Tolnai Napló, 1953. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-04 / 53. szám

4 v n n t. o 15SS MiRCTTTS 4 Komoly szakmai, szociális és tudományos kutató munka foylc a szekszárdi kórházban Nép; demofartácíánkban a kórházak a dolgozó^ egészségének szolgálaté" bán állnak. Azt a célt szolgálják, hogy a megbetegedett dolgozók mi­nél hamarabb ismét beállhassanak a termelő munkába és hogy egészsé­ges dolgozók építsék hazánkat. Tol­na megyének csak egyetlen kórháza van. A közeljövőben megnyitó pince-' helyi járási tanácsi kórház még az elmúlt negyedévbon sem tudta meg­kezdeni működését. A megye több- százezres lakosságához képest, így nagyon kevés a hely. De az újonnan létesült szülőotthonok és tüdőgon­dozó állomások mind-mind segítenek munkájában. Komoly eredményekről tanúskod­hat a Szekszárdi Kórház. A tavalyi gazdasági évben több terveafelüli fel­szerelési beruházást és építkezést hajítottak végre. Még a tavaly lent járt Ratkó Anna elvtársinő egészség- ügyi miniszter, $ az ó megállapításai és észrevételei nyomán át kellett he­lyezni a gyermek- és börosEtályt, Az áthelyezési munkákat a megyei ta­nácstól kapott támogatással sikerült js végrehajtani. A múlt év folyamán részben saját erőből, részben pedig a minisztérium támogatásával a kór­ház dolgozói gyermekeinek ellátásá­ra ,a kórház területéin lévő házból böl­csődét, óvodát és napköziotthont ma- páibafogi'aló gyermekotthont építet­tek s az idei költségvetésben ennek működését és személyzeti ellátottsá­gát biztosították. Az országiban vi­déki viszonylatban elsőnek valósí­tották meg az iskolás gyermekek nap- köziotthonát. Tudományos munkálkodás is fo­lyik a kórházban. Különösen kiemel­kedő eredményt ért el Tóth Sándor tanár, aki 5 év óta folytatott kísér­leteinek eredménye alapján olyan tu­dományos megá’Japításokra jutott, amely az orvosi világirodalomban mindezideig nyitott kérdés volt. — Nemcsak felfedezte és szemléletesen bebizonyította a méh idegi, ingerve­zető berendezését, hanem a hosszú évtizedek óta a tudományban mint­egy dogmaként szereplő tételt dön­tött meg., nevezetesen alapjaiban változtatta meg felfogásunkat a szív ingervezetéséről, A Kosisuth-díjas akadémikus Kiss professzor Tóth pro­fesszornak a felfedezését két alka­lommal is az utolsó 50 év legna­gyobb bonctani felfedezésének minő­sítette. Igen szép eredményeket ért el a kórház azzal, hogy az ápolás napi átlagos tartamát az 1951 évi 17 napról, az 1952-es évben 13 napra si­került leszorítani. A napi ápolási időtartam lényeges csökkenése túl­nyomó részben az orvosok és közép­káderek öntudatos munkájának és a szovjet gyógyító módszerek mind szélesebb körű alkalmazásának kö­szönhető. így többem között most ve­zetik i be a pavlovi tanokon alapuló gyógyító, kímélő rendszert, amely jobb betegellátást és gyorsabb gyó­gyulást biztosít. Emelkedett az ápolt betegek száma is, ami azt bizonyít­ja, hogy a beteg dolgozóink szívesen keresik fői a kórházat, hogy ott mi­előbb meggyógyuljanak. Ezzel pár­huzamosan csökkent a halálozási arányszám is. Adottak a föladatok a továbbiak­ban is. Tovább kell -fejleszteni még a kórház dolgozóiban a szocialista szellemet, el kell érni azt hogy a hibás dolgozót a szocialista kollek­tíva véleménye kényszerttse hibájá­nak kiküszöbölésére. Meg kell való­sítani a kórház-rendelőintézeti szak­mai működési egységét ás ezen . ke­resztül a megyei kórháznak a gyó- ■gyító-mege’.őző végrehajtó munkában az orvos és az egészségügyi személy­zet képzése és továbbképzése; a táj- betegségek tudományos kutató mun­kája területén a megye gazdájává költ válnia. Megnyílt a „Tolnamegyei Élő Képzőmüveszeh‘-kiáltílása Szekszárdon A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeumban vasárnap nyílt meg a „Toínamegyei Élő Képzőművészek"1 kiállítása. Közel háromszáz doígozó gyűlt össze a megnyitó ünnepségen, almi az általános gimnázium étiek" karának énekszámai és Nagy Zoltán szavalata után Blénesi Kálmán elv­társ, a Megyei Tanács Népművelési Osztályánák vezetője mondott meg­nyitó beszédet. Megállapította, hogy örömmel kell üdvözölni Tolna megye élő képzőművészeinek ezt a vallo­mását, ezt a nézet és hovátartozás szempontjából való kiállását, arai egy­re inkább mutatja, hogy művészeink letértek az öncéluság terméketlen úr járói, és ráléptek a harcos, szocialista embert ábrázoló és bemutató szocia­lista realista képzőművészet ösvé­nyére. A szekszárdi dolgozók nevében K~már József elvtáns, a Városi Tanács V. B. elnöke vette át a ki­állítást ós igére lat tett arra, hogy művészeinknek ezeket az alkotásait széles körökben ismertetik meg a dol­gozókkal, hogy azok egyrészt meg­siomwimm r ■— Február 27-én játszották Döcsén a ..Vihar“ cimű filmet. Telt ház volt. A látogatók feszült figyelemmel ki- eérték végig az előadást, amit áram­szünet szakított meg, de senki sem távozott el a mozihelyiségböl, hanem türelmesen várták a film folytatását. A filmvetítés befejezése után ankétot rendeztek, amelyet az ÁMG politikai osztályvezetője, Köble István elvtárs tartott. Hivatkozott Rákosi elvtárs l&áS'as kecskeméti beszédére, amelyet a parasztsághoz intézett. Az éberség kérdése nagyon fontos, — mondotta, — mert mint a filmből is látható, a dolgozók leleplezték a kulák elnököt és a járási tanács szabotáló dolgozó­ját. Egyben felkérte a jelenlévőket, hogy legyenek olyan harcosak és a munkában helytállók, mint Göndöcs elv-tára a filmben volt. — Igen nagy sikerrel nyitották meg Hogy észen is a Szovjet Film Ünnepét. A közönségszervezők lelkes felvilágosító munkát végeztek és ez­által győzték meg a dolgozókat a szovjet film oktató és nevelő érté­keiről. Igen‘jó munkát végzett Bazsó Józsefné és Gsepreghy Gyuláné, va­lamint Inhoff Jánosné, az AMEK otthon dolgozója, akiinek az volt a felajánlása, hogy minden előadásra 25—00 tagot szervez be aa AMEK dolgozóiból. II szaVszervezeek XVIII. kongresszusának külföldi vendégei Szlálinvárosban A ezakszorvozetek XVIII. kon­gresszusának 'külföldi vendégei hét­főn délelőtt cliáitognJttak épülő új ipari városunkba, Sztáímvárosba, A Szovjetuniót Pavel Efanov, a. Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa elnökségének tagja, a kohá­szati dolgozóik szaks zerv-eaetéiiGk el­nöke, via/am int Vlagyimir Goiegin, a szerezámgépipari dolgozók szakszer vezetőnek titkára és még több szov­jet vendég képviselte. A vendégek között volt Maddalena Grassi clv- társnö, a Szakszer vezeti Világszövet­ség titkárságának munkatárs«., vala­mint a. Román Népiköztársaság., a üsobsdovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság képvise­lői. Ott voltaik a francia és olasz szervezett dolgozók küldöttei is. SztáUnvárois dolgozói meleg szere­tettel fogadták a külföldi vendége­ket. Rövid külföldi liírck Pária (MTI) Az .,AFP“ az afgán hiivadaiés hírügynökség jelentésére hivatkozva, közti: Az afgán kormány nem engedné meg, hogy idegen csa­patok állomásozzanak az országban. ,,A kormány — mondja az „AFP“ ioíerttése — azizail is szembeszegül, hogy Afganisztán csatlakozz ói* a ko- Éépkeieti védeimi tömbhöz.'­Pária (MTI) Taíbott, az Egyesült Javuló formát mutatott a Petőfi Szekszárdi Petőfi—Bonyhádi Vasas 6:0 (1:0) Sjíekszárd, vezetíe: Moder. 400 néző. — | Bírálat: Javulő fór-mában játszott a Petőfi. Erősen borús időben, de - szélcsendben és Mindkét kapusa kitűnő és a Diófási* Simon, viszonylag jő pályán kerüli sor a két Nagy hátvédhármas mozgása is a/.t sejtteti, Cfapat barátságos összecsapására. Mindkét hogy nem lesz baj a Petőfi közvetlen vé- ogyüttes fartalékosan állt fel. Forró, Reeler, (leimével. A Balogh—Baka fedezetpár is biz- Sziklai, Haluk hiányzott a vendégeknél, míg ( latmin mozgott. Nem elégített ki azonban a hazaiak a (sérült Csert és még két új szerzeményt nélkülöztek. Az első félidőben a hazai együttes lendült támadásba és perceken át ostrom alatt tar­totta Bonyhád kapuját. Negyedórái játék után ugyanez ismétlődött meg a Petőfi ka­puja* előtt. Általában az I, félidőben , jó- iramú, változatos játék folyt. Hol az egyik, hol a másik kapu forgott veszélyben. A védelmek azonban általában jól állták a sa­rat a sokszor nem elég szemfülesen kom­bináló csatársorokkal szemben. A félidő vége felé Kársai szabálytalanul szerelte a Petőfi ba 1 s? é lső j ét és Lépő 11 - es e a k a dúl y i a 1 anu 1 száll! a vendégek hálójába. 1:0. A II. félidőben a vendégek visszaestek. Mind egyoldalúkba vált fi játék és a Petőfi csatársora egymácijtán érte el a gólokat. Lépő égvéni játékkal szerezte a második gólt, majd Tótíi lövése suhant nehéz szögből a hálóba, 3:0. Ezután Korsós volt a gól­lövő, majd Czirákv nagy lövését öklözte a kapus sarokra. A beívelt sarokrúgást azon­ban Czirákv rendeltetési helyére feieltr, 5:0. Az utolsó gól úgy esett, hogy Tóth lö­vését a bonyhádi kapus a saját hálójába ti t ölte. sok gól ellenére sem a csatársor. Ebből sorból Lépő szemfüles játéka eme’kedeü ki. Tóth mozgása is jbiztató, de általában egyik szélső sem mutiílott megnyugtató já­tékot. Korsós nem tudott beleilleszkedni eb­be a sorba és Czirákv na k sem ment a já­ték különösen az első félidőben. Lépő mellé fe1 tétlenül kell kutatni csatárok után. Kor­sós pedig «elsősorban védőjátékos, nem pe­dig csatár. ^ Bonvhádon látszik a nagy vérveszteség., amelyet Hartniann, Kovács, stb. távozásával szenvedett. Nagyon megérezte a csapat Forró, R/der, Sziklai és IIakik hiányát L. Természetesen a 6:0-as er^mnényfyől nem kell és nem is szabad bővebb következteté­seket levonni a Vasas erejére vonatkozó- lag. Nekünk változatlanul az a vélemé­nyünk. hogy az utánpótlás kiapadhatatlan- ságáról ismert együttes 1—2 hónap leforgá­sa után isméi méltó ellenfele le«z a leg­jobbaknak. Karsai, Horváth te’jesítményo emelkedett ki az együttesből, míg az ifjú­sági válogatott Heil Nagy ellenében a várt­nál lényegesen halványabb teljesítményt nyújtott. Sportlevelezői értekezlet Szekszárdon A Tolnai Napló szerkesztőségében került sor vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel az újság sportlevelezőinek értekezletére. Saj­nos az értekezlet nem hozta meg n kívánt sikert éspedig azért, mert u levelezők egy- része nem vette magának azt a fáradságot, hogy az értekezleten megjelenjenek. Mind­össze Engel László (Bonyhad), Farkas István (Dombóvár). Ettig Elemér (Nagyinányok), Tuosni László (Szekszárdi, Gombos Péter (Paks) és Beck Zoltán (Gyünk) vett részt az értekezleten, amelynek az időszerű kérdések megbeszélése volt a célja, fgnáczy György sportrovatvezető nyitotta nieg az értekezle­tet, üdvözölve a megjelent levelezőket és az elmu’t évi munka alapján bejelentette, hogy a Szerkesztőség Farkas István, dom­bóvári. Kovács Gyula dunaföldvári és Enge] László bonyhádi levelezőt részesítette könyv­jutalomban. Kérte a megjelent levelező­ket, hogy a jövőben a még odaadóbban fá­radozzanak a sportlevelezői munka meg­javításában. Az értekezleten szóba került az új tudósítást rendszer kérdése. A ^ vidéki tudósítók a jövőben a mérkőzés után R-beszélgetésrc fogják hívni a Tolnai Nap­lót, amely már a keddi számban részletesen beszámol a megyei labdnrúgóbajnokság va­sárnapi eseményeiről. Szerdán, csütörtökön az egyéb sportágak kapnak helyet, pénte­ken a vasárnapra várható sportesemények­kel, szombaton a minőségi járási labdarúgó bajnoksággal, vasárnap pedig a sporlműsor­ral fog a lap fog’alkozni. A rangdó mér­kőzések részletes közlésére is sor kerül, majd a hét közepén. Ezzel az új tudósítás! rendszerrel a megye nagyobb községei már vasárnap este értesülnek a legújabb ercd- ménvekről. Elhatározta ugyanis az érteke/ let, hogy a nagyobb községekben vasárnap fxsle a tudósítók ki fogják függeszteni a vasárnapi bajnoki mérkőzések eredménveil. Minthogy a tudósítók nagy része az értekez­leten nem jelent meg, úgy döntöttek, hogy u szerkesztőség rész'etes körlevélben fogja megkeresni a tudósítókat és így írásban ad majd útmutatást a további teendőket ille­tően. Ezúton is felkéri a szerkesztőség a. vidéki laptudósítóka.t és levelezőket, hogv n körlevelet gondosan tanulmányozzák, hogy a kitűzött célok: a hírszolgálat megjaví­tása megoldható legyen. A minőségi járási bajnokság keleti csoportjának sorsolása Márcins 22: Paksi Kinizsi—Sióagárd, Mó­rágy—Gerjen, Kajdacs—-Nagydorog. Kölesd— Fadd, Rácegres—Bogyiszló, öcsény—Paksi Traktor. Március 29: Paksi Traktor—Rácegres. Bo­gyó dó—Kölesé, Fadd—Kajdacs, Nagydorog — Mórágy, Gerjen—Paksi Kinizsi, Sióagárd— Szekszárdi Spartekusz. Április 5: Szekszárdi Spartakusz—Gerjen, Paksi Kinizsi—Nagydorog, Mórágy—Fadd, Kajdacs—Bogyiszló, Kölesd—Paksi Traktor, llácegres—öcsén y. Április 12: öcsény—Kölesd, Paksi Traktor —Kajdacs. Bogyiszló—Mórágy. Fadd—Paksi Kinizsi. Nagydorog—Szekszárdi Spartakusz, Ge rj < n—Sióu gá rd. Április 19: Szekszárdi Spartakusz—Fadd, Taksi Kinizsi—J>3gyiszló, Mórág v—Paksi Traktor, Kajdacs—öcsény, Kölesd—llácegres, Si óagá rd—Nagy dörög. Április 26: llácegres—Kajdacs, öcsény— Mórágy, Poksi Traktor—Paksi Kinizsi, ßo- gyiszlú—Szekszárdi Spartakusz, Fadd—Sió­agárd, Nagydorog—Gerjen. Május 3; Szekszárdi Sparfaku«z—Paksi Traktor. Paksi Kinizsi—öcsény, Mórágy— Rácegres, Kajdacs—Kölesd, Sióagárd—Ro­gy iszló, Gerjen—Fadd. Május 10: Kölesd—Mórágy, Ráccgres— Paksi Kinizsi, öcsény—Szekszárdi Sparlu- kusz, Paksi Traktor—Sióqgárd, Bogyiszló— Gerjen, Fadd—Nagydorog. Május 1": Szekszárdi Spartakusz—Racegre' -Kölet>d,_ Mórágy—Kajdacs, Trak­Rétek árasztásos öntözése Kus-ztanajazk-t erüliet torawaovszk i kerületének kolhozaiban a rétek 6zé- ii ah óz a ma meglehetősen alacsony. Ez nehézségeket okoz a lakaimén yo’iá- táeban. Ősszel elhatároztuk, hogy Élenjáró munkamódszerekkel a nagyobb termésért! A vetőmagok napon való melegítésével a terméshozamot növeljük! A terméshozam növelésének elen­gedhetetlen feltétele, hogy jó csira­képességű vetőmagot vessünk a főid­be. A vetőraagvaink cstoképcssé" gét lényegesen növelni tudjuk, ha a szovjet tapasztalatok nyomán al­kalmazzuk a . napon való melegítést. Liszenko akadémikus egyszerű mód­szert dolgozott ki a vetőmagok csí- raképes’ségének fokozására. Ez a módszer abból áll, hogy a megtisz­tított vetőmagot 5—6, vagy ennél is több napon át a napon melegítik. A melegítés időtartama attól függ. hogy mennyire volt érett a vetőmag ara­tásikor. Például a viaszérés kezdetén learatott vetőmagot tovább kell me­legíteni, mint a teljes élésben ara­tott magot. Ez az agrotechnikai eljárás javítja a vetőmag minőségét, növeli a csí­rázó képességét és fokozza a csirá- zási erejét. A felmelegedett vetőmag­ból egészséges hajtások és erős nö­vények fejlődnek. Sokkal rohamo­sabb lesz azok fejlődése és nyilván­való, hogy magasabb lesz a termés­hozamunk is. Ahhoz hogy fogalmat alkothas­sunk ennek a módszernek az ered­ményességéről, n ézzünj< meg egv-ké* példát amit a Szovjetunióban ered­ményesen a lka'maztak. A ieningrádi körzetben például az egyik kolhoz­‘.alma 16.2 százalék, a csírázása 78 százalék és a csírázási ereje 33 szá­zalékos volt. A napon való melegí­tés után a vetőmag nedvességtartal­ma 15 százalékra csökken, a csírá­zó képessége 98 százalékra, a csí­rázási eréje pedig 68 százalékra emel­kedett fel. Ezen a példán keresztül is láthatjuk azt, hogy mennyivel ma­gasabb a csíraképessége és nagyobb a csírázási oréje a napon meleaitett vetőmagnak, mint annak, melynél nem alkalmazzuk ezt az agrotechni­kai eljárást. A napon való előmelegítést leg­jobb vetés előtt 8—10 nappal meg­kezdeni, de lényeges eredményeket érünk el, ha kevesebb időre is, kitesszük a napra, A melegítésnek a gyokarlaiti alkalmazása a követke­gyakorlatj alkalmazása azonban leg- aJkjalmasabb a szabadban, ahol a nap állandóan éri vetőmagvainkat. Pony­ván igien eredményesen és nagysze­rűen végezhetjük el ezt a munkát. Ennek az eljárásnak a búzán, ro­zson és árpán kívül különösen a burgonyánál van nagy jelentősége. Ezért ajánlatos, hogy ha a burgo­nya nincs jarovizáivá, ezt a mód­szert már 10 nappal a vetés előtt alkalmazzuk. A burgonyát 10—12 centiméteres vastagságban kel)' elte­regetni és 10—12 napig kell ezt az eljárást folytatni. Ezzel a módszer­ről érleltetjük a vetőmagot és így készítjük elő a vetéshez. Ezzel elér­jük azt, hogy nagyobb lesz a vető­mag életképessége és gyorsabban in­dul meg a csírázás, Liszenko abadé­100 Ka.3luminíum»ól fér'5» nß40-3 °s Mésztij i TOLNAI NAPLÓ Felelős szerkesztő' SOMOGYI- LAS/X^i Felelős kiadó- KIRÁLY LAS7.1 ö A szerkesztősé? és kiadóhivatal telefooszárnaa 20-10 20-11 Szckszárd. Szérhenv«-ntca IS M N B egvs/émlaszám 00 Ofi5*—~*39 Előfizetési díjt havi it.— forint. Baranvamearvei Szikra Nvoruda Péc Munkáé«» Mihálv utca 10 sz. Telefon: 20 27 A nyomdáért felei: MELLES REZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents