Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-22 / 18. szám
TOLNAI ViLÁQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: Gábor Andor meghalt. (2. o.) — Osztrák választás előtt. (2. o.) — Több tudással a magasabb terméshozamért. (2. o.) — A gyapai állami gazdaság sokkal nagyobb támo- gatást nyújtson a DlSZ szervezetnek (3. o.) — Január 27.- én tartják a nyereménybotétkönyvek újabb sorsolását Szekszérdon. (3. o.) — A bonyhádi járási MSZT küldött- választó gyűlés ünnepélyes keretek között zajlott le az elmúlt vasárnap. (4, o.) X. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM MtA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, ma JANUÁR 22 Mezöga s das ágú n h főfe * a fia ta, a terméshozam növelése A Központi Vezetőség november 29-i ülésén Gerő Ernő elvtárs felhívta figyelmünket, hogy a mezőgazdaságban főfeladatunk a terméshozam növelése. Ennek a feladatnak végrehajtására igen komoly munkát kell végezni állami gazdaságainknak, gépállomásainknak, termelőszövetkezeteinknek, valamint a községi tanácsoknak és a dolgozó parasztságnak egyaránt. Az idei év tapasztalatai is bebizonyították azt, hogy megyénk igen elmaradt a követelményektől és gyenge termésátlagot értünk el általában. Ehhez hozzájárult az aszályos év és a fagykár. Nem hivatkozhatunk csupán az aszály és a fagykárra, mert a termésátlag alacsony voltát előidézte az is, hogy nem alkalmaztuk az élenjáró agrotechnikát, nem gon- dbskodtunk a talajerő fokozásáról. Nem használtuk ki a gépi technikát és ez kihatott nagyban Lermelőcsoportjaink terméshozamára. Feladatunk tehát, hogy a Központi Vezetősáv útmutatását megszívlelve, sokkal nagyobb gondot fordítsunk az 1953-as nazdasáqi évben az élenjáró agrotechnika alkalmazására, használjuk ki a rendelkezésünkre álló géneket és gondoskodjunk azok teljes kihasználásáról. Az elmúlt évben gépállomásainkon, állami gazdaságainkban nem volt kielégítő a gépkihasználás, sok volt a gépkiesés, amire néhia a gépállomások közül a hőovészi és a duna- szentgvörgyi, míg állami gazdaságaink közül a hőovészi, nagy- tormási és a fornádi állami gazdaságok, ahol már a gépjavítások nál felülete en iavították meg ■éneiket és így sok volt a mű- .szaki kiesés. Az elmúlt év tapasztalatain okulya az idei évben sokkal nagyobb gondot és figyelmet fordítsunk a gépjavítási munkák elvégzésére. Másik döntő tényezője a terméshozam növelésének* a fejlett agrotechnikai módszerek bevezetése, amiben példát kell mutatni .géDáUomásainknak, állami gazdaságainknak, tsz- és tszcs-inknek. Legtöbb hiányosság e téren abban mutatkozott, hogy nem alkalmazták a keresztsoros vetést, n négyzetes kukoricavetést, a pótbeporzást, a jarovizálást. Azok a tszcs-k vagy állami gazdaságok, ahol al- ' kaímazták, ott az eredmény nem maradt el, mint ott. ahol a régi elavult módszert, alkalmazva gazdálkodtak. Kevés gondot fordítottak az előhántós eke alkalmazására, tavasszal a simítózásra és a boronálásra, ami természetesen, megbosszulta magát az elmúlt évben. A tamási Vörös Szikra tsz, ahol eredményesen alkalmazták az agrotechnikai eljárásokat, ott sokkal magasabb volt a termésátlag,' mint ott, ahol csak egyszerűen a régi módon dolgoztak. Nem fordítottak gondot állami gazdaságaink és tszcs-ink a talajerő fokozására sem, annak ellenére, hogy legtöbb helyen igen Uagymennyiséqü trágva hever kihasználatlanul. De nemcsak kihasználatlanul hevei a trágya, Iranern sok helyen szétszórva van, kitéve a kilúgozódásnak. Az eső veri, a szél fújja, süti a nap, ami előidézi az ammóniák elpárolgását, ami egyik legfontosabb része a nitrogénnek. Pedig tudnia kellene minden állami gazdaság és tszcs vezetőjének, dolgozójának, hogy trágyázás nélkül a földjeink állandóan qvengülnek és minden évben kevesebb termést hoznak. Nem véletlen az, hogy a Német Demokratikus Köztársaságból nálunk járt parasztküldöttek megállapították, azért kevés a terméshozam, mert nem trágyázzuk úrrv e fö'dieinket, ahogy kellene. Rákosi elvtárs is rámutatott arra, hogy a trágyázással és helyes agrotechnikai eljárással 50 százalékkal is tudnánk növelni terméshozamunkat. Ismeretes mindannyiunk előtt, hogy a kapitalista gazdálkodás a talajerőt legyengítette, mert rablógazdálkodást folytattak, nem az volt a főcél, hogy a talajerőt fokozzák, hanem minél nagyobb proíitot biztosítsanak maguknak. Ezért állatni gazdaságaink és tszcs-ink igen kihasznált talajokat vettek át és ezért elsőrendű kötelességünk, hogy a talajerőt fokozzuk a trágyázáson keresztül. A trágyázás humuszban gazdaggá teszi a talajt és így biztosítva van a jó aprómorzsás talajszerkezet számunkra, ami minden növény termesztésének fő feltétele. A humuszban gazdag talaj könnyebben «magába szívja a vizet, kisebb a szárazságban a vízpároi- gás, könnyebben fel tudják dolgozni a szerves anyagokat a talajbaktériumok és nagyobb felvehető képesség van biztosítva a szervetlen ásványi .anyagokból növényeink számára. Ennek jelen tőségét még mindig nem látják világosan tszcs-ink és állami gazdaságaink, ebből adódik az, hogy elhanyagoljak a trágyázást. Egyedül a sárközi állami gazdaság teljesítette az 1952-es évben is 100 százalékra trágyázási tervét. E?t a lemaradást pótolva sürgősen meg kell változtatni a írágyake- zelésj és trágyázási- móriswmein- ket, • hogy termésátlagainkat növelni tudjuk. Az idei évben gondoskodni kell arról, hogy nyár folyamán és kora ősszel trágyázzuk területeinket, ne hagyjuk tavaszra, mert így pentozán-hatás következik be, ami kihat a növények kezdeti fejlődésére, de kihat az egész termelésre. A terméshozam növeléséhez tartozik még az idejében végzett szántás, vetés és eqyéb növény- ápolási munka is. Ott., ahol elhanyagolják ezeket a munkákat, ot.t a tála j.zerkez.et megromlik és akadályozva van az egyes növényféleségek fejlődése. Akadályozhatjuk ezzel a talaj viztaroló- sát és táq lehetőséget nyújtunk lőleg nyári időszakban a meglévő talajnedvesség párolgásának, a gyomok elszaporodásának, melyek szintén komoly mennyiséqü tápanyagot és nedvességet rabolnak el kultúrnövényeinktől. A szántási. vetési, növényápolási munkák elvégzésénél is nagy hiányosságok voltak, főleg tszcs-inknél és az- egyénileg dolgozó parasztjaink nál Ezért sokkal nagyobb gondot kell fordítani a talajmüvelés és n^vényápolási munkák idejé- h^n való elvégzésére. Ennek ércekében meg kell szervezni a brigádokat, munkacsapatokat és felosztani személyekre a területeket, ami csak papiron lett végrehajtva az elmúlt évben. A növénytermesztési terméshozam mellett iqen alacsony állat-1 tenyésztésünk hozama is, amit szintén akadályoz az, hoqy nem alkalmazták azokat a zootechnikai eljárásokat, ami igen eredményes egyes tszcsk-ben és állami gazdaságokban. A tolnaszigeti állami gazdaság, a juhépusztai állami gazdaság, a tengelici Petőfi tsz és a tamási Vörös Szikra tsz, ahol eredményesen folyt a zootechnika alkalmazása, ott sokkal maqasabb a termelékenység mennyiségileg és minőségileg, magasabb az állat- állomány termékenyséqének hozama is. Az állattenyésztés terén sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk az egyedi takarmányozásra, a mesterséges botjúneve- lésre, a tőgymasszázsra, moslékolásra. qondozásra, hogy valójában végrehajthassuk a növény- termesztés és az állattenyésztés vonalán a Központi Vezetőség november 29-i határozatát A Tatarozó Vállalat dolgoséinak vállalása április 4 tiszteletére Megyénk üzemei nagy lelkesedéssel készülnek hazánk felszabadulásának nyolcadik évfordulója megünneplésére. Ennek sikere t'-rdekében már most. felajánlásukat lesznek, hogy ezzel még ünnepélyesebbé tegyék ezt a nagy napot. Tudják az üzemek dolgozói, hogy mivel tartoznak a nagy Szovjetuniónak azért a sok jóért, amit nyújtott ezalatt a nyolc ev alatt és nyújt számunkra a további időkben is. A Tolna,megyei Tatarozó és Építő, ipari Vállalat dolgozói, felajánlást tettek április 4 tiszteletére alsó negyedév; tervük túlteljesítésére. Áteveztél• ennek az ünnepnek a jelentőségét, büszkén tesznek vállalást, mert■ tudják, hogy ma már szabad országban, szabad emberként dolgozhatnak és erősíthetik a bóléét. A vállnlat fizikai és műszaki dolgozói az alábbi felajánlásokat tették: 1. Az első negyedéves tervüket 104 százalékra teljesítik. 2. Az építmények tetőszerkezetét GO jzúzalckb&i hazai lombosfdból készítik. 3. Terven felül a mezőgazdaság részére ct megye területén feltárt anyagokból 620 négyzetméter alap. terűiéin tetőszerkezetet készítenek állattenyésztésünk továbbfejlesztésének biztosítása érdekében. 4. Az anyagtakarókosság terén az 1052. negyedik negyedévben elért teljesítményüket S százalékkal túlteljesítik. 5. A folyamatban lévő mezőgazdasági épületek belső munkálatait március 31-ig befejezik és népgazdaságunknak üzemelt élésre átadják. Ide tartozik a leperdi, a tabódi, a /xtíánki és a /sigmond-majori tehén, istálló és a körtvclyesi sertcsfiazta- tó építése. 6. Helyes munkaszervezéssel, anyagdiszponálással, helyi anyagok felhasználásával, a gépkocsik teljéé' kihasználásával, valamint jó szerve, zó munkával az 11)52. negyedik negyedévi eredményeikhez viszonyítva az önköltséget 5 százalékkal csökkentik. 7. A vállalat dolgozóinak 90 százalékát havi mtmkaversenybe szervezik. 8. A mozgalmak bevezetésével, és az ‘ élenjáró szovjet- emberek által átadott munkamódszerek felhaszná. lásával tervük túlteljesítését fogják i hinti. .1 Rőder-mozgalmon belül a: élenjáró dolgozók a lemaradottakht felkarolják, azoknak átadják fejlett munkamódszerüket. 9. A sztahanovisták számát 5 százalékkal emelik. Ezeknek c vállalásoknak leljj:- sitésivei készülnek a Tolnamegvci Tatarozó és Építőipari Vállalat dolgozói megünnepelni felszabadulásunk 8. évfordulóját. Ehhez a munkához a pártszervezet és az üzem, bizottság is adjon meg minden támogatást. melynek segítségével a lett vállalásukat teljesíteni, is fogják. At Tolnamegyei Tatarozó és Építőipari •Vállalat dolgozói nevében: ÉVSÁR JÁNOS párttítkdr SZŰCS JÓZSEF igazgató KISS FERENC VB-elnök Tliérl nem »ifé/nal* Alsónyéken? Rákosi elvtárs mondotta: ..A gyenge. tákanmány’termás következtében must komoly gondot okoz az állatállomány tóti álteloltotéige. Vigyáznunk kel'! arra. hogy a rendelkezésre álló takarmányt gondosan őrizzük metr. takarékoskodjunk a meglévővel, biztosítsuk, hogy állatáPományun-k addig is, amíg zöld takarmánnyal tápláljuk, ne c**$kkenjeQ.“ Alsónyéken nem fogadták meg Rákosi elvtárs. szavait, mert a tervbevett 400 köbméter silóból ezidátg nem silóztak semmit. Mi az oka ereitek a nagymérvű lemaradásnak? Az, hogy a fö'dmüvcíssaövolkezet a tanácsra hái-i' i-i u t'eie'ö ..i'-ji'tj a tanács pedig a földművesszüvetkezetre.. Ettől azon- b»» nem lelik a silógödor óx nincs teljesítve a község terve. A nemtörődömséget igazolja az. hogy a siló- gödrüket. amoiyeket a tanács arra a "é'ra ásiüott hfwrv b-rscot fo*mak bele tenni, az Ál la Horga Imi Vállalat saját rú-zére felhasználta. A község, dolgozóitól felvásároltak kukorica- szárat és azt lesüti«látták. VIivei érvel a föld tu íívesss&vet kezet ? A földniüvesszövelkczet ügyvezetője, Berger József elvtárs, és Garny József elvtárs. a szövetkezet silóié-" lelője azt mondja: „ők nem kötelezhetik a dolgozó parasztokat arra, Szekszárdon szombaton este a járási kul'úrház nagytermében béke- nagygyűlést tartottak. Berki Mihály- né, a megyei tanáes végrehajtóid/,ott- ságának elnöke megnyitó szavai után Teknős Pátensé, az MNDSZ Országos Központjának osztályvezetője tartott beszámolót a népek békekongresszu- sáról. — Kiiidöttsésünket mindenütt nagy szeretettel fogadták — mondotta, — jeléül annak az elismerésnek, megbecsülésnek) amellyel a világ népei a magyar nép nagy erőfeszítéseiBerten (MTI) Dannsladti jelenté« közli, hogy 40 nyugatnómetország: evangélikus lelkész ezzel a felhívással fordult a német evangélikusokhoz: erre a tanács van hivatva. Annak ellenére, hogy a tanács feladata lett volna az is., hwr.v a község silózási tervét udvarok* felbontsa, ők megtelek ezt is, de mégsem megy a ollózás. A kukoricaszárat pedig, azért nem tudták megvenni, mert a Megyei Fö'.dmüvesszövetkezetek Szövet, .sóge csak 8 forintot adott 1 mázsa kukoricaszár megvásárlására, az Al- latforga'mi pedig 12 forintot adott egy mázsáért és így a dolgozó parasztok -nikább az Állat-forgalminak adták, mint a földmüvosszövötkezet* n'ek. A tanácsnak a véleménye az. hogy azrét uem ment a silózás, mert a dolgozó parasztok nem lettek felvilágosítva, nem magyarázta meg nekik senki, hogy a silózásnak nd a jelenA zombai Vörös Csillag tsz fiataljai DISZ gyűlésen elhatározták, hogy versenyre hívják a helybeli Béke» tsz DISZ fiataljait. A gyűlésen Horváth Anna elvtársnő, a DISZ- ;tervezet titkára a DISZ-tagokkal nek és sikereinek adóznak. Mindenül! a föld kerekségén ismerik építő munkánkat s a világ népeinek szíve testvéri szeretettel fordul felénk. Én Bécs XIV, kerületében tartottam gyűlést) ahol beszámoltam erőfeszítéseinkről és sikereinkről. Az osztrák dolgozók lelkesen tapsoltak, amikor egy-egy falu vagy város fejlődéséről beszéltem. A beszámoló után a részvevők bősz. szasnn ünnepelték u béke első harcosát, a nagy Sztálint. A többi nyugatnémet hazafival összefogva küzdjenek Adenauer háboríts politikája ellen, amely pusztulással fenyegeti a német nemzetet. tősége. A tanáes ugyan határozatot hozott arra, hogy a füldmüvesszövet- kezettel közösen elmennek a dolgozó parasztok között felvilágosító munkát végezni.' „mondja Oszkó elvtárs vb. titkár“, de mivel a földműves- szövetkezet néni volt hajlandó elmenni, így a tanács ecm ment eb a adózási terv teljesítése pedig elmaradt, Az alsónyéki tanácsnak és földmii- vcsazövetkezetnek sürgősen változtatni kell ezen a. helytelen magatartásán. Már az eddigi mulasztások is veszélyeztetik kétéves állattenyésztési tervünk teljesítését és a község állat- állományának az át te! el térését. A földmüvess-zövetkezet és a tanács ne egymásra hárítsák a felelősséget, hanem sürgősen fogjanak hozzá a siló- zási terv teljesítéséhez. megbeszélte, pártunk azt a feladatot tűtze dolgozó ifjúságunk elé, hogy a termelés rohamcsapatává váljon. Az ipari munkások DISZ fiataljainak póldájn nyomán mi is elhatároztuk, hogy a Béke tsz DISZ fiataljait ver“ senyre hívjuk ki a magasabb termés, eredmények elérésének érdekében. — Versenyszempontok a következők: A tagtoborzási munkát megjavítjuk, A tagsági bélyegekkel pontosan elszámolunk, Minden egye3 DISZ ' tag részlvesz a politikai oktatásban — Az agitáció« és propaganda munkát megjavítjuk. Minden DISZ-tag felajánlást tett arra, hogy ebben az évben hány munkaegységet fog elérni. Mi DISZ. tagok a következőket vállaljuk: Hor. váth Anna DISZ titkár 300 munkaegység. Illés János 300 munkaegység, Skoriba Péter 300 munkaegység, Pé, tér Margit 250 munkaegység, Péter Isrtván 250 munkaegység, Koncz Katalin ISO munkaegység, Konfra Te. réz 150 munkaegységet és Skiripa Anna 14 éves 150 munkaegységet- tel, jcsít. Horváth Anna a tsz DISZ-titkára, Békenagvgyülést tartoltak Szekszérdon Xyiigatnéni etországi 1 el készek íi háborús szerződének elleni harcra szólították fel híveiket A zombai Vörös Csillái? tsz fiataljai versenyben a 300 munkaegységért
