Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-05 / 54. szám

2

ÜÄPIO

ms MABCTOS 5

Visinszklj elvtárs beszéde az ENSZ-kozgyűIés politikai bizottságának március 2-i ülésén

Az alábbiakban közöljük VLsia- szkij elv társnak *z ENSZ-ben elmondott beszédének folytatását.

fii MSZ'itözeyiilés 1952 december 3-i törvénytelen tiaiározata durván sérti a nemzetközi jogot és áScázza az amerikai beavatkozók agresszív terveit

V-isioszkij elvtárs beszéde további részében hangsúlyozta. Az Egyesült Államok uralkodó körei agresszív cé!- jsikál és terveiket próbálják álcázni azzal a határozó'1tál, amelyet a koreai kérdéssel kapcsolatban a múlt évben megszavaztattak az ENSZ közgyűlésén és amely egyáltalán nem alkalmas a koreai kérdés békés rendezésére.

A szovjet küldöttség vezetője ez- uián rámutatott, hogy a közgyűlés elnökének az említett közgyűlési határozattal kapcsolatban a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztár-saság kormányához intéze t levele — azt prólrálta bizonygatni, hogy * december 3-i közgyűlési határozat áMítóítag az ENSZ minden tag- '•-iliamának azt a hő kívánságát fejezi ki, hogy vessenek véget a koreai há- Kórúnak. Köztudomású azonban, hogy *z agresszív északét lanti tömbhöz tartozó ENSZ-tagallamok határozottan elutasították, hogy Iveiktavsák határozati javaslatukba a koreai •háború befedték tálán és teljes megszüntetésé, nek kövei élésed.

A közgyűlési elnök — szögezte ,e Visinszkij — ilevetébe-n féire-érlhete-í- Leniül azzal kísérletezik, hogy a felelősseget a koreai háború megszűri".e- téaénök elutasításáért elhárítsa az »merikai-augol tömbről, és áthárítsa iát a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányáig.

A szovjet küldöttség vezetője a továbbiakban a Kínai Nópköztáirsaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küliigyminisztereinek az említeti levőire adott jogos elutasító •ülasnaiiuat és a válaszokban kifejte t javaslatokkal foglalkozót!, majd hang- súlyozta, hogy e*ek a javaslatok teljes mértékben megfeöekrek a kínai és a koreai nép, az egész bökcsverető an- beriség kívánságainak. E javaslatok jóváhagyása a koreai kérdés békés rendezésének igazi és szilárd alapjául szó Igálh atnsk,

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya — épp úgy, min' Kínai Népköztársaság kormánya — •etje* mértékben csatlakozott azokhoz a vasi átokhoz, amelyeke« » közgyűlés 7. ülésszakának eüső részében * Szovjetunió a koreai kérdés békés rendezésére előterjesztett — folytatta Viskuszkij elvtár®.

Ezek s javaslatok kén egyszerű követeléslven foglalhatók össze: lmla- éM'k’Salamá és teljes mértékbe® szüntessék meg a tüzet, vagyis a száraz- föl«, a tengeri és a légi hadműveleteket alakítsanak bizottságot a koreai kérdés békés rendezésére a közvetlenül érdekelt felek és más áBamoik — köztük a koreai háborúban részt wem vevő állomok részvételével » Ezeket a java slagokat, sajnos etuta- «toiták — mondotta a továbbiakban, majd hangsúlyozta: az Egyesűtlt Államok küldöttsége és az amerikai küldöttséget támogató más küldöttbe aek még ezek után is elég ^arcátlanok, hogy a béke híveinek tüntessek fél magukat és azokat vádolják a koreai háború folytatása miatt, akik itt következetesen a tüzelés halád' k- WJan ás teljes megszüntetését köv

term.

„íz ázsiaiak csak harcoljanak az ázsiaiak eilen“

, Aí Egyesült Államoknak — muta: rá Visiaszkij — mint a tények mutatják, közve ken érdeke, hogy a mostani koreai zsákutca elhúzódjék.

• A föfeladlak, amelyen ilyen kürli;- ínények között most Eiscnhovfer kormányzat» tevékenykedik, úgy foglalható "össze, hogy a koreai háború kiterjesztésére és új világháború előkészítésére szőtt terv keretében újabb intézkedéseket dolgoznak, ki. Ami a TávoiKeletet illeti., az amerikai uralkodó körök figyelme most arra irányul, íiogv keresztüLvigyék az ázsiai országok — Japán, a Fülőp-szigeték, Talhiföld, Pakisztán, Burma — nagy fegyveres erőinek megteremtésére irányuló tervet. Ezeket a fegyveres erőket az Amerikai Egyesült Államok — a Gsang-Kai-sek féle csapatok maradványaival! együtt — agresszív terveknek megvalósítására akarjak felhasználni.

.Ezzel egyidejűleg megvalósítanák *.< -amerikai katonai köröknek azt ai ..eszméjét“, hogy Ázsiai katonákat használjanak fel ágyutöltolék- kónt és valóra váltsák az „ázsiaiak ázsiaiak elW-Nvet.

•Az Egyesült Államok uralkodó körei tervbp vették, hogy Csöng Kal- ssk-féie csapatokat vesenék igénybe a Kínai Népköztársaság eilen a Ko- zép-Kína partvidéke eilen irányuló támadásokra és a Kíngi Nép- köztársaságon belül kifejtendő di- verziós tevékenységire. Koreát az amerikai uralkodó körökben egyré inkább csupán állomásnak tekintik az ázsiai népfe’szabadító mozgialom ellen irányuló imperiaWsta háborúban,

Lodge koholt rágalmai

A szovjet küldöttség vezetője a továbbiakban rámutatott.

Lodge beszédében. — minden eie- tét latba veteit-te. hogy tíz úgynevezett ,.tényét“ hajmeresztő "szenzációként tüntesse fél és hosszú lére eresztve rágalmazó koholmányait — tízszer is megismételte egy és ugyanazt a ‘koholmányt bár mind a tíz alkalommal más névé® próbálta azt nevezni.

Lodge azonban ezúttal eem volt eredeti — folytatta — eeansm újat sem mondott. Azzal a Jdjelerrtésóvel, hogy-a Szovjetunió katonai felez ero- 'éat ad el Kínának. Lodge nyílt kapukat dönget és nevetséges helyzetbe kerül. Hiszen a Szovjetunió sohasem titkolta, hogy katonai féterereBést adott él ós ad s! ezövetaógeeének. Ki. nának.

Visänazkii ezután kifejtette, hogy a Szovjetunió az 1945-ban és az 195C- beu a Kínai Népköztársasággal kötött ezerződésskoek megfelelően adott el és ad el katonai felszerelést Kínáinak. Kína pedig minden fajta nyersanyagot —• köztük stratégiai nyersanyagot is — ad e*l a Szovjetuniónak.

Ami Koreát illeti -r- mondotta, a Szovjetuniónak nincs vele szövetségi és feS**%5nös segélynyújtási saer- aődése. Éppen ezért a Szovjetunió nem. köteles Koreának fegyverzetet eladni és. nem is ad el neki fegyverzetet Äzon icívül, hogy 1948-ban — csapatainak Koreából történt kivonulásakor — eladta Koreának a szovjet fegyverzeti felesleget. Ezzel Icap- csolatban nem érdektelen, megemiíterei,; hogy. 1950-b&n Mac Arthur táAz ENSZ-közgyfílés Politikai Bizottságának március 2-i délutáni ülése

A szovjet külügyminiszter beszedőt nagy érdeklődéssel várták. Már jóval az ülés megnyitása előtt zsúfolásig megtettek a küldöttek, újságíróik, és a közönség helyei. Sőt, mi több, annyian akarták hallani a Szovjetunió képviselőjének felszólalásai hogy- az ENSZ-fcitfkárság kénytelen volt megnyitni a gyámsága tanács. üléstermét és ott hangszórót felállítani, amely közvetítette A. J. Visinsakij beszédét. Ezt a termet is megtöltötte a kőzömség.

A, J. Visinstókii tényekben és érvekben bővelkedő beszédét akü- dötték, a sajtó képviselői és a teremben lévő közönség; nagy figyelemmel hallgatta. A Szovjetunió képviselője leleplezte Lodge amerikai küldött fel- szó la ^äJS.áln&’k, kétszínű és hamis jelile- gét, Lodge a Politikai Bizottság február 25-; ülésén az Egyesült Államok urai-kódó köreinek „békeszere"étéről“ fecsegett és azt állította, hogy az Egyesült Államok állMtóteg védelmi háborút folytat Koreában. A. J. Vi- simszkij .meggyőzően bizonyította be, hogy a koreai népre zúdult szerencsétlen léget az amerikaiak idézték elő.

A, J, Visánszkij Lodge amerikai, küldött egyes kijelentéseivel kapcsolatos találó és szellemes megjegyzései többször keltettek derültséget és élénkséget a teremben.

Lodge. az Egyesült Államok képviselője, — hogy enyhiíitse a szovjet küldöttség vezetőjének beszéde által keltett hatást — nyilvánvalóan sikertelen kísérletet tett, hogy válaszoljon az e beszédben foglalt megcáfolhatatlan vádakra.

Lodge felszólalása után a bizottság elnöke javasolta, hogy március 3-án délután hat órakor zárják 5« a koreai kérdésben felszólaló szónokok jegyzékét.

Az elnök javaslata mögött az amerikai-angol tömbnek az a nyilvánvaló törekvése húzódott meg, hogy meghiúsítsa a koreai kérdés vitáját a Politikai Bizottságban.

A. J. Visinszkij ,n szovjet küldöttség vezetője az elnök javaslata eilen szólalt fel.

Javaslom, — mondotta, hogy holnap, március 3-án ne zárják le a felszólalók listáját, hanem várják meg amíg „ többi küldöttség képviselői felszólalnak.

NEMZETKÖZI SZEMLE

Az „Európai Védelmi Közösség44 országainak római értekezlete

Az amerikai imperializmus agresszív tervei, között egyik fő helyen áll a Nyugat-Európa leigázására létrehozott u. n. Európai Védelmi Közösség aljas céljainak megvalósítása. A tervet, aimély nem új, csak annyiban érintette aa amerikai elnökválasztás. hogy -az új elnök, Eitsenhower még jobban fokozza nyomását a nyugati kormányokra ős mindent elkövet, hogy minél előbb létrejöjjön az „■Európai hadsereg“ amerikai irányítás alatt álló héípTÓbás nácikkal az élen.

Az amerikai ImperidMstátk mester* kedése eredményeképpen — Dul’es emlékezetes nyugiaíeurópai körútja után pár héttel — február 24-én Rómában összehívták a „védelmi közösség'' k iLíigyminisztereinek értekez- tetét, a védelmi közösségről szóló szerződés ratifikálásának elősegítés i cóljálból.

Az értokozóetet — amelyen hat. tűi" iáim: Franciaország, Olaszország

N y i lírat-Német ország, Belgium. Hffl landtia és Luxemburg 'kűiügymkiiiszie

rei nem képviiseliték »épüket, — a m^'szókofct légkör övezte: megerősített rendörosztagok védelme alatt nagyszámú amerikai ..megfigyelő“ jelenlétében — alátámasztva, hogy milyen az értekezlet ,,európai“ jellege — tették mog a küldöttek nagyhangú ezóítaimaitkat a „fennálló nehézségek leküzdéséről.“

Az értéfcezilet, amelynek napirendjén elsősorban a békés országok elleni támadás hadi terve, az „európai- polüíika közös irányelveinek“ megvizsgálása álotL már megkezdése előtt sem kecsegtetett, túlsók sikerrel. Ez a tény kicsondült a burzsoá újságok hangjából, amelyek nyíltan arról írtak, hogy kétséges az értekezlet eikwre és hogy a m.ár különben is válságos szakaszába jutott védelmi közösség elérkezett egyik legsúlyosabb -válságához.

A -rámát értekezlet középpontjában a francia-nyugatnémet (eiíenitiétek állottak. Ismeretes, hogy' a náci Wer- macht felé!eszté&ét szolgáié ,>eu rópal hadsereg11 lené1 elfenrzl a francia

Hírek

Nyugut-Némelországból

Bonn (ÁDNi M-n Mailtzaihai bárót, aki a Franciaországgal 4940-ben folytatott fegyverszüneti tárgyalásokon Hitler gazdasági küldöttségének vezetője volt, a b ’nni külügyi hivatal ke- reskedelenipolPlkai osztályának vezetőjévé nevezték ki.

*

Düsseldorf. A „Frei® Volk“ Németország Kommunista Pártjának központi lapja írja: — A Schuin-an-terv- !;en résztvevő országok közlekedés- ügyi miniszterei február eüején értekezletet tartottak Párishan. Az értekezleten az Egyesült Államok, Svájc és Ausztria :s képviseltette magát. Az értekezleten éMiatározták, liegy egy „európai rendszerű'1 stratégiai útliáló- zjt'tod építenek ki. Az útiháiöza;! építése szerves része azoknak a háborús készülődéseknek, amelyeket az amerikaiak Nyugat-Európában folytatnak. Az úllháiózat jelentős részét N'yugat- Néipetország területén építik. A munkálatok Nyug«1-Német őrs z-ágtmn már megkezdődtek.

*

Berlin (MTI) A nyugatnéíuetországii kommunisták ellen folj’ó terrorbn d járat során hétfőn » freiburpi tartományi bíróság háromhavi fogliázra és rnasyobb összegű pénz-bünleiésre ftátte Fraunz Bühlert;, Németonszáig Kommunista Pártja egyik járást szer- vezietónek trikárát. Bühlert azzal „vádolták“, hogy résztv-etit * Nvugat- Néme'orszng újrafelPegyverzése elOen-i népszavazáson és felvilágosította a tajtosságot az Adenauer-kormány poii- tikájáinak céljáróL Noii.a Bűltler mindezzel csupán a bo-njji alkotmányba n biztosított véleménynyilváTiítájsi jogin! éöt,.a freiburgi birósáig az említett' te-r- roritéletet hozta ösvélsen.

Martin Andersen Nexo:

„A Rosen bér g-liáza spárt meg kell mentenünk!“

B£!rlin (MTI): Martin Andersen

Nexö a Német Demokratikus Köztársaságiban élő kiváló dán író-, a R o senib erg-háza sp ár m egmentéséé rt

folyó harccal kapcsolatban kijelentette: „Minden erőnket latba kell vs<- ni, a lehetetlennek látszót is meg kelt kíséreled az ártatlanul elítélt Ro-semberg házaspár megmentébe érdekében.“

A Berlin—Friedriahstrasse-pályaud- var dolgozói március 4-ig tízezer aláírást gyűjtöttek a Rosanbera-házas- páír meggyilkolása elleni tiltakozó határozatra.

fi koreai néni erők úisbii sikerei február 23. és 28. közön

Koreai arcvonal (Uj Kína): A népi erőik február 23. és 28. között ismét nagyszámú ellenséges katonát tettek haraképteienné. Ugyanebben az időszakban lelőttek 16 ellenséges repülőgépet és további 23-t:■ megrongáltak.

I Harcok folytak Koszon. Csorvon, Csangisznngni, Mtnrszan és Kumhva körül.

A népi erők k»l©n-c tájutidást intéztek ellenséges állások ellen és önz- szesen több, műit 460 főnyi veszteséget okozta^ az ellenségnek.

A wzóbanforgó hat nap alatt nyo!|fc esetiben tartóztattak fed ellenséges csapatokat, amelyek összesen több. mtn| 170 főnyi veszteséget szenvedtek! öt esetben rajtaütésszerű támadást intéztek ellenséges erők ellen.

A tüzéreég ebben az időszakban több, mint 550 főnyi veszteséget okozott az ellenségnek.

nép, a terv ratifikálását n&m lesz könnyű korosvffllerösmto lói a parlamentben. Ezért a franci a. kormány, hogy- pont hintsen a nép szemébe, „pótjegyzőbönyvefc‘‘ dolgozott ki az európai hadsereg egye*ményhez. Ez (1 pót jegyzőkönyv — bár csak bizonyos lényegtelen változásokat jelent és nőm is érinti a kérdés lényegét, az amerikai imperializmust .maga mögött érző Adenauer részéről nagy ellenzésre talált. Adenauer nagy hangon bizonygatta, hogy a pótjegyzőkönyv kisebbségi helyzetibe hozza Nyugat- Nőinetorezágot, „eötélt színekkel“ festette a politikai helyzetet, -és síkra szállít- magának a szerződősnek mielőbbi ratifikálása mellett. A francia kormány, főivé hogy az amerikaiak Nyiigst-Németorezágnak adjáik a na- gj'obb koncot — hajlandónak mutatkozott a pótjegyzőkönyv bizonyos módosítására. Bidault nagyszabású beszédében védelmezte 'kormányának pót jegyzőkönyveit, luangsúlyozta, hogy epeknek nincs eae-rződés-megvál- "oatató jell'og'iik. Elmondotta, hogy a francia kormány hajlandó felülvizs- g.ái'-ni is a pót jegyzőkönyveket ée ezeket úgy áitfogaknazni, hogy a „védelmi közösség“ tágáitlaimai elfogad, hassák. Adenauer elégedetten dörnső!- heti % keaéL Ez «wionban .asm könyKftlpolltlkai fairek

Paris (MTI): A .„ITfumanHé“ hírtad arról, hogy a francolsta hőliérC|^ ismét gyilkoltak. A fran-coista rertc" őrség nemrég 11 spanyol hazafi:, te;-' tóztatot ’.e. A .letartóztatott, hazafiakat Franco fasisztái szörnyű- kínzásoknak vetették alá. hogy megtudják tőlük több antifasiszta nevét és címét, Az elszenvedett kínzások következtében a foglyok egyike. Torna', Centono meghalt. Centenot kínzói felakasztották cellájában, hogy az* a látszatot keltsék. minf.hq öngyilkosságot követett volna ei. ,

*

Pari» IMII) A ,.L"Humaniíé‘4 bírt ad arról, hogy .-ra-rtc Franciaorszú^- í>an a dolgozók mind erdtűje^Wen s/.é!tnak szembe a kormány nymom politikájával.

I oririitbcii kétszáz épitömuirkú-si cl IwK-sátoiták. A irMinkanélküliek „Műn kát kenyeret!"' jekzóval vonultak fel a városháza elé.

La í ourneuvőben 88 Iienyerísz! ln>- ecáiottaj, eL A/ elboc-sütott dolgozók követelik vts-szavétötöket,

Bacon munka- és társad alom biz-to sításügyi miniszter rendeletére a/ öregségi társadalombiztosítási pénztár reáz ftisztvfsrlő.jét eíboejatották. Vz alkaitnazottak akcióba léptek er ellen az intézkedés ellen.

*

Moszkv-a: A moszkvai rádió szem- ielrója mondja:

Az amerSsai könyvpiac Legfrissebb „újdonsága“ Staníon Grlffith, volt varsói amerikai nagykövet „Effv diplomata emlékiratai“ címmel megjelent könyve. Valójában azonban ez a könyv egy diplomata álruhájába ö - • tözött közönséges kém visszaérnie*-- kezéscit tartalmazza. :•

A többi között tartózkodás né:kút számol be arról. mSkénpen használ fe fel -lengyelországi küldetéséi, hog' álcázza a népi demo-kratrkua lei'.* gye! állam elleni felforgató tevékenv- ságiét. A varsói amerikai' nagykövet, ség a szó szoros érteimében központja volt ennek a tevékenység* ■ nek. Megtudták azt ie. hogy ö. s?e.- , vezte ineg Miteolajczyk hírhedt <unt: riikni ügynök külföldre szöktetésé- N-em mulasztja el megemlíteni, hogy. a varsói amerikai.nagykövetség k3’> !.. vetítette a Vatikán és a lengyelországi katolikus egyház rc-akciós vezetői közötti titkos levelezést is, : .

*

Sanghaj (TASZSZj Japán politikai köreiben széleskörű visszhanaot kef. tett. hosy a japán parlament olyan határozatot fogadott el. inete felér » Josida ininiszterednökkeJ »rémben megszavazott bizalaiatlansággal.

Kijiose, a „Haladó Párt“ főj-itkár» nyilatkozatában kiemelte, bőgj- lost- dának távoznia keil. „Josida — mondja a nyilatkozat — olyan lépéseket tesz, amelyekkel megsérti a parlamentet".

Szu-Zuki, a baloldali szoeiatista párt elnöke rámutatott, Iioay nemcsak azért Fogadtak el olyan butároza'of, amely a fegyelmi bizotl.ság elé utalm Josida miniszterelnököd mert Josida areátlsu nyilatkozatot telt, hanem azért is, mert a Josida-kormánr bosz- szú idő óta a* EsyesUIt Államok előtti hajbókolás politikáját folyta? ja kifelé, befelé pedig szélsőségesen reakciós politikát űz.

fi iiawai szigeteket az Egyesül? fillamok 49. államává nyilvánítják

Washington (MTI): Az aanerftea;

képviselőház belügyi bizottsága — mint az AFP jeleníti, — kedden jóváhagyta. hogy a hawai szigeteket az Egyesült Áiiumok 49. ó; latnává rrvrs- vánítsák.

nyítette meg a, helyzetet és „o&eppcr acm volt barátságos a légkör1' írja a TAT című svájci lap ezzel -kapcsolatban. '■

Ugyanakkor az órtekezlet megmutatta azt is. hogy az „Európai Védelmi Közösség“ országainak, kormányai voltaképpen maguk is félnek az ,,egyesífcés-tőL'" Ezt kifejezésre jut- • tatiák a különböző kérdések, így * holftand kormány állal javasolt úgy nevezett „vámiközöss-ég“ kérdésében amikor ki jelen tették, hogy elvileg csak httlyesclmi tudják, de a gyakoriul az. irtás és kifogásként a.rró! beszél-, bek, hogy még „alapos, eaméfiyüH tanulmányozásra van szükség“.

Az órtébezllet, amelyet kiútmak szánták áz európai hadsereg kérdésében tornydsuló akadályok el&k meg. mutatta, hogy az akadályok továbbra is' f-ennáilfnak. Hiába sü-rg«t aa, euró- : pai hadsereg ratifikáláfának' Dnllcß által megszxtbobt hetvenöt-oapos határ, idője, lényegében ez a sietve, összehozott és elmondhatjuk, sietve lezár értekozSet nem hozta meg a kívánt eredményt,

Bár az értek-ezkt után kiadott köz" 'ernériy azt állítja, hogy most már megkezdődhet a külön'böző országoké bán a közösség létrehozására vonaá ko®ó szerződés parlameníá niegyiia- tém^, a helyzé! neu »ßfe*l v-sÄtett-