Tolnai Napló, 1953. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-04 / 80. szám

2 w « Pl o 1953 ÁPRILIS 4 A helyi Wépfrontbixoítságok ülései Az elmúlt napokban Jelent meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata arról, hogy márjus 17 én országgyűlési választások lesznek. Megyénkben, járásokban községekben Ülést tartottak a helyi nép* frontbizottságok. A községekben számos helyen kibővítették a bizottságokat, s a dolgozók minden rétegé­ből a legklválóbbakat választották meg. .4 népnevelők munkájához clunaföldvári Népfronlbizottság lagjai becsülettel akarják szo.gálni a nép érdekeit A dunaföldvári tanácsházán tartott ülést a Magyar Függetlenségi Nép. front helyi bizottsága. Einger György elvtára a községi pártszervezet tit­kára, a helyi népfrontbizottság elnöke beszámolójában arra buzdította a gyűlés résztvevőit hogy a politikai felvilágosító munka és a termelő­munka fokozásával lendítsék előre a községet, pótolják a szégyenteljes le­maradást. Az egybegyűltek ígéretet tettek, hogy munkájukat becsülettel vészi-i. és új sikerekre lelkesítik a község dolgozóit. Utána megválasz­tották a bizottság új tagjait. Bevá­lasztották Jáklii Ferenc nyolc holdas dolgozó parasztot, aki a vetés, beadás terén példamutató a községben. Puha Lászlóné kendergyári dolgozót, két­szeres sztahanovistát, aki elsőnek tel­jesítette vállalását, s állandóan él­harcosa a terv teljesítésének. Bevá­lasztottak még számos dolgozót, é’en. járó gazdát, tszcs tagot értelmiségit a lakosság minden számottevő rétege képviseletet kapott a bizottságban. Tolnán is kiegészítették a Népfrontbizottságot Népfrontbizottság ülésén Komáro­mi Sándor ehrtárs tartóig beszámolót. Ismertette a község eredményeit és felhívta a jelenlévők figyelmét' az el­következendő feladatokra. A község bcsülettel helyt állt, teljesítette adott szavát. Ebben a harcban számos új munkagyőzelem született, számos dol­gozó küzdötte fel magát az élenjárók soraiba. A javaslat alapján a legki­válóbb dolgozók, értelmiségiek kerül­tek a népfrontbizottság soraiba. így választották meg Bücher József dol­gozó parasztot, aki vetésben beadás­ban példamutató a községben. Pa- s'inszkr Viktort a termelőcsoport el­nökét, Schmidt Jánost és Buchmüller Vendetaét a selyemgypár élenjáró dolgozóit, Svébi Máriát, Virág Annát és Ferenc Károly DISZ titkárt a Tex­tilgyár élharcosait ifj. Széles Istvánt, az áll. gazdaság dolgozóját és Végh János iskolaigazgatót, a helyi béke- bizottság titkárát Az ülés végén a népfrontbizottsóg tagjai megfogadták: minden tudásukkal, odaadó munká­jukkal szolgálják a nép érdekelt a választások sikerét Pincehely is készül a választásokra A község a tavaszi munkák sikeré­ért vívott harcban számos eredmény, nyel büszkélkedhet. A népfrontbizott­ság ülésén a jelenlévő^ újra foga­dalmat tettek, hogy becsületes mun­kával a kötelezettségek teljesítésé­vel készülnek a választásokra .Ta­kács Elek elvtárs párttitkár a nép­frontbizottság elnöke, miután ismer­tette a feladatokat, javaslatot tett a bizottság sorain«^ kiegészítésére. A gyűlés résztvevői alaposan megví" tatták kik legyenek képviseletükben a bizottság tagjai. Beválasztották Mándi József, Papp Miklós, Hámén Györgyné élenjáró dolgozó paraszto­kat valamint Lukovics István érde­mes orvost. A népfrontbizottság tag­jai ígéretet tettek: úgy akarnak dol­gozni, hogy a választások tovább erősítsék népünk egységét országiunk demokratizmusát. Szakadat dolgozó parasztjai jó munkával hálálják meg az ötéves terv ajándékait A felszabadulás előtt a tolname­gyei Szakadát község is magyar fal­vak elnyomott, szerencsétlen életét alté. Háromévenként ugyan megje­lent a faluban a gyönki választókéra, let hivatalos jelöltje Pesti Pál, a szom­szédos Uzd-puszta teljhatalmú ura, aki fűt, fát ígért a falunak, akit azonban a választások lezajlása után újabb három esztendeig nem is láttak. — Horthyék szerették az olyan embere­ket akÍ!c Legfeljebb ígértek, de nem tettek a dolgozókért semmit: Pesti Pálból is igazságügy miniszter lett. Szakadátnák .a felszabadulás hozta meg a szebb életet és á fejlődést, s most. amikor ismét választásra készül az ország, a szakadátí dolgozók egy. bevetik a Horthy-korszak nyomorú­ságos éveit a felszabadult falu fejlő­dő, gyarapodó életével. Szakadatnak, 1952-ben az ötéves terv adott villanyt s az elmúlt egv év óta a község 241 háza közül 53-ban van rádió a kul- túrotthonban pedig, mely szintén az ötéves terv létesítménye minden este szórakozhat, tanulhat a dolgozó pa­rasztság. Az egykori rozoga iskola helyett új, tiszta, jól felszerelt 2 tan­termes iskolát kapott a község, s a szakadátí fiatalok közül, ak;^ a múlt­ban legfeljebb béresek lehettek kép viselőjük uradalmában ma ketten egyetemen tanulnak háromból pedig katonatiszt lett.' A szakadáti dolgozó parasztok jó begyűjtési eredményeikkel igyekez­nek meghálálni a terv ajándékait- A megye falvai közül elsőnek teljesí­tették negyedév; begyűjtési kötele­zettségüket: tejből 108, tojásból 100, baromfiból pedig 200 százalékos ered­ményt értek el .A tanács munkáját a falu legjobb dolgozó parasztjai segí­tik Szakiadáton: Kanter György párt­tag már félévi tojás- és baromfibe- gyüjtésének, Fridrich József pedig egészévi tojás és barcmfi-begyüjiésé. nek eleget tett. Ma már rájuk bal­gáinak a szekszárdi dolgozó parasz­tok, s az ö példájukat követik, nem- csali a begyűjtésben, hanem a tavaszi munkákban is. Gyorsan talál köve­tésre a jó példa is mert Szakadátop jóval határidő előtt végeztek a kalá­szosok vetésével, s már csak a bur­gonya és a napraforgó vetése van hátra, de április 4-re ezzel is készen lesznek. Szakadát jól végzett tavasa munkával akarja ünnepelni hazánk felszabadulásának évfordulóját. A decs> asszonyok a munkában is példát mutatnak Sok hiányosság mellett csak kevés eredményt tud felmutatni a tavaszi munkákban a szekszárdi járás Tolna megyében a tavaszi munkák i során a járások versenyében a szek­szárdi járás kezdettől fogva a dics­telen utolsó helyen áll A felszabadu. Iáéi hét lázas munka versenye erősen megjavította a megye eredményeit, azonban a szekszárdi járás községei a felszabadulási hét kedvező, meleg napjaiban is tovább alusszák téli ál­mukat. A járás 18 községe közül szerdáig mindössze Várdomb végzett az ösz- szes kalászos vetésével, a járás 51 terxhelösEÖyetkezte és csoportja közül pedig csak 20 fejezte be a vetést. A járásban a legnagyobb elmaradás az árpa vetésénél mutatkozik mely­ből egvt's községek még alig kezdtek hozzá a vetéshez .Harcon az elóirány tatnak mindössze 4 százalékát teljest" rette a község, amiben nagy része van a tanács megalkuvó magatartásának is. A dolgozó parasztságot megkésve figyelmeztették a vetőmag beszerzé­sének fontosságára nem mozgósítot­ták a népnevelőket a tavaszi mun­kákra. Harc az elmúlt év őszén szö­vetkezeti község lett, a tanács azon­ban megpihent a győzelem babérain, s ma a kulákokkal [s megalkuvó po. litikát folytat. Harcon még egyetlen kulák sem vetett árpát. Hasonló a helyzet Faddon is, ahol a község mindössze 10 százalékát ve­tette el árpaterületének. A tanács máj- kora tavasszal az ellenség uszályába került: ahelyett, hogy a vetőmag biz­tosítására mozgósította volna népne­velőit, maga is vetőmaghiányról pa­naszkodott. De megalkuvó a kulá­kokkal szemben is, akiknek elnézi, hogy eddig mindössze 2 holdon ve­tettek árpát. A szekszárdi járás hiányosságai mellett azonban vannak eredményei is s elsősorban a termelőszövetkezetek dicsekedhetnék jó munkájukkal. A mőzsi Úttörő tsz tagjai jól hasznátták ki a meleg tavaszi napokat s határ, idő előtt elvetették összes kalászosu­kat. A korai vetés eredménye máris megmutatkozik: a hét közepére a me­gyében elsőnek zöldült ki a tavaszi árpájuk. A felszabadulási hét különö. sen jó eredményeket hozott a tenge­rei Petőfi tsz-ben ahol a határidő előtti vetés mellett alkalmazták a modern agrotechnikát is. 20 hold za­bot és 30 hold árpát keresztsorosan, 64 hold napraforgóból 46 holdat négy­zetesen vetettek, de már földben van­nak a burgonya, cukorrépa és takar- mánynövényeüí is. Megyénk dolgozói is nagy lelkese- j déssel, örömmel készülnek a válasz- j fásra. Ezekben a napokban, hetek­ben a népnevelőkre igen nagy fel­adatok várnak. Tőlük várnak választ, tanácsot számos kérdésben. A decsi népnevelők ennek tudatában becsü- utes munkával végzik fontos felada. tukat. Az elmúlt napokban és azóta állandóan, bekapcsolódtak ebbe a fon­tos munkába az asszonyok is. Az ági- tációs tanfolyam hallgatói, Perity Mi­hál yné, Báli Isitvánné, Vince Józsefné és még számos társuk sorra látogat­ják a dolgozó parasztokat és tolmá­csolják a párt szavát. Az asszonyok külön brigádot létesítenek s csak olyanok lehetnek ennek tagjai, akik maguk is élenjárnak vetésben, szán. tásban, beadásban példát mutatnak. Perityné, Vincéné és a többiek is ele­get tettek kötelezettségüknek. Jó mun­kájuk eredményét bizonyítja hogy ifj. Sallai Jánosné, akinek férje katona ígéretet tett, úgy járul az urnához, hogy az állam iránti kötelezettségé­nek maradéktalanul eleget tesz. Áp­rilis 4-ig elveti az árpát. Már az el­múlt napokban szabadpiacon besze­rezte a vetőmagot, hogy ígéretének eleget tegyen és ő is népnevelő mun­kát végezhessen mim többi társa. A népnevelők és az egészségügyi állan­dó bizottság „tisztasági hetet“ ren­dez, hogy külsőségekben is méltóan készüljön április 4. mén» megünnep­lésére, a választóra, Decs község. — Ebbe a munkába eredményesen kap­csolódtak be az úttörők és a fiatalok. Folyik a meszelés takarítás szerte a községben. Ez mellett nem feledkez­nek meg a többi fontos feladatról sem. A kapukra kiszegezett felhívá­sokkal hívják fel azoknak a gazdák­nak a figyelmét, akik kötelezettsé­güknek még nem tetteic eleget, sürgő­sen végezzék kötelességüket. A nép­nevelők számos érvet hoznak fel a község létesítményeiről, beruházásai­ról, amely a dolgozók életének meg­könnyítését szolgálja. Visszapillantás a nmlira Néhány adat az Országos Munka- közvetjtő Hivatal jelentéséből 1929— 1931 között. Munikakeresők szá­mának alakulása: Kiközvetítés: 1929 január 9,500 1929. jan. 2.4öő 1929 dec. 14.000 1929 dec. 3.500 1930 január 15.000 1930 jan. 4.000 1930 dec. 17.000 1930 dec. 6.500 1931 január 15.000 1931 jan. 3.500 1931. dec. 25.000 1931 dec. 8.000 Munkabérek alakulása ebben az időben: Egy gyári vas. és íémesztergályos 50—60 fillér órabért kapott. Aszta­losok 40—50 fillér, géplakatosok 40 —60 fillér, napszámosok 25—30 fil­lér. A fenti adatok férfi munkaerő­re vonatkoznak. Női munkabérek: Vas. és fémipari munkásnő 35 fillér órabért kapott, szemben az 50—60 filléres férfi mun. kabérrel. Egy háztartásbeli alkalma­zott tízpengőt kapott egy hónapra. Hogy mennyire eladósodtak az al­kalmazottak dolgozók ilyen fizetés mellett azt 1933.as év egyik törvény­hatósági ülése bizonyítja, Többek kö­zött a bíróságtól visszatérítésre ha­lasztást kérnek, vagy a bíróság ér. gedélyezze hogy részletekben tör- leszthessék. Ezen az ülésen hang­zott el, ha az uzsorás végrehajtást rende el ellene, megifelelő indokka nyolc napi halasztást kérhet. De hoz­záteszik azt is-, hogy aki azért kéri a halasztást, hogy időt nyerjen, s bizottság 1.000 pengőre bünteti. A rendelet többi pontja is csak ilyen halasztásfélét sorol fel am; semmi védelmet nem jelent az uszorázol- tak számára. * A Tolnamegyei Hírlap 1934 tebruá: 24.i cikke:, „Nem fizetődik ki a mácsonya böködés" A Tolnamegyei Hírlap ismerteti cikkében, hogy a gazdasági ismétlő iskolából kivitték a gyerekeket vi­téz Vendel István ózsákpusztai birto­kára mácsonyát böködni 80 filléres napszámért. Negyven gyerek jelent kezelt erre a munkára és a tanító vezetésével ki is mentek dolgozni a birtokra. Másnap az intéző már csak 60 fillért fizetett a napszámért. De mivel az iskolában tanítás volt a gyerekek be akar fák jönni a pusz­táról. Az intéző azonban ezt meg­tiltotta nekik. A mulasztásért a gye­rekeket 2—2 , pengőre büntették meg. Csak az kereste meg a büntetést, aki három napot dolgozott vitéz Vendel István birtokán. Egy választási agitációs tanfolyam tapasztalata Szerte a megyében folynak a vá­lasztási agitációs tanfolyamok. Álla. Iában tapasztalható, hogy ezekun a tanfolyamokon nemcsak a hallgatók száma növekedett .hanem aktivitásuk is megsokszorozódott .Hiszen saját életükről, a szemük előtt növő egyre hatalmasabb eredményekről beszélhet­nek, Ig-y volt ez a Szekszárd belvá­rosi alapszervezethez tartozó egyik tanfolyamon is, melyet Sárosi Antal elvtárs vezetett, Több mint húszán jelentek meg ezen a tanfolyamon, amikoris az első anyagot beszélték meg, melynek címe: „Mit adott népi demokráciánk a dolgozóknak?“ Sárosi elvtárs a tanfolyam vezető­je már az elején különösen kihang­súlyozta, hogy minden hallgató úgy szóljon hozzá mintha egymást kel­ÍIHULIli 4-1 GONDOLATOK GTONKON Felszabadulásunk 8-ik évforduló, ’áf ünnepeljük. A mi megyénk dolgozói is a felszabadulási hét ideje alatt még nagyobb erőíeszí- éstíket tettek azért, hogy ezt a na­pot méltóképpen, termelési ered­ményeik növelésével is megünne­pelhessék. Megyénk minden becsü­letes dolgozója ezen a napon visz. szaemlékszik az elmúlt évek nagy- . szerű sikereire, melyeket pártunk vezetésével, a Szovjetunió segítsé­gével értünk el. Ezej- a tények segítettek bennünket abban hogy a lehetőségekkel élni tudjunk s az urak országából a dolgozó nép ha­záját teremtsük meg. Gvönlc községben is • szinte fel­mérhetetlen változás történt a iel- ' szabadulás óta. S ezt a tényt a népnevelők agitációs munkájukban lel is használják. Elmondják, hogy mig régen a felszabadulás előtt csak egv orvos volt a községben, addig ma már két orvos és egy íogorvos vigyáz a dolgozók egész­ségére. Rajtuk kívül azonban egész­ségőr, védőnő látogalja rendszere­sen a családokat, intézményeket, hogy hasznos tanácsokkal lássák el őket. Rendszeresen vizsgálják a kutak vizét, s a járványos beteg­ségek ellen védőoltásokkal is bi­zonyítják pártunk igazát, államunk nagyszerű gondoskodását dolgo­zóinkról hogy nálunk legtöbb ér­ték az ember. Ezekben a napokban, mikor az országgyűlési választásokra ír ké­szülünk, az anya- és csecsemő- védelem terén a gyökeres változást is elmondják az agitátorok Példá­kat is tudnak mondani arra hogy a dolgozó nép állama mennyire megbecsüli a sokgyermekes anyá­kat. Így kapott Skultéti Istvánné 1400 forintot, Nagy Ödönné 1400 forintot, Molnár Mihályné 2000 lo- rintot, Varga Pálné 2600 forintot, Fenyvesi Jakabné 1600 forintot, Kőműves Györgyné 1000 forintot. A gyermekekre is gondol álla­munk. A régi egészségtelen óvoda az ötéves terv keretében nagysze­rű új helyre költözött, ahol 1953 iebruár 9-én napköziotthon is léte. sült. Mintegy 30 gyermek étkezik rendszeresen a napköziotthonban, mely a dolgozó asszonyom munká­ját segíti, könnyíti meg. A gyönki gimnázium is a leisza­badulás után lett a dolgozó népé. Föidesi Ödön szülei is. akik a Nap utcában laknak (az úri világba proli utcának hívták). Most a fel- szabadulás után gondolhattak ar­ra, hogy fiúkat gimnáziumba já­rassák -Föidesi Ödön egész dolgozó népünk háláját, szeretetét rója le munkájával. Részese volt ö is an­nak a világraszóló győzelemnek, melyet sportolóink a Helsinki Olirn. plászon arattak. A távolugrásban harmadik lett. Herceg Sulkovszky Alfréd kas­télyrí Gyönk legszebb helyén ma 82 munkában megöregedett dolgozó otthona. Állatállományuk is van, kertészetükben és gyümölcsösük­ben, melyet maguk művelnek meg mindent megtermelnek, amire szük­ségük van, úgy, hogy ebben az évben teljesen önellátókká válnak, de négy új szobával is bővítik az otthont, Ezey. a gondolatok élnek Gyönk község dolgozóinak szívében a mai napon. A népnevelők, az agitátorok e hatalmas eredmények bemutatá­sával lelkesítik még jobb munkára a dolgozókat. lene vagv éppen saját magát kellene megagitákii. Enn-ejj nyomán a hallga­tók, mint például Fungmé elvtársira részletesen beszéltek a Szovjetunió hatalmas harcáról, mellyel a fasizmust barlangjában zúzta szét s amelynek a mi népünk is köszönheti felszaba­dulását . ­Kaszlerné elvtársnő népgazdaságunk hatalmas fejlődéséről beszél. Ennek nyomán a többi hallgatók is hozzá­szólásaikban Szekszárd város megvár tozott életéről számolna^ be. Elmon­dották, hogy milyen nagyot fejlődőt; Szekszárd város js az elmúlt néhány év alatt. Azelőtt húsz év atett sem volt ilyen változás. Ha elhagyjuk pél. dául a sorompót, láthatjuk a most épülő' Gépjavító Vállalat telepét, az épülő gy-apotegronálót. Sulcz András is többször felszólalt, holott azelőtt nem igen szólt hozzá. Elmondotta hogv igen jól emlékszik az uradalmi cselédek nyomorgó éle­tére, melyet a kakastoltes csendőrök rémuralma tett még nehezebbé. Sok szór bizony nem jutott még kukori­cás kenyérre sem, prdig dolgoztak Iá. tástól vakulásig. A hatalmas arányú gépesítéssel kapcsolatban megemlí­tette hogy az úri világban a gépesí­tést arra használták feli, mégjobban elősegíteni a napszámosok elnyomó, rodását. Még számtalan hozzászólás,, érv hangzott el, amely mind azt bizo­nyítja hogy az uraj^ országából a dolgozó nép hazája épült fel e né­hány év alatt- s az elkövetkezendő évek is még hatalmasabb eredmé­nyekkel járulnak hozzá dolgozó né­pünk él ei-színvonalának felemelkedé­séhez Megerősítette a hallgatókat még jobban ez a ahhoz, hogy kimenve a város dolgozói közé, újabb munkagyőzelmekre újabb sikerekre lelkesítsék őket, ___

Next

/
Thumbnails
Contents