Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-27 / 22. szám

4 IBM JANUÁR ST7 W Ä PL Ö A pártokig hí* an vattához: \i (Tírklönénv inűUidésc a kapilalizmuslian és a szocializmusban A I* 1:1 Kai Gazdaságtan UhhIih nyo /áfához adunk.segítséget «/■ el vlársakuak ezzel a cikkel, melynek rUő réhzéí va­sárnapi «/ámnnkbev». beíe.jc/ö réjt/.ét pú­dig iwai szamunkban közöljük. m. .1 Az érték törvény — mint Sztálin elvtár* legújabb zeeniáii* müvében ki­fejti — megtalá'liató a szocialk-U tái-k-adalomban ;■>, miután feiinnmrail. é-- érvényben vau az árutermelés. .,Ott, uhui van árit én árutermelés, szükségszerűen van érté klór vérig is.“ (Sv.tá in.) .Je'.entikien Megváltozott a ►zufiaMMa gazda-vúgban hatóköre és elvileg ktilöubözik. az értéktörvény hatása a kapitalizmusban érvényesülő hatásától. A szunialIzmusba ii az értéktörvény- luüóköre a k ip'talizaonsuál . lé­nyegben szííki'l-b területre, inetrs'/.a- bott kúriátok közé szorul. Sztálin >■ vtárs kimutatva, hogy a .termelési eszközök a szocializmusban nem te- k utlu-tök áruknak (kivéve a kő!' k • e k< 1 ■’m '■). miután azokat az á'- lam nem adja el. hanem vsak eloszt­ja üzemei között és ennek megfele- lőeu ezek ..kikerülnek az érléklör- vól)y hatókörébőlKöve’«kezésképpen az érték*örvény hatókörű lényegében or-vuk s a fogyasztási cikkek fovga'má­nak terű étére terjed ki. ,,.tz. érték- törvény haióltöre — mondja Sí túlin *■1 vtárs — nálunk mindenekelőtt az áruforgalomra, az adás-rétet álján történő árucserére, a főképpen sze­mélyes fogyasz-Uhi cikkeket felölelő cserére terjed ki". Korlátozza to­vábbá az érték törvény hatókörét, hogy a szocializmusban a munkaerő sem válik többé áruvá, tehát ugyan­csak nem tartozik többé az értéktör­vény hatása a'ú. Kröteljesen korlátoz­za az értéktörvény hatókörét, mint Sztálin elvtársi kimutatta, a termelés, eszközök szocialista, társadalmi tu­lajdona, a népgazdaság tervszerű. arányos fejlődése törvényének hatá­sa, továbbá az e törvény követelmé­nyeire támaszkodó tervező* és a szo­cialista állam egész gazdaságpoliti­kája. Mindezek eredményeképpen az értéktörvény a ezOfiaHzmi»*t*an sz:- troiúan megszabott keretek közé sző­rűi. Elvileg megváltozik az é-té’ktör- vény szerepe, hatása a s/.ocin'izmus lián. Az értéktörvény a s-zoci i izmus körülményei - között nem játszhatna a t.-rnie'A« szabályozójának szet-e.i>é:. Az értéktörvénv csakis ott szabályozhat­ja a terme’éíst. ahol a termelési' esz­közök ma gántula jdonosai uevuiis: ól függetlenül- és elkülönülve, és ugyan­akkor, egymássál éb-s versenyben áll­va termelnek, ahol költvöttüs meg- á 11 apó dúsra, remény sínesén és ahol éppen ezért csak a piacon és csakis u'ólag döl'hot el. hogy rne'yik áru­cikket .,örd"mcs" és melyiket nem ».érdeme»-4 termelni. A szocializmus­ban azonban, ahol a termelési esz­közök társadalmi, közös tu'ajdonban vannak, ahol a népgazdaság tervsze­rű, arányos fejlődésének törvén ve «•» az ezt megköze'itöen visszatükröző ötéves tervek u'apján folyik a terme­lés, az értéktörvény nem gyakorolhat többé szabályozó szerepet sem a ter­melési eszközök, sem a fogyasztási cikkek termelésére. Bizonyítja ezt. többek között, hogy a szocializmus­ban nem a legjövedelmezőbb könnyű­ipari, hanem a gyakran kevésbbé jövedelmező, nehézipari fejlesztik fel­sősorban, hogy U kevésbbé jövedel­mez'"). de a iiéagasilasdp szem­pontjából igen szükséges vállalatokat nem zárják be. nem viszik út a mun­kásokat jövedelmezőbb vállalatokba, hanem rohamosan növelik ezek icr­rudasét is, — ami az értéktörvény szabályozó szerepe mellett elképzelhe­tetlen lenne. Nulla az értéktöévénym-k nincsen szabályozó szerepe, mégis hatássá' van a termelésre, amit feltétlenül fi- gyeb’mbe kell venni. »Azokat a fo­gyasztási cikkeket ugyanis, amelyek it termelési, folg vauiban clhanititft munkaerő pótlására szitkséfjrsek, — mondja Sztálin elv fürs — nálunk az értéktör vén-y hálósának aláveti It árukként termelik és értékesítik, tip­pen. itt kezdődik uz értéktöriény hu tusa a termelésre. Etért időszerűek vállal illáinkban az olyan kérdések, mint az önálló gazdaságos elszámolds és u jövedelmezőség kérdése, az öu- köitség kérdése, az áralí kérdése stu Az értéklörvénynek a termelésre ki­fejtett hutását figyelembe venni min­denekelőtt azt jelenti, hogy a szo- cla’isu vállalatok jövedelmező mun­kájára kel! törekedni. Valamely ter­mék értékének nagyságát nem az egyéni (nein egy üzemi).',hanem a tár­sa d i ’ tn i I a g v zü ks é arc* munkai-áford b á « határozza meg. Az érték -'/.érinti számbavétel tehát arra készlet; a vál­la bitókat. hogy a társadalmilag szük­ség'-, ráfivditást vegyék figyelembe- ahhoz viiizonvíisák a saját ráfor­dításaikat és minden erővel küzdje­nek az eszközök leggazdaságosabb felhasználásáért, a termelési költsé­gek csökkentéséért. Nyilvánvaló, hogy a termékek eladási árát adott­nak véve. a vá'lalatok jiívcd"!mezü- sóge olyan mértékben növekszik, ami­lyen mértékben csökkenteni, tudják az önköltséget. Az áralakuláson keresztül a mező­gazdasági termelés területén hatással van az értéktörvény a termelés nö­vekedés're vagy csökkenté-ére is. Ha, egy termék árát — az értéktör­vény molliíücsével —• indokolatlanul értéke alatt á'lapítanák* meg. a kol­hozokat a tönk remeit és veszélye fe­nyegetné é< feltétlenül csökkenő, az adott termék termelése — míg ellen­kezőleg az árak emelése ösztönzi a kolhozokat a terűi" és növelésére. Hogy ennek f:g,vv mbevéte mennyire fontos, azt jól Idzonyiija — a Sztálin elvtár« által említett — gy a p ö t ár a k megállapításának példája. Meg luftja szabályozó szerepét az értéktár vény — természetesen bizo­nyos korlátok közölt — u főképpen személyes fogyasztási cikk kre. kiter­jedő áruforgalom körében. A fogvasz- tási cikkek forgalmi folyamatában az érti kiörvény szabályozó szerepe ' ab­ban nyilvánul meg. hogy az árak ni egál ia-pit rumnál Úgyulcmlre kell ven­ni értéküket, s hogy az árak nagy­sága hat a kereslet cs kínálat ala­kulására. A fogyasztási cikkeket ugyanis árukként pénzért értékesítik és -ugyancsak pénzben kapják bérü­ket a. munkások és alkalmazottak is. Az árak a.akuiása ily módon közvet­lenül befolyásolja a fogyasztást, mer' bt a dolgozók pénzbeli jövedelmét adottnak ve**zük, nyilvánvaló, hogy az állatuk megszerezhető fogyasztási cikkek mennyiségét az árak nagysá­ga határozza meg — magas árak mel­lett kevesebbet, alaosony árak me fett többet tudnak fizetésükért megvásá­rolni. Az érték örvény forgalmat sza­bályozó hatása a !egszeinbetftnőbfeen a kolliozpiaeon mutatkozik meg. mert ott az árak közvetlenül a ke­resletnek és kínálatnak megfelelően ti.oku.uu k, amit az á iám ófiás-í tar- ta.éka:va! c«sak be 1 o.yágálni tud, bár oi :i beit»'vá*oIá* igen erőteljes.. .Iz énékUicvény szabályozó szerepe <i fogyasztási cikkedé forgalmának te­Január JO-tól február ÍJ-ig- „Természettudományos Ismeretterjesztő Könyvhét44 1953 január 30-tó! február 9-:g rendezik meg első ízben Magyaroi* szagon a „Termesze‘.tudományos I.-meretterjesztő Könyvhete“' a Ter­mészettudományi • Társulat és az Ál­lami Könyvterjesztő Vállalat. A könyvhét folyamán Budapesten és vi_ déken, üzemekben, hivatalokban, is­kolákban, t e i m e 1 ő szövet k ez etekben, gépállomásokon, állami gazdaságok-: bán falvakban, természettudományos ismeretterjesztő könyv-kiállítások, könyvvásárok lesznek. A könyvhét alatt az iskolákban a tanárok ismertetik a természettudo­mányos könyvei olvasásénak, tanul. mányozásénak jelentőságét. ez üze­mekben és a fálvakbau a Texftieszet. tudományi Társulat munkatársa; tar. tanak előadásokat. Számos üzemben filmveti.óe-se! kapcsolják össm uz előadásokat. A „Természettudományos Ismere‘. terjesztő Könyvhét’' feladata a ter­mészettudományos. könyvek* ó vó-sá­sának, tanulmányozásának szélesítő, rű népszerűsítése. Célja: rámutatni arra, hogy milyen jelentősége van a tudományos ismeretterjesztő iro­dalomnak népünk kulturális fejlődé­sében, a. tudományelilenes nézetek a babonák elleni haicbm. rülvtén sem azonos, termés vetésen, a. kapitálisul társadalomban betöltött szerepével. Az éríéktörvény szabá­lyozó szerepe a forga'ui. fo'.várnai­ban is csak meghatározott keretek' között érvényesül. A ociaHznnw- ban nem kerülhet, «or az árak szabad játékára, mert a. szovjet állam terv­szerűen állapítja meg az árakat» ki- imlu'va mlöden ekei (itt a szocializmus gazdasági alaptörvénye cs a népgaz­daság terv szerű arányos fejlődése tör­vényének követelményeiből, s úgy szabja meg az árakat, hogy azok tel­jesen megfeleljenek a követelmények­nek. Az ér lék tör vénynek a szocializmus, hun azért váUozh.n'o't meg nuökeresen a hatdsa, mert már nem ösz'önösen, nem elemi erővel ható, az embereken uralkodó törvény — mint <i kapita­lizmusban, — hanem olyan törvény, melyet a szovjet átlóm felismert és tudatosan, felhasznál u szocialista társadalom megszilárdítása, a kom­munizmus építés,, érdekében. Ennek megfelelően az értéktörvénv a szo­cializmusban nem pusztít» és nem rombol többé, nem vezet túltermelési vilié,gokhoz, hanem a szocialista ál­lam célkl íi//se:nek. a -/.oe'a'isla' gaz­da-ág a ártörvényének alárendelve, elősegíti a szobai ista társadalom ér»», södéslét. Az értéktörvényre mindaddig szükség !e*z. míg a szocialista társa- di’om eléri a kommunizmus felső fo­kéit. alio’ az árutermelésbe! együtt az értéktörvény is érvényét veszti ős megszűnik hatni. Az árutcrme!é9>nek. az éríéktör- yénynek rendkívül nagy jelentősége Van a mi viszonyaink között is. — Ránk is vonatkoznak Sztálin elvtárs .«savai, hogy olyan országban, mely­ben nagyszámú kis" és középtrrinelö van. a falu és város közötti össze­fogás érdekében feltétlenül fenn ke 1 tartanf az áruterme’ést. mert ez a paraszt Unióra a várossal való gaz­dasági kapcsolat egyedül clíogadlia. tő formája. Ha figyelembe vesszük emellett azt, hogy szocialista átír­ni unk jelenleg nem rendelkezik >z ö?sz.s terme'ési eszközölik«! még az ipar területén sem. hogv nálunk még van tőkés szektor is. akkor nyit. ványaiévá válik, horjy a mi viszo" nyalok között áz áruterme'és * és ennek megfelelően az éríéktörvény hatóköre lényegesen szélesebb és az értéktörvény hatását korlátozó té­nyezők is gyengébben érvényesül­nek. mint a Szovjetunióban. Az sem ké*«ágc~. hogy az értéktörvénv tu- da'os megismerése é.s f Ihasználása terem nem rendelkezünk még elegen­dő tapasz1 a!átokkal. Mindez éopen ezért elsőrendű kötelességünkké te­szi, hí gy annál nagyobb igyekezet- lei és lelkesedéssé! tanulmányozzuk S/Ná'in' elvtárs lángeszű tanítását az ér.éktörvény működéséről a szocia­lizmusban. me'yn.k aianvető tété’ -i a mi «zámunkra is iránymutatóak, amelyek ;-inere‘e és lielves alkalma, zása nagy lépéssel előrevihet; és előre fogja vinni a szocializmus épi. lésének nagy ügyét. Lakos Sándor a Pártfőískola tanára. P á r 1 h í r e li A II. éves 1‘árttörténet kauferen- cievrzetű] és iiailgatói részére ÍR-án, szerdán este <i órakor a Pártoktatá.s Házában előadás lesz. Az előadás cí­me: „Álla»* prolit és termelési ár.-* Az előadás esak szekszárdi hallga­tók részére lesz tarba. Felhívjuk az illetékes elvtársak Híveimét, hogy icl- tétlenül jelenjenek meg az előadáson, m'nel a most folyó tananyag megérté­séhez elengedhetetlen ül szükséges a legfontosabb politikai gazdaságtan! alapfogalmak tisztázása. PÁRTOKTATÁS HÁZA II I IC 31 IÁ , KKI>n. JANUÁR ‘.*7 C G V E L lí 1 E S CVOía SZERTÁR; 11/1, sz. AiJ, gyógyszertár, NKVNAl'l János. IDOJÁRÁSJEUIMES: — Várható időjárás kedd estig: Csökke­nő felhőzet, ma még többfelé, hol­nap egyes helyeken, inkább csak dé­len havazás. Néhány helyen köd. Mér­sékelt, időnként élénk északi-észak­keleti szél. A hőmérséklet csökkyn. Várható hőmérsékleti értékek az <yr- szág Jerüf i'T'Te: Kedd reggel ' északon mínusz hat-kilenc., máshol mínusz négy—-hét fok. Délben országszerte mínusz három és nulla lök között. A bonyhádi ált. iskolában egyetlen tanuló sem szerzett 1952-beiu. LM11K jelvényt A honyliúdi ált. iskola Tiiejxyénk lffí- uüuyol>fo ált. i»kioInj<•. .Mintegy yt‘U itin 11«<-» jár lalai kö/é. Azért ke.*üh u uutgx v. ált. isko’ái között nagyság ti kinu-íélo ji u/. t*Uó lieiyrp, mt-rf á nnp\ környékkel rendel­kező járási -ziéklietyijck csak egyetlen «U*«- iá nos iskolája van. míg ^zt*ksy.ardon, I )om - búvá rőt r. Pakson. Dmitttölil váron. ■* ín^gxt? ttt 000 lakó.snál több leiket s/.ám'álo kiiz- {■égfeiben egvuéi több áltaJán*».- i-ko!a míiivö- dik és ijix’ mego-zÜk az isk(*lák között a bírni lók száinu. Az iskolának kétségtelen nehézsége az. hogy a tan tel inek szerte a községben -vannak els/órxa és nehéz. az. isktol-a mim kajának. a nevetóknek és a tanulóknak az összefogása. Jó> állapotban lévő tovniiler'iTi áll a tu- niflóT rendelkezésére, eredményes működést kifeji.'* középbk'Mai sportkörök, .fejlett Inb- dnriigví. okö vív*'*, allét* ka. torna. kosár- labcla stb. élettel rende'kező U/erni sportkör áll pói«!«kénf a Janub-k idötl. az, iskola iga •/£,•»Anja: Luk.'vcs káro'y i> testnevelő szakos., i zekután a'f várhatn.i ;i/ érnbei*. hog> a bonyhádi általános is'kolában pe­zse^tr a sportélet t'-» komoly bázisai 'l'oln« m<a vében az ,\II1In testnevelési rei^ő^zoL’- ne* I.'3ielvett az a szoinorú lielyzet, ln^ry az elun'It C'/U'iulóbeij az iskola ‘»0U lii^iub'ja közi’ eg> elb.it egy sem szerezte no p az. LMllK-jé \en\i. \ yilvdn nem lörődtSiníég- gel i ti lünk s/eml'c/n. Saftnos erre a j i - nyűgre a Megvei í«má< s \. (^'.látási <3s/.lál>a sem figxeít fel kellé* idéd)é*t. ha peíbír felfig>eii. akkor icsni le­pel! fTélyisen közbe e káros jelenség, fel- szá mvllasá ra. A .»'fgve idén nem nagyon remekeit,t az áll alá jn os iskolai MHK és I.MHk. terv" tul- teljesílégében. Ifypn példák Jitán érthető a visz. ónk-Ingóban gvengébl/ szereplés és ön­ként a^lélik a 1-n-v-h*. mit vári*.ttunk tr.kkor h 100 tanítóval és 3 nevelővel m’'jfkö*,ő falusi .fis tanyai általános iskoláktól? Alihoz, hogy nj jövő évben e/oi a téren ere*ímé- ,iv(ácl)!» luÍ!kadést1 mutathasson fel megyénk, teltét*' t»ii1 s/.ilksé^es. hoary az. ifven elvétve tnnlalkolzó. de móg-iscbak megléxő jeVnsé- geket I «al.számoljük. Szitu urna las küzdelmeket hozott Szék szúrd város felnőtt asztalitenisz bajnoksága A SzekszÁrd város TSB szerdán esütörlö- kön, a Jiái’ási k ultú rotlhonbau rendezte meg a váró.* 1D55. é\ i felnőtt asztalito*nis/, bajnokságát. A bajnoki versenyen a Pos­tás, a Sparíalomsz. a Vörös Meteor, a Oó/sa és, a Bástya IC férfi és 4 női versenyzője volt részt. Az. egyéni bajnokságban selejte­zőket bonyolíleviták le, maid pedig a >* leg­jobb körmeikőA'S .. keretében mórié ö*>'s.-e oröii. \ ilön!óm% nem egy mérkő/é- e -z in - vooaláv kiizdelmA1 hozóit. bizonyitv a ezl., hogy a szrke/.m& as/taliienis'/e/ők jó fór- ni-iban várják-a nü'gyei bajnokságot. A me­zőny legjobbjának Baka bizonyult, aki ve- retif-.niil uve.rtu* a V ■ jnoks.-j-ot. Jánosi előtt, aki Baka elleni jrúl'/má já l*i n nem a szo­kott támadó jnféknfi>dui ít játszotta. \ inéi egvesb'*n f'ae^ályi irf^yancsik véret’enü^ lett első. A férfi pároaí* (min-iössze e-ak 2 pár iuduUj a János*!-Ma! nay pár. a ve- gyeSp i ro-1 pedig a Baka - (.acsály i [*úr nvurie. l'észlefes ereiŰAuéiiN ek: Férfi egyes; í. Baka (*Vürü« Meteor 7 7 _ 1 4:2 2. J ánosi i Vörös Meteori 7 6 1 12.1 3. Babits fi Vörös Meteor; 4 3 10:6 4. Papp «vörös Meteor) 7 4 T J 0 :S 3. Fisenbener iVörö« Meteor) 7 4 3 9:8 :.*. Majnny iBástya) 7 2 5 0:10 7. l\l in rí f IJtís t y ;ü , 7 1 6 3:12 S. Asztalos (Postás) — 7 0:1^ Női egyes: I. Goesályi (Bástya) 3 3 ­- 6 0 2. S/abó (1 etiMliilel > 3 o 1 4:3 3. Kovács (f.pítők) T l 2 25 4. Rajosányi 3 ­3 1:6 Férfi pú rns 1. Jánosi ...Majnay 2 gTŐtze­lom. 2 TI;,ka —Papp í. győzelem, 3. Ifiisrn­ln*rg f Y érv, Didi«. cswT ro« : 1. (d ács.'ily i—Baka 2 győze­Jóm. 2. 11 aj es; ányi—Físenberg í gy* őzclem, 2. Pn no Szabó 0 győzelem. Női párosbájrtoksúgót nem rendeziék meg. Dombóvári Dombóvár áj ?porlk,ör<*v a Sparlakncz igen tevékenyen működik. \>#'<*nyzöi várajjan«] rlera.kosan megái Mák h el veiket a járási asz- f; lifenisz bajnokságok kíj/ileimeilien. Az. idei labdarúgóba jnokságluRjp ;= jó'ké*u*sséffű1 gárdával kívánnak rajfülnD A sportkör vc- //.tősége arra kérte az M tV^B-éí, Hogy a körzeti bajnokságba ny(»-r)eitfc*k beosztási. A «portkor Lengyel Fi*re.ne vr>\^'-lésével • « ké- zdabtfasportíii is fd akarja ika rolni. Diese­leire méltó kezdeményezés ,ez. amelynek eé' ja l el na megye nportjáKak a fejjesztéso. ^oí< sikert kívánunk a fiatal «ft'ortkör mun- kájá.hoz. A dond.óvári á'f. gimnáziiiin «porfköre is tevékeny.*n működik. Megreml* /ie az inlé­sporthírek zei a megyei középiskolás kosárlabda haj- indvságra való készülésképpen az osztályközi bajnokságok,!F. most pedig az asztalitenisz- bajnokság küzdelmei zajlanak. A megye kosárlabdasportjának lelkes bar- ’o-a Dobos Jenő. a l.okomotiv játékosa, aki iskobí já.nál, az újdombóvári áh. iskolánál rnegailakílr.l ta az úttörő kosárlabda együt­test. A léiké« úttörőlányok már a Pécsi I o- komotiv úttörőivel''össze is mérték erőiket, melynek eredményeképpen mindössze csak I0:f* arányban szenvedlek vereséget. Szom­baton a megyei küzépjskolás bajnokságra készülődő FáklvíU-bni vokk-al játszottak és lelkes, ötlete« j.tléktikkal sok -nehéz percet szerezlek a tanítóképzősöknek. A Szekszárdi Népstadionról nyilatkozik Din tár ch tiárs, az MTSB elnöke Ismeretes, hogy szeptember első napjai­ban a Népsport munkatársa Szekfc/árdoh járt abból a célból. hogy fényi deresen a szekszárdi Nép;tadr-on építésével kapott »'aios li iá iivo> sú^nk ra és igyekezzék seg ^'ségeí nyuj'ínní. Azóta a Városi 'faji ács éj-ilési osztályának iiázi kezelésében e.lké-z.iiít a moiorns salakpálya és befejezték a ,k is- pályák s-i lakoz.i-i munkálatait is. Mar «be­számoltunk arról, liojry ezeket a írni Ilká­kat a Nárosi lanáes építési osztálya jóval >a vállalt liütúriclö előtt és jelentős incgtakfft- rítássyl végezte el. amely annál í- inkább figyelem remél tó. mert az. előirányzatnál s.kkal nagyobb terület salako/ására került sor. A. Tolna megyei Tatarozó Vállalat be­fejezte a futópálya szegélyezését, vala­mint az. előirányzott hosszúságú 130 m. kos.s/n lelátórész bctonozásá'val is elkészül­tek. Nem készült el még min lig a nagy- l-álsa fiivesítési munkája, bírnék oka pedig az. hogy a Szekszárdi Kertészeti VálJa'af kertésze csak abban az esetben lett volna hajlandó u fú újra vetését elvégezni az ősz io’yamáu. ha az MTSB vállalta volna a felelősségei. Fbből az egy esetből is nyil­ván látszik az. hogy a Szekszárdi Nép- staibon építési munkálatainak az- iííémér av a körűiméin hál rálfat ia ebősoi ban. lrogy nincsen«. k a pályaépítéshez megfelelő szak­emberek S zokszórdon. A pályaépítés további üteméről munka­társunk Pintér Antal elv társhoz. q/ MTSB elnökéhez, mint légii legékesebbhez fordult, aki a köveik«./őket mondotta: ..Az. I'J>3. terv évben i-mét 200.000 Fi áll renní! keze­sünkre} a pálya továbbépítési munkálataira. I.bböj az. összegből kora tavasa/a 1 az újra- 1 ii ve-síiésiie/. fogunk lio/zá, majd pedig a le­látó további betonozási munkálatait végez­zük cl. Az idei (érvérben <>G0 folyóméter le Iá tikunk kell kesének lennie és még eb­iven az. évben sor kerül az. öltöző tovább­építési munkálataira is. Szeretnénk, ha ebben az. évben kerülhetne már sor a pá­lya ünnepélyes megnyitására, melyre nagy-, szabású sportversenyeket szándékozniuk rendezni.' A legalsó üléssor elé e?y félmé­teres tégl«tpárkány kerül, amelynek az lr^z. ft feladata, hogy a motorversenyek alkal­mával védelmet nyújtson a közönségnek. A pálya befejezésére csak az Utéves Terv utolsó évében kerül sor. amikor, további f'tO folyóméter lein főrész készül el. A le­látóra való feljutást a lelát«» nyugati olda­lán lévő lépcsősorok biztosítják majd. A íöMlelátó. felső részén egy ruásfélméfer szé­lességű korzó. készül, amdy alkalmas lesz mintegy 400 tőnvi álloh' lv közönség befoga­dására. Minthogy a lelátón mintegy ,2.000— 2.700 ülőhely lesz az. ngymá*fölött 11 sorban elírni vezeti Ixt •ncor«d<on. ícy egymagában lelkién kb '00.0 n«;ző foglalhat majd Jie- 1 vet Ugyanénak •elhelyezhető lesz ma jd o keleti okinUn és ;i fenek mögött mintegy néző is. így tehát a nagypálya be- fogadóképessége. 5—6.000 lesz.* amely véle- ménvíink szerint hosszú időre biztosítja majd n «szekszárdi sport kedvelők számára azt, hogy a város sporteseményeit kén} el­meden megtekinthessék és kelleme.s-en szóra­kozhassanak. A betonsorokra természetiben fä ülőkkel szerelnek majd. amely idény végén mindig lcszere.ljjsre kerül. Az utobó tervévben készül el majd a gondnoki lakás, valamint ekkor kerül sor majd az' utolsó simítási munkálatokra is. Bajnoki mérkő­zésre a na»vpá!yán legfeljebb őszre kerül majd sor. ekkor is esők elvétett esetben. A pálya használatba vétele teljes egészé­ben es a k majd '1054-ben várható. A pzeks/árdi Népstadion. befejezése u tán Iá I link majd hzozá a vidéki pálya, viszonyok javításához és emuk révén ugrás­szerű fejlődést várunk a megyei sportélet­ben1" le i ez. te. be nyilatkozatát Pintér elviárs, az M I >B elnöke. I /után még nv'g- iaduik azt K hogy a Városi Tanács a M.í- ivas király.utcai felőli részről utat épít az 1055. éviiéin a pályához, hogy ezzel az | építendő állal is elősegítse a púb a meg- \ kö/elílln'lő.-égét különösen olyan időben, kunikor a Tíünya«! v-iitca felőli megközelít. Hetes a nagy sár minit akndáNokba ütközik? M O Z J SvabUfl irrúsá-. Január 25—2S-í*t: ÁLI NMI V??IHIÁZ- Akciós jegy mm érvényes! Koz- dések: vasár- és ffnnepnap: 4. 6 és S óra­kor, hélkáiznap: ö és 8 órakor. FGV ízob«-konyhái lakást keresek meg­vételre Szckszárdon. Cím a kiadóban. SiNC^S PÉNZÉ olyan bizkvnsagban MIK Í a takarékbetétben ÉS* MEQ kamatot IS KAJP! TOLNAI NAPLÓ Felelős S7.erkeszióí SOMíiGVI I.A^l/1 Felölő» kiadói KíiiAl.Y LA>/.1.0 A sictpusnúsiz c» iiadőimaUil u-lcJouszam»* so-llo. 20-11 Srek«zűrd. ■ftzéchetjy’i-P.toa M. K B egvszá',4a-szám: 00.378.065—58 Előfizetési díj: havi 11.— forint. Bqjran vamegve» Szikra ftvomda Péc* Muckncsv IMlh-Mv-utca IC sz. Telepre Cfl-2?

Next

/
Thumbnails
Contents