Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-04 / 80. szám

TOLNAI APLO VHÁ6PffOLETÁRJAt A MAI SZAMBÁN; A helyi N épfroa LbUot tsá gok ülései (2. o.) — Aj. ENSZ. közgyűlés április l-i teljes ülése (3. «J — A .Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanács» elnökségén»!« határú, zata a kiskereskedelmi árak leszállításáról .szóló halár« zattal kapcsolatban (3. o.) — Nemzetközi szemle i. o.i — Harcban Budapestért (4. o.) — A Tanácsi Téglagyá­rak dolgozót teljesiteüték április 4-rc lett vállalásaikat (lő. o.) — Juhász Gyula 70. születésnapjára... (6. o.) ÉVFOLYAM, 80. SZÁM ARA ÓM FILLÉR SZOMBAT. 1i*.»3 AlMCILIS 4 Hazánk felszabadításának nyolcadik évfordulója írta: ORBÁN JÁNOS, az MDP Megyei Pártbizottságának ágit. prop. titkára Ma ünnepeljük hazánk felszaba­dulásának nyolcadik évforduló­ját, dolgozó népünk legnagyobb nemzeti ünnepét. Olyan ünnepnap ez, olyan évforduló, amelynek je­lentősége évről'évre növekszik. Ezelőtt nyolc esztendővel, 1945. április 4-én űzte ki hazánk terüle­téről a hitlerista megszálló és nyi­lasok utolsó bandáit dicső, hősies harcokban a Szovjet Hadsereg. Uj korszak kezdődött a négy év* századon át elnyomott, sokat szen­vedett magyar nép történetében. Elmúlt az évszázadok lidércnyo­mása. Sztálin elvtárs fiai meghoz­ták a. szabadságot. Szélesre tárták nemzeti felemelkedésünk, boldog jövőnk kapuját. Népünk egyszer* ,re ismerte meg a szabadságot és a szovjet katonákat, akiket Sztálin küldött. És ez az első találkozás Sztálin elvtárs fiaival már azt is jelezte, hogy nem állunk egyedül a világon. Sztálin elvtárs hazánk felszabadítója, egyben védelme­zőnk, támaszunk, erős oltalma- zónk is lett. Az eltelt nyolc esz­tendő során — az osztályellenség elleni állandó harcok közepette — népünk pótolta az évszázados mu* lasztásokat, A nyolc esztendő alatt egész történelmi korszakot hagyott maga mögött. Nagy Pár­tunk, Rákosi Mátyás elvtárs kom­munista pártjának vezetésével a magyar nép megtanult élni a sza­badsággal. így emelkedhetett fel elmaradt nemzetünk az emberi ha­ladás rohambrigádjai közé. Visszapillantva a felszabadulás óta megtett útra azt látjuk, hogy minden lépésünk a Párt, a kommu­nisták megalkuvásnélküli harcát tükrözi. Társadalmi fejlődésünk eredményei — az iparban és me­zőgazdaságban, a tudomány és kultúra terén •—• mutatják dolgozó népünk építő energiájának, alko' lókészségének széleskörű kibonta­kozását. A Párt, Rákosi elvtárs mutatta az utat, felemelkedésünk irányát.' A Párt, Rákosi elvtárs ve­zetésével építettük újjá az orszá­got. A löl'Ü, a gyár az ország jo" gos tulajdonosáé, a népé lett. El­maradt agrárországból hazánk fej­lett ipari országgá vált. Ebben je­lentős szerepet töltött be az 1949* ben megválasztott országgyűlés. Az országgyűlés négyéves mun­kája során Rákosi elvtárs, Pártunk kezdeményezésére született meg alkotmányunk, dolgozó népünk tör vénye. Az országgyűlés biztosí­totta az alkotmányban lefekteti jogokat és kötelezettségeket a ta* nácsokon keresztül. Az országgyű­lés iktatta törvénybe ötéves ter­vünket, nemzett felemelkedésünk, hazánk felvirágoztatásának alap* ját. Ötéves tervünk megvalósítása során már eddig is ország-világ előtt elismert, részünkről soiia nem lá­tott eredmények születtek. Az el­múlt évben ipari termelésünk ter­melésének értéke az 1938 évhez viszonyítva 253 százalékra nőve* k kedett. Iparunk fejlődésének nagy- t ságát igazán akkor láthatjuk, ha 'összehasonlítást teszünk a felsza­badulás előtti helyzettel. A Horthy időben 1926 és 1938 között mind­össze 10.6 százalékkal emelkedett a magyar ipar. Ez nem több mint évi 1 százalékos fejlődésnek felel meg. Ennek alapján az elmúlt 3 évben a magyar ipar több mint harmincszor olyan gyorsan fejlő" dött, mint ezelőtt 20 esztendővel. Ami a felszabadúlás előtt a há­rommillió koldus országában álom­ként is lehetetlennek látszott, az ma a sztálini korszakban valóság­gá vált.. Az egykori Dunapentele helyén ma hatalmas új szocialista várost és acélóriást építünk. Uj bányavárosok jönnek létre Kom* lón, Nagymányokon, Várpalotán. Mint a gomba, úgy nőnek ki szin­te a földből új gyáraink százai, az egész világnak hirdetve, hogy ha­zánkban is — mint a Szovjetunió és a többi népidemokráciákban — acélosan izmosodnak a béke érő­déi. Megváltozott, új arca lett a régi magyar falunak is. Ezt a meg* ujhodást hirdetik a magyar róná­kon dübörgő traktorok, kombáj­nok és egyéb mezőgazdasági gé­pek ezrei, tízezrei. Dolgozó parasztságunk egyre inkább megtanulja, és alkalmazza a korszerű agrotechnikai módsze­reket, a növénytermelés és állat- tenyésztés terén egyaránt. Dolgozó népünk sikeresen rohamozza és veszi birtokába a tudomány várát. Ahogyan fejlődik hazánk az öt­éves tervben, úgy válik egyre bol" dogabbá minden dolgozó élete. Az újonnan épült szekszárdi gépjaví­tó üzemben tiszta, világos műhely várja a dolgozókat. A Simontor- nyai Bőrgyárban az egészségtelen műhelyrész helyett új, modern, mosdókkal berendezett gyárrész épült. A befejezéshez közelálló pincehelyi kórház nagymértékben hozzájárul megyénk egészségvé­delmének növeléséhez. Megyénk több mint 400 kultúrcsoportja nagyban elősegíti dolgozóink kul* túrszomjának kielégítését az új és újjáépített kultúrházakban tartott gazdag kultúrműsorokkal. Nincs olyan család, amely villannyal, rádióval, új bútorral stb ne tudná megmutatni, hogy milyen magasra emelte népi rendszerünk a szor­galmasan dolgozó egyszerű embe­reket. Mindezek >rt mutatják, hogy amit pártunk ígért megvaló­sult és Ígéreteire úgy lehetett és lehet mindig építeni, mint a kő* sziklára. Nem szabad azonban el­felejteni, hogy az. eredmények nem maguktól jöttek létre, hanem minden eredményért meg kellett küzdeni népünk külső és belső el­lenségeivel. Ellenségeinket az el­szenvedett vereség ellenállásra készteti, amivel minden hazáját szerető dolgozónak számolni kell. Az ellenség igyekszik kihasználni a maradiságot, a régi szokásokat és erre építve szervezi a sorban* állást, igyekszik lebeszélni dolgo­zó parasztságunkat az állampol­gári kötelezettségek betartásáról, tavaszi munkák időbeni elvégzé­séről. Ezért még .szilárdabbá kell tenni népünk egységét külső ellen" ségeink és azok belső üqynókei, a kulákok, a klerikális reakció el­leni harcban. Ma, amikor a legnagyobb nem­zeti ünnepünkön számbavesszük eddig elért eredményeinket, még mélyebbé és erősebbé válik há­lánk a nagy Szovjetunió iránt. Felszabadulásunk óta a Szovjet* unió és személyesen Sztá’in elv­társ több jót tett hazánkkal, mint bárki más eddig népünk történel­mében. Amikor Sztálin eNtárs tő­lünk eltávozott, dolgozó népünk úgy gyászolta,, úgy siratta -*>t, mint gyermek az édesapját. Apánkat, tanítónkat és legjobb barátunkat veszítettük el benne, aki az eltelt nyolc év alatt nagy szeretette! se* gítette, támogatta hazánkat a bol­dogabb élet kibontakozásáért foly ­tatott harcunkban. Ö küldte el hoz­zánk a legjobb tudósokat, mérne* köket, munká* és kolhozparász- tokat, hogy segítséget nyújtsanak a nehézségek leküzdésében, ha­zánk építésében. Sztár n elvlúrs országa adott bőséges segítséget felemelkedésünk elérésében Gyá­rainkban a szovjet gépek! épít ke" zéseinken a szovjet exkavátorok, falvainkban a szovjet kombájnok, a tavaszi búzavetőmag mind azt hirdetik, hogy Sztálin mindig sze­retettel fordult felénk, magyarok felé. Ezért gyászoltuk meg oly mélységesen a mi szeretett apán­kat Sztálin elvtársat. Az ellenség most azt reméli, — állapította meg Rákosi elvtárs —, hogy elernyed- tünk a nagy csapástól, e szörnyű veszteségtől, amely az egész embe. riséget érte. Az ellenség nem tud­ja, hogy a százmilliók egyesülő bánata és részvéte nem a gyenge­ség forrása, hogy belőle nem csüg- gedés ered. A haladó emberiség legjobbjainak, százmilliói közös, őszinte bánatának, mélységes gyá’ szának és részvétének ilyen meg. nyilvánulása az együvétartozás, az egész imponáló és tiszteletet parancsoló demonstrációja. Belőle nem gyengeség, de új erő fakad. Uj erő, amely még jobban tömö­ríti a világ dolgozóit a felszaba­dító Szovjetunió körül és még iz* mosabbá teszi a harcban edzett kezeket, hogy szilárdan vigyék tovább előre, új győzelmekre a proletárnemzetköziség büszke zász Iáját. Ez az érzés és ez a tudat mélységesen áthatja a magyar dolgozó népet. Ma, új életünk születésének nyolcadik évfordulóján gondola­tunk Moszkvába száll és tiszteleg a mauzóleumban, a halhatatlan vezér előtt. Hozzá száll fogadalmunk; örök­ké hűségesek leszünk az ügyhöz, amelynek Ö egész életét áldozta. Szivünk utolsó dobbanásáig ret­tenthetetlen harcosai leszünk a sztálini céloknak, Törhetetlen eqy* ségben tömörülünk Pártunk Köz­ponti Vezetősége, a nagy Sztálin Kimagasló eredményekkel köszöntik megyénk dolgozói április 4-éí A Tolnai Selyemgyár dolgozói túlteljesítették vállalásukat A TOLNAI SELYEMGYÄR dolgozói fogadalmuk megtétele óla harcba indultak adott szavuk valóra, váltásáért. A negyedéves terv telje­sítésében soha nem látott eredmé­nyeket értek el az üzem dolgozói. Ez a versanylendület a felszabadulás- hé-, ten még fokozódott, olyan eredmé­nyek születtek ezekben a napokban, amire ezideig példa még nem volt. Március 30-án a fonoda 130.4 száza­lékra, a cérnázó pedig 106.9 száza­lékra teljesítette napi tervét. A tér. vek, a vállalások teljesítésében kü­lönösen az üzem kommunistái vala­mint sztahanovistái járnak az élen, akij- magukkal ragadják az üzem va­lamennyi dolgozóit, ismertetik ve­lük a munka jelentőségét, átadják munkamódszereiket, s fezáltal tudnak is szép eredményeket felmutatni. Ki­emelkedő munkavállalók a selyem- szabásban Klein Teréz Frech Katalin és Módi Györgyné, akik a vállalt 109 százalékos tervtelijesítésüket márc. 30- án 115—123°/o között teljesítették. A fonók közül szé-p eredményeket ér­tek el a felszabadulási hét ideje alatt Felker Mihályné, aki 111 százalékos vállalását 154 százalékra ifj. Morvái József né, aki 111 százalékos vállalá­sát 150 százalékra, Paszier Józsefné, aki 106 százalékos vállalását 150 szá­zalékra és Fojdl Ferencné, aki 106 százalékos vállalását 146 százalékra teljesítette március 30-án. De az üzem valamennyi dolgozója jó munkát fej­tett ki ezekben a napokban .Dicséret illeti még Baka Józsefné Márkus Lászlóné és Benke Ferencné motollá. zókat, Berek Hona, Komanovics let" vánné és Hegedűs Fersncné sodró, kát valamint Puxler Ádámné, Imre Jáno.sné és Szűcs Józsefné fűzűket, akik szintén jóval túlteljesítették na­pi előirányzott tervüket. A TOLNAMEGYEI TATAROZÓ és Építőipari Vállalat dolgozói a fel­szabadulási hét lendületével vitték si­kerre üzemük munkáját. Első ne* gyedéves tervüket is jóval a határ, idő előtt befejezték, ami annak tud­ható be, hogy jó a vállalatnál a kol­lektív szellem a dolgozók a vezető­séggel karöltve igyekezne^ jó mun­kát kifejteni a haza, a béke védelme érdekében. Születtek is jó eredmé­nyek az egyes építésvezetőségeken. A bátaszéki építésvezetőségen a Pálfi Ádám sztahanovista kőműves brigád tervét állandóan a 200 százalék fölött teljesítette a felszabadulási héten. A brigád állandóan Sztahanov-módszer. rel dolgozik, ami nagyban lendíti terv- teljesítésük százalékát. A Rózsa .kő. műves brigád 135 százalékra, a Kos­suth ács brigád pedig 130 százalékos teljesítménnyel járult hozzá a béke nagy ügyéhez. A simontornyai építés vezetőségen a Vörös Csillag sztaha­novista brigád a felszabadulási héten állandóan emelte teljesítményét. Már­cius hónap végére már elérte a 141 százalékos napi teljesítményt .Jó ered­ményeket értek el a Rákosi és az Elő­re brigád is melyek lemaradtak tervük teljesítésével, a felszabadulási héten, mégis 70 százalékot pótol­tak. Jó eredményeket értek el a sízeksizérdi építésvezetőség dolgozói is, hiszen mindezt bizonyít­ja az első negyedéves tervük idő előtt; teljesítése is . a tanAcsi téglagyárak Tolnamegyei Egyesülésnek dolgozói vállalásaik túlteljesítésével készülte^ megünnepelni hazánk felszabadulásé, nak 8 évfordulóját. A felszabadulási hét alatt a dolgozók szinte megvál, toztatták eddigi munkájukat, vala­mennyien harcba indultak a tervek a vállalások túlteljesítéséért a II. negyedéves terv sikeres beindítása, ért. A Bonyhádi Téglagyárban is a szorgalmas kezek nyomán óráról-órá- ra készültek el a szárító .színek és a téglavető helyek. Hiszen a dolgo­zók arra tettek vállalást, hogy a fel­szabadulási héten tisztasági versenyt vezetnek be. Adott szavukat becsület­tel valóra váltották. Egyéni vállalá­sok teljesítésében is jó eredményeket értek el a dolgozók. Simon Lajos vál­lalta, hogy április 4.ig 10.000 téglát gyárt, ezt jóval túlteljesítette már­cius 27-én már 6.500 téglát vert ki. Vág János nyersgyártó brigádja vál­lalta, hogy április 4-ig 100.000 darab téglát gyártanak. Vállalásaikat már 28-án becsülettel valóra is váltották. Ekkor újabb 100,000 daráb tégla gyár­tására tettek vállalást ,amit szintén teljesítettek .Hasonló szép eredmé­nyek születtek a vállalások teljesíté. sében a Tolnanémedi Téglagyárban, a keszöhidegkuti a gyönki és a kis- dorogi téglagyárakban is. Valameny- nyien magukénak érzik az üzemet, tudatában vannak annak, ha többet termelnek, azzaj saját magukat, a népgazdaságot erősítik, még szilár­dabbá teszi a béke nagy ügyét. > legjobb magyar tanítványa Rákosi elvtárs körül. Erősítjük és ápol­juk barátságunkat a nagv Sztálin népével, felszabadítónkkal, a hős szovjet néppel. Dolgozó népünk megfogadta azt a sztálini tanítást, hogy szakadatlanul erősítsük ha­zánkat, országunk hatalmát. Ez a fogadalom a termelő munka foko* zása terén kifejtett erőfeszítések­ben, a felszabadulási hét széles­körű kibontakozásában öltött tes­tet. Dolgozó népünk Szovjetunió iránti szerétét tükrözi az a tény, hogy megyénk üzemeinek dönlő többsége teljesítette első negyed* évi tervét. A Dunaföldvári Kender gyár március 23-án. a Bonyhádi Zománcgyár pl. március 27-én tel" jesítette tervét. Ifj. Morvái József­né a Tolnai Selyemgyár kétszeres sztahanovistája a felszabadulási műszak alatt a 111 százalékos vál* lalássál szemben 154 százalékot teljesített. A felszabadulási hét keretében küzdötte fel magát a Naqvkónvi Gépállomás az utolsók közül az el­ső helyre. Több községünk és ter­melőszövetkezetünk döntő .több* sége a felszabadulási héten telje­sítette tavaszi árpa és zab vetés­tervét., hogy méltón ünnepelje sza* badságunk születésnapját. Azon­ban ezen a nagy ünnepen, amikor számbavesszük kivívott eredmé­nyeinket, számba kell venni a to* vábbi győzelmek eléréséhez fel­adatainkat is. üzemeinkben to­vábbra is helyt kell állni a deka* donkénti terv .teljesítésben. A fel. szabadulási hét ideje alatt kibon­takozott lendületet tovább kell fo* kozni, erősítve ezzel békéért foly­tatott harcunkat. Termelőszövetkezeteink, gépál­lomásaink és az egyénileg dolgozó parasztoknak legfőbb feladata, hogy időben végezzenek a tavaszi vetéssel és hozzálássanak a nö* vény ápolási munkálatokhoz. Nem kismértékben ezen fog múlni- hogy iesz-e kenyere az országnak és lesz-e takarmánya a növekvő ál* latállományunknak. Az osztályel­lenség célja éppen az, hogy ezt megakadályozza, kifinomult mód" szereivel, mint ahogy azt eddig is tette az árpa vetésnél. Dolgozó parasztságunknak ép­pen ezért tisztán kell látnia, hogy a szántóföld az a harci terület, ahol a csatát meg kell nyerni. Ez pedig akkor lehetséges ,ha min­den talpalatnyi földet kihasznál és fokozza a vetés ütemét. Az S munkájukat figyeli az egész or" szag- ő a felelős a magyar nép kenyeréért. Hazánk felvirágozta­tását mindannyiunknak kemény tettekkel kell szolgálni. Ez érdeke s egyben hazafias kötelessége is minden dolgozónak. Mindannyi­unk érdeke, hogy erősítsük és véd­jük Sztálintól kapott szabad ha* zánkat. Mindannyiunk érdeke, hogy erősítsük néphadseregünket, növeljük hazánk védelmi képes­ségét. Jusson mindez kifejezésre a ter­melő munkában való helytállás­ban az állampolgári kötelessé­gek teljesítésében. Ez legyen az alapja az országgyűlési választási harc sikerének, s az alkotmányban biztosított jogok és kötelességek gyakorlásának. Ez legyen alapja békemozaalmunk további kiszéle­sítésének.

Next

/
Thumbnails
Contents