Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-26 / 199. szám

»53 AUGUSZTUS 86 NAPLÓ 3 Lelkiismeretesebb gondoskodást a dolgozókról a Furkápuszfai Kendergyárban A Bátaszék melletti Furkópusztán tendergyár működik. Az utazó a bá~ tű ütőn haladva messziről láthatja telepet, por- és füstfelhő árulja el helyet. A kendergyár az idei év­sen nem tud jó eredményeket felmu látni a tervteljesitésben. Különösen a II. negyedévben volt nagy vissza­esés a termelésben. Voltak olyan hónapiok is, amikor még a 70 száza­lékos havi teljesítést sem érték el. Július hónapban már némi javulás tapasztalható a tervteljesítésben. — Mennyiségi tervüket 101 százalékban teljesítették, míg forintértékben 96 százalékot értek el. Az augusztus 20- ig elért eredményük azonban ismét visszaesést mutat, mindössze 53 százalékra teljesítenék ezidcig havi tervüket. Ez az eredmény is a 10- től 20-ig tartandó . Alkotmány-őrség1' jó munkájának köszönhető, amikor a dolgozók kisebb erőfeszítéssel 71 százalékra teljesítették dekádtervü- ket, míg az első dekádban csak 35 százalékot értek el. Dicséret illeti mindezek mellett a dolgozókat a mi­nőségi munka terén: minden dolgozó túlteljesítette augusztus 20-ra tett vállalását. A 11.2 százalékos szál- kihozatal követelménnyel szemben 11.9 százalék volt az elért eredmény ebben a hónapban. Vájjon mi az oka annak, hogy a kendergyárban nincs, sikeres tervtel­jesítés, miér: nem tudlak a «Morf* $ii eresen végrehajtani a reájuk háruló feladatokat ? A tervlemaradás egyik legfőbb oka a rossz anyag. Példa erre az, hogy egy mázsa ázott kóróból 20—21 kiló a tervezett rostkihozatal. Ezzel szem­ben már több, mint három hónapja csak 15—16 kiló a rostkihozatal, ami annyit jelent, hogy egy mázsánál 4— 5 kiló a lemaradás. Augusztus 20-a után azonban már nagyobb a re­mény a terv teljesítésére, mert jobb anyagot kaptak a dolgozók, ami jobb munkakedvet és gyorsabb munkát is idézett elő. Az új kormány programmja, mely július hónap elején került nyilvá­nosságra, nagy lelkesedést és meg­elégedést váltott ki a Furkópusztai Kendergyár dolgozói között is. Min­denki örült, mert arra gondoltak, hogy most megoldódnak azok a problémák, amelyek azelőtt voltak az üzemben és akadályozták a terv­teljesítést. fl Programm meg;e enése után megváltozott az élet. Több gyümölcs és élelmiszer került a piacra, több zsír, cukor és liszt került forgalomba. A kendergyár­ban azonban még ma is vannak pro­blémák az élelmiszer ellátás terüle­tén. A dolgozók arról beszélnek, hogy a bátai földművesszövetkezet furkói boltjában nem kapható az, amire szükségük van. Zsiradék he­lyett olyan holmikkal van tele a bolt, ami nem kell nekik. — „Nem­csak púderra, meg kölnire van szük­ségünk — mondja Csatlós Mária, tilos, — a bolt vezetői inkább arról gondoskodjanak, hogy zsír, olaj le­gyen a boltban." Csatlós Mária elv­társnőnek igaza is van. Csak akkor lehet jól dolgozni, a tervet túltelje­síteni, ha nincsenek problémák az élelmiszerellátás terén. Arról is beszélnek a dolgozók, hogy a Tatarozó Vállalat bátaszéki építés- vezetősége pontosan két éve kezdte el a zuhanyozó építését, ami még a mai napig sem készült el. Tavaly júniusban megígérték, hogy elkészül 1952 augusztus 20-ra. Azóta már egy év telt el, ezideig még nem adták át részükre. Pedig már nem sok mun­ka van a zuhanyozón, csak az ajtó és ablakrészeket kellene befesteni. Panasz van az üzemi konyha felé is, mert sok esetben nyers étellel látják el őket. A dolgozók részére biztosítva van a szükséges húsmeny- nyiség, azonban az üzemi konyha dolgozói felelőtlenül készítik azt el. Minden rosszul végzett munka a dolgozók rovására történik, zavart kelt a termelésben, a kormánypro- gramm megvalósításában. Ezt tart­sák szem előtt az illetékesek, emiatt van állandó lemaradás a furkói üzemben is. Mindezen azonban lehet változtatni, de kell is minél előbb. Csak akkor lesz jó tervteljesítés az üzemben, ha a doleozók kedvvel vég zik munkájukat. ,Ta tudják, hogy napi 8 óra műnk' ’’k után nyugodt, kényelmes az életük, biztosan többet törődnek a tervteljesítéssel is. A pártszervezetnek is sürgősen kell változtatni munkáján. Gyence a Dolitita fe’viláoositó és nevelő munka a kenyérgyárban. A pártsajtó elterjesztésével könv- nyen lehet jó hangulatot teremteni az üzemben. Jelenleg tizenöt újság jár az üzembe, így az üzem dolgo­zóinak 80 százaléka nem is tudja meg a napi gazdasági és politikai eseményeket. Az a feladata a párt-t szervezetnek, hogy nevelje a dolgo­zókat jó felvilágosító munkán ke­resztül nagyobb eredmények elérésé­re. Harcoljon ki részükre mindent, ami a boldog és nyugodt élet meg­teremtéséhez szükséges. Propaganda 1951—52—53. évben a szekszárdi városi pártbizottságtól kaptam azt a megtisztelő feladatot, hogy propa­gandista szeminárium vezető legyek. A városi pártbizottság 1953—54. év­ben újból pártmunkául propagan­da munkát adott számomra. Termé­szetesen, hogy jó munkát csak úgy tudunk végezni, ha szakadatlanul fejlesztjük elméleti képzettségünket. Azokhoz a propagandistákhoz tar­tozom, akik egyénileg tanulnak, s emellett a termelő munkában is résztvesznek. Megtisztelő, felelősség- teljes munka ez, melyet pártunk az új oktatási évadban ránkbízott. Va­lamennyiünk feladata, hogy a dolgo­zó tömegeket meggyőzzük pártunk igazáról. De csak akkor vagyunk ké­pesek a nagy feladatra, ha saját magunk pontosan megjelenünk az előadásokon és konferenciákon, s becsületesen tanulónk. Én magam is érzem, milyen hát­rány volt számomra, hogy az egyik előadáson nem vettem részt. A kon­ferencián éreztem hiányát, bár szol­gálatiig voltam távol, melyet kö­zöltem a városi pártbizottsággal. Bí­rálnom kell a városi pártbizottságot, hogy azokat, akik elmaradtak, nem vonják felelősségre. Gondoskodni kellene ilyen esetben pótkonferenciá- ról, vagy az anyag más módon való eljuttatásáról. Az anyagot akkor kaptam meg, amikor a konferencián megjelentem, termeszétes, hogy fel­készülésem nem lehetett jó. Nagy segítséget adott számomra a Pártoktatók Házában megszerve­zett konzultáció, melyet Szigeti elvtárs tartott. Erre a konzultációra munkámról 5 propagandistát hívott meg a párt­bizottság és ebből ketten jelentünk meg. Nyilvánvaló, a többi elvtársak­nak is szüksége volna a bővebb Is­meretre. Jelen oktatási évadnak súly ponti anyaga lesz Sztálin elvtárs nagy müve: a kapitalista és szo­cialista gazdasági alaptörvény töké­letes ismerete. E nagyszerű és fontos téma még komolyabb felkészülést követel meg. Semmiesetre sem olyan tanulásra van szükség, hogy csak betű szerint tanuljunk és azt adjuk tovább, mert ez mechanikus tanulás, mely mecha­nikus oktatássá is válik. Az ilyen tudás nem sokat ér. Aki betű- szerint elsajátított tételeket ismétel­get anélkül, hogy annak igazáról .meggyőződött volna, nem érezheti teljesen magáénak azokat és nem js tudhat szilárdan helytállni értük Ezért van szükség alapos felkészü­lésre, mely segít összekötni az elmé­letet a gyakorlattal. Tehát ha pár­tunk fejlettebb propagandistái taní­tani és nevelni akarnak bennünket, tegyük azt magunkévá. Legyen szá­munkra megtiszteltetés és •eegyünk részt minden esetben a konferenciá­kon és konzultációkon. Ezzel sok kérdést, mely előttünk áll, tisztázni tudunk és tanításaink nem lesznek mechanikusok, mindenkor konkrét ténvezőkkel, érvekkel tudjuk meg­győzni hallgatóinkat, egyúttal moz­gósítani még nagyobb feladatok meg oldására. Jó propoganda munkával előre az 1953—54-es oktatási év sikeréért! Kiss József propagandista, Szekszárd. NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK Fasiszta dzsungel Nyugat-Németországban 300.000 halat teltetett az idén a tolnai 1 alkeltetö állomás A tavasz folyamán készült el az ötéves terv egyik jelentős tolname­gyei létesítménye, a tolnai halkelte­tő állomás, ahol május közepén kezd ték meg a mesterséges keltetéseket 6 június végéig 155 deciliter ikrát keltettek. A folyamatos keltetések­nél 76 százalékos kelési arányt ér­tek el s augusztus második felében megkezdhették az átlag 5 dekás pontyivadékok áttelepítését az állo­más 35 holdas raktártavába. Mint­egy 300 ezer darab apróhalat telepí­tenek át téli szálláshelyükre, ahon­nan a tavasz elején kezdik meg el­szállításukat a halászati termelőszö­vetkezeteknek, halgazdaságoknak. A tolnai halkeltető állomás már teljes üzemben van, azonban az épít kezések tovább folynak. Még az idén Az augusztus 20-ra tett vállalások meggyorsították a munkát a Teveli Téglagyárban. Minden dolgozó arra törekedett, hogy vállalása túltelje­sítésével köszöntse Alkotmányunk ünnepét. Augusztus 19-én délután ünnepi gyűlésre ültek össze a gyár vezetői és dolgozói, hogy értékeljék a mtmkaverseny eredményeit, egy­ben jutalomban részesítsék a leg­jobb dolgozókat. Az ünnepségen megjelent Horváth István elvtárs, a Tanácsi Téglagyári Egyesülés személyzeti osztályának ve zetője is, aki beszédet is tartott a dolgozóknak. Kihangsúlyozta, hogy a Teveli Téglagyár az augusztus 20-i munkaversenyben nagyot változott. Túlteljesítették tervüket, javult a munkafegyelem. Baumeiszter Már­ton telepvezető elvtárs jó irányító munkája nyomán születtek meg ezek az eredmények. elkészül a laboratórium, melynek se­gítségével a tavasszal permetes kel­tetéssel végezhetik a ponty, süllő, kecsege és harcsa ikrájának megter­mékenyítését. A permetes keltetés­nél a megtermékenyített ikrát szi- taszery keretekbe helyezik, s 22 fo­kos vízzel permetezik, közvetlenül a kelés megkezdődéséig. Ezzel az eljá­rással ki tudják kapcsolni az időjá­rási viszontagságokat s a kelési arányt a mai 75—80 százalékról 85 —90 százalékra tudják emelni. Az állomás kapacitásának megnöveke­dése szükségessé teszi, hogy vízte- ületét is növeljék, ezért a tavaszra a tolnai holt Duna-ág mellett az ed­digi 35 holdas tavon kívül egy 10 holdas tavat is létesítenek. (MTI) A Teveli Téglagyár dolgozói túl­teljesítették augusztus 20-ra tett fel­ajánlásaikat. Ezért az üzem összes dolgozói díszoklevelet kaptak. Az egyéni jutalmazottak között van Schilli József gépi brigádja, mely úgy a munkafegyelem terén, de a terv teljesítésében is példamutató volt. A jutalmazások után nemcsak a megjutalmazottak, de a téglagyár minden dolgozója ígéretet tett arra, hogy ezután is kiveszik részüket a munkából. Még több téglával segí­tik a kormány programmját, mely a dolgozó nép életszínvonalának szün felen emelésére irányul. Azok a sza­vak, melyek ezekben a percekben elhangzottak a dolgozóktól, ismét arra engedtek következtetni, hogy szeretik pártunkat és mindvégig ki­tartanak mellette. Csizmók József Tevel. Téglagyár. Tamási Vörös Síibr’ in: Fülöp Katalin 210 munkaegységet keresett Termelőszövetkezetünkben augusz­tus 20-ra befejeződött a cséplés. — Igaz, hogy idegen cséplőgép segítsé­gével, de Alkotmányunk ünnepére mégis teljesítettük vállalásunkat. — Büszkén ünnepeltük augusztus 20-át. A kertészetben is eleget tettünk vál­lalásunknak. Felkötöztünk 4 hold karfiolt, hogy ezáltal a fiatal karfio­lokat megóvjuk a nap perzselő füzé­től. A szekszárdi Ünnepi Vásárra mi is küldtünk árut. Dinnyét és zöld­paprikát és igen örültünk, amikor tagtársaim visszaérkezve elmondták, hogy mind egy szálig eladták az árut, ami igen kapós volt. Kertészeti brigádunk jelenleg a dughagyma szedését végzi, meg akar iuk menteni az esőzések elől. Szor­galmasan dolgozunk, mert látjuk munkánk gyümölcsét. Vasárnap, aug. 23-án bemutattuk a községben azt a gabonamennyiséget, melyet a leg­többet részesedő tsz-tagok kapnak. Én is szépen részesedek a jövedelem bői; augusztus 1-ig 210 munkaegy­ségem van, nem akarok kilépni a tsz-ből, tovább fogom segíteni annak fejlesztését. Fülöp Katalin tamási Vörös Szikra tsz. flrúbíiség volt a szekszárdi Ünnepi Vásáron A dolgozók életszínvonalának emelkedését bizonyítja az augusztus 19-én és 20-án tartott Ünnepi Vásár, is, amelyre már g kora reggeli órák­ban tömegével érkeztek a megye dől gozói, a vonatok zsúfolva futottak be a szekszárdi állomásra. Pártunk és kormányzatunk bizto­sította a bőséges áruellátást, min­denki tetszése szerint válogathatott abban, amire szüksége volt. Volt ital, étel bőven, a gyermekek részére is volt szórakozás. Azokat a Jíblgo- zókat pedig, akik a vásárról hazatér­tek, az állomáson szórakoztató zene búcsúztatta. (Szilágyi Jánps, Kajdacs tszcs.) I aélküiőzhetetlen az agitácMt ■»unkában I. A nyugatnémetországi fasiszta szervezetek története arra az időre nyúlik vissza, amikor a hitlerista rezsim szétzúzása után az épbőrrel megmenekült főkolomposok az or­szág nyugati részében telepedtek le. Itt gyűlt össze a hitlerista párt ve­zetőségének „szine-virága“, itt talál­tak menedéket a gauleiterek, a Ges­tapo és a rendőrség hivatalnoki!, az SS-ek és mindenféle és fajta kémek. A fasiszta csőcselék, felhasználv i a megszálló hatóságok jóindulatát, sőt lépten-nyomon megnyilvánuló nyílt támogatását kezdte kiépíteni az il­legális és félig legális szervezetek hálózatát. Ezek közé tartozott a „Spinne“ (Pók) nevű szervezet, amelynek élén Wilhelm Höttl, SS-Sturmbannführer állt. Ez az ismert hitlerista r.ém Bécsbein kezdte pályafutását, ahon­nan az SS úgynevezett birodalmi biztonsági hivatalába került. Itt a balkáni kémhálózatot irányította és munkájával kivívta magának a Kém­központ vezetőinek bizalmát. Oly­annyira, hogy 1945 elején Hői tlt „miniszternek“ jelölték a tervbe veit osztrák bábkormányban, amelyet a Hitler-fasiszták a „harmadik biro­dalom“ összeomlása idején akartak létesíteni. Végül azonban Höttlnek meg kellett elégednie egy fasiszta bandafőnöki állással. A jólértesült hamburgi „Spiegel“ című folyóirat nemrégiben részlete­ket közölt Höttl tevékenységéről. A folyóirat szerint Höttl Allan Duies- sal val^ kapcsolatai révén már 1917- ben az' amerikai kémelhárító szolgá­lat kötelékébe került. „Höttl az Amerikai Egyesült Államok titkos szolgálatának megbízásából hazatért Salzkammergutba — írja ez az újság. — Rábízták, hogy főleg az SD és a fegyveres SS volt tagjaiból szervez­zen egy félig kém-, félig katonai A pincehelyi MSZT szervezet kari­katúrákat készített az aratással és csépléssel kapcsolatosan és ezeket kifüggesztették a földművesszövet- Vezot kiratába. Amikor kintjártam a községben, megkérdeztem Takács Eiek függetlenített párttitkárt, mi­lyen segítséget ad a szervezet az aratással, csépléssel kapcsolatosan és készítettek-e a begyűjtésre mozgó­sító karikatúrákat? A válasz az volt. hogy semmilyen munkát sem végez­teti. Utánanéztem magam is. Éppen ePenkezőjét 'tapasztaltam. A föld- művesszövetkezet kiraktai tele vol­tak jól mozgósító karikatúrákkal, szervezettet s ebbe vonja bele a Wehrmacht volt tisztjeit, valamint a Balkán államok emigránsait." Nyugat-Németországban évről-évre növekszik az ilyesfajta fasiszta szer­vezetek száma, amelyek kémkedés­sel, kártevéssel és provokációk elő­készítésével foglalkoznak. Az ameri­kai lapok adatai szerint 1951-ben a Nyugat-Németországban működő le­gális és félig legális fasiszta csopor­toknak körülbelül 200.000 volt a tag­létszámuk. Ezenkívül a Nyugat- Berlinben működő több, mint 30 csoport körülbelül 15.000 tagot szám­lált. Az Adenauer-féle rezsim szem­pontjából „legális“ fasiszta szerveze­tek mellett Nyugat-Németországban számos titkos csoportosulás van. Drew Middleton, a „New-York Ti­mes“ bonni tudósítója megállapítja, hogy Nyugat-Németországban a fa­sizmus széles köre kiterjed és „érez­hető jelenség.“ A fasiszta csoportok egymással szövetségben működnek, további jel­lemző sajátosságuk pedig az, hogy szoros kapcsolatok fűzik őket a bon­ni uralkodó körökhöz és a nyugati megszálló hatóságokhoz. Az Ade- nauer-klikk szívesen felhasználja cél jaira a különböző náci bandákat. A velük való kapcsolatot a hirhedt „össznémet ügyek minisztériuma“ tartja fenn, amelynek élén Jakob Kaiser közismert kém és minden hájjal megkent politikai kalandor áll. A Kaiser-féle minisztérium tá­mogatja és pénzeli a terrorista cso­portokat, mint például a „Német Ifjúsági Szövetséget“. Az 1953 június 17-i berlini provo­káció megszervezésénél a ..Német Ifjúsági Szövetség“ és a többi fa­siszta bandák terrorlegényei Kaiser és Adenauer tervei szerint működ­tek. A fasiszta vadállat az „X-na- pon“ kijött a dzsungelból és meg­mutatta a világnak aljas ábrázatát. amit a helyi MSZT szervezet készí­tett, — Egy hete tették ki ezeket — mondotta Deák Lajosné, népmű­velési ügyvezető. Én akkor egyet le­vettem és bevittem a párttitkár elv­társhoz. Ö csak csodálkozott. En azt ajánlanám a párttitkér elv- társnak, hogy több gondot fordítson a tömegszervezetek munkájára és segítse őket, mert csak akkor tud­nak jó munkát végezni, ha a párt irányítja őket, bírálja és értékeli munkájukat. Merle József Tamási, MSZT járási titkár. Aki az ellenségre hallgat — ráfizet Zomba község dolgozó parasztsága szorgalmas■ áldozatkész munkával jó termést takarított be. Állammal szembeni kötelezettségének az egész község egy ember kivételével hűségesen eleget is tett. A község népe világosan látja, hogy államunk, a dolgozó nép érde­keit szolgálja. De Illés Menyhért, az egyedüli hátralékos az ellenség sza­vára hallgatott. Először is nem vetette be az előírt vetésterületét. Nem biztosította állam iránti kötelezettséjét. Megvárta, hogy elszámoltassák, ami azzal járt, hogy 10 százalékkal emelni kellett beadási kötelezettsé­git és a tavalyi hátraléka is megmaradt. Ha becsületesen eleget tett volna kötelezettségének, akkor nem kellett volna felemelni beadási kötelezettségét és elengedtek volna hátralékát i».1 1 Á Teveli Téglagyár degozói tú’fe*jes'tettélc augusztus 20-ra tett válla ásaikat A pincehelyi párttitkár és az MSZT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents