Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-30 / 177. szám

1953. JÜLIUS 30 NAPLÓ 8 A koreai fegyverszüneti egyezmény feltételei (Folytatás a 2. oldalról) ken) és meg kell látogatniok mind­két fél hadifogolytáborait, hogy megnyugtassák a hadifoglyokat, el­vigyék és szétosszák a hadifoglyok helyzetének enyhítésére és jólétének fokozására szánt ajándékokat. Az együttes Vöröskereszt-csoportok szol gálátokat tehetnek a hadifoglyoknak miközben a hadifogolytáborokból úton vannak a hadifoglyok átadásá­ra és átvételére kijelölt helyre (he­lyekre). A felek országos Vörös- kereszt Társaságainak 10—10 kép­viselőjéből álló húsztagú csoport a hadifoglyok átadására és átvételére kijelölt helyen (helyeken) segédke­zik. Egy-egy ilyen csoportnak az elnöklete naponta váltakozik a két fél Vöröskereszt Társaságainak kép viselői között. A felek országos Vö­röskereszt Társaságainak 30—30 kép­viselőjéből álló hatvantagú csoport a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek kezelésében lévő hadifogolytáborokat látogatja. Ennek a csoportnak elnöke a koreai—kí­nai fél egyik képviselője. A harma­dik — ugyancsak hatvantagú — csoport szintén a két fél országos Vöröskereszt Társaságainak 30—30 képviselőjéből áll. Ez a csoport az ENSZ haderejének kezelésében lé­vő hadifogolytáborokat látogatja és ennek a csoportnak elnöke az ENSZ hadereje parancsnokságának egyik képviselője. Mindkét fél parancsno­ka teljes mértékben együttműködni tartozik az együttes Vöröskereszt­csoportokkal feladataik teljesítésé­ben és vállalja a kötelezettségeket, hogy gondoskodik a katonai ellen­őrzés alatt álló területen működő Vöröskereszt-csoport tagjainak biz­tonságáról. A fegyverszüneti egyezmény ha­tálybalépésétől számított tíz napnál nem később mindegyik fél teljes adatokat tartozik közölni a másik féllel azokra a hadifoglyokra vo­natkozóan, akik a hadifoglyok ada­tainak legutolsó kölcsönös kicserélé­se óta megszöktek és felvilágosítás­sal kell szolgálnia az őrizetében meg halt hadifoglyokról is. Amennyiben a fent meghatározott tájékoztatás tényleges időpontja után bármely hadifogoly megszökik, vagy meg­hal, a fogvatartó fél tíznaponként a másik fél tudomására köteles hozni az errevonatkozó adatokat. Mindazo­kat a megszökött hadifoglyokat, akik, miután a hadifoglyok átadá­sa és átvétele már befejeződött, visz- szatérnek a fogvatartó fél őrizeté­be, további rendelkezés végett át kell adni a katonai fegyverszüneti bizottságnak. Mindazoknak a polgári személyek­nek, akik vissza kívánnak térni a demarkációs vonal másik oldalára, ahol a háború kitörésének időpont­jában éltek, ezt megengedni és őket ebben támogatni tartozik an­nak a területnek parancsnoka, ame­lyen a fegyverszünet hatálybalépé­sének időpontjában élnek. Mindazok nak a külföldi nemzetiségű polgári személyeknek, akik a fegyverszü­neti egyezmény hatálybalépésének időpontjában az egyik fél katonai ellenőrzése alatt álló területen tar­tózkodnak és át akarnak menni a másik fél katonai ellenőrzése alatt álló területre, meg kell ezt engedni és támogatni kell őket ebben. Mind­két félnek két-két törzstisztet kell kineveznie, akik bizottságot alakíta­nak a lakóhelyükről elkerült pol­gári személyek hazatérésének tá­mogatására. Ez a bizottság a kato­nai fegyverszüneti bizottság által gyakorolt általános irányítás és felügyelet alatt egybehangolni tar­tozik a két félnek .a polgári szemé­lyek hazatérését támogató terveit és felügyeletet köteles gyakorolni afe­lett, hogy a két fél miként hajtja végre a fegyverszüneti egyezmény­nek a polgári személyek hazatérésé­re vonatkozó rendelkezéseit. A fegyverszüneti egyezmény IV. cikkelye javaslatot tartalmaz mind­két fél érdekelt kormányainak. Ez a cikkely kimondja: a koreai kér­dés békés rendezésének biztosítása érdekében mindkét fél katonai pa­rancsnokai ezennel javasolják a két fél érdekelt országai kormányainak, hogy a fegyverszüneti egyezmény aláírását és hatálybalépését követő három hónapon belül a két fél az általa kinevezett képviselők rész­vételével tartson magasabb szín- Tuíhalú politikai értekezletet, hogy tárgyalások útján rendezzék az ösz- szes külföldi haderők Koreából tör­ténő visszavonásának kérdését, a koreai kérdés békés megoldásának ügyét, stb. A fegyverszüneti egyezmény V. cikkelye különféle rendelkezéseket tartalmaz. Ez a cikkely kimondja, hogy a fegyverszüneti egyezmény módosításaiban és kiegészítéseiben a szembenálló felek parancsnokainak meg kell egyezniök. A fegyverszü­neti egyezmény cikkelyei és szaka­szai mindaddig érvényben marad­nak, amíg akár kölcsönösen elfogad­ható módosításokkal és kiegészítések kel, akár egy megfelelő egyezmény­ben foglalt olyan értelmű előírással kifejezetten nem helyettesítik, mely­nek értelmében a két fél politikai síkon teremti meg a békés rende­zést. A fegyverszüneti egyezmény ösz- szes rendelkezései — amellett, hogy az ellenségeskedések a fegyverszü­neti egyezmény aláírása után 12 órával teljesen megszűnnek, — 1953 július 27-én 22.00 órakor lép­nek hatályba. A fegyverszüneti egyezményt kiegészítő ideiglenes megállapodás Keszon, július 27. (Uj Kína) A koreai—kínai fegyverszüneti küldöttség július 27-én nyilvánosság ra hozta a fegyverszüneti egyezményt kiegészítő ideiglenes megállapodás teljes szövegét: A koreai néphadsereg főparancs­noka és a kínai népi önkéntesek parancsnoka egyrészről, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete had­erejének főparancsnoka más részről — hogy eleget tegyen ,.A semleges nemzetek képviselőiből ál­ló hazatelepítési bizottság működé­sének szabályai" (a hadifogolyegyez­mény hivatalos elnevezése. Szerk.) szerint nem közvetlenül hazatelepí­tendőnek minősülő hadifoglyokról való rendelkezés követelményeinek — a koreai fegyverszüneti egyez­mény V. cikkelye 61. szakasza ér­telmében elhatározza a fegyverszü­neti egyezményt kiegészítő alábbi ideiglenes megállapodás megköté­sét: 1. Az ENSZ hadereje parancsnok­ságának „A semleges nemzetek kép­viselőiből álló hazatelepítési bizott­ság működésének szabályai" II. cik­kelyének 4. és 5. szakasza értelmé.- ben jogában áll azt a területet, amely a katonai demarkációs vonal és a demilitarizált övezet keleti és déli határa között terül el, és ame­lyet délen az Imzsin-folyó, észak­keleten pedig az Okumnitól délre vezető út határol (a Panmindzsonból délkelet felé vezető főútvonal nincs belefoglalva), olyan térséggé kijelöl­ni, ahol a semleges nemzetek kép­viselőiből álló hazatelepítési bizott­ságnak és India fegyveres erőinek őrizetbevétel céljából átadja azokat a hadifoglyokat, akiket nem köz­vetlenül telepítenek haza és akiket az Egyesült Nemzetek haderejének parancsnoksága addig is őrizetében köteles tartani. Az Egyesült Nem­zetek haderejének parancsnoksága a fegvverszüneti egyezmény aláírá­sa előtt értesítse a koreai néphad­sereget és a kínai népi önkéntese­ket arról, hogy nemzetenként meg­közelítően hány ilyen hadifoglyot tart őrizetében. 2. A koreai néphadseregnek és a kínai népi önkénteseknek jogában áll — amennyiben vannak őrizetük­ben olyan hadifoglyok, akik kérik, hogy ne közvetlenül telepítsék őket haza,,.— a Panmindzson szomszéd­ságában, a katonai demarkációs vo­nal és a demilitarizált övezet nyu­gati és északi határai közötti terü­letet olyan térséggé kijelölni, ahol az ilyen hadifoglyokat őrizetbevétel céljából a semleges nemzetek kép­viselőiből álló hazatelepítési bizott­ságnak és India fegyveres erőinek átadja. Amennyiben a koreai nép­hadsereg és a kínai népi önkéntesek tudomást szereznek arról, hogy van­nak őrizetükben olyan hadifoglyok, akik kérik, hogy ne közvetlenül te­lepítsék őket haza, közölni tartoznak az Egyesült Nemzetek haderejének parancsnokságával, hogy nemzeten­ként megközelítően mennyi ezek­nek a hadifoglyoknak a száma. 3. A fegyverszüneti egyezmény I. cikkelye 8., 9. és 10. szakaszának megfelelően a jelen megállapodás a következőket mondja ki: a) A katonai fegyverszüneti bi­zottság a fegyverszüneti egyezmény hatálybalépése után külön hatalmaz­zon fel a két félhez tartozó fegy­vertelen személyeket arra, hogy az illető fél által kijelölt, fentemlített területekre léphessenek és ott a szükséges építkezési munkálatokat elvégezhessék. Ezek közül a sze­mélyek közül az építkezési munká- atok elvégzése után senki sem ma­radhat a fentemlített területeken. b) A katonai fegyverszüneti bi­zottságnak a két fél által megállapí­tott számú hadifoglyot — akik az egyik vagy másik fél őrizetében van­nak és akik nem közvetlenül tele­pítendők haza —, külön fel kell hatalmaznia arra, hogy őket a fog­vatartó fél bizonyos számú fegy­veres erői az illető fél által kijelölt fentemlített területekre kísérhessék ás ott őrizetbevétel céljából átad­ták a semleges nemzetek képviselői­ből álló hazatelepítési bizottságnál' ás India fegyveres erőinek. A hadi­foglyok átvétele után az őrizetben tartó fél fegyveres erői haladéktala­nul vissza kötelesek térni az illető fél ellenőrzése alatt álló területre. c) A katonai fegyverszüneti bi­zottság külön hatalmazza fel a sem­leges hazatelepítési bizottság és az annak alárendelt szervek tagjait, In­dia fegyveres erőinek tagjait, az Indiai Vöröskereszt Társaság képvi­selőit és a két fél felvilágosító tevé­kenységet kifejtő megbízottait, va­lamint megfigyelőit arra, hogy — ,.A semleges nemzetek képviselőiből ál­ló hazatelepítési bizottság működésé­nek szamályai“-ban foglalt funkciók gyakorlása céljából — teljes moz­gási szabadsággal rendelkezzenek a két fél által a hadifoglyok őrizeté­re kijelölt területeken, szabadon utazhassanak oda, szabadon utaz­hassanak el onnan és magukkal vi­hessék a funkcióik gyakorlásához szükséges anyagot és felszerelést is. 4. A jelen megállapodás 3. szaka­szának c) pontjában foglaltak nem úgy értendők, hogy eltérést jelen­tenek azoktól a kiváltságoktól, ame­lyeket a fentemlített személyeknek a fegyverszüneti egyezmény I. cik­kelyének 11. szakasza biztosít. 5. A jelen megállapodás „A sem­leges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság működésé­nek szabályaidban foglalt felada­tok teljesítésével hatályát veszti. Kelt Panmindzsonban (Korea). 1953 július 27-én, 10.00 órakor, ko­reai, kínai és angol nyelven. Mind­három szöveg egyaránt hiteles. KIM IR SZÉN marsall, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a koreai nép­hadsereg főparancsnoka. PENG TEH-HUAI a kínai népi önkéntesek pa­rancsnoka. MARK W. CLARK tábornok, Egyesült Államok hadserege, az Egyesült Nemzetek had­erejének főparancsnoka. Jelen voltak: Nam ír tábornok, ko­reai néphadsereg, a koreai néphad­sereg és a kínai népi önkéntesek küldöttségének vezetője, William K. Harrison jr. altábornagy, Egye­sült Államok hadserege, az Egyesült Nemzetek hadereje parancsnoksága küldöttségének vezetője. Németország Szocialista Egységpárt ja Központi Bizottságának ülése Berlin (MTI). A Német Demokra­tikus Köztársaság rádiója jelentette: Németország Szocialista Egység­pártjának Központi Bizottsága július 24-étől 26-ig tartotta Otto Grotewohl elnökletével 15. ülését Berlinben. A párt Politikai Bizottságának jelen­tését Ottc Grotewohl és Walter Ul­bricht terjesztették a Központi Bi­zottság elé. Az ezzel kapcsolatos vi­tában negyvenketten vettek részt. A vitát Ulbricht és Grotewohl zár­szava rekesztette be. A Központi Bizottság „Az új irányzat és a párt feladatai“ cím­mel határozatot fogadott el. A Köz­ponti Bizottság Max Fechnert (volt igazságügyminisztert), mint a párt és a Német Demokratikus Köztársa­ság ellenségét kizárta Németország Szocialista Egyságpártjának Köz­ponti Bizottságából és a párt tag­jainak sorából. Wilhelm Zaissert (volt állambiztonsági miniszter) és Rudolf Herrnstadtot (a „Neues Deutschland“ volt főszerkesztőjét), akik pártellenes frakciót — alakítot­tak, kizárták a párt Központi Bi­zottságából. A Központi Bizottságba kooptálták Schirdewan és Ziller elvtársakat. A párt Politikai Bizottságát újjáválasz­tották. A Központi Bizottság titkár­ságát eddigi formájában megszüntet­ték. A Központi Bizottság első tit­kárává egyhangúlag Walter Ulbrich- tot választották meg. Otto Grotewohl zárszavai után a Központi Bizottság 15. ülése az In- ternacionálé hangjaival végétért. 70 vagon gabona e'csápiásá! vállalta Kiss János mözsi cséplőgepvszelíi brigádjával Kiss János, a mözsi gépállomás dolgozója megyénk legjobb cséplő­gépvezetője brigádjával július 27-ig 34 vagon gabonát csépelt el. Napi teljesítményük átlagosan 200 mázsán felül van. A faluban úgy ismerik a munkacsapatot, hogy az a Vörös Zászlós-brigád. A tanács ugyanis vörös zászlóval ajándékozta meg őket. Kiváló teljesítményükkel a mun­kások keresete is arányban van. Ed­dig minden cséplőmunkás keresett 11 mázsa gabonát. „Már őröltünk is valamennyien, és gyönyörű fehér kenyeret eszünk“ — mondja Kiss János elvtárs. Szegedi József bri­gádvezető a népnevelők munkájáról beszél. „Olvasunk mi újságot min­den evéskor közösen“. Kérdésünkre, hogy kik azok a népnevelők, akik a gépnél dolgoznak, Molnár Istvánt és Molnár Andrást mutatja be Sze­gedi elvtárs, és szerényen megjegy­zi végül, hogy ő maga is az. Pedig Szegedi elvtársnak nincs oka a túl­ságos szerénységre. Büszkék lehet­nek eredményeikre, melyeknek el­éréséhez nem kis mértékben felvi­lágosító munkájuk is hozzájárult, hi Szombaton értékellek Fejér és Tolna és Fejér megyék végre­hajtóbizottsága a SZOT területi bi­zottsága részvételével szombaton délután értékelte a két megye kö­zötti párosverseny második negyed­évi eredményét a szekszárdi megyei tanács nagytermében. A versenybizottság sorra megvizs­gálta a két megye elért eredményeit és hiányosságait megállapította, hogy kulturális téren Fejér megye ért el jobb eredményt, míg mezőgazdasági munkákban Tolna megye szerezte meg az elsőséget. Fejér megye népművelési osztálya az elmúlt negyedévben 1250 ismeret- terjesztő előadást tartott, ugyanak­kor jelentős szervező munkát vég­zett az állami gazdaságokban, gép­állomásokon és termelőcsoportokban, melyekben 38 önálló kultúrcsoport szén a népnevelők ismertették a munkásokkal új kormányunk célki­tűzéseit. Rákosi elvtárs beszédéi és ezek nyomán vállalta a „Vörös Zászló“ cséplőbrigád, hogy 70 vagon gabonát csépel el augusztus 20-ig. Ha Kiss János és brigádja tovább­ra is ilyen lendülettel, ilyen lelke­sedéssel dolgozik, mint eddig, akkor kétségtelenül teljesíteni fogja válla­lását. Kiss elvtársnak azonban van egy hibája. Nem kedveli az újításo­kat. Az óragrafikonos módszert le­becsüli, nem alkalmazza; a gépállo­másról pedig naponként kiküldik a papírt, amire már nem sok fáradt­ságba kerülne ráírni az óránkénti teljesítményt, kiszámítani. hogy mennyit kerestek a munkások egv óra alatt stb. Kiss elvtárs azonban szépen összegyűjti ezeket a papíro­kat, de nem használja fel. Próbálja meg Kiss elvtárs alkalmazni az óra­grafikonos módszert és amikor meg győződött róla, hogy elősegíti mun­kájában, vállalásuk teljesítésében, akkor nem fogja minden nap leki­csinylő mosollyal eltenni a többi közé. Tolna megyék párosversenyát működéséről adhatott számot a ver­senyértékelésen. Begyűjtésben ismét Fejér megye vívta ki az első helyet, de a pénz­ügyi tervben is megszerezte az első­séget Tolna megyével szemben. A győztes Fejér megyének Bán- hidi Ferenc a versenybizottság el­nöke adta át a díszes selyemzászlót, majd Pataki Imre Fejér megye vb- titkára elmondotta, hogy az elsőséget nehéz küzdelem árán tudták csak megszerezni. Tuska Pál a tolnamegyei tanács vb-elnöke hangsúlyozta, hogy a két megye párosversenyéből a dolgozó nép került ki győztesen s ez a ver­seny mindkét felet továbbra is arra kötelezi, hogy megfeszített erővel, még következetesebben, a tömegekre támaszkodva harcoljon a dolgozók érdekeiért. Tanuliunk »7 SZK.P tapasztalataiból: A konkrét, helyes vezetés A Szovjetunió Kommunista Pártja köztársasági, területi, városi és ke" riileii pártszervezeted teljes ülései­ken foglalkoztak a szervezési és po­litikai munka és pártvezetés szín' voniaiánaik emelésével, A teljes ülé­sek részvevői hangsúlyozták, hogy tovább keli javítani és tökéletesíte­ni a pártbizottságok irányító tévé' kenységéneik módszereit, szélesíteni és szilárdítani kell a kapcsolatokat az alap,szervezetekkel, a kommunis­tákkal, a dolgozók tömegeivel. A tapasztalat azt mutatja, hogy a vezetés akkor a legeredményesebb, ha az élet mély ismeretén, a párt­szervezeteik, vállalatok, kolhozok, gépállomások és intézmények hely" zekéinek beható közvetlen kapcsolat­ban állnak a kommunistákkal és a pártonkívüli dolgozóikkal. A pártszer­vezetekkel való élő kapcsolat lehe" 'tővé teszi, hog,, a . pártbizottságok konkrétan irányítsák a munkát, a helyszínen vegyenek részt a hatá­rozatok végrehajtásának megszerve­zésében és ebbe a munkába bevon" ják a párttagság széles tömegeit. Az ilyen vezetési módszer lehe­tővé teszi, hogy a vezetők idejében kiküszöböl jók, vagy megelőzzék a hibákat, helyesen válogassák ki és neveljék a kádereket, fokozzák a pártcllenőrzést. A pártszervezetek kö­telessége, hogy rendszeresen ellen­őrizzék az összes szervezetek és az összes tunkcionáriusok tevékenységét A pártellenőrzés visszautasítása el­kerülhetetlenül kudarchoz vezet a mnkában, A helyes vezetés azt je­lenti, hogy a vezetők már csírájában észreveszik a negatív jelenségekeit és megetet dá 1 y ózzák k ib on takozásuka t; határozottan felfedi^ és megakadá" ’yozzák a párt- és állami fegyelem, a pártvezetés és a pártélet elveinek megsértését szakadatlanul harcolnak a nagyképűség, a karrierizmus, az önelégültség és a hízelgés megnyilvá nulósai ellen, mert ezek „ jelenségei, az éberség lanyhulásának forrásai. A tények azt mutatják hogy szá" mos pártbizottság a vezetés munká­jának tökéletesítésével mindjobban megszilárdítja kapcsolatait a párt­szervezetekkel. a kommunistákkal és ilyen módon jelentős gyakorlati ere^ menyeiket ér el. Egyes pártvezetők azoniban azt hiszik, hogv a pártszer" vezetőkkel való élő kapcsolat fenn­tartása, mumkájuv helyi ellenőrzése és támogatósa elsősorban a pártbizott­ságok instruktorainak feladata. Ez nyilvánvaló tévedés. Az instruktorok feladata természetesen igen fontos, de durva hiba lenne, ha a pártbizotl" .-ágok csalk az instruktorokon ke­resztül tartanának fenn kapcsolatot h pártszervezetekkel. A pártmunka élő, alkotó munka. Minden párlíunk- cionárius köteles minél gyakrabban felkeresni a vállalatokat, a kerülete­ket, a kolhozokat és mindazokat a munkahelyeket, ahol terveink és in­tézkedéseink sorsa dől el. Semmi sem adja az élet olyan mély ismeretét, mint az, hogy ha a funkcionárius személyesen ismief- kV'dik meg a pártszervezetek hely" zetével személyesen érintkezik az emberekkel. A helyes irányú ve­zetés megkívánja, hogy a vezetők mi nél gyakrabban menjenek a töme­gek közé, lássák meg és messzeme- nően terjesszék mindazt, ami új és élenjáró, amit a tömegek kezdemc- nyezőereje hoz létre. A tömegekkel való élő kapcsolat, az élet alapom is" merete, a kollektiv vezetés elvének szigorú betartása a munkában: ezek azok a feltétetek amelyek biztosit- jáj, a helyes pártvezetést. A pártszervezetekkel való igazi, szoros kapcsolattól lényegesen kü* lönbözik a csak látszólagos, formá­lis kapcsolat. Előfordul, hogy . egves oártfunkcionáriusok kiutaznak a ke­rületekbe d; ott csupán egyes bt" bák regisztrálására szorítkoznak. — nem ellenőrzik a határozaitok telje­sítését, nem tanácskoznak a párták - tíváikkial, az egyszerű párttagokkal, azokkal, akik gyakorlatilag ismerik a helyzetet. A pártfunkcionárius politikai ve" zető. Feladata, hogy eiömozditsa az önb'rálat és különösen az alulról jö­vő bírálat széleskörű kifejlesztését, hogy ennek a fontos fegyvernek a segítségével minél gyorsabban fel­tárja és kiküszöbölje a hibákat. Az emberekkel való érintkezés 0 dolgo* zók tapasztalatával gazdagítja a funkcionáriusokat, s lehetővé teszi számukra, hoqy ezeket a tapasztala­tokat a párt szervező és politikai munkája további fejlesztésének szol gálatába állítsák. A pártbizottságoknak a pártszer­vezetekkel, a kommunistákkal és a dolgozók széles tömegeivé' való éiő kapcsolata az az elengedhetetlen elő* feltétel amely lehetővé teszi, hogy tovább emeljük a pártvezetés szín­vonalát és új sikereket érjünk el a gazdaságú és kulturális építőmunká- ban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents