Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-20 / 16. szám
n ä p t, q IH-HS J AN LAK 2fl i Potytatás az J. oldalról.) «* irányszáma esett, a csecsemőhalandóság arányszáma egy év alatt csakoem 17 százalékkal csökkent. Az ország lakosainak száma már 1052 július hónapban meghaladta a 5.5 mi?- 1:6 fát. 1952-btm az egészségügyitiálózat 11 «0 új korházi ággyal, több új rendelőinlé- zettel. egészségügyi intézettel, új kór- házi osztály okkal. és több. mint 40 vám' körzeti orvosi rendelővel bővült, \ , remi elő in lézeti szakorvos! munkaórák száma az előző évhez képest 'Ji százalékká:1., az üzemorvosi munka, órák szánni HO .százalékkai nőtt:. ló-Vi ben "kő.zcl nyolcszáz-orvos végzett. fia zárakban ma lO.CtW tikosra 12 OV\OS jut. A dolgozó anyák munkájúnak meg- könnyítés.-re a bölcsődei hálózat 1952 ben köz-’l ötezer férőhellyel bővül!. Az > :ai:d-- hö'cíődékon kívül a nv-ir 11• -:■.: |)oMiau. 11árőinezerötszáz 'teröhelly el idény bölcsődék működtek. E jelentős fejlődés ellenére a területi bölcsődék férőhelyeinek száma nem érte el a tervezettel. 1052-ben az "előző évhez viszonyítva a gyógyszertermelés ütvén száza1 vkal növekedett. A hazai gyógyszergyárak megkezdték, több új gyógyszer előállítását. A szakszervezeti társadalombiztosítás az év végén az összlakosságnak közel 50 százalékára terjedt ki. \z év folyamán több mint 180.000 dolgozó részesült kedvezményes és 80.000 fiatal ingyenes üdültetésben. .\emseti jövedelmit: Az 1052. évi nemzeti jövedelem a népgazdaság, elsősorban az Ipari teli:- m-‘lés ívjlődési'nek eredményeképpen 1.7 százalékkal meghaladta az 1051. évit, bár a mczöagzdnság gyenge terméseredménye következtében a terve- zet'iié’l kisebb volt. Az egyes népgazdasági ágak közűi az ipar hozzájár«-' lása a nemzeti jövedelemihez 19.4 százalékkal, az építőiparé 16.6 százalékkal, a közlekedésé 22,7 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaság hozzájárulása alacsonyabb volt az ,19.V1. évinél. A nemzeti jövedelem .kétharmad' részért az ipar és az. érüöipar adta. A szocialista szektor növekvő súlyát mutatja, hogy lüö2-ben az á'lanii vállalatok és :i szövetkezetek részaránya a nemzeti jövedrem termelésében 86.6 százalék volt, az. előző évi 76.5 százalékkal szemben, ugyanakkor a tőkés szektor részesedése az 1951. évi -5 százalékról 1052-ben 1.7 százalékra csőiéként. 1982-ben a nemzeti jövedelem mintegy háromnegyed része a 'lakosság sz.e mélye», szükséglétéinek kielégítésére, szociális és kulturális juttatások fedezésére, i valamint egyéb társadalmi saükséglctjek kielégítésére, egynegyed része a termelés bővítésére ■ szolgált. K1) LPOLITIK AI OSSZ EFOGLALO Őssarimsbwvö kómszcrvezetel It-p c>z ek !e a. bolgár államtnzloDságí szervet» • Szólta fTASZSZj; A Bolgár. Táv- initi Iroda közli, hogy' a bolgár ái- lauibiz ionsági szervek össze«,-küvő Icémszp.rvezetet .pleztek lv. A kém- •r/ervozet a Törökországban .lévő eme rtka-i kémközpont utasítására működöt: Bu'gária területén és cicié azt a eé'-t tűzték, hogy az imperialista tá. hol" részéről jövő katonai int érven, rlo segítségével áRamcé.ípvt hujlson v»gre Bukjáriábah. Tosr'ialli e'vtárs naey beszédet viondott az olasz képviselőkézkan ■ Róma (TASZSZJ: Az olasz ltépri- sdöbáz szombati ülésén -folytatták a yit&t afölött, hogy a választójogi r ndszer „reformjáról” szóló, törvény" -.erwziütel kapcsolatban a kormány Te vetette a bizalmi kérdést.1 A vitában felszólalt Palmiro Togliatti elvtárs is. aki kifejtette: a kormánynak ninca joga ahhoz.-hogy <i törvénytervezet egészével kapcsolatban vesse fel a bizalmi kérdést-és megfossza a képviselőházat annak a lehetőségétől, hogy teljes egészében megtárgyalja a törvénytervezetet. s módosító indítványokat, terjesszen élő. Az. amit a kormány és pronaqan- dija „kommunista vészéiy/'-nck ne- ' oz a valóságban széleskörű nép: mozgatom, amely arra buzdítja a dolgozó osztályokat. hogy részt követel lenek a nemzet politkai életének irányításából — mondotta a továbbiakban Togliatti, majd így folytatta: „A kormány választási .reformtervezete“ és azok az erőszakos mód- -zerek, amelyekkel a kormány ki akarja erőszakolni a törvénytervezet feltétel nélküli elfogadását arról tanúskodnak. hogy a törvényességnek' az alkotmánynak és a polgári demokrácia törvényeinek tiszteletben tarosa' néni • érdekli az uralkodó kapitalista- körödet, amikor arról van 'zó. hogy meg kol-1 akadályozni a dolgozó osztálvoi- előrehaladását.- A helyzet komoly — állapította meg a-továbbiakban Togliatti elv" társ. - Kijelentjük, hogy azonnal hajlandók vagyunk visszavonni a törvénytervezettel kapcsolatban benyújtott minden javasia‘unkát egy ‘eltetel mellett: bocsássák népszavazás‘alá magát a törvényjavaslatot. A törvényjavaslat előírja, hogy ha a tömbökbe tömörült partok egyik hsópoit.ja 1 csak egy '• szavazatta! is többet kap, mint a szavazató«- ötven százaléka, akkor az új képviselőházi helyeket a többségi elv alapién oszt- tök el. Ha viszont a tömbökbe tü- mörülrt partok egyik csoportja, sem szerzi meg a szavazatok ö’yetn szá- za.ékeit, akkor a képviselőházi helyiket az 1948, évi választási törvény alapján, arányossági rendszer sZSrint osztják el Ha a népszavazásán, amelyet a választásokkal együtt keit megtartani, a választók többsége, a „reform” mellett nyilatkozik ükkor a reformot meq kell valósítani. Ha ellenben a választók többsége ellenzi, a reformot, akkor a képviselőházi helyekre a régi1 választási ‘örvény szerint k:ll elosztani, bármilyen légyen is a választások kimenetele. Beszéde befejező részében Togliatti elviárls rámutatott: a kormány törvényjavaslata ellen országszerte megnyilatkozó népi tiltakozások ar" -ól tanúskodnak, hogy Olaszországban komolyan kezdőnek gondolkodni a szabadságról és a demokráciáról. — végül -j kormány tagjai felé fordulva kijeién tett e: „Önök folytathatják visszaéléseiket. követhetnek el hibákat, fokozhatják a nép szenvedéseit, de sohasem akadályozhatják meg az olasz dolgozók. : munkásság e töröli a i adását. azon az úton amely a szabad* Ságnak, demokráciának kivívása hata'cwn elnyerése felé vezet!" A békekarc kire»: Pakkig (Uj Kína): Vietnamból érkezett jelentések szerint az ország lakosságának majdnem fele, több, min« tízmillió ember — írta alá eddig az öthatalmi békeegyezmény megkötését követelő felhívást. Róma (TASZSZj: Lap jelentés szerint január 17-én Rómában értekezletet tartottak az olasz.békemozga- loon vezetői és azok a személyiségek. akik nem tartoznak a mozga" 'ómhoz, de részivettek a népe«- bécsi békekongiresszusán. Széleskörű vita után elhatározták, hogy új imtézke- désok végrehajtásával . fokozzák a bóki'harcot, Ottawa (TASZSZJ: Január 17-én megnyílt Ottawában a kanadai békebizottság béketanácsának országos értekezlete. Az értekezlet a népek bók ekongr osszu sárnak határozatait tárgyalja meg. K ŰLPOIJTIK41 Kitaposott úton Január 0-úii Nyugai-Némctország- bán Icirehoztak egy intézményt, n> „Légiközlekcdést !• elszerelő Egyesületet“. E szerény elnevezés nlatt azonban a Lufthansa rejlik, ugyanaz a repülőgép ipari társaság, amelynek alapján és zászlaja alatt az el'ő világháború után létrejött a hitleri légierő. A régi Lufthansa 1926-ban alakult a kél legnagyobb légiszúllí- tási v áHalat az Aero-LIoyd és a Junkere egyesüléséből, ’ amelyek már előbb felemésztették az össze® kisebb német repülőtársaságokat. A Lufthansa tulajdonképpen állami monopolszervezet volt, bár finanszírozásában a magántőke is részi- vett. Rövid idő alatt behálózta légi- vonalaival nemcsak .Németországot, hanem-a kapitalista Európa, a Közel-Kelet jelentős részét is, csápjait Afrika és Dcl-Amerika fejé nyújtotta. Úgynevezett szállító és utasszállító gépeinek olyan volt a szerkezete, hogy azokat néhány óra alatt át lehetett alakítani honiba - vetőkké. Típusuk elnevezése — Junkers, Focke-Wulf, Dornier — minden további magyarázatot feleslegessé tesz. A Lufthansa nemcsak me.gtariofta az első világháború hadirepülőit, hanem átfogó arányokban szervezte meg új pilótaállomány kiképzését is. Kiépitete a hatalmas repülőterek sűrű hálózatát Számos repülőtervező cég a Lufthansa rendelései teljesítésének látszata alatt kutató és tervező munkát végzett új. liarcigép-típusok megalkotása terén és meg is szervezte ezek gváríásái. A Lufthansa pilótái a külföldi vonalakon jóelőrr elvégezték a szomszédos országok légi felderítéséi. Amikor Hitler bejelentette a Wehrmacht megalakulását, a Lufthansából minden különösebb fáradság nélkül es azonnal létrejött a Luftwaffe, a Göring-féle légierő.,. Nvugat-Németország jelenlegi vezetői a régi receptet követik. Immár második éve folyik 3 lázas készülődés a légierő hivatalos feltámasztására a hírhedt európai hadsereg keretében. Ugyanakkor készülnek a hadi repü lőgépgyártás helyreállítására és a régi Lufthansa felelevenítésére, hogy az a hadi- repülés bázisa lehessen arra az esetre, ha megbukik európai hadsereg terve. 1'A2 szeptemberében a német sajtó bejelentette a „Német Re pülőgéps városok Szövetségének" megszervezését. Majdnem ugyanakkor ismeretessé vált, hogy incg- Adenuuer kormánya határozatot hozott, amely szerint a legközelebbi jövőben megalakítják Nyu- gat-\émetországbnn a ..Légik őri c- kedést Felszerelő Egyesületet“. Már ukokr ismeretessé vált. hogy megkaparintják a volt hitleri Lufthansa vagyonának egy részét. E határozat megvalósítására' alapították január 6-án az új társéi- ságot — egyelőre szerényebb elnevezéssel. Azonban, hogy semmi kétség ne legyen az új társaság elődje felől, megalapításának Bajiját tüntetőén a régi Lufthansa megalapításának 27. évfordulójára időzítették. Az új társaság elnöke Weí- gelt. a Lufthansa volt elnöke, szak- iráuyitója — Bongcrs. a Lufthansa volt kereskedelmi igazgatója.. E társaság teljesen kormánvszer- vezet. amelynek egész tőkéiét a bonni kormánv, . Kszak-RajuaAVesi- fália tartomány kormánya cs az állami vasutak adták. Seebohm közlekedési minis7,tcr olyan légivonal- hálőzat küszöbönálló megteremtését jelentette be, amely nemcsak Nyugat-Xémetországra terjed ki, hanem a kapitalista világ jelentős részére is, — New Yorktól és Rio de Janeifplól Tokióig és Cajie Townig. A nagyravágyó bonni terv:-'« semmi kétségei nem hagynak afelől. hogv a bonni revanspoliiiku- 'ok meg akarták 'ismételni azt a kísérletet, amelyet clőrleik az első világháború után hajtottak végte Szélesedik es erősödik a jugoszláv nép felszabadító harca r \ Titoék a legkcgyctlenebbül kizsákmányolják a jugoszláv munkásságot és parasztságot. A legtöbb üzemben mp! 14—16 órai munkára kén//szeriül! a dolgozókat. Mint azt maguk Titoék cinikusan beismerték, 1952. januárjától szeptemberéig 1SG1 üzemben a munkások bércből összesen körülbelül nyolc milliárd dinárt vontak le. De még ez sem minden. Titoék újabban 1000 üzem munkásait a már kifizetett bérükből ö.O milliárd dinár visszafizetésére akarják kényszeríteni. A parasztságot pedig a rendkívül nagy 'lilákkal, a kényszermunkára hierco- UL-u-ni. földjeik elrablásával sanyargatják. A jugoszláv értelmiség többsége ugyancsak nyomorúságos körülmények között tengődik. Jugoszlávia népei azonban nem törődnek bele nyomorúságos helyzetükbe. írja továbbiakban « lap. A népi felszabadító harc élén a jugoszláv munkásosztály halad, amely a kegyetlen moglorló intézkedések ellenére mindjobban kiszélesíti a fasiszta Tito rendszer elleni harcot. Nemrégen például hét napig szünetelt a munka az afmlijai ólom- és ónbányában, mert a bányászták béremelést és p munkaidő megrövidítéséi követelték. Bosznia-Hercegovina bányászai az elméül évben 329.063 tonnával kevesebb szenet termeltek az előirányzottnál. IVAN OLDIL4CHT: EMLÉKEZÉS VLAGYIMIR ILJICSRE vörös. És minden tömve munkásokkal Bőrkabátban és bundában jot- ek. magas, fehér kucsmákkal, kato- »^sapkáikban. báránysüvegben és kendőben; úgy jöttek ide a magukéba. mint haza egyszerűen és szívélyesen. Megtöltötték a föHszioté* az utolsó helyig, megtöltötték az ogész arany—vörös emeletit a cári páhollyal együtt és elfoglalták a né* rőtéi' hátterét is. A gótikus őszig' •»ok közé széles vörösvászon transzparenst feszítettek: .Világ proletár 'ai, egyesüljetek!“ És a ’ je'mondat alá helyezték Szverdlov fenyőággá’ líszített arcképét. A nézőtér előterében, a vörössel eledelt asztal mögött elfoglalták he. yíiket a kommunista párt vezetői \zok, akik az új kor történelmének »lapjait rakták ie... Leníu röviddel a kezdés előtt az oldalbejáraton érkezett. Taps fogadta nem mértéktelenül tomboló — inkább baráti. Leüd a székek egyikére — amely még üresen maradt az asztal mellett — a negyedikre a szél- "ö , •— egyáltalán nem jelentő , hely" -e. Miért is ne? Elvtársai közölt van. •»kikkel már huszonöt éve dolgozik eyyüt , akikről tudja, kik és akik udják. hogy ki Ó. Nézem az embert, aki a isgje-len- ősebb az emberi történelemben. Lenin valamennyi portréja rossz. Kos- kény vágású szemeibe valami ciémo- oit. gúnyorosat rajzolnak ami nincs az arcában — és nem árulják el logy sötétszőke. Szeme sarkában né. ' anv redó. Lenin elvtárs. Nem több és nem kevesebb. A-z ember, akit a forradalom kivezetett a man zárd szobák és múzeír E* év ianuár S-étt'úsérte a csehszlovák nép utolsó útjára Ivan OI. brach tat, a nagy- csehszlovák írót és forradalmárt. Iván Olbraclit ...már fiatal korám! kű?sdve a forradalmi pro’.eiariútus soraiban harcolt. 1921-ben. nagy érdemeket szerzett a Csehszlovák Kommunista Párt megalakításában, majd a párt központi lápjának, a „Rudé Právo’'-nalr szerkesztője lett. A hit* ’erj megszállás évei alatt partizánként harcolt, felszabadulás u'áxj pedig a Csehszlovák Kommunista Pár: Központi Bizottságának tagjául vá- lasztottálí. Az elhunyt. író a csehszlovák for- rada’.orai irodalom nagy büszkesége .-Anna” című regényében mesterien ábrázolta az új világ harcát a rég: eóen, ..Suhaj. a betyár” cünű regénye pedig kemény támadás az első burzsoá csehszlovák köztársaság politikája, kizsákmánvőlása és rendőr, terrorja ellen s eqyben halhatatlan «n’ékmüve az ember szabadságvágyának, Ö volt az első csehszlovák író. aki igaz képet festett a Szovjetunióról. „Képek a mai Oroszországról” című művében. Ebből a ruüvébö, közöljük az alábbi részletet: Lenin eivtársat elsöíz-ben 1920 március 16-án láttam a Moszkvai Nagy Színházban, amikor- a szovjet nép Takov Mihajlovics Szverd’.ovra emlékezett. halála évfordulóján. Különös élmény volt. A színház — egyike a legnagyobbaknak Európában - ■ csupa arany és vörös színekben pompázott. Arany az erkély és a páholyok csíkja vörös a ne'.yem- t’ücqönvökkcl borított háttér A nagy cári páholy, mely három emeletnyi magasságig ott terpeszkedik a szín” jídda! izemben,- szintén arany és mi könyvtárak száműzetéséből a történelem világába. Az ember, akit a maga köréből emelt vállalna <> meg korbácsolt tömeg, hogy erős. tiszta hangon kikiáltássá veie szabadság- vágyát. hogy világos gondotalíá kovács oltássá vele az összevert fejek tűr zavarát hogy vezettesse maiját áita u s ; véle meghódítsa. a - világot .Vlagyimir Iljics a színpad elejére ép. Ruhája semmiben sem különbö- "k a munkásokétól, barna, begombolt kabátban, kissé viseilc-s nadrág. Hun áll közöttük. Beszélni kezd Hangja erős és leíf, de kissé fátyolos, mint szóké, akik gyakran beszélnek nagy tömegekhez: de az s lehet, hogy ez a golyó következménye. melyet a Mivheláon-gyarban ‘avalvelött lőtt a mellébe a szociál- ‘orradulmár Rosa Kenianer a A hant.“ Szverctlovról beszél. * Mondatai nyugodtak súlyosak; egviK olyan ti int a másik, mert minden, amit mond. egyformán fontos, semmit sem kell kü’ön hangsúlyozni és egyetlen szó sem felesüges. Mozdulatai Is ilyenek: öntudatosak a kéte'kedés árnyékét sem engedik hozzáférni; ökölbeszorított kezek lassan fel cs 'u.-san lefelé néhány nyugodt mozdulat a mutatóujjal, egy erős vonal V; levegőbeni a tudat cs tneggyő- ’.ódés tirueiv sziklasziláid. A fogság, bán formálódót;, a száműzetésben élesedett, az e’Jcnforrada1 mafc véres füzében edződött a legkeményebb acéllá. Most a Moszkvai Nagy Színház zínpadán beszél Vlamlgyir Iljics. A munka megszervczésán>ek l'ont'''S- ’ágáról beszél a tömegekhez. Beszéde ’gaz is meggyőző: az alapvető igazságok beszéde. Semmi sem n 11 távo- ’a-bb tőle, mint a liatáskeresés Nem 1 smer frázisokat. A tömeg lia 1!aija Fesziillen ligví-lö arcok --s inoz -uUi1.- lnn törzsek hatalmas bronzreCiefjc I ez ás a földszint, az erkély és az ol- | dalpábolyok miud:n. tekintete egyetr lön pontra szégczödi.k. Dijics ajkára. S valamennyi arcon ugyanaz a mosoly ül. a nagy szeretet gyöngéd, alig látható mosolya. Mert ő hús a húsúikból, s vér a vérükből, száját sohasem hagyta még el szó, mely ne az ő szavuk lett volna. Iljics — mondják neki egyszerűen. -- „A jó ember felgyógyulásáért, Vlagyimir Iljicsért“ ezekkel a szavakkal áldozott a -szegény vallásos anyóka gyertyát a pra-- voszláv templomban, Rosa' Kaplatiova merénylete után. „Atyánk és szabadítónikV' .. így s zó'kotta meg üt a frontról érkező 'gyík parasztkü'ldöttség, Vlagyimir Iljics tudja: mit akar a nép — s ebben rejlik hatalmas ereje. Vz emberfeletti munka nagy rést ét már végrehajtották., A két első Cépés: a nép nagyobb részének meggyőzése és a politikai hatalom kivívása már megtörtént s a történelembe tartozik, az utolsó lépes háromnegyed részén 's túljutottak már. Nemsokára feltűnik a kész, erős város az aranyos napfényben. Az! pedig, amit felépítette.!; . senki sem tudja majd ilerombol- ni. . Viagyimir lijics befejezi beszédét. Az összegyűltek tekintete szeretettel kíséri el távozó alakját. Es a tömegbe, amely eddig szinte kövéváRan figyelt, visszatér a mindennapi élet: a ‘ömeg megmozdul, hámorajlik. Más szónokok érkeznek, az elhunyt Szverd!.inról beszédnek. Aztán elifog- 'alják helyüket a zenészek s megkezdődik a hangverseny. A Kilencedik Szimfóniái játsszák, Minszkij-Korsza- kovot és Csajkovszkijt. A hangverseny :z Inlerímcionálé- val zárul. A sorok egyszerre emelkednek fel, a sapkák és kucsmák, melyek addig a fejeken maradtak, lekerülnek és a munkások, parasztok‘és katonák ezerfejű tömege hatalmas kórusban énekli az aranyvörös, liat eridäysoros és cári páhoiyos Moszkvai Nagy Szín házban az Inteniacionálé szavait. „Ez a harc volt a végső ..; ez volt a döntő harc!“ A nyugat európai proletariátus még igv éneke'!: ),Ez a harc lesz » vég ső ■. •“ így énekelték még ök is három évvel ezelőtt. A III. Lnternacionálé második ülés« Moszkváiban kezdődött, aztán- Lenin arádban folytatódott. Erről az érte kezűdről gyönyörű emlékem van. Em lék LeninrőL a nagy emberről,:' aki mégis olyan egyszerű és emberi maradt. Amikor az emelvényen összegyü tc'k a párt Végrehajtó Bizottságának tagjai, megérkezett Lenin ejvtárs 'r Körülnézett a hallgatóságon. Egyszerre, 'látszólag minden ok nélkül r- lelépett az emelvényről ős felfelé igyekezett az amfiteátrum kis utcácskáján. Minden szem utána fordult. Valahol hátul Lenin végi társa üli, ». vak peirográdi munkás és forradalmár, Selgunov. Egyike Lenin legüre eebb ma is élő barátainak. Leninné, dolgozott a sejtekben, részt vett a megmozdulásokban, röpiratokat terjesztett az üzemekben és mikor ISOO bán Lenin vezetésével megindult »* Iszkra, Selgunov — aki akkor Baku környéken dolgozott a vilianyte.lcpei — az újság 'lelkes terjesztője lelt. D* az Októberi Forradalmat — amelyben résztvett - - már csak vakon érte meg Amikor Lenin feléje tartott, figyelmeztették a vak eivtársat. hogy 'közeledik. Selgunov felállít, két lépést elébe ment’Leninnek cs a két harcos Ti'concsókolta egymást. Ennyi történt- Azt hiszem, egy szót sein beszélteik egymással. Itc n.a gyón szőj» volt ez a maga egyszerű emberségében. Aztán Lenin visszatért I az emelvényre és megkezdődött 81 Ül is ■Mlrrwi bBBHPbBB i mm Moszkva. L. Karinja, a „Za Szódjulásstieslnt Jugoszláv!jut'ban, a Ju- yotízláv Hazafiadé Szövetsége Moszkvában meg jelenő lapjában Jugoszlá. -viá népeinek Tilo-ellencs felszabadító harcéiról a többi között a következőket írja: Jugoszlávia népeinek Tlto-eUencs felszabadító hareu egyre' inkább az egész népet átfogó szervezett mozgalom jellegéi ölti. A népi felszabadító harc további kiszélesítése szempontjából rendkívül nagy jelentőségű „A Jugoszlávia népeinek a Tito-Ibmko- rics klikk fasiszta uralma alól és az ’myviTaUsta. rabságból való félszoba- ditásgért küzdő Jugoszláv Hazafiak \ Szövetségének“ megteremtése." i
