Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-20 / 16. szám

'A TOLNAI \ ÉVFOLYAM, lii. SZÁM VilÁű PROLETÁRJA! ECV£fjfUgrgK! f A MAI SZAMBÁN; Külpolitikái összefoglaló. (2, o.) — Emlékezés Vladimír lljiesre. (2, o) — Szélesedik és erősödik a jugoszláv nép felszabadító harca. (2. o.) — Hogyan tükrözi a mo­dern kapitalizmus és szocializmus gazdasági alaptörvénye a két társadalmi rend alapvető különbségét. (5. o.) A pártélet hírei. (3. o.) — Megindultak a szerződésköté­sek a tolnai keltetöállomáson. (4. o.) — „Népi együttes" lett az alsónyéki kultúrcsoport. (4. o.) DP T O INAM EGYE! PARTBIZOTT5AG A'NAK LAPJA UIA 51» FILLÉR KKLH), 1933 J.VNVAR 8« A Központi a népgazdasági terv Statisztikai Hivatal jelentése teljesítésének 1952. évi eredményeiről . népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális szín­vonalának emelkedését 1952 ben ;1 kö­vetkező adatok jellemzik: Ipar A gyáripar 1932. évi teljes t'erine'ésj tervét 100.7 százalékra, ezen bőiül a nehézipar 99.8 százalékra, a könnyű­ipar HM,4 százaíékra. az élelmiszer­ipar ÍO-3.1 százalékra teljesített'e. A gyáripar 1952-ben 23.6 százalék­kal terme.it többet, mint 1031-ben. A nehézipar termelése 33.3 százalékkal, a könnyűiparé 10.3 százalékkal!, az élelmiszeriparé 16.1 százalékkal halad’ la meg az előző évit. A nehéziparon beiül az emelkedés a bányászainál 23 százalék. a kohászainál! 20.1 szá­zalék, a gépgyártásnál! 35.9 százalék, az. ppftöanyagiparnál 19.(3 százaié' . a könnyűiparon belül a textiliparnál 8.0 százalék, a ruházati iparnál 17.9 százalék veit. Az egyes minisztériumokhoz tartozó Iparvállalatok az 1952. évi ipari ter­melési tervüket a következőképpen teljesítették: * 1952. évi tervtel* . jesítés százaléka' hánya- és energiaügyi minisz. tórium löt,2 kohó- és gépipari miniszté­rium 1011.6 kürépgépipari minisztérium 91.1) könnyűipari minisztérium 101.4 élelmiszeripari minisztérium 103.— ■ pilőanyagipuri minisztérium 101.8 közlekedésügyi miniszteri um iparvállalatai 1 ÍI0.4 helyi ipar minisztériuma 1(13.4 A helyi iparhoz tartozó állami vál­lalatok termel'ési tervüket 104.3 szá­zalékra teljesíteti ék, 93.8 százalékkal termeltek többet, mint az eiözü év­ben. Az ipari termelőszövetkezetek évi termelési tervüket 109.1 számai ókra elje-sátették — termelésük az 1951. évinek 211.2 százaléka. A fontosabl) iparcikkek termelése 11452. évben 1951. évii ez képest a kö­vetkezőképpen alakult: 1932, évi termelés az 1951. évi termeiéi! százalékában szén 122.8 \ iUamo&euergia 119-t acél 113.1 vason t ven y 126.7 hengerelt rúdacél I25.fi hengerelt idomacél 113.— esztergagépek 198.4 mozdony 91 — vasúti teherkocsi 1 (2.6 tehergépkocsi 166,3 Oi csel-motor 129.4 gépolaj és motorolaj 130,7 tehergépkocsi abroncsköpeny 134.8 tégla 120.9 mész 113.3 ccmcut 111.5 tűzállóauvag 120.1 motorkerékpár 106.1 kerékpár 117.8 rádióvevők észülék 128.8 varrógép 110.8 pamutszüvet IW.S selyemszövet 104.8 len- és kenderszövet 107.4 bőrcipö 115.2 liszt 196.3 nyer&husok, »sír és zsírszatonua 128.2 édesipari készítmények 119.1 szappan 106.1 cigaretta 121.8 Terven felül 1952-ben jelentős mennyiségű durvalemezt, szalagaiéit, gőzturbinát, gyorségésű gépkocsimo. tort, gyalugépet, fúrógépet, növény- védőszert, téglát, égetelt meszet, ön­tött üveget, kartonkészárut, flaneMt, selyemszövetet, szalonnafélét, kolbász- árut és száraztésztát gyártottak. A tervvel szemben lemaradás mutat­kozik az acél, egyes hengerelt acél- gyártmányok, a gő »mozdony, a trak tor. a csúcseszterga, a teher- és sze méíygépkocsiköpeny, s néhány más ‘ rmék termeléséiben. Közel három és fél roiClíő tonnává •óbb szenet termeltek, mint a múlt évben, ezzel az éves tervet 1.3 szá­zalékkal túlteljesítették. A népgazda­ság egyre növekvő szükségletei — e nagy eredmények ellenére — egy$s időszakokban csak nehezen voltak fedezhetők — részben, mert a terme­lés még egyenlőtlen volt cs mert a szén minősége sem volt megfelelő. A gyáripar 1932. évben az új tech­nika bevezetése terén jelentős ered­ményeket ért el. Több új gyártmány üzemszerű termelését kezdték meg. A gépgyártás számára újtipusú revpl- veresztergapadokat, a. mezőgazdaság számára újtípusú nagyteljesítményű lánctalpas traktorokat és négyzetes kukoricavetö gépeket, a személyforga­lom megjavítására trolCybuszokal és újtipusú autóbuszokat gyártottak Ezenkívül több új gyártmány — pl. exkavátor és az egyetemes marógépek — prototípusa készül! el. Szélesebb körben alkalmazták az iparban az új technológiai e1 járáso­kat: a gépgyártásban az indukciós fű­zést, a bőriparban az üveglapon tör­ténő szárítást és egyéb új eljárásodat. A miXszekundos robbantással jövesz* lett, szén aránya az 19ő2. fv egészére nézve magasabb volt mint az előző évben, azonban ez az arány a máso­dik félév folyamán csökkent. A munkaigényes és nehéz muoka- fo’yamatok gépesiiéie 1952. év folya­mán — főképpen a szénbányászatban folytatódott. A szénbányászatban emelkedett a tej tógépek, e rakodó­gépek. a szénkombájnok cs kapa- rószai’agok száma — de a fejlődés mértéke még' nem •£?-,>• gé" áeske: noni használiök ki elé'ggel A gyáripar összehasonlítható ter­melésének önköltsége 1952-ben előz-tes számifások szerint az elű­ző évhez képest 4.2 százalékkal csők. kent, ,|e a csökkenés nem érte el a tervben előírt mértéket. Mezöga sda súg 1952-ben a mezőgazdaság szocialis­ta szektora erőteljesen fejlődött. Mg 1951. végén az ország szántóterüle­tének 25 százaléka tartozott e szek­torhoz 1952, végére a szocialista szektor részesedése meghaladta a 37 százalékot. 1952-ben több. mint kilencvenezer család lépett a sző’ vetkezeti gazdálkodás útjára és ezzel a termelőszövetkezeti családok szá­ma az év végén meghaladta a 280 ez rét. A termelőszövetkezetekbe belé­pett középparasztok szám-, az év fo­lyamán több mint másfélszeresére emadtodéit. A termelőszövetkezetek tagjai átlag 50 százalékkal több muri. [^egységet szereztek, mint 1951-ben. A szocialista szektorban a jelen" tő9 eredmények mellett — amelyek ké?"a!foghatóan bizonyítják a nagy, üzemi gazdaság fölényét a kisüze* mi gazdasággal szemben — még szá­mos hiányosság van. Sok termeiöszö. vetkezet, sőt állami gazdaság, egy sor fontos növénynél az országos át­lagnál alacsonyabb holdanként! ter­mésátlagot ért cl, az állatok e'uiüdá- sí aránya számos állami gazdaság* bán még mindig magas volt, az álla­ti termékek hozama sokhelyütt ala­csony. A gazdálkodásban nem min­denütt érv-ér,vesüit kellő takarékos­ság: a termékek önköltsége magas. Egyes gazdaságokban gondatlanul kézifék a takarmányokat, sokhelyütt nagy volt a betakarítási veszteség. Az 1952, évi őszi mezőgazdasági munkák végzésében a szocialista szektor megelőzte az egyéni gazdál­kodókat. Egészében azonban a (érv­hez képest az őszi mélyszántás és vetés terén elmaradás van. melynek megszüntetése az 1953 évi meguöve_ ke eleit tavaszi munkák gondosabb szervezett megvalósítását teszi szűk" ségessé, A földművelés belterjessége 1952- ben nagyobb volt mint a korább: években Tovább nőtt az ipari növé­nyek, különösen a rostnövények és íz új jcuríturák vetésterülete, ugyan­akkor azonban csökkent a legfonto­sabb o ajos növémy. a napraforgó ve. ésaterü'ete. Az öntözéssel müveit te./ rüjet harminckét százalékkal volt na gvobb az előző évinél, de az-4952 évi aszály következményei azt mutat* ják. hogy az öntözőberendezések épí­tését még nagyobb mértékben keli növelni. Az 1952. év terméseredményeit ked vezőélenül befolyásolta a tavaszi fagykár, a rendkívüli nyári aszály és az erősen csapadékos ősz. A rossz időjárás káros hatását a mezőgazda­sági dolgozók munkájával részben si­került kiküszöbölni, de a fontos ter­ményekből a betakarított termés ke­vesebb volt mint az előző eszten­dőkben. 1952-ben a mezőgazdaság gépesítő* se tovább fokozódott: a kombájnok száma az 1951. évinek háromszoro­sára nőtt. a géppel aratott terület kétszeresre emelkedett. A gépállo­mások 1952-ben a termelőszövetkeze. .lek részére másfélszer annyi talaj- munkát végeztek, mint az előző év­ben. Bár ., gépek kihasználása 1952" ben jobb volt, mint 1951-ben, a gé­pesítés adta lehetőségeket nem ak­názzák ki kielégítő mértékben. Sok gépállomásnál nem kielégítő a mun­ka minősége, ami a termelőszövetke­zetek terméseredményeit kedvezőt­lenül befolyásolta. Az állatállomány jelentősen emel­kedett: a sertésáXománv 19 száza" téldcal. a szarvasmarhaállomány 9.5 százalékkal. Ezt elsősorban az álla­mi szervek széleskörű álla ttenyészt é_ si és hizlalás; akciói és új takarmá­nyozási- eljárások bevezetése tette lehetővé. Különösen jelentős az ál­latállomány növekedése szocialista .szektorbaaz állami gazdaságok és a -t -me'.öszöVc: kezetek" áXaíálotmá- oya az ország cccsz állatállományá­nak mintegy 25 százalékát érte cl. az előző évi 13 százalékká! szemben. Hozzájárult c növekedéshez az 1951. év: jó takarmányt érmés viszont az 1952- -s kedvezőtlen takarmány termés áz á latúXomárvY növekedését hátra* nyosan érinti. Az állami erdőgazdaságok fakiter­melési tervüket 100.3 százalékra tel. jesltették. közei ötezer hóiddal több erdőt telepítettek, mint az elmúl év­ben. közlekedés A vasutak 1952. évi .teherszállítási tervüket 102,2 százalékra teljesítet- tők, 1951-hez képest a teherszállítás 26 százalékkal, a személyszállítás 1.8 .százalékkal emelkedett. A fontosabb árucikkek közül szénből 30 száza­lékkal. vasércből 44.7 százalékkal, hengereit acélból 67.3 százalékkal, őrleményekből 31 százalékkal szállí­tottak többet mint 1951"bei:. Az egy teherkocsira esü átlagos terhe­lés 1951-hez képest 5.2 százalékkal emelkedett, a száz elegytonnskiiomé- terre cső széafogyasztáa 7.5 száza- .ókkal csökkent, A teherkocsik for­duló ideje a csúcsforgalom időszaká­ban a kitűzött normát nem crte el. A vízi közlekedés teherszállítási tervét 1093- százalékra teljesítette. A tehergépkocsik teherszállítása — részben a kocsiállomány 29.4 száza- »é&os emelkedése következtében — egy év alatt 42.9 százalékkal emel" kedett. A villamosvasutak személyforgal­ma 1952-ben 5.7 százalékkal, a váro­si autóbuszoké 25.7 százalékkal, a tá­volsági autóbuszok 29.6 százalékkal haladta meg az előzi évi:, A posta forgalma 1951-hez képest 18.3 százalékkal nőtt. Áruforgalom Az árak és bérek rendezéséről, va" Ismint a jegyrendszer megszüntetésé­ről szóló 1951. december 1-i párt- és kormányhatározat eredményeként 1952, év folyamán jelentősen megja­vult a lakosság élelmiszer, és ipar­cikk ellátása. Az év folyamán a kis" kereskedelem húsból 17.9 százalék­kal, kenyérből 24,6 százalékkal, cu- jkorból 2.3 százalékkal édesipari cik­kekből 27.3 százalékkal, férficipőből 8.6 százalékkal, női cipőbő' 13 1 szá_ ’.a'ékkai. gyermek*'oőbői 28 száza­lékkal, bútorból 37.8 százalékkal, mo­torkerékpárból 59.6 százalékkal, Tá" dióból 35.4 százalékkal többet adott el, mint 1951-ben. Az év folyamán az állami kiske­reskedelmi bolthálózat 3819 üzlettel, a szövetkezeti hálózat 990 üzlettel bővült. 1952 decemberében a szocia­lista kiskereskedelem részesedése a teljes kiskereskedelmi forgalomból 99 százalékra emelkedett. A kiskereskedelmi hálózat munká. jab-an a lakosság áruellátása terén még voltak hiányosságok: az áruk területi elosztása nem mindig volt megfelelő, több helyen rosszul szer­vezték meg 3 vásárlók kiszolgálását, nem vették kellőképpen figyelembe a dolgozók igényeit. A kedvezőtlen mezőgazdasági tér. més ellenére a begyűjtés 1952. évi tervének dolgozó parasztságunk alap" jábrm eleget let:. A begyűjtött meny. nyiség biztosítja a lakosság zavarta­lan ellátását a legfontosabb élelmi­szerekből. A munkások és alkalmazottak számának emelkedése és a munkatermelékenység alakulása A munkások és alkalmazottak szá­ma a népgazdaságban 1952. év végén 2 295.000 volt, 203 .ezerrel több, mint 1951 végén. Az iparban és építő" iparban foglalkoztatottak száma ' egy óv alatt mintegy 117 ezer fővel emel­kedett. Az 1952. övi ntunkabérafap az egész népgazdaságban — nem szá­mítva az 1951 docémb'er 1-i béreme­lést 23.5 százalékkal volt több, mint 1951-ben. Az egy fór; eső termelés a gyár. iparban 1952"ben 10.6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Az emelkedés a bányászatban 111 Százalék ezen belül n szénbányászai­ban 10 százalék, a kohászatban 10.9 százalék, a gépgyártásban 19 száza­lék. a. textiliparban 4.4 százalék, a ruházati iparban 2.1 százalék. A munkafegyelem a gyáriparban 1952. év folyamán általában javult, bár még nem kielégítő mértékben. Az igazolatlan mulasztások aránya egy év alatt 50 százalékkal csökkent. de az igazolt mulasztások aránya emelkedett. Csökkent a vállalatok­tól önkényesen kilépettek száma, a munkaerőim X árazás azonban még mindig jelentős. Beruházások 1952-beQ a beruházásokra folyósí­tott összeg 23.2 százalékkal haladta meg az 1951. évit. Az építőipar termelése 1952-ben — az előzetes .számítások szerint — 19.5 százalékka. volt magasabb mint 1951*ben, ezenbelül az építésügyi minisztérium építőipari vállalatainak rmclésc mintegy 8.5 százalékkal, a közlekedésügyi minisztérium válla­latainak termelése 29 százalékkal, a helyi építőipari vállalatoké 17.5 szá­zalékkal emelkedett. A termelés emelkedéséhez hozzájárult az építő­ipar fokozódó gépesítése: a földműn, kük 37 százalékát, a betonkeverés 80 százalékát gépi erővel végezték. ötéves'"tervünk harmadik évében sok új üzem kezdte meg működését. Számos gyárat, üzerurószleget bőví­tettek. illetve korszerűsítettek. — Uzambehelyezték a tiszamenti vegyi, müveket, a mályf téglagyárat, a szia* linvárosi tüzál ió tég ] agy árat, a haj­dúsági gyógyszergyárat, a szolnoki tej üzemet és több más jelentős üzemet. Számos gyárat korszerűsítettek és bővítettek, özembehelyezték a kom- .ói és orosziáSiyi szénosztályozó első gépegységeit, a baJinkai ‘mintabánya új aknáját, a diósgyőri kohászati üzemeknél az ország legnagyobb vas. kohóját és egy nagyteljesítményű trió buga-hengersort.. Átadták ren­deltetésének a Rákosi Mátyás Mű. vek durva hengerművének negyedik állvány-sorát, az új csőgyár pilger" hengersorának második állványát, az ózd: kohászati üzemekben egv új hű. főtornyot g Ganz vagongyárban egy új vagonszereidét, az esztergomi szerszámgépgyár új szere.őcsamokát, a Vörös Csüiag traktorgyár új l>um- per-szereldéjét. Az EMAG új kom. báj-n-szerelőcsarnokát, a kábel- és műanyaggyár új műanyag" és szige­telő üzemét. Ezenkívül: a November 7 Erőmű további gépegységekkel, a kiskunfélegyházai bányászati berende. zések gyára új szerelő- és mühelv- csarnokkal, az ópítőanvagipari üze. mek számos új kemencével és mű- szárítóval, a Kaposvári Fonód,., 40 ezer. a Kőbányai Fonógyár 16 ezer, a Lőrinci Fonóipar 15 ezer új fonó­orsóval bővült. A mezőgazdaság 1700 traktort, 500 kombájnt, s mintegy 25 ezer egyéb erő- és munkagépet kapott. Villamosítottunk 96 falut, 58 álla* mi gazdaságot. 62 termelőszövetkeze­tet és 22 gépállomást. Az év folya­mán megtörtént valamennyi önálló fa uáccsai rendelkező község bekapcso­lása a távbeszélőhálózatba. Elkészült számos új híd, felüljá­ró, út. és vasútvonal. Megindult a forgalom a budapesti Petófí-hídon. a. Lakitelep—kunszentmártoni új va?" útvonalon, bővítették a Budapest— ferencvárosi, a miskolci és egyéb pályaudvarokat. 1952-ben számos új iskola, kutató­intézet, kultúrház, rendelőintézet és bölcsőde épült, a dolgozóknak át­adott új lakások összterülete meg­haladja a hatszázezer négyzetmétert, nem számítva a magánépítkezéseket. Átadták rendeltetésének a várpalo­ta; rendelőintézetet, a Lász'ó'kórház új elkülönítő pavilonját, a dcbrece" ni tbc-sebészetet és több más egész­ségügyi intézményt. Elkészült a vesz­prémi nehéz vegyi pari kutatóin !éze'. az ásványolaj- és földgáak is érleli intézet, az építéstudományi intézet. A miskolci Rákosi Mátyás műegye­tem új épületekkel bővült. A jelentős eredmények mellett az 1952. év; beruházási tervet nem min­den területen és nem minden vonat" kozásában teljesítették, a munkaerőt az anyagi- és pénzeszközöket nem összpontosították kellőképpen a fon. tos beruházások megvalósítására, az építkezéseknél — különösen a ma- gssépítőiparban — nem hajtották végre a pártnak és kormánynak az építési költségek csökkentésére vo­natkozó határozatát, az építkezések kö.tségei a múlt évhez képest emel­kedtek. különösen magasak a rezsi- költségek. Az év folyamán az építő* ipari vállalatok több. a népgazdaság szempontjából fontos építményt nem adtak -át határidőre rendeltetésük­nek. A tervfelad-atoknak időben va. ló kiadása terén és az építkezések­nek műszaki tervekkel 6? költségve­tésekkel való ellátás-, terén tovább­ra is hiányosságok vannak, melyek hozzájárultak az építkezésekre és a beruházásokra vonatkozó tervek hiá­nyos teljesítésiéhez, a költségek emelkedéséhez. kulturális és szociális eredmények 1952"ben a kulturális élet minden területén számottevő volt a fejlődés. Az év folyamán a kinyomtatott könyvek és egyéb művek száma 18 százalékkal volt több, mint 1 Sül­ben. 1952. év augusztusában az or­szágban 8.500 nyilvános tömegköm v> tár működött, 4.3 millió kötettel Az év folyamán több, mint 400 nép­könyvtár létesült. A népkönyvtárak könyvállománya az előző évinek másfélszeresére emelkedett. 1952-bep a színházaknak: 4.7 millió, az operaelőadásoknak 1.1 millió lá­togatójuk volt. 27 százalékkal, i’ietve 55 százalékkal több. mint 1951-ben. A1 falvakban az állami faiuszinház 510 ezer néző előtt, több, mint 2.200 elő­adást tartott. A mozgóképszínházak látogatóinak száma egy év alatt csak nem tíz százalékkal emelkedett. 1952. év végén a rádíóelőfizetőlc száma 887.000 volt, 26 százalékkal több, mint 1051 végén, üt új műsora ízóró rádióállomás kezdte meg mű­ködését. A dolgozók egészségügyi helyzete ovább javult. A halálozások száma (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents