Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-19 / 168. szám
NAPLÓ 1958 JflIJUS 1« ARAT A KOMBÁJN (Rész’et WERNER REINOWSKI „Ez a világ a unent» lesz" c. regényéből) Éppen aratásra készültek a 'volita u seu i parasztok, amíkpr az a hír terjedt el a faluban, hogy a mitlen- dorfi gépállomás kombájnt kap a Szovjetuniótól. — De hiszen akkor a mi gabonánkat is az aratja le! — örvendeztek már jóelőie a wolhauseniek. — No, azt majd meglátjuk, aratja-e — jegyezte meg kételkedve Hartmann, az egyik egyénileg dolgozó paraszt. kétkedve szólj a kombájnról, de ami igaz, az igaz, benne % — csakúgy mint a többiekben —. igen nagy volt a kíváncsisága ugyan mi jót hoz ez az új gép. llarimanu csodálattal és kételyekkel vegyes érzései szemlélte a hibátlanul festett ragyogó, de még mozdulatlan jószágot Hitte is, meg uem is, anut róla mondtak. Főként azt nem tudta elképzelni, hogy ez a gép még ma Wohlhausenben tesz, s még ma ki is próbálják. T- Nemcsak, hogy ott lesz, hanem éppen a maga búzáját fogja aratni, — Szólt oda Hartmannak Friihauf- né, a gépállomás vezetője. Közben valóban megindult a kombájn VVphlhausen felé, utána a tömeg. Kerékpáron, kocsin, motorkerékpáron mentek, ki, mivel volt. Igen sokan gyalog igyekeztek a „Sztalinyec—4“ nyomában. A gépet német gépkezelő vezette. Hartmann egyre izgatottabb lett. Mikor az ő földjéhez értek, a kombájn valóban megállt. Beszabályozták a vágószerkezetet, s a nagy gép motorja erősen felzúgott. Nekiindult a ringatózó sárga búzatáblának. — Várjanak csak, várjanak — kiált utánuk Hartmann, s megragadja a magasan ülő gépkezelő lábaszárát, mintha vissza akarná tartani. Mindenki értelmetlenül néz rá. Hartmann a búzáját félti? Meg akarja akadályozni, hogy rámenjen a kombájn?!! De nem. Amikor a gép megáll, Hartman felkapaszkodik a kombájnra: hadd lássa közelebbről, mi történik a gépen. Erre aztán mindenki nevetni kezdett. Amikor a gép újra megindult, még hallotta Hartmann, miről beszélnek a többi parasztok: :— Csak várjuk ki, hogyan csépel. —- Majd elválik! — Uj seprő, jó) seper, de... — No, csak nézzétek meg! Sok lelkes és kételkedő kiáltás hallatszott, ő pedig ott fenn a gépen állva, néhány perccel mindent előbb tudott meg, mint a többiek. Szótlan maradt és arra gondolt: „Csak várjatok, majd meglátjátok, milyen jól csépel“. Végre megtelt a szalmagyüjtőko- csi és a gépkezelő egyetlen mozdulatára, a sok kicsépelt szalma, mind kiömlött a tarlóra Az emberek odasiettek- s egyszerre tíz, húsz, ötven kéz is nyúlt a szalma közé, hogy megvizsgálja- tökéletes-e a cséplés. Az arcok meglepetést és örömet tükröztek. A gép nemcsak jól vágja a búzát, de pontosan csépeli is a kalászokat! A kicsépelt gabonát azonban Hartmannon kívül még senkisem látta. Ki tudja milyen? Meddig tart, míg a tartály megtelik? 28 mázsát kell még addig kicsépelni. Ezután egy tehergépkocsi áll a kombájn mellé, amibe átömlik a bunker egész tartalma. Most mutatkozik meg, mit is tud a kombájn?! A parasztok’ most a tehergépkocsihoz siettek, hogy minél előbb bele- markolhassanak a frissen csépelt búzába. Hej, ilyen sok kézen sem folyt még át Hartman búzája, mint ezen a délutánon! Újból és újból kinyújtották kérges tenyerüket a parasztok, hogy megmarkolják az aranyló, acélos búzát. Szaporán bólogatnak is hozzá, s olyan boldogan tekintenek egymásra, mint a gyermekek, akik valami nagyszerű kincshez jutottak. — Ennél tisztábban már nem is lehet csépelni — mondja az egyik. —r Ez a gép pontosabban és butábban dolgozik, mint a mi öreg cséplőgépünk — állapítja meg a másik. És Hartmann, mint egy győztes hadvezér, úgy áll a kombájn tetején, amikor újra tovább indulnak. „Ez a gép ragyogóan dolgozik“. — gondolja. — .Ezzel, csakis ezzel aratom le ezentúl a gabonámat“. A kísérleti út olyan zökkenőmentes, olyan hihetetlen simán folyt eddig, hogy egyesek azt hitték, álmukból ébrednek fel, amikor a gép egyszer csak elkezdett köhögni. — Állj! — kiáltotta az egyik technikus. Hartmann maga is szorongva figyelte, mi történt, de közben körülnézett, vájjon nem nézi-e a dolgot valaki kárörvendően? Ilyenek is akadtak; de Hartmann rövidesen megfeledkezett erről, mert a szovjet technikus hangosan kiáltott a gépkezelőnek: — Emelje magasabbra a vágószerkezetet! Igen gyomos itt a búza és a taraok rácsavartxLik a terelő csigára. Hartmann vérvörös lett erre a szégyentől. Az ő földje tarackos. 6 miatta állt meg a gép. Kétségbeesve dadogta: — Ezt a földet csak másfél éve vettem át. Jövőre ... Jövőre már nem lesz ilyen gazos ... Csak a gépnek ne történjen baja. Az elgyomosodott parcellán gyorsan áthaladtak, s a győzelmes út zavartalanul folytatódott tovább. Hartmanntól, akár estig is tarthatott volna. Amikor a búzatábla utolsó darabját is learatták, Hartmann megnézte az óráját és fejét csóválgatva lassan lemászott a gépről. Egyenesen az egyik szovjet technikushoz sie- tett. \ — Adja át üdvözletünkét és kö- szönetünket a szovjet embereknek- Ez aztán gép! A technikus szerényen mosolygott és elbeszélgetett Hartinannal. Családja, s gazdaság« után érdeklődött. Hartmann szándékosan hangosabban felelgeteít neki, hadd lássák a többiek, milyen jó barátságban van ő azokkal, akik ezt a nagyszerű gépet hozták. Kemény készszooritással búcsúztak el egymástól. — őszre belépek a termelőszövetkezetbe, ha elvállalnak... — Aztán még hozzátette: — Mit gondol Friih- aufné, milyen traktorista lenne Hei- déből, az én lányomból? ... EZT OLVASSUK SZÁSZ IMRE: SZOL A SlP Szász Imre regényének a Rákóczi- szabadságharc nagy vezére, Vak Bottyán és a felkelt nép a hőse. A korabeli körülményeket, szokásokat hűen megelevenítve azt ábrázolja, hogy az uralkodói önkény és a rab- lás-dulás nem tudja megakadályozni a nép hatalmas erejének feltámadását, s hogy a szabadságharc is csak addig lehet győzelmes, amíg a nép jobb sorsát viszi előre. Bottyán János mellett Végh János egyszerű parasztlegény sorsa körül pereg a regény cselekménye. A kuruchadjáratok 1704-től 1706-ig terjedő szakaszát vetíti az olvasó elé. Elmondja, hogyan lett Bottyán a császár kapitányából kuruc generális, hogyan támaszkodott a népre és vívta meg győzelmes csatáit az osztrák ellen, hogyan hadakozott a főúri intrikával szemben is a szabadságharc ügyéért. Végh János történetéből pedig megértjük: miért várta már a nép olyan nehezen Rákóczit, s azt, hogy győzelmeiknek, si- | kereiknek legfőbb rugója saját j földjük védelme, saját véreik szenvedésének megszüntetése volt. Végh János kezdetben csak várj» a ku- rueokat, de nem tétlenül: társaiból' szabadcsapatot toborozva, a nádasból ki-kicsap a, dúló osztrákokra, s vágja őket, ahol éri. Bottyán katonájaként lesz azután belőle is fegyelmezett, igazán jó katona. A csaták, bujdosások, győzelmek és kudarcok világában Szász Imre az emberi együttérzés, gyengédség, bajtársiasság megnyilvánulásainak szép példáit mutatja be. Ugyanakkor leleplezi az urak egyrtiással szembeni acsankodúsát, vagyon- és dicsőséghajhászását is. Szép és hasznos történelmi regény jut el az olvasóhoz ezzel a könyvvel. REJTELMES SZIGET (FILMKRITIKA) Nem ismeretien a mozilátngaló közönség előtt Verne Gyula nevet bár regényeinek filmesítése megle. hetősen elhanyagolt terület volt a múltban. Ismerjük írásait, mindenkor érvezettel olvassa azokat fiatal és felnőtt egyaránt. Éppen ezért nagy érdeklődéssel, örömmel olvas. tűk a MOKÉP hirdetését: „Követ, kezd műsorunk „Rejtelmes sziget Verne Gyula regénye nyomán Akik régebben olvasták Verne Gyula írásait, azok élőti is megelevenedtek a keletkezésük idejében utópisztikusnak tűnő, de mindenkor nagy szellemi képességről, képzelő erőről és az emberi alkotóképesség. be vetett rendíthetetlen hitről tanúskodó regények. Magunk előtt láttuk a rejtélyes tengeralattjárót (Utazás a tenger alatt), de oda képzel ük magunkat u ,,Rejtelmes StK ge/“-re, a közös munka gyümölcsén érző és élvező kicsiny csoportba. Valóban ezt láttuk a film vetítő- vásznán, A cselekmény megelevení tette bennünk a regényben is érez helö igazságtalan háborút, amelynek izgalmában sem tudták egyesekkel elfelejtetni a fajgyűlöletet. A közönség nem- is tudta érzéseit vissza fojtani és szinte maga is szeretett volna Ncb kiszabadításába személyt-j sen beleavatkozni, üe együtt izgul. | tunk a léghajó utasaival és szerel. I tűk volna siettetni a léghajót mi. előtt utasai belehullanak a vízbe. i Együtt virraszottunk — legalább is gondolatban — a sziget lakóival Herbert betegágyánál, s akik emlé. kéziünk a regényre, vártuk már a gyógyító kinin érkezését. Bátran elmondhatjuk: a film egye. sítet.'e magúban a tanítás és a szórakoztatás minden lehetőségét. Szűk. ség van az ilyen filmekre, mert ezáltal a közönség — különösen ifjúságunk — az emberi tulajdonsága, kai olyan mértékben ismerheti meg, amilyen mértékben előadásukkal nem tudnák őket megismertetni. Már említettem a fajgyűlölet, g színes, bőrűek lenézésének visszataszító voltát. Mellette Smith mérnök, Pen- krov tengerész jóindulata, segítőkészsége Neb iránt kiáltó ellentélként mutatja meg a helyes magatartást. Nem mindenkinek van szüksége a földrajzi ismeretek olyan alkalma. zására, mint a hely meghatározása, a sziget fekvésének megállapítása, a hosszúsági és szélességi körök segítségével. De a természettudomá. nyok ismerete sokunknak segített már, ha nem is kellett a rejtelmes sziget természeti kincseiből magunk. uak szerszámot készíteni. Mindenek felet- áll azonban u közösségi munka helyes és kimagasló értékelése, ami a filmé nem egy ilyen alkotás fölé emeli. Ez az együttes munka eredményein kívül, Ajrton jó útra térítésén kívül megmutatkozik Nemo kapitány szavaiban is. Ezek a sza. vak azt a Makarenko által is hírde. tett pedagógiai elvet valósítják meg, amely szerint felesleges a sok prédikáció, de alkalmas időben szavak, ba is foglaljuk össze az előttünk lejátszódó események erkölcsi értékét. A ma mozilátogalója megszokta már, hogy ne csak az eseményeket, a cselekményt figyelje a vetjtővász- nin, de igyekezzék a film jó és rossz tulajdonságait, technikai kivi. felezését is megbírálni. A film nyel. ve oros, de azoknak, akik középiskolai fokon tanulják az orosz nyelvet, nem okozott különösebb problémát, könnyen érthető volt. Le. hét, hogy helyi hiba, de néhol nem volt elég tiszta a hang, ami kissé zavart. A képek, a felvételek igen ügyesek voltak, a természeti képe. két is nagy szakértelemmel állította be az operatőr a cselekmények közé. Az eddig elmondó lakon kívül a jő fényképezés, ügyes rendezés emelte a film értékét. KENDERESSY TIBOR gimnáziumi tanár, Gyönk. A tárgyalásokért, a megegyezésért, a békéért! A háború és béke kérdéseinek megoldása korántsem a hivatásos politikusok előjoga, A háború a társadalomban elfoglalt helyzetétől függetlenül fenyegeti minden ember jólétét és életét. Ezért a háború elhárítása, a béke fenntartása és meg" szilárdítása világszerte minden férfi és nő létérdeke. A békemozgalomban résztvevő embere^ százmillióit ma áthatja az a gondolat, hogy mindenki felelős a békéért. Napró 1-napra szélesedik ez a mozgalom. Mind több és több ember érzi a szükséglét annak, hogy eÍőmozdfc'tsa a bélke, a bizalom és az együttműködés politikájának diadal- maskatdását az erőszak politikája fe" leírt, az országok közötti kapcsolatok torén, A Béke-Világlanacs június 15—20-a 'között Budapesten lefolyt tanácskozása szemléltetően mutatta hogy ál* landóan gyarapodnak a békeharcosok sorad, erő®öd% a világot átfogó béke- mozgalom. A tanácskozáson a meghívott vendégek között helyet foglaltak különféle irányzatok és szervezetek olya« képviselői, olyan neves közéleti személyiségek is, akik ez- ideig nem álltak közvetlen bapcso- la’lban a. Béke-Világtanáccsal. Az ülésszak résztvevől-megtárgyaíták a fe" szült nemzetközi helyzet enyhítésének 1 ehetőségeit. A Béke-Világtanáce budapesti ta" nácskozáí'én megelégedéssel állapíthatta meg hogy a béke híveinek odaadó harca világszerte gyümölcsöző ivóit, A vitás kérdése^ tárgyalások útján történő rendezésének eszméje, amely a népek bécsi békekongresz- 'szusán hangzott el, ellenállhatatlanul utat tört magának. A Kínai Népköz" társaság és a Korea; Népi Demokratikus Köztársaság erőfeszítései révén, a Szovjetunió támogatásával újra megkezdődtek a fegyverszüneti tárgyalások Koreában. A hadifoglyok házától építésére vonatkozólag megegyezés jött létre, amely megnyitja az utat a koreai konfliktus békés megoldása előtt. A Szovjetunió és a népi ctemkrafcäkus országok szünrte" lemül kifejezésre juttatják, hogy megértésre törekedne^ más országokkal. Ezt a körülményt számos ország kormánykörei is mindinkább beismerik. Churchill és Nehru utolsó beszédei, s a brit nemzet,közösség miniszterelnökeinek értekezletéről közzétett nyilatkozat arra mutatnak, hogy a tárgyalások eszméje szívósan tért hó" dit. A nemzetközi feszültség eny- hűtésére valló helyzetben megszülettek az előfeltételek az Egyesült Nemzetek Szervezetének újjászületésére. Az ENSZ valamennyi ország biztonságénak' zálogává vájhat és kell is, hogy azzá váljék. — A tárgyalások kölcsönös, en' gpdmények. a kölcsönös megértés és a megállapodások szelleme, amely mindenütt kend; háttérbe szorítani az ultimátumok, diktátumok és fenyegetések politikáját van hivatva megváltoztatni az Egyesült Nemzetek Szervezetének légkörét és visszaadni elvesztett tekintélyét, — jelentette ki Erenlburg szovjet író, a Béke-Világ" tanács budapesti ülésszakán. — Ehhez azonban arra van szükség, hogy Kína elfoglalja törvényes helyét az Egyesült Nemzetek Szervezet ének kebelében .. „ A B-éke-Viíágtanács tanácskozásé* ra összegyűlt jószándékú emberek beszédeikben hangoztatták: nem szabad kialudnia a népekben a fellámaidt reménynek hogy megszűnnek a jelenleg folyó háborúik, megszűnik a fegyverkezési hajsza s megszületik az egészséges nemzetközi egyiittmű"’ ködés. Vannak még olyan erak, amelyek a tárgyalások ellen vannak. Li, Szín Man és klikkje fókeveszetten tevékenykedik a koreai fegyverszüneti egyezmény .küszöbönálló megkötése elein. Adenauer bonni kancellár, s azok, akik mögötte állnak, tiltakoznak a négy nagyhatalom értekezlete ellen. Az Egyesült Államok kongresszusának egyes tagjai nyíltan a nemzetközi problémák békés rendezése ellen foglalnak állást. Az aktív békaharcosok abban látják föladatukat, hagy fáradhatatla* nul olyan új csoportokat, szervezeteket és egyesületeket vonjanak be a békemozgialomba, amelyek tudatára ébredtek annak hogy a legfőbb jó — a világibéke — érdekében közös akciókra van szükség. Újabb mirháknak kell harcba lépniök a béke ügyéért, a kifejezésre juttatniuk, hogy a népek közötti megegyezést akarják. KP manu el d'Astiar de la Vigerie, a Béke-Világfanács tagja, a Béke-Világtanác» bud apesti tanácsko" zásán tartott megnyitja beszédében az alábbiakban határoztál meg 4 nagy' hatalmak közötti táugyalások alap- elvét: „Mindkét utat'- szabadon kell hagyni, az általános rendezéshez vezető külön-kütön kötéitt szerződések útját, valamint az általános, vagyis a békeegyezmény útját, amely az egyes problémák megcíiösát könnyíti meg“. A Béke-Viiágtanács tte'icskozasa a teljes egyöntetűség légit őrében folyt le. A különféle politikait irányzatok képviselői megtalálták a. közös nyelvet. Nem ilyen vagy amolyan élet' formák előnyeiről vagy Subáiról hanem a nemzetek közötti, együttműködéshez elvezető legrövidebb, leg" megbízhatóbb utakról tárgyaltak. A Béke-Világtfamács elhatározta, hogy világméretű kampárryt indít a tárgyalások érdekében. A kampány megindításáról közzétett nyilatkozat, ban követeti a koreai fegyverszünet haladéktalan megkötését a többi fe" lyamatban lévő háború és a népek függetlensége elleni agresszív cselekmények beszüntetését, s megél lapít ja, hogy „a német népnek joga viam újraegyesítéséhez és nemzeti sztweréni" tásóhoz, szomszédai biztonságának tiszte I et'ben tartásával, megakatdál y o z- va a militarizmus és a róván®szelleim újjáéledését. Japánnak vise-,« kell kapnia teljes nemzeti szuverétjm'tását egy olyan békeszerződés alfeipján. amelyet az összes érdekelt orseágok elismernek. s amely garantáltja Ázsia és a Csendes-Óceán népednek bizton, ságát“. Az Egyesült Nemzetek Szervezet* előmozdíthatja a nemzeteik közötti összes nézeteltérések tárgyahíisoV útján történő rendezését, ha hű marad alapokmánya szeneméhez, a , ha helyt ad kebelében á Kínai Népkfeiz" társaság és g többi felvételét késró ország törvényes képviseleteinek. A népeik a tárgyalások érdek(fe"* bein indított világméretű kairu- pány menetében különféle szervezett formákban kifejezésre juttaittjálfc, hogy az ö®szes konfliktusok, s aiz országok közötti összes vitás kérdé1" sek békés rendezését követetik. A Béke-Vivágtanáos budapesti ta-’ nácskozásán jóváhagyta a Nemzett közi Sztálin-diíjakat odaítélő bizottság határozatát. Határozatokat Ho" zott jovábbá arra vonatkozótag, hogy javasolni fogja a különböző országok szervezeteinek és kulturálté intézményeinek : minden módon szé e* sdtrók k)i a kölcsönös kulturális A tip. csőlátókat. Megválasztották „ Békevilágtanács új tagjait. A világot át’ fqgó békemozgalotn bázisa tehát még jobban kiszélesedett. „Nagy reménység született, mondja a Béke-Vi-lágtanács felhívása. —r' Ma már minden ember látja, hogy lehetséges a megcgvién. Véget lehet vetni a vérengzésnek, Végeznj lehe: a hidegháborúval. Ezekben az órákban ünnepélyesen felhívjuk a népeket: követeljék kormányaiktól, hogy tárgyaljanak és egyezzenek meg“. Tárgyalásokat minden 'kérdésben, amely vitákat és súrlódásokat szül, tárgyalásokat minden előzetes feltár fel és .kikötés nélkül! Erre hangzott el felhívás Budapesten. Ez a feihívá* megfelel a tartós békét óhajtó népeik legáhítottabb reményednek. KATRANYPAPIR
