re állít­ja az eredményt. Azonban egy előre™ vágott labdával Frányák lesgyanus helyzetből indulva, megszerzi a pak­siak harmadik gólját, 5:2. A második félidőben Hőgyész cse­rél. Endre helyett Pigler, majd Sán­dor helyett Trick I. áll be. Most már kezd kidomborodni a paksiak fölé­nye, a szebbnél szebb hely cseres tá­madásokat vezeti a paksiak csatár­sora.. A 15. percben az alapvonal sarkáról a játékvezető szabadrúgást ítél Hőgyész ellen, melyet Frenyák rúg, és akárcsak az I. félidőben a sarokrúgás, a labda most is érintet­lenül jut a hőgyésziek hálójába, *:2. A következő percben Bálint a fejes­góljával 5:2-re növeli a paksiak elő­nyéi Ezután Hőgyésznek lenne al­kalma az {redutényen változtatni, de Trick II. több helyzetet kihagy’, sőt amikor az egész paksi védelem verve van, 5 méterről fölé lő. Paks újból elkezdi támadásait és Somodit hol balszélen látjuk, hol pedig középről irányítja a csatársort, és egy tiyen alkalommal fordulatból hatalmas lö­vést kidd Kapura, mely a högyésziep kapusát váratlanul érte és csak ke sou tud utána nyúlni, s így megszü­letik a paksi hatodik gólja, 6:2. Rá 2 percre Triók II. a balszélen elhúz és beadását Trick I. a kapuba gurít­ja, 6:3. Nagy védelmi hiba. Ezután feljön Hőgyész és többször veszé­lyezteti a paksiak kapuját és úgy látszik, mintha a paksiak védelme megzavarodott volna, ezt használja ki Triók II. és beállítja a végered­ményt, 6:4. A 45. percben a játék­vezető Hőgyész ellen ítélt egy sza­badrúgást, melyet Trick II. reklamált a játékvezetőnél, a játékvezető figyel­meztetésére, sértő megjegyzéssel vá­laszolt, mely után Trick Il-t a já­tékvezető kiállította. Bírálat. A járási bajnokság két első helyezettjének szép küzdelmét láttak, melyen inkább a paksiak fö­lénye domborodott ki. Hőgyész csak időnként került fölénybe és meglát­szott a hőgyészi csapaton az edzés hiánya, ezenkívül az, hogy a játéko­sok nem függnek a vezetőségtől. Jók: Frenyák (a mezőny legjobbja), Somodi, Yác.zi, Molnár, Bankó, illet­ve Trick II., Ulrich II., Hegedűs, Buda. A játékvezető kisebb hibáktól eltekintve jól vezette a mérkőzést. * A második félidő végén, amikor a Í 'átékvezető Trick II—öt kiállította a :özönség sorai közül befutott Trick György, a hőgyészi gépállomás dol­gozója és azzal a szándékkal futott a játékvezető felé, hogy azt megüsse, melyet a sportszerű hőgyészi és pak­si játékosok megakadályoztak. Mi a magunk részéről reméljük, hogy a hőgyészi sportkör vezetősége, mint ezt már több megyebeli egyesület is tette a hasonló rendbontókkal szem­ben, eltiltja a mérkőzések látogatá­sától Trick Györgyöt, és ezzel meg­szünteti az ilyen és ehhez hasonló sportszerűtlen megnyilvánulásokat, mely csak zavarja a szocialista sport­szellem kialakulását Hőgyészen. Mind a két kosárlabda csapatunk hatalmas küzdelemben maradt alul Somogy megye válogatottja ellen Somogy megye—Tolna megye, női 47:33 (24:16) Kaposvár. Vezette: Matdts, 350 néző. A mérkőzés elején a Somogy­in egyei csapat mindjárt kezébe vette a mérkőzés irányítását és már az ötödik percben 11:4-re vezetett. A tolnaraegyei csapat tagjai a somo­gyiak nagyobb tudását leik Kedéssel pótolták. A somogymegyei csapat csiszoltabb játékot játszott. Saját magukat és játékos társaikat tisztább helyzetekbe hozták, mint a tolname­gyeiek, ők tartották kezükbe a mér­kőzés irányítását de a tolname­gyeiek lelkesedéssel pótolták, mikor a somogymegyeiek rövid időre elful- ladtak. Á tolnamogyeiek mentségére szolgál, hogy igen tartalékosán álltak ki a mérkőzésre, ami a csapat össze­állításából is kitűnik. Somogy megye-. Bika esi, Müller, Ától, Fezdénv, Ko- vácsné, cserejátékos: Geiger,. Kárpá­ti. Tolna megye: Bodolai, Tóth, Bar- bacsiné, Romvári, Szekeresné, csere: Szende, Marcsi. A mérkőzésen a két csapatban a következők voltak jól: Müller, Fez- dénv, illetve Bodolai, Szekeresné. Kosárdobók: Müller 14, Geiger 10, Bikácsi 9, illetve Barbacsiné 12, Sze­keresné 9. Somogy megye—Tolna megye válogatott férfi 51:47 (25:24) 1 Vezette: Matits 350 néző. A helyzeti hátrányban lévő tolnainegyed csapat egyenrangú ellenfél tudott lenni a hazai pályán jól mozgó somogyi csa_ pat ellen. A gyorsabb és keresztbe mozgó somogyiak kosarait néhány jó húzással és egy-egy kitűnő egyéni teljesítménnyel egyenlítették ki a tolnamegyeiek. Befejezés előtt 4 perc­cel még három ponttal vezetett a tolnai csapat, de a sorozatos kipon­tozások és a kihagyott személyik nyomán a tolnamegyei csapat elvesz, tette a labdát és ebből a somogy­megyei csapat dupla kosarakat ért el. A két csapatból a következők tűntek ki: Igmándi, Keményfi, Körtási, Jan- kovics, illetve Kardos, Szitya, Gyu­lai, Romvári. Kosárdobók: Igmándi 20, Keményfi 15, illetve Szitya 13, Kardos 10. A két csapat összeállítása a következő: Somogy megye: Kör- tési, Kárpáti, Keményfi, Igmándi, Fodics, csere: Jankovics, Kutor. Tol­na megye: Kardos, Váradi, Szitya, Romvári, Gyulai, csere: Gungl, Hor­váth, Fertőszegi. A mérkőzés tanulságai A hátvédeknek gyorsabban kell felnézni a bedobóknák pedig jönni kell a labda felé a gyors indításnál. Ha az ellenfél védelme visszahelyez­kedett, lehetőleg labdaleütés nélkül kell adogatni és amennyire lehet, rá kell nevelni a bedobókat, hogy szo­rongatott helyzetbe ne dobjanak mindenáron kosárra, hanem játsszák vissza a labdákat a hátvédeknek, akik majd új támadásokat kezdenek. Tovább kell fejleszteni az ember elleni védekezést oly módon, hogy az a védő, akinek támadója pillanatnvi­lág passzív, vegyen részt tevéke­nyebben a kollektív védekezésbe és segítsen társainak. (Lásd az ellenfél magas középjátékosának kollektív semlegesíté«e.) Ezenkívül külön kel­lene foglalkozni a tervszerű labda- tartással. Szekszárdi Építők—Bátaszéki Lokomotív 2:1 (1:0) Bátaszék, 500 néző. Vezette: Ber­ta. Szekszárdi Építők: Greilich — Bencze, Lehelvári, Nagy — Vígh, Fehér — Ellermann, Werner, Kiss II., Fülöp. Zsoldos. — Bátaszéki Lo­komotív: Loska — Oszkó, Fábik, Kiss — Ribli, Ádám — Tóth, Már­ton, Toronyi, Varga, Péter. — Az Építők visszavágott a tavasszal Szék szárdon elszenvedett vereségért. Végig csapkodó játék folyt, egyik csapat sem mutatott sokat a labda­rúgás szépségéből. A 17. percben sze­rezte meg az Építők a vezetést úgy, hogy Zsoldos sarokrúgását a báta­széki Kiss Kiss II elé tálalta, aki közelről a hálóba lőtt 1:0. A II. fél­időben már a 4. percben egyenlíte­nek a hazaiak, mert Ádám szabad­rúgását Ribli közelről bekotorja. 1:1. A 20. percben Ellermannt buktatja a bátaszéki védelem. A megítélt bűn tetőt Fehér helyezi a sarokba. 2:1. Jók: Werner, Fülöp és Lehelvári, illetve Oszkó. vi v is z: ic CSÜTÖRTÖK, AUGUSZTUS 9 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. All. gyógyszertár. NÉVNAP: Berta. — IDÖJÄRÄS JELENTÉS: — Várható időjárás csütörtök estig: felbőátvonulások, főként az ország északi felében kisebb eső, vagy zi­vatar lehet. Kissé élénkebb nyugati- északnyugati szél, a hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére csütör­tök reggel 12—15, délben 24—27 fok között. TOLNAI NAPLÓ Felelős szerkesztő: SOMOGYI LÁSZLÓ Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonszáma) 20-10. 20-11. Szekszárd. Széchenyi-otca 18 ti N. B. egrszámlaszám: 00.878.0hV—‘58 Előfizetési dij: havi (1,— Inrtnt Baranvamegve: Szikra Nyomda Páca. Munkácsa Mihály otca Uh aa. Telefon: 20-27 A nyomdáért felel: MELLES REZSŐ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents