Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-25 / 21. szám

* : v « p í, h ift-s TAvrirs 25 A szocializmus ifjú rohambrigádjainak életéből Békekikötő az Adria partján Irta: N. BULATOV. a Pravda tudósítója ABbár-;«, noha mindan oída.rói 'el­lenség. országok veszik körű', még" is szabad és független ország ma­radit, s«i; eredményesen fejleszti gaz. dasájgá*. sikeresen építi új életét. Az albán aép békés építő munkájában a Szovjetunió és a .baráti népi demok­ratikus’ or.-zágok önzetlen segítségé­re támaszkodik. Az Adriai-tenger partján fekvő Durrc . nagy kikötővé fejlődött Ide érkeznek az a'bán ö‘éves terv meg* valósításához szükséges anyagszállít, mányok. A lengyel hajók Csehszlovákiában és a Német Demokratikus Köztársa­ság gyáraiban készült gőzgépeket, va. gonokat teher- és személygépkocsi­kat szállítanak a dutresi kikötőbe. A bolgár és román hajók cemen" ‘.et, .papírt. olajipari termékeket, emelődarukat, ' villamosszerkezeleket. a szovjet hajók traktorokat, kombáj. nokat, ipari berendezést, nemesített vetőmagot .szöveteket és élelmiszert hoznak az albán nép számára. Albánia népi kormánya a Szovjet­unió segítségével újjáépítette és át. épített^ a kikötőt ame.yet a Lenin­ről elnevezett villanyerőmű lát el árammal. A hajógyár újjáépítette a kisebb hajókat és új hajók építését kezdte meg. Mindennek eredménye" képen nagymértékben növekedett a kikötő áruforgalma. A munka és a szabadságharc hősei (Részletek egy vietnami levélből) A Vietnami Demokratikus Köztár­saságban nemrég rendezték meg a htizafias munkaverseny élenjáró dől. gőzóinak első országos kongresszu­séi. Tlo S: Minh elnök 'még 1948 júniu­sában felhívást'«.intézett a vietnami dolgozó néphez, hogy hazaíias mun" knverseny keretében indítson harcot az írástudatlanság felszámolásáért, az é1 ■..fsain vonal emeléséért és az idegen rab lob ódítók feletti végső győzelem kivívásáért, a. felhívást a dolgozó nép országszerte hatalmas lelkese­déssel fogiadta és a kongresszus kül. dörtei már nagyszerű eredményekről vámolhattak be. Ngo dasia Kham vasmunkás „ Munka Hőse kitüntetés birtokosa. 1944-ben, amikor javában folyt a harc a japán imperialisták ellen, a párttól azt a megbízást kapta, hogy fegyvereket gyártson. Kezdetleges esziközökfke’ kézigránátokat gyártott a partizánok számára. Amikor meg­indult a vietnami nép szabadsághar" ca a francia gyarmatosítók ellen. Khamot lőszergyártással bízták meg. Kbaro műhelyét egy barlangban ren. dezte be és eleinte csak nehezen tud. t-rk napi 600 töltényt előállítaná. V/,ónban egyre jobban megszervezte a munkát és így sikerült fokoznia a gyártott lós-zermermyiséget. sőt síké. vül't idegoldania a nehezen beszerez- hntő robbanóanyag helyi előállítását is. A háború nehéz körülményei kó" zepetto amikor állandóan ellenséges bombázók fenyegették Kham és tár­sainak az életét, a nyersanyag- és gáphiány ellenére is sikerült három kis üzemet létrehoznia, sőt olyan szerszámgépeket szerkesztett, ame­lyek a gyors iövészárok-ásásböz szűk" •égés eszközök termelését 6500 szá­zalékkal emelték. Ezekkel P szerszám. gépétekéi 12 millió píaszter értékű szenet és 110.000 munkaórát, takarí­tott meg. Ngo dzsia Kham kísérletezései köz' ben háromszor megsebesült, de hő­siesen tovább folytatta munkáját. Ki. váló teljesítményei megszerezték szá­mára a ,,Honvédő Háború" kitünte- ést, a Munkaérd mir endet. a ..Munka Hőse., kitüntetést és Ho Sí Minh díszoklevelét, Hoang van Hanh <55 éyos, dolgozó paraszt. Az augusztusi forradalom szá. mára is új korszakot nyitott meg. Az elsők közt lépett be a paraszt'szövet. ségbe a haza megmentésére. Csa­ládjának valamennyi tagja aláírta a hazafias versenyszéreödést és felada. taikat a családon belül közösen vi- ’aljáik meg. Még 5—7 esztendős unó. kái is résztvesznek a éznrződésben vállalt kötelezettségek teljesítésében. Hoang van Hanh és cáa adja ponto­san követi .a helyi mezőgazdasági iro" da szak tanácsait és így lekerüld a rizstermés; 57, a burgonyatermést 40 i gyapottcmiésf 70. a babtermést 30 i kukoricatermést ped'g 500 százalék, kai nmelniök annak a szövetkezetnek a földjein amelynek elnöke Hanh, s melynek 50 család a lúgja. A szö­vetkezetét többízben kitüntették, mi. vei kiváló minőségű mezőgazdasági ermékeket szolgáltatott be. az állam, nakj A kongresszusra a frontokon har. coló hős vietnami hazafiak is elküld, ‘.ék képviselőiket. Ngyén thi Chien 23 éves parasztasszony a szabadság- harc kezdete óta harcol a külföldi betolakodók ellen. Egy. ideig a fö'd. alatt; csoporídk közt tartotta -az ősz. *zekötte-lpst az erjytk megszállt tartó, mánybau. Sikerült itt több pártsejlet és egy partizán-különítményt szer' véznáé. Később tíz nagyobb katonai akcióban vett részt, amelyekben na. gyobb mennyiségű fegyvert zsákmá­nyolt és húsz foglyot ejtett, köztük i'gy francia tisztet is. Quarrg Virrh. már több mint 300 csa. fában vett részt. Harminc éves eze- gényp araszt. Már az első harcokban kitüntette magát, amikor kézigránát" jaiva; három lőszeresvagont és egy sg.ész francia alakulatot semmisített meg, Legnagyobb hőstette egy" fran. cia hadihajó levegőbe röpítése, amely egás-z, francia zászlóaljat szállított a frontokra. • La van Gau a To-nemzetségből származik, amely n Vietnami Demo­kratikus Köztársaság egyik nemzeti­sége. Tizenhat évps korában két év­vel idősebbnek mondta magát, csak" hogy felvegyék a Néphadseregbe. Tizenkilenc éves korában már egy robbantc-aiakulat vezetője volt. Egy Akaiomma-i ellenségéi kiserődöket kellett volna felrobbantaniuk. Az e'lenség heves tüzébeú közelítették nreg célpontjaikat, de mire „ közei­be érkeztek. La van Cau egyedül ma. radt. Társai egymásután estek . el a jyilkos tűzben. „Bosszul állok érte­tek'' kiáltott fel az Ifjú harcos és a következő pillanatban géppuska_ sorozat zúzta össze jobb karját. La van Cau azonban összeszedte minden erejét és épen maradt fél karjával egyedül végrehajtotta fontos felada* tát. ' Ilyen rettenthetetlen hősök harcol­nak a vietnami nép szabadságáért ís függetlenségéért. Az üzemekben- vagy g frontokon egyaránt, jól tud- ■ák. hogy; csakis elszánt harccal, aka. dályofcat nem ismerve vihetik gyözc ’emre vabrmennyiok legszentebb ügyét. A gazdasági feledés kétféle mérlege í^&rfv^orstöo Csefitefbvá6*0-, Románia, 8ulgctvia. atbdnia / Trcuiciáorsicí*}. CJízxc/í'ízx \ í/o fiánaia^ovoqovstó^,oCu-»»/w 4 mm fívűsfmóíO*'. lí’S) A marosvásárhelyi tanulók és egyetemisták között Tasnádi János, a marosvásárhelyi zootechnlkai technikum másodéves hallgatója egyike‘annak a sokszázezer boldog fiatalnak, akik jó tanulással késíülaek fel jövendő nagy feladataik sikeres teljesítésére. Tasnádi János bosszú utat tett meg, amíg a Kolozs tartományi Kisszék faluból a zootedi uikai technikum kiváló tanulója és ifjúmunkás Szövetségi alapszervének Htkára ilctt. Apja szegényparaszt volt és hét gyermeket nevelt. Tasnádi Já nos legidősebb gyermek létére az e.le- rniiskcla négy osztályának befejezése után azonnal munka után nézett, A falta kulákjánál dolgozott, mint béres. A népi hatalom előtte is megnyitotta az iskolák kapuit. Két év alatt három osztály anyagúiból vizsgázott le ered­ményesen és ugyanakkor sikeresen el­végezte a mezőgazdasági iskolát is... Béni Sándor, a faipari technikum harmadik osztályának legkiválóbb ta­nulója az egyetemre készül. Ebbő! az Iskolából is csaknem valamennyi vég­zett növendék beiratkozott az egye­temre. Ez az iskola tavaly ősszel há­rom legkiválóbb hallgatóját, köztük Csibi Mihályt is a Szovjetunióba küld A bolgár nép négy év alatt befe­jezte első ötéves tervét s 1953 első napján hozzákezdett második ötéves tervéhez.. Uj üzemek, gyárak, vizduzzasztók. könyvtárak, kultúrotthonok emelked. tek. Az egész ország megváltozott Dimitrovoban alig egy félórányi­ra a fővárostól ellátogatunk az ,or" szág acé'szívébe — a V. I. Leninrö' elnevezett első bolgár kohóműbe. A lenini—sztálini eszmékkel felfegyver, zett dolgozók 324 méter magas ko­hót építettek itt. Az üzemtől délre emelkedik a „Sztudena”-vízduzzasztó hatalmas- fala. Nemsokára teljesen készen lesz és akkor 20 millió köbméter víz ör- vényl; körül. Az itt termelt áram táplálja majd „Lenin”-kohómüvet és a „Georgi Dimitrov” bányát. Az Iszkr folyó vize Dőlni Paszarei és Kokaljan mellett két vízierőmű turbináit forgatja, és több. mint 75 ezer hektár földet tesz termékennyé a szófiai és clinpelini körzetben Kazamlkon keresztül a trákiai sík" •ágra érkezünk; a látóhatár széléig te magasabb iskolákba ... A marosvásárhelyi népi tanác? l'.lj'i. évi költségvetésének 24 százalékát a közoktatás fejlesztésére, fordította. Az íloniiiskolákat, középiskolákat, szak- skolákat és technikumokat korszerű műhelyekkel, laboratóriumokkal, kő* lözÖhelyekkel, fürdőkkel és zuhanyoz lókkal falták el. Gyökeresen , megváltozott a tanuló ifjúság szociális összetétele- is. A ta­nulók 48 százaléka munkásszárwia- lású, de igen sok a paraszlszármazá- sú növendék is. Számos tanuló állami segítséget kap tanulmányai zavartalan folytai ásóhoz. Az általános iskolák felsőbb osztályai­ban. valamint a középiskolákban Gftti tanuló részesül állami ösztöndíjban, további 406 tanuó pedig díjmentesen kapja tankönyveit. A népi hatalom gondoskodása lehe- ővé tette, hogy a város külső negye­iéiben is korszerű iskolák épüljenek, ott, ahonnan a felszabadulás előtt a dolgozók gyermekeinek három-négy kilométeres utat kellett megtenniük a legközelebbi iskoláig. Marosvásárhelyen négy gimnázium és két esti küiépis'kn-a működik. A város 14 ipari technikuma közül 8- ban magyar a tanítási nyelv, egyben román, ötben pedig magyar és ro­mán, Az elem:iskolák 70 százalékban szintén magyar a tanítási nyelv. 1989- ben a városban mindössze négy is­kolában működött m-agvar tagozat, bár a» lakosság túlnyomó része ma­gyar anyanyelvű, Marosvásárhelyen működik a ma« gyár tannyelvű Orvosi és Gyógysze­részeti FöiskoCa, amelynek mintegy ezer hallgatója van. Jelenleg Marosvásárhelyen Ó5 okta­tási egység működik 287 tanerőből áílő tanszemélyzettel. A tanulók és a főiskolai hallgatók száma közei 14.000, tehát több mint háromszorosa az 1939-es Üé-fszáinnak. És ez a szá-m évről-évre növekszik. A dolgozók gyermekei ma már állami segítséggé' tanulhatnak a Magyar Autonom Tar tr-mányban és élnek ís ezzel a lehe­tőséggel. hogy mennél magasabb és ökéktesebb szakmai képzettsége' íl'lhnssanak be majd a szocializmus í építőinek soraiba. Nemcsak a vi-anyra es vegyiparra -Tondoltak; Dimitrovgrádban itt éoüh fel a „Vulkán” cementgyár is, Bul­gária és a Balkán félsziget leghatal- na.-.abb cementgyára, mely a leg-jobb •tainőség'ö azbesztcemehtel gyártja. És mennyi más építkezés folyik még Buligáriában. Ellátogatunk Dob" •udvsába —• a szeles, száraz Dobrud­zsába, ahol öt-hat éve nem győznek 'sodáykozni. hogy a szél ereje, csök­ken, Dobrudzsa 'átalakult: a terme- 'őszövetkezetek új telepe: közt széles 'rdősávok húzódnak, védik a nö* vényzete-t. Csak 1952-ben több. mint 60 falu kapott, itt. villanyt. 1953 az eddiginél is több gépe! ad a öobru- dzsni dolgozóknak a mezőgazdas’ágii uunteúk 80 százalékát gépesítik. Az ,.Sz M. Kirov” qyár április óta mkezer tonna kombinált takarmányt adott a mezőgazdaságnak. Mellette nagasra .emelkedik a szódagvár lia' almas épülettömbje. Minden, amit építettünk, a mié-ink. a népé. Építünk, hogy békében él- h essünk, A „Pravdában“ megjelent diagramm megmutatja az ipari termeiéi« vohunenjét hat európai népi demokratikus államban és hat oyugateuröpai kapitalista országban. A diagrammból látható, hogy a népi demokratikus országokban, — amelyek a Szovjetunió testvéri segítségével a szocializmust építik, — »» ipari termelés színvonala az 1952. év végére a háboriíclötti színvonal há­romszorosát érte el. A nyiigateiirópui kapitalista országokban. — amelyek az amerikai „segítség"' bilincseiben sínylődnek — az ipá'ri termelés az el­múlt tizenöt év alatt mindössze 31 százalékkal nőtt. Míg a népi demo­kratikus országokban az ipari termelés 1952-ben 20 százalékkal ©melke dett, a hal nyugateurópaí kapitalista országban a termelés növekedése mindössze 0.8 százalékot tett ki. Egyre súlyosabb Brazília gazdasági helyzete Montevideo. A brazil sajtó és a hi­vatalos körök közleményeiből kitű­nik, hogy az országnak az amerikai monopóliumok által történő leigázása és a fegyverkezési hajsza 1952-ben a gazdasági helyzet további romlásához vezetett. A brazil képviselőház pénz­ügyi bizottsága beszámolójában meg­állapította, hogy az ország gazdaság' helyzete „jelentős mértékben rosszab­bodott. Ezáltal kiéleződött a válság“ A „Coyunlura Econofhica” című lap vésztjós'.óan írja, hogy semmi sem jelzi Brazília gazdasági helyzetének javulását. „Gazdasági válságunk — írja ugyanerről a „Correio da Man- cha” című lap — egyre komolyabbá válik.“ A sajtó rámutat, hogy sok brazil vállalat bezár, vagy csökkenti a ter­melést. A belföldi piac szűkül, a kül­földi piacra pedig BrazDia nem tud behatolni — írja az „O Mundo” cí­mű lap. Sorvad Brazília mezőgazdasága is. I9ő2-beii erősen, csökkent a kakaó­termelés és a gyapotültetvények terü­lete, szaporodott az országiban a cső­dök száma. A „Coyuntura Kconomi- ca” jelentése szerint 1952 júliusában és augusztus,áhan — 1940 hasöintló Időszakához viszonyítva — 276 száza­lékkal növekedett a csődök szánra.­Gnroaorszáaban eoyes iparágakban 100 száza.ékos a munkanélküliség Szófia. A „Helűas Press”, hírügynök­ség beszámol arról, hogy Görögország­ban állandóan növekszik a munka­nélküliek száma. Legutóbb Pireusz tengeri kikötőjének igazgatósága bo* CSá'totta el 400 alkalmazottját. A pi­reuszi munkaközvetllö hivatali adatai szerint a városbaú összesen 14.000 munkanélküli van, a valóságban azon­ban ez a szám 28.000 körül mozog Nagyon sok pireuszi munkanélküli uagvanis feladta a reményt, hogy munkaközvetítő útján jusson munká­hoz és ezért nem szerepel már a mun­kakeresők nyilvántartásában. A Thesz szállá-tartomány beli Knrdica város munkásainak fele munkanélküli, A városban az építőipari, kocsigyártó és asztatosipari dolgozók egyáltalában nem jutnak munkához. Ugyancsak 100 százalékos a munkanélküliség á cipőiparban, elsősorban Athénben, Pi reuszban, • Szalonikiben, Kardicában- dr Görögország más városaiban is. A cipőipari dolgozók helyzetét még kilátást,alánabbá teszi, hogy a gtörőg- lakáj-kormány hozzájárulásával Amc rikából nagymennyiségű dömping ci­pőáru érkezik Görögországba. Az osztrák jobboldali szociáldemokrata népjóléti miniszter beismerései . a választási harc hevében a súlyos gazdasági helyzetről Bécs: Ausztriában tetőpontra há­gott a választási küzdelem s az egyes kormánypártok politikusai a koalí­cióban részvevő többi pártok jelölt­jeit gyakran igyekeznem befeketíteni Eközben olyan beismeréseket tesz. nek az ország súlyos helyzetéről, amelyeket más körülmények között nem ‘ennének. Jellemző erre Maiséi jobboldali szociáldemokrata népjóléti miniszter legutóbbi választási beszé' de, amely az Osztrák Néppárt ellen irányult. A miniszter — mint a Welt, oresse közli — a többi között eze­ket mondotta; ,.Az Osztrák Néppárt vezető em­berei edd:a egyetlen választása be­szédükben sem tettek emlkést a 350 ezer munkanélküliről E'lenke- ’ő'eg, azt merészelik u nyilvánossáo előtt mondani, hogy az Osztrák Nén* várt stabilizálta az árakat és a bé­geket. pénzüovminiszterük az az erős ember, aki kiharcolta n kiegyensú­lyozott költségvetést. Ez a deonagő- * gía az igazság arculcsapása- Min­denki tudja, hogy az áromelikedések illan, dósul tak. Kamitz néppárti pénzügyminiszter .büszkén állítja, hogy a költségvetés kiegyensúlyozott — folytatta Mais?''. — Hogyan áll ez a kérdés a való- Ságban? Egyetlen pénzügyminiszter működése alatt sém volt olyan nagy" mérvű a munkanélküliség, mint ép­pen Kamitz idejében. Kanti fznak nincs pénze beruházásokra a mun­kanélküliség leküzdésére, nincs pén­ze lakásépítkezésre, nincs pénze arra, hogy az iskolából kikerülő, fiatalok fámára munkalehetőséget teremtsen. Sőt, az ő pártja az, amely követeli, »rogy 90 millió schiKinggel csökkent­sék a háború áldozatainak járó jut* tatást. így festenek a pénzügyminisz» -er múlt évi sikerei.” Maiséi beszéde természetesen szín. ‘én demagógia. A jobboldali szociál­demokratáik éppolyan felelősek Ausz» "ria jelenjegii helyzetéért, mint a nép. párti politikusok. A beismerések azonban ezúttal igazak, A Bulgáriai békemüvek Irta: LJUBEN BOZSKOY mezők zöldéinek. Az út hatalmas sző vetkezeti épületek, kedves párasztud. varok között vezet. Nagy vörös fii- rátok üdvözölnek mindenkit: ..A tér. melőszövetkezet — tehetős és boldog élet". ..Termelőszövetkezettel a szo­cializmus felé." Aszenovgrád mellett hátalnias kar. bidgyár épül. Építés — ez a mi életünk értelme. Az emberek Holoos-akar?.iából nőtt cet tavaly a cellulózegyár. Néhány év alatt nőtt fel Dimitrov, qrád. nagy szocia’ista városunk, a bolgár-szovjet barátság fényes do" kumenturaa Néhány hetei megkezd, ''ék a „Vlko Cservetvkov" .erőmű bő. vitásét; februárban ^zerejik majd be a második csodálatos svoVjet tur­binát. Az erőmű mellett emelkedik a Sztálin” vegyikombinát. Az elmúlt évben 3.100 tomia .műtrágyát adott érvén fe'ül az országnak. Hosszú szerelvények vi‘ték széiiol az or' szágban a műtrágyát. amelynek nyo. mán több. mint 700 ezer hgktár föld váit termékennyé,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents