Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-30 / 177. szám
2 N A P L 6 1353. JÚLIUS 30 G. M. Malenkov elvtárs üzenete Kim ir Szén elvtárshoz Kim ír Szén elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének. A fegyverszünet aláírásáról szóló jelentés nagy megelégedést kellett az egész szovjet nép körében. A szovjet nép a fegyverszüneti tárgyalások sikeres befejezését a koreai nép és a kínai népi önkéntesek nagy győzelmének tekinti. A koreai fegyverszünetről szóló megállapodás egyúttal a béke és a demokrácia egész táborának nagy győzelme. A háború befejezésével a koreai nép előtt felmerülnek a koreai állam nemzeti egysége helyreállításának feladatai és ezzel együtt a koreai népre kényszerített háború által szétrombolt népgazdaság talpraállí- tásának feladatai. A Szovjetunió kormánya sikereket kíván a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának e nagy és halaszthatatlan feladatok megoldásában és azt a készségét fejezi ki. hogy minden lehető segítséget megad a sokat szenvedett koreai népnek békés élete építésében és a hazája szabadságáért és függetlenségéért vívott véres háború okozta súlyos sebei begyógyításában. g. MALENKOV, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Moszkva, 1953. július 27. 7. M. Moioiov elviársnak, a Szevje'pió külügyminiszterének távirata U lom Ken elvlársíioz Moszkva (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma, Li Tom Ken elvtársnak A fegyverszünet aláírása és a koreai népre erőszakolt háború befejezése a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és az önfeláldozó kínai népi önkéntesek nagy győzelmét jelenti s egyúttal a világ demokratikus táborának is nagy győzelme. A hős koreai nép, amely nagy áldozatot hozott függetlensége és szabadsága védelmében, most megkezdheti hazája egysége helyreállítása feladatainak megoldását, az ország népgazdaságának felvirágoztatását A koreai népnek mindebben aktív támogatást és segítséget biztosít a Szovjetunió és a más demokratikus országok. V. MOLOTOV a Szovjetunió külügyminisztere Kim ír Szén marsall aláírta a fegyverszüneti egyezményt Phenjan (TASZSZ): Kim ír Szén marsall, a koreai néphadsereg fő- parancsnoka Phenjanban július 27- én este tíz órakor aláírta a koreai fegyverszüneti egyezmény szövegét. Az egyezmény aláírásakor jelen voltak: Kim Du Bon, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelső nemzetgyűlése elnökségének elnöke, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának vezetői, valamint a párt és a társadalmi szervezetek, a koreai és a külföldi sajtó képviselői. A SEMLEGES NEMZETEK FEL- UGYELÖBIZOTTSÄGANAK CSEHSZLOVÁK ÉS LENGYEL TAGJA PERINGBŐL ELUTAZOTT KOREÁBA Peking (Uj Kína): Frantisek Bures altábornagy, a koreai fegyver- szünet semleges nemzetek képviselői bői álló felügyelőbizottságának csehszlovák tagja és Mieczyslaw Wolgro- wski vezérőrnagy, a felügyelőbizottság le. /er tagja Pekingből elutazott Koreába. A koreai fegyverszüneti egyezmény feltételei Keszon, július 27. (Uj Kína). Július 27-én délelőtt 10 órakor (ko reai idő) Nam ír tábornok, a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek küldöttségének vezetője, valamint William K. Harrison altábornagy, az Egyesült Nemzetek Szervezete hadereje parancsnoksága küldöttségének vezetője Panmindzsoban aláírta a koreai fegverszüneti egyezményt. A koreai fegyverszüneti egyezmény három részre oszlik. Az első rész a bevezetés. A második a fegyverszünet feltételeit magában foglaló öt cikkely. A fegyverszüneti egyezmény harmadik része a függelék, amelyhez „a semleges nemzetek kép viselőiből álló hazatelepítési bizottság működésének szabályai“ teljes szövege, valamint az az öt térkép tartozik, amely a katonai demarkációs vonalat, a demilitarizált övezetet, a tíz belépőállomást, a főközlekedési útvonalakat, valamint a Han-folyó torkolatvidékét és a partmenti szigeteket tünteti fel. Az aláíró felek a fegyverszüneti egyezmény bevezető részében kimondják: annak érdekében, hogy vé get vessenek a mindkét félnek súlyos szenvedéseket és vérontást okozó koreai háborúnak és abból a célból, hogy fegyverszünetet kössenek, amely biztosítja az ellenségeskedések és az összes fegyveres akciók teljes megszüntetését mindaddig amíg létre nem jön a koreai kérdés békés rendezése, egyénileg és kollektive elfogadják és megtartják az egyezmény cikkelyeiben és szakaszai ban foglalt fegyverszüneti feltételeket. Maga a fegyverszüneti egyezmény öt. cikkelyre oszlik. Az 1, cikkely a katonai demarkációs vonallal és a demilitarizált övezette! foglalkozik. Kimondja, hogy katonai demarkációs vonalat kell megvonni és mindkét fél tartozik Visszavonni fegyveres erőit ettől a vonaltól — két-két kilométerre, hogy demilitarizált övezet jöjjön létre, mint ütköző-övezet a hadviselő felek fegyveres erői között, hogy megakadályozza az'olyan incidensek előfordulását, amelyek az ellenségeskedések kiújulásához vezethetnek. Egyik félnek sem szabad ellenséges cselekedetet végrehajtani a demilitarizált övezetben, abból kiindulva, vagy ellene. A katonai fegyverszüneti bizottság külön engedélye nélkül sem katonai, sem polgári személyek nem léphetik át a katonai demarkációs vonalat. A demilitari- zólt övezetben tartózkodó katonai vagy polgári személyek közül senk’ sem léphet a felek valamelyikének katonai ellenőrzése alatt álló területre, hacsak erre külön engedélyt nem kap annak a területnek a parancsnokától, ahová belépni szándékozik. Sem katonai, sem polgári személyek nem léphetnek a demilitarizált övezetbe, kivéve a polgári köz- igazgatással és a segélyezéssel megbízott személyeket, valamint azokat akiknek a katonai fegyverszüneti bizottság erre külön engedélyt ad. A demilitarizált övezetnek a katonai demarkációs vonaltól északra fekvő részében a polgári közigazgatásért és a segélyezésért az ENSZ haderejének főparancsnoka felelős. A két fél parancsnokai határozzák meg azoknak a katonai vagy polgári személyeknek számát, akik a felek egyike, illetve másika részéről a demilitarizált övezetben tartózkodhatnak a polgári közigazgatás és a segélyezés lebonyolítása céljából, de az egy-egy fél által erre a célra kijelölt személyek száma sohasem haladhatja meg az ezret. A katonai fegyverszüneti bizottság szabja meg a demilitarizált övezetben szolgálatot teljesítő polgári rendőrök számát és állapítja meg, hogy milyen fegyvereket viselhetnek ezek a polgári rendőrök. Más személyek a katonai fegyverszüneti bizottság külön engedélye nélkül nem viselhetnek fegyvereket a demilitarizált övezet területén. Az I. cikkely kimondja: a cikkelyben foglaltak nem akadályozhatják, hogy a katonai fegyverszüneti bizottság ,a semleges felügyelőbizottság, és az alája rendelt szervek tagjai, valamint más személyek és mind azok az anyagok és felszerelési tárgyak, akiknek, illetve amelyeknek a katonai fegyverszüneti bizottság külön engedélyt ad a demilitarizált öve zetbe való belépésre, illetve szállításra, teljes mozgási szabadsággal rendelkezzenek a demilitarizált övezetben és határainak átlépésében. Az I. cikkelv kimondja továbbá hogy a Han-folyó torkolatvidékét meg kell nyitni mindkét fél polgár hajózása számára mindazokon a helyeken, ahol az egyik part az egyik a másik part pedig a másik fél ellenőrzése alatt áll. Mindkét fél polgári hajózásának módot kell adni arra, hogy akadálytalanul érintkezhessen azzal a földterülettel, amely az illető fél katonai ellenőrzése alatt áll. A fegyverszüneti egyezmény II cikkelye gyakorlati rendelkezéseké* tartalmaz a tűzszünetre és a fegyverszünetre vonatkozóan. Ez a cikkely három részre oszlik: A) Általános rendelkezések. Mindkét fél tartozik elrendelni és keresztülvinni, hogy 12 órával a fegyverszüneti egyezmény aláírása után a parancsnokságuk alatt álló összes fegyveres erők — beleértve a szárazföldi, a haditengerészeti és a légierők valamennyi alakulatát és katonáját — maradéktalanul szüntes senek meg minden ellenségeskedést Koreában. A fegyverszüneti egyezmény hatálybalépésétől számított 72 órán belül mindkét félnek vissza kell vonnia összes katonai fegyveres erőit. el kell szállítania hadianyagát és fegyverzeté* a demilitarizált övezetből. A 72 órás időszak lejártától számított 45 napon belül a katonai fegverszüneti bizottság utasítására és felügyelete mellett el kell távolítani a demilitarizált övezetből az összes aknamezőket, drótakadályokat és egyéb veszélyes tárgyakat és berendezéseket. A fegyverszüneti egyezmény hatálybalépésétől számított tíz napon belül mindkét félnek vissza kell von ni összes katonai fegyveres erőit, el kell szállítani hadianyagát és fegyverzetét a másik fél mögöttes területeiről és Korea partmenti szigeteiről, valamint vizeiről. Amennyiben ezen határidőn belül nem történik meg a katonai fegyveres erők visszavonása — és ennek nincsen kölcsönös megállapodás tárgyát képező, helytálló oka — a másik félnek joga van minden olyan akcióra, amelyet a biztonság és a rend fenntartása érdekében szükségesnek vél. Mindkét félnek meg kell szüntetnie katonai erősítésnek minősülő sze mélyek Koreába szállítását. A katonai alakulatok és egyes személyek leváltása azonban megengedhető egy az egyhez alapon, de úgy, hogy egy naptári hónap alatt egyik fél sem szállíthat 35.000-nál több katonai szolgálatot teljesítő személyt Koreába. Mindkét félnek meg kell szüntetnie az erősítésnek minősülő harcirepülőgépek, páncélozott gépjárművek, fegyverek és lőszerek Koreába szállítását — azonos számban és azonos típusokban azonban mindkét fél kicserélheti azokat a harcirepülőgépeit, páncélozott gépjárműveit, fegyvereit és lőszereit, amelyek a fegyverszünet ideje alatt elpusztultak, megrongálódtak vagy elhasználódtak. Leváltásnak minősülő katonai személyeket, harcirepülőgépeket, páncélozott gépjárműveket, fegyvereket és lőszereket csupán a felsorolt tíz belépőállomáson keresztül lehet Koreába bevinni, illetve onnan elszállítani. Mindkét fél jelentést tartozik tenni a katonai fegyverszüneti bizottságnak és a semleges felügyelőbizottságnak a leváltás címén érkező, illetve távozó katonai személyek számáról, érkezésének és távozásának helyéről, valamint minden egyes harcirepülőgépeket, páncélozott gépjárműveket, fegyvereket és lőszereket tartalmazó szállítmányról és jelentenie kell azt is, hogy mi történik az ilyen módon Koreába szállított hadianyaggal. Mindkét fél biztosítani tartozik, hogy a parancsnoksága alá tartozó személyek, akik a fegyverszüneti egyezmény bármely rendelkezését megsértik, megfelelő büntetésben részesülnek. Mindkét fél minden védelmet és minden lehető támogatást tartozik megadni a katonai fegyverszüneti bizottságnak, a semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelőbizottságnak, valamint az alájuk tartozó szer veknek feladatuk és kötelességük tel lesítéséhez és megfelelő szabadságot és lehetőségeket köteles biztosítani a bizottságok, illetve az alájuk rendelt szervek tagjai számára. A fegy verszüneti egyezmény vonatkozik a két fél katonai ellenőrzése alá tartozó, egymással szembenálló összes szá razföldi, haditengerészeti és légierők re, amelyeknek tiszteletben kell tartamok a demilitarizált övezetet, Koreának a szembenálló fél katonai ellenőrzése alá tartozó területeit, az azokhoz csatlakozó vizeket, a demilitarizált övezet és a szembenálló fél katonai ellenőrzése alá tartozó területek feletti légiteret, valamint az ezekkel kapcsolatos vizek feletti ‘ iégiteret. A fegyverszüneti egyezmény rendelkezéseinek és feltételeinek betartásáért a két fél parancsnokai felelősek. Az egymással szembenálló felek parancsnokai tegyék meg a szükséges rendszabályokat és intézkedéseket annak biztosítására, hogy a parancsnokságuk alá tartozó összes személyek maradéktalanul betartsák a jelen szerződésben foglalt rendelkezéseket. B) A katonai fegyverszüneti bizott ság. A fegyverszüneti egyezménynek ez a része kimondja, hogy a katonai fegyverszüneti bizottság a két fél által kinevezett öt-öt magasrangú tisztből áll. A felek által kinevezett tisztek közül három-három tábornoki, illetve tengernagyi rangban legyen, a másik kettő-kettő lehet vezérőrnagy, dandártábornok, ezredes, vagy ezeknek megfelelő rendfokozatú. A katonai fegyverszüneti bizottságot kezdetben tíz együttes megfigyelőcsoport támogassa munkájában. Az együttes megfigyelőcsoportok mindegyike négy-hat törzstisztből álljon, akiknek felét a koreai-kínai fél, másik felét pedig az ENSZ haderejének parancsnoksága nevezi ki. A katonai fegyverszüneti bizottság általános feladata, hogy ellenőrizze a fegyverszüneti egyezmény megvalósí tását és tárgyalások útján rendezze a fegyverszüneti egyezmény bármilyen megszegését. A katonai fegyverszüneti bizottság Panmindzson közelében rendezi be főhadiszállását és együttes szervezetként, elnök nélkül működik. A katonai fegyverszüneti bizottság — vagy bármelyik félnek a bizottságban helyet foglaló rangidős tagja — jogosult együttes megfigyelőcsoportokat kiküldeni, hogy azok megvizsgálják a fegyverszüneti egyezménynek a demilitarizált övezetből, vagy a Han-folyó torkolat-vidékéről jelentett megszegéseit. A katonai fegyverszüneti bizottságot alkotó egyik fél sem jogosult azonban arra, hogy a katonai fegyverszüneti bizottság által még ki nem küldött együttes megfigyelőcsoportok több mint felét kiküldje. A katonai fegyverszüneti bizottság — vagy valamelyik félnek a bizottságban helyet foglaló rangidős tagja — felkérheti a semleges nemzetek1 képviselőiből álló felügyelőbizottságot, hogy külön megfigyelést folytasson a demilitarizált övezeten kívül fekvő helyeken, ahonnan a fegyverszüneti egyezmény megszegését jelentették. A katonai fegyverszüneti bizottságnak naponta össze kell ülnie. A két félnek a bizottságban helyetfog- laló rangidős tagjai megállapodhatnak a bizottság munkájának hét nap nál nem hosszabb szüneteltetésében, úgy azonban, hogy ennek a szüneteltetésnek véget lehessen vetni, mihelyt valamelyik fél rangidős tagja 24 órával előbb bejelenti a bizottság munkájának folytatását. A katonai fegyverszüneti bizottság javaslatokat tehet a szembenálló felek parancsnokainak a jelen fegyverszüneti egyezmény módosítására, illetve kiegészítésére. Az ilyen javaslatoknak általában az legyen a céljuk, hogy a fegyverszünet nagyobb eredményes ségét biztosítsák. C) A semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelőbizottság. A fegyverszüneti egyezménynek ez a része kimondja, hogy semleges nemzetek képviselőiből felügyelőbi- zottságot kell alakítani. A semleges felügyelőbizottság négy magasrar.gú tisztből tevődik össze. Ezek közül kettőt a koreai néphadsereg főparancsnoka és a kínai népi önkéntesek parancsnoka által ‘együttesen megnevezett semleges nemzetek — nevezetesen Lengyelország és Csehszlovákia — kettőt pedig az Egyesült Nemzetek Szervezete haderejének főparancsnoka által megnevezett semleges nemzetek — nevezetesen Svédország és Svájc — képviselői kö zül kell kinevezni. A semleges nemzetek tagjaiból álló felügyelőbizottságot kezdetben húsz semleges felügyelőcsoport támogatja munkájában. A semleges felügyelőcsoportok kizárólag a semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelőbizottságnak tartoznak felelőséggel, csak annak kötelesek jelen tést tenni és csak attól kötelesek utasításokat elfogadni. Minden egyes semleges felügyelőcsoportnak négynél nem kevesebb tisztből kell állnia. Ezek felét a koreai néphadsereg főparancsnoka és a kínai népi önkéntesek parancsnoka által együttesen megnevezett semleges nemzetek képviselőiből, felét pedig az Egyesült Nemzetek Szervezete haderejének főparancsnoka által megnevezett semleges nemzetek képviselő bői kell kinevezni. A semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelőbizottság tartozik székhelyét a katonai fegyverszüneti bizottság főhadiszállásának közelében berendezni. A semleges felügyelőbizottság öt-öt semleges felügyelőcsoportot helyezzen el a koreai-kínai fél katonai ellenőrzése alatt álló területen lévő Szinuizsu, Csongzsin, Kungnam, Manpo és Szinanzsu, illetve az ENSZ haderejének katonai ellenőrzése alatt álló területen lévő Incson, Togu. Puszan, Kangnung és Kunszan belépőállomásokon. Emellett alakítson tíz, tartalékban lévő, mozgó semleges megfigyelőcsoportot, amelyeknek a semleges felügyelőbi- zottság székhelyének közelében kell állomásozniok. Bármelyik félnek a katonai fegyverszüneti bizottságban helyet foglaló rangidős képviselője kérésére a mozgó semleges felügyelő csoportok felénél többet egyetlen alkalommal sem lehet kiküldeni. A semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelőbizottság feladata, hogy tagjain és a semleges felügyelő csoportokon keresztül felügyeletet gyakoroljon a két fél által a fegyverszüneti egyezmény értelmében a belépőállomásokon végrehajtott leváltás, valamint harcirepülőgépek, páncélozott gépjárművek, fegyverek és lőszerek kicserélése felett, és külön is megfigyelést végezzen azokon a demilitarizált övezeten kívül fekvő helyeken, ahol a fegyverszüneti egyezmény megszegése előfordult. A semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelőbizottság naponta tartja üléseit. A felügyelőbizottság tagjai megállapodhatnak hét napot meg nem haladó szünetekben, úgy azonban, hogy ezeknek a szüneteknek bármely tag 24 órával előbb tett bejelentésére véget lehessen vetni. A semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelőbizottság valamenv- nyi üléséről felvett jegyzőkönyvek másolatát, valamint azokat a jelentéseket, amelyeket a semleges felügyelőcsoportok megfigyeléseikről, és vizsgálataikról készítettek, a lehető leghamarabb el kell juttatni a katonai fegyverszüneti bizottsághoz. A semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelőbizottság javaslatokat tehet a katonai fegyverszüneti bizottságnak a fegyverszüneti egyezmény módosítására, vagy kiegészítésére. Az ilyen javasolt változtatások általában olyanok legyenek, ' hogy biztosítsák a fegyverszünet nagyobb eredményességét. A fegyverszüneti egyezmény III. cikkelye a hadifoglyokkal kapcsolatos rendelkezésekkel foglalkozik. Ez a cikkely kimondja, hogy mindazoknak a hadifoglyoknak szabadonbocsá tása és hazatelepítése, akik a fegyverszüneti egyezmény hatálybalépésekor a felek egyikének vagy másikának őrizetében vannak, az alábbi rendelkezések szerint történjék: A fegyvere-':-ieti egyezmény hatálybalépésétől számított 60 napon belül mindkét fél — anélkül, hogy bármilyen akadályokat támasztana, — csoportokban közvetlenül hazatelepíteni tartozik az őrizetében lévő összes olyan hadifoglyokat, akik a hazatelepítéshez ragaszkodnak. Az ■összes többi nem közvetlenül haza- *elepített hadifoglyokat katonai ellenőrzése és őrizete alól a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottságnak tartozik át- tdni, hogy az ..a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság működésének szabályai*' szerint rendelkezzék velük. Mindkét fél biztosítja, hogy nem használ fel szabadonbocsátott és hazatelepített hadifoglyokat a koreai konfliktus háborús cselekményeiben. A hazatelepítéshez ragaszkodó összes beteg és sebesült hadifoglyoknak elsőbbséget kell kapni- ok a hazatelepítés terén. Panmindzson az a hely, ahol mindkét fél átadja és átveszi a hadifoglyokat. Szükség esetén a demilitarizált övezeten belül további helyet (helyeket) lehet kijelölni a hadifoglyok átadására és átvételére. A hadifoglyok hazatelepítésére bizottságot kell alakítani. A bizottság hat törzstisztből áll, ak.k közül a felek mindegyike hármat-hármat nevez ki. Ez a bizottság a katonai fegyverszüneti bizottság által gyakorolt általános irányítás és felügyelet alatt egybehangolni tartozik a két félnek a hadifoglyok hazatelepítésére vonatkozó terveit és felügyeletet gyakorol afelett, miként hajtják végre a fegyverszüneti egyezménynek a hadifoglyok hazatelepítésére vonatkozó rendelkezéseit. Nyomban a fegyverszüneti egyezmény hatálybalépése után három együttes Vöröskereszt-csoport alakul, amelyek egy részről a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Vöröskereszt Társaságának és a Kínai Nép- köztársaság Vöröskereszt Társaságának, másrészről az ENSZ haderejében csapataikkal részvevő államok országos Vöröskereszt Társaságainak képviselőiből állnak. Az együttes Vöröskereszt-csopor- *ok segítséget tartoznak nyújtani a hadifoglyok átadásában és átvételében az erre kijelölt helyen (helye(.Folytatása a 3. oldalon.)
