Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-25 / 21. szám
195S JANUAH 26 M H P I. O 5 Párfoktafá* anyagához: A Tolnai Napló bírálata nyomán A * ért éli törvény működése a kapitalizmusban és a szocializmusban Sztálin elvtársi „A szocializmus lcöz~ .gazdasági problémái a Szovjetunióban" című művének tanulmányozásához adunk ■ segítséget az. elvtársaknak ezzel a cik- künkkel, melynek második befejező részét keddi számunkban fogjuk közölni. Sztálin orv társ: „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban’’. című 'legújabb zseniális mű. vében nagy figyelmet szentel az áru. termelés, érték és . értéktörvénmyel kapcsolatos kérdések '.vizsgálatának a szocializmus viszonyai között. Sztálin elvtárs inólyértelmű sorainak megértéséhez célszerű elöljáróban an* nak tisztázása, hogy mi az .értéktő r- oény lényege, s hogyan' működik a kapitalizmusban. I. Mi az érióktörvóhy lényege, tartalma? ErtétóS, értéJvtörvépyről csakis az árutermeléssel kapcsolat“ bau beszélhetünk. Az árútérpielés írja Lenln — a társadalmi gazdaság olyan szervezete, „amelyben az egyes termelők különféle terméket állítanak elő (társadalmi munkamegosztás) és mindezeket a termékeket a csere alkalmával egyenlőkké te. szik egymással,” Ahol a munkai érmé. kék áruformát öltenek,, “feltétlenül szükség van' tehát arra, hogy a különböző termékek a piacon összeha* soniitásna, össaemúrésre kerüljenek. A termékfajták (pl cipő és búz.a) azonban igen különbözőek, s ha mégis minden nap összehasonCiijáik őket a piacon, kell, hogy valamilyen közös tulajdonság- gal is rendelkezzenek, mert éppari az teszi lehetővé összemérésüket. Ez a közös tulajdonsága az aruknak -- mint Marx kimutatta ;— az, hogy munka termékek, hogy mindegyiket emberi munka állította elő. Ez g munka — az áruk előállításához ,ár- sadalmilog szükséges munka menny’, gége — határozza meg egyben az áruk értékét. Ha tehát két árut kr cserélnek egymással, akkor összehasonlítják az előállításukra fordított munkamennyLséget és alapjában ennek arányában cserélik, el őket A marxi ér'tékHőrvény lényege tehát: hogy az áruk ériekét az eloáci- tásukhoz társadalmilag szükséges munJca mennyisége határozza meg, s hogy ennek megielelően az árutermelő társadalmakban az áruk cseréje. végeredményben az előállításukhoz szükséges munkamennyiség arányában történik, hogy az áruk árát vég. ső soron az áruk érléke határozza meg Ez'a törvény megmutatja, hogy az árutermelő társadalmakban a forgalom az érték alapján, az értéket kifejező árak alapján megy végbe, s hogy az áruk árán keresztül az ér“ téklörvény kihat az áruk termelésére és fogyasztására. II. Az értéktörvény lényege, magva nem választható el a (örvény működésétől és hatásától. Éppen a törvény működésének és hatásának, vizs. gálát a világítja • meg és segíti elő a tőrvény lényegének megértését. Ho“ gyan működik tehát az értéktörvény a kapitalizmusban? Az értéktörvény mint láttuk az árutermelés törvénye, s létezett már a kapitalizmust megelőző társadalmakban is. Az értéktörvény, akárcsak az árutermelés, az Ősközösség felbomlásának, a rabszol. gatársadalom létrejöttének idején he. etONYOS, KÉNYELMES BIZTONSÁGOS letkezett és ilymódon már 5—7000 éves múltra tekinthet vissza. Azon“ bán a kapitalizmus előtti társadalmi formákban nem játszhatott döntő szerepet, mivel e társadalmakban a termékek túlnyomó része nem vált áruvá s ezért az árutermelésnek is csak alárendelt jelentősége volt. ,%z értéktörvény csak a kapitalista társadalomban tudott teljesen kifejlőd- ni, mivel a kapitalizmusban minden termék árualakot ölt és mindenhol fiz adás-vétel elve uralkodik. Ennek kö“ vetkeztében a kapitalizmusban rendkívül kibővült az értéktörvény hatóköre, amely kiterjed nemcsak az áruként forgalomba kerülő összes tcr. mékekre,'hanem pl. a munkaerőre is amely — minit ismeretes — a kapita" 1 izmusban ugyancsak áruvá válik. Milyen hatást gyakorol, milyen szerepet játszik az értéktörvény a kapitalizmusban? Az értéktörvény a kapitalista termelési viszonyok között mindenekelőtt a .termelés szabályozója. A kapitalista társadalomban a termelési eszközök magántulajdon“ bán vannak, ami eleve kizárja a tér. melés tervszerű irányítását. A termelési eszközök tulajdonosai egymástól elkülönülten működő terme- lök.akik piacra szánt termékeiket sa" ját kockázatukra termelik, anélkül, hogy tudnák vájjon szüksége van-e a társadalomnak ezekre. Mi történik azonban abban at>esetben, ha pl. több cipőt .termellek, mint amennyire vevő van, pontosabban, mint amennyit a fizetőképes piac fel 1ud venni? Ilyenkor a cipők ára esni fog, még. pedig valószínűleg értékük alá. A cipőt gyártók egy része tönkremegy, másik része abba fogja hagyni a cipőgyártást és olyan termékek terme* lésére tér át melyek előállításával nagyobb profitot tud elérni. S ez természetesen mindig újból és újból megsméilődiik a többi iparágaknál is. A tőkének az a tendenciája, hogy mindig a termelés olyan területeire hatoljon, ahol legmagasabbak az árak és a profit — bizonyos mértékben^ szabályozza a termelést, mert nyilvánvaló, hogy ahová több tőke kerül, ott emelkedik, ahonnan 'a tőke kivonul, ott ’ csökken a termelés. Az értéktörvény az áringadozások mecha* nizmusán keresztül Szabályozz^ a tér. melést, mert a töke mindig oda igyekszik, ahol az ár magas, s- mindig onnan távozik, ahol az ár alacsony. De ez a szabályozás nem tervszerűen, hanem mindig utólag történik, psdfcis a piacon derül ki, hogy miből mekkora a kereslet és csak a piac, közbejöttével szabályé, tódnak utólag és ideiglenesen az előállott aránytalanságuk. Az értéktörvény a termelést szabályozó szerepe mellett a kapdtaüz* musban egyúttal differenciálja a kis. árutermelőket. Az előbbi példánál maradva: ha a termelés túlhaladja a fizetőképes keresletet, az áruk ára csökken. Nyilvánvaló, hogy ez az ár“ csökkenés a legérzékenyebben a kisáru termo löket fogja érinteni, akik sokkal rosszabb felszereléssel és ezért sokkal drágábban termelnek- mint a tőkések. Az árak csökkenése miatt ezért arra fognak kényszerülni, hogy a termékeket az egyéni értékük alatt, azaz olcsóbban adják el, mint amennyiért előállították s ilymódon tönkremennek. A kapitalistáik ugyanakkor ki tudják várni a jobb időiket, gépesíthetnek csökkenthetik a termelési költségeiket és felvásárolják a tönkrement üzemeket. A kistermelők tömegei iesüiiyédnek a proletariátus soraiba, egész kis részük pedig meg" gazdagszik s tőkéssé válik. Az érték, törvény természetesen nemcsak akkor differenciálja a termelőket, ami. kor valamilyen áruból „viszonylagos túltermelés” jelentkezik, hanem a kapitalista termelés egész időszaka alatt Oly társadalomban, melyben a kapitalista viszonyok uralkodnak, a kistermelők mindig nagyobb termelési költséggel termelnek, minit a tőiké, sok viszont az áruk I óik is csak tár“ sadaűmi értékükön adhatják el, amit rendszerint a tőkés termelési költségei határoznak meg. Míg az érték, törvény a kapitalizmusban az egyik oldalon szegény sorba süllyeszti a kistermelőket, addig a másik oldalon mérhetetlenül gazda.gítja a tőkéseket. A verseny hatására termesze, tesen elsősorban a nagytőkések gaz* dogodnak és nemcsak a kis áruterme, lök nagy részének tönkretétele révén, hanem a kisebb- tőkésok profitjának rovására is. Az értéktörvény működése a kapi. fasizmusban továbbá a termelőerők bizonyos fejlődéséhez vezet. Az öldöklő verseny és az árak ebbői kö* vetkező ingadozása és süllyedése sr_ ra kényszeríti a lökéseket, hogy a termelési költségek csökkentése érdekében. fejlesszék termelési eszközeiket, tökéletesítsék a termelési folyamatot, mert csak ez mentheti meg őket a tönkremenéstől, A termelőerők fejlődése azonban nem tervsze“ rűc-n megy végbe, hanem spontán módon, ösztönösen és együttjár a termelők differenciálódásával. A kapitalista rend utolsó szakasziá. bán, — az imperializmusban a monopóliumok uralma némileg korlátozza az értéktörvény hatását (a tőkebeáramlás megnehezedik, a techni. ka fejlődése rendkívül meglassubbo“ dik. mert a monopóliumok gátolják a technika fejlődését, ha az nem biz. to-íija a maximális profitot sfb.). de alapját tekintve itt is érvényben marad az órtéktörvéuy ösztönös spontán működése. Az értéktörvény a kapitalizmusban pusztító, romboló hatással érvényesül. A termelés szabályozása utólag, elemi erővel történik, a termelőerők ha. taimas pusztulásával jár együtt és leírhatatlan szenvedést, nyomort és munkanélküliségei jelent a dolgozóknak. A termelők differenciál óoá- sa gazdaságot és jólétet eredményez egy szűk felső rétegnek lesüllyedést és nyomort a kisáruiormelok migroi* nak, A termelőerők fejlődése és > a dolgozóknak ezzel együtt járó foko. zódó nyomora csak növeli az aránytalanságokat, n tőkés társadalom bei. ső ellentmondásait, meggyorsítja és elmélyíti a túltermelési, válságok ki. robbanásé,'-, melyek á legvilágosabb bizonyítékai az értéktörvény óriási pusztító hatásának Az értéktörvény, nek tehát a kapitalizmusban osztály“ tartalma van; elsősorban a dolgozókat sújtja és a tőkések érdekeit szolgálja. (Folytatjuk) Pencz József tehenész példát mulat társainak... Pencz Józseí a Juhé-pusztai állami gazdaság legjobb tehenésze, aki már az elmúlt évben az országos me zőgazdasági kiállításon „Terka” nevű tehenével első díjat nyert. Pencz Józseí azóta is a legnagyobb gondos, sággai ápolja és gondozza a rábízott teheneket Alkalmazza a szovjet élenjáró módszereket. Minden reggel meleg vízzel mossa meg a tehenek tőgyét, alkalmazza'a tőgymassmzást, s a legnagyobb figyelemmel végzi a takarmányozást. Tehenei igen jó kondícióban vannak és megmutatja ez is, hogy törődik velük gondozójuk. Pontosan betartjuk nemcsak Pencz Józseí, hanem a többi tehenészek is a fejes idejét. Tudatában vonnák annak, hogy .ezzel-is elősegítik a tejhozam növelését. Minden tehén termeléséhez képest van takarmány ózva. Hat liter tejig az alaptakarmány 2 kg széna, hat kg borsószalma, 10 kg siló, .3 kg polyva. 2 kg borsé- polyva, 5 kg alom, 3 dkg só, 3 dkg takarmánymész. A tejtermelés emelkedésének megielelően literenként púlabrakot kap. nak a szarvasmarhák, mely 15 dkg tengeri dara, 10 dkg olajpogácsa, 15 dkg korpa és 5 gramm takarmánymész. A rendszeres takarmányozás meg is látszik a tehénállomány kondíció ján. Az idei takarmányhiány ellenére is jó erőben vannak a gazdaság tehe nei. Jó tehéngondozó Nász György is, aki Pencz Józseltel egy istállóban dolgozik Mind a ketten betartják az élenjáró zootechnikát. Pencz József és Nász György jó munkájukért 1952 december hónapra is igen komoly jutalmazásban részesültek. Jó munkát végeznek Matusek Józseí és Keller Mátyás tehenészek (s, azonban ezeknél mint hiányosságot kell meg említeni, hogy nem alkalmazzák a tőgy más százás t. Erre fel kellett volna ügyelni már a brigádvezetőnek és az állattenyésztési technikusinak is. Rá kell mulatni arra, hogy a tőgy- masszázás mennyivel jobban elősegíti a tejtermelést és ezért a jövőben követeljék meg Matusek Józseí és Keller Mátyás tehenészektől is a sootechnika betartásátMegjavult a munka a A múlt év őszén lapunk hasábjain foglalkoztunk a Tevőit Téglagyárban tapasztalható hiányosságokkal. Megírtuk cikkünkben, hogy nem gondoskodnak a dolgozók egészségügyi és kulturális szükségleteiről. Cikkünkre most a következő választ kaptuk: ..Kedves Tolnai Napló! A 'Tolnai Naplóban az ősz folyamán jóléti keretünk felhasználásával kapcsolatban megjelent cikk felkeltette vállalatunk központjának a figyelmét. Azóta rendszeresen megküldik jóléti keretünket. Knnek eredménye, hogy máris berendeztük üzemünkben a kultúr-szobát egyelőre 32 könyvvel és egy sakkfelszc. I Te véli Téglagyárban vetéssel. Lehetőségünk lesz a jövőben árrá is, hogy állandóan bővíthessék könyvtárunkat és fejleszthessük üzemünk sportfelszerelését. ('zeniünkben az építkezések is folynak, építés alatt áll egy munkásfürdő és egy új korszerű gépház. Az új beruházások eredménye a termelésben is megmutatkozik, üzemünk dolgozóinak legnagyobb része most a földkitermelésen dolgozik, tízévi föld ki tenne lesi tervünket február 28-lg kell befejeznünk. Tervünket eddig 70 százalékban teljesítet - tök. CSIZMÓK JÓZSEF Tevel. Téglagyár.” Kinevezték a nyereménybet ét könyvek sorsolási bizottságát Az egyéni takarékossági mozgalomban, a betétgyűjtésben résztvevő üzemek dolgozóit az Országos Takarékpénztár az üzemek szakszervezeti bizottságai útján hívta meg a nyereménybetétkönyvek III. szekszárdi sorsolására. A sorsolás mint arról már hírt adtunk, január 27-én, délután 7 órakor iesz a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetónék kultúr- otthonában. A sorsolási kerekekbe a pénzügyminiszter által kinevezett sorsolási bizottság ellenőrzése mellett helyezik el a sorsolásban résztvevő nyereménybetétkönyvek sorozat és sorszámát. Tehát azokét a könyvekét, amelyeket még az 1952.es évben állítottak ki. A pénzügyminisztérium a bizottság tagjainak á következőket nevezte ki: A bizottság elnöke Mónus István, a Megyei Tanács elnökhelyettese, titkár Kaposi István, az Országos Taka. rékpénztár szekszárdi fiókjának főnökhelyettese, a bizottság tagjai Bakos Márton a 73/2. Építőipari Vállalat sztahanovistája, Gede Ernő az Állami Biztosító Vállalat megyei fiókjának vezetője. Pataki József, aT állami általános gimnázium igazgató, ja és Varga Józsefné, a Toluramegyei Nópbolt Központ személyi titkára. A munkahelyek dolgozói saját ma. guk, vagy képviselőjük utján vegye, nek rés-zt a sorsoláson. így aztán személyes élmény alapján beszámolhat, nak a nyereménybetétkönyvek nyereményeiről. Fúrnak, faragnak az általános iskolások Ötéves tervünk gépesítése minden munkaterületen különböző mértékben váltja fel az emberi erőt. Szemünk előtt változik a termelés, az építés módja. A gép az ember barátja lett. Fejlődésünk, egyben nevelésünk megkívánja, hogy e tényezőt, a változást figyelembevéve neveljük gyér. mekeinket az élet számára. Ez, pedig azt kívánja az ‘iskolától, hogy szeret, tesse meg a szerszámos munkát, s vele a gépet. Ismerjen szerkezeti fel. építéseket. Ne féljen a géptől. Erez* ze, hogy kezével, tudásával ura annak. Itt nem egy iparnak a mégtaní. tásáról van szó, hanem egy általános ipari alapképzésről,- (politechnika). Tudjon egy csavarhúzóval, vagy egy fémfűrésszel bánni, még akkor is, ha szellemi téren dolgozik. Úgy szokták ezt mondani, hogy ne essen ki a kezéből semmi sem. Iskoláink egyelőre a technikai szakkörök keretében adják tanulóinknak ezt a tudást. Fém, fa, papír és anyag szakkörök, mint technikai alap szakok köré csoportosulnak a más el. nevezés alatt működő körök, Ezek* ben a célunk az, „hogy szerszámos munkával, ügyes kezdeményező találékony embert neveljünk, aki majd mint alkotó a termelékenység tokozására, a munka módszereit és ütemét hasznosabbá tudja team a szocia&stn társadalomban,” A munka, amit végeznek, mindig erejükhöz és fejlettségi fokukhoz van mérve. Sokszor kapcsolódik az éppen folyó tanulmányaikhoz. Alkotásaikban elgyönyörködnek. Ezen keresztül emelkedik az alkotás, a munka meg be csü lés e. Pályává! a s ztásukb a n több szempont alakul ki és azt haté. rozottan segíti is. Az anyag, amiből dolgoznak legtöbbször fékkész anyag. A gyermekre a szerkezeti felépítés munkája vár. Nagyon vigyázzunk arra, hogy kicsiny fizikai erejüket ne használjuk fel órákra menő füré- szelésekre és gya.iulásokra. amivei végül is kimerítenék, elkedvetlenítenék a munkától. Területenként a na. gyobb iskoláknál úgynevezett po’i. technikai állomások alakulnak, amik gépesített műhelyeikkel a hozzájuk tartozó kisebb iskolákat fél-kész anyaggal látják el. Ilyen műhelye a dunaszentgyörgyi iskolánknak van a megyében. Ezek a műhelyek vannak hivatva a pedagógus munkaközösségekkel ’ a szemléltető eszközök elkészítésére is. A szülői munkaközösségek megértő támogatására van szükség, hogy a politechnikai képzés iskoláinkban cél* ját megvalósíthassa. VESSÜK ÖSSZE Márton Pál 10 holdas zombai dolgozó paraszt a község egyik legszorgalmasabb dolgozója, aki a nő. vénytermelési munkában és a talaj, előkészítésben. vetésben, valamint a begyűjtésben egyaránt elsőnek végez és"tesz eleget kötelezettségé. nek. Hat tagú családjával állandóan dolgozik, éjt nappallá téve, és így. mint a legjobb gazdát tartják nyilván dolgozó paraszltársai. Annak- ellenére, hogy állandóan dolgo. zik- és elsőnek végez el minden munkát, mégis gyenge eredményt én el az 1952-es gazdasági évben. Búzából 3.56 mázsa, árpából 7.18. mázsa, csöves kukoricából 9 mázsa hoidankénti termésátlagot taka, rított be. Egy hízót tudott nagyne. hezen meghízlalni s nem hogy megtermelte volna kenyérgabona és vetőmagszükségletét, hanem szabadpiacon kellett megvásárolnia a vetőmagot, hogy így a vetést és a beadási kötelezettségét teljesíteni tudja A zombai Béke tsz.ben az élenjáró agrotechnika alkalmazásával búzából 9 mázsa, árpából t2 mázsa, kukoricából pedig 20 mázsás átlagtermést takarított be a tagság. A* aszály és a fagykár mellett is munka után a tagok szórakozni és ta. nulni járnak. Azok a tsz tagok, akik becsületesen és rendszeresen dolgoztak, igen szép jövedelemre tettek szert. Munkaegységenként a tagoknak kiosztottak 1.20 kg kenyérgabonát, 30 dkg burgonyát, 20 dkg árpát 30 dkg tengerit, 90 dkg szénát, 37 gramm cukrot, 9 gramm olajat, 58 dkg takarmányrépát és ezenkívül 8,88 forintot. Az olyan tagok, mint Szabó György, aki harmadmagával dolgozott a tsz-ben, így igen tekintélyes természetbeni juttatási cs 9000 forint készpénzt kapott munkája után. Három bízói is vágott, és így gondtalanul indult a télnek.
