Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-15 / 63. szám
4 W A P T. O ton» MiBCTTIS ts A TAVASZI MUNKÁK SIKERÉÉRT... Egy kolhoz pártszervezetének munkája Tanuljunk az élenjáró szovjet mezőgazdaságtól A szovjet burgonyatermesztők tapasztalataiból A Leit Szovjet Szocialista Köztársaság prejii kerületében méltán tartják élenjárónak; a milliomos „Molotov“-kolhozt. Szemjonov eivtárs növénytermelő brigádja az elmúlt évben hektáronként 26 mázsa búzát és 18 mázsa rozsot gyűjtött be. Kiváló termés- hozamot értek el a lentermesztők * is. Az állattenyésztők túlteljesítették az állami tervet. A kolhoz pártszervezete egész munkájával'arra törekszik, hogy a kolhoz tagok magukénak érezzék a közösség érdekeit. Erélyesen harcol a kapitalista csökevények leküzdéséért és a kolhoztagok kommunista ön-*adatának emeléséért. \. kolhoz kommunistái íaggyíilé- :'-iken megvitatják a szocialista falu minden időszerű kérdését. Az «lmmit nvolc hónap alatt 16 taggyűlés volt Amikor megvitatták a jószág át- ti 'etetésének kérdését, a felszólalók rámutattak a hiányosságokra, a ta- kí'-mánv észszerűden sMzclósé-o A pártszervezet tanácsára a kolhoz- vezetőség felemelte az állatok napi takarmány adagját és megszervezte » takarmány megfelelő előkészítését az etetéshez. A kolhoz kommunistán élenjárnak « terméshozam emeléséért és az állattenyésztés hozamának növelé- -éért indított munkaversenyben A verseny eredménvekéopen az állat- ábomínv produktivitása az istálló- zési időszakban nem csökkent, hanem emelkedett. A kolhoz további szervezeti és gazdasági megerősítéséért vívóit liárr fontos eszköze a bírálat és önbírá'la't A kolhoz+agok ti°z+etik és nagyrabecsiiliik Andrej Mihaj- 'ovot, a kommunista kolhozelnököt Fa azonban nz elnök midasztásf követ el. ez sohasem marad bírálat nélkül Irta: P. MJAGKIH Egy időben az elnök ritkán hívott össze kölhozgyű’lést. A kolhoz- parasztok a pártszervezethez fordultak; — Nem szabad így megsérteni a kolhozdemokráciát — mondták. A taggyűlésen megbírálták Mi- hajlov elvtársat és felszólították, hogy tartsa be a közgyűlés összehívásának huíáridejét. Azóta rendszeresen. idejében tartanak közgyűlést. A pártszervezet rendszeresen ellenőrzi a kolhozvezetőség gazdasági munkáját.' A taggyűléseken megvitatják a kolhozelnök, a brigádvezetők és a telepvezetők beszámo- lóit. Fedő tov elvtárs növénytermelő brigádjában igen lassan folyt a lenbeadás előkészítése. A pártszervezet nénnevelőcsoportot küldött n lemaradó brigádhoz. A népnevelők megmagyarázták a kolhoztagoknak a beadási kötelezettség teljesítésének fontosságát, s ugyanakkor közöl ték. hogy a beadási terv tűbe1 ie- sítése esetén prémiumot kapnak. Beszámoltak az élenjárók tapasztaltairól is. Névelómunkájuknak megvolt az eredménve: a Fedotovbrigád húsz nap .alatt teljesítette a Ieniheadúst. A kolhozban népnevelő működik. Vezetőjük Mitrofanova elv+árs- nő. az, alapszer vezet párttitkára. Mitrofanova szemináriumot veze* a népnevelők szántára és segít nekik a beszélgetések tervének kidolgozásában. Mind a hat növénv+ermelő brigád vörös sarkot rendezett Ke magának. Tít tartják minden hóten a brigiádgvűlést A brigádgvűlé«e-n a pronagandisfák és a népnevelők a pártkongreszus iránve.lveiről. Sztálin elvtársi ,.A szoeia,;zmiis köz- gazdasáon probléreái a Szovietnnió- ban“ című zseniális munkájáról és Traktoros és növénytermelő brigádok összehangolt munkája Irta: A. RUMJANCEVA, a „Tylmirjazev" Mezőgazdasági Akadémia aspiránsa A XIX. pártkongresszus fontos és iatelősséatél'jes feladatokat állított a gépállomások elé. Köte’esséoükké tette. hogy megjavítsák munkájukat, fokozottan gépesítsék „ munkaigényesebb folyamatokat a kolhoztermelés valameranví ágában fokozta fe' erősségüket a földművelés és az áltatte- nvésztés hozam-terveinek teljesítésé- árt, S fe’adatok s-ikeres tel jesítése szempontjából elsőrangú jelentősége van a traktoros és a növénvterme’ő brigádok összehangolt m-u-nkáján-ak. termelési együttműködésének. A munka megnevezése Őszi szánkás Ügerszántá- Tavasziak v-' Kultlvátorozáí Kapásnövénvek művelése Gabonabetakarűás , Őszi vetőszántás őszi vetés A traktoros és a növénytermelő brigádok összehangolt munkáját btt- toeftja a mezőgazdasági növények helyes elhelyezése. A kolhozvezetőség M. Z&olud körzet; agronómussal és J. Bongyiikkal a gépállomás főagronc- musával valamint a traktoros és a növénytermelő brigádok vezetőivel együtt már az őszi szán‘ás előtt kidolgozta táblák és brigád részlegek szerint a mezőgazdaságit növények elhelyezésének tervét. A Podolnij-brigád tapasztalatai meg mutatják: ha a traktorosbrigád és a növénytermelő brigádok összehangol va végeznek el minden munkát, lényegesen emílkedik a gépek teljesítménye, Tavaly tavasszal a Podolnij- brigád két nap helyett másfél munkanap alatt végezte el az árpavetést. A Dnyepropetrovs-zk-'erü'l.eti ul-b- nov-szki mintagépál-om-ás génkeze'ő' évek óta szorosan együttműködnek a növénvterme'ő brigádokkal, elvég, ziík az összes főbb mezőgazdasági munkákat és végrehajt iák -az előírt agrotechnika; rendszabályokat. A „Lenin“-k-oChoz soküz-emiáeú n-aov- gazdaság. Szántóterülete 9.535 hektár. Két szántófö’di három takerm-ánvos és egy zöldséges vetésfoncó' szerveztek a kolhozban,. Az ott dolgozó három traktorosbrigád min-degviike három növénytermelő brigáddal működik együtt, A Podo’ni;-brigódnak A munkák Traktor. terjedelme munkák (hek'árokban) terledetme összesen (hektárokban) 560 560 . 500 500 1444 1215 2500 2500 3020 2000 1904 1848 ‘ 1100 1050 1600 1500 Az árpa hektáronként 22,2 mázsát fizetett. Az uljanovszki génáilomáenák a ,.Lenin“-ko,hozba:n dolgozó traktoros- brigádjiai a kolhozzal kötött, szerződé® mindén pontjának e'egiet tettek. A kolhoz növénytermelő brigádjai viszont a maguk részéről biztosíto'- táik a tmhiorosbrigádok sikeres mun. kájának feltételeit. Mrgszervezték „ folyamatos üzemanyag- és vízszáT- ‘ást a munkahelyekre. a vetőmagszál látást, gondosan előkészítettén; a főtteket a betakarításra, meqszakílás nélkül szállították ej a gabonát a kombájnoktól stb. M. Zrolud körzeti agronómus közö,- ötnapos feladatokat dolgoz ki a traktorosbrigád és p vele összedolgozó hat traktora van. továbbá három Sztálinyec—6“-os és három mágián, táró kombájnja. Iqy a brigád valamennyi főbb mezőgazdasági munkát el tud végezni généivel. A traktorok kér műszákban dolgoznak. A brigád léte-áma 37 fő. Ha egy traktora sbríriiád több ne- vénvlermelő brigáddal dolgoz’k együtt, az összehangolt munka csak rendkívül pontos tervezés esetén folyhat fennakadás nélkül. 1952-ben a szerződés szerint a traktoro-sbrigád az alább; feladatot kapta; Gépi erővel végzett munka (százalékokban) 100.0 100.0 84.1 1000 66 2 97.0 95.4 93.7 növénvterme’ő brigádok számára. A traktoros-brigád munkanyilvántartójá va! együtt óraütemterveket is készít. Az óraütemtervek teljesítését az agrc- nómus minden műszak végén ellenőrzi. A kolhozban dolgozó traktoros- és növénytermelő brigádok összehangolt munkája szépen gyümölcsözött. Az őszi búza termésátlaga tavaly hektáronként 19.4 mázsa volt. Az uljanovszki gépállomás trakto. rosbrigádjabrak s a gépállomás körteiébe tartozó ko’hozok növénvterme- 'őbrigádjainiav összehangolt, példásan szervezett munkája hozzájárul a közös gazdaság erősítéséhez, az állami tervfeladatok sikeres teljesítéséhez. A bolgár népi tanácsok harca a tavaszi A bolgár népi tanácsok a mezőgaz daság minden dolgozóját mozgósítják a tavaszi vetés lehető leggyorsabb elvégzése érdekében. A tanácstagok, miután megtörtént a vetési tervek ismertetése, szél; «körű felvilágosító munkát végeznek a dolgozó parasztok között. Csoportos beszé’getések ».lkaiméval, villámok és faliújságok útján népszerűsítik a tavaszi munkában élen iáró brigádokat és bírálják a lemaradókat. Különös gondot fordítanak a néni tanáosok az é'enjárók és módszereik népszerűsítésére. Ezzel párhuzamosain minden eszközzel fejlesztik a szocialista munkaversenyt a ierme’.őszöve''- k'zetek. brigádok és egyének közt. A legfontosabb feladat: Q munka;dő ió kihaszná'ásának biztosítása. A tanácsol; segítenek a vető-magszállítás megszervezésében, hogy a vetőgépek állási ideje minimálisra csökkenjen. A vetéí óraüteinterv szerinti elvégzését segít; az élenjáró szoviét agrotechnikai módszerek alkalmazása. A népi tanácsok biztosítják hogy a szántást mindenütt a korszerű a.gire. technikai követelményeknek megfelelően végezzék el. A tanácstagok széleskörűen ismertetik 0 sűrűsoros, keresztsoros és négyzetes-fészkes vetési módszert. Megmagyarázzák a dolgozó parasztoknak, hogy ezeknek a módszereknek az alkalmazása növeli a terméshozamot. A népi tanácsok ellenőrzik hogv a terme' őszöve'kezetek és az egyén? oazdaságoík fö’die!n betartják-: az agrotechnikai utasításokat, Aho1 hié- nvosságoka* állapítanak meg ott a hibák kijavításáról is gondoskodnak. Ha szükséges megszervezik az éjt szakai vetést, s erre munkára a legjobb szövetkezeti dolgozókat mozgósítják. Az-ájtezakai vetésnél kü- onösen ügyének a vetőgépekre, hogy azok egyenletesen szórják a magot. A tavaszi vetési kaijipány sikere érdekében a tanácsok naponta ellenőrzik a végzett munkát és felelősségre vonják azokat, akii, nem téjes:'- tik feladatukat. A helyi tanácsok jc- előre megszervezték az ellenőrzés rendszerét. A trrmelöszövetkeze'eik naponta adnak ie’entéat. az egyénileg gazdálkodók tervteljesiítésénck ellenőrzésé1 pedig úov oldották'meg,, hogy tíz egyéni gazdálkodó 'alkat egy csoportot. A csopor« bizalmija minden este beszámol a tanácsnak csoportja tagjainak aznapi munkájáról. „A burgonya ... Ültetését 8— 12 Celsius fokos talajhőmérsék. letoél meg kell kezdeni és április 30-lg be kell fejezni.“ (A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozatából) A Szovjetunió nemzetgazdaságában igen nagy jelentősége van .a burgonyának. Felbecsülheíieil-en értékű mint emberi táplálék, ipari nyersanyag és mint állati takarmány. A Szovjet tud -Hiányos és kutató- intézetek munkatársai a bő termések mestereivel együtt már kidolgozták azokat az agrotechnikai eljárásokat, amelyeknek segítségével fokozni Cehe! a burgonya terméshozamát és olyan vidékeken- is meg Cehet honosítani ezt a kultúrnövényt, ahol eddig sohasem termesztették. A r»v« átválogatása *s a csúesrés.zek készítése A terméshozam növelésének egyik felétele a jóminőségű és fajtiszta ve- töburgonya biztosítása. A vetőgumó Csúesrész nagy közepes kis előkészítésének első lépése a téli tárolás utáni átválogatás. Az átválogatás alkalmával kiselejtezik a sérült, a barna föl ös, a száraz, továbbá a nedves, rotbadásos gumókat. Ülteiés céljára á legszebb, nagy, az illető fajtára alak és szín tekintetében jellegzetes gumókat válogatják k-i a kolhp zokban és a szovhozokhan. A vetőgumók-at nagyságuk szerki két három csoportba válogatják szét hogy később min den csoportot külön - állóan ültessenek. Nagyon fontos Körülmény a vetögumó nagysága.-A bő termések mesterei eredményeiket rend szerinti nagy gumók ültetésével érték el. A nagy gumók erősehb csírákat és hajtásokat adnak s a növény fejlődésének első szakaszában -gazdagabb nedvesség- és tápanyagforrásul is szolgálnak. Amennyiben a gazdaság nem rendelkezik elegendő mennyiségű nagy vetőgumóval, az étkezési burgonya csúcsrészeit is fél lehet használni. Fontos szempont, hogy mekkora legyen a csúcsrész. Ezen a téren a csakinszki burgonyakísérlet'i telep a következő eredményekre jutott: Húsvastagsás középen 1—ló cm 0.5—1 cm 0.5 cm Termés hektáronként 22C mázsa 222 mázsa 200 mázsa Csúcsrészeket készíteni lehet egész télen át, a tavaszi ültetésig. A csúcs- résznek annál nagyobbnak kell len nie, ‘minél nagyobb a gumó. A levágott csúesrész 'legalább lö gr a mm súlyú legyen, de elérheti a 20—2ő grammot is. Hetven grammnál köny- nvebb gumóról nem szabad levágni a csúcsrészt. A burvonva ültetés előtti jarovizálása Nagy gond-o-i fordítana,k a Szovjetunióban a burgonya ültetés előtti ja- ovlzálására. A ganuszovi burgonva- kísérleti állomás adatai szerint Bjelo- rűssziában homokos agyaglaüaju földön a Berliching-en-bu-rgonya -termésered ményél elég erősen (68.9) mázsa, a korai Rózsaiburgonya és az Osztbot- burgonyafajta terméseredményét pedig valamivel kisebb mértékben (53.6, illetve 46.7 mázsa) emeli a jarovizá- ció, A burgonya jarovlzálásálhoz világos, 12—15 fokig melegíthető helyiség szülfcégies. A jarovizálás 35—10 napig tart. Nappallá fény csak a csírák ki-, fakadásána-k időpontjától kezdve szükségles. A burgonya es i rázta tá sá r a sz ánt helyiség nappali világításának olyannak kell Lennie, amilyen a lakószoba világítása, hogy a csíra'hajiások a ■csiráztalás hosszú időtartama alatt ne nyúljanak meg 1—1.5 centiméternél hosszabbra. Arra kell törekedni, hogy .rövid, sötétzöld1 és erőteljes csírákat kapjunk. Ennek érdekében a burgonyáit háromsoros vékony rétegekben kell csíráztatnunk. Liszenko akadémikus megállapítása szerint a helyesen keresztülvitt csírázta ás jarovizáció is. A dolog lényege nem az, hogy ’a ki- üiltetiés lelőtt csira.hajíásokat kapjunk, hanem, hogy ezeknek a csírahajlások- nak alsó részében gyökérhajtások is fejlődjenek. Csiráztatás céljára bármilyen világos, meleg helyiségei használhatunk. \ sötétben végzett csíráztatásnál nyert 'nyurga fehércsírák törékennyé válnak' rz ilyen burgonya nem alkalmas kiülteóéisre, miveü az első csírák összetöredezése csökkenti a termést. Hogy minden gumó egyenlítésen csírázzék olykor-olykor nagyon óvatosan át ke.! a gumókat raknunk, hogy az alsó gumók a jobban megvilágított felső rétegbe kerüljenek. Egy négyzetméternyi padlón 55—60 kiló burgonyát he lyez,hetünk el 2—3 rétegben. A hely gazdaságos kihasználása céé jábó-1 jobb a burgonyát körülbelü- 130—160 centiméter szélességű fa« po’cokon csíráztatni. A polcokat 8 gumók jobb megvi'l.á,gi'‘ása cé'jábó! 46 oerattmétér széles léc-kből vagy ru* dákból állítják össze, mégpedig úgy. hogy két két és félcentiméíerfts hézagok tegyenek. A hézagokon keresztül alulról is kapnak fényt a gumók. A polcok szegélyét 10—12 centiméter magasra készítik. Az alsó po, cot a padlótól 50 cenitimétemyi magasságban állítják fel és erre is helyeznek burgonyát. A polcokat 4—5 emeletesre (50. centiméteres térközöket hagyva) készítik. Csiráztatás sittét hclyiséribri) Világos helyiségei;- hiányában a burgonyát bármilyen meleg és sötét helyiségben is lehet csíráztatni. Ez az előbbi módszertől csak abban különbözik, hogy a burgonya csírázita- tását sötétben sokkal később kel! megkezdeni, 10—15 nappal az ültetés előtt, Csak olyan burgonyát szabad sötétben csíráztatni, amely tavaszig nem hajtott még csírát. Enné! a módszernél a burgonyát félméteres vastag rétegben öntik a padlóra-, illetve a ládákba vagy kosarakba. Amikor a középső vagv alsó gumók csirái elérik a 0.5—1 centiméter hosszúsásot. a helyiség hőmérsékletét 1—2 főkre csökkentik, hogy megakadályozzák v csírák további növekedését. A burgonya csíráztat-á-s-át sötétben űg.y is lehet végezni, hogy a gumókat átrétegiezik nedves homokkal vagy tőzeggel, ami a csírákon jó gyökerek kifejlődését teszi lehetővé és gyorsabbá válik c kiültetett burgonya további fejlődése. A gyümölcsfák trágyázásának korszerű módszerei Irta: SZ. RUBIN, Sztálin-díjas, a mezőgazdasági tudományok doktora . A szovjet emberek jog-gs büszke- |,éggel ismételhetik Micsurin szavait. ..örökre elmúlt az a kor, amikor a gyümölcsöskerlek a földesuraké és a gazdag kulákoké voltak Örökre é- űntek a különálló féüvad, régi fákból álló terméketlen gyümölosösök Elérkezett a magas kultúrájú kertészet virágzásának kora.“ A szocialista kertészet sziahán-ovis- tái által alkalmazott módszerek között fontos szerepe va,n a szakszerű trágyázásnak. A vezetésem alatt álló Umányj Mezőgazdaság; Főiskola gyü- mölcs-termeszltési tanszékének tudományos munkatársaival és hallgató1« va! hosszú éveken keresztül tanulmányoztam a trágyák hatását a gyümölcsfák terméishoziamára. Megállapított tűk. hogy a legjobb eredményeket akkor érhetjük el, hq a szerves trágyákat a műtrágyákkal együtt visszük a talajba. Az évek során alkalmazott egyoldalú műtrágyázás ugyanis fokozta a talaj savtartaímát és gyengítette fizikai tulajdonságait. Ebből azt a következtetést vontuk le. hogy a kertekben feltétlenül szükséges a szerves és a műtrágyák együttes alkalmazása. A trágyázás azonban egymagában véve nem elegendő a gv"möV<;ö<áke'- tek terméshozamának fokozására. — Ugyanolyan fontos tényező a szakszerű talajművelés is. Kísérleteink er-dményei alapián azt ajánlottuk az ukrajnai kolhozoknak, hogy a talajszerkezet megjavítására kertjeikben a fekete ugarb-, rövid időre (másfé évre) vesísfenek évelőfüveket, továbbá csi'lüagfürtöt zöldtrágyának. A háború előtt kezdtük meg a mélytrágyázással kapcsolatos kísérte, leket. Megáltaoiiottuk. hogv a kér- - lekben mély talajművelésre van szűk. ség,, ami viszont gyökérsérüléseke? okoz. ' Kutatásaink során bebizonyosodott hogy egyes feltételek mellett a. gyö- kérzet bizonyos sérülése nem veszélyes. A késő ősszel végzett mély te. lajművelés például az alacsony hőmérséklet miatt kedvezőtlen a gyökér újranövésére. Ha a sérülés korábban történik akkor a fa még ősszel új gyökérhajtásokat fejleszt és kedvezően áttétel. Hogy a minimumra csökkentsük a gyökérzet sérülésének veszélyét, azon voltunk hogy a kert beültetése előtt mély talajművelést végezzünk. A fekete földes területeken új gyümöi. esősök telepítése előtt a talajt 6Ő centiméter mélyen teljesen felszántják. A tamszték tudományos munkatársainak és hal Igáiéinak kollektívá ja m.a már á kolhoz- és a szovhoziker- tészekk-el a gyümölcsös gépesített mélytrágyázásának módszereit keresi, amelvek biztosítják majd a gyümölcsfák gyökérrendszerének meg»; óvását.
