Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-15 / 63. szám

IMS MÁRCIUS 15 5 Visszaemlékezések a múltra ... NAPLÓ PjR1 ÉS PÁRT ÉPÍTÉS ♦ A tömegkapcsolatok kiszélesítésével válhat a bálái alapszervezet a falu igazi vezetőjévé Pártszervezeteinknek felelőseégteC- j©s feladata vaíí a tavaszi munkála­tok határidő előtt való elvégzése te. rén. Ezt a munkát csak úgy tudjuk sikeresen megoldani,; ha a gazdasági feladatok- mellett és ezekkel szorosan együtt tovább er ősót ik a pártszerveze­teket. növelik tagságuk elméleti kép­zettségét,. harcos; a nehézségek előtt nem megtorpanóvá nevelik őket. Te- nát a pártszervezet erősítése együtt hat a gazdasági munkákban elért jó eredményekkel. A tavaszi munkák megkezdésénél a hátai alap szervez étnél is vezetőségi gyűlésen tárgyalták meg a feladatot. Határozatot is hoztak elsősorban a pártszervezet megerősítésére, nagyon jól tpdiák, hogy csak a pártszervezet vezetősége segítségével érhet el a község dolgozó parasztság,,, egyre jobb, eredményeket az idei bő termé­sért.. vívott harcba. Szó volt a ta­vaszi' munkálatok beindításáról is. Csuk az a baj, hogy ezek a határozatok papíron maradnak. K!egeszí!ették ugyan a pártvezetősé­get, de Orbán Lajos elvlársnak is az a véleményef hogy ő nem ér rá ezzel foglalkozni. Az. .oktatási munka megjavítására és 'a szemináriumok lemorzsolódásá­nak kiküszöbölésére hoztak határoza­tot, még sem javult meg az oktatási munka, illetve itt meglátszik, hogy a pártszervezet vszetőségi tagjai vajmi keveset tetteik ennek érdekében. Hogy ez mennyire így van, az,t a lég- utóbbi eset is élénken bizonyítja. Soltész elvtárs, a szekszárdi Járási Pártbizottság titkára személyes útmu- tatása kellett ahhoz, hogy Socó elv­társ a propagandista, &s a pártveze­tőség tagjai megértsék, hogy a sze- minámum hallgatóit nem elég csak meghívókkal meghívni, hanem el is kell velük beszélgetni. Ennek eredmé­nye az lett, hogy a középfokú poli­tikai iskola, hallgatói most legutóbb szinte valamennyien összejöttek. Emellett azonban a legfőbb hiba az, hogv maguk a pártvezetőség tag­jai sem jártak elől jó példával az oktatás területén. Vámosi élvtárs a parttiíkár, Rigler elvtáns a gazdaság- vezető, Fehér elvtársinő a pártszerve­zet elnöke magük is rendszertelenül jártak el az oktatásra. Fehér elvtárs­nő még tovább is megy. Védekezésé, ben- felhozza, hogy azért nem jelent meg az oktatásokon, mert , a® éppen a szünnapjára esett, vagy a másik szavában; neki úgyse megy a fejébe az anyag. . Ennek tudható he, hogy a pártvezetőség tagjai nem ismerik feladatukat, n.em is tudnak annak megvalósításá­ért harcolni. Fehér elvtársnő például azt sem tudja, hogy ki a népnevelő fel el ős. — Talán Mex elvtárs — mondja. Mex elvtársat megkérdezve ő is csak úgy hallott róla, hogy ő •asz. Vámosi eivtárs a párttitkár pe­dig ahelyett, hogv minden vezetőségi tagnak és párttagnak munkát adott volna és ellenőrizte volna a felada­tok végrehajtását, mindent maga akart megcsinálni. Természetes, hogy nem jutott semmire. Az eredmény az, hogy a pártszervezet tagjaitól el­szakadt a pártvezetőség, A legutóbbi taggyűlést sem tudták megtartani, nyilván ezt is meghívókkal akarták elintézni ahdyett, hogy végre egy. szer szemé!yesen is felkereslek volna minden párttagot. Ez bizonyára jó eredményt hozott volna, minit ahogy Soltész elvtárs tanács;-, az oktatásnál is bevált. Különösen a dolgozó paraszt párt­vesebb a páTtszervezrtben. S‘pos Vin- 1 ce, Bosnyák Imre elvtársak például a gazdasági műnká!latokiban élenjár­nak. Nyilván a pártmunkából is ki­vennék a részüket ha a pártvezető­ség tagjai beszélgetnének velük, fel­adatokkal bíznák meg őket. Ennek nyomán a pártszervezet tömegkapcso­latai is erősö'dmérnek és ácjy válna a pártszervezet igazán a íalu vezetőjé­vé, Ennek hiányában a tanács veszi át a pártszervezet feladatainak végrehajtását. A lehetőség Bétám is megvan. Itt is túlnyomó többségben becsületes dol­gozó parasztok laknak, akiknek szív­ügye a párt- és kormányhatározatok végrehajtása. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt vasárnap, omi- koris a község dolgozó parasztjai 25 hold szántást, 40 hold simítózást, 11 hold tavaszi búza vetést, 4 hold Zab, 11 hold árpa vetést végezték el töb­bek között, Vannak élenáró dolgozó parasztok, mint M. Sümegi Dénes, Zsinkó Mihály, Bajnok Sándor s a többiek, akik beadásukkal, s tavaszi munkájukkal is példamutatóan élen­jártak a községben. Ezekra kell a pártszervezetnek támaszkodni. Feladata á pártszervezetnek és el­sősorban a vezetőség tagjainak az, hogy a következőkben a párt erősí­tése terén semmilyen lazaságot ne tűrjenek. Ennek eredménye Tett olyan harcos közszellem kialakítása a falu. bán, amelyik pártunk, Rákos, elvtárs tanítása szerint, elítéli, szé­gyennek tartja a hiunkálatokban. való lemaradást. Kíméletlenül leleplezik az ellenséges elemek munkáját Mert van ilyen is. Pircsa Jánosáé Varga Mi­hály ikulákok például egyáltalán nem vetettek sem most, sem az ősszel. Má­sik feladat pedig az, hogy a járási pártbizottság utasításait maradéktaia. nul hajtsák végre. Duna földvár dolgozó parasztjai határidő elolt befelezték a tavaszi búzavetést • Dunaföldvár község pártszer­vezete és tanácsa felszabadulá­sunk méltó megünneplésére nagy lendülettel fogott hozzá a tavaszi talajelőkészítési és vetési mun­kákhoz. A község do'gozó pa­rasztjai átérezve felszabadulásunk jelentőségét, március 8-ig 100 szá­zalékra te'jesítették a tavaszi búza vetésüket. Árpából 67, zab­ból 93, borsóbó’ 634, lencséből 47.3, mákból 30, napraforgóból 82, bur­gonyából 26, cukorrépából 2, ta­sé hajlamosak vagyunk arra,, hegy ei felejtsük, hotgy az egész országban, de itt megyei viszonylatiban is, milyen volt a dolgozó nép élete, hogyan zsák" niényotoák ki a tőkéseik. Különösen azok számára in,tő példa ez, akik ab­ban a tévhitben ringatták magukat, hogy különösöm még az első világhá­ború előtt, ha volt is rossz sóira a szegényembernek, az azért mégse voil't olyan súlyos. E pár példa megmutatja pont az ellenkezőjét. Megmutatja, hogy a lehető legsötétebb nemtörő­dömséggel kezelték a dolgozók ügyeit, s az emiatti felháborodás, vagy\ meg­mozdulás Legelsőibb csiráit is pemé" nven elfojtották. „Közérdek“ 1905 május 27. ,>A gimnázium mennyezete. Tudva­lévő, hogy a szekszárdi főgimná­zium mennyezete a muH évben több helyen leszakadt. Hogy valamely bekövetkező veszedelemnek eleje vétessék Wigiand János igazgató az állam építészeti hivatal tanácsa sze­rint a mennyezetet sok helyen leve- retto és kérte a minisztériumot, hogy az ügyben sürgősen intézked­jék. Hogy, hogv nem, a dolog so­káig húzódott, s csak most, éppen egy esztendő muűva jött el Baum­gartner Sándor miniszteri építész, aki konstatálta, hogy a mennyeze­tet rosszul csinálták. Egyúttal in­tézkedett, hogy a gimnázium épí­tője felhivassék a mennyezet kijaví­tására. Hogy a gimnázium építője mit fog válaszolni a felhívásra, az természetes bizonytalan, de az bi­zonyos, hogy a mennyezetet vala­kinek egyszer már meg kell csi­nálni.“ Ugyanezen újság másik oödatón a a fe fagyott területek hengere- zését. A pártszervezet vezetősége jó po'itikai felvilágosító munkával biztosítja, hogy a soronkövetkező vetőmagokat és az időszerű talaj- e'őkészítő munkákat idejében el­végezze Dunaföldvár dolgozó pa­rasztsága. Gyászeyűlés a S montoroyai BrJruyárban Tíz óra vám. Felbúg a Simonlornyai Bőrgyár szi. vénája. Az üzem dolgozói jönnek, hogy búcsút ve. gyének éttől a férfiútól, aki a leg öbbet tett ér­tünk, akinek emléke örök- ké élni fog minden ma­gyar dolgozó szívében. Megtanított bennünket ar­ra, hogy a magunk or­szágé' hogyan kell fel­építeni és azt megvédeni. Gyermekeink emelt fővel néznek a jövőbe, mert a nagy Sztálin által mw'a. tott úton haladnak. Nincs a történelemnek olyan kimagasló egyéni­sége, mint Sztálin elvtárs volt. Könnyezve állunk egymás mellett, szívünk fáj, hogy távozik tőlünk drága édesapánk, akit úgy érezzük, pótolni nem tud senki. A Simontomyai Bőr­gyár dolgozói, fogadalmat tettek Sztálin élvtársnak, hogy munkájukban követik a szovjet népet. Varga Lő. rinc eivtárs, a pártszerve­zet helyettes titkára ismer_ tette a dolgozókkal Sztá­lin elvtárs nagy munkáit és alkotásai'.. Az üzem dolgozói egymásután tet­tek fogadalmat, hogy ez­zel is kifejezzék hálájukat a nagy Slzálin iránt, aki biztosította a Simontomyai Bőrgyár dolgozói számára is a békés élő et. Küzdi Endre, az ásványi osztály vezetője felajánlót. ta osztálya nevében, hogy január hónapban, üzemen kívüli okiból bekövetke­zett tervlemaradást pótol­ják és a negyedév végére a terv cikkelemenkénti teljesítését biztosítják a minőség fokozása mellett. Róna István főmérnök a következőket mondta: ,,A halál elragadta tőlünk Sztálin elvtársat. Azt az embert, aki fdszabadv ott bennünket, aki utat muta­tott nekünk. Tettekkel fog­juk bebizonyítani hűsé­günket Sztálin elvtársnak, s ígérjük, hogy a januári i'ervlemaradásunkat a ne­gyedév végéig maradék­talanul teljesítjük. A mi­nőséget különösen a dará­Marx Károly ha'á'ának 70. évfordulójára Hetvan évvei ezelőtt, 1883. március 14-én halt meg Marx Károly, a,ki —. hű barátjával és fegyvertársávai, En­gels Frigyessel együtt — lerakta a tudományos szocializmus és a modern forradalmi munkásmozgalom megin­gathatatlan alapjait. Marx a történe­lemnek a^on kevésszámú legnagyobb alakjai közé tartozik, akiknek mun­kássága hatalmas lépéssel vitte ó!őre a dolgozók felszabadulásának, a tu­dományok haladásának, az egész em­beriség fejlődésének ügyét. Marx — továbbfejlesztve mindazt, amit az emberiség legkiválóbb gon­dolkodói addig alkottak — kidolgozta a forrada’mi munkásosztály pártjá­nak világnézetét; a dialektikus matc- rsalizmust A dialektikus materializ­mus az első és egyet!eh világnézet, amely tudományosan tárja fel a ter­mészet és a társadalom jelenségeit. -» ezek összefüggései^ és helyesen állapítja meg a törvényszerűségeket, így lehetővé teszi, hogy a proletariá­tus előre lássa a történelmi fejlődés Irányát és — tudatosan felhasználva a* objektív törvényeket— megigyor* eftsä-őst a fejlődést, Marx! kimutatta, hogy a társadalomnak, az emberek egymás közötti viszonyának és gon­dolkodásának fejlődése a társadalmi termelési mód fejlődésén alapszik. Marx felfedte kor^ kapitalista terme, lésének alapvető törvényszerűségeit és rámutatott kibékíthetetlen belső el­lentmondásaira. Ezek alapján látnoki szemmel, de egyben tudományos pon­tossággal állapi tóttá meg, hogy a kapitalizmus pusztulása, a szocializ­mus gyözelme — szükségszerű és fel­tartóztathatatlan. Rámutatott arra. hogy a proletáriátusnak a kapitaliz­mus megdöntéséért és a szocializmus kivívásáért folytatott harca — nem­zetközi küzdrlem, amely szorosan összekapcsolódik valamennyi elnyo­mott nép szabadságharcával, s amely- ; nek győzelme megszünteti a nemzetek közötti ellentéteket- is. Marx nemcsak a célokat tűzte ki a proletariátus elé. hanem kido'goz- ta megvalósításuk útját, a proletár osztálvharc stratégiájú* és taktikáját is. „Marx mindenekelőtt forradalmár volt — mondotta Engels — ... A harc volt az eleme.“ Harcolt a forradalmi proletárpárt megteremtéséért, meg­alkotta a nemzetközi munkásosztály világszövetségét, irányította a mun­káspártok harcait, kidolgozta szerve­zeti alapelveiket és harci módszerei­ket. Feifegyvereztg a pártot a proCe- tárdiktatúra szükségességéről szóló tanítással és könyörtelenül küzdött azok elír ti a megalkuvó, kispo’gári eleinek ellen, akik mát az ő idejében megkezdték forradalmi tanításainak opportunista meghamisítását. Marx tanításai ma élőbbek és sok. szórta szélesebb tömegeket mozgósí­tanak, mint valaha. Azért elevenek ma is ezek a tanítások, mert Lepi,n és Sztálin zseniálisan továbbfejlesztette és alkalmazta őket korunkra: az im­perializmusnak, a kapitalizmus hal­doklásának a szocializmus győzelmé­nek korára. E tanítások zászlaja alatt Lenin és Sztálin vezetésével : győzött a Szovjetunióban a proletá-- forr-adalonv A szovjet nép a Szovje'- unió Kommunista Pártja XIX. kon­gresszusának határozatait megválásá­vá. napró’-iapra erősebbé teszi le­győzhetetlen szocialista hazáját.- A marxizmuí-eninizmus zászlaja alatt építik a szocializmust a Kínai Nép- köztársaság és a népi demokraükus országok néoei. • valamint a német nép. amely Marxéi adta az emberiség­nek. Ezt a zászlót viszik sok sikerre; előre a szabadságukért küzdő és a még kapitalista elnyomatásban siny. ’ödő nemzetek dolgozóirtaik legjobb­jai is. A népek harcát a kommunista pár­tok vezetik élükön a Szovjetunió Kommunista Pártjával. E pártok egy­re növekvő ereje és befolyása Marx­nak a pártról szóló tanításait igazol­ja. És a másik oldalon — ugyanezt igazolja az a feneketlen mocsár és züllés is. amelybe a kispolgári szo­ciáldemokrata pártok világszsrte süly- 1 védték. Marx kora óta e pártok ve­zetői gyáva megalkuvókból — a ve­zető imperialista hatalom, az USA mindenre kapható ügynökeivé, a munkásosztály és az elnyomott népek nyílt, ádáz ellenségeivé, hazaárulók­ká és kémekké lettek. A marxi politikai gazdaságtan, amely a klasszikus kapitalizmus. *ör- vénvszerűs'ég.eit állapítja meg. tovább­fejlődött és kibővült a szocializmus politikai gazdaságtanával. A tudó-, mánvnak különösen nagvjí'len’őíégű gazdagodé Sztál-’m eivtárs ..A szó ciaiizmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“ című korszakalkotó műve. Ez a Sztálin« mű megvilágítja j a kommunizmusba való ;: kozntns , .. korona napiul íjai, ásni havonként 91—104 koron\ fizetés-e rúgna, A bejelentés n ..an való napon at illetékes hatóság megkisérelbe a békés utón való egyezkedést, mely­nek «eredménye azután az lett, hogy a sztrájkolok közül hatot azonnal elbocsátottak, a többit pedig válttal,í munkájuk bevégzése után fosnák elbocsátani.“ . Közérdek“ 1905. október 28. „Nincs költségvetés, nincs pénz. Tői vényen kívül lévő pénzbeli álla­potunkban a minisztériumoktól egy­másután jönnek vissza azok a kér­vények, vagy egyéb fölterjesztések, amelyekben az ilúetök az állam hoz­zájárulását kérik azzal az indoko­lással, hogy nincs pénz, így több tanítói korpótlékos kérvényt-, tanító és tanterem szervezési kérvényt küldött vissza a Vallás- és Közok­tatásügyi Minisztérium,, — a vár. megyei áirv-aszéki jegyzői áftiiás szer­vezésére vonatkozó közgyűlési ha­tározatot pedig a beüügyminfezté- rium küldte vissza azzal, hogy nem lévén költségvetés, nincs pénz ez- idiőszerint. Legokosabb hát., ha az efféle kérvényekkel az illető ható­ságok boldogabb időkre várnak, amikor lesz költségvetése és pénze az államnak“. ,,Közérdek“ 1990 március 31. „Kivándorlás vármegyénkből, \ f. év I. negyedében január, február és március hónapban összesen 1600 au kértek és ftaptak útlevelet. Ezek közül mintegy 700 egyén ment Amerikába, 900 egyén pedig Német­országba, csekély számban más eu­rópai országokba“, ,,Közérdek“ 1906 április 7. „Hazatérő amerikai magyarok. Mint a newyorki „Bevándorló“ ci mű lap jelenti, .a Kaiser Wilhelm der Grosse nevű hajón ezer magyar bányamunkás indul vissza Ámen- kábőft Magyarországra. A magyar munkásokat az bírta rá a hazaté­résre, hogy Amerikába,, a bányá­szok sztrájkja el nem kerülhető, i így a munkanélküliség elől igyekez­tek még idejében hazajutni. Ez iá intő-példa lelhet azoknak, akik a jobb« jövő reményében most vették, vagy kívánják kezükbe venni a vándorbotot“. A lap ugyanennek a számának má­sik oldalán olvashatjuk: „Kényszer pótedó. őcsény közsé­get kötelezte a Közigazgatási Bi­zottság, hogy a hozzája tortozó szőlőhegyiem a mindennapi tankötelesek számára .iskolát épít­sen, ezt azonban -a község megta­gadta, miért is az hatósági úton lesz felépítve. Az építés 11.915 ko rónába kerül. A törvényhatósági bi­zottság 135/1906. sz. a. . elrendelt* Öcsényre 40 százalékos kényszar- pótadó kivetését és beszedését, amelyből az iskolai építés: költség fog kifizettetni“. menet útjáit amelyet Marx még csak homályosan láthatott, de amelyre az ő tanításait követve lépett a szovjet nép. A marxi jelszó: „Világ proletárjai egyesüljetek!“ — ma már valóság és egyre inkább valósággá válik, A vi­lág proletárjai, s velük együtt a nem proletár dolgozók százmilliói, egyre egységesebben tömörülnek a Szovjet­unió vezette béketáborba. Mi, magyar kommunisták., büszkék vagyunk arra, hogy mint e tábor szilárd része, mint a nemzetközi forradalmi és munkás- mozgalom egyik rohamcsapata küzd. hetünk Rákosi elvtárs vezetése alatt Marx. Engels, Lenin és Sztálin eszmé. inek győzőiméért. A nemzetközi mun­kásosztály nagy tanítómesterére em­lékezve megfogadjuk, hogy az eddigi­nél alaposabban tanaimányozzuk so­ha el nem évülő, forradalmi tanításait, nem elvont dogmákként hanem úgy, ahogyan Marx megalkotta őket: mint az oszlályharc erős fegyvereit; ame­lyek, ha helyesen alkalmazzuk ha- zánkbtpi győzelemre viszik a szó- '.■J: zuiia így ét.

Next

/
Thumbnails
Contents