Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-25 / 21. szám

TÓINAK ViLÁÚ PfíOt ETÁhjA / E0VESUL1FTEKI A MAI SZAMBÁN: A Tolneszigeti Állami Gazdaság pártszervezel« harcban a hozam növeléséért. (2. o.) — A csehszlovák kormány jegyzékben követelte a prágai francia katonai attasé és két másik követségi tisztviselő visszahívását. (5. o.) — A nagytőkés Vatikán. (3. o.) — Az értéktörvény működése a kapitalizmusban és a szocializmusban. (5. o.) — A le- níngrédi ostromzár áttörése. (6. o.) — Idejében készüljünk fel a tavaszi munkálatok jó végrehajtására. (7. o.) I.. .'fcW AZMDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJA'GA'NAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 2t. SZÁM ARA 5« FILLÉR 1 11 " " 1" VASÁRNAP, 1!>53 JANUÁR 2» Fordítsunk több figyelmet a tagjelöltek nevelésére Nincs nagyobb kintüntetés, mint szocializmust építő országokban, s így hazánkban is annak a Pártnak tagja lenni, amely fáradhatatlan harcot vív a szocializmus alapjai­nak lerakásáért, ötéves tervünk győzelméért, népgazdaságunk és népi államhatalmunk megerősíté­séért. Pártunk e hatalmas harc közben neveli át dolgozó népünk gondolkodásmódját, nap mint nap tervre nagyobb hőstettekre moz­gósítja őket. Edzi dolgozó népün­ket a nehézségek leküzdéséért vívott harcban,új szocialista em­bereket formál. E munka közben a munkások, dolgozó parasztok és az értelmiség legjobbjainak tábo­rából kovácsolja pártunk után­pótlását, egészíti ki rendszeresen új tagjelöltek felvételével sorait. A tagjelöltek nevelése, s előké­szítése a megtisztelő párttagság cím elérésére hatalmas feladatot jelent pártszervezeteink számára. Különösen nagy jelentőséget adott e munkának a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XIX. kongresz- szusa, amikor is iránymutatóul jelölte ki a mi számunkra is, hogy ezen keresetül is magasabbra emel jük a párttagság megtisztelő fo­galmát. A tagjelöltség a párttagság elő- iskolája. Ezen idő alatt kell párt- szervezeteinknek odaadó szorga­lommal felkészítenie pártunk jö­vendő tagjait, a nagy dicsőséget jelentő párttag, cím elérésére. E közben kell elméleti színvonaluk emeléséért még fokozottabban gon doskodni, s arról, hogy a tagjelöl­tek is a maguk helyén a legjobb munkát, a legfegyeímézettebb, a legáldozatkészebb, legöntudato- sabb dolgozókká váljanak. A mi megyénk I ületén is párt- szervezeteink többsége megértette f elelősséget ezen a területen. Még­is arról kell beszélni, ahol e fon­tos munkát teljesen elhanyagol­ják, pedig erre pártunk számtalan határozata figyelmezteti pártszer­vezeteink titkárait, vezetőségi tag­jait. Ezen a területen is meg kell értenünk, hogy a határozatok vég­rehajtásában mutatkozó lazaságok összeegyeztethetetlenek a párttag­sággal. Bölcskén például van olyan tagjelölt — kettő is, — akik már kétéve tagjelöltek, s a Veze­tőség foglalkozása velük csak any- nyi, hogv betétlanot Ígérnek szá­mukra, mivel a tagsági bélyeget már nem tudiák hová ragasztani. Tengelic szőlőhegyen is a párt- szervezet vezetősége inkább a ki­zárásokkal, mint a tagjelölt felvé­tellel foglalkozik. A tagjelölteket mindenek előtt a párt politikájának végrehajtá­sáért folyó mindennapos harc fü­zében kell nevelni. Pártszerveze­teink a tagjelölteknek adjanak rendszeres pártmegbizatásokat, s e közben rendszeres ellenőrzést, aktív segítségük nyomán erősöd­jön bennük felelősségérzetük. E közben tehetik próbára képessé­güket, párthűségüket, szilárdsá­gukat, szorosabbra fűzhetik tömeg kapcsolatukat. A tagjelöltek nevelésének má­sik legfőbb módja marxista-leni­nista oktatásuk. Rájuk is vonatko­zik a mi szeretett Rákosi elvtár­sunk tanítása: „A magyar kom­munisták Sztálin tanítványai — mondotta Rákosi elvtárs —• és... sikereik úgy nőnek, ahogy el­sajátítják és alkalmazni tudják a sztálini tanításokat." Példamutató megyénk pártszervezetei számára a Simontornyai Bőrgyár pártszer­vezetének munkája. Jól megszer­vezték a tagjelölt köröket, s ebbe azokat a tagjelölteket vonták be. akik nem vettek részt magasabb fokú tanulásban. Végrehajtották a Politikai Bizottság 1952, június 5-i határozatát, amely kimondja, hogy „A tagjelöltek túlnyomó többsé­gét be kell vonni a pártoktatásba" S külön tagjelölt kört szerveztek az ebből kimaradtak számára, ahol Pártunk Szervezeti Szabályzatára oktatják a tagjelölteket. A tagjelölt körök jelentősége rendkívül nagy, tananyaga a Szer­vezeti Szabályzat, pártunk alkot­mánya arra neveli a kommunistá­kat, hogy ennek szellemében él­jenek s ennek szellemében vé­gezzék mindennapi munkájukat. Ez az anyag is mozgósítja őket, hogy maradéktalanul teljesítsék a a párttal szembeni kötelességüket. A Szovjetunió Kommunista Párt­jába felveendő tagokat elsősor­ban a Szervezeti Szabálvzatból kérdezik ki. Ho<w mennyire is­meri, mennyire tett eléget követel­ményeinek. A mi tag jelölt jeink számára rendkívül fontos ez, mert csak igy tarthatják be. Kedvet kapnak ezzel a továbbtanulásra, elősegíti kommunistává nevelésü­ket. Éppen ezért érthetetlen, hogy a Don*»' óvári Fűtőháznál, ahol meg­volna erre minden lehetőség még­sem indult be. Vegyenek példát a Simontornyai Börcrvár pártszer­vezetének munkájáról. A pártcso- portok mellett a tagjelöltek .ta­nulókörei jelentik azt a kommu­nista közösséget, amelyben a leg­jobban kitűnik a taqjelölt képes­ségei, jó tulajdonságai és hibái. E tanulókörök jó ellenőrzése, pártszervezeteink vezetőségének munkáját is nagyban megkönnyíti. Nyilván a tagfelvétel során, teljes bizonyossággal javasolhatják tag­nak, hiszen meggyőződtek róla. hogy a tagjelöltek elsajátították a pártról szóló alapvető lenini­sztálini tanításokat, pártunk poli­tikájának fő kérdéseit. Csak így küzdhetnek következetesen azokért a célokért, amelyeknek harcosai­vá kívánnak szegődni. Pártszerve­zeteink vezetőségeinek ilyen mun­kája tényleg azt eredményezi, hogy pártszervezeteink életébe minden egyes tagjelöltfelvétel al­kalmával új és új erő költözik, egyre hatalmasabb erővel segíti pártunk élcsapat jellegének meg­szilárdítását. Nem szabad magukra hagyni a tagjelölteket, nem lehet megen­gedni, hogy tétlenségben teljen el a tagjelölt idő. Ne csak oktassa azonban a pártszervezet vezető­sége a tagjelölteket, hanem állan­dó ellenőrzésükkel1 nyesegesse hi­báikat, bontakoztassa ki eredmé­nyeiket. Helyes, ha a pártvezető­ség tagjai maguk is vezetnek ta­nulóköröket, s nem sajnálják kép­zett és gyakorolt propagandistákat megbízni ezzel a fontos, szép és nemes feladattal. Csak a következetes, gondos, mindenre kiterjedő munka adja meg a jó eredményt. Csak ezen keresztül emelkedik a tagjelöltek eszmei, politikai színvonala, elmé­lyül bennük a nagy Szovjetunió szeretete ,a proletár-internaciona­lizmus. A legszebb erényeket így tudják bennük fokozni, hogy élen­járjanak a termelésben, bátran és következetesen bírálják a maguk és mások munkáját, magatartását, szüntelenül magyarázzák a dolgo­zó tömegeknek pántunk politiká­ját, harcoljanak a párt és ^ormány határozatok megvalósításáért. A pártcsoportok és pártbizal­miak, az alapszervezet vezetősége érezzék magukat felelősnek min­den egyes tagjelölt fejlődéséért, tekintsék elsőrendű feladátuknak, hogy olyan kommunistákat nevel­jenek belőlük, akik fáradságot nem ismerve, erőt és áldozatot nem kímélve minden körülmények között megvalósítják pártunk po­litikájút ■ HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK TISZTELETÉRE Üzemeink tíjabb munkasikerekkel fokozzák eddig elért eredményeiket December 27-re 5 százalékkal túlteljesíti évi tervét a Mázai Téglagyár zik; februári földregázolási tervüket 20 százalékkaji, túlteljesítik, az első negyedévi fölijregázolásá tervüket pe* d-jg határidő előtt 10 százalékkal túl. teljesítik. VálWjúk g kemencekihasz­nálás emelését 10 szfottiéfchal, és 50 ezer kalória szán megtakarítását. Cé­lul tűzték ki a ielejl 2 százalékos csökkentését és az igazolatlan mu­lasztások teljes megszüntetését, a munkaversény naponkénti értékelé­sét. A múlt évj-hi'bááfat kiküszöbölve vállalják, hogy évi tervüket decem­ber 21-re. Sztálin «ivtám születés­napja tiszte ötére befejezik és 5 szá­zalékkal túlteljesítik a 7 napos mű" szak kivezetés évé. A Mázai Téglagyár dolgozóinak vállalását a pártszervezet és az üzem vezetőin kívül több dolgozó is alá­írta. Most az ő feladatuk, hogy az aláírásukkal megpecsételt verseny- vállalás teljesítésére mozgósítsák a téglagyár többi dogozójáí is. A Mázai Téglagyár adóssággal kezdte ötéves tervünk negyedik esz­tendejét. A múlt évi tervet • félkész áruból 96.6 százalékra, készáru tér* vét pedig 95.8 százalékra teljesítette. Az üzeni legjobb dolgozói 'V.ért most az év elején megbeszélték feladatai­kat, feltárták a hiányosságokat, hl. békát és elhatározták: ebben az év­ben úgy fok'»zzák a termelést, hogy tervüket rend t eresen túlteljesítik. — Az eredmény már az első kát dekád­ban is megmutatkozott, mert tervük', t január 21-' g 135.6 százalékban telje­sítették, A célkitűzése;{ sikeres megválása- (ása érdekében versenyre hívták Tol. na megye összes téglagyárát és csat. lakoztak a Paksi T. Téglagyár ver­senykihívásához. A paksiak verseny* kihívását április 4, hazánk felszaba. dulása 8, évfordulójának tiszteletére újabb vállalásokkal bővítették ki. Vállalják többek között, hogy feb­ruár 1-re a présgépet üzembe helye­A 73/2 Építőipari Vállalat dolgozói vállalják : első negyedévi tervüket 102 százalékra teljesitik A szekszárdi 73/2. számú Építőipari Vállalat dolgozói o. múlt évi tervet december 13-ig 1001 százalékra tel­jesítették. December 31*ig újabb 6.8 százalékos terv túlteljesítést értek el, ami 1,216.000 forint értékű többlet termelést eredményezett. Január első heteiben a terme'ésnéí lemaradás írni. tatkozott: az első két dekád eredaná. nyo, a havi tervhez viszonyítva, 50 ---------------------------------------1-----­. százalék. A termelés fokozása, a tervek teljesítése érdekében most, április 4. tiszteletére fogadalmat tét. telt a válfaját dolgozói, ebben köte­lezettséget vállalnak a termelési ered* menyek növelésére. Rákosi elvtársnak küldött levelük, ben a következőket fogadják meg: „Vállaljuk, hogy az egy munkásra eső termelési értéket 150 forinttal emeljük; az Igazolatlan mulasztások számát 1.2 százalékkal csökkentjük; a balesetek számát 2 ezrelékkel csökkentjük; első negyedévi tervün­ket 102 százalékra teljesítjük. Ezen belül a januári tervet 101 ,a februá­rit 102, a márciusit 103 százalékra tel. jesrtjük. Vállaljuk, hogy'az építőipari gépek kihasználását 7 százalékkal fokozzuk; az anyagtakarékosság te* rén, a „Gazda-mozgalom'“ keretében 30/m forint megtakarítást érünk cl; az 1953 évi munkáink 60 százalékát határidő előtt adjuk át rendeltetésé­nek; a sárbogárdi diákotthon építését május 1 helyett április 25-re befejez, züik; és a pécsváradi gépállomás építkezését május 1 helyett április 28*i'a fejezzük be.” Fogadalmuk teljesítése érdekében pedig még azt teszik hozzá, hogy fel- bontják a tervet brigádokra, ismer­tetik a tervet minden dolgozóval, hogy megkönnyítsék a munkaver- senyszervezését, a felajánlások telje.- sítését. Tolna és Száraid községek nyerték él a begyűjtő vállalat vándor/ász Iáját Megyénk két legjobban működő köz. ségét: Tolna és Szárazd községek a!_ bizottságát vállalatunk vándorzász'ó. val jutalmazta meg .Az albizottság tagjai Buchmülh*rné, a szövetkezel tojás* és baromfi-begyűjtője. Katona* né a szövetkezet tejkezelője, akik jó népnevelő munkát végeztek a dol­gozó parasztoknál. Az ő munkájuk eredménye az, hogy Tolna község az 1952-es évi tej tojás, és baroimfi- beadási tervét 100 százalékon felül teljesítette és adósságmentesen lép­tek át az 1953-as gazdasági évbe A másik vándorzásziót a szárazdi albizottság nyerte el, melyet gazda- gfűiésen ünnepélyes alkalommal ad. tak. át. Pilisi elvtárs járási tanács küldötte megdícaérte a szárazdi al­bizottság tagjait. Császár Dénesné kihangsúlyozta, hogy a Szárazd köz* ség begyűjtési sikerének fő alapja az, hogy az állandó bizottság mun­káját megszervezték, amelybe az MNDSz asszonyokat is bevonták .A vándor-zászló átadása után az albi­zottság tagjai fogadalmat tettek, hogy munkájukat úgy végzik, hogy a megyei vándorzászló után az or­szágos vándorzászlót érdemeljék ki. Józsa elvtárs, az albizottság elnöke elmondotta, hogy a jó eredményt ki. tartó munkával, személyes agitáció* val tudták elérni, mert a hátraléko. sokat meggyőzték arról, hogy mit jelent az, hogy tervünket -teljesíteni tudják. Németh Károly vb. elnök, megdicsérte azokat az élenjáró dol­gozókat, akik- az 1952-es év foiya* mán a tej, tojás, baromfibeadásukat becsületesen teljesítették mint Kő­műves András, Jakab Lajos, Mohai Józsefné és Fíca Fenne dolgozó pa­rasztok. A decsi Búzakalász tszcs-ben már folynak az előkészületek a tavaszi vetésre A nemrég alakult decsi Búzakalász tszcs-iél már készítik a vetőmagot a tavaszi vetésre, hogy minél előbb földbe jusson az acélos búza. Ezen a téren komoly segítséget nyújtot­tak a dolgozó parasztoknak és tszcs, nek a járási tanács előadói Az út* mutatást a do'goző parasztság meg- értette, és azon igyekszik, hogy a vetőmagot kellő időben biztosítsa. A szekszárdi járásban lévő Báta- szék, Mőzs, Decs dolgozó paraszt­jai és tszcs'i nem hallgattak az el­lenség szavára, hanem becsületesen végzik munkájukat. Ezekben a köz­ségekben az a jelszó: „Sok vetés — több termés és több kenyér jut a dolgozók asztalára.” Azokban a tsz-ek ben_ ahol még eddig nem sok gon­dot fordítottak a tavaszi vetés elő­készítésére .mint például a várdombi Gábor Áron t-z.cs"be-n és a sárpiiisi Márciusi Ébredés tszcs-ben, számol­ják fel az eddigi lazaságot, szervez­zék meg a munkákat úgy, hogy tér- vüket maradéktalanul teljesíteni tud* ják. AJj A kölesdi Haladás tszcs példát mutatott az egyéni dolgozó parasztoknak A kö’esdi Haladás tszcs n minisz­tertanács határozatát betartva pél­damutatóan végezte munkáját az 1952-es gazdasági évben. Betartva az ulapsznbálv-t nagy gondot fordít, bogy az állam iránti küte'érettsé­güket teljesítsék. Mindenből példá­san teljesítették beadásukat. Ezt le- hetővé tette számukra a jó munka megszervezése. a fegyelem megszi­lárdítása. az alapszabály betartása és nem utolsó sorban a helyes ug­ró- és zooteehnika alkalmazása. A környékbeli egyéni dolgozó parnsz toknak bebizonyították a nagyüze­mi gazdálkodás fö'ényét termés­átlagukon keresztül. Búzából 10.41 mázsa, rozsból 8.12 mázsás, árpából 10.78 mázsás, zabból 10.42 mázsás átlagtermést ér tek c'.. Kukoricájukat "0 százalék­ban négyzetesen vetették és ezen a területen 14 mázsás átlagtermést értek el, amíg az egyénileg dolgo-. zó parasztok alig 6 mázsás átlagot. Mindemellett nem maradlak el az állattenyésztési terv teljesítésében sem. Ez lehetővé tette azt, hogy az állattenyésztés és a növénytermesz­tés vonalán mindenből eleget tud­tuk tenni beadási kötelczettséíiik.- nek. Az állami gazdaságok gépcsoportjai közül a sárköziek jó ered iné mivel járnak az élen A Tohiamegyci Állami Gnzdasa* gok Trösztjéhez tartozó átjárni gaz­daságok az 1953-as tervév sikeres megvalósításának érdekében nagy lelkesedéssel fogtak hozzá a gépek mag javításához. Tudatában vannak annak, hogy csak jól kijavított gé­pekkel tudják teljesíteni tavaszi terv. feladataikat. Az állami gazdaságok gépcsoportjai minden erőgépet szét* szednek, átvizsgálják és a szükséges javításokat idejében elvégzik, hogy minden gép üzemképes állapotban legyen tavaszra Jó munkájával élenjár a sárközi ál. lami gazdaság gépcsoportja, ahol az erőgépek közül l-már eddig generál­javítottak 6 darabot, az egyéb gépek közűi 3 db traktoros vetőgépet, 6 db fogatos vetögApet, 11 db traktorokét, 3 db traktortárcsát, 2 db egyetemes kultivátort, 3 db mútrágyaszórót éR 45 dib boronát. A gépcsoport ezen. kívül a társgazdaságok részére elké­szít a kaszálást}-, és szénagyüjtések idejére 20 db nagyteljesítményű srA naíorgató és rendrakó gépet, amely a gépcsoportvezető Mátrai Gyula újí­tása. A fomádi állami gazdaság gépcso. portja is igen komoly munkát ff j tett. ki a téli gépjavításokban. A - géi> parkjuk régi típusú gépekből áll, melyekhez az alkatrészeket igen ‘ne­héz beszerezni. Ennek ellenére már 5 db erőgép generáljavításúl végezték cl. \

Next

/
Thumbnails
Contents