Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-21 / 169. szám
TOLNAI NAPLÓ r/LÁC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEfTt A MAI SZAMBÁN; Az Uj Kína hírügynökség küiöntudósítójanak kommentárja Nam ír tábornok nyilatkozatáról (2. o.) — Dán- szovjet kereskedelmi szerződést írtak alá (2. o.) — Egy jótétlélek miniszterelnök (2. o.) — A paksi járási DISZ bizottság munkája a gabonabetakarítás sikeréért (3. o.) — Kiváló minőségű élelmiszert termelnek a Paksi Konzervgyár dolgozói (3. o.) — Megjutalmazzák a betakarítási és begyűjtési békeverseny legjobbjait (4. o.) AZ M DP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGANAK LAPJA N. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM AKA 50 FII.LÉK KEDD, 1953 JÜLIUS 21 Egy negyedév eredményei és tanulságai MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Rákosi elvtárs beszéde után megerősíti sorait a sárpilisi Uj Elet tagsága A vasárnapi lapok közölték a Központi Statisztikai Hivatal jelentését az 1953. évi népgazdasági terv II. negyedévének teljesítéséről. A Statisztikai Hivatalnak ezek a jelentései mindig figyelemre számíthatnak, mert negyedévi munkánk eredményeit tárják elénk. Ezúttal azonban fokozott érdeklődéssel vesz- szük kezünkbe a jelentést. Az MDP Központi Vezetőségének utolsó ülése mélyreható változtatásokat határozott el gazdaságpolitikánkban. Az elmúlt negyedév munkájának eredményeit most abból a szempontból is tanulmányozzuk, hogy mennyiben segítenek hozzá e na'gvjelentőségű határozatok jobb megértéséhez. Milyen fontosabb tanulságokat szűrhetünk le a jelentés számaiból? Először is azt, hogy munkásosztályunk az elmúlt negyedévben is becsülettel megállta a helyét. Gyáriparunk a helyiiparral együtt 103 százalékra teljesítette 1953. második negyedévi tervét. Mindössze két minisztériumunk nem tudta tervét 100 százalékra teljesíteni. Ezek közül is a bánya- és energiaügyi minisztérium elmaradása csak 0.3 százalék az élelmiszeripari minisztériumé 0.2 százalék. Ezek a számok egyúttal ékesszólóan megcáfolják azt az itt-ott még mindig felbukkanó fecsegést hogy terveink nem reálisak. Központi Vezetőségünk beható elemzéssel arpa az eredményre jutott, hogy egész gazdaságpolitikánkban és ennek megfelelően tervezésünkben is hibákat követtünk el. Ez azonban — mint azt a Statisztikai Hivatai jelentése az utolsó negyedévről is határozottan bizonyítja, — egyáltalán nem jelenti azt, hogy az üzemek számára megszabott feladatok nem voltak reálisak. A tervek általában teljesíthetők és túlteljesíthetek voltak. Ezt a számok világos beszéde után senki sem vonhatja kétségbe. A számok igazi jelentőségét azonban csak akkor tudjuk felmérni, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a 103 százalékos tervteljesítés mögött milyen fejlődés van. A 103 százalékos tervteljesítés a jelentés adatai szerint annyit jelent, hogy gyáriparunk 9.6 százalékkal több munkást foglalkoztatott és 12.8 százalékkal többet termelt, mint egy évvel korábban, tehát 1952. második negyedévében. Egyes iparágakban azonban a termelés emelkedése lényegesen nagyobb volt az átlagosnál. Gépgyártásunk 33.3 százalékkal bányászatunk 27 százalékkal, kohászatunk 16.6 százalékkal termelt többet, mint a múlt év megfelelő időszakában. Az egy főre eső termelés három százalékkal emelkedett. Kapitalista országban is előfordult egyes iparágak rendkívül gyors előretörése. AZ iparágak egész sorának ilyen féjlődése azonban, s különösen az egész gyáripar átlagának közel 13 százalékos emelkedése egy év alatt kapitalista országokban még a legjobb konjunktúra idején is alig fordul elő. Nálunk pedig ez a fejlődés nehéz körülmények között következett be, egy olyan rossz termés után, amelynek kedvezőtlen hatásait a népgazdaság minden területe megsínylette. A jelentés számaiból tehát először is azt a következtetést kell levonnunk, hogy az elmúlt negyedév változatlanul szocialista iparunk hatalmas fölényét bizonyítja a kapitalista iparral szemben, munkásosztályunk hűségét, odaadását bizonyítja népi demokráciánk iránt, egész népi demokratikus rendszerünk fölényét bizonyítja a kizsákmányolásra épülő társadalmi rendszerekkel szemben. Ugyanakkor azonban — és ezt mindjárt a nagy eredmények méltánylása után meg kell állapítanunk — a negyedévi jelentés adatai világosan felmutatják azokat a hiányosságokat is, amelyek Központi Vezetőségünk utolsó ülése határozatainak alapját képezik és ezeket a határozatokat a legteliesebb mértékben indokolják. A jelentés arról számol be, hogy mialatt egész gyáriparunk termelése 12.8 százalékkal, s a nehézipar termelése ennél is jóval nagyobb mértékben nőtt. a bőripar termelése mindössze 5.9 százalékkal emelkedett, a textiliparé pedig 1.1 százalékkal csökkent. Ez azt mutatja, hogy a nehézipar fejlődése mellett háttérbe szorult a könnyűipar fejlődése. Már ebből arra lehet következtetni. hogy a lakosság ellátása nak kielégítésére nem fordítunk elegendő gondot. Ezt a felvetést teljes mértékben alátámasztja az áruforgalom alakulása. A kiskereskedelem 1953 második negyedében lényegesen ugyanannyi árut juttatott a fogyasztókhoz, mint 1952 második negyedében. Igaz, hogy ezen a területen különösen erősen éreztette hatását a tavalyi rossz termés, ami megmutatkozott abban is, hogy parasztságunk élelmiszer-vásárlása és ezzel az élelmiszercikkek eladása az összforgal- mon belül emelkedett. Igaz az is, hogy egész gazdasági rendszerünk fölénye a kapitalista gazdasági rend del szemben itt is megmutatkozott. Kapitalista viszonyok között a tavalyihoz hasonló katasztrofális rossz termésnek az egész országra és kü- 'önösen a parasztságra pusztító hatása lett volna. Mi azonban nem érhetjük be ezzel a vigasztalással. Kapitalista országokban a termelés célja a profitszerzés. Nálunk a termelésnek mindig az embert kell szol gálnia. Erről egy pillanatra sem szabad elfeledkeznünk. Az eredmények mégis azt mutatják, hogy ezt a legfőbb célt nem mindig és nem eléggé tartottuk szem előtt, hogy csaknem úgy dolgoztunk, mintha a termelés öncél volna. Súlyos hiba volna természetesen, ha az emberről való gondoskodást 5 a lakosság életszínvonalának alakulását kizárólag az áruforgalmon mérnök. A Staisztikai Hivatal jelentésének a szociális és kulturális ered ményekre vonatkozó adatai igen jelentős fejlődésről számolnak be. — Nagymértékben javult a dolgozók egészségügyi ellátottsága: emelkedett a kórházi ágyak száma és még erősebb ütemben a rendelőintézeti, szak orvosi és üzemorvosi munkaórák száma. Sokkal több gyerek került óvódákba és napköziottnonokba. mini az előző év hasonló időszakában és jelentősen emelkedett az állandó és az idénybölcsődei férőhelyek száma is. Tíz százalékkal többen részesültek társadalombiztosítási ellátásában mint egy évvel korábban. Nem kis mértékben javult a kulturális ellátottság is. Egy év alatt egynegyedével nőtt a rádióelőfizetők száma és június végén meghaladt? az egymilliót. Csupán a negyedév folyamán 108 új mozgóképszínház nyílt meg és több. mint 18 ezerrel nőtt a villanyvilágításba bekapcsolt fogyasztók száma. Ugyanakkor egyáltalán nem lehetünk megelégedve a lakásépítés ütemével. Ha összehasonlítjuk a gazdasági beruházásokat és építkezéseket a lakóházépítéssel, ismét azt látjuk, hogy az emberről való gondoskodás nem kielégítő mértékben érvényesült. S míg egyrészt örülünk annak, hogy az új beruházások emel ték iparunk, állami gazdaságaink és gépállomásaink teljesítőképességét, sajnálattal látjuk, hogy bár az ország számos helyén lakáshoz jutottak a dolgozók, ez nem elegendő, a lakásépítés semmikép sem tart lépést az igények növekedésével. A negyedévi tervjelentés tehát teljes mértékben igazolja Központi Vezetőségünk határozatainak helyességét és időszerűségét. Arra figyelmeztet bennünket, hogy még több gondot, még nagyobb figyelmét kell fordítanunk az emberre, a maga Szükségleteivel, úgy kell megváltoztatnunk tervezésünket és egész gazdaságpolitikánkat, hogy következetesen ez a kérdés álljon munkánk középpontjában. Ez a jelentés második legfontosabb tanulsága. A Statisztikai Hivatal jelentése természetesen nem tartalmazza az aratás eredményeit, mivel az aratás a negyedév végén éppen csak megkezdődött. Központi Vezetőségünk határozata és a kormányprogramm igen nyomatékosán beszéltek azokról a hibákról, amelyeket az utóbbi időben a mezőgazdaság területén is elkövettünk. A jelentésnek a mező- gazdaságra vonatkozó része ezekkel a hibákkal és káros kihatásaikkal nem foglalkozik, de tudjuk, hogy a hibák nem kis mértékben fékezték egész mezőgazdaságunk fejlődését. A jelentésben ezért választ keresünk arra, hol tartunk és mennyire van lehetőségünk a hibák kijavítására. Az adatok azt bizonyítják, hogy mezőgazdaságunk ma is erős, egészséges alapokon nyugszik, s ha a hibákat kijavítjuk, gyors fellendülési érhet el. Az ugar területe az előző évhez képest negyedével csökkent, az ipari növények vetésterülete 18.3 százalékkal emelkedett, a gabonafélék terméseredményei jobbak, mint eddig bármikor, s különösen jók az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben. Minden alapunk megvan arra a reményre, hogy mezőgazdaságunk már az idén teljesen kiheveri a tavalyi katasztrofálisan rossz termést, mert egyéni parasztgazdaságaink fejlődőképesek, állami gazdaságaink csakúgy, mint termelőszövetkezeteink zöme fokozatosan rátalálnak a helyes útra. A jelentés harmadik fő tanulsága tehát az. hogy Központi Vezetőségünk határozatának és a kormány- orogrammnak útmutatásait követve- fel kell számolnunk a mezőgazdaság fejlesztésében elkövetett mulasztásokat, és mjnden segítséget meg kell adnunk ahhoz, hogy a mező- gazdaság gyorsan gmelkedő és a/ időjárástól egyre függetlenebb hozamait biztosítsuk, termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink pedig mintaszerű mezőgazdasági nagyüzemekké fejlődhessenek. összefoglalva: a Statisztikai Hivatal jelentése az 1953. évi népgazdasági terv második negyedévének teljesítéséről egész népgazdaságunk szilárdságát és gyorsütemű fejlődését bizonyítja. Erre joggal lehet büsz ke elsősorban munkásosztályunk, amely a negyedévi ipari termelési terv három százalékos túlteljesítését és az ipari termelés igen jelentős »melkedését biztosítóba. Megelégedetten tekinthet elmúlt évi munkáiénak eredményeire parasztságunk is. Egész dolgozó népünk az elmúlt negyedévben Ls tovább építette és szilárdította népgazdaságunkat, újabb lépést tett előre a szocializmus alapjainak lerakásában. Azok a határozatok, amelyeke' Központi Vezetőségünk utolsó ülőié hozott és amelyek a kormánvpro- grammban kifejezésre jutottak, ki iavítjók a gazdaságpolitikánkban elkövetett hibákat és Nevelőiünk középpontjába állítják a dolgozó embert a maga szükségleteivel, ennek megfelelően fenntartják, de mérsék- ’ik a nehézipar fejlesztését és nagyobb súlyt fektetnek a mezőgazdaság fejlesztésére és a lakosság minél iobb ellátására. Ezzel fejlődésünket még szilárdabb, még egészségesebb alapra helyezik, még szorosabbra fűzik a párt kapcsolatát a munkásosztállyal és a dolgozók széles tömegeivel, megbonthatatlanná kovácsolják a munkásság és parasztság szövetségét, növelik a dolgozók bizalmát és szeretetét államunk iránt Munkásosztályunk és dolgozó népünk az elmúlt hetekben számtalar megnyilatkozással megmutatta, hogj Központi Vezetőségünk határozatait megérti, helyesli, bennük saját érdekeinek feltétlen érvényesülését lát- . ja. Nem kétséges éppen ezért, hogy \ a határozatok megvalósulását is biz- J tosítani fogja. Ahhoz pedig. hogy ■ ezek a határozatok minél előbb és teljes mértékben megvalósuljanak, az kell, hogy munkásságunk az eddiginél is lelkesebben dolgozzon, teljesítse és túlteljesítse a tervet, fokozott mértékben szem előtt tartsa a gazdaságosság és a minőség követelményeit, hogy parasztságunk az eddiginél is odaadóbban dolgozzék szeresse földjét és egy talpalatnyit se hagyjon megműveletlenül. Ez az. az út, amelyen haladva biztosítani tudjuk népünk állandóan emelkedő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését, amelyen biztosan haladhatunk előre a szocializmus felé. (A Szabad Nép vasárnap’ vezércikke.) A sárpilisi Uj Élet termeliőcsoporf ba az ősszel befurakodott Szőke István 200 holdas kulák fia. Kezdetbe« nagy szorgalmával a tagság bizalmába férkőzött. Az elmúlt napokba^ azonbap a kulák megmutatta igaz; arcát, hogy ellensége a termelőcsoportnak. Napokon keresztül távolmaradt a munkából s azt híreeztel'te, feloszlik a terme'őcsoport. ő pedig visszakapja földjei:. Züllött a munkafegyelem, mert a kulákcsemete befolyása alá kerültek többek között olyan becsületes. de még ingadozó tago-k is, mint Fügedi József és Hajszái Imre. akik a háztáji földjükre mentek dolgozni. mely az aratás dandárjában négynap; kiesést okozott a csoportnak. A teimeiőcsoport szilárd tagjai nam hátrát!av meg: Reggel 3 órakor már kötele; készítettek de az esti 9, 10 ór,a is még a földeken találta őket. Megfeszített erővel dolgoztak. hisz a jövöévi kenyerükről volt szó. A ku'.ák öröme neni sokáig tartott. A Tolnai Textilgyár dolgozói az elmúlt félévben sikeresen valósították meg a rájuk háruló feladatokat. Az utóbbi három hónap alatt 60— 65 százalékról 98.5 százalékra emelkedett az elsőosztályú áruk gyártása. Ez a szép eredmény abból született meg. hogy a dolgozók vállalásokat tettek a minőség javítására, amit becsülettel valóra is váltottak. A jó eredményt nagyban elősegítette az is. hogy kifogástalan volt az irányítás. Az új kormány programmja a Tolnai Textilgyár dolgozóinak is megszabta a további feladatokat. A dolgozók életszínvonalának szüntelen emelése megköveteli textilgyárainktól is, hogy minél jobb minőségű árut gyártsunk. A dolgozók lelkesedéssel. bizakodással fogadták Nagy Imre elvtárs beszámolóját, ígéretet tettek, hogy jó munkával, a minőség fokozásával segítik elő a dolgozó nép felemelkedését. Az első dekád teljesítménye azonban nem érte el a kiváló minőségi szintet, az előző hónapi 98.5 százalékos minőséggel szemben ebben a dekádban csak 97.9 százalékot értek el. Rákosi elvtárs beszéde után a vezetőség cső port értekezletet hívott egybe, ahol megbeszélték, hogy a tagságnak most össze kell fogai mert veszély fenyegeti a jövőévi kenyeret. Pedig érdemes dolgozná, mert az idén szép termést takaríthatnak be. Árpából 23 mázsás átlagot értek el, s a növénytermesztő brigád tagjainak 150 kiló árpa jut prémemként, míg a munkategyelemiazítolvat munkaegység levonásával büntetik. A kulákot pedig eltávolítják soraikból, A cső port értekezlet után a tagok újult erővei fogtak a munkához: egy aratásra átalakított fűkaszátógéppe' i 12 tagú brigád 300 csomó gabonát vágott le. A fogatos brigád 6 tágjáig kaezát fogott. A 18 kéz.ikaszás páronként 400 négyszögöl búzát aratott le és rakott össze egy nap alatt. A sárpilisi Uj Élet termelőcsoport tagsága na.gv szorgalommá; igyekszik pótolni lemaradását S úgy számítják, hogy péntek este befejezik a búza aratását. A műszaki vezetők július 12-én röp- gyűléseket tartottak a dolgozóknak, ahol megbeszélték azokat a feladatokat, amelyek az elkövetkezendő idők ben reáiuk hárulnak. Az volt az elhatározás, hogy a hónap végéig elérik az előző hónap minőségi százalékát. Az azóta eltelt négy nap minőségi eredménye mutatja, hogy pótolják a lemaradást. Vannak az üzemben olyanok, akik nagyban akadályozzák a minőségi gyártást azzal, hogy ők nem végeznek jó munkát, ezen a téren. Szabó Ilona szövőnő 61.5, míg Hegedűs János szövő 62.2 százalékban gyártottak elsőosztályú árut az elmúlt dekádban. Ezek a dolgozók javítsák meg esürgősen munkájukat, kövessék az élenjárók példáját. Beck Józsefné 151 százalékos tervteljesítés mellett 100 százalékos minőségi munkát végez. Hercig Anna ifjúmunkás szövőnő 140 százalékos tervteljesítés mellett 100 százalékos elsőrendű munkát végez. A Textilgyár minden dolgozója a minőség megjavításával harcoljon a dolgozó nép életszínvonalának emeléséért, az igazi békéért. A felelőtlen munka eredménye! A határidő lejárt: a gépállomások aratási terv teljesítése 5t>A) százalék Megyénk gépállomásainak aratási tervteljesítésének határideje július 10-én lejárt. Ezzel szemben a gépállomások aratási tervteljesitésó- nek megyei átlaga csak 56.9 volt jú lius 15-én. Tehát félreérthetetlen, éhogy gépállomásaink az aratás eddigi szakaszában nem végeztek kielégítő munkát. Csupán a bölcskei gépállomás teljesítette aratási tervét jú- ’ lius 16-ra, míg a dalmandi és a teveli gépállomások 80 százalékon felül. .Megyénk többi gépállomásainak túlnyomó többsége július 16-ig még terhének 50 százalékát sem teljesítette. A sárpilisi gépállomás csak 32 százalékra, a dunaszentgyörgyi gépállomás 34, a pincehelyi, hőgyészi és var jsádi gépállomások pedig 40—50 százalék között. Ennek a szégyenteljes lemaradásnak legfőbb oka, hogy a gépek még a reálnormájukat sem teljesítették. A dunaszentgyörgyi gépállomásnak 2 aratógépe mindössze 154.5 holdat, a sárpilisi gépállomásnak 7 kévekötő aratógépe csupán 55.3 [holdat, két kombájnja pedig 68 holdat aratott. Az aratási tervek nem- j teljesítése gépállomásainkra nézve nagy szégyen, mert megyénk gépállomásainak valamennyi traktorosa vállalta, hogy előírt napi normáját rend szeresen túlteljesíti. Kiváló minőséget a dolgozóknak Beck Jozselné, a lo'nai Texilgyár szövőnőié 151 százalékos tervteljes téssel 100 százalékos minőségi munkát végez .4
