Tolnai Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-03 / 28. szám
mmmm \m - -mke • '■ ~r''' V/LÁGPROLETÁRjAt EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: Világszerte megemlékezlek a Szovjet Hadsereg történelmi sztálingrádi győzelmének 10. évfordulójáról. (2, o.) — Nemzetközi szemle. (2. o.) — A jugoszláv Ifjúság bo|- kottálja a Tlto-fasiszta ifjúsági szervezeteket (2. o.) — Az oktatási munka megjavításával válhat a falu vezetője, vé a gerjeni pártsiervezet. (3. o.) —' Már most készüljünk fel a tavaszi simitózásra. (3. o.) — A nyeremény- betétkönyvek sorsolásának gyorslistája. (4. o.) M DP TOINAMEGYEI PA'RTBIZOTT JAG A'NAK LAPJA ; ÉVFOLYAM, 28. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR KEDD, 1933 FEBRUÁK » Becsű jük meg jobban a női munkaerőket Pártunk eayik döntö célkitűzése, hogy a nőket minél nagyobb szárában vonjuk be a mezőgazda- sági munkákba. Ezt a célkitűzést a minisztertanács határozata is megszabja és előírja, hofv legalább a mezőgazdasági dolgozók 50 százalékát női munkaerőből szervezzük meg. Főleg nagy súlyt kell fektetni a nők bevonására az állattenyésztésbe. Megyénk területén még mindig kevés a női dolgozó, főleg az áliattenvésztés vonalán. Nem dicsekedhetünk azonban a női munkaerők bevonásával a gépállomásainkon sem. Nagyon sok vezető funkcionárius nem látja a női munkaerők bevonásával azt a döntő tényezőt, mely elengedhetetlen a mezőgazdaság fejlődésében és a szocializmus építésében. Nem egy helyen találkozunk olyan példával, ahol lebecsülik a női munkaerőt és ezért kevés gondot fordítanak azoknak a munkába való beszervezésére. A gyakorlati tapasztalat pedig már bebizonyította számtalanszor, hogy a nők éppen úgy, sőt sok estben jobban, megállják a helyüket a termelő munkában, mint a férfiak. Azok a vezetők, akik lebecsülik a női munkaerőt, nem látják tisztán és világosan, hogy mit jelent a női munkaerők bevonása a termelésbe. Nem látja a fejlődést és elfeledkezik arról, hogy a magyar dolgozó nép alkotmánya is biztosítja a nőit egyenjogúságát a férfiakkal, vagyis a nőknek éppen olyan jogai és kötelességei vannak, migt a férfiaknak. A nők ezt a jogot és kötelezett^§get átérezve egyre jobban iparkodnak elhelyezkedni a mezőgazdaságban, a növénytermesztés és az állattenyésztés vonalán. A nőknek a munkához való viszonyukat bizonyítja egyes gépállomások, állami gazdaságok és tszcs-k női dolgozóinak ió munkája, akik becsületesen aljnak helyt a termelő munkában és nem egy esetben kemény harcot folytatnak azért, hogy ók is kivegyék részüket a munkából, hozzájárulhassanak ötéves tervünk teljesítéséhez, szocialista hazánk mielőbbi felépítő-, séhez. Ott, ahol a pártszervezetek vezetői törődnek a nők jogaival és kötelezettségeivel, népszerűsítik az élenjáró női dolgozókat, ott nem marad el az eredmény. Az 1952-as évben a pártszervezet jó munkája nyomán egyes helyeken egyre inkább ismerik fel a nők szerepét a munkában és megbecsülik őket. Ezen a téren már fejlődés mutatkozik. A, gyapai, a tolnaszigeti, a juhépusztai állami gazdaságokban; ahol egvre több nőt vonnak be az állattenyésztési munkákba. Ezekben az állami gazdaságokban a nők már be is bizonyították, hogy helytállnak a munkában, sőt túltesznek a férfi állattenyésztőkön- A juhéi állami gazdaságban Rádli Márta, Heffner Katalin, borjúgondozók igen szép eredményt értek el a mesterséges borjúneveléssel, személyenként 950 forintot kerestek. A gyapai állami gazdaságban Noé Rozália és Porteleki Mária női dolgozók, akik mint DISZ fiatalok is példát mutatnak. A norma' által előírt baromfiak mellett 30 darab növendékborjú etetését, gondozását vállalták eí és a legszebb borjakat nevelnek az állami gazdaságban. A legutóbbi időben nagy gondot fordítanak a női munkaerő Szervezésére és megbecsülésére a bölcskai gépállomáson, ahol jelenleg már 11 női dolgozó van a traktorosok között. Szeretik a gépeket, aktivan kapcsolódtak be már a javítási munkákba. A bölcskei génállomás vezetősége a tavalvi esztendőben azért kapott bírálatot, mert lebecsülték a női munkaerőt, A bírálat nyomán felismerték a női munkaerő jelentőségét a gépállomáson. A többi gépállomásnál is van már némi javulás, de legtöbb helyen még mindig lebecsülik a női traktorosokat, nem nyújtanak megfelelő támogatást munkájukhoz. A sárpilisi gépállomáson az elmúlt évben helyesen foglalkoztak a női traktorosokkal, megbecsülték mun. kájukat, ellenben az idei évben már elhanyagolták őket, és ez az oka annak, hogy Batánovics Mária, Süveges Gizella női traktorosok nem akarnak a gépállomáson dolgozni. Nemcsak az állami gazdaságokban és gépállomásokon kell több megbecsülést és segítséget adni a női dolgozóknak, hanem termelő- szövetkezeteinkben is. A nők is minden termelő munkából vegvék ki részüket. A vezetőség, valamint a pártszervezet a legmesz- szebbmenő támogatást nyújtsa munkájukhoz. Nem egy tszcs-ben bizonyították már be női dolgozóink azt, hogy jobbat és többet termeltek, mint bármely férfi tag. Példa erre a kajdacsí November 7 tszcs-ben dolgozó Szilágyi Ja- nosné, aki közel 350 munkaegységet ért el az 1952-es évben. Elmondhatjuk ezt a sárpUisi Uj Élet tszcs-ben Zsidi Józsefijéről, aki jóval felül múlta a 200 munkaegységet. Az idei évben pedig versenyre hívta az összes tszcs női dolgozókat az átlagos 250 munkaegység elérésére. A mezögardasáoi vonalon á'- talában már javulás van a nők megbecsülése és munkába való bevonása terén, de még sok a javítanivaló, hoqy pártunk által kitűzött feladatokat megoldjuk és a mezőgazdaság terén 50 százalék bán női munkaerőt vonjunk be. Igen helytelen az a nézet, amit egyes funkcionáriusok végeznek, kivonják a jó eredményt elért nőket az állattenyésztésből, vagy a növénytermesztésből és irodai munkára állítják be őket. Ez nem engedhető meg azért sem, mert ezek az elvtársnők már komoly tapasztalattal rendelkeznek, nem únták meq a munkakörükben szer. zett dicsőséget s igen komoly segítséget tudnak nvujtani abban a munkakörben dolgozó női dolgozóknak. Vannak azonban még funkcionáriusaink között olyan téves nézetek, mint a nagykónyi gépállomáson. Kiss Pál igazgató a gépállomási vezetők értekezletén úgv nyilatkozód a női munkásokról, hogy azokkal nem lehet dolgoztatni. Kiss elvtárs lebecsüli a nőket, a nevelés helvett a dolog könnyebbik oldalát választotta, nem egy esetben bocsátott el a gépállomásról női dolgozókat. Ezek a téves nézetek funkcionáriusaink részéről abból adódnak, hogy nem szívlelték meg Rákosi elvtárs bölcs tanácsát, a női munkaerők bevonásával kapcsolatosan. A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozásán Rákosi elvtárs mondotta: „Csak azt kérem, hogy a jelenlévők otthon a szövetkezetekben és gépállomásokon is teljes, erővel álljanak ki a nők mellett. Itt ezen az értekezleten láttuk, hoqv a nők egv milliméterrel sem álltak hátrább a férfiaknál, s tudjuk, a munkában is így van.“ Az eddigi hiányosságokat a nők megbecsülése terén felszámolva, funkcionáriusaink az állami gazdaságokban, tszcsk-ben és génállomásokon fogadják meg pái- tunk és Rákosi elvtárs bölcs tanítását. Segíteni kell a nőket, hogy maqasabb szakképzettséggel és nagyobb hösiesséqqel veqyék ki részüket az elkövetkezendő idő ben a további munkából. JIözsöu kihűléseken ismertettek íij kegyiijlési rendeletét Muzs községben a begyűjtési rendeletéi kiegy ülése ken ismertették a dolgozó parasztok, előtt. A kisgyülések előadói ,a begyűjtés] terv teljesítésében élenjáró dolgozó parasztok voltak. A begyűjtési rendelet ismertetését három részre osztották fel, hogy bőven legyen idő annak meg-, vitatására. Január 26-án 17 kiegytt- !é*t <**crvésték a községben és minden kisgyülésen a terménybeadá*»: kötelezettséget í-imertették. Január 3$ án 16 kiegyittast tartottak, ahol az állat- és tejbeadá«! kötelezettségüket ismertették a dolgozó parasztok előtt. A kisgyíílésck után a dolgozó parasztok megvitatták a rendeletét. A rendeletek még hátralévő részének ismertetését január 31-re tervezték 17 kisgyülés keretében. A kisgyülések megszervezésében kiemelkedő munkát végzett Légrádi József, a begyűjtési állandóbizottság elnöke. Légrádi elviár» az élenjáró dolgozó parasztok közül kijelölte az előadóikat és külön a szervezőket. Megbeszélte velük a feladatokat, Különösen foglalkozott a szervezőkkel, akiknek mozgósítani kellett minden dolgozó parasztot a kisgyülésre. Jó munkájuk eredménye az lelt, hogy a lcisgyűlésen a dolgozó parasztok valamennyien resztvettek. Megdicsérték azokat a dolgozó parasztokat, akik tavalyi évben élenjártak a begyűjtési tervek teljesítésében. Dicséretben részesült Tóth Ferenc, aki már az egész évi tojás- és baromfibeadáxf kötelezettségét 100 százalékig teljesítette. A kisgyülós előadói elmondották a dolgozó parasztoknak, hogy államunk nem marad adósa azoknak, akik példásan teljesítik az állam iránti kötelezettségüket. Hogy ez mennyire Így van, bizonyítják azok az üdülések, amelyeket, államunk nyújtott és nyújt továbbra is az élenjáró dolgozó parasztoknak. Január 29-től február 11-ig üdülésben vesznék reszt Kovács Gyula Tamási, Müller István szabályi, Bárson Jánosnc tamási és Gróf Istvánná simontornyai dolgozó párász. tok, akik az elmúlt évben és ez év első negyedében példásan teljesítették begyűjtési kötelezettségüket. A tengetící Petőfi tsz-ben és a decsi Alkotmány tszcs-ben már befejezték a tervkészítést Term é 1 ősző ve ‘ kéze' einknél és tszcs-Inkáié! a zárszámadás után nagy lendülettel fogtak hozzá az 1933. évi terv elkészítéséhez. Vairnaj- azonban tSiZcs-k, ahol még mindig nem ismerik föl a tfSrvképrítés fontosságát és elmaradlak ennek elkészítésével. A szekszárdi járó-bán későn kezdtek a tervezéshez, a focinkért] Vörös Hajija’, várdomb; Gábor Aren tszcs-k vezetői. A lemaradás abból adódik, hogy a tszct-'c vezetői nem» tették magukévá a tervezés fontosságát éj nem tanultak a tavalyi hibákon. TIa ro,-sz a t*rv) .uz egész évi munka gvengén ha 'ad Hozzájárult a tervkészítés lemaradásához a tagság nemtörődömsége és a munkafegyelem terén fennálló lazaságok is, ami megmutatkozott ezekben a tszcsk-ben az elmúlt esztendőben is. A fácánkerti Vörös Hajnal és a várdomb; Gábor Áron tszcs az eddigi lazaságokat felszámolva sokkal nagyobb lelkesedéssel és ' lendülettel fogjanak a tervkészítéshez. Vegyenek példát a tengőiici Petőfi tsz s a dccsi Alkotmány tszcskvől, ahol már befejezték a tervkészítést. Tervkészítés alkalmával felmérték tartalékaikat, takarmánykészletüket, vetőmagszükségletüket «« azokat az adottságokat» amelyek lehetőséget nyújtanak a terméshozam növekedéséhez. Figyelembevették az agro- és zoc- tccludkai Gyúrásokat,. ez‘‘k .alka'ma- zárának lehetőségeit, hogy .az 1953- as gazdasági évben jó terv kései léssel biztosítják a több termelést és ezen keresztül a tagság egyéni jőve- 1 d ómét. A fáaánkertl Vörös Hajnal és a várdomb] Gábor Áron tszcs-k is ilyen formán készítsék el idejében tervüket és főleg vegyék figyelembe az Agrotechnika,! eljárások alkalmazását. A bátaszéki Búzákalász tsz-ben js nagyobb gondot kel! fordítani az agro- é.s zootechniikai eljárások alkalmazására. A vezetők és a tagok idegenkednek az élenjáró módszerek a * kalmazásától, ami megmutatkozik ab- nan is, hogy nem alkalmazzák a tehenészetben a háromszori fejest, nem látják azt a meglakafííást, melyet ezen keresztül elérhetnek. A vezetőknek kellene először is tudatában lenni a fejlett agro- és zootechn-ika alkalmazásának jelentőségével és önnek szellemében felvilágosítani a tagságot. Az első negyedévi terv sikeréért! A nagymányoki 88. sz. IVépbolt dolgozóinak felajánlása április % tiszteletére A Tolnamegyei Népbolt Vállalat dolgozói munkájukat a. szocialista munkaverswiv széleskörű bevonásává! végzik cd. A vevőket kiválóan szolgáló bridádok mitila;w,erü munkája az áruforgalmi tervek rend-szerinti túlteljesítéséhez, a vevők legjobb óé legteljesebb mérvű kielégítéséhez és a kereskedelmi kiszolgálás kultúrájának emelésé,hoz vezet, Az áruforgalmi tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért folytatott harcnak nagy politikai és népgazdasági jelentőség* van. Szocialista kereskedelmünk dolgozói felismerték a munka, verseny fontosságát. Ennek a feladatnak siikeres v égrehajtisára számos felajánlás született, amit a dolgozók hazánk felszabadulásának 8. évfordulója tiszteletére • tottok meg. Ezekből a felajánlásokból a nagy Szovjetunió és Sztálin elviárs iránti törhetetlen hála, ezeretet és ragaszkodás hangja csendül fel- A nagymá- cyold 618-118 számú Nópboit dolgozói is olyan felajánlást tettek, mely méltó lesz a nagymányok; bányász dolgozók további jó szükségleti cikkekkel való ellátásához. Az áruda dolgozói vállalták, hogy első negyedéves tervüket eladás te. réti öt mppel a határidő előtt beféje. zik. A dologi kőfelségéknél a negyedévi tervelőirányzatukat 10 százalékkal csökkenti, ezzel fokozottabb mértékben térnek át a takarékosság kérdésére. A jelenleg túlmagas árukészletet március Sl-ig a normálisra csökkentik úgy, hogy a rendeléseket mindig a legkörültekintőbb keretek között teszik meg és azon lesznek, hogy emellett a csökkenés mellett is bő választék álljon a do'gozók rendelkezésére. A Gazda-mozgalom terén az I. negyedévben 20 kiló hulladék- papírt és 300 darab vándorcipődo- bozt szál lilának le a kijelölt heveikre, ezt Imlladégyüjtés'-ei akarják megvalósítani. A felbontott tervei 5 nappal a határidő előtt teljesítik. Ennek sikere érdekében havonta kétszer tcrvl&inertelö értekezletet tartanak, ahol megvitatják az esetlege« előforduló hiányosságokat. A terv határidő előtti teljcsi'éséért folyó munkaveréeny az egész kereskedelmi dolgozók széles rétegeire kiterjed és ma már az egész, ország területén hatalmas munkai fdaján'ások történtek a tervek határidő előtti teljesítésére. A Népbőlt Vállalat a munkaverseny győzteseinek felajánlásait értékeli, akiknek értékes jutalmat tűzött ki. A pazarlás elrettentő példája ... A Megyei imiács ellenőrzése körül sok n kívánni való. Ilyen példával azonban még nem talá-koztunk. Docs község határában a legeltetési bizottság (I? ho’d földet művelt meg az elmúlt évben. Ezen a iöldtevü'eíen mint fontos ipari nyersanyagot kendert termeltek. A termesztés terén nem is volt hiba. Annál súlyosabb viszont, hegy a kender, melynek értéke mintegy 200 ezer lóriul, még ma is kint hever a főidőn, nincs aki beszállítsa. A kupacokba rakott kender n’j* már rothadni kezd, s a veszteség ilymódon már közel 40 ezer táv rintot tesz ki. Ez a súlyos inu'aszfás, meg nem engedhető pazarlás még uein tűnt fel sem a megyei, sem a járási tanácsnak. Nem beszélve arról, hogy a fö’dterüiet azóta a Búzakalász tszcs tulajdonába került, s mivel a föld nincs Ietakarííva, azok nem tudták az őszi munkákat c’végezni, de most a tavaszi talajmunka megkezdésében is akadály ozva vannak. Gero elv társ beszéde v onatkozik a tanácsokra is! A pazarlás, hanyagság ilyen példája példás fc’.clősségrevonás! követel. Nyugatnémet hazafiak felhívása Dulles látogatása elleni tiltakozásra Bonn (ADN): Nyugatnémet hazafiak izzó hangú felhívásban szólítanak fel mindenkit, tiltakozzék Fostor DuWes ós a bonni kormány vezetői között tervezet; háborús tanácskozás ellen. „Halálos veszély fenyeget! — hatiigziik a felhívás. — Ugyanaz az ember, aki három évvel ezelőtt a 33 szélességi fokon a két részre szakított Korea szivében megadta a i rancsot az amerikai agresszió mt indítására és ezzel kimondta a V lálos Ítéletet ártatlan emberek miliő ra Távol-Keleten, most a bába fáklyáját itt akarja meggyújtani s kíit_ szenvedett, kettészakított h iánkban Ne engedjétek ezt rncol V dekezzetek!"
