Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-23 / 119. szám

TOLNAI VILÁG PftOL ETÁR3A l EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A ucp akarata ki fogja kényszeríteni a békét (2, o.) — A német béketanács főtitkárának nyilatkozata a koreai fegyverszüneti tárgyalásokról (2. o.) — Szovjet tudomá­nyos küldöttség érkezeti hazánkba (2. o.) — A választási munka során kitűnt népne» elükkel egészítjük ki a poli­tikai iskolák hallgatóinak sorait (3. o.l — Az élenjáró Zootechnikai eljárások alkalmazásával az állattenyész­tési terv sikeréért (3. o.) . AZ M DP TOLNÁM EGYE! PARTBIZOTT5ÄG AN A K LAPJA \. ti V FOLYAM, 119. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT. 1953 MÁJLS 23 Készüljenek DlSZ^sservezeleink a Világifjúsági Találkozóra Augusztus hónapban Bukarest­ben összegyűlnek a világ haladó fiatalságának képviselői, hogy a vidámság hangja mellett, az élet és a munka szeretetének hangja mellett hallassák a világ vala­mennyi haladó fiatalja nevében kemény szavukat: „Minden erőnk kel megvédjük a békét!1' Népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs még a Budapesten meg­rendezett Világifjúsági Találko­zóról mondotta: „Nemcsak arról van szó, hogy ezt a találkozót mintaszerűen megrendezzük és le­folytassuk, hogy politikai színvo­nalát mintaszerű szervezéssel tá­masszuk alá, ezt a találkozót fel kell használni elsősorban arra, hogy a béke táborát az ifjúság között világszerte megerősítsük, hogy a demokratikus if júsági moz­galom világszerte mindenütt meg­erősödjék-" A budapesti Világifjúisági Ta­lálkozó óta eltelt évek során egy­re szélesebb keretekben bontako­zott ki a világbéke-mozgalom és ifjúságunk egységesen, tettekben megnyilvánuló következetes aka­rattal csatlakozott a békeharco. sok soraihoz. Nemcsak a demo­kratikus országok fiataljai váltak a világbéke-mozgalom élharcosai­vá, hanem a kapitalista államok elnyomott, kizsákmányolt fiataljai is bekapcsolódtak a világmérete­ket öltő mozgalomba. Tudatoso­dott bennük az a felismerés, hogy Csupán a béke biztosíthatja szá­mukra a felemelkedést, hogy csak békében lehet építeni és ezért minden eszközzel harcoltak és harcolnak ma is érte. Amikor a világ demokratikus ifjúságának képviselői Bukarest­ben ismét összegyűlnek, szüksé­ges, hogy számbavegyük az eddi­gi eredményeket és hiányosságo­kat, s tapasztalataikat értékesít­ve, felhasználva, készüljünk fel a nagy napra, a világ fiataljainak nagy demokratikus találkozójára. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége soraiban járhatják ki a fiatalok a kommunista nevelés előiskoláját, soraiban válnak a diszisták jó hazafiakká, igaz emberekké, a párttagságra méltó harcosokká. Évek során sok százezer ifjú ta­lálta már meg ezt az utat. De még mindig magas azoknak a dolgo­zó fiataloknak a száma, akik nem tagjai g, Dolgozó Ifjúsági Szövet­ségnek. S a legtöbb munkás, pa­raszt, vagy értelmiségi fiatal, aki még nem diszista, önhibáján kí­vül maradt távol a szövetségtől. A DISZ-vezetők, aktívák ugyanis keveset foglalkoztak velük. Ennek a hibának a felszámolása már meg indult megyénkben. Ugyanis a fiatalok a népnevelőmunka so­rán nemcsak a választásokról, hanem a DISZ-ről is beszéltek. Elmondották, hogy annak az if­júmunkás paraszt, vagy értelmi­ségi fiatalnak, aki a népfrontra adja szavazatát, a Dolgozó Ifjú­ság Szövetségében van a hely®, mert ott segítséget kap ahhoz, hogy további munkáját jól végez­hesse. Ennek a felvilágosító mun­kának tudható be, hogy Majo- son és Kajdacson a termelőszövet kezeti csoportokban DISZ alap­szervezetek alakultak, kezdték meg működésüket az utóbbi na­pokban. A választásokat megelőző mun­kánkban, majd a választásokon ifjúságunk megmutatta, hogy ha­talmas feladatok végrehajtására és megoldására képes. Példát mu tattak a termelésben és lelkes munkájuk nyomán gyönyörű mun- kacredmények születtek. A mözsi Úttörő termelőszövetkezeti csoport DlSZ-fiataljai 40 kataszteri hold gyapot vetését a vállalt határidő előtt 2 héttel befejezték. A duna­földvári Kendergyárban két ifjú­sági brigád alakult és ezek egy­mással versenyeznek. Kiszélese­dett a termelőszövetkezeti fiata­lok között a 250—300 munkaegy­ség eléréséért való küzdelem. — Skriba Péter, a zombai Vörös Csil­lag-tsz fiatalja eddig már közel 250 munkaeovséget ért el, de nem marad el messze mögötte il­lés János sem, aki már túlhalad­ta a 200 munkaegységet. A moz­galomba bekapcsolódott a gyulaji Üj Barázda tszcs, a tengelici Pe­tőfi tsz, a zombai Vörös Csillag tsz, a tamási Vörös Szikra tsz fiatalsága. Fiataljaink vigyék to­vább ezt a lendületet és jó mun­kával az aratásra és a cséplésre való jó felkészüléssel, a begyűjtés időbeni teljesítésével készüljenek fel a bukaresti Világifjúsági Ta­lálkozóra. A vizsgákra való felkészülés napjaiban a diák ifjak és lányok zöme becsületesen és lelkiismere­tesen tanul. A vizsgákra, különö­sen az érettségi vizsgákra való felkészülés valóban fokozott mun­kát jelent — kevés diák van, aki ezt nem érti meg. Az egyéni ta­nulás mellett ebben az időszak­ban nagy szükség van a tanuló­párok jó munkájára, együttműkö. désére. A középiskolai DISZ szer­vezetekre különösen nagy fel­adat hárul ezekben a napokban. Az ifjúsági vezetők első köteles­sége a politikai ■nevelőmunka. A DISZ szervezet közvetlenül is se­gítse elő a jobb tanulást. Dolgoz­zon a DISZ szervezet tervszerűen, ötletesen, állítsa most minden ere­jét a vizsgák sikerének szolgála­tába, mert diákfiataljaink a vizs­gákon való jó szereplésükkel ké­szülnek fel leqalkalmasabban a Világifjúsági Találkozóra. Fokozott mértékben kell meg­erősíteni a felkészülés napjaiban az alapszervezeteket. Jó terveket kell kidolgozni annak érdekében, hogy a fiatalok valóban maguké­nak érezzék a szervezetet és az üléseken mindig a legfontosabb kérdésekkel foglalkozzanak. Ves­sék fel a legégetőbb problémákat és azok megoldása érdekében is tegyenek meg mindent, hajtsák végre a feladatokat. DISZ-fiatalja ink erőteljesebben kapcsolódja­nak be a kultúrmunkába is. Bírál, ják a rosszakat, a lemaradókat, a késlekedőket és hanyagokat és dicsérjék meg azokat, akik élen­járnak a termelésben, jól végzik munkájukat, példát mutatnak tár­saiknak. A DISZ szervezetből igen sok fiatal kapcsolódott be a vá­lasztások idején fl népnevelőmun­kába, most ne hanyagolják el ezt, kérjenek a párttól speciálisan if­júsági feladatok megoldására moz gósitó feladatokat. Helsinkiben a napokban feje­ződött be a DÍVSZ végrehajtóbi­zottságának ülése. A végrehajtó- bizottság minden ifjút és lányt felhív, hoqy fokozza a hátralévő időben ezt a munkát. „Tartozza­nak bár a legkülönbözőbb szer­vezetekhez, nemzetiségekhez, faj­hoz — készüljenek megkétszere­zett energiával a Világifjúsági Kongresszusra és a Világifjúsági Találkozóra, a béke és barátság fiatalságának találkozójára." Me­gyénk fiataljai is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a Tolna megyét képviselő kül­döttség büszkén jelenthesse, hogy Tolna megye fiataljai a tervek teljesítésével, sőt túlteljesítésé­vel, a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésével és a vizsgák jó befejezésévéi készültek fel. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi aratás, csépJés, másodvelés, valamint a taríóhántás előkészítéséről és végrehajtásáról A mezőgazdaság dolgozói előtt a növénytermelés legnagyobb fel­adata: az ország gabonatermésének betakarítása áll. Ezért a termelő­szövetkezetek tagjai, az állami gaz­daságok és a gépállomások dolgo­zói, valamint az egyénileg termelők úgy készüljenek fel az aratás-csép- lés végrehajtására, hogy azt a leg­megfelelőbb időben, gyorsan és a legkisebb szemveszteséggel hajtsák végre. Az ara tiás- csépié s muinikáiival egyidőben végezzék el a másod- vetést és a tarlóhántást Ä másod- vetéssel az állatállomány takar­mánybázisát, az aratással egyidőben végrehajtott tarlóhántással pedig a talajerőt növeljék és készítsék elő a jövő évi jó termést. Az 19*53. évi aratás, cséplés. má­sodvetés. valamint taríóhántás elő­készítésére és végrehajtására a mi­nisztertanács az alábbi határozatot hozta. I. A gabonafélék aratása í. Az idei termés veszteségmentes betakarítása érdekében a búzát viaszérésben, a rozsot teljes érés kezdetén, az őszi és tavaszi árpát, valamint a zabot sárgaérésben, a sörárpát pedig teljes érésben kell learatni. 2 A termelőszövetkezetek, az ál­lami gazdaságok és az egyénileg ter­melők az aratást úgy szervezzék meg, hogy gazdaságukban ■az őszi búza, vailaznánt a rozs ara­tását annak megkezdésétől számított nyolc napon belül, a tavaszi búza, az őszi és a tavaszi árpa, valamint a zab aratását annak megkezdésétől számított öt napon belül befejezzék. 3. A traktorvontatású aratógépek­kel legalább százötven kát. holdat, a kombájnokkal pedig kétszáz kát. holdat arassanak le. A lófogatú aratógépekkel és aratásra átalakí­tott fűkaszákkal egyenkint legalább 60 kát. hold gabona aratását végez­zék el. Az állami gazdaságok gabonaveté­süknek országosan legalább '90 szá­zalékát, a gépállomások, a termelő­szövetkezetek gabonavetésüknek or­szágosan legalább 55 százalékát kombájnnal és aratógéppel kötele­sek learatni. A kombájnokat és az aratógépeket az őszi árpa aratásá­tól kezdve az aratás befejezéséig üzemeltetni kell. A kombájnok és aratógépek legalább napi tizenhat órán át, harmatmentes éjszakákon pedig — az üzemközbeni karban­tartás elvégzése mellett — éjjel is dolgozzanak. 4. A gépállomás igazgatója a kör­zetébe tartozó termelőszövetkezeti elnökök mégha Ugatásával június 10-ig köteles elkészíteni az arató- gépek és kombájnok menetiránvter- vét és azt a járási tanács végre­hajtóbizottsága elnökének bemu­tatni. A menetirány tervet csak a gépállomás igazgatója módosíthatja. 5. Termelőszövetkezetben a ter­melőszövetkezet elnöke és a gépállo­más igazgatója együttesen, állami gazdaságban az igazgató június 1-ig köteles minden gép számára kije­lölni a gépi aratásra legalkalma­sabb sík, jól elmünkéit gabonatáb­lákat. Az aratógépek és kombájnok számára minél nagyobb táblát kell kijelölni, amely kombájnnál húsz kát. holdnál kisebb ne legyen. Min­den kombájn számára legalább két­száz kát. hold területet kell kije­lölni. A kombájnok részére kijelölt területen csak kivételesen, tartós műszaki hiba vagy elemi kár ese­tén szabad más módon aratni. 6. A kombajnaraíést a teljes érés kezdetén kell megkezdeni. A kombájnokhoz a termelőszövet­kezet elnöke és a gépállomás igaz­gatója olyan szérühelyet köteles ki­jelölni, amely a kombájnnal csépelt gabona tisztítására és szükség ese­tén szárítására alkalmas. A szérű előkészítését és berendezését, vala­mint a szükséges eszközökkel (rosta, lapát, ponyva, zsák, stb.) való fel­szerelését a gépállomás segítségével a termelőszövetkezet köteles leg­később a kombájn-aratás megkez­déséig elvégezni. A termelőszövet­kezet elnöke köteles gondoskodni arról, hogy minden kombájnhoz a learatott és elcsépelt gabona folya­matos elszállításához szükséges számú fogat legyen beosztva és a szállításhoz zsák illetve ponyva áll­jon rendelkezésre. Mindezekről az állami gazdasá­gokban az igazgató köteles gondos­kodni. 7. Június 20 ig minden termelő- szövetkezet elnöke és állami gazda­ság igazgató ja az egyes nővén vek vetéséből jelölje ki azokat a táblá­kat, vagy táblarészeket, amelyek a legjobb _ minőségű (fajtaazonos, gyom- és betegségmentes) termést adják. Termelőszövetkezeteknél a vetőmagnak alkalmas gabona kivá­lasztásáért az illetékes gépállomás agronómusa is felelős. A kijelölt vetőmagtáblákat keveredés mentesen külön kell aratni. S. Az aratás gyors befejezése és a soron következő munkák elvégzése érdekében a learatott gabonát még az aratás napján keresztekbe kell rakni. A keresztberakásná! — kü­lönösen vasútvonal mentén — a tűz­rendészeit előírásokat szigorúan be kell tartani. A kombájnnal aratott és csépelt gabona szalmájának ösz- szegyiijtését és kazalozását „ kom­bájn olással egyidőben meg kell kez­deni és legkésőbb a kombájnolás befejezésétől számított öt napon be­lül el kell végezni. Minden leara­tott területet az aratás befejezésétől számított 48 órán belül fel'kell ge­reblyézni. 9. A szemveszfeség csökkentési*' kötelessége minden egyes termelő­szövetkezeti tagnak, minden egvé- nileg termelőnek, az állami gazda­ságok és a gépállomások minden dol­gozójának. A mezőgazdasági irá­nyítószervek az aratás egész idő­szakában kötelesek ellenőrizni, hogy az aratási .szemveszteség a leg­kisebb mértékű legyen. Azokat, aklik száindlákosan, vagy gondatlan­ságból növelik a szemveszteséget, szigorúan felelősségre kell vonni. Ií. A gabonafélék feeiiordása 1. A gabona behordását az aratás befejezésétől számított nyolc n-apoai belül el kell végezni. A heh ordashoz minden felhasználható szállítóeszközt és a rendelkezésre álló igaerőt mun. kába kel!! állítani, s szükség esetén a behordást éjjel is végezni kell. 2. A cséplés folyamatos biztosítása érdekében minden gabonát lehetőleg asztagba keli! hordani. A vetőmagra kijelölt gabonát külön kell hordani és asziagolni. Az a-sz tag olást, és az asztagok hajazáeát különös gonddal kell végezni, hogy &z osztagok be­ázás ellen védve legyenek. 3. A osépíés meggyorsítása véget: az I. típusú termelőszövetkezeti cso­portok, hasonlóan az egyénileg ter­melők, gabonatermésüket lehetőiéig minél nagyobb mértékben könnyen megközelíthető, a tüzrendészeti elő­írásoknak megfelelő közös rakodó­helyre (szérűre) hordják. A közös rakodóhelyeket a községi (városi) végrehajtóbizottság elnöke, illetve a-z 1. típusú termelőszövetke­zeti csoport, elnöke június 1-ig köte­les kijelölni. A közös rakodóhelyek kijelölésénél külön figyelemmel kell lenni a viHamoscséplésre alkalmas területekre. Annak a termelőnek, ak> közös szérűn csépeltet, a cséplési díjból tíz százalék kedvezményt kell nyújtani. 4. A gabonát elsősorban a másod­vetés céljára kijelölt területekről keH behordani. 5. Az őszi árpát, a tavaszi búzát, ezen belül a durum búzát feltétlenül külön aeztagba keH hordani. 6. A fokozott tűzbiztonságról védő- barázdák szántásával, a szérűk foko­zott őrzésével és az oltáshoz szük­séges felszerelés biztosításával kell gondoskodni. A behordást a vasutak mentén kell elkezdeni. III. A gabonafélék csépléss 1. Gabonát kizárólag cséplőgéppel vagy kombájnnal szabad csépelni, kivéve a /.supssainia nyeréséhez tör­ténő cséplést, amelyhez külön enge­dély szükséges. A csépiért haladék­talanul meg kell kezdeni, amint egy- ögy gép részére a folyamatos üzemel, téréshez szükséges termény asztagha van hordva. A gabonafélék cséplé- -ét legkésőbb augusztus 20-ig az or- vz&g egész területén bt’ kéül! fejezni. 2. Minden gépállomás igazgatója a járási tanács végreha jtóbizottsága elnökével együtt a cséplőgépek rs io- naroziá.si tervét május 27-ig köteles e'készííeni és azt jóváhagyás vég űt június 1-ig megküldeni a megyei la. nács végrehajtóbizottsága elnökének. A megyei tanács végrehajtóbizottwá- gának elnöke a rajonírozási terve­ket június 5-ig köteles elbírálni és jóváhagyni. A jóváhagyott tervek alapján a gépállomás igazgatójának június 15-ig kell elkészíteni minden cséplőgép menetirány tér vét. A rajonírozási tervet csak a me­gyei tanács végrehajt «bizottságán;! k elnöke, a menetiránytervet pedig a gépállomás igazgatója módosíthatja. 3. A jóminőségü vetőmag biztosítá­sa érdekében a termelőszövetkezetek­ben és az állami gazdaságokban a vetőmag céljára alkalmas táblák (I. fej. 7 pont) termését külön kel! csépelni. Mindenütt meg kell szervez­ni az ősziárpa. tavaszi búza, ennek keretében a durum búza keveredés­mentes csépiekét, külön begyűjtését és tárolását. 4. A csépiéinél az osztályozóben. ger használata kötelező. Az osztályo. zó hengert és a dobot úgy kell be­állítani. hogy az ocsuba két Százalék ná! több ép, fejlett szem ne legveu. a törött szem pedig ne legyen több, mint az egész elcsépelt termésűieny- nyiség súlyának három százaléka. A szalmában, töreteben és a polvvában maradt szemek súlya nem haladba A. meg az elcsépelt gabona súlyának 0.5 százalékát. A cséplőgép vezetője kö­tele« betartani, a cséplési ellenőr pedig köteles ellenőrizni, hogy a sz«mveszteség «• fent felsorolt száza­lékoknál nagyobb ne legyen. 5. A bánya és energiaügyi minisz­ter, a földművelésügyi miniszter, va­lamint az állami , gazdaságok és er­dők minisztere kötelesek gondoskodni arról, hogy a gépállomások mintegy 1300. az állami gazdaságokban leg­alább 400 cséplőgépet villamos meg­hajtásra ásítsanak be. 6. A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők minisz­tere és a MEDOAZ segítsék elő. hogy a gépállomások és az állami gazda, ságok minél nagyobb 'mértékben Bredjuk módszerrel csépeljenek. 7. A kombájnnal aratott _ csé­pelt termés mennyiséget a „tiszti!ott és szárított termény súlya alapján kell megálllapítani. IV. Egyel) \m\imi és cséplésc 1. Az egyéb növények aratását a* alábbiak szerint kell végrehajtani. a) A köles aratását kombájnnal a teljes érés elején, egyéb gépi és kézi kaszával pedig viaszérésben kell megkezdeni. b) A hüvelyeseket (bab, borsó, 'len­cse, bükköny stb.) », kora reggeli vagy az esti órákban vonódott álla­potban kell! aratni, amikor »z alsó hüvelyek már érettek, d*e a felsők is ki vannak fejlődve. e) Az olajlent akkor keli aratni- amikor a magtokok sárgásbarna szí­nűvé válnak. dl a Here félék (lucerna, vöröshere. bíborhere, baltacin. stb.) aratását viaszérésben a reggeli és esti órák­ban vonódott állapotban kell elvé.- gezni. e) A repce aratását akkor kell meg (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents