Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-21 / 169. szám

2 NAPLÓ 1953 JŰLIUS 21 AzUj Kína hírügynökség kiil öntudósítójának kommentárja Nam ír tábornok nyilatkozatáról Keszon: Kiang Nan, az Uj Kína hírügynökség különtudósítója írja: A koreai—kínai fél részéről az el­múlt egy hónap alatt kifejtett el­szánt erőfeszítések eredményeként hétfőn újból megindulnak a fegy­verszüneti egyezmény aláírását meg előző végső előkészületek. Egy hónappal ezelőtt, amikor a fegyverszüneti egyezmény aláírásá­nak előkészületei már befejezésük­höz közeledtek, Li Szin-Man az amerikaiak közrejátszásával, a ko­reai—kínai fél több, mint huszonhét- ezer fogságbaesett harcosát hurcolta el a hadifogolytáborokból és ezzel megszegte a hadifoglyok hazatelepí­téséről éppen akkor aláírt egyez­ményt és megszakította az előkészü­letek folytatását. Tekintettel arra a tényre, hogy Li Szin Man nemcsak nagyszámú hadifoglyot hurcolt el, hanem nyíl­tan hangoztatta, hogy ellenzi a fegy­verszünetet, a koreai—kínai fél szi­lárdan ragaszkodott ahhoz, hogy az amerikai félnek válaszolnia kell ar-’ ra a kérdésre, vájjon a koreai fegy­verszünet kiterjed-e Li Szin-Manra is, vagy sem. Ha kiterjed, hogyan akarja az amerikai fél biztosítani, hogy Li Szin Man megtartja a fegy­verszüneti egyezményt? Ha Li Szin Man megszegi a fegyverszüneti egyezményt, milyen magatartást szán dékozik az amerikai fél tanúsítani? Hogyan akarja az amerikai fél kéz- rekeríteni a Li Szin-Man által el­hurcolt hadifoglyok tömegeit? Ezekkel a komoly kérdésekkel kapcsolatban, amelyek a koreai fegy­verszünet végrehajtását érintik, az amerikai fél eleinte felelőtlen és két­értelmű álláspontra helyezkedett. Nam ír tábornok ezért a legutób­bi kilenc nap folyamán ragaszkodott ahhoz, hogy az amerikaiak a panmin dzsoni értekezleti sátorban tisztáz­zák az említett kérdéseket. A koreai­kínai félnek ezek az erőfeszítései eredményre vezettek. Harrison, az amerikai fegyverszüneti küldöttség vezetője ismételten feltett kérdésekre kénytelen volt a Nam ír tábornok által felvetett tíz főbb kérdés közül kilencre megadni a szükséges biz­tosítékokat és felvilágosításokat. Ezek a biztosítékok a következők: Az amerikai fél biztosítja, hogy *,az Egyesült Nemzetek haderejének parancsnoksága — amelyhez a Ko­reai Köztársaság fegyveres erői is tartoznak — kész megtartani a fegy verszünet feltételeit" és hogy a Ko­reai Köztársaság kormánya „semmi­lyen módon sem akadályozza a fegy­verszüneti egyezménytervezet felté­teleinek gyakorlati megvalósítását." Az amerikai fél biztosítja, hogy a fegyverszüneti egyezmény aláírása után „a Koreai Köztársaság fegyve­res erői meg fogják szüntetni a tü­zelést és vissza fognak vonulni.1' Biztosítja az amerikai fél, hogy abban az esetben, ha a délkoreai hadsereg megszegi a fegyverszüneti egyezményt, „akkor a sértett fél — helytálló és elégendő indokok alap­ján — semmisnek nyilváníthatja a fegyverszünet feltételeit és megte­heti azokat a katonai akciókat, me­lyeket az adott körülmények között szükségesnek tart. Az Egyesült Nem­zetek haderejének parancsnoksága nem fogja támogatni a Koreai Köz­társaság hadserege egységeinek a fegyverszünet megszegésével elköve­tett semilyen agresszív akcióját." Az amerikai fél biztosítja továbbá, hogy az Egyesült Nemzetek hadere­jének parancsnoksága fenntartja a fegyverszüneti állapotot és semmi­féle támogatást sem nyújt Dél-Ko- reának — sem felszerelésben, sem utánpótlásban, — amennyiben a ko­reai fél kénytelen megtenni a szük­séges lépéseket, hogy szembeszálljon a délkoreai hadseregnek a fegy­verszünet megszegésével elkövetett agressziójával. Az amerikai fél kijelenti, hogy „nincs határidő szabva a fegyverszü­net számára." Az amerikai fél vállalja, hogy ..azok a személyek, akik mint a sem­leges hazatelepítési bizottság kép­viselői, mint a semleges felügyelőbi­zottság tagjai, vagy mint (a koreai­kínai fél), küldöttségének megbízot­tai a fegyverszüneti egyezmény ér­telmében az ellenőrzésünk (az ENSZ parancsnokság ellenőrzése) alatt álló területre érkeznek, védelemben ré­szesülnek és biztosítják számukra a munkájuk elvégzéséhez szükséges feltételeket." Szükség esetén „az ENSZ parancs­noksága lehetőségeinek keretein be­lül és ahol szükségesnek mutatkozik — katonai biztosítékokat" és „rend­őri védelmet" fog adni. Az amerikai fél biztosítja, hogy a koreai—kínai fél még őrizetben lévő, nem közvetlenül hazatelepíten­dő fogságbaesett harcosait „nem fogják szabadonbocsátani mindaddig, amíg át nem adják őket a semleges nemzetek képviselőiből álló hazate- 1 építési bizottságnak." Nam ír tábornok, tekintettel ezek­re a biztosítékokra, azt javasolta, hogy folytassák a fegyverszüneti egyezmény aláírásának előkészüle­teit. A koreai—kínai fél erőfeszítései­nek eredményeként újból fokozódik a mielőbbi fegyverszünet reménye. Nam ír tábornok vasárnapi nyilat­kozatában kijelentette: „A délkoreai kormány és fegyveres erői,' egészen a legutóbbi időkig nyíltan hangoztat­ták, hogy Dél-Korea ellenzi a fegy­verszünetet és akciószabadsággal ren delkezik". Az Egyesült Nemzetek haderejének parancsnoksága pedig „változatlanul elnéző politikát foly­tat a délkoreai kormány és fegyve­res erői irányában." A koreai—kínai félnek ezért ki kell jelentenie — folytatta Nam ír tábornok: — „Azokat a biztosítékokat, amelye­ket az Egyesült Nemzetek haderejé­nek parancsnoka azzal kapcsolat­ban adott, hogy a délkoreai kormány és fegyveres erői megtartják a fegy­verszüneti egyezmény feltételeit, csak külső értékük szerint lehet el­fogadni. Ha tovább folytatódik az Egyesült Nemzetek hadereje parancs­nokságának ez az elnéző politikája a délkoreai kormány és fegyveres erői irányában, akkor lehetséges hogy továbbra is akadályok gördül­nek a koreai fegyverszüneti egyez­mény feltételeinek gyakorlati meg valósítása elé, a fegyverszünet alá­írása előtt vagy után, a népeknek és kormányaiknak — kü’önösen a koreai viszályban a két fél részéről írdekelt országok népeinek és kor­mányainak — élénk figyelemmel -cell ezt kísérniök." Ez a figyelmeztetés teljes mér­tékben jogosult. Li Szin-Man amerikai ügynökének agresszív kijelentése New-York (TASZSZ) Az Associa­ted Press tudósítója jelenti — San- Frá-ni- -<-oooi. hogy Li Szin-Manék amerikai „nagykövete“ közölte, a sajtó képviselőivel, hogy amennyi­ben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság „hatóságai nem egyez­nek bele Koreának a tűzszünetet követő 180 napon belül történő egye sítésébe“. akkor Li Szin-Manék had­műveleteket kezdenek. A tudósító hozzáteszi, hogy a .nagykövet" aki azért érkezett San- Franciscóba, hogy a „Commonwealth“ klub tagjai előtt beszédet mondjon, világosan utalt arra. hogy a „had­műveletek újból való megindítása* magától értetődőnek tekinti.“ „Re­méljük. — tette hozzá, — hogy az Egyesült Nemzetek a levegőből és a tengerről támogatni fognak bennün­ket.“ Három irodalmi filmforgatókönyv jelent meg Az Uj Magyar Könyvkiadónál há­rom nagysikerű szovjei film forga tókonvve jelent meg a napokban Prut „A párttitkár“ című filmreg'- nye egy bátor partizáncsoport hő sies harcait mutatja be a Nagv Hon védő Háború kezdeti időszakában Visnyevszkij „Krondstadti tengeré­szek“ című forgatókönyve a Bajt’ flottának az ellenforradaimarok ei- eni győzelmes csatáját örökíti meg. Komm „Lenin októbere“ című forga- ' ókonyve azokat a világtörténelmi napokat mutatja be. amikor Lenin oss/.serkezik Petrográdba s kezébi- »eszi a forradalom irányítását. Külpolitikai hírek Otto Grotewohl elvtárs: Páris (MTI) A francia fémipari munkások székházának előcsarnoká­ban szerdán ravatalozták fel a július 14-i véres rendőri provokációk hat algíri munkáshalottjának holttestét, hogy Páris népe hódolhasson a rend őri önkény hősi áldozatai emlékének. A CGT felhívást intézett az egész francia munkásosztályhoz, hogy a temetés napját avassa a kormány terrorpolitikája elleni ünnepélyes tiltakozás, valamint az akcióegység megszilárdításának napjává, egyben pedig fejezze ki szolidaritását az áldozatok hátramaradottal és az al­gíri nép iránt. A francia munkás- osztály — hangzik a felhívás — a temetés napján egyperces néma tisz­teletadással hódoljon a rendőri ön­kény áldozatai emlékének, a párisi üzemek munkásai pedig népes kül­döttségekkel vegyenek részt az utol­só tiszteletadáson. * Róma (TASZSZ) A 1‘Unita jelenti, hogy a Bergamomegyei ipari üzemek dolgozói július 19-én bejelentették: béremelési követelésük érdekében egynapos sztrájkot tartanak. A sztrájkban a megye kohászati, gép­gyártó, vegyi és textilipari dolgozói­nak 90—100 százaléka vesz részt. * Páris (TASZSZ) Madridi jelentés szerint Artajo spanyol külügymi­niszter kijelentette, hogy befejezé­sükhöz közelednek a spanyol-ameri­kai katonai egyezmény megkötésé­vel kapcsolatos tárgyalások. Artajo, a „Madrid“ című esti lap tudósítójának elmondotta, hogy Spa­nyolország részéről Franco vesz részt a tárgyalásokon. * A Német Demokratikus Köztársaság új irányzatának egyik tontos célja a németek között; politikai és emberi kapcsolatok szorosabbra tűzése Berlin (MTI): Berlinben vasárnap befejeződött a demokratikus német sajtó és rádió dolgozóinak negyedik országos küldöttértekezlete. Otto Grotewohl miniszterelnök az értekezlet részvevőihez intézett be­szédében felszólította a sajtó és rá­dió képviselőit, hogy a német nép létét érintő kérdések nyílt, őszinte és lelkiismeretes megvilágításával se­gítse elő a Német Demokratikus Köztársaság új irányzatának teljes és eredményes megvalósítását. Otto Grotewohl a többi között ezeket mondotta: — A Német Demokratikus Köztár­saság új irányzatának egyik fontos célja a németek közötti politikai és emberi kapcsolatok szorosabbra fű­zése. Ez az út vezet az ellenség uszí­tó propagandájának hatástalanításá­hoz. A sajtónak és a rádiónak egy­forma őszinteséggel kell beszámolnia a sikerekről és a balsikerekről, ered ményekről és hibákról, mert csak ez esetben vívhatja ki az olvasók és a hallgatók bizalmát. A demokratikus német sajtónak állandóan szem előtt kell tartania a Német Demokratikus Köztársaság új irányzatának legfőbb célját, Németország újraegyesítését, valamint a belső és nemzetközi béke biztosítását. Az egységért és a béké­ért vívott küzdelmünket győzelme­sen fogjuk befejezni. Népünk élet­viszonyainak megjavítása, valamint egész politikai, gazdasági és társa­dalmi életünk gyógyulása útán gyors ütemben haladunk előre és ezzel nagy hazafias tettet viszünk véghez. Dán-szovjet kereskedelmi szerződést írtak alá Kopenhága (TASZSZ) Eredmé­nyes előzetes megbeszélések után július 16-án Kopenhágában aláírták a Szovjetunió és Dánia között létre­jött kölcsönös szállítási egyezményt. Az egyezmény 1953 július 1-től 1954 június 30-ig érvényes. Az utóbbi évek kereskedelmi szín­vonalához viszonyítva az egyezmény jelentős mértékben megköveteli a Szovjetunió és Dánia közötti keres­kedelmet. Az egyezményben foglaltak szerint a kölcsönös szállítás keretében a Szovjetunió búzát, olajpogácsát, fa­anyagokat, nyersvasat és egyéb áru­kat szállít Dániának vaj, sertés, zsír és hasonló áruk ellenében. Ezenkí­vül Dánia egy hűtőhajót is épít a Szovjetuniónak, valamint elvégzi több szovjet hajó javítását. Szovjet részről Sztyepanov, a dá­niai szovjet kereskedelmi megbízott, dán részről pedig Egger kereskedel­mi megbízott írta alá az egyez­ményt. Újabb terrorhad járat indult Martin Nie ni öli er ellen Berlin (MTI) Németország Kom­munista Pártja a Lehr-rendőrség és a fasiszta bérencek féktelen terrorja ellenére következetesen folytatja vá­lasztási harcát. A párt felvilágosítja Nyugat-Németország lakosságát ar­ról, hogy az Adenauer-kormány, ha nem kergetik el helyéről, újabb ka­tasztrófába dönti a német népet. A párt Solingenben tartott nagy­gyűlésén Fritz Rische, a választó- kerület kommunista képviselőjelölt­je hangsúlyozta: „Az Adenauer-kor- mány a német nép nemzeti szeren­csétlensége. Nyugat-Németország la­kosságának azzal kell válaszolnia az elnyomásra, hogy szeptember 6-án kiadja az Adenauer-kormány útját és lehetővé teszi a német egységért és békéért küzdő kormány alakítá­sát.“ Kétezer munkanélküli a kopenhágai kikötőben Kopenhága. A Land Og Főik írja: Kopenhága kikötőjét megbénítja a munkanélküliség. Jelenleg ezernégy­száz tengerész és hatszáz kikötőmun­kás van munka nélkül. A kopenhá- gaiak fővárosukat keserű homorral már „a halott hajók kikötőjének“ nevezik. Berlin (MTI) Martin Niemöller, a hesseni evangélikus egyház vezetője e napokban nyilatkozatban szólította fel mindazokat a nyugatnémetorszá­gi pártokat, és csoportokat, amelyek elítélik a bonni kormány nemzet­áruló politikáját, hogy közös harci frontot alkotva, harcoljanak Ade­nauer megbuktatásáért. Ehlers, Adenauer keresztény de­mokrata uniójának alelnöke emiatt Bukarest (Agerpress): A bukaresti IV. Világifjúsági Találkozó napjai­ban a román filmoperatőrök, Ilja Koparin szovjet filmrendezővel és szovjet filmoperatőrökkel együttmű­ködve egész estét betöltő színesfil­met készítenek az ifjúság nagy ün­nepéről. A dokumentumfilm első "ké peit már felvették. Ezek a képek a Román Népi Demokratikus Köz­társaság ifjainak és lányainak ké­szülődését mutatják be. Az „Alekszandru Bahia" híradó és dokumentumfilmstúdió a Világif­uszító és rágalmazó hadjáratot kez­dett Niemöller ellen. Ehlers egy vá­lasztási gyűlésen hangsúlyozta: az evangélikus egyháznak nem szabad megengednie, hogy Niemöller, aki résztvett a Béke Világtanács buda­pesti ülésén és aki harcra buzdít a „vallás érdekeit védelmező“ Ade­nauer ellen, felszólalhasson a körel­jövőben Hamburgban tartandó evan­gélikus nagygyűlésen. júsági Találkozó sporteseményeiről készít filmet. Ugyanebben a filmstú­dióban öt híradó is készül, amelye­ket a Világifjúsági Találkozó ideje alatt mutatnak be a romániai film­színházakban. A diapozitív-filmeket készítő film­stúdiók három diapozitív-filmet ké­szítenek a Világifjúsági Találkozó ünnepségeiről. Sok külföldi filmope­ratőr is érkezik az országba, hogy felvételeket készítsenek a Világifjú- ági Találkozóról. Egész sor fi’ni készül a Világifjúsági Találkozóról EC/Y JÖTÉTLÉLEK MINISZTERELNÖK Irta: MEL COLBY, (kanadai író) Saifi( Laurent kanadai miniszterelnök nemrégiben beszédet mondott Vancou. ver városában a Jogász, egyesület gyűlésén. A be­széd közben egy pillanat. ra megállt, leeresztette csiptetőjét, ivott egy korty vizel, aztán ünnepélyesen kijelentette, hogy a kann, dai népnek „meg kell ősz- tania kincseit a kevésbbé szerencsés népekkel". Ez vitathatatlanul helyes. Azt hiszem ezt mind járt el is kezdhettük volna például azzal, hogy fel­emeljük az elaggó t kana. dai polgárok nyugdiját. A kanadai határokon tiü pedig valóban megoszt­hattuk volna búzatermé­sünket a kevésbbé szeren, esés népekkel. Itt elvben minden kanadai demokra­tának egyyet kell értenie Saint Laurent-nal. Elhatároztuk, hogy utá­najárunk> hogyan segít a miniszterelnök. Megkértük adósitónka<, Snagsbyt, iisitúiza, hogy Saint Lau­rent segítsége megérke. zett-e rendeltetési helyére és hogyan hasznosítják. Snagsby először Sites Eton amerikai m:V fontossal találkozott, aki Saint Lau­rentlől elég kiadós támo. gatást kapott a steep- ro/cai vasbányák képében (Ontario tartományban). Mint Snagsby közölte, az interjú alatt Eton washing­toni irodájában ütt és Ka­nada északi partvidékének térképét tanulmányozta. — ügy hallottam, hogy ezen a vidéken arany is van, — mondta bizalma, satt Snagsbynknek. — Fel­tételezem, hogy a kanadai hatóságok nem tagadják meg tőlem, hogy ezt a vi. déket is rendelkezésemre bocsássák. — Saint Laurent nyil­ván jóbarátja önnek. — mondta kérdőleg Snagsby. Eton a kanadai minisz­terelnök nevének említésé, re annyira elérzékenyült, hogy hulló könnyeit száz. dolláros papírpénzzel tö- rölgette le. — Igen, jól emlékszem. — mondta kitörő örömmel, — hogy miképpen fektet, tem be csaknem. 40 milliót ezekbe a vasbányákba. Saint Laurent akkor is a segítségemre jött. Vasutat építtetett, hogy kihozhat, sam Steep Roakbó’ a vas­érce Micsoda ember mi. csoda miniszterei nolcük van önöknek, mr. Snagsby! Már azon gondolkozom, hogy a kedvéért felve­gyem a kanadai állampol­gárságot. Csak azt tart vissza, hogy a kanadai ál. lámpáig ár okkal Saint Lau. rent nem olyan szívélyes, mint az amerikaiakkal. Snagsby ezután az ame­rikai Tommy Manville.lel, nagy azbeszttelepek tulaj, dánosával készített inter­jút. Beszélgetésük glatt Manvilte egy kád pezsgő, ben fürdőit. Inasa ott állt mellette és kavirárral etet. te. A kaviáros tányért égj/ szőke nő tartotta, aki­nek komoly reményei voL tak arra, hogy Manvilte ti. zenkettedik felesége le­gyen. — Higyje el. — mondta Manville a lelkesedéstől és az import-konyaktól remegő hangon» — ha nem volnának azbeszltelepeim az önök On'ario tartomá­nyában, sohasem, lehetett volna egynél több felesé­gem. Lehunyta szemét és úgy suttogta; — Igen, nagyon szere, tem Saint Laurent minisz. ler elnököt, Snagsby ezuán a Rocke feller család egyik sarjai látogatta meg. A Rocke­feller^csemete tízdolláros aranypénzekkel bélelt iro. dójában ült, Alberta kana­dai tartomány térképét tanulmányozta éppen. — Ó, nagyon hálás va. gyök Saint LaurerUnak, — mondta, de mindjárt hozzá is tette ingerülten. — Csakhogy véleményem sze­rint nem volt udvarias do­log, hogy Alberta tartó, mányitok csak egyhnrma. dát engedte ál nekem. Egyébként nincs okom a panaszra. Most folytatok vele tárgyalásokat arról, hogy megkapjam Brit- Columbia tartomány déli felét. Persze csak udvarra, san. Nem akarom, hogy azt gondolják, hogy mi, amerikaink• hálátlan disz­nók vagyunk! Mint látjuk, miniszter- elnökünket nem kell félte, ni, hogy nem tudja kivel megosztani Kanada tenné, szeli kincseit. Ellenkező­leg: olyan iramban kótya. vetyéli el országunkat, hogy sietve vissza kell vennünk mindent, amit szétosztogatott, különben Kanndríból semmi sem ma. rad Uj-Foundland tartómé, nyon kívül.

Next

/
Thumbnails
Contents