Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

\

w a p l o

1953 FEBRUAR 1

TANULJUNK A SZOVJET BÁNYÁSZOK ÉLETÉBŐL

Bányás/gépészel*! Teljes gőzzel előre!

C ok nagyszerű bányagép és bá *- Danyec-medenae szénbányái 'tógépek, villamos mozdony és szálli munkáját s teszik lehetővé a szent rm gépesítését.

Mikén; lehet elérni, hogy' kihasz gél? Ezen a kérdésen gondolkoztak :cv”-bá:iyájában dolgozó iljú hánya szki es rseijabmszki kohászok pétdá t ersem ) kezdenek a bányagépek ki hánya pip-k legteljesebb kihaszná'ás Lnnék a szocialista munkaverse gépei, én szerkezetek teljesí’ményéne ben a bánva iijii gépk'.ze'öi a „Kom

nyáfszatj szerkezet működik most a bán. Szénkombájnok és meddőrdke- íószerkezetek végzik a bányász kézi- elés valamennyi fontos műveletének

náiják minden gép teljesitöképcssé- a ,.Csisztyakovantracit”-tröszt ,.Ki'sze- gépészek. Végül is a magnyitogor járá elhatározták: szocialista munka■ váló kezelésének elsajátításáért, c áé'-t.

ilynek az első eredményeiről, a bányq~ I: fokozásáról számoltak be nemrégiszotnolszkaja Pravda’1 hasábjain.

Szabad pályát a kombájnnak!

Irta- NviKOEAJ KAZAKOV, egy ..Gornyak'X’puiú szénkombáin kézelője

‘ Ai ,Gorny,ak''-:ípu,íú új 'szónkojn- ttó-in. amelyet a ..C>ipl'oug'.emas"-'jé» uve.gtplerveáő intézet dcmyecV fiók« 'ín'fczotébön szwteeeet ették, vékony iiíéÚTé.egok kiteirmélésér-e készült. Ez 0 kombájn niemrégáben érkezett meg bányánkba, de máris kivívta a bá* nv.Haok elismerését. Zavartalanul "i ködik könnyen kezelheti:, s tele > tőképessége igen nagy.

.4 kombájn az első hónapokban ’f—4 ezer torma szenet termeit ki. később havi G ezer tonnára növeltük termelésérwk mennyiségét.

A közelmúltban c gépékei kezelő kritnáw móltagok összegyűltek a K'jmszumal vezetőcégénél, hogy meg* vitassák a szénbányászok feladaiait sr úi ötéves terv időszakában. Meg- ílapítottuk, hoqv az öléves tervben >.|lalt feladatok batáridő előtti te* ie-ütése érdekében feltétlenül javl- juniínik kel! a gépek kihasználását, lírjvéinöink kel teljesítményűiket. Eb*

• ben az értelemben határoz! ank A „anya egész ifjúságához fordultunk •'Zzei a felhívássá!: ..Sajátítsuk el ki- vál&t» o gépek kezelését, használjuk

ki. maradéktalanul a gépek teljesítő- képességét.”

Brigádunk már elért« első eredményeit a bányagépek jobb kihasználásáért folyó muBÍkaversenyben. Módosítottuk' a kombájn szerkezeiét, a 'ápátos csigát csavarvonalai csigává! Cseréltük fel és kétszeresére ns- gyobbíitottuk a szénrakófejet Nagy mértékben meghosszabbítottuk a gén munkaidejét azzal, bogv rövidebb idő alatt helyezzük át a gép kikötő' oszlopát és kábeléi. Így sikerült a kombájn havi széntermelését 7.5 ezer tonnára növelni.

' Bt azonban még csak a Kezdet. Szilárd' meggyőződésünk, hogy a kombájnnal tizenegy- izenkétezer tonna szenet lehet kitermelni havonként. Ehhez az kel.!, hogy a kombájnnak szabad pályája legyen a fronti;jfcá-- ben. Idejében kel! a fejtésbe szálli* 'érd a bányafát. s kellő . számban blz'.osllani keli üres csilléket és. íme. ezért nagyon fontos hogy a munka* versenyben valamennyi gép kezelője rósztvegyen.

Hosszabb? f.*n I, meg a gépel, használatii idejét

Irin: INYIKOLAJ PAN'YIHKA TCSENKO. f&méohaniikus

A Z. számú bányamezőben géptörés fort ént. A kombájn résílőszcr- .'** kezeiébe n eltörött a csapágy. Kiderült..hogy a törést „ gép rossz kenése okozta.

BZt a? ,eselel komolyan megvitat tűk a bányában.. Nemcsak az a lé- nyög,hogyha törés következtében körülbelül 10 óra hosszai állt a kombájn} A legfőbb baj crz. hogy a gép rossz karbantartása miatt a szerkezetek gyorsan koptak. Sok alkatrész elhasználódott, ezeket ki kelteit cserélni.

Amikor az Ifjú gépkezelőic munkaversenyt kezdtek a bányagépek ki- \>áló' kezelésének elsajátításáért és legjobb kihasználásáért, ezzel egyide- ’űen, küzd Írnek a gépek és a szerke vetek használati idejének meghosz- stMbpj.tá-xiár! ts. A verseny elengedhetetlen feltétele n gépek kilogásU..- Ián karbantartása, a hibamegeiözö javítás ütemtervének szigorú betartása.

Még főbb ismeretre von szüli ség

IrU: IRINA YILCSINSZKUA,

vülamoanozdony vezető

A földalatti szál!ítás dolgozói lé* késén támogatták azt a javaslatot, hogy kezdjünk versenyt a gépeik jobb kihasználásáért. Elhatároztuk hocjy minden műszakban kétsz, r- anasvi szenescsiliét szállítunk ki, aiv amennyit a. norma előír.

Hogyan érjük azt eil A villamos mozdonyok minden egyes vezetője .ege'.Abbes tökéletesen megismeri gépet, elsajátítja a vezetés művészeiét. Sok mozdonyvezető túlsúlyos eleg.yeket vontat nagy sebességgé!. ök kiválóan megismerték a pálya hossz szelvényét, ügyesen alkalmaznak homokot fékezésnél a lejtőkön. Munkamódszerüket megismertetjük valamennyi villamos- rnozdonyverjetőveí.

Mit hntározott el a Kom.szomol bizottsága ?

Irta: FJODOR BRUSZKO,

a bánya Kormv.nm o 1-b i zottságának titkára

A Komszomol bizottsága tvegvv'al- !a a bányánkban dolgozó komszc- moltagok javaslatát, hogy kezdjünk szocialista munkaversenyt a bányagépeit■ kiváló kezelésének elsajátításáért, a gépek legteljesebb kihasználásáért, 4 Komszomol bizottsága ennek az értékes kezdeményezésnek minden irányú élterjesztése céljából az itjú gépkezelők részvételével értekezleteket, és komszomolgy üléseket tartott vajamennyi bányarészen. Ezeken az érte'.-ezreteken és gyűléseken a kornszomo’tiigoh javaslatát vitattuk meg.

A legközelebbi napokban értekezletet tartunk a bánya ifjú szalremberei- nek és- észszerüsítöinek részvételével. Ennek az értekezletnek a célja: olyan tartalékokat találni, melyeknek felhasználásával növelni lehet a gépeli teljesítményét

A szén önköltségének naponkénti nyilvántartása

A Kotmuaniste Párt és a szov* jc; ;oimány nagy jelentőséget tu* 'ajelönit a számvitel és az elszámolás . Itblyes megszervezésének, s állandóan figyelemmel kíséri a szám* viteti dolgozók munkáját. Az 1951. évi Sztáiirrdíjasok között találjuk Praszkovja Zavad,szitáját, a moszkvai .,Burevesztny::k”-cip5gyár újító könyvelőjét is.

Amikor Karaganda bányáiban tudomást szereztek Maria í,evcsenko és; Grigorij Muhanov „Burevesiztiiyik"" tTyáüri sztahánovislák kezdeményezéséről a termelési önköltség művel«» tenkénti csökkentésével kapcsolat- bán, 4 bányászok ezrei követték példájukat. Belekapcsolódtak ebbe a mozgalomba a számvitel dolgozó' is. Mialatt, e bányászok egyre újabb utakat találtak a szén önköltségének csökkentésére a számviteli dolgozók újból felülvizsgálták a minőségi niu- ■atóazámok nyilvánta.rtá-ának rend” lét. Az értekezleteken számos értékes javaslat, hangzott el a számviteli dolgozó^ részéről. A vélemények megegyeztek abban, hogy az operatív könyvelés megszervezése végett valaruennyi bányában naponként kod elemezni az önköltség legfőbb elemeit: a munkabért és az anyagkör segeket. Ebből a célból az egyes műszakra vonatkozóan naponként, ke'.! munkabéi-iclentést kapui a báuyr mestercktő' a segédüzemek és hé- nyarészak vezetőitől, s ugyanakkor össaresítést kél! készíteni az anyagfelhasználásról is.

A bánya számviteli dolgozói a brigádvezotők, a bányamesterek és a bánya rész-vezetők részvéteiével kidolgozták a napi önköltség nyi!vár- tartásának új módszerét. É módszerrel — a medence sok bányájában vezetett nyilvántartástól eltérően — igen pontosan adhatjuk, meg a legfőbb alapok kihasználásának mértekét, az egy tormára eső közvetett költségek összegét és a muhkaver- smyben elért megtakarítás nagyságát.

Az önköltség naponkénti elemzése csak akkor lehetséges, ha ideiében :endelkezéőre álltwk a bízón y la tok .

Ezért menetrendet készítettünk arrö. az útról, amelyet a könyvelésbe érkező elszámolási bizonylatoknak 24 c-ra alatt meg kell: t-eorclök a bánya valamennyi bájnyarészébő! és anyagraktárából.

A műszakra vonatkozó munkabér- elszámo’ást n bánvames' erek mipr’- *árt a munka befeíezésekor e’ké.-zl* Mk, Az elszámolást jóváhagyja a főmérnök, a ez' követőem az idő?.'ernyő osarályba, innen pedig a ka'ku’.á- cióba kerül, ahol megál'auítfáfk az egy - tonnára jutó munkabérköltaégc- teeti Evégett úgy járnak el, bogv a munkabérek összegét elosztják a kitermelt isién menny iség évei, s az eredményt szerobeállftiáik az elő-’ tjányzott . önköltséggel. A közvetet,! költségeket és „ muník.'ibérék a,er ou; vételével számítandó pótlékokat c.z előző hónap adatai alapján élig- nítják' meg. Az elérések eb1'. «n u vonatkozásban jelentéktelenek. A bánya egészét tekmíve heti összegük nem haladja meg a 2C0—25Q rubelt ■

A* egy fonna kitermelt szénre jutó anyacjkö'tségeket az anyagkönyvelési osz'á y könvvelői számítják ki. Az erre használt e’ső bizony v- tok a kiadott bányafára, a kenőanyagra, a robbanóanyagra és q v! - lamos-gyutacsra, valamint níás segédanyagokra vonatkozó napi összefoglalások. A tervosztály dolgozóivá' együtt minta-a'száfflolásokat do’cor*

'u.nk lei. s megál’ia.pítottuk minden anyagfajta egységárát, hogy ., könyvelő. gyoraan seámkhassa ki az anyagfa ita egységárat hogy a könyvelő gyorsan számíthassa ki az anyagköltséget. A vilamosenercia költségét a me.ge’őző hónap adata-' alapján, az amortizációt a szénbányászatra vonatkozóan megáüapífot* normák, a tüzelőanyagot a rafeodó-ő' érkező napi jelentés alapján vesszü],. számíláíba.

Bánvánik számviteli doiooz.óí biz’r- útot+ák ezeknek az adatolcnak szé- loakörü nyiivánosságát. A munkae- 'gazító helyiségben táblát állítottak fel. amelvnek !>:'irata: ..Mennvibe

kurül egy tonniia sízén?” Azután a

hónap megnevezése és a, hónap napjai következnek vízszintes sorban. Fiiggő'ege.s irányban a költségelemek számának megfelelően kérhettek ’ábiázatot. amely feltünteti a bánya- részeket. a műszakokat, a báaiyaré- szök vezetőinek és a bányamestirek nevét, A tábla aléó részén tüntetjük fel a .Leniinugo'ij’-tröszt velünv versenyző 64—83. számú bányájának munka öredmón veit.

A karagacdai szén medence s-aám- vüte-Ii dolgoziói Prasakovja Zavad- szkajs, a .,Bureves0tnyik’‘-gyár Szitá- !r,-díjas könyvelőjén ék tapasztalatait [«'használva, tovább tökéletesítik a muAkaverseny eredményeinek nyilvántartását, s munkájukká] nagyba^ elősegítik a bányászok versenyét, amely 4 saóa. önköltségének további csökkentésére irányul.

Alekszandr Torba fbalrai, Korma Ok inijev, a Nyik Hovtca 4—5 bánya vájárai a pénztárnál felveszik a bosszú évek szolgálatáért kapott ífevfoget

Kozma Okunjev. n N'ytkitovka 4—5. bánya vájárja a hosszú évek svolgá’ latáért kaoott jutalomért feleségével bútort vásárol.

A szénkombáfn alkalmazása vékony rétegekben

kJ ólt bányáiban mér elég régóta

1-7 működjeik ., D o nba ss z ”-szénkomibájmok. Easlc a nagyszerű gépek megkönnyítik a bányászok munkáját, lehetővé teszik a szén kitermelésének, rakodásának és szállításának teljes gépesítését. Azok a bányászok, akik vékony szénrétegmél dolgoztak, mint ón is, sokszor irigykedve nézték a vastagabb szénrétegnél dolgozó bányászokat . akiiének munkáját a . Donibasez’ -kómbájr könnyítette meg.

Szeptemberben azonban már a mi bányánkban is megjelent a 40—50 cen- ‘imétéres rétegek kitermelésére szerkesztett új kombájn.

Bányáéit geológiai viszonyai annyira bonyolultak, hogy sokan nem bíztak a kombájn alkalmazásának lehetőségében. A föle és a réteg változékony, Mi szerettük volna, hogy a gép mennél jobban beváljon, ezért versenyt indítottunk az új gép kezelésének gyors elsajátításáért.

A kombájnt a réteg viszonyainak megfejelő«« kellett afkalmazaiunk. A ceiiitriirozásra különloq,es ékekét basz- náJtumk. Az első időben a csúszdákat

nem használhattuk, de a hibát a kombájn egyik alkatrészének kicserélésével hamarosan kiküszöböltük Különösen akkor kezdett jól dolgozni s kombájn, amikor a ,,KMP‘’-remelőgép rendszere alapján álszereltük.

Milyen eredményekkel járt « kombájn alkalmazása? Frontunk rése'ó- géppel és kézirakodá'ssal -havonta 1.500—1.600 tonna szenet termelt. A kombájn alkalmazása óta havonta 3.000—3.200 tonna szenet terme hink ki. A fronton korábban 54 ember dolgozott, most egy-egy műszakban már csupán hét emberből álló komplex brigád végzi a munkát.

Amikor réselőgéppel dolgoztunk, a rakodóvájároknak kézzel kellett fel- hányniok a szenet a futószalagT». ezenkívül a réteg felső részét közön- *égeS csákánnyal fejtették le. Mos: mindezt a munkát a kombájn végzi

Kollektívánk versenyt indított, hogy a kombájn teljesítőképességét a. következő hónapokban 4 500 tonnára emeljük. A munlkaverseny hozzájárni majd, hogy a XIX. pátrkomg.re^szw feladatait sikeireseii teljesítsük.

F, KGZSUHOV:

Rubancev vájáruionc első aratási“ győzelme a bányában

Jcvdokim Rubunccv négy évvel ezelőtt került a Rumjunőev-bányába..

— Fjodor Golubjatnyi. kov mellé kerülsz tanulni — mondta neki a bánya, Kmnszomol-bizottsáyáwjk titkára. Ezu-tán tetőtől- talpig végignézte a zömök termetű újoncot és hozzátette:

— Megtanulod a szakmát és legyőzöd a ne/téz- ségekel.

Rubancev beváltotta a Konaszomol-szervezet hozzáfűzött reményeit. Kitartóan és szorgalmasan tanult az idős vájártól és átertte legjobb munka módszereit. Egy év múlva inár Jevdokimat a Kom- szom.ol-brójád . élérc állították. amely versenyre léin ff. (iolubjatnuijfor brigádjával. A mester és a

tanítvány versenyez! Az első részleg, amelyhez a két brigád tartozik, ciklus- grafikon szerint dolgozik és a bánya egyik legkiválóbb részlege. >

Rubancev az egyik béke. gyűlésen felajánlotta., hóiig hatszoros normál trljcsŰ. Izgatottan szállt le a fejtőtérbe. Ez az izgalom va- • lantén nyi vájárt hatalmába keríti az első cséicstelje- sítménu előtt Ruhanrev nemcsak a saját vállalásáért, é ■ többi Kotúszomot- tag munkájáért is felelősséget érzett, hiszen ö a részleg K omszomot-cso- portszervezűje.

1 fejtést a vájárok tréfásan ,,aratásnak“ nevezik, mert ugyanúgy, mint az aratást, ez’ a művel>* hosszú, kemény munka előzi meg.

• Jevdokim nagy lelkesedéssel látott munkához: Aláréselte a szenet, azután hozzáfogott a fejtéshez. Az első szémávot 20 perc alatt fejtette le. Mennél jobbéin szélesedett a vágat, annál erősebb volt a természetes nyomás és a szén lazítása egyre könnyebbé váll.

A szomszédos, nyolcadik fejtési lépcsőben, ahol Va- szilij Toberko fiatal vájár dolgozott, egyszerre el. hallgatott a fejtő kalapács jellegzetes hangja. ,,Vaszi- lii már elvégezte volna feladatát? — csodálkozott Jevdokim. — M,- történhetett•? ,1/ív/ kell tudonm.”

Gyorsan átszaladt, Toberko fejtőkalapácsa elromlott, letört a foga. T/a- szilij nem hozott magával

tartalékalkatrészt. Jevdo kim kihúzott övéből egy új tartalék fogat és gyor san beleillesztette a kalapácsba. Vassüij hálásan megszorította kezét Néhány perc múlna a om- szédos fejtőlépcsőben 1,1 ropogott már a fejtőkalapács.

Jevdokim Rubancev és brigádja ezen a napon többszáz tonna szenet küldött terven felül, a külszínre. 0 maga több, mint hatszoros normát teljesített. Túlszárnyalta mesterét.

A Komszomol-hríaád sikerének Fjodor Grolui)iatnyi- kov örült a legjobban. Büszke volt arra, hogy az ö tamsztalatai segítették fiatod szak társait Vr kiváló eredmény elérésében.

léd

ue--