Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-19 / 168. szám

1953 JULIUS 19 NAPLÓ 7 A kajmádi állami gazdaságban javult a munka, de a terv teljesítése többet követel A Tolnai Napló június 26-i számá­nak egyik cikke élesen bírálta a Kajmádi Állami Gazdaság vezetőit, mert nem hajtották végre a hibák kijavításáról szóló saját határozatu­kat. A cikk nagy port vert a gazda­ságban. Osztermayer János, az igaz­gató azt mondja: „Megfogadtam, többet ilyen felelőtlenül határoza­tot nem hozunk, hanem cselek­szünk Nem akarom, hogy mégegy- szer egy ilyen bírálatnak legyen alapja.“ Osztermayer elvtárs nemcsak be­szélt, hanem cselekedett is. A cikk megjelenése után nyomban vezető­ségi értekezletet hívott össze, mely­re a gazdaság párttitkárát, ü. b. el­nökét meghívta Minden brigádveze­tő agronómusnak személy szerint szabta meg a feladatát. Június 20-a óta a gazdaság munkái, illetve a tervek teljesítése sokat javult A 120 hold elhanyagolt kukoricát meg­szabadították a gaztól. A 300 hold gyapotot már háromszor megkapál­ták, kiegyették. A gazdaság vezető­sége és a pártszervezet meggyőző­dött arról, hogy a növényápolási munkák elvégzésének Angyal Jó­zsef, a gazdaság egyik agronómu- sa volt a fékezőjc. Az ő „jóvoltá­ból“ nem tudták elvégezni határidő­re a gyapot kapálását,.mert nem en­gedte a gépeket kapálni. Az ő „jó­voltából" nem tudták saját határo­zatukat végrehajtani, mert Angyal azért sem úgy szervezte a munkát, ahogyt'azt utasításban kapta A gaz­daság vezetősége és a pártszervezet Angyal Józsefet funkciójából levál­totta. A gazdaság vezető agronómusa, Kovács János elvtárs és a növény- termesztési brigádvezető agronómu- sok közösen késaátették el az arató­gépek menetirány tervét. S így az aratás ideje alatt nem volt problé­ma. Szervezetlenség vagy egyéb hi­bák miatt kiesés nem volt az arató­gépeknél. A jól szervezett, irányí­tott munka eredménye az lett, hogy az 1200 hold aTatnivalóból csak 280 holdat arattak kézi erővel. Az ara­tást július l'9--én befejezték Ezen a napon kombájnjaikat és aratógépei­ket már átirányították a Biritói Ál­lami Gazdaságba. A gazdaság- munkáinak a megja­vításában a pártszervezet is kivet­te a részét. Horváth elvtárs, a párt­titkár megváltoztatta azt a nézetét, hogy lehetertlen a párttagokat fel­adattal megbízni. Egy-egy munkate­rületen doSgozók munkájáért sze­mélyesen felelőssé tette a legagili- sabb párttagokat. A központi üzem­egység állattenyésztésében Bnrkóczi Ferenc elvtárs a felelős. A géniai üzemegységben Ivanics József és így tovább. A gazdaság pártszerve­zetének példáját követve sokat ja­vult a szakszervezet munkája is. A kombájnosok és aratógépkezelők kö­zött eleven versenyszellem alakult ki. Nyúl János és Schvartz János kombájnvezetők kijelentették: „Nem engedjük elvinni a vándorzászlót, mi akarunk lenni az aratási verseny győztesei.“ Dömötör János a másik ' kombájn vezető pedig azt mondja: „Megmutatom, hogy annál inkább is elhozom a vándorzászlót, s nem Nyúl elvtárs, hanem én nyerem meg az aratási béke-versenyt.“ A szakszervezet ilyenirányú mun­kája azonban még nem kielégítő." El kell érni, hogy a gazdaság vala­mennyi dolgozója között ilyen len­dületes versenyszellem alakuljon ki. A szakszervezeti munka fogyaté­kossága mellett még komoly javíta­nivaló van egyéb területen is. Eitl István a gépcsoport vezetője elké­pesztően kevés felelősséget érez munkájáért. Azért nem tudták ha­táridőre teljesíteni a másodvetési tervet, mert nincs elkészítve a talaj. Számtalanszor előfordul, hogy a traktorosoknak kiadják az ekét az­zal, hogy jó, mikor szántani akar­nak, akkor még sem jó. Legutóbb Hajdics János éppen így járt. Ki­húzatta az ekét, hogy szánt, s visz- sza kellett neki huzatni, mert rossz volt. Az ilyen apró-cseprő dolgok és a felelőtlen munka miatt a 270 hold másodvetésből mindössze esek 54 holdat vetettek el, holott már júni­us 10-én lejárt a határideje. A Kajmádi Állami- Gazdaság ve- zetője, Osztermayer János elvtárs és a gazdaság párttitkára, Horváth elv- társ, a gazdaság minden vezetője, becsületes dolgozója megalkuvástól mentes harcot folytasson a tervek maradéktalan teljesítéséért Minden adottság, s lehetőség biztosítva van, hogy a dunamenti gyapottröszt 30 állami gazdasága között folyó ver­senyben ne tizenharfnadik, hanem elsők legyenek. „Nem lépünk ki a csoportból... inkább tovább gyarapítjuk“ Csoportunk tagsága örömmel hall- J gáttá Rákosi elvtárs beszédét. Nagy elvtárs beszéde után még többen arról beszéltek, hogy kilépnek aj csoportból, élnek az egyéni gazdál­kodás lehetőségével. Figyelmen kí­vül hagyva a kormányprogramm azon részét, mely a termelőcsopor- tok további megsegítéséről szól, csak az egyéniek felé nyújtóit ked­vezményt tartották szem előtt. Rá­kosi elvtárs beszéde után ezeknek is megváltozott a véleményük, gon- dolktxltak az újabb kedvezménye­ken, különösen a 10 százalékos ked­vezményen. Most már csak azok akarnak elmenni a csoportból, akik nem szeretnek dolgozni. Eddig voltak olyan családok is, almi a családfő úgy gondolkodott, hogy a termény mellé pénzt is kell keresni,, ezért családját más terü­letre küldte dolgozni, pedig ha a csoportban marad, akkor is szép jö­vedelemben részesül. Csapó János negyedmagával dolgozik a csoport­ban, előreláthatólag 60—70 mázsa ga­bonát fog hazavinni. Ez bizonyíték arra, hogy aki dolgozik, az meg is él a tszes-ben, mégpedig nem is akárhogyan. Pozsár Lőrinc is az élenjáró tagok között van. Rákosi elvtágs beszéde után elmondta, hogy most. már sokkal szebbnek látja a jövőt, mert pártunk és kormányunk az eddiginél sokkal több segítséget nyújt, nemcsak az egyéni dolgozó parasztoknak, de a tszcs tagoknak is. Ezt máris érezzük, mert nem­csak kenyérgabonát kaptunk előleg­ként, de sertésvágási engedélyt is, hogy könnyebben menjen a beta­karítás. Salamon Gáspár véleménye is az, hogy a kormány programmja közelebb hozza a dolgozókat, nem­csak a kormányhoz, de a párthoz is. Efogy menyire megváltozott a tagsá­gaink munkához való viszonya Rá­kosi elvtárs szavai után, azt mi sem (bizonyítja jobban, mint az, hogy 14-ig a búza aratását befejeztük es rövidesen befejezzük az egyéb kalá­szosokét is. A nagyüzemi gazdálko­dás melletti döntésünk bizonyítéká- ' ul, pedig szolgáljon az, hogy a tag- j ság egyhangú elhatározása alapján j vettünk 1.500 forintért egy lógereb- Iyét, meiy nemcsak könnyíti a mun­kát, de gyarapítja a közös vagyont k. Ludas András Teve!, Alkotmány tszcs. löbb gondot a taríohántásra és másodvstésre! A szekszárdi járás valamennyi egyénileg dolgozó parasztja befejez- le az aratást. Hiba azonban, hogy az egész járásban elha­nyagolják a tarlóhántást. Bogyisz- lón például annyira kevés a fel­szántott tarló, hogy számszerűleg ki sem lehet mutatni, a hátai Vörös /ászló tszcs-ben hasonló a helyzet. A másodvetés ugyancsak az elha­nyagolt munkák közé tartozik a szekszárdi járásban. Még a termelő- csoportok sem mulatnak példát a tarlóhántás és músodvetés mielőbbi elvégzése terén. Például a fácán­kerti Vörös Hajnal tsz az előírt 190 hold másod vetési területből eddig semmit sem vetett be. Ugyanakkor a fácán kerti egyénileg dolgozó pa­rasztok az előirányzott 91 hold he­lyett 98 hold területen végezték el a másod vetőit. Az illetékes helyi szervek felada­ta, hogy sürgősen felvilágosítsa a dolgozó parasztokat, megmagyaráz­za nekik, hogy a tarlóhántás és a másodvetés halogatásával elsősor­ban saját maguknak és a népgazda­ságnak okoznak kárt, azonkívül megsértik a törvényt és akadályoz­zák az új kormányprogramm meg­valósulását. MEGJ EG YZÉSE K Vita a szemétládáról és a nádról*. Az Alsódunai Nádgazdnság Vállalatnak 4.000 kéve nádja várt gyors elszállításra április vénén. A tavaszi esőzések során a víz megduzzadása ugyanis azzal fenye­getett, hogy az ötéves terv építke­zéseinek egyik fontos alapanyagá­ból 4,000 kéve kárbavész. A Nádgazdaság fuvarosokat foga­dott és meg Is kezdte a nád elszál­lítását a bátai dolgozó parasztok bevetett földjein keresztül. A dol­gozó parasztok kérték a tanácsot, hogy ne engedje meg a nádigazda­ságnak, hogy a földjükön keresztül kocsizzon. mert ezzel nag;y kárt okoz nekik. A tanács orvosolta is panaszukat, megtiltotta a nádgaz­daság fuvarosainak, hogy keresztül járjanak az elvetett tervileteken. Erre a Nádgazdaság a megyei ta­nács ipari osztályánál vádolta be a bátai tanácsot és ezzel végnélküli viszálykodás indult meg a. Nádgaz­daság és a bátai tanács között, ami csakhamar személyeskedéssé fa­jult. A Nádgazdaság felháborodot­tan írja a megyei tanács ipari osz­tályának, hogy a bátai tanács al­jas társaságnak nevezte őket és szemétládához hasonlította a válla­latot. A tanács tagadta, hogy bár­miféle sértő kifejezést tett a Nád­gazdaságra vonatkozóan, majd mégis elismerte, hogy a vita hevé­ben kritikát gyakorolt a vállalat egyes vezetőivel szemben és ezt a kritikát továbbra is fenntartja. Közben telt az idő, elmúlt a má­jus, a június és július hónap fele is lejárt. A 4.000 kéve nádról meg­feledkezett mindenki, maguk az Alsódunai Nádgazdaság vezetői is, csak a személyüket ért sérelem megtorlását követelték. Ennek ér­dekében egész csomó levél, jegyző­könyv született, amelyeket, ha meg­őriz egy levéltár az utókor mulatta- tására, és a bürokratizmus elretten­tő példájául szolgálnak csupán. Az illetékes felső szervek a járási és megyei tanács nem tett egyetlen határozott lépést sem, hogy ezt az áldatlan viszálykodást befejezze. Hosszadalmasan vizsgálta az esetet, megidézték (!) a báti tsz elnökét, mert állítólag ő mondotta azokat a bizonyos sértő kifejezéseket. Jelenleg még mindig azon folyik a vita, hogy a Nádgazdaság förtel­mesebb a szemétládánál, vele egyenlő, avagy különb egy fokkal. A 4.000 kéve nád pedig, — a fon­tos építőanyag, amire szükség len­ne a 40.000 kislakás építéséhez, amit az új kormányprogramm elő­irányzott az életszínvonal emelése érdekében. — korhad bent a Duna mocsaras szigeteiben. Pedig az Al­sódunai Nádgazdaság Vállalat csó­nakkal kiszállíthatta volna a nádat a dülőutakra, és ez ellen a bátai dolgozó parasztoknak sem lett vol­na kifogásuk, megmenekült volna az értékes nád és nem telt volna egy csomó ember drága ideje a ta­nács és a nádgazdaság veszekedésé­nek a kivizsgálásával. Sz. J. A HÉTEN HALLOTTUK... ... hogy a fácánkerti Vörös Haj. nal termelőszövetkezet és a geresdi gépállomás 180 hold larlóhántási, illetve másodvetési szerződést kö. tött. A gépállomás kötelezte magát arra, hogy ezt július 10-ig elvégzi. S nem 10-ig, hanem 20-ig sem vé­gezték el. Sem egy talapaltnyi szán­tást, sem egy talpalatnyi másodve. tést a termelőszövetkezetnek nem végezlek. A szedrest gépállomás vezetőinek figyelmébe ajánljuk, hogy haladéktalanul végezzék el a tarlóhánlást és a másodvetést, meri ebből súlyos kára keletkezik a tér. melőszövetkezet tagjainak. * .., hogy a nagydorogi tnaács han- goshiradója már hosszú hónapok óta rossz. A nagydorogi tanács — hogy mégis tegyen valamit — a hangoshiradót elvitte, illetve elvi. tette a paksi KTSZ-hez, hogy ja­vítsák ki. Ennek már lassan 1 hó. napja lesz. Felhívjuk a nagydorogi tanács figyelmét, hogy a hangos- hiradó már bevette a „muhelysza- got“, sürgessék a peksi KTSZ.t, hogy csinálják meg. * ... hogy Kajmádon a fácánkerti földművesszövetkezeinek van egy fióküzlete. A kajmádi dolgozók már több esetben panaszkodtak, hogy ebben a boltban gyakran előfordul, hogy nem lehet még a legfontosabb háztartási cikkeket sem kopni. Az elmúlt héten például 4 nap nem volt gyufa. Javasoljuk a kajmádi földművesszövetkezet üzletvezetőjé­nek, gondoskodjon legalább arról, hogy a legfontosabb közhasználati cikkeket a dolgozók megvásárolhas. sák. * ... hogy a Dombóvári Malom fali. újságjának akkora szakálla van, mint egy 100 éves remetének. Nem azért, mert nem jár rendszeresen borbélyhoz, hanem azért, mert hó­napos cikkek vannak rajta, azok is mind újságkivágások. Morvái István elotársnak, mint kommunistának púrtmegbizu'.ása, hogy a faliújság felelőse. A pártvezetőség többször felhívta figyelmét: szerezzen a dől. gozók között cikkeket a faliújságra, foglalkozzon a verseny nyilvánossá■ gával, a hibák ostorozásával. Mor­vái elvtárs minderre csak fütyül: hagyja, hogy nőjjön a faliújság sza. kálla, és néhány nap múlva niár a 100 éves remetét is lepipálja. * ... hogy a szekszárdi Ságvári li. getben épül egy büffé, hogy a sétá­lók igényeit a nyár folyamán kielé. gítse. Az első jelek már mintegy két hónapja megjelentek: néhány szabályos gödör. Pár hé* múlva te­lerakták téglával a gödröt, majd ismét pér hét múlva egy deszkabó­dét helyeztek a téglarakásra. Kicsit távolabbról nézve ma már úgy néz ki, mint egy kész büffé és a mit sem sejtő sétálók örömujjongva odasza. ladnak ,.. valamit vásárolni. Akkor veszik észre, hogy belsejében a puszta levegőn — és szeméten — kívül nincs semmi. Mi megvigasz­taljuk az ilyen vásárolni széndéko. zókat: legyenek nyugodtak, a városi tanács elkezdte építtetni és eddig már épült is, néhány hét múlva hoznak bele egy pultot, párt héttel később még egyet, utána fokozaio. san árut is hoznak, úgy, hogy mire leesik az első hó, elérkezik a kará. csony, addigra már alig hiányzik belőle valami, és szilveszterre pedig teljes egészében elkészül ez a „luca. szék*' és akkor már minden további nélkül mehetnek vásárolni az arra sétálók, napozók, pihenők ... illetve dehogy... még csak feltételezzük, hogy a városi tanács addigra gon. doskodik elkészítéséről... * ■.. hogy a paksi Vendéglátó Vál­lalat egy .,újítást“ vezetett be. Fél. reér lés elkerülése miatt közöljük az „újítás" lényegét. ,.Figyelem! Magad javára légy figyelmes! Csak blokk ellenében fizess! Elvtársaid becsü­lete érdekében tartsd be a rendele­tet. Ezen keresztül elkerüljük annak lehetőségét, hogy meggyanúsítsuk felszolgálóinkat [árdrágítással, csa. lássál. A felszolgálótól kérd minden esetben a másolatos blokk eredeti, jét. Vezetőség.“ Ez a paksi csodabogár, amely „újításként'* született meg valame­lyik vezető pihent agyában, egy épületes marhaság, amely durván tapintatlanul, a dolgozók emberi méltóságának teljes figyelmen kívi& hagyásával hozza a vendégek tudó. mására azt a ,,szenzációi*', hogy kérjenek blokkot a fizetésnél, meri így biztos, hogy a felszolgáló sze­mélyzet nem csapja be őket. A nagylíónyi gépállomás dolgozói a kormány programmjának megvalósításáért Az idei bő termés, aratás, cséplés, betakarítás kemény feladatok elé állítja a nagykónyi gépállomás dol­gozóit is. Kemény, de örömteljes a feladat — mondja Hollenbach György, a gépállomás ifjú traktoros brigádjának vezetője. — Tudjuk, hogy az idei gabonabetakarítás vizs­gája lesz gépállomásunk minden dolgozójának. Ebben a gazdasági év­ben bővebb a lehetőség bebizonyíta­ni. hogy a gépállomás és a traktoro­sok el tudják-e végezni azt a fel­adatot, mely a gépállomásra hárul.“ A nagykónyi gépállomás dolgozói az ara:ás eddigi szakaszában jól megálltak helysüket. A hatósugaruk­ba tartozó termelőesoportoknál 320 hold aratást határidőre elvégezték s ezen felül még 70 hold nem szerző­dött területet is learatlak. A gépál­lomás műszaki dolgozói fáradtságot nem kímélve dolgoztak, hogy az aratógépeken előforduló mirezaki hi­bát gyorsan kijavítsák, hogy az ara­tás zökkenőmentesen menjen. A műszaki dolgozók segítségével tud­ta Koczor József aratógépkezelő el­érni. hogy az előírt 130 hold aratási tervét 20 százalékkal túlteljesítette. De nemcsak Koczor József, hanem a gépállomáson mind a három ara-. ógépkezt* ö rend-szőr esen tuljosi.l tette napi normáját. A gépállomás dolgozói Nagy ImrtJ elvtárs, valamint Rákosi elvtárs be­szédét, az új kormány programm- ját üzemi értekezleten beszélték meg. Egyöntetűen fogadalmat tet­tek, hogy a kormány programmjá­nak megvalósításához jobb munká­val járulnak hozzá. Ebből kiindulva megszabták a gabona szemveszte- ségnélküli betakarításának a továb­bi feladatait. A gépállomás dolgozói örömmel vállalják, a jobb élet meg­teremtéséből- rájuk eső részt. Sava­nyú Ferenc elvtárs cséplőgépvezető vállalta, hogy 1370-es gépével órán­ként 20 mázsát csépel el. Nappal csépelnek, éjjel pedig a traktorral szántanak. Kondor György vállalta, hogy 1070-es cséplőgépével naponta 150 mázsa gabonát csépel el Mozilálogató kö>ön?ég figyelmébe A Szabad Ifjúság Filmszínház ér­tesíti a mozüáíogató közönséget hogy építkezések miatt u mozi elő­adásait július 21-íől az Aprilis 4. Járási Kultúrotíhonbau tartják meg. pArtípités Útmutatást syujt a

Next

/
Thumbnails
Contents