Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-28 / 175. szám
vuM PPOirr/pTA? egyfsűuftem f A MÁJ SZA.MBANi Aláírták a koreai fegyverszünetről szóló egyezményt (2. o.) — A III. világlfjüsági kongresszus megnyitásáról (2. o.) — Á Szakszervezetek Országos Tanácskozásának teljes ütésé (2. o.) — Görjenben minden dolgozó paraszt gabonája asztagban áll (3. o.) — Ulrich Ferenc agitációs módszere (3. o.) — Jól dolgozik a zom- bai Petőfi I. típusú csoport (4. o.) — Tartsuk be a cséplés legfontosabb szabályait (4. o.) ÉVFOLYAM; 175. SZÁM ÁHÁ Ált FtiXF.Ü KEDD. 1953. JÜL1US 28 UjításoHa! az itókSlteég csökkentéséért Alig múlt el néhány hét a kormány új programmjáhák megjelenése óta, de már tapasztalható, piindennapi életünkben a Programm nagyszerűségének hatása. A párt új politikája és a kormány programmja új színt, változatot vitt gazdasági életünkbe. Erőteljesebben fejlesztjük a közszükségletekre gyártó ipart és ezzel egy- időben gondot fordítunk természetesen a nehézipar fejlesztésére, a szocializmus további építésére. Az új feladat nagyszerű. Hisz olyan célt jelöl meg, hogy élet- színvonalunkat még nagyobb ütemben kell emelni. Igaz örömet, lelkesedést okozott megyénk üzemeiben is a kormány új programmja. És érzik, tudják dolgozóink, hogy melyek a feladataik, tudják, hogy a programm csak úgy valósul meg, ha ezután is harcolnak az egyenletes termelésért, a tervek teljesítéséért. A párt javaslata, a kormány új programmja megnövelte a dolgozók munkakedvét, megyénk csaknem minden üzemében a dolgozók hosszúlejáratú versenyszerződést kötöttek a harmadik negyedéves terv teljesítésére. A júliusi második dekádban elért eredmények arról tanúskodnak, hogy e felajánlásokat és a tervet becsülettel teljesítik. A különböző mozgalmak segítői, emelői a termelésnek. Ilyen az újítómozgalom is. Ennek széleskörű alkalmazása elősegíti a terv teljesítését, nem utolsósorban az önköltségcsökkentést. Szoros kapcsolat van az újítómozgalom és az önköltségi terv között. Nem mindegy, hogy egy bizonyos termelt árut milyen áron állítanak elő. Éppen ez teszi szükségessé, hogy csökkentsük az önköltséget, olcsóbban termeljünk. Megyénkben is régi múltja van már az újítómozgalomnak. Sok értékes javaslatot nyújtottak már be üzemi dolgozóink, melyek mind megkönnyítették, gyorsabbá, olcsóbbá tették a termelést. Ilyen újítása volt Pataki Jánosnak, a Paksi Konzervgyár műszaki vezetőjének. Barack felezőgépet szerkesztett, melynek alkalmazása meggyorsítja, olcsóbbá teszi a munkát, ezáltal olcsóbban kerülhet eladásra is a barackból készült lekvár és egyéb termék. P e r j é s i elvtársnak, a Tolna- némedi Kendergyár gépészének újítása munkaerőt takarít meg. Ezzel járul hozzá újítása az önköltségi terv teljesítéséhez, illetve az önköltség csökkentéséhez. Feladatunk most ezekben a napokban, a kormány programijának megvalósítása, hisz ha a tervet teljestíjük, akkor hozzájárulunk életszínvonalunk emeléséhez is. De nem ér semmit az olyan tervteljesítés, ahol az önköltséget nem tudják teljesíteni, ahol drágán állítják elő az árukat. El kell érni, hogy széles rétegben terjedjen el az újítómozgalom és az ötletek megvalósításával érjük el azt minden üzemben, hogy teljesítsük az önköltségi tervet is. A kormány programiját, ha meg akarjuk valósítani — márpedig a dolgozók ezt akarják —, akkor az szükséges, hogy egyenletesen teljesítsük naponta a tervet. Szükséges, hogy 1953 második félévében a takarékosságnak és az önköltségcsökkentésnek iparunkban elhanyagolt kérdésből, központi kérdéssé váljon. Az önköltségi tervek teljesítésének kivételes szórványos esetéből, általános jelenséggé kell válni. Éhnek érdekében kell szélesíteni az újítómozgalmat és véget kell vetni az olyan esetnek, mint pl a Bonyhádi Cipőgyárban az elmúlt évben előfordult, hogy a dolgozók értékes javaslatait hónapokig nem intézték el. Jóllehet köztük volt olyan is, mely a termelést elősegítette volna, javította volna a minőséget és a hulladékanyag fel- használását is elősegítette volna, De ilyen jelenséggel lehet többi üzemeinkben is találkozni. Nagyobb üzemeinkben szinte kivétel nélkül bevezették az országos viszonylatban is bevált eredményes módszert: műszaki tervezési intézkedési terveket (műszintterv). E tervek nagyszerű szolgálatot tesznek az újítómozgalom fejlődésére. De jelentőségében még fontosabb — ott, ahol helyesen értelmezték és alkalmazták — biztosítja a műszaki intézkedési tervben beépített nagyjelentőségű javaslatok tervszerű megvalósítását. Ilyen módszerrel végzi már feladatát a Bonyhádi Cipőgyár és a Simoti- tornyai Bőrgyár műszintterv-bi- zottsága is. Igen fontos és feltétlen az újítómozgalom szélesítését jelenti, ha a dolgozókkal ismertetik havonta a feladatterveket. A Dunántúli Rostkikészitő Vállalat például havonta és negyedévenként a megyei kendergyáraknak is rendszeresen megküldi az újítási feladattervet, melyben közli a dolgozókkal, hogy milyen problémák várnak megoldásra. Az újító heteket legtöbb üzemünkben rendszeresen havonta megtartják, itt a benyújtott javaslatokat azonnal el is bírálják és a helyszínen díjazzák. Különösen sok javaslat születik az ötletnapokon a Bonyhádi Cipőgyárban és a kendergyárakban, ahol az újítómozgalom igen fejlett. Egyben ezeknél az üzemeknél az ön- költsévcsökkentési tervet is teljesíteni tudják. Ebből a példából is azt tapasztaljuk, hogy az újítás, vagy jó ötlet feltétlen elősegíti az önköltségi terv teljesítését, az olcsóbb áru előállítását. Ahhoz, hogy tiszta képet kapjon egy-egy üzem az újítások eredményéről, szükséges, hogy a dolgozók javaslatait írásba foglalja és azok gazdasági megtakarításáról feljegyzést vezessen, hogy negyedévenként, havonként ki tudják mutatni, hogy mennyi a bevezetett újítási javaslatok gazdasági megtakarítása, azok mennyire segítik az önköltségi terv teljesítését, az olcsóbb áru előállítását. Ezt az értékelést foglalkozásánál fogva a főkönyvelőnek kell elvégezni, aki az utó- kalkulációs csoporttal számviteli bizonylattal, alapos körültekintéssel végzi el feladatát. Csakis így juthatunk olyan számokhoz, amelyek helyes mérőszámokat jelentenek az újítómozgalom és az önköltségcsökkentés telj esítésének viszonylatában, vagyis amiből világosan láthatjuk, hogy negyedévenként, végső fokon az évben milyen gazdasági eredményt jelentenek a bevezetett újítások. — Hány százalékban biztosítják az önköltségcsökkentési tervben előírt megtakarításokat, negyedéves illetve éves viszonylatban. Ezek a mérőszámok egyben negyedéven ként rámutatnak arra is, hogy egyes üzemekben hogyan haladnak a bevezetett javaslatok vonalán az önköltség csökkentési tervhányad teljesítésében. Egy példát vegyünk csak: ha szűk a keresztmetszet például egy téglagyárban, a csillék továbbításában, akkor erre kell a dolgozók figyelmét fordítani. Ez volt az eset a Paksi Téglagyárnál is. Gödörből termelik ki a földet, de ' olyan meredeken kellett a csillét kivontatni, hogy lóval nem lehetett ezt a munkát elvégezni, emberi erővel pedig a csillék tolására nem is lehetett gondolni. A gyár vezetősége, feladattervet dolgozott ki erre is, és meg is lett az eredSüekwlrdi Kendergvár: 2’5 százalékkal jobb minőségű árut küldiek a fonodának A Szekszárdi Kendergyár kollektívája Alkotmányunk ünnepére tett felajánlásával az elsők között ígérte meg: minden erejével küzd pártunk politikájának, kormányunk pro- grammjának megvalósításáért. Azt ígérték, hogy terven felül 10 mázsa szálkendert termelnek és 5 mázsa kenderkócot. Most e felajánlásuk valóravéltásán dolgoznak. Érnek is el szép eredményeket. A legutóbbi értékelés szerint mindössze három tilos nem tudja az üzemben tervét teljesíteni, de ezek is azért, mert még tanulók. A sztahánovisták vezetik a ken- dergyóriak harcát az adott szó va- lőraváltásáért. Szálma Ferenc július 23-án 130 százalékra teljesítette tervét. Dávid Kálmánné ugyancsak 120 százalék felett teljesítette napi előirányzatát. Ezen a napon a brigádok versenyében a legjobb eredményt a „Rákosi“-rázós brigád érte el. Napi tervüket 130 százalékra teljesítették. A műszaki dolgozók mindennap biztosítják a termeléshez szükséges nyersanyagot, nem kell a tiiósoknak anyagra várni, zavartalanul tudják felajánlásaikat teljesíteni. Ennek eredménye az, hogy a havi terv július 24-ig eső részét 105 százalékra teljesítették. A minőségi áru termelését is célul tűzték ki. A legutóbbi fonodái jelentés szerint a szálkender minősége az előíráson felül volt. 2.5 százalékkal jobb minőségű árut küldtek a fonodának. A rázott kóc minősége 3 százalékka1 volt jobb az előirányzottnál. Most ezekben a napokban tervük még nagyobb túlteljesítéséért indulnak harcba, a .július havi tervet 105 százalékra akarják teljesíteni. Változatlanul kiváló minőségű cipőt gyárt a Bonyhádi Cipőgyár A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói lelkesen harcolnak a kormánypro- gramm megvalósításáért. Naponta kimagasló eredményeket érnek el a különböző múhelyrészek dolgozói. Havi felajánlásuk teljesítésével járulnak hozzá a kormány programm- lának megvalósításához. A több és jobb minőségű cipő gyártását tűzték ki célul. A minőség e héten is csak úgy, mint előtte való hetekben változatlanul jó. Legutóbbi napokban is a termelt cipők minősége pé’dául július 22-én 93 százalék volt. Míg 23-án az üzem egész kollektívája 95.1 százalékban gyártott elsőosztályú cipőt. A kiváló minőségű cipő előállítása érdekében különböző intézkedéseket tettek, melyek már éreztetik hatásukat. A minőség javítása érdekében a béléskészítésnél a szűk keresztmetszetet felszámolták és ennek nyomán tudtak Vértes Mihály, Farkas Ferenc és a többi társaik kimagasló eredményt elérni. Közel 200 százalékra teljesítette másod vetési tervét a Teugelici Gyapotkísérleti Gazdaság kenyérgabona Cdéplését és a harmad, fokú vetésre alkalmas. magvakat közvetlen a cséplőgéptől átadja a begyűjtő szervnek. Ugyancsak a cséplőgép alól az eteő és másodfokú vetoinagvakal szelektorra viszi, hogy a vetésnél rendelkezésre álijon a szükséges vetőmag. Az aratás ideje alatt a gazdaság egész kapás fertile én elvégezték a hurigndik .és negyedik kapálást. A gazdaság pártszervezete a mai napon kibővített vezetőségi illésen tárgyalja meg a soromkövetkezö feladatokat és megállapítja a növény, ápolás, cséplés befejezésének és az őszi mélyszántás és vetőszántás. meg. kezdésének határidejét. Haag Gyula párttitkár. Zeibel Mihály szakszerv, elnök. S. Hegedűs László gazdaságvezető. A tengelici Petőfi tsz-bén végzik a másodnövények vetését. Endrődi Erzsébet családtag a tengelici Petőfi tsz-ben a napratorgó pót- beporzását tanulja. ménye, mert S c h n e p p Pél gépész, hulladékanyagból és egy négylovas villanymotorból felvonót készített, ezzel munkaerőt takarítottak meg és olcsóbbá tették a föld kitermelését is. Ezáltal bizonyos mértékben a téglagyártás önköltségére is kihatással volt ez áz újítás. Az újítómozgalom irányítását szakszervezeti bizottságainknak a jövőben is döntő kérdésnek kell tekinteni és a dolgozókat mozgósítani kell. hogy kapcsolódjanak bele az újítókörök munkájába, — rendszeres feladatterv alapján dolgozzanak ki olyan javaslatokat, melyek elősegítik a terv mennyiségi, minőségi önköltségcsökkentési tervének teljesítését. Ezt kívánja most kormányunk új po- grammja is, ezt kívánja élet- színvonalunk emelkedése, a dolgozók igénye, hogy még jobb és olcsóbb árut termeljenek üzemeink. A bonyhádi gépállomás mutasson példát j a versenyben — ne csak kezdeményezzen! # A bonyhádi gépállomás vezetői abban a bitben ringatják magukat # hogy náluk minden a legnagyobb rendben megy, jó eredményeket ér # nek el. Néhány konkrét adat alapján azonban be lehet bizonyítani en-1 nek az ellenkezőjét, nehogy az ön «agukkal való megelégedés még na t gyobb hiányosságok okozója legyen. I Kétségtelen, hogy vannak jé traktoristák. cséplőgépvezetők, mint ^ például a sztahanovista Szabó Mihály, aki 280 mázsa gabonát csépelt f egy nap alatt, és megyénkben első a tarlóhántásban. Molnár Péter, aki# július 22-ig 1035 mázsa gabonát csépelt el és 219 mázsa napi átlagíel-# jesítményt ért el. A gépállomás átlageredménye azonban azt mutatja, l hogy ezekkel a kiváló dolgozókkal csak dicsekednek a bonyhádi gép-1 állomáson, de nem követik példájukat. A dolgozók legnagyobb része le-1 maradt terve teljesítésében. Ez annál szégyenletesebb, mivel az egész z megyére kiterjedő versenyt a bonyhádi gépállomás kezdeményezte. # Július 10-től 20-ig az egy gépre eső átlag alapján értékelt verseny-# ben 100 százalékkal maradtak el cséplésben a megyei átlagtól, aratógép # aratásban és kombájn aratásban ugyancsak a megyei átlagon alul tel-1 jesítettek. Az éves és nyári talajmunkában elért eredményük is alig^ haladja nieg a megyei átlagteljesítményt. Pedig a bonyhádi gépállo- J másnak vannak büszkeségei, akik példája nyomán, azok munkamódsze- í reivel a gépállomás munkája megjavulna, ha követnék őket a többi dől- ^ gazok és alkalmaznák módszereiket. # A gazdaság párt- és szakszervezete, gazdaságvezetősége, dolgozói örömmel jelentjük, hogy a búza. rozs, árpa és zab aratását július 21- én befejeztük. Az aratási munkák elvégzésében tevékenyen részt vett a helyi pártszervezet és a szakszervezet is. Különösen kitűnt példamutatásával Zeibel -Mihály, a szakszervezet elnöke, aki élenjárt a munkában, és a gazdaság belső munkaerőtartalékainak mozgósításában. A zabaratásnál a műhely és az iroda dolgozóiból szervezett munkacsapat t 175 százalékra teljesítette normáját # megközelítve a legjobb aratócsapat # 200 százalékos teljesítményét. # A gazdaság túlteljesítette másod f vetési tervét és a jelenlegi tervezett. f nek csaknem 200 százalékát vetettel el. A tarlóháintá® a mai napon befe-J jezŐdött. Befejezte a gazdaság a ta- f vaszi és őszi árpa csépi ését. is. A:-i ősziárpa. 20.57 mázsát, a tavaszi ár-p> t 14.S0 mázsát adott holdanként. A J gazdaság tíz napon belül befejezi ■ * S monloi nva : ^ Id. «alssz íslvánnali W iio don J 40 mázsa búzája termen A simontornyai határból a terme- \ lőszövetkezetek mellett az egyéni- \ leg dolgozó parasztok is bő termést# takarítottak be. A községi tanács# irányítása mellett egy pillanatig sem# késlekedtek a dolgozó parasztok a l munkák végzésével. A soronlévőf munkálatok időbeni elvégzésének f eredménye már ki is bontakozott.^ Id. Halász Istvánnak 2 holdon 40 mázsa búzája termett. A kérdésre, hogy mivel érte el ezt a jó eredményt, elmondja, hogy ő nagyon szereti a földet és mindig figyelemmel kísérte kormányunk utasításait a határidőkre vonatkozóan, azokat pontosan végrehajtotta és az eredmény énnek a következménye. Jelenleg csépelnek Simontornyán. Mind a cséplőmunkások, mind a gazdák versenyben állanak egymás-, sál. Minden gazda, aki elcsépelt eddig a cséplőgéptől azonnal a begyűjtőhelyre szállította az államnak járó gabonát. ígéretet tettek a többi dolgozó parasztok is, hogy valameny- nyien követik gazdatársaik példáját.
