Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-15 / 63. szám

6

w n p f* ©

Í95S MÄBCTUS MP

ifaf ÉRJÜK MIT» A VALÓSÁGOT Tj

A kercm'a fejlődése megyénkben az ű csbb kőkortól a magyarság megtelepüléséig

A múzeum a dolgozóké .. .

A még SsidzSsségben élő ember edényeit nálunk az újabb kőkor kezdetén, mintegy 8000 asztendővcl ezelőtt készítette. Ezek az első kerámiai termékek: fazekak, bögrék

anyagból készültek. A kőkori embei szabadkézzel formálta őket, azután kiégette. Mintául nagyobb növényi termékek: lök. lopó’, ők, stb, kivájt héja szolgált. Az ebő edények ezért gömb-, illetőleg félgömb alakúak. Már ez a legősibb agyagmű- vc-ség te teret engedett az ember In fi.\ évz.i ha jlamainak kielégíté-óre, Azfagyagesupos külső falának sima felülete térkitöltésére •, rajzolásra, díszítésre ösztökélte az ősembert. Az e ,ő motivumok ívelten, majd zeg- zngosan vezetett, béka reolt vonalak- búb álltak. E mellett szívesen alkal- 1' ázIák az ujjheggyel, körömmel be- c-ípdesett sarokból álló ornamenti- l í f is.

Vz agyagedény a legősibb kortól kezdve nem csak főzésre, hanem1 élelmiszerek: főleg magvak, gabona, neműek tárolására is szolgált. Ez. utóbbi célra nagyobb fazekukat: agyaghombárwkat használtak. Ezek többnyire úgy készültek, hogy az edény formáját először kosár-módra 'mégfonták vesszőből, amelyet azután körül,tapasztottak sárral és úgy égették ki.

Az újabb kőkor végén már az edényfestós technikájával ík találkozunk. A festéket színes ásványok porából (főleg a gyakran előforduló vastartalmú kőzetekből) nyerték. Ilyen festett agyagedények kerültek elő a híres lengyel) Sáncról, mely Tolna megye leghatalmasabb kőkori telepe volt. azután Ágoston-puszta és Paradicsom-puszta újabb kőkori sírjaiból.

\z- ősközösség bomlásának idején: e bronzkorban (1. e. a II. évezred folyamán) egy másik edénydíszítéei mód fejlődik ki: a in,észbetét alkalmazása. Ez esetben a még égeieden, puha agyagedény falába a mintázó- val benyomkodott, részben lmkarcolt mélyedéseket, negatív díszítményeket im'szpasztávál töltötték ki. miáltal igen tetszetős, sokszor textil-mintákat utánzó díszített felületet nyertek. A brcmzkorszakban már meglehetősen sűrűn lakott volt Tolna megye. Legalább is erről tanúskodik a megye

legkülönbözőbb pontjairól a szekszárdi múzeumba került bronzkori leletek (edények, ékszerek, fegyverek) nagy száma. Szekszárd, Kőié d, Harc, Kurd, Tamási, Lengyel, Medina stb.

A korai vaskor katonatársadalma (I.. e. 1«>0— I. e. 400-ig) a vas felfedezése és első alkalmazása mellett a fazekasság tarén is újítással lép elénk: Még mindig kézzel formait edényeit most már gyakran grafitporral színezi festi.

A fazekaskorotig feltalálása a kelták nevéhez fűződik. (Újabb vaskor,

i. e. 400-túl időszámításunk kezdetéig.) A keltaság a mai Franciaország területéről érkezett hozzánk. Uralmuknak a Dunántúlt megszálló római agresr/.omk vetnek véget.

A kelta agyagedények finoman iszapok, szürke agyagból készültek, Felületük legtöbb zör .sírna, fényezőit. A korsók nyakáról azonban ritkán hiányzik a körbefutó, kiemelkedő dísz. Ezenkívül a keltái kerámiájában is előfordul még a grafitozás, sőt néha pecsétlővel benyomkodott díszű, igen szép .»edényeket is találhatunk náluk- Tolna megye fon. tosabb kelta-kori lelőhelyei: Szekszárd. Bölcske. Apáti-puszta, Borjúd, sziget, Belecska-Görbéi-puszia és a kelta pénzverdéjéről híres Regöly.

Dunántúlon a római uralom alatt (időszámításunk kezdetétől i. u. az V, század elejéig) az újdonságként szereplő üvegedények mellett a mázas agyagedények használata is elterjedt. Különösen a római füles kan" csók. korsók között találhatunk igen gyakran barnás, zöldes mázzal bevont típusokat.

A rómaiak találmánya az ,,ókori porcelán", az ú. n, ,,terra sigillata" (ejtsd: torra szigilláta) ediénytípusa. Igen finom agyagból készült, jól égetett, vörös színű és többnyire vörös mázzal is bevont kerámiai terméke volt ez a római agyagmííves- ségnek. A terra szigilláta edények fenékrészén rendesen ott találjuk a készítő mester névbélyegzőjének lenyomatát is: „Ivlivs fesit“, „Piosatvs fosát“ stb. Tehát Julius, Rezátu-z nevű mesterek készítették. Az ilyen készítmények, főleg tálak külső fclü- leléu igen szép plasztikus ékítményeket, néha valóságos dóm,bormű veket

találunk (virágfűzés, pogány Pten- alakok, harci — cs gíadiátorjelene- tek stb.) A római uralom rabszolga- társadalmon épült fel. Mint ilyen, a társadalom fejlődé« örök törvénye szerint eleve halálra volt ítélve. A rabszolgának nem volt, érdeke, hogy a reá bízott munkát (fazekasság, fémművesség stb.) jól végezze, tovább fejlessze, hogy művészi alkotásokat produkáljon. A leigázott népek fiai sem szívesen szolgálták kizsákmá- nyolójukat, A római művesség így a IV, század folyamán fokozatos hanyatlásnak indul.

Római kori kerámialeletek szintén igen gyakoriak megyénkben. Maga Szekszárd is római város volt. Alisca néven (ejtsd: Aliszka) ismertek.

A rómaiak rabszolga- és katonai lázadásoktól megingott uralmának a népvándorlások vihara vetett véget Dunántúlon, így Tolna etngye területén js i. u. az V. század folyamán.

A

egyik

díszítési módja colt vonal pár. A hozzánk keletről ér. kezelt avarság különösképpen ked. velie ez( a motívumot. Egyébként azt mondhaijuk, hogy a népvúndor'és állandóan mozgó, harcias, lovasnomád népei (főleg a hunok, avarok és magyarok) nem fektettek különösebb súlyt az agyagművasség fejlesztésére. Annál fejlettebb volt azonban fémművességük. Avarkori lelőhelyek; Szekszárd, Kisinórágv, Felsőnyék, Rrgöly. Szárazd, stb. A honfoglaló magyarság fazekassága, agyagipara alig különbözik az őket néhány évszázaddal megelőző avarokétól. A hullámvonalás díszítést fésűdarabbal rótták agyagedényeik falára. Magyar agyagművességünk fejlődésé honfoglaló elődeink állandó letelepülésével vette kezdetét.

Dr Mészáros Gyula

ftélkülözhetetlen az agitáció* munkában

Senkinek a figyelmét nem kerülheti el Szekszárdim a múzeum hatalmas épülete. Masszív tömegével, szüclaszilárdan áll a város közepén. És ez a múzeum ma már teljesen új: nem értéktelen, lim-lom bazár, íöitíbirtokois családok értéktelen ha gyományainak felvevő helye, hanem a dolgozók felső iskolája, ahol — bár csupán mozaikszerűen, vázlatosan, nagy vonaliban — de mégis megismerkedhetnek a dolgozók az embe- i'iség, a társadalom hosszú évmilliókon át tartó 'fejlődésével, A régészeti kiállítások, a társadalmi fej- 1 lődés marxista magyarázatát letagadhatatlan, szemmel látható bizonyítékokkal dokumentálják és a2 egyes társadalmi rendek fennállását, életét mutatják be a realista.tudományok szemüvegén keresztül. És mi olvasunk a társadalmi fejlődés hátai, más antológiájában, amelyben minden ásatás egy-egy sor és minden előkerült eszköz egy-egy díszesen ki- íaragott iniciálé. Érdekes, tanulságos ez a könyv.

Múzeumi bizottságaink azért alakultak meg, hogy még több dolgozó tanulja meg olvasni a gyönyörű könyv értékes sorait, azért alakulmeg a múzeumot, pedig nagyon sokat tanulhatnának ők is.

A múzeum látogatási könyvében találomra kiválasztottunk egy napot, március 7-ét. Ezen a napon 103 névaláírás szerepel a könyben. Ezek közül 31 vidéki, 72 helybeli és 72 helybeli közül 50 tanuló. Csak huszonkét városi dolgozó tartotta érdemesnek, hogy megtekintse a múzeumjpt, pedig most egy új érdekes kiállítás is emeli színvonalát. A 31 vidéki közül a megye mindén részéből találunk dolgozókat. A bölcskei gépáMomásról egy traktoros és egy brigádvezető járt aznap a múzeumban. Mindketten meg is írták véleményüket. Fehérvári József traktorvezető. így ír: „Szekszárdon voltam, elmentem a múzeumba is, és nagyon tanulságos volt látogatásom és megtudtam az őskori leletekből, hogy sokféle korszak volt, amikor mindig más társadalmi1 körülmények között élt az ember. Megismertem az emberiség eredetét is, amit nem lehet megcáfolni Nagyon sokat láttam és tanultam.“ Szmula Imre brigádvezető pedig szintén arról ír, hogy nagy örömet okozott neki, hogy véletlenül elment a múzeumba, nemcsak, hogy soka* tanult, de ráérő idejét is igen jól használta fel.

Úgy véljük, nem kell külön kommentárt fűzni ehhez a két bejegyzéshez. Az egyszerű dolgozóik világosabban érzik, hogy nem teljes a. tudásuk, még tanulniuk keik Ez a. tanulás ráférne sok szekszárdi dolgozóra is, és itt áll előttük a lehetőség, csak ki kell használni; meg kell látogatni a múzeumot.

VÁLTS

TAKAR£KBET£TKONTVn

ÁLLANDÓ MŰSORSZÁMOK: Kossuth-Rádió:

5.0Í>—8.30-ig: Reggeli Zene, — 5.30: Hírek. Lapszemle. — 6.45: A Szabad Nép mai vezércikke. — 7.40: Naptár. — 7.45: (hétfő kivételével): Levelezőink jelentik. — 7.55: Műsorismertetés. — 8 30: Műsorzárás. — 42.00: Hírek. —- 14.00: Időjárás- és vízállás, jelentés. — 15. 5: Hírek szerbül. — Í7 00: Hírek. — 18.40; Hírek németül. — 19.00: Hangos Újság. — 19.30: Hírek szerbül. — 22.00; Tíz perc külpolitika. — 22.00: Hírek. Spt»*é — 24.00: Hírek.

Petőli-rádió:

«»jut; Hanglemezek. — 6.45: Jo reggelt,

f

verekek! — 7.15: Hírek szlovénül. — 10.0G: lírek. — 11.30: Műsorzárás. — 18.25: Hírek sziavénül. — 19.45: Sport negyedóra. —

22.00:. Műsorzárás.

Március 16., hétfő

KOSSUTH RÁDIÓ

5.55; Vasárnapi »porteredmények. — 6.00: Falurádió. !. Gazda kalendárium. 2. A trá- gya.krzelés fejlett módszerei. 3. Sertékte- nvesztési szaktanácsadás-sorozat. 4 Az Állami fegy.lem pontos betartása. — 1' 3'): A magyar irodalom és művészet sikere a Szovjetunióban. 12 10; Indulók. — 12.30:

A rádió népi zenekara játszik. — 13.00: Szovjet opcnarész’ett k. — 13.30; Könnyű zene. — 14.13: Uttöröliíradó. — 14.35: Heti ‘ lené» ka jepdáriuoi. — 15.30: Az eleadóitifi- ' vészel ineSkereL.’\—G. 15.50: A rádió kisegyüttese j'itízfe/*-- 16,20: Ttjúsngi fejtörő. — 16.45. áfc “úttörők zenei szakköreinek.

— vkp/.öUi ••gytittműkndés. — 1‘ tft: V j'.ójbó népművelési híradója. —

17 30; \: népi .dem >h rti likas országokról. —

18.00: b|' t.n>inkáé'é|-. -szép muzsikát. — 2010: SzínIvú/.r kö/vétUés. — 23.2*1: Mngvar zenekari ninzííilva. •' ■

18.45: Szív küldi szívnek. — 19,09: Galina

Barinova hegedűefitje. — 19.30: Tánczene.

Március 17., kedd

KOSSUTH-RÁDIo

6.00: Falurádió. Állami gazdaságok híradója. — 11.30: A rádió asszonyrovuta. — 11.30: Dvorzsák: Karncvabnyitány. —12.10: Vidám zene. — Í2.30: Népda ok és csárdások. — 13.00: Tönugdaiok, indulók. — 13.3C: Szovjet népdalok. — 14.15: l’all Leó-hangver- seny. — 15.30: Bartók és Kodály kór.ismű- veiből. — 15.4S: Mag\ar művészek hangversenye. — 16.20: A bolygók hajósa. Hú- • diójáték. — 16.45: Orosz nyelvlecke a gim- | náziumi tanulók részére. — 17 00: Üze mek közötti együttműködés. — 17.10: Egy falu — egy nóta. — 17.30: Bányászműsor —

19.00: luljikov: Diákinduló. — 18.29: A

pártok tatás anyagához. — 20.10: A világ költői Sztálin elvtársról. — 20.40: Tánczene. — 21.20: Népzene. — 22.20: Hanglemezeit:. — 23.00: Brahms: f-motl zongoraötös. — 23.38: Zenekari művek.

PETŐFI RÁDIÓ

6.35: A hajdú-bihari népi együttes zenekara játszik. — 7.00: Hanglemezek. — 7-35: Magyar népdalok. — 8 30: Zenekari muzsika. — 9,20: A gyermekrádió műsora.

10 10: Filmzene. — 10.05: Török Iván g>or- donkázik. — 10.43: Szórakoztató zene. — 15.00: Schub rt: .D-dur szonáta - 15.30: A rádió kisegyüttese játszik — 16 10. Magyar népdalok — 17.00: A rádió szimfonikus zenekara játszik — 18.00: Lenin és Sztálin a Magyar Tanácsköztársaságról. — 18.15:

Magyar szerzők művi — 18.45: Szív kii di szívnek. — 19 00 B s élgetés a Szovjetunióban járt magyar művészekkel.

Március 18., szerda KOSSUTH RÁDIÓ

PFTőFl R\DT >

7.00:

rálébz 1 híó mű7A-ika.

— r.55

Régi

f*'U- |V |

léiből; --- „polkák.

mfl/utk

■k 9. l>0: 1

:Í4ingleyiez<:K. t-— o:

Oro-!Z

nvelvlecke

kezdők nők .T:. i_. *9.-!0 \

gve nn<

krú-diő

műsor?

i.-l—ri I.0..10:' , Ft Ifi i/■ n

— 10.30

: / vo

dósok

Hl:?T xó.r:i.. ' V- ; !Ö 50 Csn'j,

ági Égh:

n én

k

Sánkövv, Tjúági s/vi

t. . r15.00: 7!‘<zti.í;Is i ifi,ÁrÜz,:--'k>: tft.«™: Az a.f'-'t

és a bájk'-;!’; «-kedn, P‘. •»ón;v . 's/l t — 16.".0 A főv jypf-'í. -RÚpi 7-n, k'if iát- f.liS 17 5 llnp •'*•’!»

z.-l. ’i-.r/.o t > nmi'ó a í ;«

é« a flijdpí'r ■ «zejgá’at.'hnn. ' Fíőmbis 1 - óó. !vú.j:»hó>ép:’av«k„ - 18J0: \ Szabad

Tf?ú«ií«r 'VSaripipi s/áinínnk ismertetése. —

6.00 Kalii'áffió 1 Gnz/lo kalendárium. 2Kézé!tepsiik o ni ddő tehenek t. 3 Hírek a

* me 'ögeZ(Gság) újTfók eredményeiről. 4. Ger röly bár i megmagyarázza . .’ — M.30 A"z í első ói. Elbe«zéT,őg — if «0- Hancr’emez.. — ; | f2 10; Töm'gdelek - 1.2 30: If.i. Ver«s Ká- i j ro’v é« •/( p; káfn j'» i1; 13.pór Szárak z- j

j b-itó muz->'k'» - 13 T0: In du'ék lailo n.'a- ;

' fok «4 13 Uttö-ő.hírnőé _ f4 35 7 vh»kar; r. rii« trv rm.'.k k*v k — 5.9e: l

■ K<d. n r^;i zonu ’á7?k _ K^v ait's k

'n-.lre’n t - * 15.50: Ve-*, k «*. a

| Kom*-zömeiről 16^0, \ jándéVmíí- nr | 17 rn f* . ,M,: I i;Ü7f •; . . .,xr !,•; i/s 17 10: r-’jlui V- • r’e \ ték-'-íbo«- r

; '/ága íb'm ' - ff" S-fv ki'’ ’ !

I eívn k- IV |0> \y é-'tőípnri dob- ez ók ,

1 félórája. - 20.10: Egy falu - egy nóta. — I

20.45: Beszélgetések Pudov kínnal. Irta.Urbán Ernő. — 21.00: Szovjet zenekari hangverseny. — *2 25: Táncz.ene. — 23. íO; Dalok. — 23.35: Beethoven gordonka.zenga- raszonátái,

PETŐFl-RADIó

7.00: Hanglemezek, — 7,53: Ópei a részié-*! tek, — b.0O: Szmes muzsika. — h.Ofi: Sváb Nándor oboázik. — 9.20: Beszélgetés úttörőkkel. — 9.40: A gyér inuk rádió műsora. — 10.10: Kormgők, po.kák. — 10.30: óvodások 'mű.som. — 11.00; Hanglemezek. — 15.00: A rádió kisegyüttese játszik. — 13.30. bzemé- lyes' segítség. Irod-alnu riport. — 15.50:

Hanglem zek. — 16.30: Tanuljunk, olvassunk! — 16.45: Chopin-mű vek. — 17.15:

Szovjet és népi demokratikus híradó. — 17.30: Filmdalok. — 17.45: Ady Endre költeményei. — 16.00: Könnyű zene. — 18.45: Bolgár népi muzsika. — 19.00: A rádió szim- iónJcus zenekara és énekkarának műsora. — 19.20: Tánczene.

Március 19., csütörtök KOSSUTH-RÁDIÓ

6.00: Falurádió. 1. Gazdakalendárium. 2. Használjuk fel a jó igaerot. 3. Beadási kedvezmény; k a jó állatt nyésztők részére. 4. Fasiszta kulákok basáskodása a jugoszláv dolgozó parasztság felett. — 11.30: Ukrajna föld jen. R gényré. zlet. 12.10: Miljutyin

operettj ibő,. — 12 50: Dalok a békéről. —

^ 15

inói*

•h

Ká ligán 'és zene

k a ra i

i'tsz k- 6

fo

A

Rá

•I n kkS’cyHtt^se

jő* 7

k 16 40:

V;n

Hl

n

k 'hó iroda m;

,:pnr

_

1

7 rp

Vi

ímh

^kmű-or — P

k közÖM!

■ {TV

üt-,.r

kö lés - t? 40

Fa’

’ur'd;ó

előad;

'■ a

IC

.no. n-pc7 ó- •

ovjét

'a'ok,- IP

f)

\7

Öf'

’v'<? te rv nvomá!

ina! —

184*:

9,7'V

kii''

t; .

7'\

•n k - 49 00:

Üj kó

ri’sm ”•

vek •- 19.30:

Tánc/ene.

Március 20., péntek KOSSUTH-RÁDIÓ

5.45: A rádió asszonyrovata. — 6.00: Falurádió. Mezőgazdasági h.radó. — 11.30; Ének a vizek lelett. Regény részlet — 11.45:

Opuretinyitányuk. — 12.10; Szovjet művészek muzsikáinak. — 12.30: Fúvószene. — 13.00: A rádió népi zenekara játszik. — 13.30: Stráüss keringők. — 14.13: Úttörőhíradó. — 14.35: A rádió kisegyüttese játszik. — 15.30: Zenekuri művek. — 16.10: Erő — egészség. Előadás. — 16.20; A gyermekrádió műsora. — 16,30; Úttörő spuriiur- adó. — 16.45; Orosz nyelvlecke haladóknak.

— 17.00: üzemek közötti együttműködés. —

17.10: A pártoktatás anyagához. — 17.30:

.6zubó Zsuzsa zongorázik. — 17.55: Nemzetközi kérdések. Előadás. — 18.10: A rádió tánczen. kara játszik. — 20.10: Jó munkáért szép muzsikát. — 20.43: Kossuth Lajos ázé1- geden. Részlet Móricz Zsigmond Rózsa Sándor összevonja szemöldökét című regénjéből. — 21.00: A moszkvai rádió cnek- é« zenekarának hangversenye. — 22.23: Részletek két vígopcrából. — 23.25: Szórakoztató muzsika.

PETŐFI RÁDIÓ

7.00: Polkák, mazurkák. _ 7.35: Dalok. — 8.15: Hanglemezek. — 9.20: A Gyermek rádió műsora. — 10.10: Bartók: Elédin. Kodály: Marosszéki táncok. — 10.30: Óvodások műsora. — 10.50: A gyermekrádió műsora.

— 11.CO: Hanglemezek. — 15.C0: A Rádió népi zenekara játszik. — 16.00: E őadás a Nemzetközi Sztálin-békedíj négy kitüntetettjéről. — 16.20: Dalok és csárdások.

— 16 50: Szív küldi szívnek — 17.30: Beszélő atlasz. — 17.45: Termelési híradó. — 18.00: Egy lalu — egy nóta. — 18 45: Dcnes Vera gurdonkázig. — 19.00: Kemény: Tavaszi ének. — 19.15: Kossuth Lajos alakja a zenében. Előadás.

Március 21., szombat KOSSUTH RÁDIÓ

6.00: Falurádió. 1. Gazinknlendarium. 2. A keresztsoros vetés előnyei. 3. Hogyan segíti a kompolti kísérleti gazdaság a tor- nie'ő'Zöveikczetek munkájút. 4. E^y kolhoz brigádjának versenye a tavaszi vetésnél. — 11.30: Ui hajtás. Versek és elbe« éb's — 12 10: Hane: emezek — 12.30: A fővárosi

néni zenekar játszik. — 13T0: A rádió nm veszeti h'radója. — 13/20: Dalok a tavasziéi — 14 15: Operettül"/sika — U-'O:

Tö’fénnlmt lecke E'^-szélés. — |5 00 Ka mamz *ne. — 15 30: Előadás. _ t5.45: Mén ká mo.'gn’nii dn'ok. •— 16.05- Ál’um* vál'a’a- t k h*rpi <6 10: lsm"re1<orje‘Z'ő ripo’t.

— 16 ^0: \Tép/» ív1 — 16.50; |Tn”«r oi"«*Z' k.

• 7 0° IT iijek közötti pp> iiftmr'kö-’és. —

17 10: Ifangb'iimz k., — 17.30: A Majr ar

vé|)l!ri/1 er '*.r p-Tviittesr szovjet •/ •noc/,pr7”k

mé'vi' bf'l nd elő. — |R 00- Fo’iirúd:ó Szö- vetkezeti' híradó. — 18.30: Szív küldi szív-!

!

i

nek. — 20.10: Láttuk, hallottuk, olv&sítikji

— 22.25: Tánczene éjfélig.

PETŐFI-RÁDIÓ

7.00: Hangieciezek, — 7.35: Filanzen*.

8.40: Szines muzsika. — 9Aí: Görög gyér-1 mekek mm>öra. — 10.10: A Zeiyeművéshet'! Főiskola hallgatóinak hangversenye. - 1Ü.50: Operarészletek. — 15.00: Vidéki néj)t együttesek hangversenye. — 15.25: Jugoszláv tragédia. Regényrészlet. — 15.45: Alfaáfi

népdalok. — lb.00: Modeszt Muszorgszkij. Előadás. — 16.35: Közgazdasági negyedóra.

— 16 50r Szív küldi szívnék. — 17.10; Tanul-, junk énekszóra oroszul — 17.30: Népzene,

— 18.00: Tánczene. — 18.45: Magyar népdalok. — 19.00: Mindenki operája.

Március 22., vasárnap KOSSUTH RaDIó

6.00; Zene. — 7.30: Naptár. — 8.00- Hírek, Lupszem e. — 9.00: Egy falu — egy nóta.

— 9.30: Zenés fejtörő. — 10.00: Vasárnapi levél. — 10.10; Csinn-bumm! — 10.50: Fúv vószene. — 11.00: Épülő £zép hazánk. — 12.15: Az Állami Népi Együttes zenekarának műsora. — 15.00: Szovjet dalok. — 13.30 Béke és szabadság! — 11.15: Szovjet művész- lemezek. — 15.30: Kemény EgoD: Balatoni mese. — 16 00: A Szovjetunió szocialista mezőgazdasága. — 16,30: Filmzene. — 16.45: Egy hét a külpolitikában. — 17.00: Helyszíni közvetítés a labdarúgómérkőzénekrőb

— 19.00: Bakalov. Budakin és Dunajevszkij dadáiból, — 20.20: Utazás a Nagy Folyón Daljáték. — 22.10: Totóhírek. — 22 35: A rádió tánczenekara játszik. — 23.05: A Magyar Állami Hangversenyzenekar játszik.

PETÖFI-RÁDIó

8.00: Hanglemezek. — 8.30: Falurádió, s* Leve esbula. 2. Mit tartsunk észben? — 9.00: Rass ni. Donizetti és Verdi operáiból. — 10.13: Evangélikus istentisztelet közvetítése. — ft.00: Miska bácsi lemezesládnja. — 11.35: Bckédalok. — 12 30- Hogyan tartott jól egv |>araszt két generálist. Ellwszélé*. —■ 12.5Ó: Az Állami Hangversenyzenekar játszik. — 14 05: Operettrészlrtek I4.30i

Tanok Gorbátov: Donyeci bányászok c. regényéből. — 15.00: Tudaniány'KS fejtörő. — t5.2Ó: Csárdások, po’knk — 15.45- A Tartó» békéért, népi dóm'krációért c. lap ismerte tésp. — 16.00: A Rádió Gyormekszínházúnak ni íV óra. — 16 40: Sz>'v küldi szívnek -~

• 7 00- Ver^^s zenés írodilm5 műsor — l7.Yfi MM«7orgS7k'i Egv k:ál!?tás képei Zongorán dőndía; S-bők György. — »8.00- Kflhulevárkij. TI. s/ímfónin — 18 45: Épli' a kom- inunizmns — épül a szoemlizmus Irmlalml riport. — 19.00: Hanglemezek.

\