Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-18 / 15. szám

4 «r a p L ó 1953 J A VT! Á H 18 Termelojzovellíezefdnk elnökei, tagja?, egyéiufeg dolgozó patasztjaíok fásuljanak barátaink példájából Hogyan használjuk fel helyesen té'en a silótakarmányt A silVitatkarmányok jelentősen növe­lik az állatok hozamát, elősegítik más ta karmáin vök megemésztését és ked­vező hatással vannak az állatok-egész- nágére. Téten a silótakarniány mlndeu­ajfla tényé* */,- és haszonállatnál hely títtesiti a zoldtakurmáTiyt­A silótakaranányt a Szovjetunióban * különböző áílntok között .általában a kövelkezö'k éppen osztjuk el: egy tehénre 4—5 tonnát, egy növendék- marhára 1—2 tonnát, egy anyakocára í/.aporulaláva[\ 4—5 tonnát, egy juh- ra tag)—300 kilogrammot, egy barom­fira pedig 3—4 kilogrammot szám Itá­lia k. Hat hónapnál fiatalabb borjúknak korán kaszált fakarmánvfü vekből ké­szült silót adnak, amely könnyen emészthető. Legmegfelelőbb erre a célra a bimbózás idején kaszáét pil­langós növényekből, vagy évelő pil­langósok és füvek keverékéből készült süótakarmány, A borjak egy hónapos karukban naponta 100—200 grammot. 2 hónapos korukban 2—3 kilogram­mot, 3 hónapos korukban 4—5 kilo­grammot, 5—6 hónapos korukban pe­dig 8—lő kilogrammot fogyasztanak. A silótakarmány napi 800—000 gram­mos súlygyarapodást biztosít és elő­segíti az emésztőszervek fejlődését. A sertéseknek szánt silótakar­mányt a Szovjetunióban gyönge szárú, leveles és gondosan felap. ritott takarmány íi öv én vekből • készítik. Süldőknek átlag lő—3 kilogrammot, íz anyakocáknak pedig 4—5 kilogram mot adnak naponta. A baromfiaknál különösen fontos a vitamindú* eleség. Ezért nagy gondot fordítanak, hogy a fejadagban legyen télen sárgarépa, .szénaliszt Is. Ha a baromfiak nem kapnak vitám indus ■'eséget, szervezetük legyöngüH: meg­betegednek, hozamuk csökken. A legtöbb A-vitamint és C.­vitaniint a még nem eldurvult, karotiudus növényekből készült silótakarmány biztosítja. Ilyen növény a lucerna, a lóhere, a csalán, * borsó, a zabosbüikíköny, lóbab, a csalámádé, a zsengén kaszált pázsitfűfélék, valamint a sárgarépa és a gyök ér növények levélzete. Az .Íven silót akarinányhój 45—-60 trapps korától kezdve 12—lő grammot lehet számítani egy-egy csirkére, egy-egy tyúkra pedig 25—40 grammot. Igen fontosnak tartják, hogy mi­előtt felbontják a silót, pontosan meg­állapítsák a kiveendő takarmány mennyiséget. A jó siló kellemes illatú zöldessárga, vagy világosiba ma színű A rossz silótakarmány kellemel'len erős szagú, sötét színű, nyálkás, ra­gadós, ami azt mutatja, hogy meg kezdődött a rothadási folyamat. Naponta esak annyi silót szednek elő, amennyit aznap (eletetnek. A silóból naponta legalább öt centi­méteres réteget szednek ki. A nyitott silót »za Inna réteggel lefedik, nehogy megfagyjon a siCótakarmáuy. Fagyoti silótakarmánvt nem etetnek az álla­tokká'' • (A. licrezovszkij cikkéből; Előkészületek a tavaszi munkákra Jakusin szovjet akadémikus tanácsai a kothozfalvak doígozói közős erő­vel készülődnek a tavaszra s arra tö­rekednek. hogy az új gazdasági év­ben á XIX. pártkongresszus határo­zatainak megfelelően tovább fokozzák « lermésíhozamot. A vetőmag elkészítése , A termés sorsa mm kizárólag ta- amsszal dől el, hanem részben már a téli hónapokban. Éppen ezért igen nagy fontosságot tulajdonítanak ezek­ben » napokban annak, hogy helye­sen ál’iísák össze a tavaszi vetés ter­vé'. Ezekben a tervekben feltüntetik » letőmag előkészítésének módszereit ős határidejéi is. Odessza területén .» ■,Vörös októberi-kolhozban a -vető­magot három magtisztító gépen eresz tik át. Gondosan ügyelnek, hogy ne maradjon a vetőmagban konkoly, A csírázóképesség fokozására felni elé­gítik a vetőmagot. A vetőmagot a tisztítással egyide- yüleg osztályozni is kell. A különböző nagyságú magvakat nem szabad össze keverni, hancyn külön kell tárolni és külön elvetni. Bebizonyosodott: almi névforma nagyságú magvakat vetnek, ott sorol a legszebben a vetés, ami szintén egyik jelentős tényezője a tér­ni éshozam nőve] isinek. Téli fa tavaszi foUríavá**« Már most fel kell késeülni az őszi -’abonavetések tavaszi fejtrágyázására. Mennél korábban végezzük el a ta­vaszi fejtrágyázást, annál magasabb esz a terméshozam. Ajánlatos fagyot' talajon elvégezni ezt a munkát. La­posokon vagy olyan földeken, abo' nincs hó, rendszerint téli napokon végzik eC az élenjáró kolhozok a fej- ' rágyázást. Tavaly például - igen sóik ukrajnai kolhozban már január dere­kán megkezdték az .őszi vetések fejt rá - .'vázasát. Az* istálló trágyát először i,s a ta­vaszi vetésű növények: a zöldség­félék,. a burgonya és a gyökértakar- tnányok vetésére szánt földekre kel' kihordani. A Szovjetunió északi ke­rületeiben, de a központ: övezetben is gyakran szórnak trágyát a tavaszi búza alá.. Moszkva környékén példán Bargyejev elvtárs, a bő termések egyik kiváló mestere rendszeresen lő- reges trágyakeveréket szór a tavasz1 búza alá i,s. Legjobb, ha ez a trágya zás úgy történik, hogy tőzegről e$rre trágyaréteg kerüljön. A morzsás tőzeg sokokai jobban elősegíti ,a takjbak- 'éj-iunuik fejlődését, mint a szabna. Hófúvás a kulhozföldeken Ezekben a napokban elsősorban az őszi vetésekről kell gondoskodni, Kosz szú évek tapasztalatai mutatják, hogy a jégképződéit legbiztosabban a hó- fogással lehet megakádáíydzni. Rend­kívül fontos, hogy a hó befedje a te- ctő vetéseket s hogy vastag hótakaró védje a fialal növényeket. A hófo­gásra a legtöbb kolhozban a koinszo- mpl-szerwzelek mozgósítanak. A fia­talok nagy lelkesedéssel végzik ezt a nuPkát, Mi legyen a téli hónapokban az el­járás?- Sok kolhozban hófogó palán- knkat- állítanak fel a földeken. Erre i célra azonban fel lehel használni a napra forgó szó rat és a rozsén ynlá bo­kát is. Bevált módszer a hó-halmok és hótorlaszoík emelése. A hótorlaszok tavasszal többé-kevésbbé visszatartják i hótevet, A Szovjetunióban másfélszer akkora ‘erületeit végeznek hóvisszatartást, mint az elmúlt télen. A kolihozparasz- tokra, elsősorban a fiatalokra igen nagy feladatok várnak tellát. A tervek szerint ezen a télen 40 millió hektár­nyi földön növelik a talajnedvességet a hófogás módszerével. A helyi pártszervezetek segítségévei szovjet falusi fiatalság igen ered­ményes munkát végez a téli napo­kon is és minden képességének labat- ve tőiével azon fáradozik, hogy az új gazdasági évben jeleni ős mértékben emelkedjék a mezőgazdasági növé­nyek terméshozama. Román és magyar dolgozó parasztok kollektív gazdasága A Nagyváradtól 25 kilométerre fc%vő Madarász községben 1 Ki ó-ben n földreform során mintegy 300 csa­lád közel 1300 hektár termőföldhöz jutott. 1049 szeptember 11-én 242 csatád 830 hektár 'földön kollektív gazdaságot alapítóit. A kollektív gaz daságnak megalakulásakor 80 lova. S5 ökre, 7 tehene, 80 ekéje és 9 vető gépe voll. Hiányoztak azonban a meg féleúő istállók és raktárépületek, sőt s kollektív gazdaságnak még megifele tö irodahelyiségei sem voltak. A kollektiv gazdaságot román és ma­gyar dolgozó parasztok alapították meg, akik • sztálini nemzetiségi politikán alapuló új alkotmány szellemében testvéri szövetségben fogtak hozzá boldog jövőjük építéséhez. Az állam hosszúlejáratú kölcsönné’ «egiiette a kollektiv gazdaságot, a párt kiváló aktivistát küldött, a nagy­váradi munkások pedig ünnepnapi! ko« eljöttek munkájukkal segíteni. V madarász: kollektív gazdaság gyorsan fejlődött. Már az első évben Vét, egyenként 75 méter hosszú istál­lót építettek és az dlső jövedelemel­osztáskor minden tag munkaegységen- H;int 3.1 kilogramm búzát kapott. Ter­méseredményeik löbb mint 100 szá­zalékkal haladták meg a környék egyénileg gazdálkodó parasztjainak érmés eredni én veit. á falu buiákjai nem néztek tét­lenül a kollektív gazdaság gyara­podását. Cimboráiknak még 1019-ben sikerült befurakodniuk s kollektív gazdaságb, is egyesült erővel igyekeztek azt tönk tenni. .1950-ben a kollektív gazdaság tag jai már 10 hektáron öntözéses kony- hakerlészclet (létesítettek és még ugyanabban az évben magtárakat is építettek. 1951-ben a jövedelemelosz­táskor egy munkaegység . után már 4.8 kilogramm búza julott minden kollektív gazdasági tagra. Bete György kollektív gazdasági tag 20 mázsa bú aát kapott. A kollektív gazdaság sikerei c«vrc jobban kihúzták a kulákok lába alól a talajt Evről-évre újabb kis- és közópparaszt családűk léplek bo a kollektív gazda -ágba. A ku'lákok ekkor megkísérel •‘k, hogy nemzetiségi ellentétek, sovi ti izmus szitása révén bomlasszák meg kollektív gazdaságot, de ez a mes erkedésük is csúfos kudarcba ful­ladt. 1952 június 3-án nyilvánossági? hozták Vasile Luca és társainak jobb- >!d,alj elhajlását. Ekkor a kollektív gazdaságban is leleplezték a megtljií- ’.ódó kui-ákelemekel és eltávolították iket. A madarászi kollektív gazdaság ro nán és magyar tagjai egyforma 'lel­kesedéssel, egymás kölcsönös megbe­csülésével építik boldog jövőjüket A kollektív gazdaság tagjainak száma 29 családdal gyarapodott, vetéslerü >ete pedig 400 heklárral. Az istállók­ban már ÍOO .ló, 35 ökör, 36 tejelő tehén és 32 borjú van. 224 juh, 67 i nyasert’és, 35 hízó, 277 hússertés és sok baromfi egészíti ki az állatállo­mányt. A konyhakertészetet 5 hek­tárral bővítették ki és az öntözéses kertészkedés 1952-ben 116.000 lej jö­vedelemét hozott. A kollektív gazda­ság tagjai közül az utóbbi három év­iién 23-an építettek maguknak új, egészséges t égi abázat. A madarász! kollektív gazdaság megerősödött, s ez! elsősorban a pártnak és a népi hatalomnak kö­szönheti, A párt ébersége tette lehetővé a ku- 'áko.k loleplzését és eltávolítását, a kommunisták mulattak példát a fel­ajánlások, teljesítésében és az élenjáró szovjet agrotechnika vívmányainak széleskörű alkalmazásában. Madarászon román és magyar dpl- uozó parasztok a társas gazdálkodás útján, kéz a kézben haladnak biztos i plekkel a szocializmus felé Több tudás — nagyobb termés A mezőgazdasági szaktanfolyamok iránt igen nagy az érdeklődés a Len­gyel Népköztársaságban. A termelő­szövetkezeti tömegoktatási tanfolya­mokon és a továbbképző tanfolyamo­kon több, mint másfé'millió lengyel paraszt vesz részt. Hétezer előadó mintegy 66 ezer szakmai előadást ' art . ezen a télen . Az elmúlt gazdasági év is bebizo­nyító tte. hogy a tanfolyamokon szer­zett tudás igen nagy segítséget je­'en: a dolgozó parasztság számára. A tanultakat átültették a gyakorlat­ba s ennek eredményeképpen jelen­tősére emelkedett a terméshozam és az állattenyésztés hozama. Erről a ’öbbi között meggyőződtek a gdanski vajdaság dolgozó parasztjai is s ép­pen ezért tömegesen, jelentkeztek a szaktanfolyamokra. A vajdaság 1187 szövetkezeti tagja közül például 900 jár a téli tanfolyamokra. Kilencezer új agronómus A Szovjetunióban 117 hároméves felsőfokú mezőgazdasági iskola mű­ködik, ahol a kolbozvezetök közép­fokú agronómiái -kiképzésben része­sülnek. Ezeken az iskolákon tanul­nak a kolhozelnökök, az elmökhelye'- tesek a brigádvezetők és az állat- tenyésztési telepek vezetői. Az is­kolában a hallgatók elsajátítják a legfontosabb agronómiái, ismereteket, megismerkednek a micsuríni tudo­mány és a lecrkivá’óbb mezóctszdasácr szakmunkások eredményeivel ésnmn kamódázereivel Össze! zajlottak le az iskolában az államvizsigák. A vizsga főtárgyai a következők vol. Iák: növénytermesztés, állattenyész­tés, a mezőgazdaság gépesítése és villamosítása, valamint a termelés megszervezése a kolhozokban. Az iskolából több, mint 9000 kö­zépfokú képesítéssel rendelkező ag­ronómus került ki a legutóbbi tan­folyam után. A végzett hallgatók visszatértek kolhozukba és a tanu­nk felhasználásával eredményeseb­ben végzik, munkájukat. a Moszkva kornyéki gorkiban. AHOL LENIN ÉLT A sok múzeum között, amely V. I. Lenininek a forradalom hatalmas Láng. elméjének, a Kommunista Párt és az első szocialista állam megalapí­tójának emlékét őrzi, különleges he. lyet foglal el a Moszkva-környéki Gorkiban létesátcit Lenin-múzcym.. Itt, 30 kilométernyire a fővárostól, nagy parkkal övezett házban élt. dolgozott és pihent Lenin, életének utolsó éveiben. Huszonkilenc évvel -zelőtf 1924 január 21-én itt dob­bant utolsót lángoló szíve. Itt minden Leninre emlékeztet. Le­nin, a természet rajongója, nagy ki­rándulásokat tett a szomszédos er­dőbe és vadászott. Gyakran pihent n fehér kőből épült lugasban, ahonnan elbűvölő kilátás nyílik a Parha fo­lyóra- Gork; falucskára, a mezőkre és ligetekre A közeli tisztáson egy fatörzshöz erősített táblácska arról beszélt, hogy Vlagyimir Iljics nem egyszer játszott ezen a tisztáson a falusi gyermekekkel. A központi’ fasor fehér oszlopok­kal körülvett kétemeletes házhoz ve. zet Itt hó-lepte orgonabokrok előtt áll egy pad, amelyet vörös, kötélle’ kerítettek el. Ezen a pádon sokszor beszélgetett Lenin Sztálinnal. Sok kiránduló jön ide a szovjet- ország minden részéből és idegen or­szágokból is, hogy meglátogassa a házat, amelyben Lenin élt. Áhítattal lépnek be a múzeum elő­csarnokába, -csendesen járnak szobá- ró1-szobára sokáig állnak a teli üvegszekrények előtt. ,aimélvek á tör. téne'mi napok emlékeit őrzik. Vlagyimir Iljics, 1918 őszén súlyos sebesülése után érkezett olsőizben Gorkiba. A nép nagy szeretettel vet­te körül Lenint, A vitrinek egyiké, ben őrzik a munkások, parasztok: vörös katonák Leninhez intézett le­veleit, amelyekben meghatóan ké­rik Lenint, hogy igyekezzék mielŐDb felépülni. Itt láthatjuk az 1918 szep­tember 1-i „Pravda”-t, s benne a vas- . tagbetűs hírt: ,.Lunin harcol a beteg­ség ellen és legyőzi! így akarja a proletariátus, így akarja Lenin. íg> parancsolja a sorsnak!1’ ‘ Lenin, a nép lángoló szeretetétő körülvéve lassanként meggyógyul' Még Gorkiban i-s dolgozott Ez már 1918 végén volt. A fiatal szovje'kö?. társaságot , fehérgárdisla' horda éí az idegen intervenciósok tüzes gyü- vűje vette körül. A haza nagy hiányt szenvedett élelemben, tüzelőanyag­ban és fegyverben, A frontról, a köz ársaság minden részéből láthataMnn szálak vezettek Gorkiba. Lenin, a köztársaság védelmét irányítva, Sztá­linnal együtt dolgozta ki a hadmű- veletet terveit, küldte utasításai)-, a frontra, ellenőrizte a. védelmi lanárs rendeletéinek végrehajtását, „ Vö­rös Hadsereg, valamin) az ipari köz­pontok és a lakosság élelemmel vh. ló ellátását, kemény kézzel irányítot­ta az államapparátust és az ipar munkáját. A megőrzött kéziratok, jegyzetek rendeletek és a távbeszélőn felvett gyorsírói jegyzetek - arról tanúskod­nak. hogy Lenin behatóan foglal­kozott minden kérdéssel. Levelezése Sztálinnal arról tanúskodik, hogy Lenin erős támasza Sztálin volt. akit a harc legveszélyesebb és legfonto­sabb oontjaira küldött. Sztálin 1918 augusztus 31-ről kel­tezett levele V. L Leninhez Így seóI: „Kedves Lenin Elvtárs! Folyik a harc Dél-Oroszcrrszáqért és a Káspi-tcngerért. Eogy meg­tarthassuk ezt az egész területet (és van rá lehetőség. hogy meg­tartsuk), néhány könnyű torpedónaszádra és vagy két tengeralattjáróm van szükségünk Kérve.kérem, rom boljcrn le minden akadályt és köwy nyítse .meg, hogy a kért dolgokat azonnal megkapjuk. Baku^ Turke- sztán, Eszák-Kaukázus a miénk lßsz (feltétlenül!), ha haladéktalanul tel jesitj követeléseinket. A fronton kedvező a helyzet, s nem kételkedem abban, hogy mép kedvezőbb lesz (a kozákság végkép pen szétzülllk). Kézszorítással, üdvözlöm kedves és szeretett Iljicsemet,. Az On Sztá­linja.’’ Miután Lenin megkapta Sztálin leveléé, áthúzta a megszólítást és a neki szóié bevezető sorokat, alá­írta a levelet és mint utasítást el­küldte a védelmi tanácsba, hogy vég. rehajtsák a benne, foglaltakat. Lenin levelezése Sztálinnal megmu­tatja a forradalom vezéreinek mély eszmei és személyi barátságát. Lenin Gorkiban nem egyszér fo­gadott parasztküldötteket, beszélt a gorfeibell parasztokkal és maga is bement a faluba és felszólalt a fa. lusi össze jő vet eleken. Gramofon-le­mez őrzi Lenin hangját, ,,Mi s szov­jethatalom” című beszédét Gorkiban elég sok olyan ember él, aki beszélt Leninnel. Vaszilij Sulbin a gorki Vlagyimir Iljics-kolhoz ve­zetőségének tagja így beszél erről: „Valóra váltak szeretett tanítónk és barátunk, Vlagyimir Iljics Lenin látnoki szavai. Földjeinket sok trak. ,tor és más mezőgazdasági gép mű­veli meg. Most már nemcsak a há­zakban van villanyvilágítás; egyre több munkát is elvégez helyettünk az elektromosság — úgy, ahogy Le­nin elvtárs megmondotta. A kolhoz nagy terméseredményeket ér el és eredményesen fejleszti a kollektív ál. lattenyésztést. Gorki Mura rá sem lehet ismerni. A fakunyhók helyén ma tágas, villannyal, vízvezetékkel és rádióval ellátott házak állanak. A kolhoztagok gyermekei középiskolá­ban tanulnak. Ez alatt az idő alatt a íaluból Sok agronómus tanító, mérnök és más szakember került ki. Mozi és klub is van a kolhoz­ban, ahol tudományos és kultúrelö- adásokat tartanak. A kolhoztagok te. leviziós adásokat is láthatnak a klubban- A boldog és kulturált élet. hez a Lenin mutatta úton jutottunk el." A látogatók nagy érdeklődéssé! szemlélik meg Lenin dolgozószobáié, naik könyvtárát. Találhatunk itt en­ciklopédiákat., útmutatókat. társa­dalmi-, közgazdaságtani- é9 filozófiai munkákat, a mezőgazdasággal és a katonai tudományokkal foglalkozó könyveket; megtalálhatjuk Lenin sa­mt műveit. Gorkij Tolsztoj. Turge- nyev., Krilov Mamin-Szibirjafc, Cser­nisevsrzkij. Piszarjov és má* Írók könyveit. Ugyanitt őrzik a munkások, pa­rasztok és a.yermekek Leninnek küb dött ajándékait, üvegszekrényben látjuk Lenin ruháit: felöltőjét cipő­jét, meleg holmiját és vadászfelszere­lését. A látogatók szűk belső léposőn fel­mehetnek a második emeletre. Itt van az ebédlő, itt van Vlagyimir li jtcs dolgozószobája -és a hálószo­ba. Itt minden ugyanúgy van. aho- 9Yan Lenin életében volt, Lenin dolgozószobája. Az ablaknál, íróasztál, rajta Írókészlet, a tollszár, amellyel Vlagyimir Iljics irt Itt « dolgozószoba csendjében dolgozott Lenin az elméleti cikkeken amelyek­ben a fialal szoyjetköztársaság fel­építésének első eredményeit össze­gezte és kidolgozta a szocializmus építésének tervét a Szovjetunióban. A dolgozószobából ajtó vezet a vi­lágos sarokszobába, amely Lenin hálószobája volt. Az ágy előtt áülé asztalkán orvosságos üvegeket lá­tunk. A szoba közepén kis asztal áü puha karosszékekkel. Az asztalon könyvek, köztük Jack London ,-Az élet szeretete” című könyve. Ezt « könyvet olvasta fel Leninnek felesét ge, Nagyezsda Konsztantytnova Krupszkaja két nappal Lenin halála előtt, 1924. január 19-én. . Balról a falon naptár függ lesza­kítható Lapokkal; naponta Lenin aza. kitolta le róla a lapokat. Az 1924. január 21-i lap nincs leszakítva. Ezen a napom este 6 óra 50 perckor húnyt e! Lenin. A föld minden részéből tízezrével jönnek el az emberek Gorkiba. — Lenfn eszméi diadalra jutották, — mondj-, az egyik bejegyzés a lá­togatók könyvében, — mert Lenin ügyének lángeszű folytatója, Sztálin elvtárs vezetése alatt, a szovjet nép Lenin útján haladt és felépítette e szocializmust... — Lenin élete, lankadatlan harca az emberiség boldogságáért és sza­badságáért, az • egész világ dolga, zóinak vezérlő csillagává vált... — írták a népi Lengyelország küldött­ségének tagjai. (G. l’uhiunov]

Next

/
Thumbnails
Contents