Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-25 / 21. szám

2 n ** p t, ó 13M .T4vrln 25 PARI ÉS PÁRT ÉPÍTÉS « A PÁRTÉLET HÍREI A lolna^zigcfi Állami Gazdaság pártszervezete Biarcban a hozam növeléséért A lolnasziget; állami gazdaság pórs/arvszete, dolgozói kemény har. cot vívtak az emuit évben a tervei* mar .déktalan teljesítéséért, a gazda, sáy jövcdcLmezoségéért, a nagyobb hozam biztosításáért. Tervüket rész­letei kon teljesítették, A. téli időt sem töltik tétlenül. • Ké­szülnek az 1953-as gazdasági év sike. rés megkezdésére, s ezen belül is a tagion.osabb feladatok megvalósításé, ra, a éli takarmány biztosítására, az áKateihuMás csökkentésére illet­ve meg* zünte'ésóre. A pártszervezet vezetősége a gazdaság vezetőségévé!' közösen nagyjelentőségű tervet dol­gozott ki, amely lehetővé teszi a gaz­daság munkájának átszervezését, a szervezettebb gazdasági életet. licit zefik a farmositást, amely az/ jelenti, hagy kevesebb ál. lat jul eg)-egy dolgozóra és dgy gon­dosabb ápolásra van lehetőség. Ki­építik az átszervezéssel együtt a brigádrendszert, mintegy 30 brigád végzi az állattenyésztés lehetősség tel­jes munkáját Az új átszervezés azt is jelenti, hogy egy-egy állat a be­állítástól a kiselejtezésig egv dolgozó gondozásában marad. így nagyobb le" hetöség van az állat kondíciójának javítására. a fokozottabb gondosságra. A dolgozóra ez a tenyésztési lomra ösztönzőleg hat, ínért a rábízott állat helyes gondozása után prémiumban részesül. Várhegyi Pál elvtárs pérttitikár, Ri'ksker János elvtárs és a többi kom. uiunista hatalmas munkát fejt ki, hogy az elmúlt év 8.5 száza'ékos ál- latcihuílásút megszüntess:, illetve a legminimálisabbra csökkentse. Ennek előfeltétele a szervezeti munka. Min., den brigádba kerül párttag, népneve, tó, akik az éberség fokozására, a gondos munkára serkentik a dolgozó" kát. llatalmas méretekben beindítot­tak a politikai cs szakmai oktatáso­kat, mellyel azt akarják elérni, hogy nöjjön a párttagok felelősségérzete, ismerjék meg a helyes állatgondozás és takarmányozás módszerét. Egy- egy brigádon belül komoly szerep vár a párttagokra. A szervezeti szn" bályzat harmadik pontjának a) a!" pontja kimondja: ,,A párttag köte­lessége, hogy minden erejével har­coljon a párt, a dolgozó nép, a haza ügyéért, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásáért.'’ Ez annyit jelent a gazdaságban dolgozó kommunisták szántóira, hogy fokozottabban keli he'ytáMniok a termelés frontján, pél. dát kell mutatniok. éleit kell jámiok a feladatok végrehajtásában. Kezde" ményczniök kell, és fel kell karolni az új helyes módszereket, amelyek lehetővé teszik a hozam növelését. A legíejlettebb áílatteny észtök, párttagot,: a föaUattonyésztő szakmai előadását hallgatják meg, s az ott hallottalcat ismertetik brigádjukkal, a pártonkívüli dolgozók tömegeivel. Ennek 'e.redwényo egyre jobban mu­tatkozik munkájukban, mind na­gyobb szaktudásra, hozzáértésre tesz. ■trak szert. Elsajátítják a helyes állat, gondozás, takarmányozás módszerét s ennek birtokában kezdik meg az új gazdasági évet. melyben még na" gyobb eredmények elérését tűzték k; célul. Azonban a szakmai oktatás mit sem érne, ha nem párosulna az ideo. lógiai munkával, ha nem iolyna ál­landó, szívós felvilágosítás a politi­kai munka megjavítása, az oktatásai, kero érdekében.. A párttagság száz százalékban résztvesz a politikai oklalásbun 'A szemináriumok mind színvonala­sabbak. Az SZKP XIX. kongresszusa anyagának tanulmányozása hatalmas segítséget nyújt a kommunistáknqk, pártonkivülieknek egyaránt. Különö. fsen Malenkov elvtárs nagyjelentősé- gű beszéde keltette fel a hallgatók figyelmét, amely bemutatja a szov­jet nép harcát a párt vezetésével a magasabb termés, a nagyobb hozam eléréséért- A szemináriumon, a köny. nyebb megérthetöség szempontjából a. hektárokat átszámították IrafOszte- ri holdakra és táblázatokon tették szemléitptöbbá a hallgatók számára a szovjet nép hatalmas sikereit. Ezen keresztül' látták meg'a gazdaság dol­gozói, mit kell elérniük a növényter­melés, az állattenyésztés terén. A pártszervezet, eredményes har­cát, a politikai és szakmai vezetés együttműködése sikerét bizonyítja a szilárd vezetés, a htóy.es és időbeni intézkedés, A gazdaság komm un is. Iái nagy súlyt fektettek a takarékos* ság fokozására is Gerd' elvtárs be- szádé nyomán. Az elműt; évben csat. lakoztak a sárib-isenyoi felhíváshoz és vállalták, hogy 450 eZCr forint ér. téűcű megtakarítást érnek el. VdJfa. mert a Megyei Tanács egyes munka, társaitól ugyanezt tanulják. A me" gyei tanács ellenőrzési csoportjától Korsós elvtárs január 18-án kint járt a járási tanácsnál Bóqyhádon. Meg­bírálta az' egyes osztályokat, azért mert nem megy a begyűjtés, vetés, őszi szállítás és a több; .munka, egy- pár adatot felírt és eltávozott. Ä bonyhádi járási tanácsnak gyö­keresen meg kell változtatni a mun" Icáját, annál is7 inkább, mert komoly feladatok hárulnak tanácsainkra is Idsukut mái a harmadik negyedév végén teljesítették, 30 vagon szemes takarmányt takarítottak meg. Az álla. tok teli takarmánya is biztosítva van, s^álaá és siló egyaránt. A helyes munkaszervezés, a jó politikai felvi­lágosító munka következtében szi­lárd a munkafegyelem, és a tavaszi munkák határidőre ‘való elvégzésében. Nem szabad megismét­lődni annak, ami a közelmúltban a járási.és megyei tanács munkáiban tapasztalható volt. A feladatokat be­szélje meg a megyei tanács a járási tanáccsal. s a ’árási tanács a k^sá­gi tanáccsal. Menetközben adjanak gyakorlati segítséget a feladat végre­hajtásához. Ellenőrzésük alkalmával ne csak bíráj janak. hanem mondják meg azt k hogy a bírálat alapján hogyan végezzék munkájukat. Egy körtévé! margójára... A zombaí tánáódeMök, Csíki elv társ nagy gondban van. Kezében egy körlevelet forgat jobbik-balra, de nem tudja kiböngészrri, vájjon mit tartalmaz Sehogysäfn lírája elolvasni a körlevél tartalmát. A körlevél a bonyhádi járási tanács kereskedelmi osztályától érkezett: 70—2 1953. ik­tatószám alatt. A köriévéinek csak azt a részéi lehet elolvasni, ami tintá­val van kijavítva. A. .betűknek' cfiak az elmosódó körvonalairól lehet kö. vetkeztetni egyes szavakra. Addig nézegettük, vizsgáltuk a körlevelet, míg megérkezett a kffá^g párttitkára, Szarka János ,elvtárs, s a földmű- vesszövetkezet ügyvezetője, akik szintén nagy buzgalommal lógtak hozzá a körlevél olvasásához.,;De hiába, mert ök sem tudták a tartalmát elol­vasni. A körlevél kibobtiétója, Borsodi Miklós előadó, nyilván saját maga sem olvasta el és.iwm győződött meg arról, hogy szegény tanácselnö­kök hogyan is tudják ezt elolvasni, továbbmenve pedig ezt megvalósí­tani. Ennek el lenére aláírták Illés Ambrus vb. elnökkel együttesen Aján­latos volna, ha a járási tanács lünk cionáriusai sokkot nagyobb gondot fordítanának a kiküldött körlevelek elolvasására és csak azután írnák alá nevüket, remikor meggyőződtek már róla, hogy azt el is lefut olvas, ni. Ne adminisztratív feladatnak tekintse a bonyhádi járási tanács a községek irányítását A bonyhádi gárás az eOniúlt évben , a begyűjtés és a mezőgazdasági műn* kólátok! elvégzésében, „gjiszágos vi­szonylatban harmadik''Vielyen volt, énnek■'jutalmán! megkapták a Mi­nisztertanács vándorzászlaját. Most azonban gern így néz lei a helyzet. A járás megyei viszoriyíátban is na­gyon e'maradt a begyűjtés és a me­zőgazdasági munkák elvégzésében. Több terményféleségbő! adósa ma* rád' az államnak az 1052. évi be­gyűjtés' teljesítésében. Ugyancsak le. maradás mutatkozik az első negyed­éves terv teljesítésében a tej, tojás és baromfi begyűjtés területén. A bonyhádi járásban egy község sem teljesítette a silózási tervét, és kevés község teljesítette a vetési és a mélyszántási tervet. A hiányossá­goknak és 2 lemaradásoknálc a leg­több oka az, hogy a megyei és járási tanács adminisztratív {eladóinak te­kinti a községi tanácsot munkájának irányítását Nem adnak gyakorlati segítséget a feladatok végrehajtásához A járási tanács megkapta a megyei tanácstól a járás silózási tervét, azt községekre felbontotta; megadta a tanácsoknak is, hogy bontsák fel ud, varokra és utána várja a községi ta­nácsoktól a jelentést, hogy mennyire te'jesítettók a tervet. Váncsa Mária elvtársnő a járási tanács mezőgazda- sági osztályának takarmány felelőse azt mondja „ö mindennap kint jár a községekbcrT. és még sem megy a silózás, mert nincs mit silózzanak." Ciníkon elvtársnak, a . járási tanács vb. elnökének ellenkező a vélemé­nye, igen* is van mit silózzanak, csak nincs, ‘aki megmagyarázza azt, hogy hogyan tárjál; fel a silót,-ikarmányo- kat, és a d-oígozó parasztoknak meg­magyarázzák annak fontosságát és jelentőségét. Hogy ez mennyire így #u, azt bizonyítja Kéty község ese" te. Hasonló volt a helyzet Kétyen is a Silőzás területén, mint a járás töb­bi községeiben. De amikor maga a járási láztúcs vb. elnöke, Cinkon elv- iára ment ki a községbe és gyakorlati segítséget adott a siló zárj elvégzésé, kéz. és megmagyarázta annak a je­lentőségét, a község két nap alatt 150 köbmétert siló2ott le és a térvét is tudta teljesíteni. Ha Váncsa elv- társnő ezt tette volna, nemcsak egyedül Kéty község teljesítette vol­na tervet, hanem a járás többi köz­sége is. Nem vélek eu az, hogy a járási tanács munkatársai rosszul dolgoznak Az Arvízvédetni és Folyamszabályozási Hivatal komin un isi árnak kezdeménvezesére J a hivatalon belül rendszeres sajtóvitákat tartanak, melyek egyre nivósab. bá válnak. A legutóbbi sajtóvitán részletesen megbeszélték az 1952-es tervév eredményi ét, részletesen ismer tették a, szocialista niunlcaverseny nagy jelentőségét, Gcrö elvtárs beszámolója nyomán. Külpolitikai ve. nalon megemlékeztek Lenin elvtárs halálának 29. évfordulójáról. Számos hozzászólás is hangzott el. Kajári Sándor például a műsza­kiak fontos szerepéről beszélt a terv teljesítésével kapcsolatban Seher Vilmos műszaki főmérnök az árvéde kezes előkészítésével foglalkozotl. Morvái György hivatalvezető a híva tolok közötti verseny kiszélesítésé­ről, a határidők pontos betartásáról, s a takarékosság' rendkívüli jelen - tőségéről beszélt. Ezek a sajtóviták elösegtíifc az Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatal munkáját. Példájukat kövessék többi hivatalaink, üzemeink, s különösen mezőgazdaságunk szocia lista szektorai is. Fokozza a harcot a tanulási fegyelem megszilárdításáért a szekszárdi J. B. A múlt év december 14-én a szekszárdi JB-n megtartott Politikai gaz­daságtant konferenciáról 17 elvtárs távolmaradt. A konferencia hallgatói­ban telmerült az a kérdés, hogy bár ezeket az elv társakat is meghívták, miért nem jelentek meg. Többek között a következőket írják: Január 11-én, amiko-r a Pol. Gazdaságtan konferenciánk volt, többen megjelentek az ezt megelőző konferenciáról távolmaradt elvtársak közül te. Ezek az elv társak a távolmaradásu kát menteni igyekeztek különböző el nem fogadható magyarázatokkal. Az egyik elvtárs azzal indokolta távol­maradását, hogy vasárnap volt. Ez azt mutatja, hogy nem eléggé öntudatosak az elvtársak, de azt is elárulja, hogy a megbízást, mellyel pártunk kitüntette őfíet, semmibe­veszik. Vajjón a beosztott munkatársaiktól is ilyen legyeimet várnak az elvtársak? Tóth Gyula, Fejlerótt József. Hosnyánszky János, Gutal Lász­ló. Tóth Petróczki, Horeszke, László. Mónus István elvtársak, akik a mostani Politikai Gazdaságtan konferencián sem jelentek meg. Szekszárdi járás Pol. Gnzd. I. éves Konferencia hallgatói. A Bonyhádi Cipőgyár pártszervezete elhanyagolta az agitációs, felvilágosító munkát Hosszú időn át nem adtai: a népnevelőknek munkát. Szívesebben vé­geznek így a népnevelő^ szakszervez éti munkát, mint pártmunliát. Ami kevés felvilágosító, népnevelő munka folyik, az sem elég harcos, nem veri vissza élesen az ellenséges megnyilvánulásokat. Ennek tudható be, hogy a Cipőgyár dolgozói között vannak olyanok, akíknejj az a vélemé­nye a leiajánlásokat tevőkről. hogy azok válogatás nélkül mindig lőt­tétőlc és karrieristák. Az agtácíós munka lazaságára az is jellemző, hogy nem leplezte te élesen a most legutóbb eltávolított normacsalót. Így sokan az üzemben nem tudjál- az eltávolítás okát, tehát nem. hogy gyűlölnék az ilyeneket, hanem inkább sajnálják. A legsúlyosabb hiba azonban az volt, hogy Bé­ke elvtársnak, a párttúkárnál: is az volt a véleménye, hogy „ezt nem a pártagitációnak kell leleplezni, ez a szakszervezet feladata.” Az ilyen megnyilvánulás a ...népszerűtlen" leiadatok előli meghátrálás kirívó pél­dája. Az új tagsági könyveket kiosztó taggyűlésen e hiányosságokat éle­sen- feltárták, majd a január 19-i vezetőségi ülésen tervet dolgoztak ki ft hiányosság j Aküszöbölésére, s a vez* tő ségi tagok felosztották egymás kó. zött a feladatokat. A munkájukat ennek szellemében viszifc , tovább, megjavul a pártmunka, de a termelés is, amelyben különösen a minőség területén van sürgős javítanivaló. Kormányzatunk újabb lehetőségeket adott a beadási tervek teljesítésére Dolgozó parasztságunk előtt isme" retes, a Központi. Vezetőség novem. bér 29-i ülésén Ge,rő Ernő elvtárs főfeladatkéni jelölte meg a mezőgaz­daság, s ezzel szorosan összefüggő állattenyésztés fejlesztését. Komoly kötelezettséget jelent ez tszcs-inik" nek, állam; gazdaságainknak, de nem utolsó sorban dolgozó parasztságunk, nak és tanácsainknak. Állattenyésztésünk fejlesztése bő­séges tej- vaj és húsellátást bizto" sít. Ahhoz azonban, hogy szocialista áHa-ttenyésztési tervünket megfele­lőbben tudjuk teljesíteni, állataink számára biztosítani kell a takar­mányt. Számos termelőszövetkezeti csoport és egyénileg dolgozó pa" raszt becsülettel teljesítette szálas- takarmány beadási kötelezettségét. Vaunak azonban még mindig olya­nok, akiit adósak a nép államának. Kormányaztunik azoknak a dolgozó parasztoknak, akik önhibájukon" kí­vül szálastakarmány beadás; kötele­zettségüknek nem tudtak eleget ten" ni, lehetővé t;tte hogy szálastak'ar- mány — tehát széna — helyett ta­karmány- vagy alomszalma beadá­sával teljesíthessék beadási kötele" zettségüket. S jénaiak ármány-, illet­ve aiomszalmával • csak akkor lehet helyettesíteni, — az érvényben Lévő rendeletek szerint —, ha a tanács által mtgejtett helyszíni elszámolta­tás tanúsága szerint'a hátralékos toc- melő szénával nem rendelkezik. Takarmány" é? alomszalma szálas- takarmány (széna) helyett a követ­kező arányok szerint kerül átvétel­re: a) 100 kg szántóföldi széna helyett 300 kg takarmány szalmát, vagy 350 kg alomszalmát lehet beadni. b) 100 kg rétiszéna helyett 200 kg takarmányszalmát, vagy 250 kg . alomszalmát lehet beadni. A' takar- mánysza'maként tavaszi ároa, vagy zabszalma, alomszalmaként búza. rozs és őszi árpa szalmát lehet beadni. A szalmafélék begyűjtési ára: ta­karmányszalmáé 12 forint mázsán­ként, az alomszalmáért 6 forint. A beadási kötelezettség teljesítésé. re szánt szalmát a. Térményforgalrrri vagy ar földművesszövetkezet széna, telepére kell beszállítani. Azt a tér. melót, aki 5 kilométernél nagyobb távolságról teljesíti a szalmatelepre való szállítást. 5 kilométeres távolság felet; tengelyfuvartérités illeti meg. A terményforgalmi telepekre, föld. műveaszövetkezetekre most komoly feladat vár. Legyenek segítségükre a helyi tanácsoknak. Hívják fel azok" nak a dolgozó parasztoknak figyel­met. akiknek széna, vagy takarmány beadási hátralékuk van, hogy alom- sz.aImával lehet pótolni. A Terményforgalmi Vállalat és a földművesszövetkezet jó agitációs fel. világosító munkával magyarázza meg a hátralékosokneík. hogy a kötelezett, ségiik maradéktalan teljesítésével elősegítik ötéves tervünk céllkát-űzé* seinek megvalósítását, — többék kö­zött állattenyésztésünk — megvaló­sítását. Hazafias kötelességének tesz eleget mindaz, aki hátralékát, rend©, zn V. I. az 1952-es gazdasági év nyereséggel zárult. gozökat a szocialista vagyon megőr­zésének elsörendű kötelességére ne­velje A hibák legtöbb esetben as elleiöben fordulnak elő, ahol egyetlen kommunista sem dol­gozik. Az átszervezésnél vegye figye* lembe a pártszervezet, hogy a szapo* rulaton függ a hozam növelés, s erő. sítse meg az ott dolgozó brigádot párttaggal, becsületes dolgozókkal. Ha az idei évben nagyobb eredményt akar elérni a gazdaság, feltétlenül fel kell figyelnie olyan lehetőségekre, mint a gazdaságot körülvevő hol$ Duna-dg. Már most foglalkozni kell azzal, hogy az idei évben mind na­gyobb területet öntözhessenek, növel, ve a takarmány terméseredménye­ket biztosítva a gazdaság jövedel­mezőségének tokozását. Ez a feladat új, s minden új felkarolásáért, elter­jesztéséért a pártszervezet, a kommu. nifták felelősek. A pártszervezet eredméijYes harcát növelte az olyan kommunisták mun­kája, mint ifjú Búvári .István elvtars hizlaló, aki az elmúlt ysv, utolsó ne* gyedében 22.6 száza lékos. takarmány, értékesítést ért el a 18 százalékkal szemben, ugyanakkor a ráhízlalt súly darabonként elérte a 18.8 kilót Ezt a nagyjelentőségű • eredményt gondos munkával, a 'helyes és pon­tos takarmánvozássak'élríe el •’l/i-JÓ A pártszervezet hatalmas munkát végzett és számtalan eredménnyel di. csekedhet. ■ Mégis fel kell hívnunk fi* gyeimét olyan döntő ‘fófrtbsságű kér. elésekre, mint az ébeéség, a fokozott ellenőrzés, amelynek alapos ás álfan. dó fokozása elcngedhetetlpn a továb. bi feladatok megvhlósi.tájja szempont­jából. Még minden dolgozó' előtt vi* ■lúgosán áll a nemrég telvplezetí ellen, ség kártevő munkája. Morvái György és Szűcs János malac lopása, s a nagyobb mérvű takarmány lopása. Ez arra kötelezi a pártszervezetet, min­den kommunistát, hogy éberen őr- ködjék saját munkaterületén és a dől*

Next

/
Thumbnails
Contents