Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-31 / 126. szám

NAPLÓ 1953 MÁJUS 81 A nemzetközi gyermeknapra ' X felszabadulás előtt anyának lenni, új életet hordozni nem volt mindig öröm és nem volt mindig boldogság. Rettegés félelem, a nyo­morúság és szenvedés betetőzése volt, A dolgozó nőt nem becsülték meg. Számtalan példát lehelne fel­hozni arra, hogy a nőt sok eset­ben elbocsátották állapota miatt, családokat lakoltatta^ ki az utcára. Ezer és ezer anya volt kénytelen gyermekét egyedül hagyva bezárni, hogy dolgozhasson, ha nagy rit­kán munkához jutott. A Horthy* rendszer urainak nem fájt a feje amiatt, hogy mi lesz a magukra ha­gyott gyermekekkel hogy lúgkövet isznak, vagy magukra gyújtják a házat. A kapitalista országokban ma is ilyen a gyermekek élete az anyák sorsa, Cotton asszony, a Nemzet­közi Nőszövetség Satálárdíjjal ki­tüntetett elnöke a Népek Kongresz- sausán erről így beszélt: „Az anyák gyermekeiket csak szűk, kényelmet­len lakásokban nevelhetik, /el, ahol lel kell akasztani a székeket ahhoz, hogy ágyakat tudjanak vetni, ahol a ruhát abban a szobában szárít­ják, ahol alusznak.. Es szörnyű el­gondolni, hogy vannak még ennél rosszabb körülmények között élők is Ázsia, Afrika; Latimaneriika egyes országaiban, Ezekben az or. szagokban vannak gyermekek, akik felett még telő sínesem.“ Az anyák és gyermekek számára azonban ma már van egy mási^ vi­lág, ahol évről'évre boldogabb édesanyákat és mosolygósabb arcú kisgyermekeket látunk. A gyerme­keket a Szovjetunióban az élet vi­rágának nevezik és olyan féltő gonddal veszik körül őket mint kertész a virágait. A Szovjetunió se­gítsége és példája nyomán éln^ a demokratikus országok gyermekei is boldog, napsugaras hazában. A magyar édesanyák is elmondhat­ják. hogy megvalósult mindaz, amit egykor gyermekeiknek kivántak. A mi gyermekein^ már megszületé­süktől kezdve élvezik pártunk és kormányunk gondoskodását, sze- retetét. Törvény ez nálunk mint ahogy törvény a béke védelme. Sok határozat látott napvilágot a felsza­badulás után. amely az anyák vé­delmét és a gyermekek boldog éle­tét hivatott biztosítani. A miniszter­tanács március l'én megjelent ha­tározata pedig az előtte való tör­vények. rendelkezések továbbfej­lesztése volt, Hz a határozat is vilá­gosan bizonyítja, hogy mi növek­vő erőnket a békés, boldog élet to­vábbfejlesztésére fordítjuk. Ha csak megyénket vesszük pél­dának láthatjuk, hogy kormányunk milyen hatalmas összegeket fordít az anyák és csecsemők védelmére. Április hónapban 1213 anya része­sült ingyenes csecsemőkelengyében. Féltő saeretet árad a határozat min­den sorából. A gyermekek megvédésére a vi­lág minden részén a béke védőimé­nek jegyében fognak össze. Az olasz gyermekvédelmi konferencia az olasz néphez intézett felhívásá­ban hangoztatta: ,,Egyesítsétek erői­teket a béke megvédésében, mert a béke az alapvető teltétele annak, hogy megvédjük a társadalom alap­ját, a családot, hogy megvédjük gyermekeinket.“ a gyermekvéde­lem és a békevédelem azonos célo­kat követ hiszen a gyermekeknek úgy kell a béke. mint a virágnak a fény. A gyermekvédelem harcot je­lent a kenyérért a nyomortól men­tes életért, a világos, szép tanter­mekért, a demokratikus tanköny­vekért. Ez pedig a harc a békéért, a háborús előkészületek ellen. Erről tanúskodik a fiatal nyugatnémet anya Hilde Benthien történeta is. A nyugatnémet rendőrség Hilde Benthient néhány hetes csecsemőjé­vel a börtönbe záratta, mert harcolt gyermeke boldogságáért a békéért, de a békeszerető emberek tiltako­zás-, Benthient és csecsemőjét kisza- badtiotta a börtönből. A Nemzetközi Gyermeknapon ha a gyermekekről beszélünk — min­denekelőtt a békéről kell szólni. Gyermekeink követelik tőlünk: erő­sítsük hazánkat, a béke országát. Békevédelmi szerződés . A szerződések — akár ügyvédek kötik, akár po_ fitikusok — mindig hiva- taloehangú, körömfont szö­vegezésű iratok. A tények, követelések, pontokba, és glipontokba csoportosított mondatai mentesek minden benső átforrósított erőtől. Mennyivel megikapób. bak. egyszerűbbek, sziv- böljövőbbek és kifejezőb­bek azok a szerződések, amelyekben „hazánk fel­virágoztatásáért. boi'.dog jövőnkért, gyermekeink szebb életéért“ bizony né­ha remegő hetükkel, de t egható lelkesedéssel fö­djük meg dolgozóink: >móny munkatettekkel, de a fáradságot megérő cselekedetekkel tesznek hi­tet a béke nagy ügye mel­lett. Szerződőst kötnek a béke védelmére. Egyszerű, kékfedcles la­pok ezek a szerződések. Borítólapjukon Rákosi elv. társ szavai: lanka­datlanul, hűen. erőnket nem kímélve küzdünk to. vább a béke frontján s mindenütt ott leszünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és áldozni kell Pintér Ferenc, a paksi Vörös Sugár termelőszö. vetkezeti csoport elnöke régi békehareos. Már a III. Magyar Békekongresszu- son fentjárt községe, já­rása képviseletében. Tudja és érzi. mit jelen* békében élni és dolgozni, tagjának lenni öt világrészt átfogó, mozgósító békemozgalom­nak. a földkerekség vá­rosain és falvain végig. hömpölvgő tömegek hang­jába bele vegyül ve. közös követelésiként Kiáltani ’ lánglelkű költőnk, Petőfi szavait: „Békét, békét a világnak, — De ne zsarnoki kénytől. — Békét csupán a szabadság felszentelt ke­zéből.“ Ezért kötött békevédekni szerződést- is Báli Jánosné megyei béketitkárral: „Ä paksi Vörös Sugár termelőszövetkezeti cso­port nevében megfogadom, hogy a Bé*ke-Világtanács budapesti ülésére szénán­kat lekaszáljuk ős 14(1 má­zsa szénát beszolgáltatunk az államnak. írok egy le­velet a békevilágmozgaloim egvik kiemelkedő szemé­lyéhez. A csoporton belül két, békebizottsáeot meg­alakítok." — Eddig szól a szerződés, de Pintér elv. társ nem tudta minden vállalását feljegyezni erre az egy lapra, s egy má­sikon folytatta: ,,A Mi- nisztertmáes határozatát. mindenkor betartom és be. tárlatom, Kellő időben el­végezzük az aratást. Viasz érésben vágjuk le a bú­zát, teljes érésben a rozsot és ugyanúgy az őszi, ta­vaszi és sörárpát is. Szem­veszteség nélkül elvégez_ zük a cséplést és beadár sunkat mindjárt a cséplő­géptől teljesítjük.“ Eddig a szerződés. A szöveg nem is olyan hosz. szú, nem is olyan terje­delmes. De a, körülírástól ment egyszerű szavak ren­geteg munkaidőt, renge­teg dolgos napot jelente­nek. Buzog bennük a mér. hetetlen, letörhetetlen, igaz békeakarat, ami minden becsületes magyar dolgo­zónál kemény munkatet- tokiben jelentkezik ..hazánk felvirágoztatásáért. bol­dog jövőnkért, gyermeke, ink szebb életéért.“ A béke kivaló liarcoaa: PIETRO MENNI Pietro Nenni 1891. február 9-én Faenzában született,, paraszicsalacV böl. Ötéves korában elvesztette aty­ját. Anyja kilátástalan nyomorban élt. gyermekeivel. Nagy nehézségek árán sikerült elhelyeznie a kis Piet" rőt egy árvaházban. Nenni már fiatal korában foglal- kozott zsurnalisztikával és politikai tevékenységgel. Még az árvaházban ■volt amikor már írni kezdett egy ■republikánus újságba. Az első világháború kitörése után Cgy évvel az olasz imperializmus is belépett az imperialista ragadozók marakodásába. „Éppen a háború ve­zetett el engem a forradalmi szocia­lizmushoz, a marxizmushoz“ — mondotta később Nenni. — Kevés­sel a világháború befejezése után Nenni belépett az Olasz Szocialista Pártba, amelynek ma élén áll. Pi­etro Nenni életének nagyrészét ál­dozta a fasizmus elleni harcra. 1926-ban Mussolini feketeingeseinek üldözése elől- kénytelen volt tizen­hét évre emigrációba menni Fran­ciaországba, Nenni az emigrációban is tevékenyen résztvett a fasizmus ellen vívott harcban. Az 1926— 1939. évi spanyol polgárháború ide­ién az olasz Garibaldi légió politi­kai biztosa volt a spanyol köztár­saságiak oldalán. Miután a spanyol polgárháború végeiért, Nenni visszatért Francia- országba- Itt a német megszállás idején a hitleristák elfogták és át­adták az olasz fasiszta rendőrség­nek amely fegyházba vetette Ponza szigetén. 1943, augusztus S"érp Mussolini véres rendszerének bukása után Nenni kiszabadult és hatalmas ener­gdftval nekilátott a fasizmus igája alóli {elszabadult hazájának felépí* tértéhez. Megválasztották az olasz Szocialista Párt főtitkárává és a páct központi orgánumának, az ,,Ar/anti“-r)ak igazgatójává. Hama* ror«n bekerült az olasz kormányba, ahol ig:n fontos szerepet játszott an»a,]t az alkotmányozó nemzetgyű­lésnek összehívásában, amely fel» száijiolta az olasz monarchiát és ki" kiáltotta a köztársaságot. Menni nagy c* elismert tekintély a külpolitika terén. A köztársaság kikiáltása után külügyminiszter lett. Külpolitikájának alapél vévé tette a megegyezést és baráti kap­csolatokat Nyugattal és Kelettel egypránt. Határozottan síkraszáilt az agresszív nyugati tömb alakítá­sa ngk m-inden változata és a Nyu* gartlurópát a Wall Street gyarma­tává, tevő kiuzsorázó Marshall-terv ellent. Nemni az olasz nemzeti békebizott ság -elnöke. Ma már sokan ismerik a Béke Világtanács berlini üléssza­kán elmondott szavait: ,,A népek legfölbb reménysége jelenleg az, hogy a nemzetközt politikáért fele­lős canberek nyilatkozzanak és meg" beszéljék a dolgokat. Az egyszerű ember, elei olykor a legbölcsebb a világom azt mondja: ,.Ha beszélnek egymással és vitatkoznak, akkor addig is amíg beszélgetne^ és vi­tatkoznak, hallgatni fognak az ágyuk ée pihennek a fegyverek,“ Nermit egyhangúlag megválasztott ták a Béke Világtanács vezetőségé­ben, eüsó a!elnöknek. A békemozga* lom nagy győzelmeihez hozzájárul Pietro Nennj is. Levelezőnk írja: A/ „Ifjú szívvel“ c mű film az Hiúságnak nlal mulat A mi ép í tő m un ká sa ink mindig nagy figyelemmel kísérik a ma* gyár filmgyártás fejlődését. A ma* gyár filmművészetben mutatkozó ha­ladás azt bizonyítja, hogy további nagy sikereket érhetünk el ezen a téren. Nemrég mutatták be Szek" szárd váróé dolgozóinak a ^Feltá­madott a tenger“ című új magyar filmet. Majd nemsokkal utána az „Ifjú szívvel“ című színes magyar filmet. A filmek megtekintése után azt állapíthatjuk meg hog.v a ma­gyar filmgyártás igen magas szín­vonalú ma már. Az „Ifjú szívvel1* című magyar film a pályaválasztás előtt álló fiataloknak mutatja meg, hogy államunk milyen nagyjelentő" A BÉKE NEVÉBEN Ivatta Valkova elbeszélése A szomorú hír kora délelőtt ju­tott el a íaJuba. A jegyzősegéd háromszor is elolvasta a jelen­tést, sóhajtott s ezt morogta: ,,Két árvát hagy maga után a szerencsétlen.“ Később, zubbo­nyát begombolva kiment, de úgy érezte, mintha a kétrétbe haj­tott papírlap égetné az ujjait. A hó megolvadt s az út síkos volt és sáros, A falut vékony ködréteg borította, melyből ki- mered/ek a megrongált, alacsony házak, ledöntött kerítések és véz­na ták. Nikolaj házának udvara elha­gyatott volt. A jegyző,segéd meg­tapogat! a a papírt, amit közben a zsebébe csúszla/ott köhécselt s rekedt hangon . bekiáltott: — Kera Keral Az ablakban egy gyereklej je­lent meg. Kera kapui nyitott s nyugtalanul .nézte végig a látoga­tót, —: Ez itt neked . ... ugyanis ■ . ■ Kera kicsi, barna asszony volt. rózsás arccal s haja négy ágba fonva borult hátára — Tudod, Kera, háborút vise­lünk-,.. — kezdte hározatlanul s kivette zsebéből a levelet. — Ni. kolaj .,. elesel/ a fronton... de becsülettel ... a hazáért. 01 yan mély csend lett, hogy az anyja ruhájába kapaszkodó kis­gyerek lélekzése is hallatszott... Aztán hirtelen az asszony úgy érezte elveszti egyensúlyát s egy rekedt sikollyal térdre zuhant. A megrémült kisgyerek sírni kér dett-, — Kera .. .­De -nem halion már semmit — 'Nijeoloj Nilrolaj — ismétel­te dadogva az qsszony. — Kire hagytál .itt bennünket? Ó kis árváim; nincs apátok többé. Nincs apátok ... Mindez W45 tavaszán történi. Valahol messze. Sztálin katonái megsemmisítették a náci hordá­kat Az oldalukon menetelt az I. bolgár hadsereg. A bolgár nép szabad lett... * Kera maga sem tudla miért, de elment a lakisi gyűlésre A barát­női vitték cl, bár egyébként nem járt sehova. Fájdalmába temetke­zett s az otthoni és mezei munká­nak élt csak. Mikor esle fárad­tan hazaéri, elalla/ta a gyerekeket s a sublót mellett• ágyra zuhan/, üres szemmel bámult a sötétbe. Virrasztótt s lassan fonnytrdo- zott... A háború győzelemmel ért' vé­get. Kera tudta hogy béke van, az emberek nyugodtan alkatnak. mert biztos a holnap, s azt i.s tud­ta, hogy a faluban sok minden megváltozott. Tudott ezekről s mégis úgy érezte, i:„m az enu . berek között él. A faluban termelőcsoport áld' kait hallotta amim beszéltek ei- röl de mikor öt is hívták, nem mént: .Özvegyen, két gyerekkel, mit keresnék közietek?“ Beszél­tek a csoport előnyeiről, de ő csak hallgatott. lehajtott tejjel, megremeg'tt az ajka és sírvafa- kadt. Hívták a gyűlésre is, de csak ennyit mondott könnyes, ideges hangon: „Hagyjatok en­gem békén!“ Hosszú rábeszélés után mégis el tudták vinni a gyűlésre. Az iskolaleremben mel:g volt „ Kern az egyik sarokba húzódott .4 s>á- noj* a háborúról és a békéről be­szélt. s Kera g? pfe’én orln sem /jgyeit. De hirtelen a szónokra nézeti, olyan szemmel mintha akkor ébredt volna fel. Az elő­adó fiatal ember volt, lassan be­szélt szinte szótagolva. A szenvedésekről beszélt, ami­ket a háború zúdított az embe­rekre, az özvegyekről és árvák­ról, a pusztításokról. .,Mintha egyenesen hozzám beszélne“ — gondolta Kera. A fiatalember hevesen folytatta: „Egy maroknyi gazdag amerikait és más országok kapitalistái új háborút készítenek elő.“ Kera megremegett; lehetséges, hogy új háború vár mindnyá­junkra? Hát nem volt elég a szenvedésekből és az ildof.aU.k- ból? Alig tudta követni a szóno­kol, s esek azt érezte, hogy min­den ember akarja a békét, A parasztok elcsodálkoztak. amikor látták, hogy a félénk as>- szony a bánatába temetkezett öz­vegy izgatott hangon megkérdez­te az előadót: mit tehst ő „ béke védelmére? S amikor meghallotta a szónok íejtegetését, Kera alig észrevehetően morogta: „Igen, megértettem most már tudom.“ Néhány napig valami bódulat­ban élt. Jobb munkával kell vé­deni a békét, a? életet gyerekei­nek jövőjét, erről beszélt a fiatal­ember De azt is hozzátette: mind­nyájunknak egyformán kell do’- goznia. .,Mindnyájunknak egyformán“ — ismételte hangosan Kera. s ez „ gondolat úgy követte, mint az árnyéka. Egy nap bátortalanul kopogott a termelőcsoport ajtaján. Az el- nők csodálkozására egy össze­gyűrt papírlapot vett ki köténye zsebéből s áladta. Az elnök arca sréle.s mosolyr„ nyílt, amint a ross? írást betűzte. — VégreI Te is döntődéit No. d« hoavan szántad rá magad? — Két gyermekim va„. .? nem akarom, hogy idegen földön kell­jen elpusztulniak. Mint az a szó­nok mondta a minap, a termelő- csoport táj a holnapért küzdünk-... * Lenyugodott az őszi nap utolsó sugarai bearanyozták a frissen megművelt földeket. A Irak tar ok zaja elnémult a termelőcsoport földjein; mindenütt sűrű csend lett. A falu ahhoz képest, hogy munkanap volt, szokatlanul ele­ven képet mutatott; a parasztok csoportosan mentek az iskola ud­varára, ahol új ruhába öltözött úttörök várták őket. Mindegyik­nek papírból kivágott fehér ga­lamb villogott a mellén. Csengő hangjuk vidáman szállt a tömeg­ben. Gyorsan megtelt az iskolate­rem. Legtöbben egyenesen mun­kahelyükről jöttek: a termelőcso­port földjeiről, az állal tenyésztés­ből. irodákból, sok asszonynak még arrn sem volt ideje, hogy le­törje ruhája ujját. A gyűlés célja az voit, hogy fct< jelöljön küldöttnek a megyei béke- tanácskozásra. Legnagyobb esélye Kera jelölésének volt. de éppen ö késett. Petko, a falusi békebizolt- sig elnöke brigádvezető, a trak­torosokhoz ment s tőlük érdeklő­dött, hol lehet Kera? Már jóideje mindenki megérkezel csak ő hiányzott. Nem lehetett tovább várni, Petko megnyitotta a gyű­lést s átadta a szót a fiatal taníi/i- nőnek, hogy beszéljen a bolgár nép békeharcának eredményeiről, ö mag„ pedig kiment, hogy meg­nézze, nem jön-e Kera. „A gyárakban és üzemekben legjobb dolgozóink minden nap harcolnak a békéért azzal, hogy több és jobb munkát vég<mek, a tudósok azokkal a felfedezések- kel, melyek békés építkezésein­ket segítik elő, mi pedig, akik lermelöcsoportban dolgozunk a magas termeléssel, e bő aratással harcolunk a békéért.“ ©égűnek tartja a jövő szakmunká­sainak képzését. Nagyon tetszett dolgozóinknak a filmben az, amikor a göoög szabadságharcos elvtársnő a két nép közötti barátságról be­szélt, s ez a beszéd egyben tük­rözte görög hazája iránti szeretetét is. A fflm arra nevelt bennünket, hogy a jövőben még jobban még odaadóbban végezzük munkánkat az ifjúság szakmai és politikai ne­velése terén. Igen értékes volt ez a film és ezért azon leszünk, hogy a jövőben még több fiatalt vonjunk be a moziiátogatásba. Kovács Sándor 73/2. Építési V, Végéhez közeledett már az elő­adás mikor az ajtó megnyílt s a sietségtől lihegve, kipirult arc­cal belépett Kera. -Egészen meg­változott, a fájdalomtól megtört, kedvetlen Kera helyett ma egy derült, magabiztos nö jelent meg a traktorosok ruhájában, melyet olajfoltok tarkítottak. A békebizottság elnöke most már megnyugodva, intett neki, hogy az első sorban üljön le. Hirtelen hatalmas taps csattant lel a teremben. A beszámoló vé­gétért s a résztvevők most Kerát akarták hallani, ö zavartan habo­zott néhány pillanatig, végre jel­állt, mire a hallgatóság elcsende­sült. — Elvtársak — mondta Kera s végignézett a zsúfolt termen — a békeharc további sikeréért fel­ajánlom, hogy két nappal a határ idő előtt befejezem a reám bízott terület megmunkálását. Szavaira hatalmas taps telelt. Ezalatt az udvaron az iskolások méhrajként döngö csoport jáioz sírva iurnkodott a kis Jordancso. A kisgyerek nyugtalanul kereste bátyját s amikor észrevette, meglógta a kezét s erősen húzni kezdte. — Anyuka még nem jött haza, pedig reggel elment már ., gyere, keressük meg. — Ajka megremegett s szeméből könnyek törtek elő. Mitko, az idősebb, etérzéke- nyült dP tekintete sugárzó ma­radt. Átölelte öccsét s megsimo­gatta lejét. — Ne lélj, Jordancso. anyuká­nak nincs semmi baja. Itt van a teremben .,. épp mos; beszél. Ne sírj, Jordancso hiszen a-nyu- ka ,.. anyuka most a békéért har­col— (Megjelent a „La Bulqaríe &a;~ jord‘hui“ c. folyóirat 15. számá­ban), Fordította: CSÁNYI LÁSZLÓ I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents