Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-09 / 159. szám

2 NAPLÓ 1953 JÚLIUS 9 Li Szin-Man a fegyverszünet ellen irányuló újabb mesterkedéseket készít elő Keszon. Kiang Nan, az „Uj Kína“ hírügynökség küíöntudósítója írja: Li Szín Man, a fegyverszünet el­len irányuló újabb mesterkedéseket készít elő. Szöuli jelentés szerint Von Yung Duk, a délkoreai tábori csendőrség parancsoka, aki a több mint 27.000 hadifogoly „szabadonbocsátására“ vonatkozó Li Szin-Man-féle paran­csot végrehajtotta, július 5-én be­jelentette, hogy ha a fegyverszüneti egyezményt aláírják, erélyes lépése­ket tesz az egyezmény végrehajtá­sának megakadályozására. A liszinmanista ll&nda azért mer így garázdálkodni, mert eddig min­den lépéséhez, amely a fegyverszü­net ellen .. irányult. megkapta az amerikaiak áldását. Li Szin-Man másik tervezett „eré­lyes lépése“ a fegyverszünet elfoga­dásának és a demilitarizált övezet kiürítésének megtagadása. Egyik leg bensőbb bizalmasa hétfőn kijelen­tette, hogy Li Szin-Man parancsot készül adni hadseregének a harc folytatására. A kétség árnyéka sem fér ahhoz, hogy Li Szin-Man elszánta magát a fegyverszünet meghiúsítására. Akarnak-e az Egyesült Államok fegyverszünetet, vagy úgy határoz­tak, hogy Li Szin-Mant, a harc foly­tatására bátorítják? Itt az ideje, hogy az Egyesült Államok szembe­nézzenek a világgal és választ adja­nak erre a kérdésre. Közlemény a Németek Szövetsége vezetőségének július másodiki teljes üléséről Düsseldorf (ADN) A Németek Szö­vetségének vezetősége július máso- d.xán tartotta második ülését. A Szövetség az ülésről kiadott közle­ményében valamennyi olyan nyugat németországi párt és tömörülés ha­ladéktalan tanácskozását javasolja, amely a Németek Szövetségéhez ha­sonlóan elutasítja az egyoldalú nyu- gáti irányzatú politikát és a ketté­szakított Németország békés újra­egyesítésére törekszik. Az értekezlet tüzetes megvitatás után megállapí­totta a Németek Szövetsége célját és programmját és nyilatkozatot fo­gadott el, amely a többi között így szól: „Adenauer évek óta olyan politi­kát folytat, amely a Szövetségi Köz­társaságot a Nyugat katonai és gaz­dasági parancsainak rendeli alá és áruba bocsátja a nemzeti független­séget. Valótlan a szövetségi kormány olyanirányú fogadkozása, hogy a né­met újraegyesülésre törekszik. A német nép ugyanakkor öröm­mel üdvözli a Német Demokratikus Köztársaság kormányának azt a nyi­latkozatát, hogy minden támadás el­lenére tovább halad a kölcsönös kö­zeledés megkezdett útján. Bizonyos, hogy mi, németek most békés úton visszanyerhetjük hazánk egységét és függetlenségét, ha félreteszünk min­den véleménykülönbséget és készek vagyunk a közös harcra Adenauer- kormányának politikájával szemben és hazánk békés újraegyesülése ér­dekében.“ A finn koimányválságról Helsinki (TASZSZ) A „Finn Táv­irati Iroda“ jelentése szerint Kek- konen miniszterelnök közölte, hogy eredménytelenül végződtek azok a tárgyalások, amelyeket Skog, T.ervo és Leskinen szociáldemokrata mi­niszterekkel a mostani — agrárszö­vetség—szociáldemokrata kormány­koalíció fenntartásának lehetőségé­ről folytatott. A finn sajtó a kormányválságról A t'inn fővárosi lapok figyelmé­nek középpontjában a koaliciós párt­nak. a Svéd Néppártnak és a Finn Néppártnak Kekkonen ajánlatára adott válaszai állanak. Kekkonen — mint ismeretes — széleskörű koalí­ciós burzsoá kormány alakításának tervét vette fel, azonban — mint a demokratikus sajtó rámutat — az említett pártok nem hajlandók részt venni egy ilyen kormányban. Ez pedig azt jelenti, hogy el akarják távolítani Kekkonent a miniszter­elnöki székből és a burzsoá pártok, valamint a Szociáldemokrata Párt képviselőiből olyan kormányt akar­nak létesíteni, amelyben képviselve lennének a szélsőségesen amerika- barát erők E kormány feladata a Szovjetunióval fennálló kapcsolatok rosszabbá tétele lenne. A „Suomen Sosialdemokrátti“ vé­leménye szerint a koaliciós burzsoá kormány megalakításának kudarca esetén két másik lehetőség marad a kormányválság megoldására. Az egyik lehetőség úgynevezett „semle­ges“ burzsoá kormány létesítése szé­les alapon, a másik pedig kisebb­ségi agrárkormány létesítése. Ha e próbálkozások egyikét sem koronáz­ná siker, akkor — a lap szerint — egyetlen kivezető út./párád: a par­lament-feloszlatása és az új válasz­tások. Az „Uusi Suomi“ című lap azt hangoztatja, hogy a válságot nem lehet tovább húzni. Minden eltelt nap — írja a lap — pusztító hatású az ősz és a tél riasztó gazdasági ki­látásai szempontjából. A lap követe­li, hogy minél előbb kezdjék meg a ..gazdasági élet szanálásának“ prog­rammját és hangoztatja, hogy a par­lament többségére támaszkodó, tett- rekész kormányt kell alakítani. Á francia burzsoázia válsága a kormányválságok tükrében Csaknem másfél hónapig tartott az a kormányválság, amely alatt hé! miniszterelnökjelölt bukkant fel és tűnt le. Ma Franciaországnak ismét van kormánya és miniszterelnöke. Laniel gyáros úr személyében. „Ennek ellenére, vagy tán épp emiatt — írja a svájci Volksrecht — fel lehet vetni a kérdést, vájjon van-e kormánya Franciaországnak?" A Laniel-kisérlet kényszermegoldás. Ebben annál kevésbbé lehet kétel- tedni mert az új miniszterelnök maga sem titkolja, hogy. a „folyó ügyeket'" akarja csak intézni. A továbbiakban ugyanez a lap leszö­gezi: „Kétségtelen, a Laniel-féle kí­sérlet kényszermegoldás. Ha valaki azt. állítja, hogy Franciaországban kormány van, vagyis olyan szerv, amely cselekedni tud és ki tudja emelni -az országot a „mozdulatlan­ság" mocsárból, akkor ezt kétkedve kell fogadni." Valóban, a svájci lap nem fog fnellé, amikor ilyen véleményt nyil­vánít. A Lamel-kormány nem old­ja meg Franciaország súlyos politi­kai és gazdasági válságát, mert tar­solyában nincs olyan Programm, amely az országot kihúzhatná a je­lenlegi kátyúból. Az amerikai bur­zsoázia szócsöve, a „New York He­rald Tribune" ezt írta június 22-i számában, közvetlenül a Laniel- kormány megalakulása előtt: „Még ha most valamilyen áthidaló megol­dást találnának is a válság ideigle­nes befejezésére, egészen bizonyo­san tovább dühöng maid a kínos vita Franciaország gazdasági, pénz­ügyi, társadalmi és politikai jövőjér röi a következő kormány élete so­rán és előreláthatóan benyúlik ab­ba a válságba is, amely ezt a kor­mányt fogja Követni." 1947 óta, amióta a kommunisták nincsenek bennt a kormányban, Franciaországnak 18 kormánya volt. Ezek a kormányok többnyire a költ­ségvetési kérdések tárgyalásakor buktak meg. A francia államháztar­tás valóban nagy anyagi bajokkal küzd. A költségvetés deficitje kö­rülbelül ezer milliárd frank. Éthető tehát a különböző kormányoknak olyan igyekezete, hogy helyreállít­sák az államháztartás egyensúlyát. De ez az állandó költségvetési pro­bléma egyúttal a francia kormá­nyok bel- és külpolitikai válságát is mutatja. Ennek a bel- és külpolitikai vál­ságnak a legfőbb oka az, hogy a 18 kormány, azaz a francia nagytőké­sek, teljesen az amerikadiktálta po­litika járszalagján haladnak. A fran­cia nemzeti érdekeket elárulva, a francia nagytőkések imperialista céljaiért Franciaország gazdasági életét az Egyesült Államok paran­csai szerint hadivágányokra állítják ás. hogy az amerikai úgynevezett atlanti politikát végrehajthassák, el­hanyagolják a békeipart, a mezőgaz­daságot, félredobják a nemzet érde­kéit. Franciaország súlyos külpolitikai oroblémái között a legsúlyosabbak ■gyike az áldatlan vietnami háború amelyet" a nép „szennyes háború- iák" nevez. Káros, a francia nemzet érdekei­vel ellentétes a francia uralkodó kö­rök kizsákmányoló politikája a há­rom északafrikai gyarmat, Tunisz, Külpolitikai bírek Berlin (MTI) A választási harc hevében elszólta magát és érdekes igazságokat talált mondani Mellies, a Német Szociáldemokrata Párt el­nökhelyettese. „Adenauer a válasz­tási hadjáratot amerikai segítséggel vezeti“ — mondotta Mellies. — „A szövetségi gyűlési választásokon olyan döntést szándékszik kierősza­kolni, amely megfelel az amerikai politika szempontjainak.“ * Hága (TASZSZ) A „De Waarheid“ levelet közöl, amelyet Friesland tar­tomány délkeleti kerületének béke­bizottsága intézett az alsóház tagjai­hoz. A levelet ezerszázan írták alá. A levél a többi között így hang­zik: Megismerkedve az európai hadse­regről szóló szerződés . tartalmával és átgondolva azokat a következmé­nyeket; amelyeket ez a szerződés okozna a holland népnek, Friesland tartomány délkeleti kerületének békebizottsága egyes falvakban alá­írásgyűjtést rendezett e szerződés elleni tiltakozásra, hogy ilymódon megismerje a lakosság véleményét az , európai hadsereg megalakításá­ról szóló szerződésről. A békebizottság a gyűjtött aláírá­sok alapján határozottan kéri az alsóház tagjait, hogy az európai had seregről szóló szerződés tárgyalásá­nál vegyék figyelembe a lakosság­nak ezt az elutasító álláspontját és szállj anakszembe a szerződés rati­fikálásával. * Berlin (TASZSZ) A Német Demo­kratikus Köztársaság kormányához továbbra is rengeteg levél, nyilatko­zat és határozat érkezik, amelyekben a lakosság legkülönbözőbb rétegei­nek képviselői kifejezésre juttatják, hogy támogatják a kormány új irányvonalát. Ludwigslust kerület demokratikus tömbje elküldte határozatát a Né­met Demokratikus Köztársaság kor­mányához s ebben a megállapítja, hogy a kormánynak azok az intéz­kedései, amelyek a lakosság élet- színvonalának megjavítására és Né­metország egységének elérésére vo­natkoznak, megfelelnek minden be­csületes német törekvéseinek. Az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt Országos Bizottságának agrai ülésszaka Delhi (TASZSZ) A TASZSZ közli: Július 6-án Agrában megnyílt az Indiai Kongresszus Párt Országos Bizottságának ülésszaka. Az ülésszak egyhangúlag, módosítás nélkül fo­gadta el a külpolitikai kérdésekről szóló határozatot. Nagy beszédet mondott Dzsavaharlal Nehru. Nehru elítélte a szabotázs politikát, ame­lyet Li Szin-Man folytat a koreai fegyverszünet megkötése ellen és amely akadályozza a koreai béke megteremtését. Nehru az utóbbi idők nemzetközi viszonyaiban két komoly változást emelt ki, még pedig: a nagyhatalmak tanácskozásának össze hívására vonatkozó javaslatokat és a Szovjetunió békeszerető lépéseit. Algéria és Marokkóval szemben is. Súlyosan veszélycztelik a francia nép létérdekeit a francia kormányok, amikor ame­rikai parancsra, az úgynevezett eu­rópai hadsereg ürügye alatt hajlan­dók segíteni Adenauer Nyugat-Né- metországának felfegyverzését, pe­dig jól tudják, hogy a Wermacht egyszer újból talpraállítva, először is Franciaország ellen fordul majd. Ezek a francia külpolitika főbb kér­dései. Belpolitikai téren c burzsoá kor­mányok legfőbb igyekezete a ter­heket a dolgozó népre hárítani. A bérek rögzítése, az árak emelése, az egyre súlyosbodó infláció, az adók állandó emelése és az adófajták bő­vítése, ezzel. egyidejűleg a lakásépí­tés csaknem teljes leállítása, a szo­ciális juttatások szűkítése és így to­vább, egyre elviselhetetlenebbé le­szik a francia dolgozók amúgyis ne­héz életviszonyait. A békeipar leál­lítása és a mezőgazdaság elhanya­golt állapota miatt állandóan növek­szik a munkanélküliség. A munkásság és a parasztság erő­teljesen ellenszegül ennek a politi­kának. Mind szélesebb tömegek is­merik fel, hogy a Franciaország szá­mára követendő helyes politikai utat a Francia Kommunista Párt mutat­ja meg. A Francia Kommunista Párt hirdeti, hogy békepolitjka kell, hogy a nemzeti függetlenség politi­kája kell, a demokrácia politikája, a szociális haladás politikája Fran­ciaország számára. Hogy véget kell vetni a becstelen, katasztrofális in­dokínai háborúnak, hogy békés úton Németország egyesítésével kell meg­oldani a német problémát, hogy tárgyalások útján kell minden té­ren keresni a békés megoldásokat Ezt a politikát követelik a francia Az aktíva a kerületi páitbizottság támasza Irta: P. PROSENKOV, a Lett SzSzK valmierszki kerületi pártbizottságának titkára A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. kongresszusi határoza­tai megkövetelik a pártszervezetek­től. hogy továbbfejlesszék a szerve­zési és ideológiai munkát, tökélete­sítsék a vezetés módszereit a gazda­sági és kulturális építésben, növel­jék a tömegek aktivitását, széleskö­rűen kibontakoztassák az önbírála­tot és az alulról jövő bírálatot. Ezzel kapcsolatban nagyon fontos, hogy foglalkozzanak a pártaktívák­kal, a pártbizottságok bátran tá­maszkodjanak az aktívákra, teljes mértékben kihasználják azok ta­pasztalatait, ismereteit. Enélkül le­hetetlen a helyes vezetés megvalósí­tása. A valmierszki kerületi pártszer­vezet az utóbbi években erős aktíva­hálózatot épített ki. Az aktívák száma meghaladja a 100 főt. Az ak­tív pártéletbe a kerület vezető pártfunkcionáriusai, az alapszervi titkárok, az üzemek igazgatói, a kol­hozok és falu-szovjetek elnökei mellett bevonjuk a traktoros és nö­vénytermelő brigádok kommunista brigádvezetőit, az állattenyésztő te­lepek vezetőit, a mezőgazdaság szak­embereit, a tanítókat, az üzemek és kolhozok sztahanovistáit is. A kerületi pártbizottság arra tö­rekszik, hogy bevonja az aktíváit a mindennapi gyakorlati munkába, mert csak így támaszkodhat rá a gazdasági és politikai feladatok meg­oldásánál. A pártbizottság munkájában fon­tos helyet foglalnak el az aktíva­értekezletek. Ezeket havonta leg­alább egy alkalommal összehívjuk. Az értekezlet napirendjét legtöbb esetben az élet eseményei határoz­zák meg. A közelmúltban pl. a ke­rületi pártbizottság a következőket állapította meg: több kolhozban megszegték az alapszab^yzatot, a pártszervezetek és a falu-szovjetek pedig nem harcoltak elég határozot­tan ez ellen. A pártbizottság elhatározta, hogy megvitatja a kérdést a kerületi párt- aktíva ülésén. A vezetőség Melnvi- kovot, a kerületi végrehajtóbizott­ság elnökét bízta meg a beszámoló megtartásával. Az értekezlet előkészítésébe a ke­rületi pártaktíva tagjai közül 22 kommunistát vontunk be. Az aktí­vák meglátogatták a kolhozokat és részletesen tanulmányozták, hogyan tesznek eleget a kolhozok vezetői a gyakorlatban a kolhozalapszabály­zat követelményeinek. Az össze­gyűjtött anyag nagy segítséget je­lentett Melnyikovnak beszámolója elkészítésében. Az ellenőrzésben résztvett aktivis­tákkal együtt határozati javasla­munkásosztály és a parasztság szé­les tömegei. A francia nagytőkések természetesen megkísérlik, hogy az amerikaiak által sugalmazott módo­kon törjék le a széles tömegek el­lenállását. Minden igyekezetükkel szeretnék fasiszta módszerekkel megtörni a francia munkásság el­lenállását, ezért azok a kísérletek, hogy az alkotmányosság és a bur- zsoá-demokrácia megcsúfolásával, jogtalanul börtönbevessék Francia- ország legjobbjait, kommunista ve­zetőket, mint Jacques Duclos, Andre Stil, a szakszervezetek képviselőit, mint Alain Le Léap, vagy az olyan békeharcosokat, mint Henri Martin. A francia nép válaszol erre: sztrájkok, tiltakozások tömegével, avval, hogy megmutatja: tudja, tisz­tán látja, hogy érdekeit a Kommu­nista Párt képviseli és ezért a leg­utóbbi községi választásokon is erre a pártra adta szavazatát. A francia burzsoázia pedig fél továbbfeszíteni a húrt, mert retteg a nép jogos ha­ragkitörésétől. Az ellentét a nép széles tömegei és az uralkodó kormánykörök között egyre élesebb lesz. A mai kormá­nyok nemzetellenes politikáját nem támogatják tömegek, de feltétlenül támogatnak egy olyan kormányt, amely a függetlenség politikáját, a demokráciát hirdetné meg a bel- és külpolitikában. Egy ilyen politika teljesen lehetséges, még a polgári demokrácia keretei között is. Megoldást csak az hozhatna, ha a francia burzsoázia józan része a nép pártjával, a Kommunista Párttal együttműködve alakítana kormányt. Ez a kormány képes lenne arra. hogy Franciaországot kivezesse a mai zsákutcából, hogy a béke és a nemzeti önállóság, a demokratikus logok és a nép létérdekei megvédé­sének útjára vezesse. tot készítettünk és egy héttel az ér­tekezlet előtt megküldték az alap­szervezetnek azzal az utasítással, hogy ismertessék azt a kommunis­tákkal. Ilyenmódon az értekezlet részvevőinek lehetőséget biztosí­tottunk felszólalásuk elkészítésére és javaslataik alapos átgondolására. Az értekezlet magas politikai szín­vonalon folyt le. Tizenkilencen szó­laltak fel. Az aktívaértekezlet be­hatóan elemezte az egyes kolhozok helyzetét és komoly követelménye­ket i támasztott a kerületi pártbi­zottsággal és a végrehajtóbizott­sággal szemben. Az értekezlet rész­vevői bírálták a kerületi pártbizott­ságot. mert gyengén mozgósítja a falu kommunistáit a kolhozalapsza­bályzat betartásáért vívott harcra, nem kielégítően propagálja a kol­hozélet alaptörvényét. A kerületi pártbizottság nem állított megfelelő követelményeket a falu-szovjetek és kolhozok elnökei elé és időnként megalkuvó magatartást tanúsított a kolhozdemokrácia megsértőivel szemben. A pártbizottság megszívlelte az aktívaértekézlet bíráló észrevételeit és nagy munkát fejtett ki gyakorlati megvalósításuk érdekében. Kidolgoz­tuk a kolhozalapszabályzat jelentő­ségéről szóló előadások és felolvasá­sok speciális tematikáját. Minden kolhozban es brigádban gyűlést, tar­tottak. Ezeken a gyűléseken a párt- bizottság képviselői a következő té­mákról tartottak előadásokat: „A kolhoz alapszabályzata a kolhoz-élet •serihetetlen törvénye", „A kolhoz­demokrácia betartása az új gazda­sági sikerek alapja". A pártbizottság ágit. prop. osztálya kerületi agitá­torértekezletet tartott. Ezen megvi­tatták a kolhoz-alapszabályzatról szóló beszélgetések tematikáját. Bi­zonyos idő múlva a kerületi párt- bizottság meghallgatta több kolhoz párttitkárának beszámolóját arról, hogyan teljesítik az aktívaértekez­let határozatait. A kerületi pártbizottság mező- gazdasági szakembereket küldött a falu-szovjetek és a kolhozvezetők se­gítségére. A pártaktívát a kerületi pártbi­zottság teljes ülésének előkészítésébe is bevonjuk. A pártaktíva nagy se-< gítséget nyújtott a kerületi pártbi­zottságnak a tavaszi vetési munká­latok irányításában. A pártaktíva 26 tagja a kolhozokba utazott,, hogy segítségére legyen a pártalapszerve- zeteknek a Komszomol-szervezetek- nek a politikai tömegmi*nkában. Se­gítségükkel a pártszervezetek újabb lendületet adtak a kolhozparasztok szocialista munkaversenyének. A pártbizottság a legképzettebb aktivistákat beszámolók és előadá­sok tartásával bízza meg. A kerületi pártbizottság és a pártaktíva elő­adói 4 hónap alatt 320 beszámolót tartottak, amelyeken összesen 30.000 ember vett részt. Nyeszterov, a Pe­dagógiai Intézet igazgatója például 11 előadást tartott ebben az évben. A kerületi pártbizottság a párt- aktíva segítségével még jobban tudta megoldani az előtte álló fel­adatokat. A kerület ipara teljesítet­te az első negyedévi termelési ter­vet. A tavaszi vetési munkálatok elvégzése sokkal jobb volt, mint a múlt évben. A kerület állattenyész­tői kitartóan harcolnak a magas tejhozam eléréséért. Ebben az évben a kerületi párt­aktíva 36 tagja vett részt szeminá­riumon, 96 propagandista munkát, végez, a többiek politikai körökben, a kerületi pártiskolán tanulnak. A oártaktívának hetenként egyszer po­litikai témáról tartanak előadást. Az aktíva — a pártbizottság tá­masza. Elhatároztuk, hogy tovább emeljük az aktivisták számát és be­vonjuk őket a kerületi pártbizott­ság minden osztályának munkájába. Japáu munkások barca a magasabb berekért Sanghaj (TASZSZ). A tokié; rá­dió közli, hogy a japán állam, a* - útak dolgozóinak , országor s/>.kvrer vezetőben tömörült 360.000 jaf-an vasutas továbbrá is béremelést kö­vetel. A szakszervezet a vasútigazgatóságot, hogy a!n«nön­ben nem teljesítik követeléséi • munkások figyelmeztető sztrájké* lépnek és megtagadják a túlórúzá»t A béremelésért vívott harchn be­kapcsolódott az állami alkalmazot­tak szakszervezete is. Keményen harcolnak a béremelésért az ország textilüzemeinek munkásai is. Nyolc textilvállalat szakszervezete elhatá­rozta, hogy július 13-án és t6-ar. 24 órás sztrájkba lép.

Next

/
Thumbnails
Contents