Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-09 / 159. szám

TOLNAI Vf i Jo proletárjai egyesüljetek! A MAI SSSAMBAN Li Síin-Man a fegyverszünet ellen irányuló újabb mes­terkedéseket készít elő (2. o.) — Az aktíva a kerületi pártbizottság támasza (2. o.) — A francia burzsoázia válsága a kormányválságok tükrében (2. o.) — A kor- mányprogramm után a Bonyhádi SEománcmüvekbon (3. o.) — A tolnai pártszervezet eredményes harca a szemveszteségnélküli betakarításért (3. o.) — Újfajta ételek bemutatója a Szabadság étteremben (4. o.) AZ MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJA'GANAK LAPJA X. ÉVFOLYAM. 15* SZÁM AHA ŐO FILLKIC CSÜTÖRTÖK, 1953 JULII > 9 Vágd a gabonát, ahol érett! Kombájnok, aratógépek zúgása hallatszik Tolna megye földjein már napok óta. Megpendültek a kaszák is, és a nagyszerű munka­tempó élő cáfolatként adta meg a Pató Pálék ,.ráérünk arra még"- jére és a Péter-páli adomák tart­hatatlanságára a csattanás vá­laszt. Megyeszerte vágják a dú­san fizető gabonát. Hála nagy pártunknak, államunk szerető gondoskodásának, a falu dolgozói szorgalmának, az idén soha nem látott bőséges gabonatermés elé nézhet megyénk, országunk vala­mennyi dolgozója^ Ehhez a rop­pant fontos munkához államunk legkorszerűbb gépeket adta segít­ségül a mezőgazdasági dolgozók­nak, hogy a lehető leggyorsabban betakarítsuk a gazdag termést. Az idén 14—18 mázsa átlagter­méssel számolhatunk ez a „szo­kásos" termésnek sok helyütt 2— 3-szorosa. Ebből következik, hor t csak minden erő mozgósításávi vagyunk képesek a szemves^teség megelőzésével betakarítani a bő termést. „Vágd ahol érett!“ Ez a jelszó szálljon szét egész me­gyénkben, ennek jegyében moz­gósítsanak pártszervezeteink, nép­nevelőink, elsősorban minden kommunista példamutatásával és a dolgozók meggyőződésével. Már nemcsak a szekszárdi és a gyönki járásban, hanem az egész megyé­ben vágják a búzát. A paksi, a dombóvári és a tamási járás nyu­gati felében — és másutt is azon­ban nem vágják azonnal a gabo­nát amikor kell. Tavaly nem egy községben, termelőszövetkezetben várták, hogy az egész határban beérjen a gabona. így a teljes érésbe került táblákon tetemes szemveszteség volt, amit bizonyít, hogy több rtelyen a tavaly elszó­ródott búza, vagy árpa éppen annyit termett, mintha azt az elő­írás szerint elvetették volna. A fácánkerti Vörös Hajnal csíraár­pája holdanként 12 mázsát ter­mett, a szekszárdi Gőgös Ignác csírabúzája pedig 11 mázsát. Ez a két példa is fényesen igazolja, hogy a gabona nem teljes érésben, hanem túlérésben lett learatva, melyet ha kiszántanak, s nem ilyen formában hasznosítanak, több mázsa veszteséget jelent. De nemcsak ez a két példa, hanem számtalan községben, termelőszö­vetkezetben várták, hogy az egész határban beérjen a gabona. Ez a várási hangulat arra is vezetett, hogy nem győzték a munkákat, mert az adott időben a kellő munkaerőt sem tudták mozgósí­tani. Gondos, jó munkával megelőz­hető a szemveszteség. Ezért vág­juk ott a gabonát, ahol érett. A rácegresi és a biritói állami gazda­ságokban nagyon helyesen hozzá­láttak a munkához, mikor a tábla egyik részén már beérett a gabo­na. így minden szemveszteség nélkül learatták és biztosítani tud­ták időben a tarlógereblvézést. kalászgvűitést és az ezt követő tarlóhántást és a másodnövény- vetést. Nagydorog községben már az elmúlt csütörtökön megkezd­ték a beérett búza és rozstáblák aratását. A nagydorogi dolgozó parasztok hallva a kormánv nro- grammját, megvannak győződve arról, hogy az időben végzett ara­tással még szebbé, boldogabbá te­szik saját életüket. Napjainkban mezőgazdasági dolgozóink és irányító szerveink előtt nincs és nem is lehet na­gyobb fontosságú munka, mint a gabona szemveszteségnélküli be­takarításának biztosítása. Párt- szervezeteinknek éppen ezért biz­tosítani kell, hogy minden kom­munista, népnevelő „menetköz­ben" mozgósítson ezekre a mun­kákra. Felvilágosító szóval értes­se meg minden egyes dolgozóval: minden percnyi késedelem jöve­delmük megcsorbítását és egész népgazdaságunk kárát jelenti. Gépállomásainknak is a legna­gyobb gondossággal kell mozgósí­tani a kombájnvezetőket és ara­tógépkezelőket, hogy a gépek is teljes kapacitással vegyék ki ré­szüket a bő termés betakarításá­ból Mihelyt a legkedvezőbb érési •k bekövetkezett a kombájnokat, u’atógépeket azonnnal irányítsák a táblára. Falun minden dolgozó paraszt, tszcs-ben minden tag ra­gadjon kaszát, sarlót és olyan len­dülettel végezzék az aratást, ga- bonabetak^rítást. hogy a búzát és rozsot legkésőbb 8 napon belül le tudják aratni. Munkaközben egyetlen kalász se menjen ve­szendőbe! Ezért kövesse az ara­tást azonnali tarlógereblyézés és a gabona kepélése. A szemveszteség megelőzése ér­dekében szervezzék meg állami gazdaságainkban, termelőcsoport­jainkban és falvainkban _ az éjjeli aratást is. Az éjjel leszálló har­mat megnedvesíti a kalászokat, nem törik a szalma, nem pereg a szem, a munka is könnyebben halad, mint nappal a tikkasztó hőségben. A nagvdorogi Felkelő Nap tszcs tagjai ezért határozták el. hogy éjjel is aratnak. Ugyan­csak ki kell használni a vasárna­pot és az ünnepnapokat is, a tel­jes munka végzésére. Ebben a munkában DISZ-fiataliaink le­gyenek a kezdeményezők. Szer­vezzék meg egyes hivatalokban dolgozó párttagok és DISZ-tagok, a vasárnapi aratást, adjanak se­gítséget a községükben lévő te:- melőcsoportok tagjainak, minden ember közös erővel harcoljon, hogy a dolgozók asztalára bősége­sen legyen biztosítva egész évben a kenyér. Az aratással egyidejűleg bizto­sítani kell, hogy legrövidebb ’dön belül minden gabona aszíagban legyen. A behordáshoz minden felhasználható szállítóeszköz és rendelkezésre álló igaerőt mun í- ba kell állítani. Fia a gabonafélék behordása a megállapított határ­időn belül nem biztosítható, a be- hordást szükség esetén éjjel is folytatni kell. Ha a behordás ily- módon sem biztosítható, a szom­szédos termelőszövetkezetek se­gítsenek egymásnak, így gyorsít­sák meg a behordást, bármiféle fennakadást küzdjenek le. Ezekben a napokban a mező- gazdaságban dolgozók apraja- nagyja harcoljon, hogy a gabonát szemveszteség nélkül, tudjuk be­takarítani. Az időbeni aratással, betakarítással, csépléssel biztosí­tani tudjuk jövő évi kenyerün­ket. Ennek a feladatnak jó vég­rehajtása érdekében „vágd a ga­bonát, ahol érett!" Kedden reggel Tolna megyéből 135 úttörő utazol e! a balatonszántódi, parádi, és tóatmási úttörő táborokba A tolnamegyei úttörők közül jó tanulmányi eredményükért 135 út­törő indult útnak kedden reggel a balatonszántódi, a parádi és a tóal- mási úttörőtáborokba. A gyermekek nagy izgalommal várták, hogy ismét vagy életükben először láthassák a magyar tengert, vagy a festői hegy­koszorú közti parádi tábort. így volt Molnár Rózsi dombóvári kispajtás is, aki először ment táborozásra. A kéthetes üdülést, nemcsak tanul­mányi eredményével érdemelte ki, hanem a papírgyűjtésben is példát mutatott: egymaga 13 kiló papírt és 12 kiló textilhulladékot gyűjtött. A múlt héten 3 nap alatt pedig az alsóleperdi állami gazdaság tarlóján gyűjtötte szorgalmasan a kalászt, hogy egy szem gabona se menjen veszendőbe. Molnár Rózsi 11 pajtá­sával együtt 3 nap alatt közel negy­ven kiló árpát gyűjtött. Ez a meny- nyiség 10 sertés napi takarmány- szükségletét fedezi. (MTI) MEGYEMKELETEBOL Hat aratógépet és nyolc kombájnt javított ki eddig a helyszínen a mözsi gépállomás mozgóbrigádja 10 napja kezdte meg működését a mözsi gépállomás 3 tagú mozgó gép­javító brigádja, mely a nyári idő­szak alatt 9 gépállomás arató és cséplőgépjeinek, valamint kombájn­jainak javítását látja el. A brigád motor, cséplőgép és villanyszerelő szakemberekből áll, de a tehergép­kocsira szerelt mozgóműhelyen a he­gesztő, fúrókészülék és satupad mel­lett minden olyan alkatrész megtalál ható, amelynek kicserélése az aratás, illetve cséplésnél szükségessé válik Az elmúlt 10 nap alatt 6 arató­gépet és 8 kombájnt javított ki a mozgó brigád. Első útjuk alkalmá­ból a szekszárdi Gőgös Ignác tsz földjén dolgozó kombájnhoz hívták őket, a javítás azonban nagyon so­káig, 1 teljes napig tartott. A brigád tagjai már ekkor, első munkájuknál észrevették, hogy rosszul, kellő együttműködés nélkül szervezték meg a munkát: a három szakember egymástól függetlenül, csak a saját munkaterületén dolgozott. A Kezdeti hibát azonnal kijavították s munká­juk egybehangolása a kezdeti egy napig tartó gépjavítást 2—3 órára csökkentette. A brigád munkájának nagy jelen­tősége van az aratás és cséplés za­vartalan menetében. Az eddigi fi aratógép órák alatt történt' megja­vítása a gyakorlatban azt jelenti, hogy 270 holddal nagyohb területet tudtak learatni a gépállomások, mert gépállás miatt minimális volt a ki­esés. A 8 kombájn megjavítása 40 vagon szemveszteség nélkül learatott terménytöbbletet jelent, hisz a bri­gád nélkül a legjobb esetben is 2— 3 napot kellett volna állniok a ja­vításra szoruló kombájnoknak s a késedelem a gyorsan érő gabonák­nál súlyos szemveszteséget okozha­tott volna. (MTI) A kouibájnosok versenyében Szántó József, az aratógépkezelók versenyében Lubik József vezet A Megyei Gépállomások Igazgató­ságának a július 7-i értékelése sze­rint megyénk kombájnosainak ver­senyében továbbra is S z á n tó Jó­zsef, a mözsi gépállomás kombájn­vezetője vezet. Július 7-ig 103 hold­ról takarította be a gabonát. Me­gyénk kombájnosai Szántó Józseftől messze elmaradnak. Második H. Szabó Antal, a tamási gépállomás kombájnvezetöje, 50 holdról 749 má­zsa gabonát takarított be. A har­madik C i g 1 e r Ferenc, sárpilisi kombájnvezető, aki 50 holdról 445 mázsa gabonát takarított be. Az aratógépkezelők versenyében továbbra is Lubik József, a bölcs­kei gépállomás aratógépkezelője ve­zet. 133 holdon végezte el az aratást. A cséplőgépvezetők versenyében Kovács Mária, a bölcskei gépállo­más cséplőgépvezetője vezet. Július 7-ig 1070-es géppel 773 mázsa gabo­nát csépelt el. Cséplőgép munkacsa­patvezetője, Csizmadia Ferenc. A cséplőgépvezetők versenyében S z a- b ó Gyula, a dalmandi gépállomás pséplögépvezetője a második. 1370-es géppel 724 mázsa gabonát csépelt el július 7-ig. Cséplőmunkacsapatvezető Orbán Gyula. A harmadik helyet K i s József, a mözsi gépállomás cséplőgépvezetője tartja. 1200-as gép pel 670 mázsa gabonát csépelt el. Cséplőgép munkacsapatvezető Sze­gedi József, akinek munkacsapata 1951-ben megyei első volt. A traktorosok tarlóhántási verse­nyében idős Oláh István, a bölcs­kei gépállomás traktorosa vezet. Sági István, sióagárdi dolgozó paraszt új ruhát vett gyermekeinek az ösziárpa beadási árából Tolna megye legtöbb részén már megkezdődött a cséplés, s az egyé, ti Heg dolgozó parasztok mindenül: közvetlenül a esi plug éptől teljesí- iik beadási kötelezettségüket. Sióagárd községben az egyénileg dolgozó parasztok keddig már több mint 1 vagon árpát vittek a be- gyüjtöhelyrc, s az első beadók a falu legjobb dolgozói, a tanács és a végrehajtóbizottság tágjai voltak. Az elsők között vitte árpáját « be. gyűjtőhelyre Sági István fi holdas egyénileg dolgozó paraszt, rb.tag is, aki az utolsó szemig teljesítette 436 kilós árpabeadási kötelezettsé­gét. A határidő előtti beadásért, nemcsak a megállapított beadási árat, hanem a prémiumot is meg­kapta Sági István, aki már másnap feleségével és 2 fiával felkereste a falu földművesszövetkezeti bakját. Hallottak a korábbi árleszállításról, s most úgy határoztak, hogy a be­adásért kapott többszáz forintból ruhát vásárolnak a két fiúnak. — A háború elölt drágább volt — mondta a vásárlás után feleségének Sági Pál, amikor az üzletben becsomagolták a két csi­nos nyári öltönyt, s amikor meg­számolták megmaradt pénzüket, még visszafordultak, s a 6' éves ki­sebbik fiúnak egy szandált is vet­tek, amelynek ára pontosan felére csökkent az árleszállítás óta. — A beadási kötelezettség telje- sítése törvény, — mondotta Sági István, amikor dolgozó paraszttárv saival elbeszélgetett. — De az állam megfizet minden szem gabonáért, azt pedig, aki határidő előtt tel­jesíti kötelezettségéi, még külön is megjutalmazza. Érdemes volt siet­ni a beadással, mert egyrészt nincs már gondom rá. másrészt az árá­ból fel tudtam öltöztetni két fia. mat. (MTI) Säraentlärinc első akar lenni a gabonabegyiijlésben is A sárszentlqrinci dolgozó parasz­tok büszkék arra, hogy ebben az évben még mindig náluk volt a pak­si járás begyűjtési vándorzászíaja. A választások tiszteletére, majd ké­sőbb a Réke Világtanács tiszteletére megfogadták, hogy félévi tej, tojás, baromfibeadási kötelezettségüket ju­mps 20-re teljesítik. Vállalásukat nemcsak hogy teljesítették, hanem messze túlszárnyalták. Tejből ÍSS, tojásból 142, baromfiból 133.6 száza­lékra teljesítette a község féléves beadási tervét. A beadások teljesítésében is, mint egyéb mezőgazdasági munkák elvég­zésében, a tszcs-k mutatnak példát. A Táncsics tszcs első volt a községi ben a takarmánybeadásának telje­sítésével. A tszcs tagjainak példa- mutatását követik a többi tszqs-k, valamint az egyénileg dolgozó pa­rasztok is. Árpabeadását a község már több, mint 40 százalékra telje­sítette. A Táncsics I tszcs kezdemé­nyezésére a község valamennyi tszcs tagja és egyénileg dolgozó parasztja megfogadta, hogy gabonabeadási kö­telezettségüket augusztus 20-ra telje­sítik. A község dolgozóinak és veze­tőinek merész elhatározása, hogy a vándorzászlót továbbra is megtart­sák. elsők akarnak lenni, nemcsak a paksi járásban, hanem egész Tol­na megyében. Járások begyűjtési versenye A megyei tanács begyűjtési osztá­lya jelenti: a járások közötti be­gyűjtési verseny eredménye június 29-ig a következő: 1. a szekszárdi járás 851.6 pont, 2. a gyönki járás 839 pont, 3. a tamási 774.9 pont, 4, a paksi 771.7 pont, 5. a dombóvári 675.1 pont, 6. a bonyhádi járás 665.7 pont, Szekszárd város 929 pont. A szekszárdi és tamási járás jó népnevelő munkával ért el kiváló eredményt: emelkedett a tojás- és baromfibegyüjtés. Ez jó példa s lemaradó járásoknak, nem elég csak megállapítani és elismerni a hibá­kat, mint a paksi járásnál, hanem mozgósítani kell az állandóbizottsásrí aktívákat és a népnevelőket a le­küzdésükre. A sárközi állami gazdaságban is legjobb érték az ember,..? Nagy Imre elvtárs, a miniszter, tanács elnöke országgyűlési beszé, dében a következőket mondotta: .,Feltétlenül érvényt szerzünk a Munka Törvénykönyv munkavéde- ? lemre vonatkozó előírásainak, a \ törvényesen előirt védöberendezé- 5 sek biztosításának és a védőételek, f védőruházat feltétlen kiszolgálta, i tálának. Felelősségre kell vonni és f szigorúan büntetni kell azokat, t akik a dolgozók egészségvédelme. re előirányzott összegeket nem a rendeltetésüknek megfelelően hasz. nálják fel.“ Nagy Imre elvtárs szavai világosan megjelölik azt az utat, amelyen a. vezetőknek kell haladni a dolgozók munka és egészségvédelmének területén. A Sárközi Állami Gazdaság ve­zetői mégis igen súlyos hibát kör \ vettek el ezen a téren. Három f kombájn arat kint a földeken, s a j) három közül csupán egyet szerel- t tek fel megfelelő mentő Iádé ml. I Róhn Irén és Jankovics István brigádjainak gépeinél hiányzik a mentőládából a sin, ami pedig kéz vagy lábtörésn«! néikiilözhc.eflen, de nincs jód sem. ami pedig a fer­tőtlenítésnél. kötözésnél ugyan­csak nélkülözhetetlen. A kötszer pedig tavalyi maradék: piszkos, olajos, amivel, ha bármilyen sebet be is kötöznek, csak fertőzést, gong nyesedést, okoznak, nem tartja tisztán a sérüli helyet. Dr, Vérségi Ferenc, állami köz. egészségügyi felügyelő megérd ek- lődte Róhn Iréntől, hogy mit esi. Hálnának akkor, ha valami baleset következne be. — Még elképzelni sem tudom! — volt a válasz. De nem tudta a gazdaság igaz­gatója sem, s ezért vonták felelős, ségre Kasza Aurél igazgatót, aki nem törődött a dolgozók egészség- védelmével, közömbösen hagyta öt az, hogy esetleges balesetnél köt szer hijján komolyabb dolgok is J bekövetkezhetnek. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents