Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-09 / 159. szám

19Ö3 JCUUS 9 ___________ PARI ÉS PARI ÉPÍTÉS * A tolnai pártszervezet eredményes harca a szcmveszteségnélkiili betakarításért Aminek nem szabadna tennie!... A bátaszeki állomástőnök, meg a űzetett szabadság Pen.cz József már több, mint tíz éve, hogy a vasútnál dolgozik. Előbb, mint kocsikísérő, később, mint raktári munkás, az utóbbi időben pedig, mint málházó dolgozik a bálaszéki vasútállomáson. A felszabadulás előtt éppen elég baja volt az állomásfőnökökkel, akik ott kiskirálykos- kodtalc és a dolgozókat nem sokra becsülték. A felszabadulás után, amikor a dolgozó nép vette kezébe a hatomat, megváltozott dolgozóink élete is. Alkotmányunk biztosítja minden dolgo. zónák a munkához való jogot: fizetett szabadságot, a pihenést, szórako­zást, lehetőséget ad arra, hogy továbbtanuljanak dolgozóink, állandóan emeljék politikai és kulturális, színvonalukat. Pencz József mindezeknek tudatában volt és ennek alapján kért jú­lius f-én Vajda Gyula báiaszéki állomásfőnöktöl tíznapi szabadságot, mivel ebben az évben még nem volt fizetett szabadságon. Vajda elvtárs a legdurvábban fogadta, nem dolgozót illető szavakat használt, és végül azt mondta, hogy kapálja meg az állomás melleit lévő kertet és tegye rendbe, akkor lesz szabadság. Pencz elvtárs el is végezte, július 2-án újból ment, hogy mi lesz a szabadsággal, erre újból azt a választ kapta, hogy most még a kertben lévő utat hordja meg vörös salakkal és csak azután lesz szabadság. Pencz elvtárs ezt is elvégezte és július 3-án újból ment, hogy mi lesz a szabadsággal. Erre Vajda etvlárs, az állomástőnök felháborodott és kikelt magából és azt mondta: „Ilyen embernek nem jár szabadság. Maga nem is közénk való, magát el távolítom a vasúttól. Utóvégre én ruházom és én fizetem magát, akkor lesz szabadsága, amikor én aka­rom.“ De még sorolhatnánk, tovább az ehhez hasonló szavakat amellyel nem egy dolgozót illetett. Kérdezzük: Vajda elvtárs azt gondolja, hogy még ma js így lehet bánni egy dolgozóval, mint a tőkés rendszerben? Azt gondolja, hogy most is lehet kiskirályoskodni önkényeskedni éir a dolgozók jogait lábbal taposni? Nem, ezt nem engedi meg pártunk és kormányunk, hogy egyes vezetők még ma is így bánjanak a dolgozók­kal. Éppen a vezetőknek z kötelessége, hogy gondoskodjon a dolgozók zavartalan és megtelelő ellátásáról, a pihenéséről szórakozásáról. Ezt vegye figyelembe Vajda elvlárs. gondolkodjon egy kicsit — alaposan rátér! Az igaz, hogy egy vezető több ember munkáját irányítja, nagy fe­lelősséget hord a vállán, azért mun kajában nélkülözhetetlen a szigorú­ság az igényesség. De ez azonban nem válhat durvasággá, ridegséggé és kiskirályosko- dássá. Vajda elvtárs sem mondhatja azt, hogy ö ruházza és fizeti a dolgozókat, mert a dolgozó népünk állama fizeti Pencz elvláraaj is. nem pedig Vajda elvlárs. B, S, Teveli Alkotmány i«/c«: lti mázsás lioldaukcnti átlagtermést vár a keresztsorosan vetett búzából Amikor megjelent a minisztertanács nyári mezőgazdasági munkálatokról szóló határozata, a tolnai pártvezető, ség azonnal kibővített vezetőségi ér­tekezletét- hívott össze. Ezen része vettek ’ aiz alapszervezetek titkárai, a tőniégszervezetek vezetői és meg. tárgyalták a határozatot. Mindjárt hozzáfogtak a teendők kidolgozásá­hoz: hogyan segítsék az . alapszerve- zesek a határozat megvalósulását. En­nek alapján az alapszervezetek is ve­zet őség! gyűlési hívtak össze, A köz. segi alapszervezet vezetőségi gyűlésén resztvettek a pártcsoportbizalmiak Ott mindjárt megkapták feladataikat: először- is-., gondoskodjanak arról, hogy a párttagok és n népnevelőic megismerjél: a határozatot és utána magyarázzák meg a dolgozó paraszt. súgnak. Ez megtörtént. A dolgozó parasztok nemcsak egy. szerűen a határozatot ismerték tneg. haliéin annak jelentőségét is. Ebben pirt csoportja.! nk munkájának van nagy szerepe.' Rendszeresen megtar­tották a pártcsoporlértekezleteket és ott nóvreszólóan -határozták meg a feladatokat: .ki.' hol" végezzen agitá­ció! A példamutatást minden egyes mr feladatává tették A következő értekezleten pedig értékelték, ki ho_ gyan hajtotta 'égre feladatát. Ez biz. Intitek volt arra. hogy meg is való­suljon. amivel meghíztak egy-egy elv- társat. így napvilágra került, hogy az egyep" párttagok példamutatásának milyen szép az eredménye 7,sin mond Lajos elvlárs S holdas dolgozó pa­raszt például már elvégezte az ara- tusát. Példáján fellelkesültek a kör. nyékbe!} ..dolgozó parasztok és lendü­letesebben végzik munkájukat. Bu­cher József pé'dául hét elején már megkezdte a gahőnabehordást is. Hetenként pártesoportbizaimi érte. kezletet tartanak a községben. Erre azért van nagy szükség, mert a pér’c?oror bizalmiak otuihanak egymás tapasztalataiból ős megkapják az útmutatásokat a to. vábbi munkához. Küldi László, Bar­tos Ferenc, fíult József pártcsoport- bizalmi elytársak-. úgy szervezik mun­kájukat, hogy a határban, munka közben látogatják meg a dolgozó pa. rasztokat. mert azok kora hajnaltól késő estig ott vannak. Nagyon he­lyes az a kezdeményezés is. hogy az élenjáró dolgozó parasztokat bevon­ják az agitáeióba a pártcsoport bizal­miak, mint Perity Ferencet. Bucher •Józsefet, Ezeket a módszereket már minden pártosoportbizabmi alkalmaz­za. Az egész párttagság mozgósításá­nak egyik legbiztosabb alapja a párt. csoportbizaliniakkal való foglalkozás, elsősorban a bizalmi értekezletek. A muftkorjában elterjedt Tolnán a hír: „Minden gabonát be kell adni, még akkor is, ha már teljesítette a be­adási kötelezettségét.“ A pártcsoport­bizalmiak. mindjárt megkapták a fel­adatot: meg kell magyarázni a, dol­gozó parasztoknak, hogy ez nem így van, mert államunk biztosítja a sza­bad piacot azoknak a dolgozó parasz. toknak, akik eleget- tettek az állam iránti kötelezettségeiknek. A pártcso- portbiz-álmiák pedig azonnal értesí­tették a párttagokat és a népnevelő­ket feladatukról, e hazug hírverések szétveréséről. Az eredmény az lett. hogy pár napon belül a község dől. gozó parasztjai már nem hittek az ilyen ellenséges nézeteknek, mert megismerték a minisztertanács ezzel kapcsolatos rendeletét. Tolnán hetenként tartják a népne- v.efőértekezleteket külön-kűlün min­den alapszervezetben. A pártvezető­ség hétről-hétre alaposan készíti elő, hogy meat jelenjen a népnevelők túl­nyomó többsége. Ennek kettős célja van: megkapják a következő heti fel. adatokat, beszámolnak munkájukról hogy abból a megfelelő tanulságot le tudja vonni minden népnevelő. Ezzel természetesen nincs vége a nép­nevelő munka irányításának. A nép­nevelőfelelősök nap mint nap érint­keznek a beosztott agitátorokkal, segítik őket a gyakorlati munka meg oldásában, ugyanakkor ellenőrzik, hogy mit végeztek. Időnként a nép- nevelöfelelősök az egyes utcákban ■népnevelöértekezletet hívnak össze. Ezeken rendszerint ugyanannak a kör­zetnek a pártcsoportbizalmija vesz részt, és mint a pártszervezet képvi­selője. a legfontosabb kérdésekre irá­nyítja az agitációs munkát. A népnevelőket elosztották a köz­ség minden egyes területére. Nincs egyetlen olyan család sem, amely ne tartozna valamelyik népnevelőhöz. Az állami gazdaságban munkacsapaton, ként osztották e-1 a népnevelőket és még az -időszaki dolgozókat is bevon­ták az agitáeióba. A csoportos agitációt állandóan folytatják. a itezségben k sgyüiéselcet szRrvetne*. Az élenjáró dolgozó parasztok házai, hoz összehívják a szomszédokat és elbeszélgetnek velük. A kisgyülés elő­adók mindig a legjobb párttagokból kerülnek ki. Ügyelnek arra, hogy egy. egy kis-gyülés ne tartson sokáig, mert ebben a nagy dologidőben: minden percnyi időre nagy szükség van. A választásuk óla már mintegy 180 kis. gyűlést tartottak Tolnán. A tolnai pártvezetőség tisztában van azzal, hogy az irányítás nem választható el a rendszeres, alapos ellenőrzéstől. Éppen ezért nagy gon­dot. fordít erre is. A pártbizottság tagjai között felosztották a községet.- sikeresebb ellenőrzés érdekében Emellett természetesen a beosztásuk szerinti teendőket az egész területen el kel! végezniük. Ugyanígy van az alapszer vezetéknél is. Vezetőségi gyű­léseken beszámoltatják az egyes elv­társakat, hogyan hajtották végre a pártinegbizatásokat. A pártcsoport, bizalmiak közül például minden hé­ten beszámoltatnak egyet. Beszámol, tátják a tömegszervezetek vezetőit is. Időnként megbízzák a tömegszerve­zeti titkárt, mint kommunistát, vala­milyen feladat elvégzésével. Az MN'DSZ titkárt például azzal bízták meg, hogy szervezzen kultúrműsort a Ferkel-félc cséplőgépnél. A DISZ fia­talokat ilyen formában a jelentősből, gáláiba. vonták be és 8 c-sasziu-ska- brigád alakult köztük. ß Isnécs muni óiéra nagv rondot íordi) a tolnai párlszemeze». Link Istvánná elvtársnüt, a tanács­elnököt hetenként beszámoltatják munkájáról. Ha valamilyen hibát ész- revesznek. segítséget nyújtanak. így javult meg például a mezőgazdasági állandóbizotteág munkája is. Konkrét feladatokkal bízták meg tagjait. Je­lenleg minden nap ott van a közös szérűknél egy.egy bizottsági tag és szervezi a helyes asztagrakást. tűzvé­delmet. A tanácstól .naponta jelentést kér a pártbizottság a mezőgazdasági munkálatok és a begyűjtés állásáról és aszerint irányítja a népnevelők munkáját. A multkorjában jelentette a tanács, hogy a határban .van még 8 hold kapálatlan kukorica, megad­ta pontosan a neveket is. A pártbi­zottság azonnal népnevelőket küldött azokhoz a gazdákhoz, akik késleked­tek a kapálással. Két nap múlva már nem volt egy négyszögöl kapáiatlan kukorica sem. Pukazler Antal 7 holdas dolgozó paraszthoz is elment egy nép nevelő. Károlyi Lajosnc elvtársnö, s elbeszélgetett vele az időbeni növény, ápolás jelentőségéről. Pukszier Antal másnap megkapálta kukoricáját. A párt vezetőség rendszeresen ellen .őrzi, hogy a tanács végrehajtotta-e a begyűjtési rendelet minden egyes pontját: alkalmazza-e a fclelösségrc- vonás-t szükség esetén, s megadja-e a jogos kedvezményeket. A tolnai pártvezetöség jól végzi munkáját és ennek nyomában az alap szervezetek is eredményesen végre­hajtják feladataikat. A község ered­ményei bizonyítják ezt Tolnán, már a műit hét. végéig elvégezték az árpa ara'ást és a rozsnak learatták 80. a .búzának pedig 52 százalékát. Az Al­kotmány I. típusú termolőcsoport tag jai már elvégezték a tarlóhántást az árpaföldön, elcsépeltek az árpát, a községben az elsők között, teljesítet­ték beadási kötelezettségüket, A köz. ség a megye legjobbjai között van a begyűjtésben, a növényápolásba,n, az aratásban. Még tovább is sorol­hatnánk a beszédes eredményeket, amelyek a tolnai kommunisták jó munkáját mutatják. Nem hiába mon­dotta Buchcr József élenjáró dolgozó paraszt, hogy „mindezt a község jó vezetőinek köszönhetjük“. A leveli Alkotmány tszcs tagsága a növényápolási munkálatok mellett befejezte az ősziárpa aratását és csépi,ését is. Növénvapolási munkála­taik elvégzését megkönnyítette az. hogy 80 hold kukoricájukat négyze­tesen vetették és így nagyobb mér­tékben tudták alkalmazni a geny munkát. Keresztbe-hosszába eteézték azt. Az. ösz:arpa aratását és csáp lését is a gépállomás segítsége könnyítette meg. A gépállomás idejében biztosí­tott részükre arató és cséplőgépet. Július 2*án árpabeadási kötelezett­ségüket beszállították a termény ál- vevőhelyre, A tszcs nemcsak beszol- géhatási köte-ezettségének tett ele" get, hanem kifizette a gépállomás já­randóságát is. Mindezt azért tudta megtenni, mert a jó munka nyomán bő termést takarítottak l>e. Holdan­ként 16.60 mázsát termett ősziárpc- iuk. Bújából is bő termésre számíta. nak. Az egyirányúan vetett’területen i3 mázsás átlagtermés) érnek el aho,] alkalmazták a kereszísoros vetés,!, ennek holdja 16 mázsás át lag termést ígér. Vigyáznák is rá. nehogy ve­szendőbe menjen egyeben szem is. Éppen ezért úg„ ezervrzték meg az aratást, hogy a kézi „rő a dőlt részi é, a rozsot vágja. 12 kaszásuk áll készen aratásra. A búza több: ré­szét pedig az aratógép aratja. Nagy a lelkesedés a tagság között. Valamennyien a termelőmunkában találhatók meg. öregek, ifjak, egyaránt. A lelkesedései; meg i« van az okuk. Az eddigi eredmények azt mutatják hogy részesedésük a tavalyit jóval felülmúlja. Tavaly mindössze 40 mázsa árpát oszlottak széjjel. Alig fél kiló jutott munka­egységenként. Az idén pedig előre- íáthatólag egy kilónál is több jut. Búzából pedig a tavalyi másfél kiló­val szemben négy kilóra számítanak munkaegységenként. Az asszonyok a 200 munkaegység eléréséért harcol­nak. A fiatalok pedig a háromszáz munkaegység elérése mellett azért, hogy a bukaresti VIT-en Keller Magdolna tagtársuk büszkén számol. hasison be arról, hogy termelőoso- portjának DISZ-fiataljai jó munlká" vai harcolnak a békéért. A DISZ- íiata'.ok többsége már elérte a 200 munkaegységet. Keller Magdolnának. Ludas Ilonának, Tilkó Júliának Po* zsák Jolánnak és Salamon Emerenc- nek eddigi munkaegysége meghalad. 1 a 200"at. A kormányprogramm után a Bonyhádi Zománcmüvekben Gyorsan terjedt a hír. Mindenki a kormány Programm jár ól beszélt héttőn reggel a Bonyhádi Zománcmüvek különböző műhelyrészeibtn. Még nem kezdődött el a műszak, a dolgozók kis cso­portokat alkottak és ott. vitatták meg Nagy elv­társ országgyűlési beszédét. A munkaidő megkezdődött mindenki elfog­lalta a helyét, megkezdődött a mindennapi ter­melés, de ezen a napon mintha gyorsabban, jobban ment volna a munka . A vörös lángnyelvek, melyek kicsapdosnak az edényégetö kemence ajtaján, halvány pírral vonják be a dolgozók, verejtékező ' arcát. Meleg július eleji nap ez Az égető műhely részben a ventilátor is alig tudja enyhíteni a nagy hőséget. De nem akadályozza a dolgozók munkáját. Mind­annyian becsülettel helytállnak a termelésben. Nincs a Zománcművekben 100 százalékon alul teljesítő dolgozó. A délelőttös műszak munkaideje lejárt, he­lyükbe Iriss erők állnak. Melegen veszik át a munkát hisz ez nem is lehej máskép. A kemence megkívánja, hogy állandóan kiszólgcdják. Most métz többjobb minőségű árut kell biz­tosítani dolgozó népünknek. Vince Károly ifjú­munkás zománcozó is örömmel emlékezik vissza Nagy elvtárs beszédére, szombaton rádióban is hallotta, vasárnap pedig a Szabad Népben olvas, ta el. Es a feladatot is látja Nagy elvlárs beszé­déből, a kormány, új programmjából. ,,Alig egy éve dolgozom itt az üzemben. Ősszel szereltem le és azóta a különböző edények zománcozását végzem. Felelősségteljes munka ez, mert nem mindegy, hogy a dolgozók milyen minőségű árut kapnak, meg aztán szégyenlencm azt is ha eset­leg előfordulna olyan eset — de ilyen még nem volt — ha az én szüleim vennének rossz minő­ségű zománcedényt. Ebben az évben még cem volt selejtem. És úgy logok dolgozni, hogy elő­segítsem munkámmal a kormány új, nagyszerű programmjának megvalósítását, A munkaver­senybe is azért kapcsolódtam, mert tudom ez segíti elő legjobban az üzem tervének telj ej­tését, emelteit én magam ,s többet tudok keres­ni, mert teljesítményem emelkedésével a kereset is emelkedik. Átlagosan 900 forintot keresek. Mos/. a kormány új programmja. új távlatokat nyitott meg előttem is és az. a feladatunk, hogy a programmot mielőbb meg tudjuk valósítani, hogy mielőbb magasra emelkedjen életszínvo­nalunk, teljesítsük rendszeresen a minőségi elő­irányzatnak megfelelően a tervet“, — így látja Ince elvtárs feladatát a. kormány új programm­jából, de hasonlóan vélekedik c zománcozó mű­hely többi dolgozója is, köztük itj. Kovács And­rás Vecsei István és a többiek. Nagy Imre elvtárs mondta: ,.Az értelmi­ségnek népi demokráciánk megbecsült tagjai­nak kell lenniök.“ S hogy vélekedik erről, s amit még az értelmiségről mondott Nagy elvtárs, ezt kérdeztük meg Gyopár elvtárstól az üzem fő­mérnökétől. „Hatással volt a mi üzemünkre is a nehéz­ipar nagyarányú fejlesztése, tapasztaltuk azt a sok anyagbeszerzési zavarnál, Előtordult hogy üzemünkben nem volt biztosítva a zavartalan ter­meléshez a nyersanyag, az utolsó pillanatokban kellett ezután szaladgálni. De most ez megválto­zik és bizonyára történnek olyan intézkedések, melyek szabályozzák az anyagellátást, hogy még több fajta jóminöségü árut tudjunk előállítani. S mi felkészültünk erre, még jobban végezzük munkánkat, mint eddig. A műszaki értelmiség kérdéseire is íeleletet kaptunk. En ná!am az nem volt, hogy kevés megbecsülésben részesültem, vagy n:m bontakoztathattam ki tudásom. leg­javát, az üzemben minden értelmiségi dolgozó hasonló helyzetben volt. mint én. Ettől eltekintve már hallottam más területről példát a műszaki értelmiség lebecsüléséről, most ezek a panaszok orvoslást találnak megoldódik ez a. probléma is. Bízom abban, hogy a műszaki értelmiségi dolgo­zója még jobb, eredményesebb munkával vála­szolnak a pártnak és a kormánynak eziránvú in­tézkedéseire — hiszem és tudom, hop- ~ '-iro- grammból valóság lesz, ehhéz csak az ‘ éqes, hogy feladatainkat becsülettel teljesítsük hogy ezzel elősegítsük az életszínvonal emeléséi,“ ez n véleménye Gyopár Ferenc elvtársnak, a kormány új programmjáról, A délelőttös műszak befejezte munkáiét a dolgozók az elmúlt évben készített új öltözőből felfrissülve indulnak hazafelé, még akkor is az új programmról beszélnek. Egyesek kezében új­ság, úgy magyarázzák társaiknak és mutatják büszkén, a beszéd egyes ceruzával aláhúzott ré­szét. Igaz örömet, okozott a Bonyhádi Zománc- műveknél a kormány új programmja, mély az életszínvonal emelését tűzte célul s hogy meny­nyire örülnek a dolgozók, azt a termelési ered­mények is igazolják: hétfőn is túlteljesítette az üzem kollektívája a napi tervet.

Next

/
Thumbnails
Contents