Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-23 / 145. szám

2 1C53 JÜNIUS 23 M P P T, O Szombaton termet s a karz Befejeződött a Béke-Világtanács budapesti ülése A Béke-Világtanács záróülése , délben, egy óra előtt kezdődött meg a Béke Világtanács ünnepélyes záróülése. A hatalmas atokat zsúlolásig megtöltötték a küldöttek és a meghívott vendégek. Az ülés elnökségében he Ivet foglaltak a Béke Világtanács elnökségénél, és irodájának tagjai. Jelen volt Jean Laífitte, a Béke Világ- tanács főtitkára Elígérne Cotton, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke. Kuo Mo-zso, a Béke Vuág tanács nemzetközi Sztálin békedíjjal kitüntetett alelnökei. Gabriel d‘Arboussier, a Béke Világtanács alelnoke Emanuel d'Astier de la Vigerie, Patamedé Borsari, Ern/ Sziao, P. Guljajev, Ivor Mon/agu. a Béke yűagta- nács titkárai. Hja Erenburg. lkuo Ojama, a Béke Világtanács Irodájának nemzetközi Sztálin-békedijjal ki­tüntetett tagjai. Nyikolaj Tyihonov. Jan Nlukarovszky, Isabelle Blume, dr. J. L. Hromadka, prof. Wallet Friedrich Antoine Tabet Branca Fialho. a Béke Világtanács Irodájának tagjai. Anna Seghers, a Beke Vi- lágtanács nemzetközi Sztálin békedíjjal kitüntetett tagja. Pierre Cot volt francia miniszter Jacques Denis, a DÍVSZ főtitkára, Heriberlo Jara mexicoi tábornok, volt miniszter. Sahib Singh Sokhi, indiai tábornok vala­mint a Békp Világtanács több más tagja. Magyar részről olt volt Andics Erzsébet, Kossuth-díjas akadémikus. az Országos Belcetanacs elnöke Lukács György Kossuth díjas akadémikus és Péter János református püspök, a Béke Világlanács tagjai, Mu hályfj Ernő. népművelési miniszterhelyettes és Nánási László. az Országos Béketanács alelnökei Rusznyak István n Magvar Tudományos Akadémia Kossuth-díjas elnöke, Kádas István, a DISZ Központi Vezetősegenek titkára, Cselerki Lajos a SZOT titkára Vas Istvánná, az MNDSZ tőtitkára,, Kónya Lajos kétszeres Kossuth- díjas költő, a Magyar írók Szövetségéne,, főtitkára, Devecserj Gábor és Juhász Ferenc, Kossuth-díjas költők. Parragí György Kossuth díjas újságíró, Fischer Annié, Kossuth-díjas zongoraművész, a Magyar Népköztársa­ság érdemes művésze és még sokan mások. Az egyházak vezetői közül az ülésen meg jelen- Bereczky Albert református puspo.c \ eto Lajos evan­gélikus püspök, Máthé János római katolikus püspöki helynök Beresztóczv Miklós, a Katolikus Papok Or szágos Békebizottságának elnöke Horváth Richard, a Katolikus Papok Országos Békebizottsaganak alelnoke és még többen mások. .. , A meghívott vendégek sorában számos kiváló dolgozó foglalt helyet: sztahanovistak, élenjáró terme­lőszövetkezeti tagok, egyénileg dóig ózó parasztok. Az ülést lkuo Ojama nyitotta Az ülés elején Georges Dassesse cos, a Rosenberg-házaspár halálá­belga küldött megemlékezett az ár- r(^ tatíanul kivégzett két hős békehar­llassesxe ni égi miéit esése a fi(*senbcrj{*/irii(ispór kivégzése alkalmából Ma reggel tanácskozásunk rész­vevői megtudták, hogy a Rosenberg- házaspárt kivégezték. A legutolsó pillanatig magam is reménykedtem egyetlen engedékeny mozdulatban, reménykedtem a kegyelemben. Nem rejthetem el e szószéken sem mély­séges megrendülésemet, s biztosan tudom, hogy ezzel valamennyiök ér­zéseit fejezem ki. Feltételenül bizonyosak vagyunk ebben a pillanatban, hogy a Rosen- bei'g-házáspár áldozata még job­ban növeli felelősségérzetünket és még erősebben küzdj ünk a béke gondolatának érvényrejuttatásáért az egész világon. Az ülés részvevői felállva, néma kegyelettel adóztak az amerikai im­perialisták ártatlan áldozatai emlé­kének. akiknek azért kellett meg- halniok, mert mindvégig hű harco­sai voltak a békének. Ikuo Ojama elnök ezután Gáb­riel d'Arboussiernek, a BVT alel- nökének adta át a szót, aki rövid beszéd után nyilatkozatot olvasott azt a kötelezettséget rója ránk, hogy fel. Gabriel d' Arboussier nyilatkozata a Kéke-Világtuaács június 20-i teljes ülésén kedves Ba­Hölgyeim és Uraim, rátáim! Ungern bíztak meg azzal, hogy be­számoljak Önöknek abban az albi­zottságban végzett munka eredmé­nyeiről, amely megvitatta Sir Sahib Sokhi vezérőrnagy javaslata alapján a tárgyalások érdekében folytatandó világméretű kampányról szóló nyi­latkozatot. Röviden ki szeretném fej­teni, hogy milyen szempontok figye­lembevételével dolgoztuk ki ezt a nyilatkozatot. Bizottsági vitánk során négy lé­nyeges gondolat merült fel: Az első: azaz alapelv, amelyre mozgalmunk épül, tehát a külön­féle rendszerek és kormányzatok békés együttélése, az események tűk rében nemcsak szükségesnek, de le­hetségesnek és mindenki számára hasznosnak tűnik. A második gondolat az, hogy ez az együttélés csak tárgyalások út­ján teremhető meg, amelyek az összes viszályokat és vitás kérdése­ket rendezhetik. A harmadik gondolat az, hogy a világbékét fenyegető súlyos problé­mák állanak fenn, részben olyanok, amelyekre vonatkozóan alkalmazni kell a már létrejött megegyezéseket, részben pedig olyanok, amelyekkel kapcsolatban tárgyalásokat kell kez­deni. A negyedik gondolat az, hogy két­ségbevonhatatlan győzelmeinknek nem szabad tevékenységünket fékez­ni, sőt ellenkezőleg, ezek erőfeszíté­seink megkettőzését teszik szüksé­gessé. Van-e valaki közöttünk, aki ezt ezen a napon ne érezné át tel­jes szívvel? Ezeket a gondolatokat tartalmaz­za a következő nyilatkozat: Nyilatkozat a tárgyalások érdeké­ben folytatandó világméretű kam­pány megindításáról. A legutóbbi hónapok eseményei arra a meggyőződésre juttatták a népeket, hogy lehetséges békés ren­dezésre jutni valamennyi nemzetköz* nézeteltérésben. A népek ráébrednek arra. hogy türelmes és szívós akcióval meg le­het nyerni a békét. A Béke Világtanács, amely 1953 június 15-től 2(l-ig Budapesten ülése­zett. felhívja a népeket: kettőzzék meg erőfeszítéseiket, hogy megköny- nyítsék a tárgyalásokat nemzetközi megegyezések érdekében. ( Minden népnek joga van szaba­don megválasztania saját életmódját s kötelessége tiszteletben tartani azt az életmódot, amelyet más népek szabadon választottak. A különböző rendszerek közti szükséges békés együttélés ezáltal lehetséges, s a népek közti kapcso­latok mindenki számára gyömii,*rö- zökké válnak. Ez az együttélés feltételezi, hogy minden viszályt, és civódást tárgya­lások útján oldjanak meg. A koreai fegyverszünetet, amely megelőzi a békét, haladéktalanul alá kell írni a már létrejött megállapo­dások alapján. Minden újabb késlekedés csak nö­veli a gyászt, a romokat, a szenve­déseket. Ugyancsak be kell szüntetni a többi folyamatban lévő háborút és a népek függetlensége elleni agresz- szív cselekményeket. Fegyverek be­vetése bármely nemzeti felszabadító mozgalom ellen: a nemzetközi fe­szültség tényezője és háborús tűz­fészket teremthet. A német népnek joga van újra­egyesítéséhez és nemzeti szuvereni­tásához, szomszédai biztonságának tiszteletben tartásával, megakadá­lyozva a militarizmus és a revans- szellem újjáéledéséi. Japánnak vissza kell kapnia tel­jes nemzeti szuverénitását egy olyan békeszerződés alapján, amelyet az összes érdekelt országok elismernek és amely garantálja Ázsia és a Csen des-óceán népeinek biztonságát. Ha biztosítják szuverenitásuk tisz­teletben tartását, ha szembcszállnak az életük megszervezésébe való ide' gén beavatkozással, ha visszautasít­ják katonai támaszpont engedélye zését és idegen csapatok által tör­ténő bármiféle megszállást, a népek garantálhatják biztonságukat és béke megőrzését. A biztonság fokozatos megteremté­se lehetőséget nyújtana arra, hogy megállítsák a fegyverkezési hajszát hogy tárgyalások útján hozzákezd­jenek a fegyverkezés csökkentésé­hez, hogy valamennyi ember jobb életszínvonala megteremtésének s/en teljék azokat az erőforrásokat, ame­lyeket idáig a halál és a rombolás müveire fordítottak. A gazdasági és kulturális cserét valamennyi ország között az egyen lőség alapján. megkülönböztetés nélkül és az összes felek előnyére ke'l megteremteni. A tárgyalás meg fogja változtatni az események alapvető menetét. Az ENSZ eszközül szolgálhat ehhez, ha hűségesnek mutatkozik Alapokmá­nyának szelleméhez, az ENSZ-nck be kell fogadnia valamennyi orszá­got, amely ezirányú kérését előter­jesztette. Kínát csak úgy, mint a többi nemzetet, az általa választott kormánynak kell képviselni az ENSZ-ben. Azok az okok, amelyek miatt a Béke Világtanács elhatározza, hogy egyetemes jellegű akcióba kezd a tárgyalás érdekében, a kampány so­rán a népek ki fogják fejezni külön­böző szervezeti formák között azt a követelésüket, hogy az államok köz­ti összes viszályokat és nézeteltéré­seket békés úton rendezzék. Csak a népek állhatatos akciója kényszerítheti ki a tárgyalást, a megegyezést és a békét. A Béke Világtanács ülése. Budapest, 1853 június 20. Amikor Ikuo Ojama felteszi a kérdést: ki ért egyet a nyilatkozat­tal, egyszerre emelkednek magasba a kezek. — Megállapítom, hogy a nyilatko­zatot egyhangúlag elfogadták! — mondotta Ikuo Ojama. Ezután Emilio Sereni szenátor, a BVT tagja lépett a szónoki emel­vényre. Sereni szenátor beszámolója után úttörők csapata vonult be az ülés­terembe, virágcsokrokat, sokszínű kendőket lengetve a küldöttek felé. Három kis úttörő az elnöki emel­vény felé tart, átadják virágaikat Eugénie Cotton asszonynak, Gabriel d'Arboussiernek és az elnöklő Ikuo Ojamának. Az egyik kislány Zelk Zoltán: „A legszebb szó" című ver­sének szavaival a békéről beszél. Mialatt szaval, úttörő társai virá­gaikat a küldöttek közé hintik. Ütemes tapssal üdvözlik a béke kis hírnökeit, s magyarul kiáltják: ..Békét! Békét!" Szerető mosoly, vi­dám tekintetek kísérik a kivonuló fiatalokat. Szünet után. d'Astier de la Vigerie vett át az elnöklést. Elsőnek Pierre Cot, volt francia miniszter, a Béke Világtanács tagja szólalt fel. A szónokot beszéde végén lelkesen ün­nepelték. Ezután Sir Sahib Szing Sokhi, in­diai küldött felszólalása következett. Az ülésszak részvevőinek viharos tapsa közepette kezdte meg zársza­vát d'Astier de la Vigerie, a Béke Világtanács titkára. Szavait többször szakította félbe taps. A Béke Világtanács felhívását a 'süldőitek egyhangúlag elfogadták A Béke Világtanács negyedik ülés­szaka ezzel befejezte munkáját. Li Szin-Man provokációja világszerte aggodalmat keltett A Béke-Világtanács felhívása Uj reménység született. Ma már minden ember látja, hogy lehetsé­ges a megegyezés. Véget lehet vetni a vérengzésnek. Végezni lehet a hidegháborúval. Ezekben az órákban ünnepélyesen felhívjuk a népeket: Követeljék kormányaiktól, hogy tárgyaljanak és egyezzenek meg. Valamennyiünktől függ, hogy támogassunk minden olyan kezdemé­nyezést — bármely kormánytól származzék is, — amely az ellentétek békés úton történő megoldására irányul. Mindannyiunktól függ. hogy meghiúsítsuk azok mesterkedéseit, akik akadályozzák vagy késleltetik p megeevezést. A béke itt van kapunk előtt. Rajtunk áll. hogy elérjük Budapest. 1953 június 20. Ber' n szőv e üvez<? e ta ona oarancsRO'f-na’t 'öz eménve Berlin (TASZSZ): Az ADN hír­ügynökség továbbította Berlin szöv­et övezete katonai parancsnokának június 18-i közleményét. A közle­ményből kitűnik, hogy Willi Gött- ling nvugatberlini lakost, aki kül­földi b eszerző szolgálat megbízásá­ból működött és egyik aktív szer­Peking (Uj Kína) Amerikai és angol lói ügynökségi jelentések sze­rint sok országban aggodalmat és elégedetlenséget okozott, hogy a ii- szinmanista banditák — az ameri­kaiak tudtával — erőszakkal „sza- badonbocsátották“ és visszatartották a koreai néphadsereg 25.000 fogság- bacseít harcosát, aláaknázva ezzel a hadifoglyok hazatelepítésére vonat­kozó egyezményt. Az angol külügyminisztériumból származó jelentés szerint Nagy-Bri- tannia ..igen súlyosan ítéli meg“ ezt az eseményt. Az angol külügymi­nisztérium hivatalosan beielentette, bogv sürgős tanácskozások vannak folyamatban az Egyesült Államok­kal. Angol diplomaták véleménye sze. rint ez az esemény ..súlyos kudarc a nyugati diplomácia számára és tel­jes következményeit még nem is le­het felmérni.“ Lesfer B. Pearsoti kanadai kül­ügyminiszter, az ENSz közgyűlésé­nek elnöke nyilatkozatában kijelen­tette, hogy Li Szín-Mán akciója ..sú­lyos jellegű esemény.“ Több nyugati ország ENSZ-küldötte ..meglepetését fejezte ki afölött, hogy a szövetséges főparancsnokság megengedte, hogy dél'koreai őrök teljesítsenek szolgálatot a hadifo­golytáborokban. miután a délkoreai kormány ismételten kijelentette: szembehelyezkedik a javasolt fegy­verszünettel.” Az „Associated Press“ június 18- án Bernből keltezett tudósítása sze­rint Petitpierre svájci külügyminisz­ter az államtanácsban kijeién tette: a körülmények megváltozása oda vezethet, hogy Svájc fontolóra veszi a semleges hazatelepítési bizottság­ban való részvételére tett ígéretét. Egv svéd hivatalos szóvivő szerint „Svédország Li Szin-Mannak a hadi­foglyok hazatelepítésére vonatkozó egyezményt aláaknázó akciója vég­leges következményeitől függően fontolóra fogja venni helyzetét a ha­zatelepítési bizottságban.“ Az nd a! saj'ó megbélyegzi Li Szin-Man provokác’óiát Uj Delhi (Uj Kína) Pénteken valamennyi vezető delhi lap első ol. dalon közli a legújabb koreai ese­ményekről szóló híreket. „Staíesman“ kiemeli: „Li Szin­Man csapást mér a fegyverszünetre.'* A „Times of India“ hangsúlyozza: „Li Szin-Man a Koreában állomáso­zó amerikai csapatok orra előtt „ki­szabadított“ többezer északkoreai hadifoglyot. Ez arcátlan és előre megfontolt erőfeszítés a fegyverszü­net meghiúsítására. Ila megengedik hogy Li Szin-Man ép bőrrel ússza meg ezt az akciót, senki sem tudja megmondani, hogy legközelebb hol burjánzik fel ennek a végtelenül fe­lelőtlen embernek ragályos organiz­musa.” Az J K:na“ hriigynökség kiiiön'udísitóiának kommenlária a teljes Hüdötlségek ü ősének összehívásáról és a hadifogo y „szabadonbocsátásokról“ Keszon. Vu Min, az ..TJj Kína“ hírügynökség különiudósítója írja: Nam ír tábornok pénteken dél­után utasította összekötőtisztjét, kö­zölje az amerikai összekötőtiszt út­ján, hogy fontos ügyekből kifolyó­lag a teljes küldöttségeknek szom­baton délelőtt 11 órakor ismét össze kell ülniök. Ez valószínűleg kapcso­latban van a koreai hadifoglyok nagy tömegének Li Szin-Man kezé- rejáíszásával elkövetett súlyos szer­ződésszegéssel. A 25.952 koreai hadifogolynak jú­nius 18-án és 19-én. a fegyverszüneti egyezmény küszöbönálló aláírása előtt az amerikaiak tudtával Li Szin- Man által történt „szabadonbocsátá- sa“ hatalmas felháborodást keltett Panmindzsonban. Megfigyelők szerint a hadifogoly- egyezménynek ez a súlyos meg­szegése nyílt beismerése annak, hogy nem merik a semleges nemze­tek hazatelepítési bizottságának út. adida nem közvetlenül hazatelepí­tendő hadifoglyokat, nehogy ezek gyakorolhassák hazatelepülési jogu­kat. Egészen világos, hogy a koreai ha­difoglyok úgynevezett „szabadonbo- csátása“ azt jelenti, hogy kiszolgál­tatják a hadifoglyokat Li Szin-Man rendőrsége és hadserege kezére l.i Szin-Man bejelentette, hogv „az egyes tartományok kormány hatósá­gai és rendőrtisztviselői utasítást kaptak, vegyék gondjukba ezeket a szabadonbocsátott hadifoglyokat „Li Szin-Man katonai közegei a leg­közelebbi délkoreai katonai közpun. tokba kísérik őket, hogv bekénys/e rilsék a bábhadseregbe. Li Szin-Man és a fegvverszüne'el- lenes amerikai elemek most leleplez ve allnak a világ előtt, mint az ün­nepélyes egyezmény és a genfi kon­venció bűnös megszegői A 25 952 hadifogoly Li Szin-Man részéről tör­tént erőszakos visszatartása felhívás és intelem a világ békére vágyó köz­véleményéhez, hogv a legnagyobb éberséggel kísérje figyelemmel, vaj. ion az amerikai kormánv uta-dija-e Li Szin-Man kormánvát és hadsere­géi, hogv szigorúan betartsa az ün­nepélyesen megkölöti egyezményt és haladéktalanul adja át a hadifogoly, táborokból elrabolt 25 952 hadifog­lyot, hogy azokat a fegvver«ziineí létrejötte után a semleges nemzetek haza telepítési bizottságának őrize­tébe és rendelkezése alá helyezzék. A bekeszerefö emberiség hatalmas felháliorodássa! (égadta a Rosenberg-bázasjiár kivégzésének hírét Nagy tüntetések a nyugati fővárosokban (MTI) A békeszerető emberiség tiltakozása ellenére az amerikai im­perialisták végrehajtották a példát­lanul gyalázatos bűntettet: a pén­tekről szombatra virradó éjjel 1.45 órakor kivégezték az ártatlan Ro- senberg-házaspárt. A békeharcos házaspár életéért az utolsó pillanatokig folyt a küzdelem. A Reuter jelentése szerint Bloch védőügyvéd a kivégzés előtt néhány órával Harold Burton, majd Frank­furter bíróhoz fordult — mindketten a Legfelső Bíróság tagjai — és kér­te tőlük, rendeljék el a kivégzés el­halasztását. Mindkét bíró elutasítot­ta Bloch kérelmét. Bloch védőügyvéd a kivégzés előtt fél órával fel akarta keresni Eisenhower elnököt, hogy az utolsó pillanatban személyesen vegye rá a Rosenberg-házaspár életének meg­mentésére. A rendőrök megakadá­lyozták, hogy a Fehér Házba lépjen. Pénteken a táviratok ezrei ér­keztek a világ minden részéből Washingtonba, hogy harcoljanak a Rosenberg-házaspár életéért. Pénteken éjjel tüntetésektől vol­tak hangosak Európa nagyvárosai A Rosenberg-házaspár kivégzése el­len nagy tüntetés volt Párisban, Londonban is. A hatalmas méretű nemzetközi til­takozás ellenére, mégis kivégezték a Rosenberg-házaspárt. A ..DPA"‘ elentése szerint egyikük sem élt Eisenhower és az amerikai igazság ügyminiszter ajánlatával, hogy „val­lomástétellel“ mentse meg életét. Pedig, mint az AFP jelentette, Eiser, hower elnök és Herbert Browne! igazságügyminiszter „készenállt“ ar­ra az esetre, ha Rosenbergék mégis elhatároznák, hogy az utolsó pilla­natban „vallomást“ tesznek. Amikor elterjedt a kivégzés híre, Washingtonban jelszavas ‘áblákni vivő tömegek meneteltek a Fehér Ház épülete elé — mondja a Reuter egyik jelentése. A Fehér Ház meg­erősített őrséggel volt körülvéve. A „Rosenberg-házaspár megmen­tésére alakult országos bizottság" New-Yorkban nagy tüntetést -ende- zett, amikor megtudták, hogy a k: végzést végrehajtották. Emanuel Bloch, a Rosenberg-há­zaspár védőügyvédje a kivégzés után kijelentette: „Szégyen Ameri­kára! A Rosenberg-házaspárrai együtt meghalt az amerikai demo­krácia is.“ Bloch hangsúlyozta, hogy Eisenho­wer elnök, aki nem volt hajlandó kegyelmet adni az ártatlanul halál«* raítélt házaspárnak, „dicstelenül sze­repel majd a történelemben, mim olyan elnök, aki a halálos ítéletet támogatta.“ Július 3-ra összehívják az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlést 1953. évi július 3. napjának 10 órájára összehívja. ■ vezője volt a Berlin szovjet öveze­tében lefolyt provokációknak és rendzavarásoknak, résztvett a hatal­mi szervek és a lakosság elleni ban­ditatámadósokban. golyóáltali ha- ’álra ítélték. Az ítéletet, végrehajtották.

Next

/
Thumbnails
Contents