Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-21 / 17. szám

1S33 TATST Alt 21 NAPLÓ s Elméleti tanácsadás Hogyan harcolnak Tolna megye asszonyai az MNDSZ oktatásért Hogyan tükrözi a modern kapitalizmus és szocializmus gazdasági alaptörvénye a két társadalmi rend alapvető különbségét? (Folytatás) b'zimfalan ,-ívÍQrsunk fordult _ az I !H;éléli Tanácsadáshoz, hogy tisz- taZttUan «Irt kérdéseire adjunk vá­laszt* i. cikk melynek első résre va­sárnapi szántunkban jelent meg s ame.tvuek befejező részét most kö­zöl jöik. világos képet ad u kapita­lizmus Politikái Gazdaságtanának tanulásához. Aráig a Szovjetunióban és a népi demokráciákban a munkaerőhiány a prohéma, amíg a tudomány minden eredményét «r emberiség érdekében, az. ökdszín vonal emelésére hasznát* |ák‘ fel, — addig a monopólkapiteliz- mús országaiba^ a tudományos kí­sérleteket az emberek elpusztításá. ■ 4% szolgálatába állítják, Amíg a szoctü.liemm országaiban a járványok megelőzése a cél addig Koreában az imperialisták baktériumháborút foiy. íanak. Axnig a Szovjetunióban az '•ttoraenergiá*. a természétátaiakitó -er vek szolgálatába állítják. addig az ■.mperialízanus fejét vesztve a#on mesterkedik, hogyan lehetne minél pusztítóbb hatású atombombákat gyártani. Amíg a szocialista kultúra ás müvésért a jobb és szebb életet és embertípust mutatja be, addig a gengszter6ilimeií a.tőkés államok fia­talságát a gyilkolás művészetére ta­nítják. . Amíg a szocialista társadalom a nemzetek és fajok teljes egyenjogiT -ágát megvalósította, addig az Imperializmusban feisőbbrendü és ala­csonyabb rendű fajokra vonatkozó elméletek«; vallanak. Mindez a mgnopóKőke szolgálatá­ban történik azért, hogy megalapoz, zajt világfuralmi terveiket — Ieigáz- liaseák a* elmaradt országok népeit gs azokat a maximális profit biztosí­tása érdekében szabadon kifoszthas­sák. \ finápcoligarchla óriási profitjó- núk; fontoű forrása a tökekivetel. Le’ ain a tőkekivitelt ,,éiősdiség a négy* ■/eten'Vnek nevezte, amely lehetővé teszi a finánctőke számára, hogy minden országra lövesse hálóját ós sarcot szedjen 4' gyarmati és függő országok lakossága százmillióinak kizsákmányolásából A kapitalista világrendszer álta­lános válsága idején az USA az egész kapitalista‘világ fő tőkeexpor­táló ja és fő pénzügyi kizsákmányoló- ja lett. Nagy profitot, eredményeznek as USA monopóliumai számára az évről évre növekvő állami kölcsönök ca hitelek, különösen a -Marsball­t.erv alap járj, vagy a katonai se- géiyprogramm alapján nyújtott kök caörsök. Ezek a kölcsönök és hitelek katonai rendőri jellegűek és egyrészt elsorvasztják a hitelt igénybevevő, ország nemzeti iparát, másrészt az egész világon támogatják a reakció és fasizmus erőit. Az Egyesült Ailámok üraj nevé­ben Truma® 1945-ben kijelentette, hogy ,,a győzeleqn az amerikai népet az elé az állandó és égető szüksé­gesség élé állította; hogy irányítsa a világot.” E cél érdekében napjaink­ban az amerikai imperializmusnak a gazdásági világuralom megteremtésé, re irányuló, erőszakos eszközei meg­fosztják az addig független kapita­lista orSzágokat is függetlenségüktől.. Az. amerikai • és angol monopóliu­mok a maximális profit megszerzése érdekében elkeseredett harcot vívnak egymás®a!l a piacokért, olcsó nyers* anyagforrásokért, különösen az olaj. kettesük, rjiíka- és színesfém lelőhe­lyért. (Például az iráni ólajkérdés) Mindez elmélyíti az imperialisták kö. zöttl ellentéteket és a kapitalista or­szágok közötti háború kitörésének lehetőségét hordja magában. Malenkov elvtárs a XIX. pártkon­gresszuson mondott beszámolójában megállapította, hogy „Anglia é.s nyo­maton Franciaország, s a többi ka. pitabsta ország arra törekszik, hogy Mszakitsg magát az, Egyesült Álla­mok uralma alól és így önállóságot és: magos profitot biztosítson a maga mámára." A' vezető imperialista államok mo. nopölfumai és a függő és gyarmati országok népei közötti egyeiőtlen és rablójellegű árucsere, valamint a gyarmati elnyomás fokozódása — el- máradottságra és pusztulásra ítélik ezeket az országokat. Ezek a körül, menyek visszatartják a termelőerők Wféjiődését, az emberek százmillióit teszik, tönkre, szűkítik a piacokat, a gyarmati rendszer válságának mind­jobban való elmélyüléséhez vezetnek és 'fokozzák a kapitalista viiá'grend- szet*'. ollentmondása i ti 1 Évről-évre növekszik a - nemzeti fel­szabadító mozgalom lendülete a gyár* mát: és függő országúkban amelyek­nek népei mind határozottabb ellen­állást tanúsítanak az elnyomókkal szemben. Ezt tanúsítja Vietnam, Búr. ma, Malájföld, a Fülöp szigetek és Indonézia népeinek harca, a nemzeti ellenállás Indiában, Iránban, Egyip­tomban. Tuniszban és más országok, bán. Gyakorlatilag tehát széthulió- ban van az imperializmus gyarmati rendszere. Ily körülmények között a kapita­lizmus gazdasági alaptörvénye a végsőkig kiélezi a kapitalista világ" rendszer minden ellentmondását. A maximális tőkés profit biztosítása érdekében a monopóltőke arra tö. rekszik, hogy katonai erővel gyűrje maga alá a világot, új háborút rob­bantson ki. Az Egyesült Alíamok, Anglia és Franciaország imperialistái szítják a háborús hisztériát a Szovjetunió-ve- zette béketábor ellen, gazdaságukat háborús vágányokra állították abban a reményben, hogy a háborús meg­rendelések biztosítják a maximális profitot. Kétségtelen, hogy a koreai agresszív háború folytatása, az új világháború lázas előkészítése a mo­nopolisták számára eddig példátlan profitot biztosított. Az USA mono­póliumainak profitja 1938. évihez vi* szonyitva megtizenháromszororódott. A költségvetési katonai kiadások 74 százalékot tesznek ki. Mivel a finámetőke a háborút a legjövedelmezőbb üzletnek tekinti, a tőkés állam amely alá van rendelve r. monopóliumok érdekeinek, készsé­gesen hajtja végre a monopolisták minden utasítását. A fegyverkezési hajsza azonban a fogyasztási iparágak leállítását ered­ményezi. A fegyverkezés költségei­nek fedezésére az adókat és áraikét egyre emehlk. A napról-napra foko­zódó terhek a dolgozok vásárlóké­pességét egyre jobban csökkenti, — a fogyasztási ipar termelésének csök­kenése növeli a munkanélküliségei és nyomort. A fegyvérkezési hajsza az Egyesült Államokban nem képes még a látszatát sem megteremteni a gazdasági élénkülésnek, mivel a túl* termelési válság fejlődése a polgári iparágakban túlszárnyalja a haditor. meiés növekedését. 1951. februárjában Sztálin elvtárs a Pravda tudósitójával folytatott be­szélgetésében azt mondotta, hogy „az ország fegyveres erőinek meg­sokszorozása és a fegyverkezési haj­sza a hacliipaj- kibontakozására, a polgári termelés csökkentésére, a nagy polgári építkezések leállítására, az adók emelésére, a tömegíogyas2- ■tási cikizek árának emelkedésére ve. zet." Így bontakozik ki egy minden eddiginél hatalmasabb gazdasági vál­ság a kapitalista országokban, mely" nek kitörését nem ichet tartósan megállítani. Ezzel szemben azokban az orszá­gokban. ahol a szocializmus gazda­sági alaptörvénye érvényesül, ni no*, válság, nincs munkanélküliség, a-pol­gári fogyasztás egyre emelkedik. — Egymás után épülnek az új üzemek, az új iskolák, kórházaik, szanatóriu­mok. üdülők, kultúrotthonok, állan­dóan növekszik a dolgozók anyagi és kulturális jóléte. Nyilvánvaló tehát, liögy a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényé­nek érvényesülése világosan bizo­nyítja Marxnak azon .megállapítását, hogy a tőkés termelésben a közvet* len cél nem az áruk termelése, ha­nem az értéktöbblet, a profit terme­lése. Ebben a felfogásban maguk a munkások úgy jelennek meg, mint ami a valóságban a tőkés termelés­ben — csupán termelési eszközök; nem öncél és nem a termelés célja­ként. A fogyasztás kérdésének a kapita­lizmus számára csak annyiban van értelme, amennyiben biztosítja a profitszerzés feladatát. Az ember a maga szükségleteivel eltűnik a látó­köréből. Ezért nem érdekli a kapita­lizmus* a munkások nyomora, ezért közömbös számára a dolgozók élete, ezért készít elő háborút, azért vérez* tét embemii.liókat, hogy növelj-e pro. fitját. „Ezz-cl szemben r szocialista termelés célja az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kultu­rális szükségletei maximális kielégí­tésének biztosítása, — míg a szoeia- •éritt termelés szakadatlan növelés,' és löké!élesítőid, a legiejletubb tech­nika alapján — ez a cél elérésének eszköze.” (Sztálin idézett munkája, 77, oldal.j III. A világ gazdasági helyzetéinek al­talános képét tehát ma az jellemzi, hogy a fejlődés két vonalon, halad. Az egyik vonal: a békegazdaság sza­kadatlan fejlődése a Szovjetunióiban és a népi demokratikus országokban. Ez a gazdaság nem ismer válságo" kát, fejlődése a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek maximá­lis kielégítését szglgálja. Ez a gaz­daság biztosítja a néptőmegek élet- színvonalának rendszeres emelkedé­sét és a munkaerő teljes foglalkoz­tatottságát. •A. másik vona-i: a kapitalizmus­nak a gazdasági vonala, amelynek termelőerői egyhelyben topognak, an- nak a gazdaságnak a vonala, amely a kapitalizmus egyre mélyülő áítalá* nos válságának és a folytonosan ismétlődő gazdasági válságoknak ha­rapófogójában vergődik, a gazdaság mtii-tarizálásúnak, a háborús célokat szolgáló termelési ágak egyoldalú* fejlesztésének, az országok közötti konkurrenciaharcnak és az egyes országok mások által való leigázá­sának vonala. Ez a helyzet annak következtében alakult ki. hogy ez a gazdaság nem a társadalom érde­kében íej.ödik, hanem azért, hogy a kapitalisták az adott ország lakossá, ga többségének kizsákmányolása, tönkretétele és r. vb mórba döntése út. ján, m.Í6 országok, különösen az el­maradt országok népeinek leigázása és rendszeres kifosztása útján, vé­gül pedig háborúk és a nemzetg'az* clazác mi-'itarizálást útján biztosít­hassák maximál! - profitjukat.” (Ma-1 lenkov: A Központi Bizottság beszá­molója az SZKP XIX. kongresszusá­nak 7. oldal.) Sztálin elvtárs a szocializmus gaz­dasági alaptörvénye lényeges voná­sainak és követelményeinek megha­tározásává, hatalmas ösztönzést adott, világos perspektívát nyújtott a világ dolgozó népemelt szabadságuk, függetlenségük kivívásáért, a szocia* lizmus építéséért vívott harcaikban • A modern kapitalizmus gazdásági alaptörvényének feltárásával Sztálin el-v-társ lehetővé teszi a tőkés tér. tudási mód fejlődésével kapcsolatos összes jelenségei.- megmagyarázását és megmutatja az imperializmus cl- ic-.r harc feladatait. Ezek után még tisztázandó kérdés az. hogy mivel a gazdasági törvé­nyek objektív törvények* amelyek a gazdasági f rjiödéanok az emberek akaratától függetlenül végbemenő fo_ lyomatait tükrözik, fiúi-e az, hogy a gazdasági törvények ösztönös jelle­gűek. hogy e törvények hatásai ©!- háráthatatiáiíok, hogy a társadalom tehetetlen velük szemben?' Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy ez nem igaz. „A társadalom nem !■ he­teden a törvényekkel szembeír, a társadalom ha ielismerte a gazdasági törvényeket és rájuk támaszkodik, korlátozhatni hatókörüket, a. társa­dalom érdekében /elhasználhatja és „mégnyergeiheti” őket. mint ahogy ez a természeti erőkkel és a termé­szeti erők törvényéivé) is történik..:' „Az amrrikai imperialisták világ- urrJani tervc-i hódító törekvése: leg­jobban mutatják a modern kapitaliz. mus gazdasági alaptörvényének ér­vényesülését. Vi.águralmi terveik ér­dekében háborút szítanak a Szovjet* unió. a béketábor ellen, fokozott erő­vel háborúiba hajszolják a tőkés or­szágokat. Téves lenne az; hinni, hogy ■* az imperialisták egymáaközti ellen­tétei folytán jj-uküuk mar nem kelle­ne tartani imperialista támadástól, vagy hogy. az ellentétük fokozódása a háborús veszély csökkenésé* leien* ioné. Látjuk, hogyan tartóztatják ;e -o- rozatosan és vetik börtönbe a tőkés országok egymásután c bécsi Uóke- kongres sspsori meg jelen-, ál-ampolgá* j raikat. uu-r • béke fenn mm u?á*..* 1 maximé kik ,_«r*• ve­szélyeztei.;. Minden erőnkkel küzdwün-k kei: * Az MNDSZ III. kongresszusa meg­szabta a feladatokat, hogyan nevei jük asszonyainkat, hogy minél na­gyobb számiban kapcsolódjanak* be ;> termelő munkába. A kongresszus ha­tározata alapján szélesítjük ki az oktatást és vonjuk be nagy számban az MNDSZ oktatásba az asszonyokat, hogy ezen keresztül tisztában legye­nek azzal: minden asszonynak köte­lessége munkájával erősíteni a béke- tábort és harcolni miildcn erejével a békéért. Olvasóköreink feladata elmélyíteni az asszonyokban a hazaszeretet, pél­damutatásra- az állam iránti kötele­zettségek betartására nevelni. Az ok­tatás harcoeiságra neveli az asszonyo­kat az ellenség, a kulák -te klerikális reakció elleni harcban. Elmélyíti a hazaszeretet és megmutatja azt, hogy mi nem minden áron való békét aka­runk. harcolunk, érte munkánkkal i\s ha kell fegyverrel is. Megmutatja mit kell tennie és mi a kötelessége min­den asszonynak. Ne siránkozással és sóhajtó zással akarjuk békénket biz­tosítani. Be kell vonni az oktatásba a kí­vülálló asszonyokat, a pár ászt asszo­ny okát vagy érteimteégiekbt egyaránt. ügy szervezzék meg csoportjaink', hogy az. oktatáson minél többen ve­gyenek részt, mint Szabályban, ahol Kelemenné és Götíinger Gyuláid asszonytársak elérték jó szervező munkával, hogy egy-cgy olvasókörön húszán is résztvesznek. Olyan helyen is megszervezték az oktatást, mint a szölől^jgy, ahol szétszórtan élnek az emberek és mégis eljárnak az olvasó­körökre, mert, ez ,1 hosszú téli estéket kellemessé teszi és sokat tanulnak. A szak-adáti asszonyok esténként fogják kézimunkájukat és férjeikkel együtt elmennek oda, okol éppen azon az estén olvasókört tartanai:. Gellérthegyi Máténé büszkén mondja a felszabadulás előtt a községben kevés embernek volt cipője, minden­ki - klumpában járt. Ma nemhogy ci­pője, de szebbnél szebb ruhája te van a dolgozóknak. Példát lehet venni a bonyhádi asz- szonyokról te, ahol eddig nyolc ol­vasókört indítottak be IS—80 hallga­tóval. Az olvasóköröket szavalatok­kal teszik színessé. Kendszeíesen meg jelenik a. csasz-tuska brigád, akik az- ■ után rigmusokban mondják el mit kell tenni és hogyan kell erősíteni a béke táborát. Megéneklik azokat, akik .jól dolgoznak, bírálják a hanya­gokat, kényeime-skedőket. Vannak azonban olyan csoportok is, ahol nőm fordítanak gondot az. olvasókörök beindítására, mint pél­dául Tolnán, Medinán, Felsőnyéken. Ezekben a községekben te becsülete- dolgozók laknak ós mf nem Íriszük el, hogy ott az asszonyok nein akar­nak békét éppúgy, mint a bonyhádi, szabályi asszonyok. Csupán a veze­tőségnek kellene nagyobb gondot for­dítania az asszonyok nevelésére. Az alapfeltételek minden községben meg­vannak, csak hozzá kell fogni a mun­kához. Minden MNDSZ titkár ós ve­zetőségi tag igyekezzen, hogy a téli hónapokat jól használják ki és mind­jobban kiszélesítsék a községen' be-’ HU az oktatást. Vezetőségi ülésen, taggyűlésen, beszéljék meg hány he­lyűn indítanak be új olvasókört, hány asszonyt fognak bevonni az oktatás­ba és ezen keresztül hogyan erősítik szervezetüket. Azok a csoportok, ahol még nőm indítottak be olvasóköröket, haladék­talanul fogjanak hozzá azok megszer­vezéséhez. Ne kövessék azok példá­ját, akik kényelmességből, vagy nem­törődömségből elhanyagolják ezt a fontos munkát és így akarva, ncm- akarva az ellenségnek segítettek. Fog­lalkozzanak titkáraink azzal, hogy milyent számban vesznek réfezt- szü­lők a szülők iskoláján. Látogassák meg őket ós segítsék elő, hogy minél több szülő, sajátítsa cl *a szocialista gyermeknevelést. így maga le tanú és gyermekét te könnyebben neveli, nem marad le a gyenhék fejlődése mögött. Tolna .megye MNDSZ a-szbnyai! llaracoljatok minden erőtökkel az oktatás sikeréért, mert ezzel a békét erősítitek, elősegítitek az ötéves terv sikeres befejezését és hatalmas csa­pást mérünk az imperialistákra és szekértől óikra. Takáes Mthilyué oktatás- felelős. ÉJJEL A HÍDON Irta: A. KONONOV Sötét, v-ifUtros éjszaka volt. A Né. ván egy cirkáló körvonalai forrná lódtól: ki, ágyúi n Téli palotám meredtek, fekete testén hot betű: Aurora... 1 Messziről lövések zaja hallatszott, a hídon matrózokkal és katonákkal megrakott tehergépkocsik dübörög­tek kérésztől. A távolból őrtüzek fénye, villogott, a tűzre vetett faha­sábok mellett vörösgárdisták mele­gedtek, beszélgettek és vártál; <1 pa­rancsot a támadásra. A helyzet kod. rezö volt: A Káván átvezető ved a mennyi híd a mnnhás-csapat.n 1: ke­zébe került. Az egyik halon őrködött nyglcad- uutgáml Andrej línitote fiatal pet- rográdi munkás. Parancsnokuk egy öreg bolsevik, volt. akit mindnyá­jon Vaszilij Ivnnövicsnak szólítot­tak. Nagyszerűen összeforrottak. Amikor az éjszaka folyamán, a fe­hérek kétszer is lőtték a hidal, olyan pergőtűzbe, kezdtek, hogy rö­vid idő alatt abbamaradt a táma­dás. Az őrség nyugodtan várakozott. A hídon csak külön engedéllyel le­hetek átkelni, és az éjszakai órák bán alig volt forgalom. Már javában benne voltak az éjszakában, amikor közeledő férfi körvonalai• bonts kor­iak ki. — Állj . ki vagyt Engedélyt! — aaltogott Vaszilij lvanovics szava A késő éjszakai járókelő közelebb lépett Vaszüij Ivanovicshoz, kabát­ja. feltürt gallérját lehajtotta s hal­kan valamit mondott ne őrség pa­rancsnokának. Vaszilij lvanovics utat nyitott s <1 kései járókelő alakját Imsan el­nyelte az októberi köd. Andrej Krutov, aki pár lépésről szemlélte u jelenetet, ncstt állta mm; szó nélkül: — Vaszüij lvanovics, agy véltem észre, ennek az embernek nem volt engedélye... — igazad van! — bólintott az öreg bolsevik. — Valóban ném vall, mert mm ért rá beszeréznv Hosszú ideje rejtőzött, előbb Finn­országban, majd itt... A fehérgdr- dista csapatok mellett surrant idáig * most... most: — h íjztholníjb'i megy! — De. hát lei volt ez. Vaszilij lvanovics? — kérdezte # flátPl pet- rográdi munkás. — Ki volt? Vlagyimir lljics Le­nin! — felette sugárzó arccal a lúd őrség parancsnoka. tehát a békéért. Szüntelenül ic kell lepleznünk a háború-, gyújtogaíókat. Néphadseregünket erősítenünk, ter- mo.ésünket állandóan. fokoznunk ke!!. A béke erői. ha összefognak, ké­pesek az-adott háború kitörését meg_ akadályozni, a békét fenntartani. Mi. nél erősebbek vagyunk, annál in­kább meg tudjuk akadályozni az im­perialista agressziót, a kéke íefin* maradása pedig a monop ó .-kapit a liz­mus számúra a maximál 1- profit biz­tosításának l;or:átozá.-?á: jelenti. ..Azonban a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvénye mindaddig hat, amíg kapitalizmus van. Az im- ;x~rialirmus a béke-mozgalom mindezen sikere eFenére mégiscsal; íeruimanui. érvényben marad — következéskép­pen érvényben marad a háborúk el- kerülhetebiemsége is. Hogy véget ves­sünk a háborúk elkerülhetetlenségé­vel’c, meg kell szüntetnünk dz impe­rializmust:' (Sztálin idézett munkája. 38. oldal) Ha azonban az imperialisták meg­fő a világháború kirobbaptására szán­ná;- magukat, akkor „minden alapja megvan annak a feltevésnek, hogy a harmadik világháború a kapitalis­ta világrendszer széthullására vezet: (Az SZKP XIX. kongresszusának anyagában Malenkov elvtárs beszá- mólója. 46 oldal. Szikra kiadás.) Szegi! Sáodor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents