Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-05 / 54. szám

TOLNAI NAPLÓ WlÁC PROlErihlAI EGYESÜLJETEK’. r l A MAI SZAMBÁN; VistnsaMj «tvtárs beszéde az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának március 2-i illésén (2. o.) — Nemzetközi szemle (2. o.) — Felhívás Szekszárd város asszonyaihoz (3, o.) — Dunaföldváron jól, Faddon rosszul foglaíkoz. nak a tavaszi munkálatok irányításával (3. o.) — Ten- gellcea ismét csárdást táncolnak a fiatalok ... (1. o.) — lüső fecskék (4. o.) — J X. ÉVFOLYAM, *4. SZÁM ARA .10 FILLÉR__________________________________________________CSÜTÖRTÖK, l‘.>53 MÁRCIUS 5 Tanácsaink fctczoíí felelőssege a Karászi munkákban Kormányközlemény 3oszif Visszárionovics Sztálinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és az SZKP Központi Bizottsága titkárénak betegségéről hogy Sztálin elvtáru súlyos boí©g*é* Gazdag aratást, jó termést aka­runk. Ez az érdeke az egész or­szágnak, de minden egyes dolgo­zó parasztnak is. Évszázadok óta ismerjük a bölcs közmondást: ,,Ki mint vet, úgy arat." E közmondás az évek múltán mit sem veszített igazságából, sőt minél fejlettebb a mezőgazdaság technikája, mi­nél jobban ki tudjuk küszöbölni a természet mostohaságainak ká­ros következményeit, annál érvé­nyesebb. Különösen áll ez a mi megyénkre, ahol a begyűjtési ter­vek teljesítésével az elmúlt év­ben komoly hiányosságok voltak. Az időben elvégzett jó tavaszi munkálatok, pedig elsősorban biz. tosítékai annak, hogy az állam­mal szembeni kötelességünknek is eleget tudjunk tenni. Ebben a munkában hatalmas feladat hárul tanácsainkra, mintáz államapparátus helyi szerveire, s egyúttal a legszélesebb tömeg- szervezetre. Éppen ez különösen ’ontos felelősséget ró a tanácsok­ra abban, hogy a tavaszi munka előkészítése és végrehajtása ide­jén egy jottányit se térjenek el a minisztertanács határozatától. Ebben a munkában azonban nem elegendő az, hogy a határozatokat ismertetik, s csak végnélküli do­bolásokkal akarják mozgÓGÍtani a falu népét, hanem harcba kell szólítani a társadalmi bizottságo­kat, az állandóbizottságokat, s a tanácstagok széles tömegeit. A rnőzsi, a kétyi, a zombai, a szakadáti, kalaznói, s a többi köz. ség társadalmi és állandóbizottsá- oa. legyen példakép megyénk töb* bi községének számára is. Ezeken a helyeken a tanácsülések a gaz- datiapok, a tavaszi munkálatok sikeres, határidő előtti teljesíté­sének biztosítékai lettek, mint Zombán, Kéty és a többi helye­ken a versenymozgalom széles­körű elterjedésének nagyszerű eseményeivé váltak, Ez csak azért volt lehetséges, mert a tanácsve- zetőinek a különböző bizottságo­kon keresztül jó kapcsolata van a dolgozó tömegekkel. A bizott­ságok nemcsak megalakultak, ha­nem működnek is, nem úgy, mint Varsádon, Felsőnánán, Pálíán, vagy Kölesden. Az ilyen tanácsok nem is tud­nak bátran és eredménnyel tá­maszkodni h dolgozó parasztokra. A munkák természetesen az ilyen helyeken állnak s az eredmény késedelmeskedés, lemaradás, szé­gyen a községre nézve. Az ilyen helyeken hiányzik a tanács dol­gozóinak, a tanácstagoknak a fel- világosító, népnevelő munkájuk. Nem magyarázzák meg eléggé a falu dolgozó parasztjainak, hogy mit jelent a szocializmus építése, mit jelent az a nagy különbség, ami a népi demokratikus orszá­gok szabad, független, egyre jobb életet élő dolgozó parasztjai és az Imperialista országok nyomor­gó dolgozó parasztsága között van. Az amerikai kisfarmerek pél. dául birtokukat kénytelenek el­adni, vagy kölcsönnel megterhel­ni, melyért a bankok 30—40 szá­zalékos uzsorakamatot követel­nek. A bankok e’őbb-utóbb ki­forgatják mindenükből a parasz­tokat, s a nincstelen földnélküli bérrabszoloák keserves sorsára juttatják őket. Ezio Taddei olasz író egyik könyvében megszólaltat egy ilyen farmert; „Nyugat Virginiából szár mazom, nevem Harry Ken, föld­munkás vagyok. Havi 6 dollárt keresek, napi 14 órai munkával... Szalmakunyhóban alszom... — Ugyanabban a szalmakunvhóban laknak velem együtt szüleim és két hunom, öltözetem: egy krump­lis zsák, amelyen lyukakat fúr­tam karjaim számára, övem egy kötél. A déli államokban sok­ezer hozzám hasonló ember él." így pusztulnak lassan az ameri­kai kis farmok és terebélyesed­nek a kapitalista nagybirtokosok. Ilyen példákon keresztül is meg­mutathatják milyen a parasztsors a nyugati tőkés országokban. Ez egyúttal mozgósítja a mi dolgo­zó parasztjainkat a még jobb munkára, mert hisz látják, hogy a mi országunkban, milyen kor­látlan lehetősége van dolgozó pa­rasztságunknak a felemelkedésre, a szebb, ajbcjldogabb életre. Tanácsaink vezetőire különösen most még fokozottabban érvényes, amit a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán Malen. kov elvtárs a vezetőkről mondott: „A pártnak nem begyepesedett és közömbös hivatalnokokra van szüksége, akik egyéni nyugalmu­kat előbbre valónak tartják az ügy érdekeinél, hanem olyan harcosokra, akik lankadatlanul és önfeláldozóan küzdenek a párt és a kormány utasításainak végre­hajtásáért, akik mindennél előbb­re valónak tartják az állam érde­keit." A dolgozókkal való szoros kapcsolat hiánya muíalkozottmeg Gyulaj községben is, ahol hiába dobolták ki, hogy gazdagyűlés lesz, mégis csak igen kevés dol­gozó paraszt jelent meg. Nem is sike. ült olyan erős hadsereget szervezni a tanácsnak, mint a fent említett községekben. Tanácsaink legfontosabb fel­adata most az, hogy a tavaszi bú­za cserevetőmagvak a légsürgö- tebben eljussanak a_fjgjgöaó. pa­rasztokhoz és azt a legrövidebb időn belül el is vessék. Az ellen­őrzés itt is rendkívüli fontosság­gal bír. Éppen ennek hiányában a bonyhádi járás tanácsainál pél­dául sok a más egyéb fuvarozás, de keveset törődnek a vetőmag- cserével. Egyes járási tanácsok­nál például az a hiba, hogy a já­rás egyik részével többet foglal­koznak, mint a másikkal, s így a járás egyik részében jól mennek 1 a munkák, míg a macik részében j lemaradások vannak. Ezj a lehe­tetlen állapotot sürgősen fel kell 'számolni. A Terménvforgalmi Vál. lalatnak is meg keli javítania a munkáját. Nem történhet az meg, hogy például Aparhantra más községnek szóló vetőmag érke­zett A terv törvény. Tanácsaink fe­lelősek azért, hogy e törvény pontosan megvalósuljon. Csak az a tanács tudja e munkákat jól végrehajtani, amelyik biztosan tá­maszkodik az élenjáró dolgozó parasztokon keresztül az egész falu dolgozó parasztságára. Ha ebben a harcban egy pillanatra sem tévesztik szem elől az osz­tályellenség, a kulákok, s a kle­rikális reakció elleni kíméletlen harcot. Ha ebben a munkában i mindenkor a pártszervezetekkel | szorosan • együttműködve, harco- j san igyekeznek a feladatokat meg­oldani. így érhetik el, hogy a falu dolgozói megnövekedett öntuda- [ tuknak, hazaszeretetüknek meg­felelően legjobb tudásukkal és minden erejükkel látnak hozzá a tavaszi munkálatokhoz. így ösz­tönöz és lelkesít minden egyes falusi dolgozót az a tudat, hogy : saját javáért, ötéves tervünkért, a békéért küzd, hogy az idei jó ! termés segít maqai-abbra emelni Sztálinváros falait, segíti az épü­lő üzemek százait, amelyek még ! több génét, villanyt, iparcikket ! küldenek majd a mezőgazdaság­nak, a falu dolgozóinak. Tanácsaink jó munkáidtól füqq elérni azt, hogy gépállomásaink segítségével minden faluban éj­ié! szántsanak, nappal pedig ves­senek s elsősorban a tavaszi bú­zák kerüljenek a földbe. Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Minisziier- fcanácse, közli, hogy pártunkat és népünket szerenoeétlenség érte: J. V. Sztálin elytúrs súlyosan megbetege­dett, Sztálin elv társa; március 2-ára vir­radó éjjel. Moszkvában, lakásán agyvérzés érte amely az agynak az étet szempontjából fontos területeire terjedt, ki. Sztálin elvtárs eszméletét vesztette. Jobb karja és lába meg­bénult, elvesztette beszél »képességéi, A szívműködésben és légzésben sú­lyos zavarok állottak be. Sztálin eivtárs gyógykezelését a legjobb orvosi erők végzik. P. J. Lu- komezttdj belgvógyás/.-professzor. N. V. Komovalov ideggyógyász profesz- szor, a Szovjetunió orvostudományi akadémiájának, rendes tagja, A. L. Mj«sz.nyi.kov belgyógyász professzor a Szovjetunió orvostudományi aka* j démilájának rendes tag*e, J. M. Ta­réj e-v belgyógyász professzor, a Szov­jetunió orvostudományi akadémiájá­nak rendes tagija, I. N, Filimonov Moszkva (TASZSZ) 1053 március 2-ára virradó éjtszaka J. V. Sztálin­nál hirtelen agyvérzés lépett fel, amely kiterjedt az agy létfon''osságu területeire. Ennek következtében be­következett a jobbláb és a jobbkéz bénulása, az öntudat és a besztiö- képosség elvesztésével. Március 2-án és 3-án megfelelő gyógykezelési intéz­kedések .örténtek, hogy megjavítsák a Légzési és vérkeringéei funciókat, amelyekben zavar álét be. Ezek eddig nem eredményezitek lényeges fordula­tot a lietngség folyamaiéban. Márvhis í-én hajnali két órakor J. V. Sztálin egésrségi átlapol a továbbra is súlyos. Jelentős légzési zavarok észlelhetők: Termeiőesoportunk a tavaszi mun­kálatok megkezdése efőtt esoportgyü- léere jött össze, hogy újjá válassza a vezetőséget, ami azért váít szüksé­gessé, 'mert új belépők is vannak cso­portunkban .A héttagú vc®e.tösógt,eri 'kettőt már az új belépők közül vá­lasztottunk. Salamon Gáspár 10 hol­das középparasztot, aki szintén az új belépők között vám, brigádvezetö íok választottuk meg. ö volt az első, aki csoportunk eredményeit látva, rá* Lépotlt a nagyüzemi gazdálkodás út­jára. Példáját még négyen követték. I>o még többen is közelednek cso­portunk MA a Cégzés gyakorisága elérj a percen­kénti harminchatot, a légzés ritmusa szabálytalan, huzamosabb periodikus szünetekkel. Az érverés gyorsulása észlelhető, percenként százhúszig, tel­jes arythniia, a mazimáHis vérnyomás 220, .a minim ilis vérnyomás 120. Test - hőmérséklet 38.2 fok. A légzési és a vérkeringési zavarral kapcsolni bán bypoxia észlelhető. A nagyagy funk­cióiban beállott zavar némileg foko­zódót*'. Ezidőszerin-t 3 szervezet létfontos­ságú funcióinak helyreállításéra irá­nyuló belgyógyászul? intézkedések folynak. A tavaszi munká/atok megkezdése előtt újjászerveztük a brigádokat, munkacsapatokat, a brigádoknak jegyzőikönyviíog adtuk át a íöldterü. leteket, amit felosztottunk a munka­csapatok között 1«. Április 4‘re {.le­dig felajánlói tűk, hogy mihelyt az idő megengedi, megkezdjük a taiaj- eiőkőszítóS't a vetéshez. Nem akarunk lemaradni a tavasziak vetésével sem, éppen úgy, mint az osszál a búza vetésével. Tudjuk azt, hogy bő »ér­méére csak a korai vetésnél számít­hatunk. ge következtében rövidebb vagy hosszabb ideig nem vehet részt „ ve­zetés munkájában. A Központi Bizet'"'' 7 és a Minisz­tertanács a párt és az ország veze­tésében teljes komolysággal veszi számba mindazokat a körülménye­ket, amelyek Saiáliin elv társnak a vezető állami és pártaunkából való ideiglenes kiválásával kapcsolatosaik. A Központi Bizottság és a Minisz­tertanács kifejezi meggyőződését, hogy pártunk és az egész szovjet nép e nehéz napokban a legnagyobb egységet és ősszeforrottságot lelki- erőt és éberséget tanúsítja, megk-.T- tiözj energiáját a kommunizmus or­szágunkban folyó építésében, még szorosabban tömörül a Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Szov­jetunió kormánya körül. 1953. március 3. A Szovjetunió Kouunonitsla Pálijának Központi Bizott­sága. A Szovjetunió Minisztertanácsa Jelentés J. V. Sztálin elvtárs egészségi állapotáról 1953 március 4-én két órakor fí4R€B4N AZ IDEI HO TERMESEK LEVELEZŐINK A TAVASZI MUNKÁKRÓL Tudjuk, hogy hö termésre csak korai vetéssel számíthatunk LUDAS ANDRAS Tevői, Alkotmány tszcs.. A tavaszi munkálatok megkezdésével megszilárdítjuk a munkafegyelmet Közel 3 esztendője annak, hogy termál öesoportunk megalakult. Az­óta igen komoly -tapasztalaitokkal tettünk gazdagabbak. Megalakulásunk első oeztendejóben igen szép eredményt értünk öl 10 kiló búza jutott 1 munkaegységre a zárszámadáskor. Azóta azonban gyengébbek az ered­ményeink. ‘Mindig a .vezetőségben keressük a hibát. Ennek az eredménye lett az, hogy már négyezer választottunk új elnököt. Ebben az évben azonban ráébredtünk, hogy a legnagyobb hiba a tagságban van, mert a tag ság nem teszi magáiévá a toraié’ őcsop őrt alapszabályait. Főleg pedtig a mun­kafegyelem körül van a hiba. Éppen ezért elhatároztuk, hogy a tavaszi munkálatok megkezdésével megszilárdítjuk a munkafegyelmet. Gazdasági szerszámaink már kijavítva várják a munkálatok megkezdését, A vető­magvak is készen állanak a vetésre. A gépállomással pedig szerződést kötöttünk a bő termés sikere érdekében és az már küldött is vontatót mélynek segítségével trágyázzuk földjeinket. EGYED KAROLY Felsőnyék. Vörös Csillag tszcs Éjiel-uappal vetuek, simitóznak a juhéi állami gazdaságban Traktorok, vontatók dübörgő za­jától hangos éjjel-nap pof a juhéi határ. Két műszakban végzik a mun­kát. Virradattól fittét estig vetnek, éjszaka eimitóznaik és fogaséinak. A munkát úgy szervezték meg, hogy a slmítózás 33—10 holddal a vetés előtt halad. Valamennyi tavaszi vetésüket a fejlett agrotechnikai eljárások ad* kalanazásával végzik. Március 2-án f estig 50 hoki tavaszi árpát vetettek kérészIsoroean. és 30 hold olaj!em. A gépesítés területén két brigád dolgozik, a juhéi brigád Pere elvtárs vezetésével, a másik brigád Bencze elvtár» vezetésével. A két brigád egy­mással versenyben végzi a munkát. Jelenleg Pore elvtárs brigádja var zat, 20 százalékkal lehagyta Bencze elv társ brigádját. A Benozo brigádnak. meg kell fogni a munka végét, hogy pótolja azt a lemaradást, amellyel maga mögött hagyta versenytársa. As eddiginél több gondot fordítsanak a gépek karbantartására és tervszerű kihasználására. Ahhoz, hogy a juhéi állami gazdaság dolgozóinak kezdeti lendít let o tovább fokozódjon, feltét­len szükséges, hpgy Pciim^í szaktan» a növénytermesztés főagronomusa a* eddiginél sokkal jobban szervezze a növénytermelés munkáját. Perneki szaktámnak tisztában kell lenni az­zal!, hogy a papírra vetett tervek el­készítésével] nőm tudjak biztosítani dolgozó népünk kenyéréit: hanem csak úgy, ha a terveket maradéktalanul meg is valósítják, A. F. Trefyakov, a Szovjetunió egészségügyi minisztere, I. I. Kupertn, a Kreml egészségügyi igazgatásának vezeője, P. J. Lukomszki j profesz- szor, a Szovjetunió egészségügyi mi-' o'ar.énumának vezető' belgyógyásza, N. A’. Komovalov professzor, az orvos tudományi akadémia rendes tagja. A. L. Mjasznyikov, professzor, az orvos, tudományi akadémia rendes tagja, J. \L Tarejev professzor, az orvos­tudományi akadémia rendes tagja, T. N. FiCiimonov, I. Sz. Glazunov, A. Tkacsev professzorok, \'. I. Ivanov- Nyeznamov docens, (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents