Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-28 / 23. szám
A) w/ TOLNAI V/IÁ6 PfíCirrÁRJAf iGYgJÜt JETEK? i A MAI SZAMBÁN: Terraei»! ét liieeút szenátoruk választójogi DrTczrlekH nyújtottak be a szenátusba í2. o.) — A* amerikai Ás angol monopóliumok vetélkedés? at iráni olajért 2. o.| — DISZ Megyei Választmányi ülés Szekszárdon (3. o.'i — Aa oktatási munka hiányosságai Dombóváron 3. o-1 —- Köles ke községben jól dolgoznak a begyűjtési állandó bizottsági tagok (4. o.) — Kétéves gyermek ápolónőképző tanfolyam indul (i. o.) 1 M DP LNAMEGYEI PÄPTBIZOTT5ÄG AN A K LAPJA X. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Ali A 5« FILLÉR SZERDA, tboó JAN» AK 2A KuHúrmunkáva! a nagyobb terméshozamért H» bármely piaci napon megáll az ember egy kisvárosi könyvesbolt előtt, láthatja, hogy egymásután jönnek a vásárlók, dolgozó parasztok, parasztasszonyok. Szép- irodalmi, politikai műveket, a növénytermelés és állattenyésztés tudományát tanító szakmai könyveket vásárolnak. Tíz évvel ezelőtt — de még néhány esztendeje is, a piaci nap legfel iebb a röfösöknek, edényárusoknak, no meg a kocsmárosoknak jelentett nagyobb forgalmat. A könyvesboltok éppen úgv kongtak az ürességtől, mint más napokon. Ma pedig eqyre szaporodnak a könyvek a dolgozó parasztok asztalán, a szekrények tetején, a tiszta szoba ablakpárkányain, nagyon sok családnál pedig már a könyvespolcokon. A szekszárdi Á Uami Könyvesboltban pedig csupán egy, közelmulti piaci napon féltucatnyi fogyott el abból a szakkönyvből, amely a kosztromai szarvasmarha nevelését ismerteti. A juhéi állami gazdaságban is e könyv nyomán alkalmazták a tőgymasszázst és így sokkai magasabb fejésátlagot értek el. Ugyanebben a könyvesboltban december folyamán több, mint 3 ezer könyvet vásároltak csupán az nenmni vásárlók, nem is beszélve a különféle üzemi és vállalati könyvtárak vásárlásairól és arról sem, hoov a földmüvesszövetke- zet is árusít könyveket Szekszár- dotL Az írott betű az, amit mi, dolgozó parasztok eddig mindig nélkülöztünk — mondotta Horváth József Decs-szólőheqyi dolgozó paraszt. A múltban egy paraszt- ember tudománya legfeljebb csak, annyi volt, hogy a nevét le tudta írni és most örülünk a könyvnek, mely már a miénk is, parasztoké és soha senki nem veszi el tőlünk. Lehet-e szebben elmondani a nanvobb kultúrára szomjazást, a művelődéshez való ragaszkodást, mely nagy költőinknél mindig együtt szerepel a nép anyagi jólétének megjavulásával, emberi életének megteremtésével. Petőfinél a bőség kosarának megnyitása elválaszthatatlan attól, hogy a tudás fénye ragyogjon minden ház ablakán. Adynál az „éhe a kenyérnek" mellett ott izzik az ,,éhe a szónak, éhe a szépnek” és József Attilánál is elválaszthatatlanul egybefonódnak a kenyér, s a „jó szavak." Az egészséges ivóvíz és az iskolák követelése a dolgozó tömegek számára. Kulturális életünknek ez a fellendülése új embereket nevel. — Nemcsak a termelést növelő, a jövedelmet gyarapító tudományról van szó, bár ez önmagában véve, szűkén egyéni érdektől hajtva is nagy segítője az egész ország gyarapodásának. Az, hogy a Szabad Föld Téli Estéknek a silózásról tartott előadása után rövid időn belül Tolnán a dolgozó parasztok legnagyobb része, köztük Légrádi József, Bartók József, Lehoczki József egyéni dolgozó parasztok is silóztattak. Ez azonban nemcsak ezeknek a tolnai dolgozó parasztoknak jelent több hasznot, hanem onszáqos ügy: egyik lépcsőfoka egész mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének és kicsinységében is segítője ötéves tervünk végrehajtásának. — Ilyen apró és egyre szaporodó teljesítményekből tevődik össze hazánk egyre növekvő gazdasága és ereje. Hosszan sorolhatnánk fel a tolnaiakéhoz hasonló példát falva- thkból. Bizony sok községünk van már, amelynek határán, jószágál- tományán meglátszik a kultúrott- honok tevékenysége, a szakelőadásoknak, a Szabad Föld Téli Esteknek, az elolvasott könyveknek hatása, A tolnászigeli állami gazdaságban méltán büszkék arra, hogy az élesztősített takarmány sokkal magasabb eredményeket hoz a sertések nevelésénél. Rácegresen szintén a szakelőadásokon ismertetett őszi mélyszántás módszereit alkalmazva érhették el azt, hogy elsők lettek a növényápolási munkák terén. Jó száz esztendővel ezelőtt a költőnk, Czuczor Gergely azt tanácsolta: ■— „ha látod, hogy másnak vetése szebben áll, — Ne érd be vele, hogy rajta csgdálkozzál, — hanem tudd meg okát töviről- hegyire, •— S te is úgv műveljed magadét jövőre. — Ha szépek szomszédod csikai, tinai, — Míg a tiédet nem bírják inai, — Ne irigyeld neki, hanem járj nyomában, — Hoov Te is juthass ily jószág birtokába." Akkor még csak arról írt a költő, hogv ve^vék át a szomszédok tapasztalatait. Mi már a magyar dolgozó parasztok a legtávolibb falvakban is nemcsak szomszédjaik tapasztalataival, módszereivel gazdagodhatnak, hanem a jó kultórmunka révén az egész világ legfejlettebb gazdálkodásának: a szovjet mezőgazdaság tapasztalataival. így születtek a műveltség terjedése, a jó kultúnnimka nyomán kiváló munkateljesítmények, nagy szerű felajánlások, a mindennapi élet hőstetteinek ezrei falvaink- ban. így arat győzelmeket az új, a jobb, napról-napra a régin, a visszafelé húzón, a maradisá- gon. Számos községünkben a Szabad Föld Téli Esték után versenyre hívták egymást a dolgozó parasztok, s az ilyen vetélkedés nyomán több gabona, több kukorica, több gyapot terem a falvakban és több cipő, több edény készül el gyárainkban. S itt kell kihangsúlyoznunk egyben azt is, hogy milyen határtalan segítséget ad mezőgazdaságunk és iparunk számára a fejlett szovjet aqro- és zootechnika és azok az ipari vonalon alkalmazott észszerűsítések, amelyeket a Szovjetunió példája nyomán hazánkban is alkalmaznak. Értény- ben négyzetes és keresztsoros vetéssel 12—15 mázsás termésátlagot értek el, míg azok, akiknél alkalmazták a fejlett, szovjet agrotechnikai módszereket, állagban csupán 5—6 mázsa terményük lett. 'íarvvejkén alkalmazták a burgonya másodvetését és ígv több termett náluk 1 holdon, mint másutt 3 holdon. Még egy esztendővel ezelőtt is az a nézet uralkodott nagyon sok községünkben, hogy falun a luil- túrmunka időszaki feladat és csak a téli időre korlátozódik, sokan egész természetesnek találták, hogy a tavaszi, nyári és őszi nagy mezőgazdasági munkák ideje algtt porosodnak a könyvek a falusi könyvtárakban, bezárják kapuikat a kultúrotthonok és szünetel a tánc- és énekcsoportok működése. Pedig különösen kultúrcso- portjainknak ezen időszakokban kell legerőteljesebben dolgoz- niok; köszönteni a növényápolásban, aratásban, cséplésben, beadásban élenjárókat, buzdítani és kipellengérezni a lustákat, a hanyagokat, az elmaradókat. A kultúrmunkával kell a legnagyobb segítséget adni községeink dolgozó parasZtsáaának és most kell leginkább ismertetnünk a háromszori, négyszeri kapálás jelentőségét, a szemveszteség nélküli aratás, csépjés tudományát, a másodvetések hasznát és termesztési módszereit és akkor a következő évi betakarításnál a hatalmas búza, rozs, kukorica és egyéb termények halmaza mellett, ott lesznek már a jó kultúrmunka mázsával lemérhető eredményei is. Ilazánh felszabadulásának tiszteletére A Toföaí Texlilgyár és a Tolnai Selyemgyár főmérnökei csatlakozlak Róna elvlárs felhívásához Rúna István elvtárs. a Stmcníornvai Bőrgyár főmérnökének versenyt» ihiyá- &«, annak elterjedése hatalmas eredmények elérését tette lehelövé az el- mű’ t gazdasági évben. Ennek fokozása érdekében újra felihíváshoz fordáit megyénk üzemeinek főmérnökeihez, hazánk felszabadításának 8. évfordulója tiszteletére a negyedévi terv sikeres teljesítése érdekében. A felhívást mind több főmérnök teszi magáévá és a versenyhez való csatlakozássá! biztosítja a tervteíjesilés terén a magasabb termelékenység elérését, a takarékosság fokozását. Friedrich Gyula elvtárs. a Tolnai Selyem gyár főmérnöke csatlakozott Róna elvtárs felhívásához „Hazánk felszabadulásának S. évfordulója tiszteletére tett yersejíyki- hivását örömmel elfogadom, — írja, — A békét — mi műszakiak — úgy tudjuk -legjobban megvédeni, ha a termelés frontján megálljuk helyű aktét és a haladó szovjet műszaki tapaszt» V tokát átvéve, eddig nem látott eredményeket érünk el. Én a Tolna: Se- hemgyár főmérnöke vállalom: 1. A 100 forint összes béralapra eső 'S.jes termelési értéket .1.5 százalékkal emelem az »063. évi I. negyedévi tervhez viszonyítva. íj Az egy ledolgozott órára eső teljes termelési értéket 2 százalékkal emelem a negyedévi tervhez viszonyítva. Az egy munkásra eső termelési értéket 1.5 százalékkal eme3. lem. 4. A szakirányú darabbéresek i eájesí Lmón y száza lék á t a negyedik negyedévhez viszonyítva operatív intézkedésekkel 1 százalékkal emelem. Vállalom, hogy az átképzős dolgozókat műn éh módszerátadással, a Rőde r- m o Zg.alorn kiszé'esítésével gyorsan betaníiom. — Az. üzem: anyaghányadot az első negyedévi tervhez viszonyítva 0.15 százalékkal csökkentem. Vállalásom sikere érdekében megvalósítom a műszaki fejlesztési tervben előírt feladatokat és mozgósítom az összes műszaki dolgozókat. Felhívom figyelmüket, hogy lépjenek károsversenyre. Biztos, vagyok abban, hogy munka versenyül!kőin keresztül, a megye összes üzemeinek termelési munkája jobb lesz és ennek a versenynek a győztese — legyen akármelyik főmérnök az első. Rákosi cCvtárs szavai szerint — a dolgozó magyar ■É-jn“ Friedrich Gyula főmérnök. Róna elvtársi ve r seti y kihívását elfogadom! Hazánk felszabadulásának S. évfordulója tiszteletére Róna István elvlárs a Símontornyai Bőrgyár főmérnöke yersenyfafhívással fordult a megye üzemeinek főmérnökeihez, az 11*53. évi‘első negyedév tervszámainsk íul- ftí.jeaítése érdekében, „Én. mint a Tolnai Teztllművek ' gazz-a tó-főmérnöke csatlakozom a verseny-felhíváshoz — írja Eger József elvtárs, — Az »053. első negyedévi tervszámokhoz viszonyítva az alábbiakat vállalom: •| A negyedév’ terv »03 százaié- I • kos teljesítését, mely 22ROOO forintot tesz ki. íj A 100 forint összes béralapra "• cső termelési értéket t százalékkal emelem. O ás egy órára eső termelési '' • értéket egy százalékkal < Az egy njunkásra eső tenne- lési értéket egy százalékkal emelem. p Az I. negyedévre termelt hu!" Cadékot 3.1 százalékkal csökkentem. fi É verseny vállalásom teljesíti' se érdekében felhívással fordulok az üzem műszaki dolgozóihoz, hogy mozgósítsák csoportjaik tagjait saját vállalásaik teljesítésére, nm'v szintén nagyban elősegíti üzemünk negyedévi tervteljesftését és ezen túlmenően az egjsz év: terv maradéktalan teljesítését.. Ni unka versennyel az ötéves tervért. Eger József a Tolnai Testilművek igazaató-förnérnöke A Mélyépítő Vállalat dolgozói janiiéi első deltad.áí 133*5 százalékra teljesítették A 3, sz. Mélyépítő Vállalat „iolnnmegyei dolgozói is tettek munkafel- ajúnUsokat április t. tiszteletére. Rákosi elvtárshoz írt levelükben megfogadták, hogy első negyedéves tervüket túlteljesítik, a terv szerinti befejezési határidőt 9 nappal előre hozzák és januárban 125 százalékos átlag-eredményt érnek el. Ha megnézzük az t9ő3-as év első dekádjának elért eredményeit, elmond hatjuk, hogy a Mélyépítő Vállalat lol- namegyei dolgozói Bákosi elvtársinak tett fogadalmukat betartották és sikeresen valósították meg azt. Január első árkádjában tervlel. jeaitéstiket »33.5 százalékban teljesítették, ami annak tudható be, hogy túlteljesíthetik első negyedévi -ervetőirány- satukai, amivel nagyban segítik az évi terviéijesítésl is. Különösen szép eredményt értek *4 az eUü dekádban a tolnaszigetl cs * paksi munkahely d«l- gozói, akik 189, illette 161 százalékos teljesítmény ükkel magasan túlszárnyalták előirányzott tervüket. A pincehelyi munkahely dolgozói január első dekádjában J00 ’ azáralé- kon alul teljesítették tervüket. F« legnagyobb részben az építésvezetőség hibája, aki még arra sem képes, hogy a 10-én befejezett dekádról szóló jelentést időre megküldje. Az ilyen hanyagság csak 'lerontja a jól dolgozók átlagos eredményét, mert azok nem tudják, hogy mennyire teljesítették egyéni: tervüket, ami nagyban hát. ráitatja munkájukat. Az építésvezetőség a legsürgősebben javítsa meg eddigi hiányosságát, mert csak annak kiküszöbölésével tudják megvalósítani ötéves tervünk negyedik évének célkitűzéseit, valamint Rákosi elvtársnak telt fogadalmukat. I liátasxéki Enlőgaxdaság első negyedévi tervét 75 sxáxaíékra teljesítette A Bátaazéjki Erdőgazdaság az elmúlt év-ben termelésit tervéit minden vonatkozásban 100 ekázaiékjg teíjeaít««e. A tavalyi jó eredmények tat paestalait, felänwznilva ős okulva a hiányosságokon, úgy kezdték m«g az Új- tervévet, liog’y azt mindén vonatkozásban ha-íáridő előtt teljeáitimSk. mert a fa igen fontos alapanyag iparunk sssámára. Az etdőgosdcwfg do!- gosói a? lt)53-as é.v megkezdésével megfogadtak, hogy n/tpofikéni fogják teljesíteni a fakitermelési én leszáll», tási-tervüket. Az eddigi példa azt bizonyítja- hogy bet-s-ülettc! teljesítik a dolgozók adott szavukat. A: első negyedéves tervüket január két dekád jóban már 75 százalékra teljesítették. Az elért eredményekéi nagyban elő* segítette az erdőgazdaság pártszervezete és szakszervezete. A vezetőséggel közösen beszélték meg a termelési feladatokat és mozgósítottak annak végrehajtására. A pártszervezet a? élenjáró dolgozók bavcaáslva! * dolgozó parasztok között felvilágosító munkát végzett, amellyel elérték azt, hogy azokat a dolgozó parasztokat, akik sut őszi mélyszántást ó» vetést- befejezték, a tovaftzi munkák megkezdéséig lesaerzödlették az erdőgazdaságba dolgozni. A pártszervezet vezetősége biztosítja, hogy minden üzem egységben lemorzsol Adás nélkül folyik az oktatás, amelyet helyesen kötnek össze a termelésre való mozgósítással. A ssakezervezet a termelést a rmin- kavereenyan keresztül segítette elő- Kara elvtára, az üzemi bizottság elnöke a bizalmiakkal kéthetenként megboszéléét tart és megszabja » feladatokat a munkáversony további mene-téro. A ezakszervezeti bizalmiak a 'műszaki vezetők segítségével naponta értékelik a munkaversenybeö elért eredményeket s azt a dolgozók között népszerűsítik. Január második dekádjában legjobb eredményt ért el Ábrán János olvtárs munkacmpcita, t&inek áihigszdzSó’tít lóü> u csoport tagjainak napi keresete átlagban 51 forint. De mm messze marad d tőle Jlapp Fülöp munkacsapata, akinek áÜafjszázaJéka 138, « csoport tagjainak napi átlagkeresete 42.50 forint. A bát-aszéki erdőgazdaság dolgozói nem elégednek meg az elért eredményekkel. A január i't)-án megtartott szakszervezeti taggyűlésen a dolgozók vállalták, lio-gy Rákosi elv társ születésnapjára 80tX) köbméter fát fognak kitermelni, amelynek határideje április 1-én van. Az első negyedévi fa- ioszillítási tervüket, »melyet idáig 45 százalékra teijoekcitek, líáko-si elvtárs szüle-t-ésnapjára 100 százalékra fogják toijesíteni. A bátaszékí erdőgazdaság dolgozóinak minden lehetőség és előfeltétel biztosítva van ahhoz, hogy az adott szavukat ezután is úgy teijosíteé-k. Csupán arra van szükség, hogy a dolgozók eeutáu is úgy végciiák munkájukat mint eddig, . /
