Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-30 / 203. szám
2 NAPLÓ 1953 AUGUSZTUS 39 Az MDP Tolnamegyei Választmányának kibővített ülése Pártaktivával kibővített járási választmányi illések A Tolnamegyei pártválasztmány a pultaktíva résztvételével aug\ 22- én ülést tartott. A pártválasztmány és az aktíva tagjai megvitatták a Központi Vezetőség 1953 június 27— 28-i ülésének határozatait és megszabták a megye kommunistáinak, pártszerveinek és pártszervezeteinek tennivalóit a határozatok végrehajtásában. . A beszámoló — amelyet a tolnamegyei pártbizottság nevében Király László elvtárs a pártbizottság titkára tartott — megállapította, hogy Tolnamegye kommunistái és az egész dolgozó nép őszinte örömmel fogadta a Központi Vezetőség júniusi határozatában szereplő gazdasági célkitűzéseket, a párt és a kormány gondos kodását a dolgozók életének, munka- körülményeinek megjavításáról. Pártunk Központi Vezetősége irányításával a tolnamegyei pártszervezetek is jelentős sikereket értek el az elmúlt, években. Több tízmillió forintos beruházásokkal elkezdtük megyénk iparosítását. Ennek kapcsán korszerűsítettük a megyei üzemeket, másrészt új ipari üzemek építését fejezzük be Szekszárdon a közeljövőben. A legnagyobb fejlődés, váltó zás — kétségtelen, hogy megyénk me zőgazdaságával kapcsolatban mondható ki. A beszámoló ezután megállapította, hogy ennek ellenére a tolnamegyei kommunisták nem megfelelő lendülettel és aktivitással küzdenek a párt és kormány határozatainak végrehajtásáért. Ez a súlyos hiba odavezetett, hogy meglazult a párt és a tömegek közötti kapcsolat. E hibákat fel kell számolni — ez a feltétele a Központi Vezetőség határozata végrehajtásának. A pártbizottság beszámolója — éppen azért mert az életszínvonal gyors és állandó emelése érdekében mindenekelőtt a pártszervek és pártszervezetek mun káját kell megjavítani — elsősorban a pártélet problémáival foglalkozott. Bátor önbírálattal és éles kritikával mutatott rá a fogyatékosságokra. A beszámoló megállapította, hogy a pártbizottság valójában nem ismerte el vezetőjének a pártválasztmányt, föléje helyezte magát, a szer vezeti szabályzatban előírt két hónapnál ritkábban szervezte meg a választmányi üléseket. A pártbizottság tagjai napi munkájuk során is megsértették a kollektív vezetés elvét. Gyakran megtörtént, hogy fontos kérdésekben egyedül döntött a pártbizottság első titkára, vagy egyszerűen az osztályvezetők megbeszélésein — tehát nem a választott szervek ülésein — hoztak fontos határozatokat. Király elvtárs megállapította a beszámolóban, hogy a kollektív vezetés elvének megsértéséért, a pártbizottság és az apparátus közötti helytelen viszonyért a felelős ség elsősorban őt magát terheli. — Ugyanakkor bírálta a pártbizottság egyes tagjait, akik nem törekedtek arra, hogy a vezetésben mint a párt bizottság egyenjogú tagjai rcsztve- gyenek, nem bírálták a fennálló állapotokat, a pártdemokrácia megsértését. A hozzászólók is sokat foglalkoztak a kollektív vezetés kérdésével. A beszámolóban adott értékelést megerősítették, megmutatták, hogy a területükön is megtalálhatók azok a hiányosságok, amelyek a megyei pártbizottság munkájában voltak. Ez a választmányi ülés lényegesen különbözött az eddigiektől. Eleven, helyes és tartalmas vita alakult ki. Azelőtt a választmányi üléseken nagyon ritka volt a bírálat-önbírálat. Most minden felszólaló bírált és csaknem mindenki felelősségteljesen feltárta saját munkája fogyatékosságait. A választmányi ülés megmutatta, hogy a párt ügyeiben nem dönt hetnek egyes vezetők, hanem csak a választott szervek. A felszólalók egész sora mutatta meg, hogy a kollektív vezetés sutba- dobása, a basáskodás együtt jár az emberekhez való rideg viszonnyal és a párttagság passzivitásához vezet. Az egyik felszólaló elmondotta, hogy a vezetők nem mentek a dolgozók közé, így nem kaptak képet a problé pArtípíiís Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkában mákról, nem látták a fáktól az erdőt. A vitában a legkülönbözőbb területeken dolgozó választmányi tagok és aktivisták szólaltak fel. Felszólalt az egyik termelőszövetkezet elnöke, az MSZT megyei ügyvezetője, a tanács elnöke, pártfunkcionáriusok és mások. A felszólalások jelentősen kiszélesítették és gazdagították a vitát, elhanyagolt területek fontos kérdéseit vetették fel, így például a bírálat-önbírálat fontosságát, a párt és állami szervek közti viszonyt, a szocialista törvényesség biztosításának szükségességét. De a hozzászólások nem beszéltek a termelés égető kérdéseiről és ez tulajdonképpen bírálta a beszámolót hogy kissé elvontan tárgyalta meg a pártélet kérdéseit — éppen ezért nem mozgósított eléggé a kormány Programm végrehajtására, pedig Tol na megyében még nem bontakozott ki a harc teljes egészében a kor- mányprogramm teljesítéséért. Vannak üzemeink, melyek túlteljesítik terveiket, de jónéhány olyan is, ahol ezen a téren lemaradás tapasztalható. Nem kielégítő a munkafegyelem. A mezőgazdaság területén is hasonló a helyzet. Az aratás-cséplés nagy munkájában a megye dolgozó parasztsága, mezőgazdasági munkásai szép eredményeket értek el, de a begyűjtésben a megye nem a legjobban áll. A termelőszövetkezetek között is akad még jónéhány, amely nek tagjai ingadoznak. Pedig a kor mányprogramm céljai rendkívül nép szerűek. Van-e lelkesítőbb cél, mint úgy harcolni a szocializmusért, népünk jövőjéért, hogy ezzel együtt jelenét is nap mint nap szebbé, gazdagabbá tegyük! Az alacsony teljesítmények egyes üzemekben, a beadással való késlekedés, egyes szövetkezeti tagok ingadozása azt mutatja, hogy a pártszervezeteink nem ismertették eléggé, nem magyarázták meg eléggé a párt céljait, a kormány programmját a dolgozóknak. A pártbizottság beszámolója feltárta, hogy a elkövetett hibák egyik oka: a pártbizottságok, pártszerveKormányunk programmja és az azt követő intézkedések a legmesz- szebbmenően biztosítják a dolgozók növekvő igényeinek kielégítését, a dolgozók életszínvonalának emelését. A kormány programmjának megváló sítása tehát minden becsületes dolgozónak érdeke, minden dolgozóra — így a vendéglátóipar dolgozóira is — fokozottabb felelősség hárul a Programm megvalósításával kapcsolatban. A dunaföldvári I. számú Vendcg- látóipari Vállalat (Kék Duna) becsületes dolgozói érzik is ezt a felelősséget, de munkájukat gátolják az olyan elemek, akik beférkőztek a vállalathoz, akik a múlthoz hasonlóan a dolgozókat becsapják, kizsákmányolják. Számosán felvetették már a községben, hogy a „Kék Duna" nem a dolgozók érdekeit tartja szem előtt. Ez így is van. A pultnál kiszolgált italért zenedíjat számolnak fel. így 1.50 helyett 2.20 egy pohár sör. Amikor az illetékes felsőbb szervek ezt szó vétették, egyszerűen meg szüntették a pultkiszolgálást. Kik vezetik a „Kék Dunát“ ? Kik ezek, akik így vezetik az üzletet, akiknek nem szívügyük a jó kiszolgálás, akik a dolgozók zsebéből kilopják a filléreket? Welischné az üzlet vezetője. A községben úgy ismerik, nagyképű, önkényeskedő, nem tud bánni a dolgozókkal. De amint kitűnt nem is akar. Nerh érdeke, hogy minél változatosabb ételek kerüljenek a fogyasztók elé. A konyhán ő a teljhatalmú „úr'‘, azt főzet, ami neki megfelel, vagy inkább ami neki ízlik. Németh István (Pityu bácsi) kulák. Kocsmája volt, öt hold szőlő még ma is tulajdonát képezi. Nádor Antal, a solti volt nagyvendéglős fia. Hoffman János paksi kulák fia. De sorolhatnánk még vagy ötöt, az ilyen elemekből, akik a vállalat kötelékébe tartoznak. Hogyan garázdálkodnak ezek az ..urak“? Welischné, Németh, Nádor, Hoffman-féle klikk alakult a vállala zetek ideológiai munkájának gyengesége. A vitában viszont alig esett szó az ideológiai munkáról. Ez a jele annak, hogy közöny van még az ideológiai munkával szemben. Nem tárták fel a vitában résztvevő elvtársak, hogy az ideológiai munka megjavítása milyen fontos feltétele a párt és kormány határozatai végre hajtásának, s nem mutatták meg, hogy a maguk területén e munka megjavításával is hogyan kívánják elősegíteni a kormányprogramm meg valósítását. A válás-.mányi ülés útmutatást adott arra, hogy az alapszervezetek taggyűlésein hogyan tárgyalják meg a Központi Vezetőség határozatait. Hangsúlyozta, hogy mindenütt nagy gonddal foglalkozzanak a dolgozók és a pártszervezetek közti kapcsolat megjavításával, a dolgozók jogos igé nyei kielégítése ellenőrzésével. Megállapította a választmányi ülés, hogy a feladatok megoldásának feltétele: a kollektív vezetés elvének következetes megvalósítása, a pártdemokrácia minden módon való fejlesztő se, a bátor bírálat-önbírálat megteremtése pártszervezeteinkben. Csak így tudják szorosra fűzni kapcsolatukat a tömegekkel, csak így tud ják a dolgozókat jól vezetni, teljes bizalmukat kivívni. Végül — figyelembevéve a hozzászólások módosító javaslatait — a tolnamegyei pártválasztmány elfogadta a beterjesztett részletes határozati javaslatot. * A tolnamegyei pártválasztmány ülése igen nagy jelentőségű volt. A választmány azt a feladatot bízta a megyei pártbizottságra, hogy a járási és várod választmányok Ülésein, s a taggyűléseken a belső párt élet fogyatékosságai ellen úgy vezessék a harcot, hogy ennek nyomában fellendüljön a pártszervezetek harcos aktivitása, s a megye dolgozói lelkesen, teljes lendülettel küzdjenek mindennapi munkájukkal a kor mányprogramm gyors megvalósításáért, a dolgozók életszínvonalának emeléséért. ton belül. Szoros együttműködésben és teljes megértésben kiszórtak, kimartak minden olyan dolgozót, aki felfedhette disznóságaikat, aki veszélyes volt számukra. Parádi Béláné és Kovács Sándor elvtársak már vagy harmadszor változtatják helyű két az ő jóvoltukból. Helyezgetik őket jobbra-balra, míg megszöknek. De ugyanígy van ez a többi becsületes dolgozóval. Azok a rossz munkások, mert felvetik disznóságaikat. ..Nem szakember, nem lehet vele dolgozni'1 ellentmondást nemlűrően hangzott el már számtalanszor és nyomában mindig áthelyezés következett. Saját boruk n Vendéglátó pincéjében A legutóbbi pinceleltározásnál, az egyik dolgozónak feltűnt, hogy egy százliteres hordót, mely még félig volt borral, valamint egy demizsont, mely pálinkával volt tele, nem vettek leltárba. Megkérdezte Nádort kié a hordó. — „A hordó Pityu bácsié". „A pálinka az enyém.“ Ezzel kínáljuk meg vendégeinket'1 — válaszolt. De azt nem tette hozzá, hogy el is adják, és adót sem fizetnek utána. Erről az esetről tudott a leltározásnál jelenlévő Hidvégi János megyei instruktor is, aki még ma is úrnak nevezteti magát. Félrehívta a dolgozót és azt mondta.neki: „nem kell elárulni a kulisszatitkokat, akkor sokáig itt lehet a vállalatnál.1' Mellékkereset a dolgozók zsebéből Az üzletben nincs blokk-rendszer. Simon Józsefet a beírót úgy csapják be, ahogy akarják. Féldeci helyett stampedlit diktálnak be, a zenedijat nem íratják be különböző módon dolgoznak saját zsebükre. A vélemények alapján napi 60—100 forintra rúgott így a mellékkereset. Hogy nem jöttek rá eddig? Az instruktor nem sokat firtatta a dolgokat, meg azután a mennyiség meg volt a pincében lévő „saját'1 tartalékból, no megazután a víz is sokat Augusztus 29-én ülést tartottak a pártaktívával kibővített járási pártválasztmányok. Értekezletükön megtárgyalták a Központi Vezetőség június 27—28-i ülésének határozatait. Ennek alapján feltárták a pártbizottság és a pártszervezetek munkájának fogyatékosságait, a párt és a tömegek közötti kapcsolat meglazu- lását a párt belső életében, a kriti„Szakadát község szülői munka- közössége panasszal fordutt a Községi Tanács VB-hez — írja levelében Gotthardt Imre elvtárs a végre- hajtóbizo tság elnöke, — hogy még ez év szeptemberében sem tudj az a tanítást az új iskolában megfelelően megkezdeni, ötéves tervünk köreiében — írja a továbbiakban — községünk kapott egy kéttantermes iskolát, melynek építését már 1952 év tavaszán megkezdte a Tatarozó Vállalat. Az építkezésnek 1952 év szeptember 1-én be kellett volna fejeződni. De az építkezés olyan lassan haladt, hogy az elmúlt tantas: évben az új iskolában tanítani nem lehetett. De a munkálatok még mündig nincsenek elvégezve. Habár a Tatarozó Vállalat már átadta az épületet, mert a MEGYEVILL még a villany bekapcsolását nem végezte e: most sem." A Tatarozó Vállalat munkájára még későbbiek folyamán vissza fogunk térni, mert ‘ jónéhány panasz érkezett szerkesztőségünkhöz munA kormányprogramm, mely pártunk politikájának megvalósulását segíti elő, az eddigieknél még nagyobb gondot fordít dolgozó népünk életszínvonalának emeléséhez. — Ennek megvalósulásához azonban legelsősorban dolgozó népünk még pótol. Most már sokan megértik azt is miért kaptak fél pohár sört. Hogy mennyire biztonságban érez ték magukat a vállalatnál, hogy mennyire megnőtt a szarvuk, azt az alábbi eset is igazolja. Az egyik nap egy vendég véletlenül feldöntött két poharat, ami természetesen összetört. Minden szó nélkül kifizette az árát és a kifolyt ital helyett másikat kért. Németh ... azaz Pityu bácsi erre egyszerűen kidobta a helyiségből úgy. hogy a Lukács nevű dől gozó még ma is viseli nyomait. Nem vonta felelősségre senki, hiszen Nádorék solti pincéje sok ember — köz tűk nem egy vezető — száját befogta Oda jártak mulatozni és a taxiköltséget a vállalat fizette. Igaz, hogy csak 43 forint volt és az „nem számít egy ilyen nagy vállalatnál." Garázdálkodás a nép vagyonából Úgy garázdálkodtak a dolgozó nép vagyonából minden akadály nélkül, ahogy csak tőlük tellett. Weli-ch né a vendéglátó konyháján főzette meg befőttjét a vállalat cukrát, egy kis rumot csak kölcsön vett. Természetesen elfelejtette befizetni az árát. Nem beszélve arról, hogy a tüzelő is fogyott. Ha valaki, feketekávét kért, sört kínáltak, mert már néhány hete elromlott a kávéfőző és nem volt érdeke senkinek megjavíttatni. De az étel mennyisége és minősége is gyakran kifogásolható volt. Lehet, hogy itt is „takarékoskodtak“, termé szetesen saját zsebükre. Ilyen állapot láttán joggal mondták a község dolgozói: nem az ő érdekükért van, nem az ő pénztárcájuknak szabták a „Kék Dunát". Azt hisszük nem kell külön felhívni az illetékesek figyelmét, mi a teendő. Azt azonban megjegyezzük, minden kinek adják meg, ami jár neki. A dolgozóknak a megfelelő jó kiszolgálást, kifogástalan ételeket, italokat olcsón. Pityu bácsinak és társainak pedig majd a dolgozó nép nyújt ellenszolgáltatást „fáradozásaiért.“ (pe—ne) ka-önkritika, a pártdemokrácia, a kollektív vezetés és az ideológiai munka területén. Az értekezlet meg* szabta a pártbizottság és a pártszer-* vezetek feladatait a munka megjavítása és a további feladatok jó végrehajtása érdekében. (Az értekezletekről lapunk következő számaiban részletesen beszámolunk.) kájukkal kapcsolatban. A MEGYE- VILL-lel folytatott beszélgetés azonban meggyőzött bennünket arról, hogy a szakadáti szülői munkaközösség aggályai teljesen jogosak. Megtudtuk, hogy a szükséges anyagok mintegy másfél hónapja ott vannak a községben, csak még szakember nem jutott oda. Egyrészt a járművük 3 hónapja javításra van küldve, másrészt, nincs szakember elegendő, harmadszor nagyon nehéz megközelíteni a községet. Beszélgetésünk nyomán megígérte a MEGYEVILL, hogy még e héten befejezik a munkálatokat. De élő mementoként közöljük a levél befejező részét is: „Nem értjük azl, hogy a MEGYEVILL miért nem készíti el a részére kiadott rnllamosbekap- csolást, mert a mi községünk dolgozó parasztsága az állam iránti kötele- zettságének mindenkor maradéktalanul eleget tesz. Reméljük, hogy a bírálatunk nyomán elérjük art, hogy az új iskola legalább egyéves késéssel gyermekeinknek rendelkezésére áll.“ * jobb munkájára van szükség. Ebben, mint ahogy azt az Alkotmányunk ünnepére tett felajánlások és azok teljesítése mutatja nagy többségben nincs is hiba. Hiba mutatkozik azon ban ott, hogy egyes szerveink még a kormányprogramm megjelenése után is bürokratikusán, lélektelenül kezelik a dolgozók ügyeit. Álljon itt; ennek bizonyítására két rövid levél: „Györköny községben nem tudják beindítani — pedig már itt van az iskolai év megkezdésének napja hamarosan — az iskolaközi napköziotthont, mert Szabó Lajos volt főjegyző „úr'1 nem hajlandó kiköltözni a községi lakásból, ahová a tanács a napközit tervezte. A helyi tanács már többször kérte a járási és megyei tanácsnál az ügy elintézését. Intézés azonban az ügyben ezideig nem történt. Hivatkozás azonban igen .Hivatkoznak arra, hogy a döntőbizottság még nem hozta meg a határozatot. Ennek két hónapja. Ugylátszik, hogy két hónapja nem ülésezett már a döntő- bizottság." * Be van ütemezve ... va«y nincs ... „Szakály községben még két-há- rom nap és összedől a pékkemencc. Nyilvánvaló, hogy komoly hiányosságok lesznek a kenyérellátás területén. Intézkedés itt sem történt még A megyei MESZÖV-nek az a véleménye, ha be van ütemezve, lesz új kemence, ha nincs, akkor nem lesz. Ezt szerintük úgy kell értelmezni, hogy a szakályi dolgozók addig mondjanak le a kenyérevésről, amig beütemezik a kemence megjavítását, vagy éppen egy új kemence elkészítését?“ * Le kell végre vetkőzni már ezt az átkos bürokratizmust, ezt a nemtörődömséget, ezt az örökös huzavonát, amely egyes helyeken még mindig megmutatkozik. Meg kell találnunk végre, hogy jobban, vidámabban, nagyobb eredményekkel csak ott mehet a munka, ahol dolgozó népünk apró-cseprő (viszonylag értendő) bajaival is azonnal és hatásosan foglalkozik minden szervünk« minden funkcionáriusunk. Tők és szellem, kulák garázdálkodás a dunaföldvári Vendéglátó Vállalatnál OLVASÓINK ÍRJÁK... A szakadáti szülői munkaközösség panasza Lesz-e iskolaközi napköziotthon Györkönyben?
