Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-01 / 152. szám

'1^ } -npsps MDP TOLNAMEGYEI PAPTBIZOTTJAG ANAK LAPJA rnJc PRoimfíJAt EcnsuunrK! A MAI SZÁMBAN: 1 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ki­bővített ülése (2. o.) — Li Szin-Man és Csang Kaj-Sek a kínai népi önkéntesek fogságbaesett harcosainak erő­szakos visszatartásán mesterkedik (2. o.) — Az óra- ütemterv alkalmazása a cséplésnél (2. o.) — A pártok- tatás tapasztalatai (3. o.) — Péntek-mozgalommal a terv egyenletes teljesítéséért (3. o.) — Harc a „fehér­aranyért“ — a gyapotért! (4. o.) TOLNAI X. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM AKA 5(1 FILLER SZFIUíA, 1953 JULIUS 1 Lendületesebb kultúr munkával az aratás-eséptés sikeréért Egyik nagy munka szüli a má­sikat. Uj társadalmat, új hazát te remtő küzdelmünkben még egy pillanatra sem torpanhatunk meg, nincsenek megoldott nagy felada­tok közötti szünetek, s nem lehet­nek hullámhegyek és hullámvöl­gyek. Az egységesen erős, sőt ál­landóan egységesebb erőnek kell áthatnia tevékenységünk, mun­kánk minden területét. Kultúrmunkánk a termelés, s a napi gazdasági és politikai fel­adatok végrehajtásának egyik leg főbb eszköze. Lenin elvtárs az „Irodalomról" szóló munkájában azt írta: „ az irodalomnak ke­rekévé és csavarjává kell válnia annak az egységes gépezetnek, amelyet a proletariátus nagy ere­je mozgat." Amikor Lenin elvtárs özeket a szavakat leírta, nemcsak a költőkre és írókra, de a kultúr- munka összes területén dolgozók­ra gondolt, és gondolt a kultúra minden megnyilvánulására is. És ez a helyes! Nekünk nincs szükségünk csupán szépségéért, megkapó hangulatáért, üdeségé- ért, se táncra, se dalra, se könyv­re. se előadásra. Minden, ami az élettől elszakadt, ami figyelmen kívül hagyja, átugorja a legége­tőbb, legközpontibb feladatokat, az szemétre, tűzre való. Nekünk az életből fakadt, az élettel szo­rosan összefont, s az életet tük­röző és a napi harcokat elősegítő kultúra kell! És kultúránk ma már ilyen! Megtisztítottuk a bur- zsoá sallangoktól, lenyestük a szo- ciáldemokratizmus és a népieske­dés vadhajtásait. Kitermeltük, ki­formáltuk. kikovácsoltuk a kul- túrforradalom minden szennyet elpusztító t.üzében az igazit, a szo­cialista kultúrát, s szemétre lök­tük a salakot. Gyönyörű eredmények születtek már kuitúrmunkásaink keze nyo­mán. Termelőszövetkezeti község lett Sárpilis, a legkisebb tanyák­ra — mint Janya-pusztára is — eljutott a kultúra, országos be­mutatókra jutottak fel csoportja­ink, — s még sorolhatnék hosszan. Az eredmények következetes mun ka szülöttei, nem maguktól jöt­tek. de a nagy munka pezsdítő ereje újra meg újra áthatotta kul túrmunkásainkat. A választások idején gombamód szanorodtak a rigmusbrigádok, az utcák szem­léltető képekkel lettek tele, s magát a választás napját szín­pompás népünnepéllyé emelték szereplésükkel, munkájukkal. A választás után nem követke­zett, mert nem is jöhetett a nyu­galom ideje. A nagy tengerek változatlanul csapkodják hullá­maikkal a környező partokat, pil­lanatra sincs szünet a nagy víz­tömeg mozgásában. A széles nép­tömegeket mozgósító, mozgásba hozó kultúrmunka tevékenysége sem állhatott volna meg. Nem lehetett volna becsukni a kultúr- otthonok ajtaját — mint Zombán tették —. nem lehetett volna el­utasítóan fogadni tanácsainknak a népművelési ügyvezetőket, s fő­képpen a népművelési ügyvezetők nem sírhattak volna együtt a ta­nácsokkal. mint Kakasdon, hogy most már nem lehet semmit sem tenni, mert mindenki kint dol­gozik a földeken, s este nem le­het összegyűjteni a fiatalokat, mert fáradtak. A rigmusbrigádok szereplését, köszöntését már elvárják dolgozó­ink, s szemük gyakran keresi az eredményeket ismertető rajzokat, grafikonokat a falakon. S mégsem találják. Az úttörők vakációznak, a pedagógus népművelési ügyve­zetők pedig tanfolyamokon vesz­nek részt. Hát ki csinálja? A ta­nács? — Ilyen bagatell dolgok­kal nem foglalkozhatunk — men- tegetődznek mindenütt, Úgy lát­szik, elfelejtették, hogy a válasz­tások ideje alatt milyen temérdek segítséget kaptak a kultúrbrigá- doktól. Tanácsaink a sok feladat, a nagy aktahalmaz hegyén nem látnak át, s nem gondolnak ar­ra hogy az aratás és cséplés idő­szakában ugyanannyi, sőt talán még több segítséget is kaphatná­nak a kultúrbrigádoktól. i De az éremnek ez csak az egyik oldala. A jelszó ezekben a napok­ban: ki a földekre, a cséplő- és aratóbrigádok mellé, ahol a ter­melőmunka apró hőstetteinek ez­rei születnek ezekben a napok­ban, ahol valósággá, learatott ter­ménnyé válik az egész évi mun­ka, ahová ezekben a napokban minden dolgozó szeme tekint, ott köszöntsenek, bírálianak. szóra­koztassanak. És elképzelhetetlen, hogy megyénkben csak néhány községben van rá lehetőség: Du- naföldváron. Pakson. Tolnán és a Sárközben. Elképzelhetetlen, hogy a megye sokszáz kultúrbri- gádja ne dolgozzék, ne feszítse meg minden erejét ezekben a he­tekben, ebben a két hónapban. Való igaz, hogy kultúrmunká- saink túlnyomó többsége is min­den ereiét megfeszítve dolgozik kint a földeken az arató- és csén- lőbrigádokban. De éonen itt kel­lene nekik a déli ebédszünetben, vagv pedig a versen vzászl ók át- nvuitáyeV'„' dolcrov.ó társaikat kö­szöntem". Gk látiák ős ők vehetik észre a rigmusokba kívánkozó an- ró érdekessóopket. p az ő jó mun­kájuk hozhat ia ennek kKimtke^tó- ben az arató- és o«ér>iöV»*irtád„t- termelési emdménvének fokozó­dó növekedését. Tehát hiba van mind a két részről. Ugyanis a Pártszervezetek és tanácsok nem ismerik fel a kö­szöntő brigádok munkájának óriá si agitációs jelentőségét, másrészt a kultúrosok csekély kivételtől el­tekintve a választás nagv mun­kája után hullámvölgvbe tu tot* ok, — s mivel nem mozgattak őket. abbahagyták minden tevékenysé­güket. megnihentek. Ezt a meg- pihenést kell felszámolni. Az élet szakadatlan kis csaták összessége, s aki meghátrál ebben a küzdelemben, de az is. aki el­dobja magától a fegyvert, rossz' katona. Rossz katona és gyáva hamos. Kuitúrmunkásaink pedig eddig bátraknak, keményeknek, legyőzhetetleneknek mutatták ma­gukat. Legyenek ezután ilyen ka­tonái. ilyen harcosai a hazának, töltsék be igazi hivatásukat, vál­janak a napi élet élesszavú kriti­kusaivá. bátorhangú krónikásaivá. A Nuzarova-niozíyalom nagyszerű eredményei a bátaszéki fíítőháznál Bodoki József sztahánovista moz­donyvezető és Kővágó Mátyás szta­hánovista fűtő szerződést kötöttek a kezelésük alá tartozó mozdony szo­cialista megőrzésére. Ennek nyomán a mozdonyjavítási költséget 57 szá­zalékkal csökkentették, a szénmeg­takarítás terén pedig 12 százalékos eredményt értek el. Példájukat kö­vette Ferenc János mozdonyvezető és Németh József fűtő, akik ugyan­csak csatlakoztak a Nazarova-moz- galomhoz, szerződést írtak alá. A mozdonyjavítási költség csökkentése mellett 10 százalék szenet takarítot­tak meg. A mozgalom eredménye­ként a kezelésükre, szerződésileg megőrzésükre bízott gépek a legjob­bak a fűtőházban, AZ ELSŐ GABONÁT A HAZÁNAK! Mo»sí Úttörő tiz: Begyűjtési kötéiezettségUnket a cséplőgéptől 105 százalékra teljesítjük Mi, a tnőzsi Vttörő tsz tagjai örömmel olvastuk a Tolnai Naplóból hogy a bonyhádi gépállomás és a hatósugarába tartozó térmélőcsopor­tok aratási és betakarítási, valamint növényápolási béke-versenyre hívták ki megyénk összes mezőgazdasági dolgozóit. Kezdeményezésükhöz mi is csatlakozunk. Vállaljuk: kapásnövényeink háromszori kapálását még az aratás megkezdése előtt elvégezzük. Az aratási és betakarítási munkák sikere érdekében termelőszövetkezetünk minden tagjának családtagjai egy. öntetűen kiveszik részüket. Ezzel biztosítjuk, hogy az aratást 5 nap al-a’f, az aratás elvégzésétől számított 6 nap alatt pedig a gabonabehordást is elvégezzük. Vállaljuk, hogy állam ir önti kötelezettségünket azonnal a cséplőgéptől 105 százalékra teljesít) ük. TÓTH ISTVÁN elnök LAPOS! GYULA üzemi párttitkár PINTÉR FERENC tsz-tag. Fécánkerti Vörös Hajnal I«» : Már teljesítette árpabeadiisi kötelezettségét A fácánkerti Vörös Hajnal tsz kombájnnal végzi az aratást. A tszcs tagsága már az árpabeadási kötelezettségét is teljesítette. A fá­cánkerti Vörös Hajnal tagsága az el­múlt hetekben szép eredményeket ért el, amiért többször dicséretet kapott. Azonban a dicséretek után elbizakodottság ütötte fel a fejét. Erre lehet következtetni, mivel 24 hold kukoricájukat még másodszor nem kapálták meg, ami hátráltatja a kukorica fejlődését. A tsz vezető­ségének és tagságának az aratás mellett gondot kell fordítani arra, hogy a hátralévő munkákat sürgő­sen végezzék el, hogy a továbbiak- j ban is az elsők között legyenek min­den munkában. Ez annál is inkább szükségessé válik, mert a termelő- szövetkezet különben példamutatóan végzi az aratást, sőt a lucerna ka­szálását már másodszor is befejez­ték. A harci tszcs-k befejezték az árpa aratását Harc községben az Alkotmány és az Uj Barázda tsz tagjai pél­damutató munkát végezve bizo­nyítják be a község dolgozó pa­rasztjai előtt a nagyüzemi gazdál­kodás fölényét. Idejében végezték el a növényápolási munkákat. A kukoricát és a napraforgót három szór, á burgonyát egyszer kapál­ták. kétszer töltögették. Idejében fejezték be a szénabetakaritást. sőt már befejezték az ősziárpa aratását is. Az üzemi pártszerve­zet nagy gondot fordít már a ta­vaszi munkák kezdetén a tagság felvilágosítására. Főleg az Alkot­mány tszcs-ben. Fábián Kálmán párttitkár elvtárs mutatott rá a nők munkába való bevonásának fontosságára, aminek eredménye ineg is mutatkozik. A termelocso- portban minden nő harcot foly­tat azért, hogy idejében, a legki­sebb szemveszteséggel takaríthas­sák be a kalászosokat. Jéger Ferenc paksi Jo’goió paraszt t A cséplőgéptől teljesítem hazafias kötelezettségemet Jéger Ferenc Paks, Rákóczi utca 3. szám alatti dolgozó parasztot a végrehaj tóbizottság dicséretben ré­szesítette, mert a június 26-án tar­tott határszemlén az ő földjét talál­ták leggondosabban megművelve. Jéger elvtárs a kukorica, valamint a burgonya háromszori kapálását június 26-re befejezte. Jéger elvtárs azok közé a dolgozó parasztok közé tartozik, akik pártunk és kormá­nyunk határozatát pontosan végre­hajtják. Tavaly az aszály ellenére is teljesítette kenyérgabonabeadási kötelezettségét. Az idén gazdag ter­més elé néz, 35 mázsás kenyérgabo­na termésre van kilátása. Fogadal­mat tett,, hogy az államnak járó 12 mázsa kenyérgabonát cséplőgéptől a földművesszövetkezet termény raktá­rába viszi. * —öt«; gépé lomás dolgozói v lla»ták : Augusztus H-ra befejezzük a tszcs-k cséplési munkáit A mözsi gépállomás dolgozói érte­kezleteken, majd ezt követően ter­melési értekezleten beszélték meg a bonyhádi gépállomás aratási és be­takarítási béke versenyét. A gépállo­más dolgozói egyöntetűen elhatároz­ták. hogy csatlakoznak a bonyhádi gépállomás dolgozóinak békeverseny kezdeményezéséhez. Vállalták: kör­zetükhöz tartozó termelőszövetke­zetek gabonáinak 40 százalékát gép­pel aratják. A hatósugarukba tarto­zó termelőcsoportok cséplését augusz t-'s 3-ra befelezik. Talajmunkater- vüket 10 nappal a határidő előtt 130 százalékra teljesítik. A cséplés megkezdéséig a termelőcsoportok növényápolási munkáit befejezik. Oámos Mihály igazgató I.oboda József vez. mechánikus. Kardos László traktoros. Faddi Kossuth tw. Vasárnao délben beleiez.sk az ősziárpa aratását A tagság fáradtságot nem ismerve végezte a növényápolást és kezdett hozzá az aratáshoz. A tagság vasár­nap is dolgozott, hogy az ősz:árpa aratását szemveszteség nélkül fejez­hessék be. A pártszervezet jó fel- világosító munkája, a tagság becsü­letes munkája eredményezte, hogy vasárnap délig befejeztek az árpa aratását Elsőnek kötelezettsé­güket teljesítik. A nők is becsülete­sen helytálltak a munkában, meg­értették. hogy az ő munkájuk is el­engedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy minden munkát idejében be­fejezhessenek és növeljék a termelő- szövetkezet, valamint a tagok jöve­delmét. Az aratási munkák alatt, annak ellenére, hogy becsületesen vette ki részét minden tag a mun­kából. Pápai János aratócsoportja végzett legjobb munkát. Két nap alatt két avatópár 6 hold árpát ara­tott le. A Ifi 0 I K K n K S K IC T A pincehe'yi Rákóczi tszcs-ben eletették a nyári burgonyát A pincehelyi Rákóczi tszcs elnö­ke Martina János elvtárs gondosan tanulmányozta a minisztertanács ha­tározatát és ennek alapján jól felké­szült a növényápolásra, valamint az aratásra, A pártszervezet segítségé­vel a női tagokat felvilágosították a munka fontosságáról, és ennek ered­ménye, hogy minden nő aktívan kap csolódik be a munkába. Nem vé­letlen az, hogy a kukoricát és a nap­Kisszékely községben a Szabad Nép termelőcsoport kezdte meg első­nek az ősziárpa aratását, melyet jú­nius 25-ig be is fejeztek, — írja le­velében ifj. Csiszár István, — majd folytatja: tagságunk megértet­te, hogy harcolnunk kell minden szem gabona betakarításáért. Ép­pen ezért jól készültünk fel az ara­tásra. A növényápolási munkálatok során a kukorica kapálását 29-re befejeztük. A burgonyát már há­romszor töltögettük. A takarmány­raforgót háromszor kapálták meg. A cukorrépát egyszer sarabolták. két­szer megkapálták. Idejében takarí­tották be a szénát és már a földről teljesítették a beadási kötelezettségü­ket. A tavaszi takarmánykeverék helyére nyári ültetésű burgonyát ve­tettek. A Szovjetunió élenjáró agro­technikájának alkalmazása a pince­helyi Rákóczi tszcs-ben is bevált. A tavalyi esztendőben is jóval maga­répát, napraforgót és mákot két­szer kapáltuk meg. Az őszi takar­mánykeveréket és a baltacint beta­karítottuk a padlásra. Emellett a lucernát is kétszer megkapáltuk. Mint levelének további sorából ki­tűnik a csoporttagok feleségei is jól kiveszik részüekt a közös munkából. Az elnök felesége is szorgalmasan jár dolgozni. Hiba azonban, hogy az elnökhelyettes és a brigádvezetők feleségei csak ígérgetik, hogy men­nek dolgozni. sabb termést értek el a nyári ülte­tésű burgonya termesztésével, mint a tavaszinál. A növényápolás és szénabetakarí­tás mellett jól felkészültek az aratási munkákra is. Éppen olyan lelkese­déssel végzik az aratást is, mint ahogy végezték a növényápolást, hogy a legkisebb szemveszteséggel határidő előtt fejezhessék be. Bogyiszló versenyben Fadd községgel Bogyiszló község dolgozó paraszt­sága 100 százalékig elvégezte a ku­korica második kapálást, a burgonya második töltögetését, befejezte a cu­korrépa kapálását, valamint a ré­tek kaszálását is. Június 27-ig az ősziárpa 80 százalékát learatták. Ezt a munkát versenyben végezték, mely ben a tanácstagok mutattak példát, mint Paksi Sándor, Szente István, Füleki Ferenc, Varga József, Ács Miklós és még mások. A község el akarja hagyni versenytársát Faddot, ezért folyik a nemes verseny, LEVELEZŐNK ÍRJA: A burgonyát már háromszor töltögettük R 5011

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents