Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-07 / 105. szám

Magyar fiatalok! tJj választópolgárok! Éljetek választójogotokkal! Tolna község pártvezetősége felkészült a választási agitációra A kázsóts pártvezetőség ülésén napirendre tűztük a választási agi- tádós munka beindítását. Éne a ve­zetőségi ülésre meghívtuk az alap" szervezetek párttátkárait, hogy ala. po6 körültekintéssel a legjobb aktí­vákat tudjuk mozgósítani. Az értekezlet határozata alapján az aiapszervezetek pártcsoport-értekez­leten előkészítették a páiícsoport- biaalmrakat, hogy ebben a harci csa­tában a kommunisták konkrét párt- megbízatást kapjanak. Minden ^ be" csüietes páitonikíviUit üzemből és dolgozó parasztokból — bevonva, ki. építettük az aktívahá-lózatot. Párt- oktatáeunk hallgatóiból ideértve az agitációs tanfolyamokon résztvevő­ket is. mintegy 400 kiképzett, ak­tív. népnevelő áll rendelkezésünkre, amelyek már dolgoznak a területen. Minden héten a csütörtöki népneve­lőértekezleteken megkapják az újabb szempontokat. Tizenkét népnevelő élére felelőst jelöltünk ki, alti össze­fogja a beosztott aktívákat. A nép­nevelő értekezletek számos tapasz" talatot nyújtanak, felszínre hozzák a jó módszereket. Az ellenőrzést a parlvezciöség legjobb aktíva: végzik. Az agitációs munkát minden eset­ben összekötjük a napi feladatokkal mind az üzemben, mind a mezőgaz­daság terén. Konkrét eredményekért, üzemben a második negyedéves terv teljesítéséért, a választást békever. seny kiszélesítéséért folyik a felvilá­gosító munka. Községiünk dolgozó pa­rasztjai csatlakoztak a nyírbátoriak felhívásához és a vetés terén az utolsó munkák folynak, s a napok­ban Tolna község dolgozó parasztjai teljesen befejezik a vetést. Begyűjté­sünk terén is kimagasló eredmények kel büszkélkedhetünk'. Tojásból pia* ci napokon négv és félezer darabot visznek az átvevő helyre. Ezen ke­resztül is látszik; hogy dolgozó pa­rasztságunk készül a májusi válasz, tásra. Munkánk dün’o fényezője az éberség. Egy pillanatra sem szabad az agiíá- ciónak szünetelnie, mert az osztály­ellenség igyekszik kihasználni azt a területet, ahol mi elhanyagoljuk a munkát. Éppen ezért, ezekben a na­pokban és hetekben minden párttag és pártonkivüli még fokozottabban, még nagyobb éberséggel végezze fe­lelősségteljes pártmunkáját. Az ági" táció során igen sok, munkában raegedzett káder jön felszínre. me­lyekkel továbbra is foglalkozni kell. A választási agdtációt nem kampány munkának tekintjük hanem utána i3 harcos felvilágosító munkát végzünk ötéves térvür.k sikeres befejezése érdekében. Éppen ezért széles aktí- va hálózattal indítottuk be az agi- tációt és azt állandósítjuk. Kíképezfiinh kisgyűiés-eldadökat is. Negyven kisgyűlés-alöadó, mélyekért felelős a 'békebizottság titkára, rend­szeresen végzi területén a munkát, mozgósítva, összefogva a dolgozó pa rasztságot. Mindemellett a szemlél­tető agitáció jól bevált módszerét is alkalmazzuk. Bemutatjuk képekben, rajzokban dolgozóink megváltozott életét, azt, hogy kik zsákmányolták kj a dolgozókat, a kulákok a föld- birtokosok igaz; arcát. A községi vezetőség minden héten értékeli az agitációs munka ered* menyeit és hiányos-ágait, időben segít a hibák kijavítása érdekében. Döntő és fontos kérdés a tömegkap. csolA: állandó kiszélesítése és erő­sítése, Agitációs munkánk során biztosítjuk ennek elérését, azt, hogy minden becsületes, hazáját szerető dolgozót a népfront zászlaja alá tö­mörítsünk. Elmélyítjük a Szovjet­unió iránti szeretedet dolgozóinkban. bemutatVg eddigi- segítését, támoga­tását, azt, hogy mit köszönhetünk a szovjet népnek. Ez természetesen nem megy ma­gától, Komoly helytállást, áldozatvál­lalást, párthűséget követel minden kommunistától. Légyen minden kom" munisía népnevelő ahogy Lenin elvtárs mondotta egy kolhozértekez- leten. Előre jó agitációs munkával a népfront zásziaja alatt a békéért, a boldog életért. Komáromi Sándor községi párttitkár, Tolna. Miért nem megy a kukoricavetés a gyönki Vörös Csillag tsz-ben?! év g.yönki Vörös Csillag tsz tagjai * korátavaszi kalászosokat és a töb. bi növények vetését is határidőre befejezték. Ennek ellenére szégyen- lete3 a lemaradás a kukoricavetés­nél, Megyénkben csaknem mindenütt befejezték a kukoricavetést május l*re. A gyöntei Vörös Csillagnak azonban május 5'én több, min; 100 hold veséden kukoricaiöldje volt, am; vetéstervének több. mint .60 százalékát teszi ki. A gyönki Vörös Csillag tsz tagjai meglehetősen nagy területen gazdál­kodnak és aránylag kevés munkaerő vei rendelkeznek. Felesleges azonban arra az áilásp-ontra helyezkedni, mm; Trink István elvtárs, a tsz párt" titkára,: — Azért vagyunk lemarad­va. mert kevés a munkaerő — mond. j-a. — Az ö véleménye mellett fog­lal állást Vincze György, a tsz el­nöke is éa a szövetkezet agronómu- sa, Juhász István elvtárs. A vezető­ség megállapítja a hibát de egyál­talán nem keresi a lemaradás okát. amelyet a gyakorlat megmutat. A nőket nem vonják be a termelőszö­vetkezet munkájába, a 84 családból mindössze 22 nő dolgozik. Pedig’ eb­ben a szövetkezetben is számtalan példa bizonyítja, ha foglalkoznak a női dolgozókkal, megbecsülik mun­kájukat. akkor megállják helyü­ket. Bánki Mihátyné október 1-töl április t-g 195 Kommár Andrásné 161 munkaegységet teljesített, de so­rolhatnánk tovább, mert a 22 közül nincs olyan aki. ne. áilpa helyt a munkában. Igaz. A legutóbbi taggyűlés hatá­rozatot hozott arra,, hogy minden szövetkezeti tag felesége (aki mun" kaképes), a csoport munkájából kö­teles kivenni részét. Még a csoport­gyűlésen Nánai Pál elvtárs a szövet­kezet egyik dolgozója a , következő megjegyzést tette: — Az én íelesé- gém is szívesen jönne és jön is dol­gozni, de csaic akkor, ha a vezető­ségi tagok feleségei is dolgoznak. — Nánai elvtárs megjegyzésének nagy jelentősége van, mert azt magyaráz­za meg hogy ezen a téren is a tsz .vezetőinek és vezetőségi tagjainak keli példát mutatni. Sajnos, ez még. nem így van. Nem dolgozik az elnök ielesége sem. az agronómusé sem. a párttitkáré sem és .a brigádvezetőé sem. Ez az egyik oka, hogy nem vesznek részt a többi asszonyok sem a munkában, s ami ebből követke" zik, hogv szégyenteljesen lemarad­tak a vetésben. Kurdon a régi ovódából napközi­otthon lett, ahol boldogabb lett az élőt, mint régen volt. A községi ta­nács azonban az utóbbi időben na gyón elhanyagolja a napköziotthont. Maga a helyiség is eldugott, rossz helyen van, ahová nem süt be a nap­fény, ami pedig legfontosabb lenne a gyermekek számára. Nincs ebédlő és nincs olyan helyiség, ahol a gyer­mekek aludni tudnának két 6zobából és egy konyhából áll az egész épü­let, de az egyik szobát kénytelenek élelmiszerraktárnak használni, mert az élelmet nem tudják hová tenni. A kerítés is szakadozott, a gyermekek ki tudnak rajta bújni és igv köny- nyen előfordulhat, hogy leeshetnek az útra. Az óvónő egy kilométerre lakik kint a szőlőhegyen, mert a tanács A kukorica-vetés lemaradásának azonban vun egy másik döntő oka is. Ugyaniig a gyönki Vörös Csillag gépi munkáit a varsádi gépállomás végzi. Illetve végezné, mert Töke elvtár.-, a gépállomás igazgatója el­ereszti a füle mellett azt a sok fel­hívást, amit telefonon keresztül in téz hozzá Juhász elvtárs, a tsz ag- ronómusa. A gyönki Vörös Csillag, tagjainak haladéktalanul meg ksll gyorsítani a vetést. Solía ne tévesszék szem elől. hogy a választási harc győzelme meg követeli minden becsületes dolgozó­tól, hogy mindennapi munkája jobb elvégzésével is a népfrontra szavaz­zon. nem biztosit számára lakást a nap köziotthon közelében. A szocialista társadalomban a leg főbb érték az ember, népi demokrá­ciánk nagy gondot fordít a gyerme­kek nevelésére és az egészség' védel­mére. De vájjon a községi tanács mit tett annak érdekében, hogy va- lóraváltsa kormányunk és pártunk célkitűzéseit? Semmit ez>en a téren. Egy község szociális helyzetének megjavítása attól függ, hogy a ta. riács vezetői hogy veszik észre a bi búkat és niit tesznek azok felszámo­lása érdekében, fts egy női tanács­elnöknek sokkal jobban meg kell lát­ni ezeket a hibákat, miut egy férfi, nak. Bíró Lajosné Dombóvár. A kurdi tanács több gondot fordítson a napközi otthonra A választ íísi bélevcrseny crüdményei a Tatarozó Vállalatnál üzemi dolgozóink a választási bé* keverseny ideje alatt még nagyobb eredmények ej- érnek el az előbbi de- kádoknál. Ezt bizonyítja a Tolname­gyei Tatarozó és Építőipari Vállalat építésvezetőségein - dolgozók ered­ményei. A bátaszéki építésvezetőségnél a Makszirtienko-kömüvesbrigád, Púifi Ádám jeivényes sztahanovista bri* giádvezetővel az élen április hónap második deikádjában 4 százalékkal* növelte teljesítményét. 155 százalé­kot értek .el. A Rózsa köművesbri- gád 128 százalékos teljesítményével dicsekszik. A simonitornyai építésvezetőségnél a Villám-brigád 165 százalékos tel* j esi tmény évei messze maga mögött hagyta verseny társát, az Előre-brigá­dot, amely 149 százalékot ért el az elmúlt dekádban. A kirendeltségnél legjobb eredményt a Petöíibrigqd érte el. 16*3 százalékra teljesítette de- kádtervét. Jó eredményt értek el az elmúlt dekádban a Sztallánov aszta­losbrigád és a Vorosilov festőbrigád, melyek 170, illetve 148 százalékos teljesítménnyel viszik győzelemre a választási békeversenyt. A telni; épiíésvcze'.őségtn a 'Né­meth Adam sztahanovista Vörös Csillag kőművesbrlffádfa az e.mftlt dekádban 175* százalékot teljesített. Versenytársa, a Petőffbrigád 150 százalékos teljesítménnyel dicseked­het. Az ácsbrigádok közül az Előre- brigád 14o százalékot teljesített. Ez az eredmény nagyban köszönhető Wiedemann János kétszeres jelvé* nyes eztahánovirta brigádvezetőnek. A műszak; vezetés nagyban segíti a sikeres tervteljesítést. A műszaki dolgozók közül említésre méltó Vár­szegi Józseí sztahanovista építésve­zető, aki a műszak; feltételek bizto­sításává! igyekszik munkáját síké* lesen vágr; hajtani. Perencz József és Fábián Lajos építésvezetők is jó szer­vezéssel igyekeznek helytállni. LEVELEZŐINK JELENTIK : így ünnepe Iliik május 1-él! Termelőcsoportunk komoly nehézségekkel küzdött fogathiány követ. Restében a tavaszi vetéseknél. A hiányosságokat, azonban leküzdötték es május 1 tiszteletére tett vállalásukat teljesítettek, befejezték a tavaszi ve­tést. Nagy lelkesedéssel ünnepeltük május Tét is. Az ünnepi felvonulás ugyan elmaradt a rossz idő következtében. .4 kultúrházb'an azonban szép számmal jöttek össze községünk dolgosói, ahol u járási pártbizottság kiküldötte tartott beszédet a Függetlenségi Népfront nercben, — írja levelében Bcncze Istvánná mázai levelezőnk. További sorai arról sióinak, hogy az ünnepélyt a kis óvódások és az úttörők versekkel és szavala­tokkal tették színesebbé. A délutáni műsort pedig a futballmérkőzés színesítették, majd reggelig tartó tánccal fejeződött be az ünnepély. 1 levél soraiból az is kitűnik, hogy Máza község dolgozói továbbra is let. kés hangulatban készülnek a május 17.i választásra, diafilm vetítéseké tartanak, sőt a rigmusbrigádok is működésbe lépnek. A kultúreso/torlo-t már készülnek, hogy „ május 17-i válás-.tusok napját müsorsi-iniüifcka tegyék színesebbé. >s Zomba község ünnepi hangulatáról Pánczél Júlia kötelezőnk azt ír’ ja, hogy az április 30-i esőzések következtében május Uén nem tudták megtartani az ünnepi felvonulást, de a mozihelyiségben szép számmá jöttek össze a dolgozók, hogy meg hallgassák Bogos Domokos elvtárs., nak, megyén]! egyik képviselőjelöltj ének ünnepi beszédet. Az ünnepi gyű­lést az úttörők szavalatai tették meg színesebbe, a délutáni órákban pe­dig a kultúrteremben jöttél: össze a dolgozók, ahol a DISZ. az úttörői; és az MNDSZ kultúrcsoporljai különböző műsorszámokkal szórakoztattál; a dolgozókat. Verölényes napsütésre virradtak Pállá község dolgozó- máíns ‘n. Már a kora reggeli órákban igyekez tek a kastélyban lévő SZÖVÚS/-U- kota leié, ahol a választási gyűlés volt előkészítve, s megtartva. A me­net élén az úttörők meneteltek tégy elmezett sorokban őket Lövették o többi dolgozó^ is. A zsútolísig megtelt hatalmas teremben Holtmann Já­nos elvtárs, a gyönki járás függetlenségi népfront bizottságának elnöki- tartott beszédet. utána pedig Pénzes Béla elvtárs. megyénk egyik képvi­selőjelöltje szólalt tel melyet nagy figyelemmel hallgattak Pállá dolgo­zói — írja levelében Szász Józsei. p állni tevp’ezővác. Levelének további sa­raiban arról számol be, hogy az ünnepi gyűlést az általános iskola Petőit Sándor úttörő csapatának kultúrműsora tette színesebbé. Az úttörőcsapat egyik tagja pedig virágcsokorral kőszönlötle Pénzes elvtársat, megyénk képviselőjelöltjét. Az ünnepségei, az is színesebbé tette, hogy 8 dolgozó parasztot tüntetett ki a párt és a tanács könyvjutalommal 11 úttörői pe­dig a jótanulásért, vörös nyakkendővel jutalmaztak meg. * Pados János elv társ, a tamási járásban tartott választási gyűlésekről számol be levelében. Hét községben voltak iinnepj gyűlések ahol több. mint 8000 dolgozó és mintegy 3000 úttörő jelent meg. Az úttörők kultúr­műsorral. énekszámoldzal és szavaló toklcal tették színesebbé az ünnep­séget. — A Tamásiban megtartott ünnepi nagygyűlésen honvédségünk részéről mintegy 100 lovas jelent meg, kezükben piros zászlóval. A te* megszérvezetek tagjai táblákkal kezükben jelentek meg a gépállomá­sok mindenütt területileg vonultak lel. Hasonlóim a terrnelőcsoportok tagjai is. * \ Egyed Károly levelezőnk, a felsőnyék{ ünnepségekről számol be le veiében. Azt írja, hogy a csütörtöki fáklyás lelvonulás ugyan elmaradt, de pénteken, május 1-én a kora reggeli órákban zenés ébresztővel kez­dődött meg az ünnepség. Elmaradt az iinnepj lelvonulás is a rossz idő következtében. Az ünnepélyen azonban mégis szép számmal vettek részi. Az ünnepséget az úttörők szavalatai és műkedvelő jelenetei tették még színesebbé, délután pedig a helyi futballcsapat mérkőzése és az iskolások kultúrműsorai szórakoztatták a közönséget, este pedig a kultúrteremben reggelig tartó tánc kezdődött. Kik „képviselték“ a múltban megyénk dolgozóit „Május 17.én országgyűlést választ a nép. Alkotmányunk kimondja: Ma­gyarországon minden hatalom a do - gozó népé. A dolgozó nép hatalmú nak legfőbb képviselője: az ország- gyűlés, azért kell az országgyűlést az egész népnek választania. Olyan képviselőket kel! küldeni az ország­gyűlésbe. akik készek, önzetlenül szol gálni a nép ügyét” —- mondja ki a Magyar Függetlenségi Népfront. Nagy nap ez a magyar dolgozó nép életében. Ezen a napon újra hitet lesz dolgozó népünk ragyogó jövője, a szocializmus felépítése naol. lett. A magyar. dőigözó nép életében másodszor történik ,olyan választás, amikor a nép kizárólag saját jelölt, jeit küldi az országgyűlésbe, amikor olyan képviselőket választ, akik sziv- vcMélekkel a dolgozó nép, a haza érdekét képviselik, annak nagyszerű jövője érdekében végzik munkáju­kat. Amikor lázasan készülődünk má­jus 17.re, amikor bizalommal és lel­kesedéssel jelöljük legjobbjainkat képviselőnek, nem árt ha visszapil­lantunk gyűlölt múltúnkba és párhu zamot vonunk az akkori és a jelen­kori választás között. Nem árt ha kissé közelebbről megnézzük, kiket is ke.jlett a Horthy-rendszer idején a legnagyobb terror és csalás , közepet, te képviselőnek megválasztani. A Horthy-rendszer idején a dolgozó nép legádázabb ellenségei kerültek az or­szággyűlésbe. Olyanok, mint gróf Zichy, olyanok, mint dr. Klein Anlal. akinek ezerholdas birtoka, szeszgyá­ra és gőzmalma volt. Olyanok,, mint Bon ez Ákos, aki fő résztvevője volt a Tamási járás haladó mozgalmai el­fojtásának. A népelnyomó uralkodó osztálynak olyan tagjai és kiszolgá­lói bitorolták a képviselő címet, mint dr. Örfy Imre ügyvéd, aki nyúzta a dolgozókat. A Horthy.rendszer be­csapta a népet. Úgy tűnt,ette. fel, hogy .a választók saját képviselőjüket is beküldhetik az országgyűlésbe, így tették képviselővé Haypáí István tol nanémedi kulákot. Ezeknek a ..kép­viselőknek” csak egyetlen céljuk volt: az, hogy meg választ ássák ma­gukat szentesítsék és védjék a ki­zsákmányolok érdekéit. Ez természe­tes is volt, hisz ők is a népnyúzók közé tartoztak. Ezek az úgynevezett képviselők a választási hadjáratban számbavették azokat a feladatokat, amiket a fejlődés érdekében meg kel. lett volna oldani, s hangzatos 'sza­vakkal ígérgették a népnek, hogy ha rájuk szavaznak, mimlent megvaló­sítanak. Nagyon jellemző rájuk, amit Kardos István györkönyi dolgozó paraszt elmond: „40 éve lakom _ « községben. A felszabadulás előtt min­den választás alkalmával megígérték a községnek, hogy bekötőutat kap, mozit liap, jó ivóvizet stb. kap. Szín. te már kívülről tudtuk, ha jött a választás, mit fognak Ígérni. Egyszer- sem valósították meg. A bekötőutat, a mozit, s minden,t amit ők Ígértek, a népi demokrácia adta meg." Ezek bitorolták évtizedeken kérész, tül „Tolna megye képviselője" cí­met. Azonban csak a tőkések és földbirtokosok vallották őke; igazi képviselőjüknek, s tulajdonképpen csak az urak választották. A válasz^ tó-jogosultságot olyan feltételekhez kötötték, ami a dolgozók százezreit zárta ki a választók sorából. A Hor. thy-rendszerben csak annák volt «za. vaza.tá joga, aki a 26—30 évét betol lőtte, tízévi magyar állampolgárság­gal rendelkezett, hat elemi, kétévi helyben lakás és büntetlen előélet kel­lett ahhoz, hogy valaki szavazhas­son. Ha egy mu'nkás vagy paraszt szót emelt az alacsony munkabér, vagy a kegyetlen bánásmód ellen, máris megvonták szavazati jogát. Ennek a szigorú rendeletnek nyomán megyénkben ’is, például az 1929.es választáskor a felnőtt lakosságnak mindössze 35.9 százaléka rendelkezett választó-jogosultsággal. Ezzel szem ben ma minden becsülete« állampol­gárnak szavazati joga van, aki be­töltötte a 18. életévét. A felszabadu. lás előtti választások erőszakkal, kényszerre! történtek. Nem egy eset. ben a csendőrök és az erőszakos kor tesek vitték a dolgozókat a szavazó helyekre, hogy leszavaztassák őket saját ellenségeikre. A választások után legfőbb gondjuk az volt, hogy megbüntessék azokat, akik nem sza­vaztak, vagy az ellenzékre szavaztak. Ezt könnyen ellenőrizhették, mert hi­szen a szavazás nyílt volt. nem egy őseiben szóbelileg kellett megmon­dani. hogy kire ézavaz a választó. Ma már ez mind a. múlté! Hála a Szovjetuhiónak. pávtuuk vezetésével a népnyúzók kezéből, a, nép kezébe került a hatalom és a nép, a Palla- vicini őrgrófok helyett saját képvise. lőit küldi az országgyűlésbe. Alkot­mányunk messzemenő jogokat bizto­sit minden polgár számára a válasz­táshoz. Önként választ a nép saját sorai közül olyan képviselőket, aki­ket a tegméltóbbnak talál arra. hogy rábízza 6orsáaak irányítását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents