Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-02 / 180. szám

1953. AUGUSZTUS 2 NAPLÓ 7 Munkaerőhiány66 a nagytormási állami gazdaságban 99 A nagy tormási állami gazdaság alaposan megkésett az aratással, majd pedig a csépié® munkálatok beindításával A gazdaság igazgatója Kiss József elvtár© szavai szerint azonban •,nem is nagyon lehet iema. radásról beszélni, mert hiszen az el­sők között vagyunk a tröszt versenyé. bon’1. Ez az „elsők között vagyunk“ egy kicsit sem reménytlkeMő, közel Bem kielégítő, mert hiszen a minisz. tertanács határozatát nem tartották be: még a múlt napokban is arattak, a cséplőgépek többsége pedig a hét közepén ifaég nem indult meg. — Amennyiben lemaradás van, az csak azzal magyarázható, hogy nincs elég munkaerő, mert mi elkövetünk mindent a nagyobb eredményekért, — mondja Kiss elvtárs. A gyakorlat azonban nem ad hitelt szavainak, azt bizonyítja, hogy nem a kevés mun­kaerőben van a hiba, hanem a meg. lévők kihasználásában, a dolgozók megbecsülésében, a munkálatokat ser. kenlő módszerek semmibevevésében, A Rózsa-tanyán van a szükséglethez képest legtöbb munkaerő Ez az üzemegység mégis legutoljára fejezte be a gabonabetakar rítási munkálatokat, sőt hátul kullog a többi teendők elvégzésében is. Ezt nem tehet a „kevés a munkaerő1’ el­mélettel megmagyarázni. A lemaradás okai: a dolgozók viszonylag alacsony teljesítményeket, érnek el, nem hasz. náljáik ki a munkaidőt rendesen, gyakoriak az igazolatlan hiányzások. A fegyelmezetlenséget mutatja a kö­vetkező eset: szénahordáskor egy ah kálómmal jött az cső. félbe volt egy kazal a munkások otthagyták anél. kül. hogy letakarták volna, pedig még a ponyva is ott hevert a kazal mel­lett. A felelősségrevonáx, a fegyel­mezett munka határozott megkövete­lése sem kielégítő. A szénakazal be- áz:isáért és még néháity dologért fe. lelősségre vonták ugyan a mulasztó, kát, de mégis az a nézet uralkodott, annit Vendling Henrik üzemegység- vezető vallott magáénak: „Én nem akarok kellemetlenséget senkinek sem", vagyis még azoknak sem, akik vétettek népünk törvényei ellen, ká.rt okoztak a gazdaságnak. Hasonló la­zaságokkal nemcsak itt. hanem az egész gazdaság területén tálaikozha. tünk és ezek b.zony „munkaerőcsök. köntöst“ jelentenek. A dolgozókról való gondoskodás hiányos. Megjavult ugyan az étkezés a gazda, ság egész területén, naponta kerül hús a munkások asztalára, sőt a leg. jobb dolgozókat kirándulni vitték a múlt vasárnap Sztálin városba. Mind­ezeket azonban elsötétítik azok a té. nyék, amelyek a munkások semmibe, recéséről tanúskodnak. Az aratás elején például gyenge volt a koszt. — A gazdaság igazgatója, Kiss elv- társ egy' alkalommal kiment Bóke.tia. nyara, a 22 'kakasdi idénymunkáshoz — mondotta Horváth János, a gazda- sgá személyügyi előadója. — A dől. gőzök panaszkodtak, hogy nem lehet ilyen koszton dolgozni és ha nem ja. vítanúk rajta, elmennek máshova dol­gozni. Az igazgató azt mondta nekik hogy ezen nem tud változtatni, ha nem tetszik, menjenek haza. A dolgo. zók természetesen el is mentek. Csak akkor jöttek vissza, amikor valóban változtattunk a koszt minőségén. Be­bizonyosodott az is, hogy lehetett vál­toztatni az étkezésen, csak akarni kel. lett, az igazgató viszont nem azt ke. reste, hogyan lehetne a koszt minő­ségét megjavítani. Ennél az esetnél is az mutatkozott meg, hogy nem a munkaerő hiányában van itt a lema­radás oka, hanem abban, hogy ilyen mulasztások nagy kiesést jelentenek a munkából. A munkások szállása is csak kívülről nézve biztosit inog felelő pihenést a dolgozóknak. Ami­kor valaki belép egyik-másik szobá­ba. azonnal szeretne visszafordulni, mert bent szenny és piszok fogadja. A lepedők ragadnak a piszoktól, a szobák kövezete tele szeméttel mert amint Boros Károly, a tejház dolgo­zója is mondotta: — Iker Istvánná hol takarít, hol nem, de többnyire nem. A lányok szobájában is csak azért van tisztaság, mert saját maguk kitakarítanak. — Az igazgató emiatt nyugodtan alszik. Azzal vigasztalja magát, hogy van egy takarítónő, aki ott tisztogat, azzal már nem törődik, hogy hogyan. Az üzemi bizottsági ugyanígy nem veszi észre, hogy a mun.1 kasoknak milyen szobában kell len- niök. Az üb. irodája két lépésre van e „díszes'1 szobáktól, Petz István üb. elnök figyelmét mégsem keltette fel a sok szemét és piszkos lepedő. Készül egy zuhanyozó is a gazda­ságban, Használni természetesen csak akkor lehet majd, ha kész lesz, úgy karácsony tájékán, esetleg egy.két héttel előbb, mert olyan „lucaszék“. módra készül. A kőműves munkálato­kat jórészt befejezték, de a csövek beszerelésével sem a gazdaság igaz­gatósága. sem az üb. nem törődik. Az igazgató amint mondja: — ennél sürgősebb munkák is vannak. Az üb. sem sürgeti, pedig a kormány pro- grammjának, a dolgozókról való foko­zottabb gondoskodásnak egy fontos része lenne. Különösen most a nyári munkálatok idején kellene a zuha­nyozó. „Tessék-lássék“ verseny Verseny az csak a tessék-lássék kedvéért van a gazdaságban. A diceő­ségtáblán például olyan fényképek ,,ékeskednek’1, amelyeket 3 hónappal ezelőtt raktak ki. — Hiába nézegetem minden nap a falitáblát — mondja Lengyel József állattenyésztési dol­gozó — azon még most is csak az I. negyedévi eredményekről van szó, pedig már a III. negyedévben járunk, vége lett az aratásnak is. _ A ver­sen ykihívásokról ugyan tudnak a dolgozók, de arról, hogy ki milyen eredményt ért el, már semmit. Az üb. nem törődik a versennyel, de a gaz­daság igazgatósága sem. Úgy gondol, ják, hogy van versenyfelelös, foglal, kozzon az a versennyel és ha az nem foglalkozik vele, nem tehetnek semmi mást. A hibát súlyosbítja, hogy a párt- szervezet is eltűri ezeket: nincs élő verseny a gazdaságban és ez gátolja az eredményeket, eltűri, hogy a dől. gőzökről nem úgy gondoskodnak, ahogy kellene. Röviden: eltűri mind. azokat a hibákat, amelyek okozták a gazdaság lemaradását. Boda Ferenc Hírek a juhéi állami gazdaságból A juhéi állami gazdaság terme­lési tervét gabonából 140—150 szá­zalékra teljesítette. A gépi művelés, a jól előkészített talaj gyönyörű eredményt hozott. 2035 hold őszi ve­tése volt a gazdaságnak, de még a legsilányabb földön sem termett 13 mázsánál kevesebb holdanként. A hatalmas vetésterületen a holdan- kénti átlag 15—17 mázsa között vál­takozik. De van egy 64 holdas tábla búza, amelynek minden holdja 22 mázsát termett. A gazdaság 5 csép­lőgépe ontja a szemet és eddig 37 vagon gabonát adtak be az állam­nak. * A juhéi állami gazdaság gépészei újítást végeztek a Bredjuk-módszer- rel dolgozó cséplőgépükön. A Bred- juk-módszerre alakított gépeknél a törekrázóra szerelt lemezcsatornán jön ki a törek és egy embernek ál­landóan ott kell állni, hogy a töreket az elevátorra hányja. Maga a lemez­csatorna nehéz és gátolja a törek- rázó mozgását. A juhéi állami gaz­daságban úgy alakították át a gépet, hogy a lemezcsatorna helyett törek- hordó ponyvát szereltek a törekrá­zóra, ami egyenesen az elevátorba viszi a töreket. Ez a ponyva jóval könnyebb, mint az előbb alkalmazott lemezcsatorna, nem gátolja a törek- rázó mozgását, felszabadul egy mun­kaerő, akinek a töreket az elevátor­ba kellett hányni. A juhéi állami gazdaságban jól bevált újítást valamennyi Bredjuk- cséplőgépnél lehet és kell is alkal­mazni, mert az az egy munkaerő, aki felszabadul jelentős megtakarí­tás. Ezenkívül a törekhordó ponyva könnyebb a lemezcsatornánál, s ezért a gép sokkal könnyebben dolgozik és többet termel. A cséplőbrigádok egymással ver­senyben dolgoznak a juhéi állami gazdaságban. A munkásokat lelkesí­ti a vándorzászló, amivel a gazdasag vezetősége tünteti ki a legjobban teljesítő cséplőbrigádot, ha jó ered­ményüket legalább 6 napon át meg is tartják. A verseny lendületének állandó fokozásában szerepet játszik az a hordó sör is, ami a vándor- zászlóval együtt jár a győztesnek. Gyalázatos kupecszellem a Toluamegyei Állat- és Zsírbegyüjlő Vállalatnál , Grófnékbankigazgatónék a vállalat központjában Rossz híre van a megyében a mi vállalatunknak — panaszkodnak a Tolnamegyei Állat- és Zsírbegvújtő Vállalat (a volt Állatforgalmi) dol­gozói. S úgy mondják ezt, hogy sza­vaikból kiérződik a sértődöttség: lám, ilyenek az emberek, nem becsülik munkánkat és ok nélkül is rossz hí­rünket költik... Felesleges és színlelt sértődöttség ez. A megye dolgozó parasztjai saj­nos: jogosan elégedetlenkednek a vállalat munkájával. A Tolnamegyei Állat- és Zsírbegyüjtő Vállalat rá­szolgált rossz hírére. A megye egyes kirendeltségeinél elburjánzott a ku­pecszellem. A vállalat több dolgozója durván, ridegen, lelketlenül, bü­rokratikusán, tehát gyalázatosán bánik az állattartó dolgozó pa­rasztokkal. Nemrégiben leplezték le a bony­hádi járási kirendeltség vezetőjét, Gecse Béla volt kupecet két társá­val együtt. Ez a banda úgy csapta be a dolgozó parasztokat, úgy káro­sította meg államunkat, hogy a 150—160 kilós sertéseket kicserélte 115—120 kilósra. A súlykülönbözeten aztán borsós áron túladtak ... Figyelemreméltó, hogy Gecsét és társait a dolgozó parasztok kapták rajta a csaláson. A megyei központ ellenőrei rendszeresen kijártak a bonyhádi kirendeltségre, mégsem vették észre a csalást. „Ellenőrizték“ ugyan a könyveket, meghallgatták a kirendeltség vezetőjét, esetleg ping­pongoztak is ... egyszóval teljesítet­ték vélt kötelességüket... Csak nem kívánja valaki, hogy még a csaláso­kat is leleplezzék? FURCSA VÉLETLENEK — BŰNÖS TÉVEDÉSEK Gecse Béla esetéből nem sokat ta­nult a vállalat vezetősége. A régi, csaló kupecszellem maradványai még ma is fellelhetők a vállalatnál. Most is előfordulnak állítólagos „el­írások“, amikor az átvevő vagy ki­sebb súlyt ír a vételijegyre, vagy kevesebb pénzt fizet ki az állatért. Megtörténik az is, hogy mindkét eset fennáll. Cinkó Sándor medgyespusztai dol­gozó parasztnak beadott borjúéért 28 forinttal kevesebbet fizetett a ta­mási átvevő. Cinkó napokig szalad­gált a pénze után; három hétbe tel­lett, míg megkapta ... Horváth Jó- szef pincehelyi ötholdas kisparaszt meg a hízottsertés beadásánál káro­sult meg. Még tavaly szeptemberben 126 kiló helyett 106 kilóról állították ki vételijegyét, s mindmáig alig 30 kiló sertés árát kapta meg. Horváth József kétszer volt már a tamási ki- rendeltségen, hogy a vételijegy kija­vítását és a ki nem fizetett 96 kiló sertés árát követelje. A hetek telnek, semmi intézkedés. Horváth József­nek eddig 80 forintjába és négy munkanapjába került a felületes ozo­rai átvevő „tévedése“. Megkérdez­zük: vájjon mikor intézkedik már a vállalat, vagy azt akarja, hogy Horváth József az egész sertés árát elutazgassa? Ideje lenne, ha megszűnnének már ezek a véletlenek vagy talán nagyonis szándékos „elírások“, amelyeknek mindig csak a ter­melő látja kárát. A vállalat egyes dolgozói még sok­féle módon zaklatják, kínozzák és károsítják az őstermelőket. Reg­szemcsén Varga László, Bojtos Jó­zsef, Frank József és még három dolgozó paraszt elpanaszolta: 1952. augusztusa óta vár arra, hogy a vál­lalat kiutalja a beadott sertések után a prémiumot. Számtalanszor sürget­ték már, de a járási kirendeltség még csak a füle botját sem moz­gatja ... DÖBRÖKÖZTÖL DOMBÓVÁRIG ÉS VISSZA A dombóvári kirendeltség felvá­sárlója, Haluza Vince július 23-án négy döbröközi dolgozó parasztot a dombóvári kirendeltségre küldött, hogy ott majd átveszik tőlük a kise­lejtezett szarvasmarhákat. Mire a döbrököziek marháikkal 13 kilométe­res út után Dombóvárra értek, kide­rült, hogy nincs szükség a négy szarvasmarhára. A kirendeltségtől azt a választ kapták: hajtsák vissza a jószágot. Csak a begyűjtési minisz­ter járási meghatalmazottjának eré­lyes utasítására változtatták meg szándékukat és vették át a dolgozó parasztoktól a teheneket. A dombóvári kirendeltségen bi­zony ilyen lelketlenek a dolgozó pa­rasztokkal Szemben: de mindjárt megértőbbé válnak, ha a kulák be­adásáról esik szó. A dolgozó parasz­tok már július 25-én túlteljesítették a júliusi szarvasmarhabeadási tervet, a kulákok pedig még semmit sem adtak be. „Nincs a kuláknak tehene, nem tudja beadni“, siránkozik Bar- tek elvtárs, a kirendeltségnek a kulá- kokkal szemben báránytürelmű ve­zetője. Arra persze nem gondolnak a kirendeltség megalkuvó vezetői, hogy a kulák nem is tart tehenet — a markába röhög — ha látja, hogy a dolgozó parasztokon hajtják be azt, amit őrá kivetettek ... EBRE BÍZZÁK A HÁJ AT... Mit tett a vállalat vezetősége e súlyos, pártunk parasztpolitikáját durván sértő hibák azonnali meg­szüntetéséért? Jóformán semmit, mert enyhén szólva, édeskeveset tudnak a járási kirendeltségek súlyos hibáiról. Nem vették észre, vagy szemethunytak fölötte... Ez nem is csoda, hiszen a vállalat megyei köz­pontjában — ebre bízták a hájat. Vájjon kik dolgoznak a megyei köz­pontban? Csak néhányat említünk meg közülük: „gróf“ Thököly Imréné a pénz­ügyi csoportnál, továbbá a volt tolnamegyei horthysta alispán lánya a statisztikai csoportnál „dolgozik“. A megyei központban díszeleg Németh Ernőné a volt szekszárdi bankigazgató felesége is. „Gróf" Károlyi Erzsébetet, mint begyűjtőt alkalmazták. Mit keresnek e levitézlett mákvi­rágok: a grófnék és más horthysta lakájok a népi demokrácia ilyen fontos vállalatánál? Tisztítsák meg sürgősen a vállala­tot a múlt rendszer „méltóságos asz- szonyaitól“, a kupeckedő gazembe­rektől! Hiszen ezek semmibeveszik a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok érdekeit. A pártszervezet és a vállalat becsületes dolgozói küzdjenek a lelketlen, bürokratikus murika ellen! Ne feledjék egy pilla­natra sem azt, amire Nagy Imre elv­társ országgyűlési beszédében figyel­meztetett: ők vannak a népért és nem megfordítva! (A Szabad Föld augusztus 2. szá­mából.) Kovács Mihály A betakarítási és begyűjtési békeverseny megyei eredménye A betakarítási és begyűjtési béke­versenyben a július 30-ig begyűj­tött eredmények alapján a járások rangsora a következő. Első a szekszárdi járás, második a gyönki járás, harmadik a bonyhá­di, negyedik a paksi, ötödik Szek- szárd város, hatodik a tamási, hete­dik a dombóvári járás. A szekszárdi járás jó eredményét úgy érte el, hogy a községekben jól megteremtette a tömegkapcsolatot és fokozatosan aktivizálta az állandó­bizottságokat. Sióagárdon a begyűj­tési állandóbizottság tagjai, az MN- DSZ és a többi tömegszervezetek népnevelőivel együtt állandóan láto­gatják a dolgozó parasztokat és en­nek tudható be az, hogy a dolgozó parasztok kötelezettségeiket közvet­lenül a cséplőgéptől teljesítik. A többi községekben is — mint Tolnán és Mözsön —, a községi tanács a pártszervezet irányítása mellett rend szeresen foglalkozik a dolgozó pa­rasztokkal. Hiba a dombóvári járásban az, hogy rossz a felvilágosító munka, a járási begyűjtési osztály nem ismeri kellőképpen a községekben a begyüj tés állását, nem figyelnek fel a fon­tos eseményekre, laza a kapcsolat a tömegszervezetekkel. Hiba az is, hogy a községi tanácsok nem fog­lalkoznak a tömegszervezetekkel, nem látják el őket feladatokkal s nem igénylik segítségüket munká­jukban. Hasonlóképpen kevés fi­gyelmet fordítanak az élenjáró dol­gozó parasztokra is. A községek között első Kisvejke. amely jó eredményét úgy érte el, hogy a begyűjtési állandóbizottság jó felvilágosító munkát végzett,, a csép­lőgépeknél és a dolgozó parasztok körében. Jól megszervezték az ara­tást, s ennek eredménye az, hogy határidő előtt két nappal befejezték az aratást, A behordást is úgy szer­vezték meg, hogy a cséplési mun­kák zökkenőmentesen mehettek. így a község már teljesítette begyűjtési tervét és megkapta a szabadpiaci ér­tékesítés jógáit. Második Györköny község. A község dolgozói vállalták, hogy augusztus elsejére teljesítik be­gyűjtési tervüket. A vállalás telje­sítésének érdekében megszervezték az éjtszakai munkát is. óráról-órá- ra értékelték az eredményeket, s több munkaerőt biztosítottak oda, ahol lemaradás, hiba mutatkozott. A község termelőszövetkezetei is teljesítették már begyűjtési tervüket Elsőnek a Béke tszcs, majd a Sza­badság, harmadiknak pedig a Dó­zsa tszcs. A harmadik Mözs köz­ség. A községi tanács felkereste a cséplőgépeket s egyben gondosko­dott az ellenőrök oktatásáról is. — így a nyilvántartás minden nap időben elkészült. Az állandóbizottság tagjai pedig a dolgozó parasztokkal beszélgettek el a beadás teljesítésé­nek fontosságáról. A községben fel­használják a tömegszervezetek nép­nevelőit is, a begyűjtési terv telje­sítésének érdekében. Jól kibontako­zott a községben a versenymozgalom is. A versenyben dolgozó parasztok valamennyien cséplőgéptől teljesítet­ték beadásukat. A betakarítási és begyűjtési béke­versenyben Izmény, Paks és Bo- gyiszló községek érték el a legrosz- szabb eredményt. A betakarítási és begyűjtési béke­versenyben a legjobb eredményt el­ért termelőszövetkezetek: első duna- földvári Alkotmány tszcs, amely el­sőnek teljesítette a megyében ke­nyér- és takarmánygabonabeadási kötelezettségét és így elsőnek kapta meg a szabadpiaci értékesítés jogát a megyében. Második a kisvejkei Boldogulás tszcs, amely kenyér- és takarmánygabona beadási kötelezett ségét 100 százalékra közvetlenül a cséplőgéptől teljesítette, s ugyancsak megkapta a szabadpiaci értékesítés jogát. Harmadik a kisvejkei Sza­badság tszcs, amely kenyér- és ta­karmánygabona beadási kötelezettsé­gét teljesítette s a szabadpiaci érté­kesítés jogát megkapta. A betakarítási és begyűjtési béke­versenyben a legrosszabb eredményt elért termelőszövetkezetek: első az ozorai II. Kongresszus tszcs, amely kenyér- és takarmánygabona beadá­si kötelezettségének teljesítésére még nem adott be semmit, s a be­hordást sem fejezte be. Második a gerjeni Vörös Nap tsz, amely be­adási kötelezettségének teljesítésére még nem adott be terményt. Har­madik a csibráki Viharsarok tszcs, amely kenyérgabona beadását még egyáltalán nem teljesítette, s takar­mánygabona beadásának csak rész­ben tett eleget. Megérdemel! büntetést kapott a pincehelyi ku'ákasszonv Cseh Istvánná pincehelyi, kólák* asszony levetette álarcát, nyíltan megmutatta, hogy ellensége a >épi demokráciának. Megtámadta a köz. «égi tanács vb. titkárát. A titkár hi. vaíalos minőségben járt a kóláknál, aki kapával rontott rá s megakarta ütni. Tettének elkövetésében meggá­tolták és az igazságszolgáltatás méltó ítéletet hozott a nép ellenségének megbüntetésére. Egy év és 6 Lónapi börtönbüntetésre és 5 évi köziigyek. tői való eltiltásra ítélte a tamási já. ráabíróság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents