Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-05 / 182. szám

1953 AUGUSZTUS 5

NAPLÓ

H

„Ott megy jól a behordás, begyűjtés, ahol pontosan betartják a törvényeket!

Értekezleten tárgyalta meg feladatait a Megyei Tanács

A megyei tainács tagjai augusztus l.én tanácsülésre jöttek össze. Beszá. mólót Tuska Pál, a megyei tanács

Tuska Pál elvtárs beszámolójában értékelíe a Megyei Tanács előző negyedévi munkáját,

az új kormány programmjámak tűk, rében. „A mi negyedévi munkánkra I.? jellemzők azok az eredmények és hiányosságok, amelyeket a párt Köz. ponti Vezetősége és az új kormány megállapított — mondotta. Ismertette a múlt tanácsülés határozatainak végrehajtását: — Ipari vállalataink közül több első félévi tervét nem teljesítette 100 százalékig. Különösen a Szekszárdi Vas- és Fémipari Javító Vállalatnál és a Tolnamegyei Bánya- és Építőipari Egyesülésnél volt lemaradás. A többi között az élelmiszeripari vállalatok, a Vegyesipari Javító Vállalat túlteljesítették terveiket, összefoglalva: megyénk munkássága jó munkát végzett. — Bírálta Tuska elvtárs a megyei tanács személyügyi osztályát, mert több helyen hiba volt a káder- utánpótlásnál.

A mezőgazdasági munkálatokat is értékelte. Megállapította, hogy a gépállomások súlyos hibákat követtek el az aratás idején, mert számos

Dudás ynta! elvtárs a begvüjtés tapasztalatairól

számolt be

Az irejrszemcsei kommunisták pártcsoporfc értekezleten vitatták meg a soronkövetkező

feladatokat

Tuska Pál elvtárs beszámolója után Dudás Antal elvtára, a begyűjtési áil&ndóbizottság elnöke emelkedett szólásra. „A begyűjtés tapasztalatai és további feladatok— címmai tartott előadást.

Dudás elvtárs részletesen foglalkozott a törvények betartásával. — A begyűjtési és a többi törvényeket éppúgy be kell tartanunk, mint azokat a törvényeket, amelyek a dolgozók életszínvonalának emelkedését közvetlenül tükrözik — hangsúlyozta beszámolójában. Bírálta Ozora, Magyarkeszi, Pincehely községeket, mert ott sok a hátralékos gazda és ez kizárólag abból adódik, hogy nem tartják be a törvényeket. Tanácsaink és áílandóbizottságaink elé legfontosabb feladatul az agitáció fokozását tűzte. — Meg kell magyarázni a dolgozó parasztoknak, miért kell íelje- síteniök az állam iránti kötelezettségeiket, a törvényeket és a törvényekről nemcsak beszélni kell, hanem szükség esetén pontról-pontra végre is kell hajtani.

A két beszámolót a hozzászólások egész sora követte. A megye különböző területéről összejött tanácstagok beszámoltak eredményeikről. 111 é s n é elvtársnő, megyei tanácstag, gerjeni lakos arról számolt be, hogy községe milyen szép eredményeket ért el a gabona behordásá- ban. Többen panaszkodtak a gépállomások felelőtlen munkájára. Az állami gazdaságokat is bírálták, mert sok helyen bizony lemaradás mu*- tatkozik a mezőgazdasági munkálatokban. Szik János sárszentlőrinci dolgozó paraszt, a megyei tanács tag ja az uzdi állami gazdaságot bírálta. Többen beszámoltak arról, hogy községük hogyan harcol a beadási kötelezettség határidő előtti teljesítéséért.

Király László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is felszólalt. — A párt és a kormány célja a dolgozók életszínvonalának állandó emelése. Ennek azonban feltételei vannak: minden termelési terv teljesítése. A mezőgazdaságban a napi teendők elvégzése segíti az életszínvonal javítását. így a begyűjtési törvények betartása is fontos része dolgozóink életszínvonala javításának. Ha hívei vagyunk annak, hogy kormányunk hajtsa végre határozatait, mindazt, ami a jólétet tükrözi, akkor legyünk hívei saját kötelezettségeink végrehajtásának is. Elsősorban a cséplést kell gyorsítanunk. Alacsony a gépek teljesítménye és ezt növelnünk kell. Különösen a dombóvári járásban van ez így. Gyakori a géphiba, cséplőgépvezetőink egy része pedig gyakorlatlan. Éppen ezért be kell vonni a cséplőgépek javítási munkálataiba a falun lévő, esetleg más szakmában dolgozó szakembereket. A megyei tanács végrehajtóbizottsága gondoskodjon arról, hogy a gépállomások igazgaelnöke és Dudás Antal- a megyei begyűjtési állandóbizoiitság elnöke tartott.

gép alig tudott dolgozni a gyakori üzemzavar miatt. A dolgozó parasztok legtöbb helyen minden erejüket megfeszítve arattak. — Most a döntő feladat a gabona behordása, a cséplés, begyűjtés és közben a tarlóhántás. A cséplésnél lemaradtunk — mondotta. — Ahhoz, hogy augusztus 20-ra befejezhessük a cséplést és a begyűjtést, a számítások szerint naponta mintegy 160 mázsa gabonát kell elcsépelniök gépeinknek. Meg kell javítanunk az állandóbizottságok munkáját is. Növelnünk kell a működő bizottságok számát. Gondoskodnunk kell a verseny további szélesedéséről* elsősorban a cséplőgépek nél. Ismertessük a legjobb cséplőbrigádoknak járó jutalmakat. Tanácsaink őrködjenek éberen a törvények betartása felett. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ott megy jól a gabona betakarítása, a begyűjtés, ahol pontosan betartják a törvényeket, rendeleteket.

tósága javítsa meg ellenőrző munkáját, mert a sikernek ez is egyik előfeltétele. A törvényesség betartására azért is szükség van, mert a becsületes dolgozó parasztok kárt szenvednek, ha van a községben egy-két hanyag gazda. A szabadpiacot ugyanis csak akkor kapja meg a község, ha teljes egészében teljesítette begyűjtési tervét — mondotta Király elvtárs.

Király elvtárs foglalkozott a ter- melőcsoportokkai is: — Gondoskodnunk kell megszilárdításukról. Jó terméseredményeket takarítanak be, ami jó alap a példamutatásra. Figyelmeztette a megyei tanácsot, hogy szívlelje meg a bírálatokat. Ne forduljon elő, mint a mai tanácsülésen is, hogy így beszélhessenek egyes tanácstagok: „Többször szóvátetiem, még sincs megfelelő változás ...“ Tanácstagjaink végezzenek az eddigi., nél alaposabb agitációt. Szereljék le

Megyénk talaj- és éghajlati viszonyai, dolgozó parasztságunk rátermettsége, mind-mind kedveznek a tejgazdaság magasszínvonalú fejlődésének. ösztönösen már korábban is erre törekedtek a dolgozók, de az apró, egyéni érdekeket szolgáló üzemek elnyomták a dolgozókat, a profitéhség uralkodott. A nagyobb üzemekben ugyanez volt a helyzet. Nem volt — a kapitalizmus alapvető természetéből eredően nem lehetett — céljuk a dolgozó nép szolgálata. Az üzemi higiéniára keveset adtak, mert ez költséggel járt. De a minőséggel sem törődtek. A legtöbb üzem ötletszerűen többféle terméket gyártott hiányos felszereléssel.

Szocializmust építő népünk ezen a téren is hatalmas változást hajtott végre. Megszüntettük az üzemek ve- gyességét és majdnem teljesen megvalósítottuk, hogy egy-egy üzemben csak egyféle árut gyártsanak. Ennek megfelelően az üzemeket az egyféle áruk készítésére épített gépekkel látjuk el. Legfőbb célunk a minőség emelése és a termelékenység fokozása, amit- profilírozott, korszerűen felszerelt üzemekben, speciális tudású dolgozók valósítanak meg. A minőség javítása, az önköltség csökkentése érdekében a profi- lírozáson, beruházáson és felújításon kívül nagy gondot fordítunk az üzemi higiéniára, a gépek megelőző karbantartására, a munkaverseny állandóságára, az újítási mozgalom fejlesztésére. A dolgozókat ellátjuk munkaruhával és rendelkezésükre áll az üzemi fürdő. A dolgozók ismerik a vállalati tervet, ennek szét bontásából a saját tervüket is. így tudják a dolgozók, hogy mire tegyenek vállalásokat, mit kell teljesíteniük.

Az áru minősége a népélelmezési

az ellenségnek azt a hírverését, hogy i,(i kommunisták feladták céljaikat“ Nem, mi nem adtuk fel céljainkat, továbbra is a szocializmus építésén dolgozunk.

A tanácsülés megszabta a következő napok, hetek legfontosabb teendőit. A többi között határozatot hoztak a politikai munka megjavítására, főleg a cséplőgépeknél. Itt elsősorban a becsületes, élenjáró dolgozó parasztokra és tanácstagokra kell támaszkodni. Az agitációnál alapul kell venni a kormány programmját. Az ipar területén a békeverseny szélesítését szorgalmazni kell. Biztosítani kell az élenjárók népszerűsítését, a lemaradók bírálását, a munkaerő jó kihasználását, a mozgalmak újjáélesztését.

A cséplést augusztus 20-ig feltétlen be kell fejezni. Ennek érdekében meg kell gyorsítani mindenütt a gabona behordását. Fokozottabb mértékben kell ellenőrizni a gépállomások munkáját, a gépparkok teljes kihasználását. A kisipari termelő- szövetkezeteknél és falvakban lévő szakembereket be kell vonni a cséplőgépek javítási munkálataiba. A gabona betakarítási munkálatai mellett nagy gondot kell fordítani a tarló- hántásra, másodvetésre. A cséplés befejezése után azonnal el kell végezni a vetőmagvak tisztítását, megfelelő tárolását. Ezért augusztus 21- től 29-ig tisztasági hetet kell tartani. Községi tanácsaink bontsák fel az állattenyésztési terveket, szabják meg a feladatokat állatállományunk növelése érdekében. Gondoskodjunk a megfelelő mennyiségű silózásról, takarmányról. Elő kell készíteni egy állattenyésztési kiállítást a megye székhelyén, Szekszárdon.

Biztosítani kell tanácsainknak a beadási kötelezettségek cséplőgéptől való teljesítését. Támaszkodni kell a kormány legújabb intézkedéseire az agitációnál, ismertetni kell a kedvezményeket, szélesíteni a versenymozgalmat. Az állandóbizottságok munkáját meg kell javítani. Értékelni és népszerűsíteni kell a begyűjtési eredményeket. A végrehij- tóbizottság az eddiginél alaposabban ellenőrizze, segítse a járási tanácsok munkáját.

és népegészségügyi szemponton kívül népgazdasági szempontból is rendkívül fontos. Export minőséget gyártunk. Sajtunk és vajunk jóminősége kézzelfoghatóan hirdeti külföldön a szocialista termelés maga- sabbrendűségét, ugyanakkor gyártmányainkért értékes csereárut kapunk. Ezt szolgálja a háromnegyedévvel ezelőtt Szekszárdon létesített központi sajtérlelő is, melynek kapacitása 20 vagon. A már meglévő üzemeink további fejlesztésén kívül a jövő évben új, korszerű sajtüzemet létesítünk Tabon. Dombóváron kibővítjük a kazein-üzemet és savóporitó üzemet létesítünk többmilliós költséggel.

Az új kormányprogramm nemcsak a közeljövő terveit foglalja magába. A legsürgősebb feladatok azon nali megoldását is előírja. Megyénkben a tejiparon belül az 1953. évi eredeti terven felül még igen komoly összegeket ruházunk be. A tejipar azonnali fejlesztése érdekében sor kerül az üzemépületek kibővítésére, kerítések, kutak, utak, gyüjtőcsarnokok építésére, szociális, egészségügyi (öltözők, fürdők, WC, mosdó) és egészségvédelmi beruházások megvalósítására, amelyek már nem a holnap tervei, hanem a ma valósága.

Fizikai, műszaki és adminisztrációs dolgozóink lelkesedéssel vesznek részt ebben a munkában. Meg vannak győződve, hogy mindez a párt és a kormány célkitűzésével, va lamint a szocializmus alapvető gazdasági törvényével egybeesik és korlátlan lehetőségeket nyit meg a dolgozók előtt.

Elmondotta:

Fogarasi Márton, a Tejipari Egyesülés beruházási előadója*

Az iregszemcsei pártszervezet kibővített vezetőségi ülésen, — melyen résztvettek a pártcsoportbizal- miak is — tárgyalta meg a párt fel hívását és a kormány programmjá- nak megvalósításával kapcsolatos tennivalókat.

Ezen a vezetőségi ülésen a párt- csoportbizalmiak versenyre hívták egymást. Bocs Ferenc elvtárs P a p p Ferenc elvtársat. Horváth József elvtárs pedig ö r i Jenő elvtársat hívta ki versenyre alkotmányunk ünnepének tiszteletére. Vállalták: munkájukkal odahatnak,

hogy augusztus 5-ig körzetükben minden dolgozó paraszt teljesíti állam iránti kötelezettségét és másodvetési tervét. Vállalásuk valóravál- tásában segítik egymást, hetenként rendszeresen megtartják a pártcso- portértekezleteket, amelyekre meghívják az élenjáró gazdákat is. A pártcsoportbizalmiak közül eddig Bocs Ferenc elvtárs végezte a legjobb munkát. Csoportja valamennyi kommunistája megbízatást kapott, azt végrehajtja. A csoportértekezletekről egyetlen elvtárs sem hiányzott és az élenjáró dolgozó parasztok is megjelentek.

A pártcsoportok jó munkája következtében

a községben ezideig minden dolgozó paraszt a cséplőgéptől teljesítette beadási kötelezettséget.

A nagytormási állami gazdaságban szép eredményeket értek el a tejtermelés terén. A mintegy 230 darab tehénnél 8.6 literes az istállóátlag, a fejési átlag pedig 11 literes. Ezt a jó eredményt az állatok szakszerű gondozásával, takarmányozásával érték el.

A tej kezelésére azonban közel sem fordítanak ilyen nagy gondot. Három évvel ezelőtt korszerű tehénistállót kapott a gazdaság. A tervben több hiba volt, és így a tejházat is rossz formában építették. Ajtaja közvetlenül az istállóból nyílik. Ennek a következménye hogy a legyek feltűnően nagy tömegben lepik el a tejházat, szinte feketédnek tőlük a falak, kannák.

Ennek elérését nagyban elősegítette az is, hogy a bizalmiak minden csép lőgépnél megszervezték a sajtóértekezletet, ahol a cséplőmunkások és dolgozó parasztok bevonásával naponta megvitatják a sajtóban megjelent legfontosabb politikai és gazdasági eseményeket. A pártcsoportok tagjai felvilágosítják a dolgozó parasztokat, milyen kedvezményeket biztosít számukra a kormány. Habár a község szabadpiaci forgalmát még nem kapta meg, azok a dolgozó parasztok, akik kenyérgabonabeadási kötelezettségüknek eleget tettek, a községben szabadon árulhatják a lisztet.

Az eddigi eredmények elérésében nagy szerepe van a pártszervezet és a tanács szoros kapcsolatának, a közös munkának, a jó ellenőrzésnek. Varga János elvtárs párttitkár és Magyar János elvtárs. tanácselnök naponta értékeli a község munkáját, s ha hiányosság mutatkozik valamelyik területen, azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket a hibák kijavítására. A kommunisl á példamutató munkája, a szoros és jó tömegkapcsolat eredménye, hogy Iregszemcse község a tamási járásban az állam iránti kötelezettség teljesítésében az első helyen áll.

Czettl Márton sajtófelelös.

Évente 60.000 for nt mepíaMst jeleni Wm feég dolgozó parasztságának az ingyenes állatorvosi ellátás

MEGJEGYZÉSEK Miért késik a lej?

Tűrhetetlen állapot a nagy tormási állami g-azdaság- tejházában

Az orvosi napló tanúsága sízerint Tolna községben eddiig évente mintegy 300 forintot, fizetett ki egyegy gazda állatorvosi kezelésért.

Ez a község dolgozó parasztsága számára évenként mintegy 60 ezor forintos terhet jelentett, amitől aug. elsejétől kezdve mentesül.

Azonban ennél ifi nagyobb megtakarításit jelent az. hogv az ingyenes giyógyikie.zie!és következtében az állattartóknak n®m az utolsó pillanatban kd’l meneiök az orvoshoz esetleg olyankor, amikor mér n'®m lehet segíteni.

— Eddigi gyakorlatunkban — mond ja Sára Béla állatorvos —, nagyon gyakori volt az olyan eset, amikor az orvosi beavatkozás már nem tudott segíteni, A gazdák sajnálták a pénzt vagy azt hitték hogy az állat ,:magától is meggyógyul.“ Ez aránylag sok t-ény szerv ág ást okozott, ami természetesen kárt jelent az állattartó gazdáknak is mert a iélhízott, vagy sovány sertést le kell vágni. Tolna községben egy-egy gazda az elmúlt évben átlag ezer forintot veszített kényszervágás miatt, ami azt jelenti, hogy a lalu dolgozó parasztságát tavaly mintegy félmillió forint károsodás érte. Az új rendelkezés ezt is teiküszöböli, mert ezzel lehetővé válik az állatállomány preventív védelme.

nie. Ez azonban csak a legritkább esetben van így. Nem egy esetben előfordul, hogy még reggel 7 és fél nyolc órakor sem kapnak a dolgozók tejet. Hasson oda a majosi vajüzem vezetősége és a Tejipari Egyesülés, hogy a tejet pontosan, időben szállítsák. Megengedhetetlen, hogy ilyen kisebb-nagyobb hanyagság miatt nem lehet megoldani a tejellátás zavartalanságát Bonyhá- don.

Matadorral próbáltak védekezni, de nem használt.

Ha valaki bemegy a tejházba, jó időre elmegy az étvágya a tejtől, mert hiszen a tejben úszkáló, mindent befeketítő legyek hada senkinek sem csinál étvágyat. A gazdaság igazgatósága azonban mégsem jutott tovább e tűrhetetlen állapot felszámolásában, mint: — „Meg kellene szüntetni. Olyan ajtót keile.,? vágni a tejház oldalán, amelyik a szabadból nyílik." — Valóban olyan ajtó kellene, de azt meg is kellene csináltatni. Ehhez viszont az kellett volna, hogy a gazdaság igazgatósága is átérezze: a legyek a fertőző betegségek terjesztői.

Tejipari üzemeink kiváló minőségű sajtol. va?at gyártanak

Augusztus elsején lépett életbe az ingyenes állatorvosi ellátás, amit a dolgozó parasztság mindenütt nagy lelkesedéssel fogadott. Az új rendelkezés az állattartó gazdákat egyik legsúlyosabb kiadástól mentesíti, mert szombattól mindenki díjmentesen veheti igénybe az állatorvosi szolgáltatásokat.

Az új rendelet hatálybalépése előtt számvetést csináltak Tolna község dolgozó parasztjai: mit jelent számukra az új intézkedés? Az állat- állománynál leggyakoribb a lovak kólikás megbetegedése, s ennek a betegségnek a gyógyíttatása volt eddig a legköltségesebb, mert a teljes gyógyulásig mintegy 100 forintot kellett fizetnie az állattartó gazdáknak. Majdnem ilyen költséges volt a sertésorbánc gyógyíttatása is, mely emellett komoly veszélyt is jelentett az állatállományra, mert az elhullás 24 órán belül rendszerint bekövetkezik.

— A legtöbb elhullást az okolta, — mondja Sára Béla, tolnai állatorvos, —• hogy a gazdák későn vették igénybe az állatorvosi segítséget, vagy árért, mert nem volt pénzük, vagy mert későn vették észre a betegséget. Az új rendelet gyöke, résén változtat ezr-n: a gazdáknak nem kell semmit fizetnie az állatorvosi vizsgálatért.

Bonyhád dplgozóit a majosi vajüzem látja el naponta tejjel. Az idén bőséges takarmánytermésünk van. A teheneket jól lehetett etetni, van bőven tei és mégis azt kell tapasztalnunk, hogy a bonyhádi Népbolt tejüzlete előtt nap, mint nap sorbanállás van. Mi az oka ennek? A majosi vajüzem tervszerűtlen mun kája. Ugyanis az üzlet nyitvatartási ideje reggel 5 órakor kezdődik és a tejnek is ekkor kellene beérkez-