Tolnai Napló, 1953. január (10. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-18 / 15. szám
4 «r a p L ó 1953 J A VT! Á H 18 Termelojzovellíezefdnk elnökei, tagja?, egyéiufeg dolgozó patasztjaíok fásuljanak barátaink példájából Hogyan használjuk fel helyesen té'en a silótakarmányt A silVitatkarmányok jelentősen növelik az állatok hozamát, elősegítik más ta karmáin vök megemésztését és kedvező hatással vannak az állatok-egész- nágére. Téten a silótakarniány mlndeuajfla tényé* */,- és haszonállatnál hely títtesiti a zoldtakurmáTiytA silótakaranányt a Szovjetunióban * különböző áílntok között .általában a kövelkezö'k éppen osztjuk el: egy tehénre 4—5 tonnát, egy növendék- marhára 1—2 tonnát, egy anyakocára í/.aporulaláva[\ 4—5 tonnát, egy juh- ra tag)—300 kilogrammot, egy baromfira pedig 3—4 kilogrammot szám Itália k. Hat hónapnál fiatalabb borjúknak korán kaszált fakarmánvfü vekből készült silót adnak, amely könnyen emészthető. Legmegfelelőbb erre a célra a bimbózás idején kaszáét pillangós növényekből, vagy évelő pillangósok és füvek keverékéből készült süótakarmány, A borjak egy hónapos karukban naponta 100—200 grammot. 2 hónapos korukban 2—3 kilogrammot, 3 hónapos korukban 4—5 kilogrammot, 5—6 hónapos korukban pedig 8—lő kilogrammot fogyasztanak. A silótakarmány napi 800—000 grammos súlygyarapodást biztosít és elősegíti az emésztőszervek fejlődését. A sertéseknek szánt silótakarmányt a Szovjetunióban gyönge szárú, leveles és gondosan felap. ritott takarmány íi öv én vekből • készítik. Süldőknek átlag lő—3 kilogrammot, íz anyakocáknak pedig 4—5 kilogram mot adnak naponta. A baromfiaknál különösen fontos a vitamindú* eleség. Ezért nagy gondot fordítanak, hogy a fejadagban legyen télen sárgarépa, .szénaliszt Is. Ha a baromfiak nem kapnak vitám indus ■'eséget, szervezetük legyöngüH: megbetegednek, hozamuk csökken. A legtöbb A-vitamint és C.vitaniint a még nem eldurvult, karotiudus növényekből készült silótakarmány biztosítja. Ilyen növény a lucerna, a lóhere, a csalán, * borsó, a zabosbüikíköny, lóbab, a csalámádé, a zsengén kaszált pázsitfűfélék, valamint a sárgarépa és a gyök ér növények levélzete. Az .Íven silót akarinányhój 45—-60 trapps korától kezdve 12—lő grammot lehet számítani egy-egy csirkére, egy-egy tyúkra pedig 25—40 grammot. Igen fontosnak tartják, hogy mielőtt felbontják a silót, pontosan megállapítsák a kiveendő takarmány mennyiséget. A jó siló kellemes illatú zöldessárga, vagy világosiba ma színű A rossz silótakarmány kellemel'len erős szagú, sötét színű, nyálkás, ragadós, ami azt mutatja, hogy meg kezdődött a rothadási folyamat. Naponta esak annyi silót szednek elő, amennyit aznap (eletetnek. A silóból naponta legalább öt centiméteres réteget szednek ki. A nyitott silót »za Inna réteggel lefedik, nehogy megfagyjon a siCótakarmáuy. Fagyoti silótakarmánvt nem etetnek az állatokká'' • (A. licrezovszkij cikkéből; Előkészületek a tavaszi munkákra Jakusin szovjet akadémikus tanácsai a kothozfalvak doígozói közős erővel készülődnek a tavaszra s arra törekednek. hogy az új gazdasági évben á XIX. pártkongresszus határozatainak megfelelően tovább fokozzák « lermésíhozamot. A vetőmag elkészítése , A termés sorsa mm kizárólag ta- amsszal dől el, hanem részben már a téli hónapokban. Éppen ezért igen nagy fontosságot tulajdonítanak ezekben » napokban annak, hogy helyesen ál’iísák össze a tavaszi vetés tervé'. Ezekben a tervekben feltüntetik » letőmag előkészítésének módszereit ős határidejéi is. Odessza területén .» ■,Vörös októberi-kolhozban a -vetőmagot három magtisztító gépen eresz tik át. Gondosan ügyelnek, hogy ne maradjon a vetőmagban konkoly, A csírázóképesség fokozására felni elégítik a vetőmagot. A vetőmagot a tisztítással egyide- yüleg osztályozni is kell. A különböző nagyságú magvakat nem szabad össze keverni, hancyn külön kell tárolni és külön elvetni. Bebizonyosodott: almi névforma nagyságú magvakat vetnek, ott sorol a legszebben a vetés, ami szintén egyik jelentős tényezője a térni éshozam nőve] isinek. Téli fa tavaszi foUríavá**« Már most fel kell késeülni az őszi -’abonavetések tavaszi fejtrágyázására. Mennél korábban végezzük el a tavaszi fejtrágyázást, annál magasabb esz a terméshozam. Ajánlatos fagyot' talajon elvégezni ezt a munkát. Laposokon vagy olyan földeken, abo' nincs hó, rendszerint téli napokon végzik eC az élenjáró kolhozok a fej- ' rágyázást. Tavaly például - igen sóik ukrajnai kolhozban már január derekán megkezdték az .őszi vetések fejt rá - .'vázasát. Az* istálló trágyát először i,s a tavaszi vetésű növények: a zöldségfélék,. a burgonya és a gyökértakar- tnányok vetésére szánt földekre kel' kihordani. A Szovjetunió északi kerületeiben, de a központ: övezetben is gyakran szórnak trágyát a tavaszi búza alá.. Moszkva környékén példán Bargyejev elvtárs, a bő termések egyik kiváló mestere rendszeresen lő- reges trágyakeveréket szór a tavasz1 búza alá i,s. Legjobb, ha ez a trágya zás úgy történik, hogy tőzegről e$rre trágyaréteg kerüljön. A morzsás tőzeg sokokai jobban elősegíti ,a takjbak- 'éj-iunuik fejlődését, mint a szabna. Hófúvás a kulhozföldeken Ezekben a napokban elsősorban az őszi vetésekről kell gondoskodni, Kosz szú évek tapasztalatai mutatják, hogy a jégképződéit legbiztosabban a hó- fogással lehet megakádáíydzni. Rendkívül fontos, hogy a hó befedje a te- ctő vetéseket s hogy vastag hótakaró védje a fialal növényeket. A hófogásra a legtöbb kolhozban a koinszo- mpl-szerwzelek mozgósítanak. A fiatalok nagy lelkesedéssel végzik ezt a nuPkát, Mi legyen a téli hónapokban az eljárás?- Sok kolhozban hófogó palán- knkat- állítanak fel a földeken. Erre i célra azonban fel lehel használni a napra forgó szó rat és a rozsén ynlá bokát is. Bevált módszer a hó-halmok és hótorlaszoík emelése. A hótorlaszok tavasszal többé-kevésbbé visszatartják i hótevet, A Szovjetunióban másfélszer akkora ‘erületeit végeznek hóvisszatartást, mint az elmúlt télen. A kolihozparasz- tokra, elsősorban a fiatalokra igen nagy feladatok várnak tellát. A tervek szerint ezen a télen 40 millió hektárnyi földön növelik a talajnedvességet a hófogás módszerével. A helyi pártszervezetek segítségévei szovjet falusi fiatalság igen eredményes munkát végez a téli napokon is és minden képességének labat- ve tőiével azon fáradozik, hogy az új gazdasági évben jeleni ős mértékben emelkedjék a mezőgazdasági növények terméshozama. Román és magyar dolgozó parasztok kollektív gazdasága A Nagyváradtól 25 kilométerre fc%vő Madarász községben 1 Ki ó-ben n földreform során mintegy 300 család közel 1300 hektár termőföldhöz jutott. 1049 szeptember 11-én 242 csatád 830 hektár 'földön kollektív gazdaságot alapítóit. A kollektív gaz daságnak megalakulásakor 80 lova. S5 ökre, 7 tehene, 80 ekéje és 9 vető gépe voll. Hiányoztak azonban a meg féleúő istállók és raktárépületek, sőt s kollektív gazdaságnak még megifele tö irodahelyiségei sem voltak. A kollektiv gazdaságot román és magyar dolgozó parasztok alapították meg, akik • sztálini nemzetiségi politikán alapuló új alkotmány szellemében testvéri szövetségben fogtak hozzá boldog jövőjük építéséhez. Az állam hosszúlejáratú kölcsönné’ «egiiette a kollektiv gazdaságot, a párt kiváló aktivistát küldött, a nagyváradi munkások pedig ünnepnapi! ko« eljöttek munkájukkal segíteni. V madarász: kollektív gazdaság gyorsan fejlődött. Már az első évben Vét, egyenként 75 méter hosszú istállót építettek és az dlső jövedelemelosztáskor minden tag munkaegységen- H;int 3.1 kilogramm búzát kapott. Terméseredményeik löbb mint 100 százalékkal haladták meg a környék egyénileg gazdálkodó parasztjainak érmés eredni én veit. á falu buiákjai nem néztek tétlenül a kollektív gazdaság gyarapodását. Cimboráiknak még 1019-ben sikerült befurakodniuk s kollektív gazdaságb, is egyesült erővel igyekeztek azt tönk tenni. .1950-ben a kollektív gazdaság tag jai már 10 hektáron öntözéses kony- hakerlészclet (létesítettek és még ugyanabban az évben magtárakat is építettek. 1951-ben a jövedelemelosztáskor egy munkaegység . után már 4.8 kilogramm búza julott minden kollektív gazdasági tagra. Bete György kollektív gazdasági tag 20 mázsa bú aát kapott. A kollektív gazdaság sikerei c«vrc jobban kihúzták a kulákok lába alól a talajt Evről-évre újabb kis- és közópparaszt családűk léplek bo a kollektív gazda -ágba. A ku'lákok ekkor megkísérel •‘k, hogy nemzetiségi ellentétek, sovi ti izmus szitása révén bomlasszák meg kollektív gazdaságot, de ez a mes erkedésük is csúfos kudarcba fulladt. 1952 június 3-án nyilvánossági? hozták Vasile Luca és társainak jobb- >!d,alj elhajlását. Ekkor a kollektív gazdaságban is leleplezték a megtljií- ’.ódó kui-ákelemekel és eltávolították iket. A madarászi kollektív gazdaság ro nán és magyar tagjai egyforma 'lelkesedéssel, egymás kölcsönös megbecsülésével építik boldog jövőjüket A kollektív gazdaság tagjainak száma 29 családdal gyarapodott, vetéslerü >ete pedig 400 heklárral. Az istállókban már ÍOO .ló, 35 ökör, 36 tejelő tehén és 32 borjú van. 224 juh, 67 i nyasert’és, 35 hízó, 277 hússertés és sok baromfi egészíti ki az állatállományt. A konyhakertészetet 5 hektárral bővítették ki és az öntözéses kertészkedés 1952-ben 116.000 lej jövedelemét hozott. A kollektív gazdaság tagjai közül az utóbbi három éviién 23-an építettek maguknak új, egészséges t égi abázat. A madarász! kollektív gazdaság megerősödött, s ez! elsősorban a pártnak és a népi hatalomnak köszönheti, A párt ébersége tette lehetővé a ku- 'áko.k loleplzését és eltávolítását, a kommunisták mulattak példát a felajánlások, teljesítésében és az élenjáró szovjet agrotechnika vívmányainak széleskörű alkalmazásában. Madarászon román és magyar dpl- uozó parasztok a társas gazdálkodás útján, kéz a kézben haladnak biztos i plekkel a szocializmus felé Több tudás — nagyobb termés A mezőgazdasági szaktanfolyamok iránt igen nagy az érdeklődés a Lengyel Népköztársaságban. A termelőszövetkezeti tömegoktatási tanfolyamokon és a továbbképző tanfolyamokon több, mint másfé'millió lengyel paraszt vesz részt. Hétezer előadó mintegy 66 ezer szakmai előadást ' art . ezen a télen . Az elmúlt gazdasági év is bebizonyító tte. hogy a tanfolyamokon szerzett tudás igen nagy segítséget je'en: a dolgozó parasztság számára. A tanultakat átültették a gyakorlatba s ennek eredményeképpen jelentősére emelkedett a terméshozam és az állattenyésztés hozama. Erről a ’öbbi között meggyőződtek a gdanski vajdaság dolgozó parasztjai is s éppen ezért tömegesen, jelentkeztek a szaktanfolyamokra. A vajdaság 1187 szövetkezeti tagja közül például 900 jár a téli tanfolyamokra. Kilencezer új agronómus A Szovjetunióban 117 hároméves felsőfokú mezőgazdasági iskola működik, ahol a kolbozvezetök középfokú agronómiái -kiképzésben részesülnek. Ezeken az iskolákon tanulnak a kolhozelnökök, az elmökhelye'- tesek a brigádvezetők és az állat- tenyésztési telepek vezetői. Az iskolában a hallgatók elsajátítják a legfontosabb agronómiái, ismereteket, megismerkednek a micsuríni tudomány és a lecrkivá’óbb mezóctszdasácr szakmunkások eredményeivel ésnmn kamódázereivel Össze! zajlottak le az iskolában az államvizsigák. A vizsga főtárgyai a következők vol. Iák: növénytermesztés, állattenyésztés, a mezőgazdaság gépesítése és villamosítása, valamint a termelés megszervezése a kolhozokban. Az iskolából több, mint 9000 középfokú képesítéssel rendelkező agronómus került ki a legutóbbi tanfolyam után. A végzett hallgatók visszatértek kolhozukba és a tanunk felhasználásával eredményesebben végzik, munkájukat. a Moszkva kornyéki gorkiban. AHOL LENIN ÉLT A sok múzeum között, amely V. I. Lenininek a forradalom hatalmas Láng. elméjének, a Kommunista Párt és az első szocialista állam megalapítójának emlékét őrzi, különleges he. lyet foglal el a Moszkva-környéki Gorkiban létesátcit Lenin-múzcym.. Itt, 30 kilométernyire a fővárostól, nagy parkkal övezett házban élt. dolgozott és pihent Lenin, életének utolsó éveiben. Huszonkilenc évvel -zelőtf 1924 január 21-én itt dobbant utolsót lángoló szíve. Itt minden Leninre emlékeztet. Lenin, a természet rajongója, nagy kirándulásokat tett a szomszédos erdőbe és vadászott. Gyakran pihent n fehér kőből épült lugasban, ahonnan elbűvölő kilátás nyílik a Parha folyóra- Gork; falucskára, a mezőkre és ligetekre A közeli tisztáson egy fatörzshöz erősített táblácska arról beszélt, hogy Vlagyimir Iljics nem egyszer játszott ezen a tisztáson a falusi gyermekekkel. A központi’ fasor fehér oszlopokkal körülvett kétemeletes házhoz ve. zet Itt hó-lepte orgonabokrok előtt áll egy pad, amelyet vörös, kötélle’ kerítettek el. Ezen a pádon sokszor beszélgetett Lenin Sztálinnal. Sok kiránduló jön ide a szovjet- ország minden részéből és idegen országokból is, hogy meglátogassa a házat, amelyben Lenin élt. Áhítattal lépnek be a múzeum előcsarnokába, -csendesen járnak szobá- ró1-szobára sokáig állnak a teli üvegszekrények előtt. ,aimélvek á tör. téne'mi napok emlékeit őrzik. Vlagyimir Iljics, 1918 őszén súlyos sebesülése után érkezett olsőizben Gorkiba. A nép nagy szeretettel vette körül Lenint, A vitrinek egyiké, ben őrzik a munkások, parasztok: vörös katonák Leninhez intézett leveleit, amelyekben meghatóan kérik Lenint, hogy igyekezzék mielŐDb felépülni. Itt láthatjuk az 1918 szeptember 1-i „Pravda”-t, s benne a vas- . tagbetűs hírt: ,.Lunin harcol a betegség ellen és legyőzi! így akarja a proletariátus, így akarja Lenin. íg> parancsolja a sorsnak!1’ ‘ Lenin, a nép lángoló szeretetétő körülvéve lassanként meggyógyul' Még Gorkiban i-s dolgozott Ez már 1918 végén volt. A fiatal szovje'kö?. társaságot , fehérgárdisla' horda éí az idegen intervenciósok tüzes gyü- vűje vette körül. A haza nagy hiányt szenvedett élelemben, tüzelőanyagban és fegyverben, A frontról, a köz ársaság minden részéből láthataMnn szálak vezettek Gorkiba. Lenin, a köztársaság védelmét irányítva, Sztálinnal együtt dolgozta ki a hadmű- veletet terveit, küldte utasításai)-, a frontra, ellenőrizte a. védelmi lanárs rendeletéinek végrehajtását, „ Vörös Hadsereg, valamin) az ipari központok és a lakosság élelemmel vh. ló ellátását, kemény kézzel irányította az államapparátust és az ipar munkáját. A megőrzött kéziratok, jegyzetek rendeletek és a távbeszélőn felvett gyorsírói jegyzetek - arról tanúskodnak. hogy Lenin behatóan foglalkozott minden kérdéssel. Levelezése Sztálinnal arról tanúskodik, hogy Lenin erős támasza Sztálin volt. akit a harc legveszélyesebb és legfontosabb oontjaira küldött. Sztálin 1918 augusztus 31-ről keltezett levele V. L Leninhez Így seóI: „Kedves Lenin Elvtárs! Folyik a harc Dél-Oroszcrrszáqért és a Káspi-tcngerért. Eogy megtarthassuk ezt az egész területet (és van rá lehetőség. hogy megtartsuk), néhány könnyű torpedónaszádra és vagy két tengeralattjáróm van szükségünk Kérve.kérem, rom boljcrn le minden akadályt és köwy nyítse .meg, hogy a kért dolgokat azonnal megkapjuk. Baku^ Turke- sztán, Eszák-Kaukázus a miénk lßsz (feltétlenül!), ha haladéktalanul tel jesitj követeléseinket. A fronton kedvező a helyzet, s nem kételkedem abban, hogy mép kedvezőbb lesz (a kozákság végkép pen szétzülllk). Kézszorítással, üdvözlöm kedves és szeretett Iljicsemet,. Az On Sztálinja.’’ Miután Lenin megkapta Sztálin leveléé, áthúzta a megszólítást és a neki szóié bevezető sorokat, aláírta a levelet és mint utasítást elküldte a védelmi tanácsba, hogy vég. rehajtsák a benne, foglaltakat. Lenin levelezése Sztálinnal megmutatja a forradalom vezéreinek mély eszmei és személyi barátságát. Lenin Gorkiban nem egyszér fogadott parasztküldötteket, beszélt a gorfeibell parasztokkal és maga is bement a faluba és felszólalt a fa. lusi össze jő vet eleken. Gramofon-lemez őrzi Lenin hangját, ,,Mi s szovjethatalom” című beszédét Gorkiban elég sok olyan ember él, aki beszélt Leninnel. Vaszilij Sulbin a gorki Vlagyimir Iljics-kolhoz vezetőségének tagja így beszél erről: „Valóra váltak szeretett tanítónk és barátunk, Vlagyimir Iljics Lenin látnoki szavai. Földjeinket sok trak. ,tor és más mezőgazdasági gép műveli meg. Most már nemcsak a házakban van villanyvilágítás; egyre több munkát is elvégez helyettünk az elektromosság — úgy, ahogy Lenin elvtárs megmondotta. A kolhoz nagy terméseredményeket ér el és eredményesen fejleszti a kollektív ál. lattenyésztést. Gorki Mura rá sem lehet ismerni. A fakunyhók helyén ma tágas, villannyal, vízvezetékkel és rádióval ellátott házak állanak. A kolhoztagok gyermekei középiskolában tanulnak. Ez alatt az idő alatt a íaluból Sok agronómus tanító, mérnök és más szakember került ki. Mozi és klub is van a kolhozban, ahol tudományos és kultúrelö- adásokat tartanak. A kolhoztagok te. leviziós adásokat is láthatnak a klubban- A boldog és kulturált élet. hez a Lenin mutatta úton jutottunk el." A látogatók nagy érdeklődéssé! szemlélik meg Lenin dolgozószobáié, naik könyvtárát. Találhatunk itt enciklopédiákat., útmutatókat. társadalmi-, közgazdaságtani- é9 filozófiai munkákat, a mezőgazdasággal és a katonai tudományokkal foglalkozó könyveket; megtalálhatjuk Lenin samt műveit. Gorkij Tolsztoj. Turge- nyev., Krilov Mamin-Szibirjafc, Csernisevsrzkij. Piszarjov és má* Írók könyveit. Ugyanitt őrzik a munkások, parasztok és a.yermekek Leninnek küb dött ajándékait, üvegszekrényben látjuk Lenin ruháit: felöltőjét cipőjét, meleg holmiját és vadászfelszerelését. A látogatók szűk belső léposőn felmehetnek a második emeletre. Itt van az ebédlő, itt van Vlagyimir li jtcs dolgozószobája -és a hálószoba. Itt minden ugyanúgy van. aho- 9Yan Lenin életében volt, Lenin dolgozószobája. Az ablaknál, íróasztál, rajta Írókészlet, a tollszár, amellyel Vlagyimir Iljics irt Itt « dolgozószoba csendjében dolgozott Lenin az elméleti cikkeken amelyekben a fialal szoyjetköztársaság felépítésének első eredményeit összegezte és kidolgozta a szocializmus építésének tervét a Szovjetunióban. A dolgozószobából ajtó vezet a világos sarokszobába, amely Lenin hálószobája volt. Az ágy előtt áülé asztalkán orvosságos üvegeket látunk. A szoba közepén kis asztal áü puha karosszékekkel. Az asztalon könyvek, köztük Jack London ,-Az élet szeretete” című könyve. Ezt « könyvet olvasta fel Leninnek felesét ge, Nagyezsda Konsztantytnova Krupszkaja két nappal Lenin halála előtt, 1924. január 19-én. . Balról a falon naptár függ leszakítható Lapokkal; naponta Lenin aza. kitolta le róla a lapokat. Az 1924. január 21-i lap nincs leszakítva. Ezen a napom este 6 óra 50 perckor húnyt e! Lenin. A föld minden részéből tízezrével jönnek el az emberek Gorkiba. — Lenfn eszméi diadalra jutották, — mondj-, az egyik bejegyzés a látogatók könyvében, — mert Lenin ügyének lángeszű folytatója, Sztálin elvtárs vezetése alatt, a szovjet nép Lenin útján haladt és felépítette e szocializmust... — Lenin élete, lankadatlan harca az emberiség boldogságáért és szabadságáért, az • egész világ dolga, zóinak vezérlő csillagává vált... — írták a népi Lengyelország küldöttségének tagjai. (G. l’uhiunov]