Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-26 / 174. szám

NAPLÓ 1953 JŰLIUS 28 U Az ifjak iilja Bukarest felé vezet Látogatás a Világif/úság [lázában A VlT küldött /1 Fesztivál című lap egyik régebbi számában tájékoztatásképpen közölte a világ iíjaival A ^ Románia és Bukarest földrajzi helyzetét. Megmagyarázta, hogy Románia a 45. széles- ^ égi fokon terül el. 5.000 kilométerre az Egyenlítőtől ä ugyanannyira az Északi Sarktól. A lap el­mondotta, hogy Bukarest az ország déli telén fekszik s több mint egy millió lakosa van. Csak né- ■'lány hét telt e; azóta és a földkerekség íiataljai ebben a rövid időszakban egyszerű földrajzi fo­galmakon kívül sok minden mást /.« megtudtak Bukarestről Romániáról és annak fiairól. Meg­adták, hogy a felszabadult, boldog ifjúság szeretettel és melegséggel várja a földgömb minden ójáról ideérkező ifjú békeharcosokat Arról is hírt szereztek, hogy a dolgoskező harcos fiata- 'ok hősi munkája a VlT tiszteletére létrehozta az „Augusztus 23“ sport és kultúrparkot, új sza- ’adléri színházakat, stadionokat tilmszínházakat épített, hogy a virágok és parkok városává vál­toztatta a vendégváró Bukarestet És arról is értesültek, hogy a főváros központjában van egy ■■atal,mas palota melv őket a világ békevágyó ifjúságát szolgálja s amelynek lüktető munkája :"ss7Í,re. a szélrózsa négy tája leié elviszi hírét „ Nngv Találkozónalc. i zén a világ Bukarestnek Kezdjük a postánál. Reggel 8 óra van < a távírógép már néhány perce unija magából a hosszú, keskeny, teleírt távírpszalagot. Üzen a világ Bukarestnek. A szobában cse-d ho­nol csak a jellegzetes kopogás hal­latszik A szolgálatos tévirásszai. Tri­eur Máriával együtt mi is élénkén figyelünk. Vájjon ki küldte a táv­iratot? Honnan jött? Ki üzent? Lop­va egy pillantást vetünk a szalagra, aztán egy másikra. Messziről jönnek ide a szavak, a gondolatok, az ér­zések. Ezek a szürke betűk a világ ifjainak-’ igaz érzelmeiről beszelnek, harcainak eredményeiről, álmainak beteljesüléséről. A világ ifjúsága Bu­karestbe készül. — Kopenhága ... az előkészítő bi­zottság küldi — jegyzi meg a táv- irász., Kíváncsian olvassuk. ,,Nous vous annoncons .. .“ Arról értesít az előkészítő bizottság, hogy 1200-ra emelkedett azoknak a dán ifjaknak a száma, akik résztvesznek a Ta­lálkozón. Most angol szavakat vesz fel a távírógép: Festiva) Bucharest... A lapnak érkezett. A feladót kutat­juk: R. Patak könyvtáros Dzsok- dzsakarta. Indonézia. Az indonéz fiú a Fesztivál legújabb számait kéri s ugyanakkor örömét fejezi ki. hogy rendszeresen olvashatja az előkészí­tő bizottság tevékenységéről szóló híradásokat. Beszélgetni szeretnénk a fiatal táv- irászlánnyal. Vájjon mit érez, ami­kor a világ négy sarkának ifjúságá­val beszél, amikor ő tudja meg első­nek a győzelmi jelentéseket? Nincs idő beszélgetni. A gép megint jelez és Bucur Mária már veszi is Páris üzenetét. Franciaországból jelentik, hogy a nemzetközi staféta, amely át­szelte Angliát és St. Omernél fran­cia földre érkezett, tegnap délután befutott Liliébe. És amikor olvassuk a szaggatott mondatokat, szinte megelevenednek előttünk a nagyszerű staféta lelkes tagjai s gondolatban, mint annyi száz és százmillió ifjú, elkísérjük a skót mester faragta stafétabotot Abeerdenből Glasgowon keresztül Sheffieldbe, Oxfordba, Londonba, majd a kenti tartományon keresztül Dowerbe ... De akár Glasgowon, Pá- rison, vagy Berlinen megy majd ke­resztül ez a staféta s vele együtt az ifjak sok-sok üzenete, békeharcos fogadalma, mind. mind ide, a Fesz­tivál városa felé száll... A „kapcsolatok irodájában‘ A másik szobában levelek ezreit rakosgatják: megérkezett a mai pos­ta, már osztják is a táviratokat, a leveleket. Kövessük hát a világ if­júságának üzeneteit, a Világifjúság Házában. Hamar rájövünk, hogy ne­héz feladat. Fél óra sem telik el, s a hatemeletes palota legkülönbözőbb irodáiban olvassák a leveleket, táv­iratokat. Egy része a titkársághoz megy, egy másik fele a külföldi kapcsolatok irodájába kerül, nehány levél a programmbizottság, a kiál­lításokat előkészítő iroda, vagy a Fesztivál szerkesztőségébe kerül. A külföldi kapcsolatok irodájába nézünk be. Első pillanatban meglep a sokszínű ember, s a soknyelvű be­széd. A furcsa indiai nyelv összefo­nódik a meleg, lágy szláv szavak­kal és a dallamos latin mondatok­kal. Most angol szavak röpködnek a levegőben, egy másik asztalnál franciául folyik a társalgás. Amott két1 fiatalember széles gesztusokkal vitatkozik valamin. Az egyik romá­nul beszél, a másik spanyolul vála­szol. mégis megértik egymást. Az iroda egyik vezetőjével beszél­getünk. Gyorsan peregnek a kérdé­sek s a feleletek. Mi sokat szeret­nénk tudni, ő szívesen beszél mun­kájukról. — Hány ország ifjai jelentették be jövetelüket? — Eddik közel száz. — Melyik lesz a legnépesebb kül­döttség? — Erre már nem olyan könnyű válaszolni. Csak nehány példával tu­dok felelni rá. Franciaország 3.000 ifjút küld. Hollandiából 600-an ké­szülnek a Fesztiválra, Angliából kö­zel 1.000 ifjú jön. A Szovjetunióból és a népi demokratikus államokból természetesen szintén nagyszámú küldöttség vesz részt a bukaresti Találkozón. — összesen hány külföldi érkezik Bukarestbe? — Több mint 30.000 ifjú jövetelére számítunk. De amint az előkészítő bizottságok jelentik — mind többen akarnak eljönni a világ minden sar­kából. Érdekességképpen elmondha­tom. hogy az ausztráliai delegáció egy része már el is indult és az ot­tani ifjak nem kevesebb, mint 18.000 kilométeres utat tesznek meg s ebből -6.000 kilométert tengeren Hajójuk átszeli az Indiai óceánt, az Egyenlí­tőt, átmennek a Vörös-tengeren, a Szuezi-csatornán s a Földközi-ten­ger egyik olasz kikötőjében szállnak partra. Ezen a nyáron, ahogy mondani szoktuk: minden ifjú útin Bukarest felé vezet'1. Kuli út versenyek és kiállítások Feljebb megyünk egy emelettel. A kis tábla azt jelzi, hogy a Prog­ramm előkészítő bizottságnál va­gyunk.. Egy nagy, vaskos irkát nyom­nak a kezünkbe s ebből írhatjuk ki a kultúrversenyen résztvevő orszá­gok egyes kultúj'esoportjainak nevét és számát. Néhány érdekes adatot jegyzőnk fel. litre eddig 70 ország jelentette' be részvételét a kultúrver­senyen, 250 nemzeti jellegű kultúr- előadás lesz. 35 koncert és 120 nem­zetközi jellegű kultúrmegnyilvánu- lás. Ez természetesen még csak pro- gramm-tervezet. Messze vagyunk még augusztus másodikétól. A kultúrverseny résztvevőinek né­hány .hírességét jegyezzük fél. így például Angliából eljön a híres Pan- krass-i kórus- és. fúvószenekar, Bu­karestbe érkezik a West Middles- sex-i érték- és tánccsoport, valamint a híres Tyneside-i kardtáncosok. A Szovjetunióból nagytudású népi tánc- együttes , 'éfj sok világhírű zenemű­vész érkezik. Franciaországból a Guy Moque kó­rusa. a : L' Espoir tánccsoport. Svéd­országból két folklór csoport jön és hallhatjuk majd Bilingren és Elsie Biomberg népi énekeseket. Norvégiá­ból egy neves balett-csoport érkezik. Indiából az ország leghíresebb népi- táncegyüttese jön. Ausztráliából szin­tén kórus és táncosok érkeznek ... És ki tudná feljegyezni azt a ren­geteg sok idegen nevet, amely mö­gött egy-egy kórus, vagy tánccso­port rejtőzik s amely csak addig tű­nik idegennek, míg itt Bukarestben a forró, augusztusi napokon szí­vükbe nem zárják a világ fiataljai. A Román Népköztársaság kultúr- programmja iránt érdeklődünk. — Azzal egy külön bizottság fog­lalkozik — világosítanak fel ben­nünket. Beszélgetünk egy ifjúval, aki részt vesz ebben a bizottságban. Tő­le tudjuk meg, hcfgy közel 18 ro­mán kultúrcsoport készülődik a ver­senyre. A bukaresti IMSZ-szervezet tánc- és énekcsoportja, a vasutasok kultúrcsoportja, az egyetemek tánc- és kultúrcsoportjai ugyanúgy készül­nek a nagy ünnepségre, mint a Szak- szervezetek Központi Tanácsának ál­lami díjas együttese. A világot-járt tánc- és énekegyüttes új program­mot állított össze a Fesztivál tiszte­letére. A kultúrverseny egyik érdekessé­ge a 2000 tagú román kórus lesz. Szép műsorral készül a Találkozóra a pionírok 24 tagú harmonikaegyüt­tese és a 70 tagú pionir szimfonikus zenekar is. Jártunk a kiállítások előkészítő bi­zottságánál is. Hatalmas tervek fe- küsznek az asztalon, a sarokban pe­dig egy kiállítási csarnok kicsinyí­tett mása. — Különböző kiállítások előkészí­tésén dolgozunk — mondja a bizott­ság egyik tagja. A legnagyobb a most épülő floreascai kiállítási csar­nokban lesz: a dokumentációs-kiál­lítás. Megmutatja a tervrajzokat. Hat­ezer négyzetméter nagyságúra ter­veztük. Kérdésünkre még elmondja, hogy a világ ifjainak harcát és hely­zetét szemlélteti a kiállítási csarnok változatos, bőséges anyaga. — Mi a tárgya a másik kiállítás­nak? — Művészi kiállítás lesz. Közel 100 különböző művészi alkotást állítunk ki. Itt persze nemcsak népművészeti tárgyakat mutatunk majd be, ha­nem világhírű festményeket, szobro­kat, stb. Egyik érdekessége lesz a kiállításnak az, hogy a világhírű Pi­casso is bejelentette, hogy elküldi néhány művét ide. * Végül a Fesztivál szerkesztőségébe visz útunk. Itt készítik a többszáz­ezer példányban hetenként megje­lenő újságot, amely franciául, oro­szul, angolul, spanyolul, svédül, ara­bul. románul és németül viszi el a világba az Előkészítő Bizottság üze­netét. — Egy mai levél éppen arról ér­tesít — mondja a Fesztivál egyik francia munkatársa —. hogy négv nap alatt a lap eljut Irakba, az Egye­sült Államokba, Indonéziába és Li­banonba is. Miközben beszélgetünk, szól a telefon és a központ jelenti, hogy a Fesztivál párisi tudósítója akar beszélni a szerkesztőséggel. A másik percben a gyorsíró már jegy­zi a pergő francia mondatokat. ,.H Mac Kenley és G. Rhoden a két ja­maikai olimpiai bajnok részt vesz a bukaresti nagy sporttalálkozón .. A levelezési osztály anyagát néze­getjük Magas, szőkehajú, pelyhes­arcú német ifjú magyarázza: — Na­ponta sok levelet kapunk a világ minden tájáról. Tekintsen csak bele postánkba. Lapozgatjuk a leveleket. A Voci delTATM Milano című üzemi lap szerkesztősége arról ír, hogy Milano 12.000 szállítóipari munkásának fia­taljai a legnagyobb érdeklődéssel ol­vassák a Fesztivált és éppen ezért arra kérik a szerkesztőséget, ha le­het küldjön minél több példányt. Egyik legérdekesebb levél Freddie N. Koma-tói érkezett a délafrikai Johannesburgból. A többi között ezt írja: Huszonötéves délafrikai néger munkás vagyok. A mi országunkban is sok a béke ellensége, de még több azoknak az embereknek a ’^á- ma, akik a szabadságért és a béké­ért küzdenek. Szeretnék ott lenni Bukarestben, az ifjúság nagy Bexe- talál-kozóján." Egy másik levél az Egyesült Ál­lamokból, Nashvilleből érkezei* Ro­ger Ortmayer irta alá és azt a re­ményét fejezi ki. hogy eljöhet a bu­karesti Fesztiválra. De érkezett le­vél a Nígériai-i Lagosból, az angol Monsfieldből, a Kamerun-i Doualá- ból és sok más részéről is a világ­nak. A telefon pedig mind gyakrabban cseng, a táviratkézbesítő sokszor ko­pog a „nyolcnyelvű szerkesztőség1 ajtaján, Messziről üzennek a lap­nak s még messzebbre jut el az Elő­készítő Bizottság hangja. Békeünnep­re hív Bukarest, — s a béke ifjú kö­Mikor műszakra megy dolgozni, s végighalad Dunaiöldvár utcáin, míg kiér a kender gyárhoz, hosszú az út. Méhes Katalin már két év óta a kendergyárban dolgozik. Mindennap szorgalmasan jár mű­szakra és becsületesen végzi mun­káját. Reggelenként, ha átha­lad a gyár területén, a pompázó gyümölcsösök, gabonatáblák mel­lett az ifjúság derűjét s hervad­hatatlan szépségét látja. Lángol, kacag ilyenkor minden, pajkosan csillognak a kendergyár ablakai a júliusi nagylényzáporban. Fehér gőzt röpít a magasba a kender­gyár kazánházának kürtje. Reggel iéi hat. Kis csomaggal a kezében, kendőjét játékosan lobogtatva, megy dolgozni Voll rázós, törős, tilos, most kendert tilol. Az otthont háztartási munkát cserélte lel az üzemi élettel. Ipari munkás lett még /95/ elején. És ma már azért harcol, hogy minél több textilárut, jó minőségben tud­jon biztosítani ö is — sok ezer társával eayütt — dolgozó né­pünknek. Fiatalon kezdte meg a munkát. De már nagy gyakorlatot szerzett. Ismeri a kendertilolás minden fogását, a tanítója is ki­váló munkás Hegyes Imréné szta- liánoDista tanította őt az első na­pokban is, és mos/ is foglalkozik veh- ha valami nehézség adódik munkájában, $ ennek meg is oan az eredménye. Méhes Katalin ál­landóan 130 százalék felelt telje­síti tervét. Hat órakor másodszor szólal meg a munkaidő kezdését jelző gőzkürt. A dolgozók munkahelyei, ken vannak. Halk surranással megindulnak a tiíó, a törő, és a rázógépek. Megkezdik a munkát. Méhes Katalin munkaruhába öl­tözve lején tarka kendővel egy­másután tiloíja a kender,varkot. Most izekben a napo <ba-i leülő nősen jól kel/ dolgo-.nia, és dol­gozik is Július 22-én 24 kilóval termelt többet terven felül. Elha­tározta, hogy emeli teljesítményét. Példát mutat a munkában, példát a szervezeti életben DISZ tag, az "••remi szervezel titkára iól végzi munkáját, példáját követik a töb­bi fiatalok is. Ma már nincs a szervezetnek olyan Hatalja aki ne teljesítené felajánlását. Ebben nagy szerepe van Méhes Katalin­nak is, a DISZ titkárnak, mert sze. mélyes példamutatásával mozgó­sította az üzem Hataljait. Most, július utolsó napjaiban a VlT sikeréért harcoj Ujúsági bri­gádjával. Felajánlásukat akarják minden részletében teljesíteni. El. határozták az üzem Hátuljái, hogy úgy harcolnak tervük teljesítésé­ért, hogy büszkén számolhasson be Méhes Katalin majd Bukarest, ben a VIT-en a kendergyári fiata­lok munkájáról, a szocializmus épí­tésében végzett tettükről. Ezelőtt három hete határozták el a fiatalok hogy új munkasikerek- k»l köszöntik a naav találkozót. DISZ-taggyűlés volt. Ekkor tudták meg azt is, hogy megyénk, üze­mük és az ország fiataljait is kép­viselni fogja üzemük titkára. Nem akarnak szégyenben maradni. Az elért eredmények ezt bizonyítják. Az ifjúsági brigád valamennyi tag. ja 110 százalék felett teljesíti ter­vét. ' Az egész DISZ-tagságot mozgó, sította Méhes Katalin. Eddig szól történetg a VIT-re való készülő­désről. De koránt sincs vége. Mert ha a fiatalok neve ma ott szere­pel a dicsőségtáblán, holnap már úi feladatok megvalósításáért in­dulnak harcba, hogy a DISZ tit­kár míg távol van üzemüktől, ad­dig is becsülettel megállják he­lyüket, addig is ők legyenek az elsők míg Méhes Katalin Buka­restben lesz. Ma már Pesten van a dunaíöldvári fiatalok küldöttje, de néhány nap múlva már Buka­restben lesz és ott fog ő is ta­nácskozni a világ fiataljaival a ■•latok sorsáról, a békéről, a jobb, szebb gondtalanabb életről. Az első híradás ez a kendergyári küldött munkájáról mellyel ké­szült a VIT-re, a továbbiakat-majd ők vívják meg Bukarestben a vi­lág haladó fiataljainak küldöttei, eszükkel szívükkel, ügyességük­kel P J. Nyolc falusi kultiírotthon készül el még ebben az évben Tolna megyében Tolnamegye területén jelenleg 99 kultúrotthon működik, de mór az utolsó simításokat végzik a száza­dik kultúrotthon munkálatain, me­lyet Németkér községben avatnak fel a legközelebbi hetekben. Ez év folyamán 8 kultúrotthont ad­nak át rendeltetésének, melyeknek építésére 920.000 forintot irányoz­tak elő. Az új kultúrotthonak között van ennek az évnek legnagyobb kul­turális beruházása, a gyönki járási kultúrház is, melynek építési mun­káira 250.000, berendezésére pedig 200.000 forintot fordítanak. Az új gyönki járási kultúrház a megye egyik legkorszerűbb kulturális in­tézménye lesz: 400 férőhelyes nagy­termén kívül 7 csinosan bútorozott, tetszetős szőnyegekkel és függö­nyökkel ellátott szakköri és olvasó­szobája várja a dolgozókat. A falvak dolgozó parasztsága min­denütt lelkesen támogatja a kultúr- otthonok építését. Németkéren régi, bedőlt pincék téglaanyagát használ­tál fel, Bölcskén pedig a DISZ, az úttörők a dolgozó parasztsággal együtt a szükséges anyagon kívül tár­sadalmi munkaként többszáz nap­számot ajánlottak fel. Németkéren mintegy 30.000 Bölcskén pedig kö­zel 60.000 forint mpp^irarítást je­lent a dolgozó parasztság közremű­ködése. A megye területén jelenleg épülő 8 kultúrotthon építkezéseihez össze­sen mintegy 2 millió forint értékű anyaggal és munkával járul hozzá a dolgozó parasztság s ezzel nagymér­tékben elősegíti, hogy az év végére 108 kultúrotthon működhessék Tolna megyében. A dolgozók ébersége leleplezte o csaló kulákot Dunaszentgyörgy dolgozó paraszt­sága becsületbeli ügyének érzi a ha­zának járó gabona mielőbbi beadá­sát — írja Adorján István vb. tit­kár elvtárs Minden gazda amint el­csépelt, első dolga, hogy beadási kö­telezettségének eleget tegyen. Duna- szentgyörgyön azonban a dolgozó pa­rasztokkal ellentétben jónéhány ku- lák is van, akik állandóan azon mesterkednek, hogy megkárosítsák az államot, a dolgozó népet. A községi tanács több kulákot leplezett le, akik súlyosan megsértették a törvényessé­get. Dömötör József több mint 2 mázsa árpát vitt eladni a paksi pi­acra, holott Dunaszentgyörgy még nem kapott szabadpiaci jogot. Ne­mes Lajos kézicséplést végzett és zsákszámra hordta haza az árpát éj­jelenként. Olyan eset is előfordult, hogy a kulák &gy középparasztot tett cinkosává. Kert) József kulák 31 kereszt árpájából 20 keresztet Szé­les Sándor középparasztnak adott át, hogy ne az ő nevén legyen és ne kelljen beadni. A községi tanács éberségét azon­ban nem tudták kijátszani aljas mes­terkedésükkel, utolérte őket a nép igazságszolgáltató keze. vetei egyhangúlag válaszolnak: ott leszünk! * Itt lesznek, mind itt akarnak len­ni a barátság és béke e nagy talál­kozóján. Ezek a ragyogó napok még közelebb hozzák majd a tőkés és gyarmati országok ifjúságát a Szov­jetunió hősies ifjaihoz és a népi de­mokráciák új életet építő ifjúságá­hoz. Mostanában hosszúak a nappalok későn esteledik Bukarestben. S ami­kor szürkeség vonja be az átforró­sodott háztömböket, ezernyi fény gyúl a főváros fefett. S ebbe a fény­be beleolvad a Világifjúság Házának legtetején vibráló kék neon s az éles reflektorok, amelyek világosság­gal öntözik a DÍVSZ hófehér béke­zászlaját. Lent a főbejárat mellett pedig ilyenkor esténként szorgos kezek ki­cserélik a számokat a hatalmas hir­detőtáblán: „Még 10 nap választ el a Világif jú­sági Találkozótól!“ Dános Miklós >

Next

/
Thumbnails
Contents