Tolnai Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-31 / 126. szám

1953 MÁJUS 31 NAPLÓ 7 Az alapszabály és a minisztertanács határozatának be nem tartása akadályozza a sárpilisi Új Élet tszcs fejlődését Levelezőnk írja: ,-A legnagyobb nehézségeket a szövetkezetekben, de hozzátehetjük, hogy az áttörni gazdaságokban, gép­állomásokon és az iparban a rossz munkafegyelem, pontosabban a munkalegyelcm megtanulása okoz. ta,"‘ — mondotta Rákosi elvtárs 1952. november 30-5n a Központi Vezetőség ülésén. Rákosi elvtárs beszéde után nem egy termelöcso- portban javították meg a munkát, szilárdították meg :a munkafegyel­met és fordítottak nagyobb gondot a munkaszervezésre. De még min­dig vannak megyénk területén olyan termelőcsoportok, ahol nem szívlelték meg Rákosi elvtárs sza" vadt nem tartják be még most sem a minisztertanács határozatát, mely előírja a munkafegyelem megszilár­dítását, a tagok fokozott munkába- vonását. Sok helyen eltelejtették megszűntetni azt a helytelen állapo­tot, hogy a megengedett földterület­nél a tagak háztáji gazdálkodására ne adjanak többet 800 négyszögöl­nél,, Ez tapasztalható a sárpilisi Uj Élet tsacs-ben is. Nem egy olyan tag van, akinek a 800 négyszögöl háztáji gazdálkodásán kívül több, ment 1000—1200 négyszögöl szőlője van. A tagság egy része előtérbe helyezi a háztáji gazdálkodást a közös gazdálkodással szemben és a legnagyobb dologidőben kimarad a munkából. A tavalyi esztendőben tavasszal éppen úgy, mint most, szépen indult a termelőcsoport és eredményeket mutatott fel a vetés és a növényápolási munkák idején. Ugyanez tapasztalható volt ebben az évbsn :e egészen addig, amíg meg nem kezdődött a szőlőkben és a kertekben a munka. Most pedig amikor az aratásra, betakarításra éjs cséplésre kellene már készülni és mindenkinek becsületesen kivenni részét a növényápoláei munkából, egymásután maradoznak ki a tagok a munkából. Ennek egyik °ka, az is, hogy a pártszervezet titkára, Tóth Ferenc elvtárs keveset foglalkozik a pártag­sággal, nem igyekszik megerősíteni a tszcs pártszervezetét. Több mint egy éve hogy nem vettek fel a cső* portba egyetlen tagjelöltet sem, de tagot sem az élenjárók közül. De nem utolsó sorban felelősség terheli a termelőcsoport vezetőségét, mivel nem követelték meg a miniszterta­nács határozatának betartását. El­tűrték hogy a tagság elmarad a munkából, nem alkalmazták a mun­kaegység levonását, de nem jutái* mázták meg az élenjáró tagokat sem. így adódott elő hogy olyan ta­gok, mint többek között Kiss Lajos- né, aki egyébként párttag iß és példát kellene mutatnia az utóbbi időben nem vesz részt a munkában. Ez mutatkozik meg Mózes Jánosaié­nál is, aki amellett, hogy nem veszi ki részét a munkából a tanácstól haszonbérbevett földön gazdálkodik, alapsza'bályellenesen kinthagyott lovával és fogatával pedig apósa. Botos József tszcs*tag fuvarozik, ki egyike volt a legjobban dolgozó ta­goknak. most selyemhernyótenyész­téshez fogott és mit sem törődik a csoport dolgaival. Köncöl András is régen volt dolgozni a csoportban, mert leköti az 1400 négyszögöl ház­táji gazdasága és az 1200 négy* szögöl ezőlő odahaza. A tszcs vezelőségének a pártszer vezet segítségével komoly munkát kell végezni, hogy felszámolják az eddigi hiányosságokat, mert ellen­kező esetben éppúgy mint az e* múlt évben tervszerűtlen kapkodás, elégedetlenség ée lemaradás lesz a vége. Állítsák példaképül azokat az élenjáró tagokat, akik fáradlsá* got nem ismerve dolgoznak állan­dóan a csoportban. Ilyen élenjáró tagok Patkó József ’Zsidi Józsefné és különösen özv. Kiss Istvánná, aki 73 éves kora ellenére is bárme­lyik fiatallal felveszi a versenyt. De sorolhatnánk még több ilyen élen­járó tszos*tagot, aki^ mindent el­követnek, hogy növeljék a csoport közös vagyonát és a tagok egyéni jövedelmét. Tűrhetetlen és nem megengedhe- tő az az állapot, amit id. Kisliirgedi József, Páli József és Porthauser Imre tszcs-íagok hangoztatnak a csoportban. Állandóan bujtogatják a tagságot, hogy a cséplést ne vé­gezzék munkaegységre hanem ré* szibe. mint a múltban. Sót ezt már javasolták a takarmány kaszálásá­nál is. A pártszervezet vezetőségé­nek. a tszcs vezetőségével karöltve kell felszámolni az ilyen téves nézete­ket és megkeresni, honnan erednek ezek az ellenséges megnyilvánulá* sok. Rá kell mutatni, hogy amíg a csoport tagjai egész évben fáradoz­nak izzadnak, a bő termésért, ad­dig egykét hangadó, aki az ellen* ség szavára hallgat, képes volna le­fölözni a jól dolgozó tagok munká­ját. %r nap a hocsolai Vörös Csillag tsz-ben ... Az éjtszakai sötétséget felváltja a hasadó hajnal pírja. Lassan kibon* takoznak a házak körvonalai, a fák lombjai. Mély csend honol a köz­ségben. Még a fák levelei sem moz- dulnak, mintha azok is aludnának. A hajnali harmat gyöngyszemként ragyog egy-egy levélen, vagy ágon. A község csendjét itfott törik meg a házőrző kutyák csaholáeá, vagy a kakasok kukorékolása. Alszik a község! ... Úgy látszi^. elfáradtak a tegnapi munkában. Azután az egyik házban kigyullad a lámpa mintha jeladás lett volna az első lámpa- gyújtás egymásután gyálnak ki a házakban a fények. Rövidesen ajtó- nyikorgás, léptek hallatszanak az, udvarokból. Kezd életrekelni a ialu népe. Kip-kop, kip'kop, hallat­szik egy határozott lépés hangja a falu felső széle felől. Ki jár ilyen korán? Talán az éjjeliőr indul utol­só kőrútjára? De hiszen ez asszony, s Kocsolán nő lenne az éjjeliőr? Jó- regigelt jó asszony hova ilyen ko* rán? — Megyek a határba. . — A határba? és minek ilyen ko­rán? — Meg akarom kapálni és egyel­ni ma és holnap a cukorrépát. Hány hold földön gazdálkod­nak hogy ilyen sürgős? — Hát körülbelül 1,215 holdon. Nagy család a miénk közös.n gaz* dálkodunk. Én ie azért sietek a cu­korrépa táblára, hogy elsőnek vé­gezhessem e; a munkát, mert ver­senyben vagyunk. Brigád a brigád* dal, munkacsapat a munkacsapattal. Na de megyek is, mert még meg­előz valaki. Szabadság! — Még félóra sem telt el, amikor vidám beszélgetéssel kis csapat asszony siet az utcán. - - Mi le­szünk az elsők ma reggel igaz Né­meth elvtársnő? — Majd elválik ha odaérünk. Fii* linger Istvánná már tegnap is 4- kor kiment, lehet, hogy most is ott találjuk. Meg kell fogni a kapavé­get, hogy ne maradjunk le mögötte. Beszélgetés közben érkeznek a cukorrépa táblához. — Nem meg mondtam, Fillingerné ma is megelő­zött berniünket. Ez az asszony ta* ián itt hál a cukorrépa táblán. Egymásután érkeznek a munka­csapatok és a brigiádtagok a cukor­répaföldre kapláni és egyelni. Min­denki kijelölt parcelláján kezdi a munkát, és szorgalmasan dolgoznak, hogy a következő kapálások idején »ár könnyebb legyen. — Holnap reggé! mi is fél 5*kor jövünk ki különben elmaradunk Némethék munkacsapatától, — szó­lal meg az egyik fiatal menyecske kapálás közben. Május 17-én pedig megfogadtuk az urna előtt, hogy vállalásunk teljesítése után újabb versennyel erősítjük és segítjük a népfront programmjának megvaló­sítását. A ezorgalma3 munka és a beszél* getés közben pedig egyre telnek az órák. Észre sem veszik, hogy elér­kezett az ebédidő. Mindenki a táb­lán ebédel, hogy minél kevesebb időt töltsenek el és utána újúlt erő­vel fogjanak munkához. — Na nézd már asszony Háner Jóska és a felesége még Le se nyel­ték az ebédet, s máris megkezdték a munkát, — pödri meg bajuszát Kiskéri Mihály. — Azért, hogy én közel vagyok a 60-hoz nem hagyom magam lepipálni. Induljunk mi -;s. — Induljunk há^ — válaszol fe­lesége és boldog mosollyal fogja meg a kupacsot. A fiunkért. aki most Pesten tanul az egyetemen, kémiai és biológiai szaktanár lesz belőle. És mintha mindenki egyet gondolt volna velük, szinte egyszer* re indultak a parcellájukhoz ne­hogy egy percet ie elvesztegesse­nek a drága időből. Morva József tszelnök is ellátó* gat a csoporthoz a délutáni órák­ban. — Na elvtársak ugye milyen öröm jókedvvel és fegyelmezetten dolgozni. Mennyivel jobb hogy mindenki becsületesen dolgozik, mos-t még a gyerekek is kijönnek segíteni. Pedig de komoly munka volt, amíg meg tudtuk győzni a ta- gokat a nők és a családtagok be* vonásának fontosságáról. Sokkal jobban állnánk, ha ezt már tavaly is meg tudtuk volna valósítani. Nem veszett volna kárba majd 3 hold burgonyánk és egyéb takar mányféleségiünk. Most meg örül az ember szive, ha végignéz a táblán, egyszerre elfogjuk a táblát és mint a hangyák hemzsegnek rajta az em­berek. Megjavult a versenyszellem is mindenki a másikat figyeli. Ha partépítés Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkábon valaki korábban kel. másnap már valamennyien korábban jönnek, hogy ö,jr legyenek az elsők, Ennek köszönhetjük, hogy idejében végez­tük el a vetést. Olyan tagjaink is vannak, mint Lecher János-, akinek 520 mint Takács Mihály, akinek 450 és Müller Mihály akinek pedig 440 munkaegysége van már ezideig. DISZ'fiataljaink közül pedig Pesta- lics Illés mutat példát 215 munka­egységével a többieknek. Helyesen tanított bennünket Rákosi elvtárs arra, hogv foglalkozni kel} az em­berekkel, állandóan nevelni kell őket és további munkánk eredmé­nyei ig attó] függ, hogyan neveljük, tanítjuk őket. „Nagydorogon a dolgozó parasztok versenyével nem törődik senki.. Már egy hete, hogy Nagydorogon tartózkodók — írja levelében őri József, bátai levelezőnk. — Szeret­ném megbírálni a községi tanácsot a tartózkodásom ideje alatt tapasz­talt hibákért. A nagydorogi községi tanács vezetőinek is ismerni kel­lene Lenin elvtársnak azt a megál­lapítását. mely szerint a: munkaver­seny a szocializmus építésének kom­munista módszere. Hogy ismerik, ezt nem vonom kétségbe. De azt sajnos joggal állapítottam meg, hogy a dolgozó parasztok versenyével egy­általán nem törődik senki. Bizonyára Nagydorogon is vannak élenjáró pa­rasztok, akiknek a neveit ki lehetne írni a táblára, esetleg nem nézne a tábla ki úgy, mintha valakit gyá­szolna. A község hangoshiradója már egy hét óta semmivel sem foglal­koztatja a község dolgozó paraszt­jait, pedig azon keresztül is volna kit népszerűsíteni, mert szememmel láttam, hogy a Felkelő Nap tszcs már minden kapásnövényt kétszer megkapált, a dohányt pedig egyszer megsarabolta. Őri József Báta. A «vajmi állami gazdaságban jói halad a növénvájTolási munka A gyapai állami gazdaságban a választási békeverseny lendületét tovább fokozva nagy lelkesedéssel fogtak a növényápolási munkákhoz. A gazdaság dolgozói elvégezték a szójabab egyszeri, a fajtaborsó, a takarmányrépa kétszeri kapálását és sarabolását. Megkezdték a kukorica első kultivátorozását és május 29-ig 89 holdon végezték el. 54 hold első- vetésű gyapot sarabolását is befe­jezték. A növényápolási munkák mellett megkezdték a rozs pótbe- porzásál. melyet lóhátról végeznek Ezzel meggyorsítják a munkát, lé­nyegesen csökkentik a ráfordítási költséget. A hagymakapálásnál Mészáros István. Ágai András és Horváth László átlagosan 200 százalékos tel­jesítményt értek el. A gyapotsara- bolásnúl Miller Teréz egy nap alatt 209 százalékot teljesített, kereseté 46.70 forint volt. A lucerna kaszá­lásban Gérig Elemér vezet. Egy' na» alatt 2300 négyszögölet vágott le. ke­resete 67.28 forint. A dombóvári Vörös Sniiár Is/ tehenészei 1)3 literre emelték ;t fej és i átlauot A dombóvári Vörös- Sugár terme* lőezövetkezeti csoport a nehéz tél ellenére eredményesen oldott,a meg az átteleltetést, A gyenge takarmá­nyozás ellenére a jó gondozással és ápolással elhullás nélkül teleltették át állatállományukat. A csoport te­henészei köztük Balogh és Ruzicska elvtársak szerető gondossággal ke" zelték a rájuk bízott állatokat de főleg a vemhes teheneket. Ennek eredménye meg is mutatkozik, mert a 28 darab befedeztetett tehénből már eddig 24 leellett és a közeljö­vőben fog elleni még 4 darab. De szép eredményeket értek el a tej­termelés fokozásában Amióta megkezdődött az ősz; takarmány- keverékek etetése, azóta állandóan javult a tejtermelés. A választások tiszteletére 1.3 literről 4.2 literre emelték a fejési átlagot, azóta pe* dig, csatlakozva a kemeneeszentmá- toni fejők felhívásához a 3.100 li­teres mozgalomhoz, újabb kiváló eredményeket értek el. Az élenjá­ró zoótechnikai eljárás-ok alkalma* zásával a fejési átlagot 9-3 literre emelték. De eredményeiket tovább fokozzák hogv adott szavukat va­ló Ki válthassák és elérhessék tejter­melésnél a 3100 literes átl-agot. Kommentár nélkül A tito-fasiszta „Omladina“ című lap ezévi március 25-én megjelent számában a következőket írja „a munkanélküliek számának több mint felét a fiatalok teszik ki, mintegy 54 százalék a számuk a munkanél­küliek között. A munkanélküli vas­munkások 76.2 százaléka 25 éven aluli ifjú. A munkanélkül levő fa­megmunkálók közt 63 százalék, a textilmunkások közt 53.6 százalék, a bőrösök közt 40.5 százalék, a köz­lekedési dolgozók közt 47.3 száza­lék a fiatalok részaránya“. A duiiaszentgyörgyi gépállomáson történt A duiiaszentgyörgyi gépállo­más helyén nem is olyan ré­gen, még 1948-ban is Tibai Jó­zsef és Vincze László földbir­tokosok szőlőit művelték a község aprárproletárjai. A szőlődűlő kellős közepén Vin- eze földbirtokos egyik lányá­nak 4 szobás nyaralót építte­tett. A szőlő ma már nem te­rem a földbirtokosnak, helyen kormányzatunk gépállomást létesített. Szerelőműhely, gép­szín, pihenő, kultúrház épült 1949. óta.A nyaraló még min­dig megvan, de ma már nem a Vincze-f öld birtokos lánya nyaralgat ott, hanem egyik szobájában a gépállomás női pihenője van. Este, munka után a DISZ- fiatalok, fiuk, lányok itt gyüle­keznek, hogy színdarab próbá­ra induljanak. Horváth Sándor elvtárs a DISZ-szervezet egyik tagja a rádidóhoz lép, bekap­csolja: „Jó munkáért szép mu­zsikát" közvetítenek a Kos- suth-adón. Több élenjáró traktorost köszöntöttek, akik a növényápolásban. az arató-, cséplőgépek javításában kiváló munkát végeztek. Angyal Lászlót, a háromfalvi gépállo­más l)ISZ-tit.kárát köszöntöt­ték nótával, mert a Béke Vi­lágtanács tiszteletére vállalta, hogy 300 hold növényápolási munkát elvégez, s most na­ponta 30 holdat teljesít. A DISZ-tagok arcán csak úgy sugárzik az öröm és boldog­ság. Csupán Varga Ferenc elv­társ süti le a szemét. Frast Erzsébet a gépállomás egyik legjobb brigádvezetője, s legrégebbi dolgozója kérdés­sel fordul hozzá: — Miért bú­sulsz Varga? Nem örülsz an­nak, hogy a DISZ-tagok min­den gépállomáson megállják a helyüket? Varga elvtársnak nehezére esik a szó, de azért válaszol: — De örülök, csak az bánt, hogy a mi gépállomá­sunk DISZ-fialaljai közül még senki sem kapott a rádiótól jó munkájáért nótát. Ezt már Horváth Sanyi sem állja meg szó nélkül. — Pedig a mi DISZ-fiataljaink között is vannak jó traktorosok. Itt ven az Erzsi, a választási békever­senyben az ő brigádja lett a győztes, s csaknem mind DISZ-tag. Igen, de a választá­si békeverseny már mikor volt — szól közbe — Rózsa­völgyi Jóska. Horváth Sanyi a mözsi gépállomás DlSZ-titká- ra már újabb fogadalmat tett. hogy a Béke Világtanács tisz­teletére 300 hold növényápo­lást végez. el. Dömény Pista a nagydorogi gépállomás egyik ifjú traktorosa pedig 800 hol­dat vállalt, mi meg csak itt tétlenkedünk. — Nekem ezért nincs ked­vem — mondja Varga. — Hát majd én meghozom a kedve­det — vigasztalja Tibai Éva. Már kigondoltam mit csinálok. Papírral, ceruzával a kezében Frast Erzsi az asztalhoz lép. — írunk egy faliújságot, jól megbíráljuk a vezetőséget, amiért nem tartott már féléve termelési értekezletet, s majd rövidesen fognak tartani. A termelési értekezleten mi, DISZ-fiatalok leszünk az el­sők, akik a Béke Világtanács tiszteletére fogadalmat te­szünk, s ha még utána is olyan mostohán kezeli a veze­tőség a dolgozók versenyét, mint eddig, még jobban meg­bíráljuk a vezetőséget, s ha ez sem basznál, megírjuk a me­gyei gépcsonortnak és a ME- DOSZ-nak. hogy bírálják meg ők Hajdú elvtársat az üb-elnö- köt és Hunyás elvtársat, az igazgatót, amiért nem törőd­nek a dolgozók versenyével. 1 vagon vashulladékból 3»' 10 l.vizesvödör készül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents